Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

teviwlt a főtéren Új üzlethálózat alapja Sikert jósolnak a vállalkozásnak A Március 15. téren nyitot­ták meg az ország első Revü- boltját. Megnyitó beszédében dr. Papp Zoltán, a Pest me­gyei Ruhakereskedelmi Válla­lat igazgatója elmondta, hogy néhány ruházati boltra már korábban kikerült a Revü fel­irat, de az elgondolásukat el­sőként ebben a butikban va­lósíthatják meg. A váci nyi­tással tizenöt megyére kiterje­dő különleges üzlethálózat alapját teremtették meg a jobb ellátás érdekében. Az idén még nyolc helyen szándé­koznak üzletet nyitni. Ebben az esztendőben mint­egy 300 millió forintos forga­lomra számít a vállalat. Eddig már csaknem 150 millió forint értékű árut kötöttek le. A ter­mékek többsége különleges, amelyeket csak ezen az üzlet- hálózaton belül értékesítenek. A jövőt illetően: kapcsolatba lépnek a Magyar Divat Intézet­tel, szakértőik tanácsokat ad­nak, hogy milyen minőségű anyagból, milyen fazonú ru­haneműket rendeljenek. Így a legfrissebb divatirányzatot tudják képviselni. Részben a hazai termeltetők felkutatá­sával és a nagykereskedelmi vállalatokkal való együttmű­ködés kapcsán igyekeznek az exkluzív választékot biztosíta­ni.. Hogy az új üzleti kezdemé­nyezés beválik-e vagy sem, azt majd a szigorú számítások és a gazdaságosság törvényei döntik el. A váci üzlet 3 mil­lió forintos árukészletét szem­lélve a megnyitó résztvevői sikert jósolnak a vállalkozás­nak. S. J. Válogatnak az első vásárlók. Dudás Zoltán felvétele Színes tv-t, bútort vettek Két brigád az otthonért A Földhivatal aranykoszorúsairál A Váci Földhivatal két aranykoszorús brigádja 55 ezer forintot adományozott a Burgundia utcai szociális ott­honnak. Erről beszélgettünk Szarvas Vincéné otthonvezető és Lózs Jánosné gazdasági ve­zető társaságában a Földhiva­tal vezetőjével Skotnyár Kál­mánnal és Szabó Gáborné bri­gádvezetővel. Ök a pénzből megvásárolt ajándékot átadó ünnepségére érkeztek az ott­honba. m — Nemcsak adminisztratív munkát végzünk, hanem geo­déziai földmérést is — mond­ta Skotnyár Kálmán. — Eb­bői tevődik össze a társadal­mi munka értéke, amit aztán különböző célokra ajánlunk fel. Adtunk már pénzt napkö­zi otthonra, cigánylakások építésére, ifjúsági kluboknak színes tv-re, de parcelláztunk társadalmi munkában, például a nagybörzsönyi tanácsnak is. Az elmúlt évben mintegy 120 ezer forintot ajánlottunk fel a műszaki túlmunkák értékéből. Persze, emellett a bevételi tervet is teljesíteni kell. Hiva­tali gárdánk 40 tagú. Ebből 23-en a brigádmozgalom lel­kes résztvevői. Ügyfélforgal­munk sem kicsi. A múlt év­ben 47 ezer ügyet intéztünk Ingatlanforgalmunkat fellen­díti a Dunakanyarban épülő sok-sok üdülőtelep. Az álta­lunk felajánlott összegek, ha nem is oldanak meg sok gon­dot, de talán sokat megköny- nyí teneik. — Ez az első ekkora összegű felajánlása a két közössége nek — kapcsolódik a beszélge­tésbe a fiatal brigádvezető. Szabó Gáborné. — Ä Károlyi Mihály és a dr. Radó Sándor brigád is, amelynek Pierer Jó­zsef né a vezetője, .elnyerte a Pest megyei Tanács kiváló brigádja címet. Hét éve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére alakítottunk ilyen munkacsoportot. A hét év alatt csaknem 1 millió forint értékű társadalmi munkát vé­geztünk. Ebben az évben a mozgássérültek budapesti köz­pontjának