Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM 1085. FEBRUÁR 26., KEDD Szorgalmas munkává! Abbé! fizetnek, amit megkeresnek Az elmúlt napodban megtar­totta zárszámadó közgyűlését a péceli Rákosvölgye Termelő­szövetkezet tagsága is. Jó évet zártak 1984-gyel, hiszen, amint arról dr. Czerván Márton el­nök tájékoztatást adott: a gaz­daság fennállása óta a leg­nagyobb haszonnal dolgoztak. Árbevételük egymilliárd-tizen- kétmiilió forint volt. ez ugyan nem sokkal több, mint egy év­vel korábban, de szorgalmas munkájuk révén a mérleg sze­rinti nyereségük valamivel meghaladta a 218 millió fo­rintot. Érdekeltségi alap Az árbevétel csupán kis mértékű növekedésében része van annak a döntésnek, hogy több gazdaságtalan tevékeny­séget jelszámoltak, közülük pedig jelentős volt a dísznö­vénytermesztés, valamint a nutriatenyészet. Nyereségük tehát szép sum­ma, vajon mire fordítják? Er­ről is döntöttek a közgyűlésen. Mindenekelőtt bértartalékra, hogy az idei céljaikat bizton­ságosan elérhessék. Hatvan- n&*ymillió forint jövedelem- adót fizetnek, amely ötmillió­val több, mint tavaly volt. A: községfejlesztési hozzájárulás kifizetését követően szociális és kulturális alapot képeznek, majd a megmaradó mintegy kilencvenmillió forintot beru­házási célra érdekeltségi alap­ba helyezik. Még annyit érde­mes megemlíteni, hogy nyere­ségükben van egy huszonöt- millió forintos tétel, ez terme­lési adó visszatérítés, amelyet gyenge minőségű földjeik miatt kaptale Így azért is reálisabb a kép, mert kiderül, a visszatérítés nélküli nyereségük 14 millió forinttal magasabb a tavalyi­nál, ezt viszont csaknem két­száz emberrel kisebb lét­számmal érték eL , Különben a szövetkezetnek semmiféle hiteltartozása nincs, így kama­tot sem fizettek, sőt ők kap­tak. Tárolás, feldolgozás A Rákosvölgye Tsz-ben há­rom éve vezették be — külön engedély alapján — a bértö­meg-gazdálkodást. Ennek is része lehet abban, hogy meg­felelő anyagi érdekeltséget olgozhattak ki. Sőt: további artalékokat jelent az, hogy a nyereség jobban nőtt tavaly, mint a kereset. Az egy tagra, alkalmazottra jutó nyereség ugyanis mintegy 33, a kereset 11 százalékkal nőtt egy év alatt. ■te Az abból tudnak fizetni, amit megkeresnek elvére tehát jól figyelnek a gazdaságban. S persze más olyan lényeges dologra is, mint a száz forint anyagköltségre jutó nyereség; ez 1973-ban 49, tavaly 59 forint volt; az állóeszközöknél ugyanez 34-ről 39 forintra nőtt! A lehetőségük adta kereten belül persze az alapokat is megteremtik a jövőhöz. Mo­gyoród határában a Rákosvöl­gye Tsz gazdálkodik, ugyan­úgy, mint a szadaiban. Mogyo­ródon néhány éve szőlőtelepí­téshez kezdtek, s a termés feldolgozására is fölkészülnek. Megépítették a bortárolót, folytatták a palackozó készíté­sét, a telep építését a teljes üze­met jövőre szeretnék befejez­ni. Folytatták a szőlőtelepítést is, amire négy és fél millió forintot költöttek, s a talajok javítására, meliorációs munká­latokra csaknem ugyanennyit költöttek. Ipari üzemek Természetesen értékelték a zárszámadáson az egyes üzem­ágakat is. Közülük több, így például a tojóház, a szadai jércenevelő, a sertéstelep, a riövénytermésztő és a virágér­tékesítő túlteljesítette tervét. Kertészetük viszont lemaradt, aminek elsősorban nem az ott dolgozók az okai, hanem hogy az energiaárak emelke­dése talán ezt az ágazatot érte a legkedvezőtlenebbül. Az az igazság, hogy a szö­vetkezeti kertészet nem tudott lépést tartani a magánszektor­ral, amely — szerintük — az energiát ötven-hetven száza­lékkal olcsóbban kapja. Tavaly a szőlészet ugyan több termést takarított be, mint tervezték, eredményeivel mégis lemaradt. Aki régebben ismeri a Rá­kosvölgye Tsz munkáját, tud­ja, hogy a legtöbb nyereséget ipari üzemei hozzák. Ebből is szép összeg a hűtőházé, amely azonban nemcsak tárol — pél­dául szaloncukrot és egyéb édesipari terméket —, hanem gyártásra is berendezkedett. Ehhez az üzemhez tartozik például a mogyoródi rágógu­miüzem is. Fchcr István Családi események Jubileumi ankét A gödöllői családi és társa­dalmi eseményeket rendező iroda az idén ünnepli fennál­lásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból jubileu­mi ankétot rendeznek a vá­rosi tanács nagytermében, március 1-én. 15 órakor. Az előadó Szigeti Péter irodave­zető. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Játszókörök a napköziben, 14 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 óráig. Csömör Hé! végi teljesítmény Csupán egy éve, hogy meg­alakult Csömörön a kerepes- -tarcsai Szilasmenti Tsz mű­anyagüzemében a November 7, szocialista brigád, azazhogy még akkor csupán munkabri­gádként álltak össze több mint buszán, hogy megpályázzák a megtisztelő címet. Az eltelt csaknem egy év alatt rendes napi munkájuk ellátása mellett legjelentősebb vállalásuk a társadalmi mun­kában öltött testet. Mindez ab­ból a körülményből is adódott, hogy az üzem szociális létesít­ményeire ráfért az alapos fel­újítás, sőt új helyiségek építé­se is szükségessé vált. Miközben a régi fürdő he­lyén az üzemvezető szolgálati helyiségét kialakították, a fröccsüaemi dolgozóknak egy kisebb ebédlőt létesítettek. Régi irodákból készült a fér­fiöltöző- és zuhanyozóhelyiség, mögötte pedig újonnan húzták fel a női öltözőt, mosdót. "szaki Intézet Gazdasági társulásokban A gazdasági társulások egy­re jelentősebb feladatokat vál­lalnak a MÉM Műszaki Inté­zet és a mezőgazdasági nagy­üzemek tei-melési kapcsolatai­nak fejlesztésében, a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésében. A MÉMMI ta­valy tizenhat gazdasági társu­lásban vett részt, részben olya­nokéban, amelyeket maga ala­pított, részint azokéban, ame­lyekhez csatlakozott. Az intézethez szorosabban négy, az Agratech, az Agra- automat, a Bioenergoinveszt, illetve a Kertgép GT kapcsoló­dik, amelyek nem kevesebb, mint félszáz fejlesztési témát dolgoztak ki eredményesen. Elkészült egy dohányszárító terve, mezőgazdasági tranzit tároló kiviteli terve, a holstein fríz fejőberendezés terve, egy élelmiszeripari feldolgozóüzem technológiai terve. Javaslat született az ikres B—1-15 terményszárító ener­giatakarékos átalakítására. Ugyancsak az energiagazdál­kodás jobbá tételét segítheti, hogy bálabontó és adagolóké­szüléket fejlesztettek ki a szal­matüzelésű kazánokhoz. A November 7. brigád érté- •kűlése is hátravan még. Any- nyit azonban tudni lehet, hogy a Kavecsánszki Lajosné vezet­te brigád csupán a szociális létesítmények építésében mint­egy ezerháromszáz óra társa­dalmi munkát teljesített. A már említett napi, hétköznapi munkájuk értéke — hiszen az iméntieket, a társadalmi mun­kát hétvégeken teljesítették —, az üzem mintegy 15 millió fo­rintos árbevételt ért el egy év alatt. Sorozat a művelődési házban (kiadón szeretik a szélet Borral teli üvegekkel siet­tek az egyik vasárnap kora délutánján az ikladi szőlősgaz­dák a helyi művelődési ház­ba,. Nem farsangi mulatság­ra készülődtek, hanem na­gyon komoly borversenyre. Nem csoda, hogy valameny- nyien izgatottak voltak, hiszen a faluban ilyen eseményre mág nem volt példa. Braun Sámuel nyugdíjas, a verseny egyik szervezője, boldogan fogadott bennünket. Déli oldalak — Tíz perc múlva lejár a nevezési határidő, és eddig már huszonkét gazdától har­mincháromféle bort kaptunk benevezésre. Nagyon szoros és izgalmas verseny várható! A benevezési határidő le­jártával áz üvegeket sorszá­mokkal látták el. hogy a jóté­kony ismeretlenségbe burko­lózva várakozzanak, ezzel is biztosítva a verseny tisztasá­gát. Amíg a segítők elvégez­ték ezt a kényes műveletet, al­kalom nyílt egy rövid beszél­getésre is. — Iklad községben már régi hagyománya van a szőiőkultú- rának és a borászatnak. Ke­vés az olyan gazda, akinek ne lenne szőlője. A falu felett húzódó domb déli fekvésű ol­dalait mindenütt szőlők borít­ják. Sok ikladinak még az át- ellenben szomszédos domonyi hegyen is van jelentős terü­letű szőlője. — Sajnos a vidékünk tala­ja nem a legalkalmasabb a nevesebb szőlőfajták termesz­tésére, magyarázta Braun Sá­muel, de gondos talaj művelés­sel és permetezéssel jól terem oz oportó, a zalagyöngye, a piros szlanka és pozsonyi fe­hér szőlő. E nemes növény iránti szeretet csaknem va­lamennyiünkben gyökeret vert, ezért a művelődési ház veze­tőjét megkértük, szervezzen TIT-előadást a szőlőtermesz­téssel kapcsolatban. — Az egy előadásból több éves sorozat lett. Az előadá­sokon jó aíkaiíöm volt tanulni és egymás tapasztalatait ki­cserélni. Bennem vetődött fel a gondolat, mi lenne, ha ta­pasztalatainkat nemcsak szó­ban, de boraink minőségében is összemérnénk. Kévés szakértők — Hallatlanul tetszett min­denkinek az ötletem. Rögtön megegyeztünk, hogy egysége­sen az 1984. évi szőlőből ké­szült borokkal fogunk verse­nyezni. Már az első alkalom­mal rangot szerettünk volna adni a versenynek. Sikerült is megnyerni neves borbírákat. dr. Tóth István és dr. Janky Ferenc egyetemi adjunktusok, valamint Veress Árpád ker­tészmérnök személyében. Időközben megérkeztek a zsűri tagjai is, így beszélgeté­sünket velük folytattuk to­vább. A zsűri elnöke Janky Ferenc, kissé meglepődve je­gyezte meg: — Nem számítot­tunk ennyi mintára, de ahol ennyiféle bort állítanak elő a Nevelés, barkácsolás A lökhárítónak nem árt Kérdés nélkül csúnya a fe­lelet, tartja a közmondás. De azért mégiscsak megkérdezem magamtól: Hogyan leszek bar­kácsoló? A válasz manapság alakul ki, de már szinte biz­tosan tudom helyességét, pon­tosságát. Történt, hogy legkisebbünk műanyag autót kapott aján­dékba. Még nem lendkereke- set, hiszen azt felpörgetni aligha tudná. A könnyen gu­ruló műanyag karosszériásnak viszont szorinte megvan az az óriási előnye, hogy ehető, az­az rögtön kóstolgatható. A mo­torháztetőnek' és a lökhárító­nak nem árt mindez, de — mint kiderült — az autó pi­ciny kerekei veszélyben van­nak. No, nem azért, mintha rágás közben nyolcast görbítene be­le a gyerek, nem. Egyszerűen azért, mert a második és az azóta kapott harmadik kisau­tónak is szétesett a futómű­ve. Mind a négy lehullott a piciny műanyag tengelyről, s csak a korai észbekapás miatt van, hogy a csöppség egyet sem nyelt le. Mi következik mindebből? Az, hogy aki gyereknevelésbe fog, tanuljon meg barkácsolni is. Ezeket a kisautókat nyilván nem vizsgálta meg a Kermi, sem a Közlekedéstudományi Intézet, így hát magam vettem górcső alá, mit is tehetek mást az általam ismeretien gyártó hiányos munkájának pótlásá­ra. Előkaptam a mindentudó ragasztót (aminek itt szintén nem óhajtok reklámot csapni), és örökösén visszaszereltem, ráragasztottam a kis masina- utánzatok kerekeit Hát így lettem barkácsoló. Ha pedig belegondolok, hogy a srácnak lesznek még újabb játékai, azután tankönyvei, fü­zetei, vonalzói, körzője, ke­rékpárja, ródlija — barkácsol­ni annyira megtanulok az el­következő években, hogy szak­munkás- vagy technikus bizo­nyítványért jelentkezem a megfelelő helyen. F. I. gazdák, ott biztosan nagyon szeretik a szőlőt. Egy rövid megbeszélés után beléptek a gazdagon megte­rített nagyterembe, ahol már kíváncsian várták a verseny kezdetét a szőlősgazdák. Mi­előtt megkezdték volna borbí­rálatukat a neves szakértők, röviden ismertették a ver­seny szabályait. A bor érzékszervi bírálata a legnehezebb feladatok kö­zé tartozik. Mivel többféle bort bírálnak egyszerre, na­gyon kell figyelni, hogy össze ne keveredjenek. A különbö­ző borok ízeit egymástól al­ma és sajt rágásával közöm­bösítik. A rangsorolást három csoportban végzik, amelyeket a borok színe alapján dönte­nek el. Minden csoportban megvizsgálják a minta színét, tisztaságát, illatát, és zamatát. Az üvegpohárból kis kor­tyokat isznak, s közben a száj üregbe gyors levegőada­gokat nyomnak, hogy ez a le­vegőadag kihajtsa a bor illa­tát. Hogy miként történik a gyakorlatban a bírálat, a ver­senyzők előtt mindjárt be is mutatták. A 13-as számú min­ta a következő jellemzőket kapta: színe világos zöldes­sárga tiszta, illata kellemes, erős, egészséges borillatú, íze savas kierjedt, hosszú zama- tú. Sajnos az ízhatást lerontja a hordó túlzott kénezcse miat­ti kesernyés zamat. Ä nyertesek A felsorolt tulajdonságokat megfelelően pontozták. . A gondos mérlegelés csak késő este ért véget. A fehér bor kategóriájában, ,első helyezést ért el Kreidlmayer József. A vörös boroknál Ecker Dániel jeleskedett. A rosé bor kate­gória győztese Valentinyi Márton lett. K. I. Cs. Gödöllő és Vidéke Áfész Jugosziávok látogatása A Gödöllő és Vidéke Áfész nemzetközi kapcsolatának ke­retében az elmúlt napokban jugoszláv vendégek jártak ná­luk. Az egyre népszerűbbé vá­ló laskagomba-termesztés Ju­goszláviában is kezd tért hó­dítani. Az Áfész gombaterme­lő szakcsoportjának és csíra­üzemének eredményei' már ha­tárainkon túl is ismerteik. Most Bordás Béla, a szakcsoport el­nöke, a csíraüzem vezetője fo­gadta és kalauzolta a vendé­geket: Nakity Tomiszlávot, egy nagy mezőgazdaságii egy­ség igazgatóját, aki Személy­eiből érkezett, és Bogyó And­rást Bogojevóból. A szakcso­port vezetője a laskagomba- terme&ztés teljes technológiá­ját ismertette meg velük. Ök számos kérdést tettek fel, kü­lönösen az érdekelte a vendé­geket, hogyan történik, a ter­mészetben fölyö szabad ter­mesztés, mert az náluk még nem eléggé ismert módszer. Ellátogattak az Állattenyész­tési és Takarmányozási Kuta­tóközpont kisállattenyésztő részlegébe is, ahol dr. Fekete Lajos gazdasági osztályvezető és dr. Paes István, a prémes- ál lat-1enyésztési osztály meg­bízott vezetője a laskagomba alapanyagának végihasznál,a­tával kapcsolatos kísérletek ál­lásáról tájékoztatta őket. Vé­gül az Áfész központjába men­tek, ahol Magyiaróvári Pál, a -szövetkezet igazgatóságának elnöke is fogadta őket, majd érdeklődéssel hallgatták Tóth Mihályné elnökhelyettesnek, a szövetkezet életéről, munká­járól és eredményeiről mon­dott tájékoztatóját. Az Áfész tavalyi árbevétele elérte az 1 milliárd forintot. A bolti for­galom 866, a vendéglátóipari egységek árbevétele 103, a fel­vásárlási ágazat forgalma 52, míg az ipari üzemek teljesíté­se 23 millió forint volt. A Gödöllői Áfésznek 110 egy­sége van, 750 dolgozót foglal­koztatnak és 150 nyugdíjasuk van, akikkel rendszeres kap­csolatot tartanak. A gyesen lévő kismamák saáma sem kevés. 150. Az első kategóriás szövetkezet a jól gazdálkodók közé tartozik, amit az elnöki szoba fálán lévő kiváló címek­ről szóló oklevelek tanúsíta­nak. A városban és a környékén működő Afésznak jelenleg hét­ezer tagja van. A részjegyek­re és a szövetkezetnél elhelye­zett betétekre kilenc százalé­kos kamatot fizetnek. A váro­son kívül hét község ellátásá­ban van nagy szerepük, mint­egy 50 ezer ember számít rá­juk naponta. Csiba József Túrái brigádok A tettek elismerése Érdemes volt az elmúlt hó­napokban külön figyelmet szentelni a vállalatok, szövet­kezetek, de még a kutatóinté­zetek szocialista brigádjainak versenyére. A hazánk felsza­badulása 40. évfordulója, va­lamint pártunk XIII. kong­resszusa tiszteletére meghir­detett akciók különös jelentő­séget adtak ezeknek a szorgos közösségeknek, s feltűnhetett az is, hogy a brigádmozgal­mon kívül tevékenykedők szintén nagyobbra, jobbra tö­rekedtek. Volt mit s miért külön igye­kezetét mutatni. Vegyük akár­csak egy termelőszövetkezet példáját. Mondjuk, a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátságét, ahol az aszály és egyéb elemi csapás legalább fele annyit károsított, mint amennyi a nyereségük volt. Ilyen körülmények között a szocialista brigádok tagjainak fokozott szorgalma is kellett hozzá, hogy az évet mégis szép, harmincnégymillió forin­tos nyereséggel, zárták. Ugyanakkor azt is elismer­ték az értékeléskor, hogy eb­ben a mozgalmaiban még több kiaknázatlan lehetőség van náluk, s ez a jövőre nézve kell, hogy biztató legyen. Most hat ilyen kis szocialista közössé­get értékeltek, soroltak előke­lő helyre, amelyek közül egy a csokoládéüzemben dolgozó Pe­tőfi brigád a tsz kiválója cí­met kaphatta meg. Természe­tes, hogy a mintegy százhet­venezer forint jutalom is azokhoz a brigádokhoz került, amelyek a legtöbbet tették az elmúlt évben. A szocialista brigádok mun­kája sem kötődik mindig csupán fontos határkövekhez. Mint mindannyiunk tevékeny­ségére, erre is a folyamatosság az egyik jellemző. A jeles év­fordulón, eseményeken túl jobblétünk akarása is megkö­veteli ezt. Kézilabda Előkészületek A kerepestarcsai Szilasmen­ti Tsz kéziiabdacsapata is megkezdte a tavaszi idényre való felkészülést. Az első csa­patuk a nemzeti bajnokság II. vonalában folytatja a küzdel­meket. Az NB Il-es bajnok­ság április 7-én kezdődik a kézilabdázóknál, a Szilasmen­ti ek csapata addig Gödöllőn, a Karikás Frigyes Általános Is­kola tornatermében edz, illet­ve részt vesz Budapesten kü­lönböző tornákon. A király és a madár. Színes, szinkronizált, francia rajz- mesefilm. Csak 4 órakor! Szirmok, virágok, koszorúk. Színes, magyar film, 6 és 3 órakor. ISSN 0133—1957 .(Gödöllöl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom