Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-08 / 56. szám
Népművészeti találkozó Hagyomány, finismaret Előadások Gödöllőn, Verese^/liázon Sokasodnak az idén esedékes ötödik Galga menti népművészt! találkozóval ''kapcsolatos események. A minap közöltük a népi ételek főzőversenyének tudnivalóit. Most újabb programokról adunk tájékoztatást. Néphagyomány és művelődés címmel tartanak ankétet március 9-én a gödöllői művelődési központban. Délelőtt Néphagyomány — nemzeti önismeret címmel Andrásfalvy Bertalan néprajz- kutató tart előadást. Délután beszélgetés a népművészeti mozgalom mai gyakorlatáról, amelynek résztvevői Borbély Jolán, a Népművelési Intézet munkatársa, Felföldi László, Halmos Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársai. Ezt követően A néphagyomány és a jövő címmel tart előadást Pap Gábor művészet- történész, a Kiskunhalasi Általános Művelődési Központ kísérleti fakultációjáról. A hagyományőrző csoportok életéről lesz módszertani nap március 23-án, ugyancsak a városi művelődési központban. Ekkor ismertetik az ötödik Galga menti népművészeti találkozó ehhez kötődő pályázatának eredményeit. Utána beszélgetés, a pályaművek alapján, a csoportok szervezési, pedagógiai, személyiség- és közösségformáló kérdéseiről. A beszélgetést Novák Ferenc koreográfus, Szító Imre pszichológus és Töreki Imre együttesvezető vezeti. A házigazda a szadai népi együttes. A következő esemény március 28-án a veresegyházi művelődési központban tartandó ankét A népi építészet értékeinek alkalmazása a mai csalá- diház-építkezésben címmel. Ezt az Építési és Városfejlesztési Minisztérium gondozza. A házigazda Pataki Szabolcs osztályvezető. Az előadások kíséretében levetítik a következő filmeket: Csete György—Mo- kovecz Imre Funkcionalizmus és esztétikum, Jankovich Tibor Bio-építészet ma, ifj. Szász János Energiatakarékos építkezés. Farkas Gábor Megvalósult példák, Blazsek Gyöngyvér Belsőépítészeti ’ kérdések. Végezetül, március 30-án előadások a néphagyomány és a közoktatás tárgykörében a városi művelődési' házban. Szabolcsi Miklós akadémikus Általános műveltség — helyi kultúra; a helyi néphagyományok tanítása az óvodákban és az általános iskolákban, a népművészeti találkozó keretében megkezdődött műhelymunka, pedagógiai pályázat, az előzmények, a szervezés és a gondozás. Szakmai előadások, beszámolók a munkaközösségekben folyó tevékenységről. Zárszót dr. Novák István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mond. Dalok, táncok Néphagyomány — hagyományőrzés címmel ad műsort a Budapesti Műszaki Egyetem Kerekes nevű együttese a gödöllői művelődési központban szombaton, március 9-én este 7 órakor. Dunántúli, délalföldi, méhkeréki, széki, kalotaszegi, mezőségi, gyimesi dalokat és táncokat adnak elő. A koreográfus ifjabb Sára Ferenc, a népművészet ifjú mestere. Belépődíj 40 és 50 forint. mos ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1985. MÄRCIUS 8.. PÉNTEK Tojsház a fővárosban Piacra és a bolthálózatba Cinkota és Nagytarcsa között, de közelebb a főváros szélső házaihoz egy kis birodalma van a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezetnek. Gépjavítók, növény- termesztők, állattenyésztők tevékenykednek itt. Szerényen húzódik meg a szántóföldek között az egyik külön major: ez a baromfigondozóké. Kis tojásgyár a ma még meglevő kevesek közül, hiszen környékünkön már csak a Rákosvölgye és a Szilasmenti Tsz foglalkozik ilyesmivel. Az utóbbi gazdaságnak most egy ezer négyzetméteres tojóháza van, itt Cinkotán. — Még 1975-ben telepítette gazdaságunk ebbe az épületbe a mosonmagyaróvári gyártmányú KKT—2 típusú tojóházi berendezéseket — mutatja a ünnepi megemlékezés Átadták az emléklapokat A magyar demokratikus nőmozgalom megalapításának negyvenedik évfordulója, valamint a hetvenötödik nemzetközi nőnap alkalmából ünnepségei tartottak a városi pártbizottság székhazában. Az ünnepi megemlékezés után, amelyben közreműködtek az Erkel Ferenc iskola tanulói, Caráti közösség Karínon minden mozog Már régebben kerestem a kartali MEDOSZ Sportegyesületének vezetőit, de akkor nem sikerült találkoznunk, mert Hajdúszoboszlón voltak, ahol a labdarúgók készülődtek a bajnokság tavaszi fordulójára. Azt mondták, ha a kártali focistáknak jól megy a játék, ez meglátszik és érződik az egész falu hétfői hangulatán.1 Mindenki vidámabb lesz, mo- solygósabb. Száraz József egyesületi elnök nem vitatja, bár kissé túlzottnak -tartja a megállapítást, amikor elismeri, hogy szervezettségben, eredményességben a legtöbb sikert felmutató szakosztály valóban a labdarúgóké. Ök azok, akik mór két-három éve egyenletesen jó teljesítményt nyújtanak, s egy kis erőfeszítés kell csupán ahhoz. hogy újabb sikereket érjenek el. — Ennek a szakosztálynak — mondja az elnök — emlékezetes: lapjai vannak a község történetében. A kartali labdarúgók az 1960-as évek elején az NB II-ben rúgták a labdát és megyeszékhelyek, rangos városok csapatai távoztak vereséggel az akkor még sáros, elmaradottnak tartott faluból. Az elnök is tagja volt a kartali aranycsapatnak. Nem tudja elfelejteni az átküzdött kilencven perceiket, a győztes csaták emlékét, s azokat a sporttársait, akikkel hétről hétre együtt rúgta a labdát — Napjainkra tovább emelkedett a szakmai munka színvonala. — tereli vissza a beszélgetést a mai tizenegyre —, növekedett a labdarúgók fizikai-technikai felkészültsége, s ha olyan baráti közösséget alakítanak ki, mint a miénk volt, sok sikerrel örvendeztetik meg szurkolóik táborát. . A klubház felszereltsége arról tanúskodik, hogv a községi tanács, a Gödöllői Tangazdaság társádalmi, gazdasági vezetői, az aszódi honvédség parancsnoksága, az általános iskola igazgatósága sokát segít a falu sportéletének a szervezésében. Nem hiszem, hogy a környéken lenne még egy ilyen modern sportkom- binát. Az elmúlt évben felavatott füves labdarúgópályát messze földön is sokan megirigyelnék. Félmillió forintért az iskola udvarán bitumenes kézilabdapályát is építettek. Az építést indokolttá tette, hogy Panker László testnevelő tanár vezetésével eredményesen működő férfikézilabda- csapat alakult — mondja Száraz József. — Igaz, a női, az. ifi- és a felnőttcsapat sem ért el kimagasló eredményt, de erőfeszítésük minden dicséretet megérdemel, hiszen rövid idő alatt szerveződtek és azonnal a megyei bajnokság küzdelmeiben vettek részt. Sajnálatos viszont, hogy erőfeszítéseink ellenére sem bővült a súlyemelők, asztaliteniszezők és a sakkszakosztály tagjainak létszáma. A kartali sportélet irányítói megpihenhetnének, de szeretnének még sokat tenni, sok örömet1 szerezni sportolóknak és sportbarátoknak egyaránt. Ügy tervezik, még ebben az évben befejezik a füves sportpálya oldalán megkezdett lelátó építését. A klub és a pálya bejárata közötti területre faházat építenek az asztaliteniszezőknek, a sakkozóknak, és itt alakítják ki az egyesület irodáját. Az utcafronttal párhuzamosan kézilabdapályát létesítenek. Tervezik egy tekepálya megépítését is. Erőfeszítéseket tesznek a sakk-, asztalitenisz- és súlyemelő-szakosztályok rendszeres és versenyszerű működésének megszervezésére. Megerősítik a kézilabda-szakosztályt. Növelik a tömegsportban részt vevők számát. Szorosabbra fűzik az együttműködést az iskolával, s a diákokra úgy tekintenek, mint az utánpótlás legfontosabb bázisára. A kartaldak tervei reálisak, csak azok számára tűnnek merésznek, akik nem ismerik a falunk három évtizedes sporttörtépetét, amely tele van sikerekkel, eredményekkel, elismerésre és követésre méltó tervekkel, munkával. Fercsik Mihály átadták az emléklapokat a nőmozgalom városi és körzetbeli alapító tagjainak. Gödöllő: Ant»zl Ferencné,. Németh Sándorné, özv. Gerőfi Lászlóné, Nagy József né, Bucs- kó Vilmosné, dr. Csigi Tibor- né, dr. Paskai Bertalanné, Gze- czulics Istvánné, Horváth Kálmánná, Kürti Lászlóné, Gyimesi Istvánné, Benkő Tiborné, Cserenyesz Györgynél Pólyák Jánosné, Láxner Sándorné, özv. Csillik Jánosné, dr. Körösi József né, Rusznyák Ká- rolyné, dr. Gyetvai Józsefné. Aszód: Szomszéd Andrásné, Széles Gyuláné, Botka. Istvánné. Isaszeg: Csíma Lajosné, Szikszai Béláné. Kartai: Fekete Jánosné. Kerepestarcsa: Piacsck Győzőné, Mező Józsefné,' Kovács Istvánné. Pécel: Bagó Pálné. Túra: Székely Do- monkosné. Valkó: Borbély Gyuláné. Csömör: Racskó Pálné, Peczli Kálmánná, Rado- csányi Ferencné, Petrovics Jánosné, Bagyánszki Istvánné. Már tizenhat éve dolgozik a szövetkezetben Fekete Istvánná, aki a tojásokat tálcára rakja. Hancsovszki János felvétele gépeket Karóczai Andrea, a baromfitelep vezetője, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott s tanulta meg a mesterséget. — 22 ezer 500 tojó fér el a ketrecekben. Eddig naposcsibéket kaptunk, most már jéreéket, tojókat veszünk. A Tetra SL fajtákkal dolgozunk, tehát a bábolnai jércékkel. — Hova kerül innen a tojás? — A nagyobbik részét piacokra visszük. A saját bolthálózat mintegy nyolcszázezret igényel, a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet a Fény utcai piacon lévő üzletébe egymilliót vár, ugyanennyit rendelt a Városföldi Állami Gazdaság is. — Drága a tojás manapság. Mibe kerül a tsz-nek? — A pontos érték helyett talán elég, ha azt mondom: az utóbbi időben a mi költségeink is emelkedtek, hiszen a takarmányár, az energiaár is növekedett. A tápot mi a Rákosmezeje Tsz-ből szerezzük be. Azelőtt egy tojáshoz átlag tizenhét dekagramm takarmányt használtunk fél, most valamivel többet. A szomszédos épületben, a másik baromfiistállóban, amely valamivel kisebb, mint ezer négyzetméteres, pecsenyecsirkét nevelnek. — A Heves megyei Baromfikeltetőből, Egerből kapjuk a naposcsibéket — tájékoztat Karóczai Andrea. — Évente öt turnus megy le. Most ugyan üres a ház, de ha két nap múlva jönnének, benne lesz a huszonkétezer naposcsibe. A felnevelt jószágok vevője a Budafoki Baromfifeldolgozó Vállalat Azóta megtelt a ház. F. I. Sag A népi együttes köszöntése A túrái Galgavidéke Áfész -és a b-agi Dózsa György Mű-, vfelődési Ház Muháray Eleméri népi együttese alakulásának 35. évfordulóját köszöntik Bagón, Március 8-án, 16 órakor a művelődési házban Jamrik László tanácselnök nyitja meg a község néprajzát és a népi együttes életét bemutató kiállítást. Március 9-én (szombaton) 17 órakor az együttes Négy évszak címmel rendez gálaműsort amelynek keretében bemutatják az elmúlt évek legsikeresebb műsorait. Közreműködik az együttes gyermek népi játékcsoportja, ifjúsági tánccsoportja, asszonykórusa, citeraegyüttese, népi zenekara. vagyis pódiumra lép mind a százhúsz tagja. Művészeti vezető: Széphalmi- né Iglói Éva. Zenei vezető Rónai Lajos. Az együttes történetét Tóth Mihály, a csoport társadalmi vezetője ismerteti. Köszöntőt mond Varga László, a Galgavidéke Áfész igazgatóságának elnöke. Mozi Fclc-bárát-nőm. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. Csak 4 órakor! Erotikus képregény. Színes japán film'. 6 és 8 órakor. Csak 18 éven felülieknek! A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Jazzteázó, 20 órakor. Kortárs-filmklub: Montenegro. Színes svéd film, 20 órakor. Iskolaotthonos foglalkozás (nőnapi ajándékkészítés), 14 órakor. A 202. sz. Ipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola szalagavatója. 17 órakor. Gödöllő, könyvtár: Bibliophilus, középiskolások könyvbarát köre. Helyünk a világban. Előadó: Zombori Ottó csillagász, 17 órakon Veresegyház, művelődési ház: Nőnapi virág- és kerámia- vásár, 10 órakor. Iklad. általános iskola: Nemzetközi nőnap: ünnepség az általános iskolában. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szudán, Veresegyházon, Vácegresen március 9-én, szombaton reggel 8 órától március 11-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Telefon: 81-57. Aszódon, Bagón, Dányban, Galgamácsán, Domonyban, Galgahévizen, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Vai- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon március 9-én, szombaton reggel 8 órától március 11-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth Lajos u. 72. Telefon: 213. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál dr. Szőke Ferenc vehető igénybe. Milál a nsműzgalom Kelten az alapítél közi Még alig hallgattak el a fegyverek a felszabadult Magyar- országon, amikor megindult az újjáépítés. A hívó szóra ezrek és ezrek jelentkeztek, hogy új életet teremtsenek a romokon, Ebben nem kis feladatot vállaltak a lányok és asszonyok. A lelkes felhívások nyomán sorra alakultak a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének helyi szervezetei. Az MNDSZ létrejöttének negyvenedik évfordulóján, az ünnepeltek közül két asszonyt mutatunk most be. SZQMSZÉ9 ANDRÁSNÉ Az MNDSZ egykori járási bizottságának alapító tagja, majd később titkára volt Aszódon. Ma már nyugdíjas. Ahogy a megsárgult fényképeket nézegettük és az emlékeket felidéztük, bizony könnybe lábadt a szeme. — Míg élek, nem felejtem el azokat az időket — kezdte magyarázatul, majd így folytatta: — Szegény szülők gyermeke voltam. Apám cipész volt Túrán. Az elemi iskola befejezése úján rögtön munkába kellett állnom, hogy pénzt keressek. Sokfélét csináltam, mire megállapodtam, varrónő lettem. — Már korán megtanított az élet arra, hogy harcolni csak az tud, aki nem hagyja magát. Ennek az igazságnak a nőmozgalomban később nagy hasznát vettem, hiszen az új elfogadtatásáért sokszor kellett küzdeni. A háború után édesapám belépett a kommunista pártba. Esténként mindig arról beszélt, mennyivel szebb lesz az életünk ezután. Ennek hatására kértem én is a felvételemet. — Amíg az elintéződött, feladatul kaptam, hogy vegyek részt Aszódon az MNDSZ által szervezett tanfolyamon. Ott olyan jól tanultam, hogy továbbtanulásra javasoltak Kecskemétre. Röviddel a vizsga után nem kis meglepetésemre kineveztek az aszódi já- járás MNDSZ-titkárává. — Tizenhat községben kellett a mozgalmat megindítani és a rendszeres politikai tájékoztatást megszervezni. A romba dőlt iskolák felépítését .is mi szerveztük meg. Ismeretlen volt akkor a társadalmi munka fogalma, amire mozgósítottuk az asszonyokat. Nem feledkeztünk meg a háziasszonyok kulturális igényének fejlesztéséről sem. Rendszeressé tettük az esti közös összejöveteleket, ahol a bábkészítéstől kezdve a háztartási munkák könnyítéséig mindenről beszélgettünk. — Abban az időben még nem állt gépkocsi a járási munka megszervezésének megkönnyítésére. Csak egy kerékpárunk volt, ezzel jártam a körzetemet. A megerőltető pedáltaposásnak szívna- gyóbbodás lett a vége, amiért átmenetileg abba kellett hagynom ezt a munkát, A7j orvos szigorú pihenőt rendelt el, de a mozgalomtól elszakadni nem tudtam. K. J. Cs. FEKETE JÁNOSNÉ Már ő is nyugdíjas — arca pedig nem árulja el, hogy ebben a korban jár —, mégis munkavégzés közben történt balesete miatt pihen most otthon. A kartali Petőfi Termelőszövetkezet betegellenőreként egy vérségi utcán csúszott el a jeges úton és törte el a lábát, Az örökmozgó, a cselekedni mindig akaró emberek sorsa ez. így hű önmagához. — Az idősebb asszonyok mondták, gyere közénk. Te már tudsz írni, qjvasni, jobban megérted, amit mondanak — emlékezett a negyvenes évek végére, y— Én pedig a többi fiatalt szerveztem, bár nem volt könnyű dolog. Nem enged az ember, azt hiszi, csavarogni megyek, említették sokan, és valóban, az akkori jóformán világítás nélküli, nehezen járható utcákon nem szívesen közlekedtünk. — Próbálkoztunk a gyerekek elhelyezésével, hogy ne kelljen kivinni magunkkal őket a földekre, a forró napsütésre. De a , közös melég konyha helyett csak zsíros kenyérre tellett. Még a fiam is kiszökött az óvodából. — Fokról fokra kemény munkával küzdöttük magunkat itt, Kartalon előre. Amikor beléptem a termelőszövetkezetbe, a nőmozgalmi munka összefonódott a szövetkezetivei. Sírva mentem haza, amikor megválasztottak elnöknek a gazdaságban. Miért nem mondtad, hogy nem vállalod, kérdezte a férjem. Mondtam én, de hiába. Aztán, ha már felkötöttem a kolompot, csörgetni kellett. — Megtalálni mindenkihez a szót. Ez volt a lényeg. Amikor tsz-einökként a lányom- njal voltam otthon, az aláírni- valókkal a gyermekágy szélére jöttek az emberek. Nem is maradtam, csak egy hónapig, s az egyhónapos gyermeket a tízéves fiamra bíztam. A hatvanas években beválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsába, sokáig elnökhelyettes volt. Közben élte hétköznapi dolgos életét.. Aztán jött egy szívinfarktus, amit a motorkerékpáron hazafelé igyekezve élt át. Mintha lebénult volna akkor a világ, mert munka nélkül maradt. De megtalálta a folytatás útját. s mások is a hozzá vezető utat. Ma is vezetőségi tag a szövetkezetben. B. G. ISSN 0133—1957 '(Gödöllői Hírlap»