szeretnénk 50 ezer forintot átadni. Beszélgetésünk után pár nappal újra felhívott Szarvas Vincéné. Leplezetlen örömmel újságolta, hogy a két brigád még 25 ezer forintot ajánlott fel az otthonnak a színes tv központi antennarendszerének kiépítésére. A pénzt április 4- re utalják át. Ez az összeg, igaz, csak a fele annak, ami­be kerül majd az antenna- rendszer, de így is olyan mérhetetlenül nagy segítség ez, amire még gondolni sem mertek. A két brigád tovább­ra is segíteni akarja a szociá­lis otthont. Megkönnyíteni az ott élő 91 idős ember életét. Sőt, ahogy Skotnyár Kálmán említette, felhívással fordultak a város összes szocialista bri­gádjához. hogy segítsék a szo­ciális otthonok működését. Szórád Agnes A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX, ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1985. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Amiről a számok beszélnek A legtöbb ember a statiszta kát száraznak, unalmasnak tartja, pedig ha a számok mö­gé próbálunk nézni, akkor né­ha izgalmasabb, mint egy kri­mi. Én is csupán egy adat végett néztem bele, aztán ahogy belemerültem, két na­pig elemezgettem az adatait. GH A Vác és vonzáskörzetébe tartozó 32 község 8 ezer 445 jtektár, a megye területének 12,6 százaléka. A települések területének nagysága és lélek- száma között . nincs szoros összefüggés. Vácott és a 32 községben 1983 végén 87 ezer 416 ember élt. Vácott 35 ezer 673, a me­gye lakosságának 8,9 százalé­ka. A legnépesebb község Nagymaros (4630) utána Ve­rőcemaros (4612) és őrboty- tyánban csak 4 lakos hiány­zott a 4000-hez. Azt is alig hit­tem, hogy Sződnek és Sződli- getnek 3583 és 3078. összesen 6661 lakosa van. Azt ugyan nem ebből az évkönyvből tudom, de ide tar­tozik, hogy a lélekszáma 50 év alatt (1934-től) 3948-cai csökkent. A 24 községből csak 0 helyen nőtt, de 18 helyen csökkent a lélekszám. Mária- nosztrán 1476-ról 876-ra csök­kent a lélekszám. Különösen szomorú Tésa helyzete, ahol 50 év után a lélekszám 55 szá- SSlÉ-kijal. csökkent,, 344-ről 155- re. Ilyenkor a miértek soka­sága merül fel az emberben. J.etkésen, Zebegényben, és je­lentős mértékben az összevont Verőcemaroson 865-tel gyara­podott a lakosság. a Szomorú tény, hogy 1983- ban a 33 településen mindösz- sze 1029 volt az élveszíiletettek száma. Ez a lakossághoz vi­szonyítva 1,17 százalék, ami va­lamivel rosszabb a megyei át­lagnál. Az átlagon belül Vác városé különösen rossz; 1,1 százalék. Ebben az évben 1189-en haltak meg, tehát többen, mint amennyien szü­lettek. A lakosság számará­nyához viszonyítva ez 1,36 százalék, ezen belül Vácott 1,14 százalék. Ez a tendencia sajnos a megyében, de az or­szágban is érvényesül és fel­hívja a figyelmet a családter­vezés fontosságára, a több­gyermekesek fokozottabb tá­mogatásának szükségességére. Az átlagon belül ijesztő ará­nyok tapasztalhatók a szüle­tés és elhalálozás tekinteté­ben. Például Bernecebarátiban 11—20, Nagymaroson 44—84, Csornádon 5—14, Vámosmiko- lán 16—51 az arány. A 33 te­lepülésből csak 7 helyen ma­gasabb a születések- száma, mint a halálozásé. Galgagyör- kön 17—11, Vácrátótbn 23—12. Pencen 31—11, Márianosztrán 10—8, Szódon 55—48, Vácdu- kán 14—13, V áchartyánban 15—12 az arány. Ez is megér­demelne egy külön elemzést. H Hogy egy-egy településre hányán költöznek és hányán költöznek onnan el, mutatja, mennyire vonzó a terület. 1983-ban településeinkre 4313-an költöztek. A „többlet" 3,2 százalék nem fedezi a szü­letések és halálozások arányá­ból következő hiányt. Egyéb­ként 33 településből csak 10 olyan van, adóvá többen köl­töztek oda, mint onnan el. Eb­ből következik, hogy ebben a vonatkozásban is vannak szél­sőségek. Például Őrbottyán- ban 78-cal, Verőcemaroson 68-cai több az oda-, mint az el­költözők száma, de Kemencén éppen duplája az elköltözők száma az odaköltözőkének, A 33 települést 285 kiskeres­kedelmi boltból látják el, de csak 10 községben van gyógy­szertár. Nem folytatom, mert akinek sikerült ennyivel felkelteni a figyelmét, az úgyis előveszi a statisztikát és maga is bön­gészni kezd. Tóth István Azonnal sietnek Szívműtéthez adtak vért A Váci Szőnyi Tibor Kór­ház Véradóállomása a múlt héten véradónapot rendezett a DCM-ben. Horváth József né, a gyári vöröskeresztes szerve­zet titkára erről a következő­ket mondta: A keszegi kőbányából 99-en jöttek el. A sejced bányaüzem-1 ben a héten hasonló körülmé­nyek között kerül sor a vér­adásra. Az idén első alkalom­mal történt, hogy a gyári vér­adással párhuzamosan végez­ték el a szakemberek az új­fajta, a szervezetet jobban kí­mélő vérvételi eljárást, a plaz­mái erezést. A csak a véradó­állomáson megoldható vér­adásra Kassai László tanmű­helyvezető és Pintér Sándor, a gépészeti üzem dolgozója je­lentkezett. — Vannak készenléti vér­adóik is? — Természetesen. Jelenleg huszonheten. Nekik csak az időpontot kell jelezni, s azon­nal embertársaik segítségére sietnek. A közelmúltban ja­nuár 4-én és február 5-én ti* zenketten keresték fel a vér­adóállomást, egy szívműtéthez adtak életet mentő vért. Ti­zenhármán jelentkeztek vér­adóink közül a plazmaferezé- ses vérvételre azzal a szándék­kal, hogy minél több ember gyógyulását segítsék elő. Tóth Gézáné Sportközgyűlés a Bajé SE-ben Tartani akarják a helyüket Az olimpiai pontok alapján a megye egyik legeredménye­sebb sportegyesülete a Váci Hajó SE, amely most tartotta meg közgyűlését a Duna-parti klubhelyiségben. Pethő Mik­lós' elnök köszöntötte a réázi? vevőket és az elnökségben he­lyet foglaló Thuróczy Bélát, á megyei Testnevelesi és Sporthi­vatal elnökét, Füléki Andrást, az országos kajak-kenu, Melis Zoltánt, az országos evezős szakszövetség munkatársát. Nagy Gézát, a városi művelő­désügyi és sportosztáíy vezető­jét és Takács Imrét, a Magyar Hajó- és Darugyár városi gyáregységének igazgatóját. Csányi Zoltán ügyvezető el­nök terjesztette elő a négy év munkájáról és az idei tervek­ről szóló beszámolót. Beveze­tőjében többek között elmond­ta, hogy a taglétszám az el­múlt években jelentősen nőtt. Az utánpótlás biztosítása ér­dekében a Radnóti Miklós, és a Gábor József Általános Is­kolákkal alakítottak ki jó együttműködést. Az 1982/83-as tanévben a terveknek megfe­lelően a Sztáron Sándor Gim­A fegyelem öntudatra épül Műsziakváltás kezdődik a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára fénycsőfojtó üze­mében. Az emberek elfoglal­ják helyeiket a gépek, munka- padok mellett. Az Aumann tí­pusú tekercselőgép típuson­ként a menetszámokat teker­cseli fel a lámpatesteken hasz­nálatos fénycsőíojtókra. Ez­után következik az ónozás, aztán az előszerelés, majd az impregnálás, ezt pedig a vég­szerelés és csomagolás követi. Ez Berkó András művezető világa, aki 1977-ben gépbeál­lító műszerészként kezdett, a MÁV-tól került ide és hír­adástechnikai szakközépisko­lában érettségizett. A KISZ- ben az agitáció és propaganda volt a reszortja, s Petheő Mik­lós né, a vállalati pártbizott­ság titkára szerint a pártmun­kában is ezen a területen szá­mítanak a nagy tapasztala­taira. Hiszen nagy szükség van a meggyőző Szavakra, érvekre. Alig három éve párttag még a fiatal művezető, s ez utób­bi is csak egy éve, mert az­előtt még műszakvezető volt. Ám fiatal kora ellenére is megszerezte magának azt a tekintélyt, ami elég volt a szavazatokhoz. Városi kül­döttnek választották a váci pártértekezletre. Itt szólhatott a közösség dolgairól. A fénycsőfojtók nagy része hazái piacra kerül, de olasz és angol exportra is csoma­golnak itt ezekből a szerkézé- tekből. Jó volna, ha minél többet kellene valutáért gyár­tani. Ez jó ma is az ország­nak, viszont nagy gondot okoz, hogy nem elég verseny- képes a külpiacon. Túl nagy az úgynevezett anyaghányad, ezért magas az előállítási költ­ség, s ez nem térül meg. A versenyképesség érdeké­ben energiatakarékos fénycső­fojtók készültek, s más meg­oldásokkal próbálkoztak. Ügy érzik, még nem jutottak el az igazi megoldáshoz. Az üzem­rész kollektívája előtt tehát most az a cél lebeg, hogy megtalálják a megoldást, kül és belföldi igénynek egvaránt feleljen meg ez a termék. Berkó András most részle­tesen ismerteti a feltételeket, de a dolgoknak nemcsak a műszaki oldala érdekli. Az is. ami közvetve függ össze ezek­kel a kérdésekkel. így például a tudatformálás, a közösségi magatartás alakulása és a fe­gyelem, amelynek nem drákói­nak kellene lenni, de öntuda­tosnak viszont igen. Ezen van még mit javítani. A vállalati pártértekezleten a munkafegyelem olyan tárgyi feltételeivel is foglalkozott Berkó András, .mint például az ingázók utazási körülmé­nyei. Mivel maga is Váchar- tyánból jár be dolgozni, ta­pasztalhatta, hogy gyakran késnek a vonatok, s olykor ő is elkésik. Hiába adna példát a pontosságból, fegyelemből. — Ügy gondolom — mond­ja ki a véleményét —, hogy az embereket érdekeiken keresz­tül is jobban kell ösztönözni a nagyobb teljesítményre, de számításba kell vennünk az emberek szorgalmát, tehetsé­gét is. Engednünk kell azt ki­bon takozni. — Szabad idő, kedvtelés? — Az építkezés — válaszol­ja. — Kilenc éve kezdtem, még független emberként, köz­ben katona voltam, nősültem, s most már OTP-kölcsön is kellene, csak sok időbe telik az utánjárás. Politikai vitakörvezető. Bíz­nak abban, hogy jövőre a marxizmus—leninizmus esti egyetemre is küldhetik Biz­tosan vállalja. K. T. t. náziumban beindult a közép­fokú sporttagozatos oktatás. A négy esztendő során a fejlesz­tési elképzelések csak részben valósulhattak meg. Az átadott csónaktároló nemcsak a hajók tárolását, hanem a szociális és kulturális igények kielégítését is lehetővé teszi. Ez igen fon­tos, mivel az evezős centrum megépítése elmaradt. Ezt követően Csányi Zoltán részletesen értékelte a szak­osztályok munkáját. Az évek óta „A”-kategóriás kajak-ke­nu szakosztályban összesen száznégyen versenyeznek. Kö­zülük jelentős az úttörők szá­ma. Sajnos, azonban az elmúlt évben az utánpótlás-nevelés problémái miatt egyes korosz­tályok kimaradtak, s ezen cso­portokban számottevő ver­senyzővel nem rendelkezik a szakosztály. Az elmúlt négy esztendőben a szakosztály erősen hullámzó teljesítményt ért el. Például 1981-ben a férfi kajak ifjúsá­gi. válogatott tagjainak több mint a fele Vácról került ki. Európa-bajnokságon ezüst- és bronzérmekkel hálálták meg a bizalmat. Egy évvel később tizenhárom első osztályú, il­letve aranyjelvényes verseny­ző távozott a szakosztályból, elsősorban anyagi problémák miatt. A hirtelen visszaesést csak 1984-ben sikerült megállítani. Jelenleg ketten, Kovács Ottó és Konecsni Péter a felnőtt, Dónusz Éva és Molnár Gábor az ifjúsági válogatott keret tagjai. így a legfőbb célkitű­zést. a legmagasabb osztályú minősítést sikerült megőrizni a szakosztálynak. Az evezősök az erős „B” szintről 1982-ben a kimagasló eredményeik alapján a leg­magasabb osztályba kerültek. A négy év során ketten nem­zetközi, huszonhármán első osztáiyú, harmincötén pedig aranyjelvényes minősítést ér­tek él. Hénap Kálmán az év legjobb evezőse címet is el­nyerte. Jelenleg hatan felnőtt, négyen pedig az ifjúsági válo­gatott keret tagjai. Az evező­sökre jellemző, hogy a sport­munka mellett a tanulást sem hanyagolják el. Közülük töb­ben főiskolára, egyetemre jár­nak. Az idei év feladatairól szól­va az ügyvezető elnök el­mondta, hogy mindkét szak­osztály célja a legmagasabb osztály megőrzése. Az irányí­tás és a vezetői munka szín­vonalának emelése, valamint az országos bajnokság mellett az eredményes nemzetközi szereplés. A két versenyszakosztályon kívül az egyesület irányítja, illetve felügyeli az MHD váci gyáregységében a tömegsport­munkát is. Az elmúlt években az üzem dolgozóinak megte* remtették a rendszeres sporto­lási feltételeket. A jövőben nagyobb segítséget kívánnak adni a dolgozók különböző sportrendezvényeihez. Végezetül Csányi Zoltán kö­szönetét mondott a város párt-, és állami szerveinek, valamint az üzemeknek és s vállalatoknak a támogatásért. A vitában több felszólalás hangzott el, valamennyi hasz­nos javaslatokat és gondolato­kat tartalmazva. Befejezésül az egyesület el­nökségének megválasztására került sor. Ügyvezető elnök­nek ismét Csányi Zoltánt -vá­lasztották meg a résztvevők. Surányi János Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): február 28-tól március 3-ig csak délután fél 4 órakor az Abigél című színes magyar filmet újítják fel. Rendezte: Zsurzs Éva. Főszerepben: Sze­rencsi Éva, Garas Dezső és Nagy Attila. — Este fél 6 és fél 8 órakor II. helyáron vetí­tik 16 éven felülieknek A nős­tényfarkas kísérteié című len­gyel történelmi filmet. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): március 1-én, délután 5 és este 7 órakor az 1983-ban készült Finom kis bordély cí­mű csehszlovák vígjátékot játsszák, 16 éven felüli nézők­nek. Rendezte: Václav Matej* kia. Főszereplői: Karel Hermá- nek, Zdena Studénková és Jiri Korn. Kortárs filmklub (a felnőt­tek mozija) elnevezéssel újabb sorozat kezdődik rövidesen á, Madách Imre Művelődési Köz­pontban. Március 8-án vetítik a Máskor, másutt című angol filmet majd svéd amerikai, jugoszláv, lengyel és olasz rendezők nagy sikerű alkotá­sai, következnek. A filmklub előadásait pénteki napokon 19 órakor kezdik a színházte­remben. A hat előadás megte­kintésére jogosító bérlet ára 80 forint, a második filmtől már egy előadásra szóló legye­ket is árusítanak. ISSN 0133-27SS (Vád Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom