Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
M&Í. FEBRUAR 13., SZERDA Vakolás nélkül Több Alba-fal Megkétszerezi az Alba-fal és az Álba sadi álmennyezet gyártását a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Már megkezdték egy újabb Alba-fal előállító gépsor felszerelését, s az év második negyedétől az eddigi 250 ezer rel szemben évente félmillió négyzetméternyit állítanak elő a sokoldalúan felhasználható, keresett termékből. A második félévben kezdik meg az álmennyezet-gyártó üzem új gépsorral való bővítését, 9 ennek nyomán a múlt évi 150 ezer négyzetméter helyett már az idén kétszázezer, jövőre pedig háromszázezer négyzetméter Álba sadi kerül ki a gyártócsarnokból. A gyártókapacitás megduplázását mindkét terméknél a piaci kereslet növekedése indokolta. Az Alba-fal népszerűségének oka az, hogy vakolás nélkül használható, jó hőszigetelő, 9 ára — bár 12 év alatt kétszer korszerűsítették — a gyártás megkezdése óta változatlan. A hangszigetelő és tűzvédelmi célokra használható gipsz alapanyagú álmennyezet is igen keresett cikk. Változatos mintákkal kerül forgalomba, az eredeti négyféle díszítés helyett már húszféle mintából választhatnak az építők. Körben a tömlöszövödében Családot alapít az első „gyesnemzedék” Öregszőlőben mozdul a föld A Budakalászi Szövőgyárban korszerűsítették a tömlőszövödét. A folyamatos termelés fenntartása mellett áttelepítettek jobb, korszerűbb körülmények közé tíz körszövőgépet és módosították a berendezések egyes kiegészítő egységeit. A rekonstrukció eredményeképp a tavalyinál tíz százalékkal több — egymillió méter — tűzoltáshoz és a mezőgazdaságban öntözéshez használatos tömlőt gyártanak az idén. Varga László {elvétele Életekért vérünket Hatszáz önkéntes a nagyüzemben kon a rendelő környékén ki- sebb-nagyobb csoportok várakoznak, beszélgetnek: vidám a hangulat, sok-sok tréfával, ugratással múlik az idő, mire kiki sorra kerül. T. I. Városfejlesztési témákba, közügyekbe nemigen kapcsolódott be az utóbbi hónapokban mondhatni években az a ceglédi, akinek ez a szó: öregszőlő. ne mondana valamit, valami újat a régi ismeretek mellé. Mint Budapesten a Váci út és Lehel út közötti, dalban is megénekelt Angyalföldnek, úgy a ceglédi kertes, tanyás, homokvidékes, valóban elaggottá lett szőlős városszélnek is története, múltja van. S jövője is. Legalább olyan, mint méreteiben a fővároshoz mérve annak. Fórumokon, tanácsüléseken, végrehajtó bizottsági üléseken, hivatalos tanácskozásokon ezeregyszer szóltak Cegléd Pesti út és Budai út közti területéről, amelynek város felőli vonala az Összekötő út, s záróvonalát Ceglédbercel irányában akár, ha szaggatott vonallal, ideiglenesre jelölhetnék. Igénylők, várakozók Néhány ház, házsor már készen. Húsz körömmel megfogott pénzért, cáaládi összefogással, baráti kapcsolatok és tényleges kétkezi segítségek nyomán felépültek itt-ott a már-már kacsalábon forgó, modern, egy- és kétszintes kertes házak. Ám a városi tanács évekkel ezelőtt a jövőre gondolva ennél többet akart és akar most is, a múlt évek tapasztalatain edződve, igények, lehetőségek — kimondhatjuk: népgazdasági helyzetünk ismeretében. Cegléden ötszáz lakásigénylőt tartanak számon. Várhatóan ez a szám nem csökken, hiszen felcseperedik és lakásvárományos, családalapító lesz a felcseperedő első „gyesnemzedék”, A lakásigényiájusi kiáltás és konferencia I ranszformátor-évforduló Három fiatal magyar mérnök, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly 100 évvel ezelőtt, 1885-ben mutatta be és szabadalmaztatta találmányát, a transzformátort. A centenárium alkalmából májusban nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten, amelyen bemutatják a transzformátorgyártás történetét, júniusban pedig a hazai gyártók és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében nemzetközi tudományos konferenciát tartanak. A magyar felfedezés jelentős előrelépést jelentett az elektrotechnika térhódításában, amit korábban a dinamó és az izzólámpa megalkotása indított útjára. Száz év alatt óriásit fejlődött a transzformátor. Gyártásához kezdetben olajat használtak szigetelőanyagként, ma már főleg műgyantába ágyazott, száraz transzformátorokat készítenek, amelyek tüzbiztosak, kömyezetkímélőek és jóval könnyebbek elődeiknél. lök számát tekintve nincsen a nyilvántartásban az sem, hogy hányán építkeznének, költöznének a meglevőből másba, ha anyagi és más lehetőségeik ezt megengednék. A városi tanács nagytermébe épp ezért hívták össze a tanács elnöksége és a KISZ ceglédi városi bizottsága kezdeményezésére a KlSZ-titkáro- kat és a munkahelyek képviselőit, hogy megbeszélést tartsanak az Öregszőlő központjában előkészítés alatt álló korszerű, csoportos lakásépítés szervezéséről. Az ismertetőt mondó Fekete Antal, Cegléd város tanácselnöke hangsúlyozta: az a cél, hogy közművesített területen elősegíthessék a csoportosan elrendezett magánlckás- építkezöseket. Műszaki rajz, tervrajz, hivatalos irat (seregnyi belőlük a hozzáértő szakemberek, íiatal tervezők társadalmi összefogásával készült) már van, bálányi. Számon tari- ják mindéi, az utolsó papírivig. A szervezést a tanácskozás rendezői a napokban kezdik el, ennek segítésére bő felvilágosítást adó, sokszorosított tájékoztató kilószám készült és ki is kerül mihamarabb a gyárakba, üzemekbe, szövetkezetekbe, gazdaságokhoz, hivatalokhoz, hogy ki-ki, akit érdekel, alapinformációra tehessen szert. A várható kérdésekre választ adni felkészültek a városi tanács illetékes osztályán, a műszakin és a tervcsoportnál is. ilyen még nincsen Az öregszőlő, tény, hogy nem a város közepe, ám földrajzilag igen jó helyen fekvő területe. A közművesítés az első fontos lépés: a csatornahálózat, szennyvízelvezetés, ivóvíz, gáz és villanyvezetékek kiépítése. A tervek szerint szilárd burkolatot kaphatnak idővel az utcák, a központban öt hektárnyi területet tartanak fel kommunális és ellátási célokra, jó lesz a buszjárat. Kétszáz, teljesen közművesített építési telek alakul ki it* — Ceglédnek ilyen korszerű lakónegyede még nincsen! A tartós használatba vehető telkek ara tény, hogy nem csekély, ám elsősorban a fiatal építkezni szándékozók és azok, akiknek ügyéhez munkahelyük az egyetértés mellett némi anyagi segítséget, esetleg a munkákhoz gépet, szakembert ad majd, bizakodóbban szemlélhetik a mostanában kezükbe kerülő tájékoztató íveket. OTP-hitel, vállalati támogatás, bankhitel, kalákamunka — megannyi segítség lehet. A KISZ városi bizottsága sem tétlen, már a tanácskozáson jelezte, hogy a szervezésben, informálásban, épp ügy igyekeznek segíteni, mint az anyagbeszerzésben, ha épp abban lesz rájuk szükség, vagy a hőrukkmunkában' Tény, hogy van ebben rutinjuk. Tervek közszemlén Milyenek lehetnek a házcsoportok, utcaképek? Esztétikusak, küllemükben azonosak, célszerűek és nem hivalkodók. A tetőtérhez a tervezők a későbbiekre nézve beépítést javasolnak. A lakás belső mérete több variáció szerint alakulhat szobákká, konyhává, pihenőzuggá vagy nappali rajcsúrhellyé. A terület teljes közművesítése 40 millió forintba kerül, a lakásközösségek kisebb-nagyobb porta alapterületet választhatnak, pénzük, tervük szerint. A teleknek is megvan a maga ára, ez tény. A városi tanács, épp azért, mert Cegléden a következő egy-két évben új emeletes lakónegyedet, házakat nem adnak át — bár a kisajátított telkeken az alapvető rendezési munkák majd annak rendje 3 módja szerint elkezdődnek, ahogyan az anyagiak engedik —, az öregszőlei lakónegyed mielőbbi megvalósulását szorgalmazza. A városi pártszékház aulájában most nyílt meg a terveket szemléletesen bemutató újabb kiállítás, melyet hivatali időben bárki megtekinthet. Közvetlenebb információs kapcsolatot építenek ki munkahelyekkel, csoportos lakást építtetni szándékozókkal és természetesen azokkal is,' akikre az építtetők a..feladatot bízzák. Ugyanis, kivitelezők közt is lehet választani. A városi tanács jól tudja, hogy Cegléd lakás várományosai, legyenek fiatal lelkesek, vagy középkorú, régóta takarékoskodók, nem tőkepénzesek. Viszont, korszerű otthon kell a jelen és a következő nemzedéknek is. Addig kell nyújtózni, ameddig a takaró ér. Nos, most megpróbálnak segíteni úgymond annak a bizonyos takarónak a célszerű megválasztásában. Bármely fél szemszögéből nézzük, nem könnyű feladat, de: meg kell oldani. Eszes Katalin KÖZTUDOTT, hogy Mária Terézia királynőnknek számtalan gyermeke született. Közülük kettőből lett magyar ki. rály: Józsefből és Lipótból, e néven mindketten másodikak. II. Lipót szintén sok gyermeket nemzett, akik közül Ferenc követte a magyar trónon. Sándor Lipót főherceg, Ferenc öccse, majd ennek halála után Ferenc másik öccse, József főherceg pedig a nádorispáni méltóságot viselte. Ez utóbbi az a József nádor — vagy ahogy akkoriban latinosán is mondták, palatínus —, akinek szobra ma is ott áll Budapesten a róla elnevezett téren. ö az, aki bátyját, Ferenc királyt képviselte a budai Várpalotában, aki oly sokat serénykedett fővárosunk csi- nosodásáért. Ö a Habsburgok magyar ágának megalapítója, akit Becsben már-már rebellis kurucnak tekintettek. Ferenc király József főherceget 1795. szeptember 3-án nevezte ki királyi helytartóvá Magyarországra. A következő évi országgyűlésen pedig a nemesség közfelkiáltással nádor, rá választotta az alig húszesztendős fiatal főherceget, aki 1847. január 13-án bekövetkezett haláláig, tehát 51 esztendőn át viselte ezt a méltóságot. A HABSBURG-HAZ mindig gondot fordított tagjai házasságkötésére, ezzel is építve a kedvező nemzetközi kapcsolatokat és a dinasztia érdekeit. Az ifjú József nádor rész.ére is kiszemelték leendő feleséAZ ÜRÖMI SÍRKÜPOLNA gét, I. Pál orosz cár leányát, azaz II. vagy Nagy Katalin cárnő unokáját, Alexandra Pavlovna nagyhercegnőt. E két uralkodóház új rokoni kapcsolata a dinasztikus érdekeket szolgálta, mert a francia forradalom szele ez idő tájt kisebb-nagyobb viharokat okozott az európai trónok kő. rül, s már Bonaparte Napóleon is megjelent a csatatereken. József nádor tehát 1800-ban megvásárolta Üröm községet a hozzá tartozó javadalmakkal, s jegyajándékként tizenhét éves ifjú hitvesének aján. dékozta. A HÁZASSÁG azonban rövid életű volt. Alexandra Pavlovna 1801-ben, 18 éves korában váratlanul meghalt A huszonöt éves korára megözvegyült nádor udvari építészével, Heppe Szaniszló országos építésügyi igazgatóval díszes sírkápolnát terveztetett és építtetett Üröm községben az akkor divatos klasszicizáló stílusban. Az építmény 1802-ben készült el. A kápolna faragott kövekkel körbefalazott, megemelt, füves terasz közepén áll, ahova vasszárnyas, vörös márvány kapuoszlopok között kőhíd vezet. A kápolna finoman faragott kő burkolatát vörösmárvány részletek ékesítik. Oldalhomlokzatai egyformák: három-három rozettűs, empír ízlésű vasráccsal védett ablakait vörös márvány keretezi. Alul egy-egy ovális kriptaablak látható. Az épület tetejét koporsó idomú díszítés fedi, amelynek közepéből obeliszk alakú, vörösréz lemezekkel burkolt, füzérdíszes sisak emelkedik a magasba, s ebből nyúlik az ég felé egy aranyozott kereszt. Belső tere ovális alaprajzú, csakúgy, mint az alatta lévő kripta. A kápolna ilconosztázionja gazdagon faragott tölgyfából készült. Ez azonban nem egyidős a kápolnával. Eredeti, klasszicizáló ikonfalát 1883-ban II. Sándor cár lebontatta — ekkor reno- váltatta az egész kápolnát is —, és helyére a ma is látható, bizánci stílusút állíttatta. A sírkápolna terasza körül pravoszláv temető hirdeti, hogy a cár leánya nagy kísérettel érkezett Magyarországra, akik úrnőjük halála után sem tértek vissza hazájukba, A sírkövek tanúsága szerint leszármazottaik még másfél- száz év után %s ide temetkeztek. AZ EGÉSZ kegyeleti helyet kerítés veszi körül, amely azonban nagyon elhanyagolt, helyenként hiányos is. Ugyanígy az egész műemléki együttes, amely pedig értékes és becses emléke a múltnak. Csonkaréti Károly szemléletre is. Ami szerencsére a kőolajfeldolgozó vállalat kollektíváinak körében nagyon is elterjedt. Riadólánc szerint Nyugodtan lehet mondani, hogy a véradásra jelentkezők száma szinte évről évre növekszik. Az elmúlt esztendőben például HatsZázöten jelentek meg az erre az alkalomra megadott időpontokban az orvosi rendelőben. — összesen kétszáznegyvennégy liter vért adott az üzem kollektívája — tájékoztat Tatai Tiborné, a Vöröskereszt munkahelyi vezetőségének titkára. — Közöttük természetesen sokszoros véradók is akadnak, de minden esztendőiben legalább harminc „újonc” is megjelenik hívásunkra. — Készenléti brigádjuk is van? — Hogyne. Hetvennyolcán vállalkoztak arra, hogy bármikor, váratlan esetekben azonnal segítségére siessenek embertársaiknak. Pontos, részletes nyilvántartás alapján egy kidolgozott riadólánc szerint értesítjük s ültetjük autóba, majd visszük a kórházba véradásra azokat, akiknek a vércsoportjára szükség van ... Több alkalommal sor került már egy-egy ilyen akcióra. Mindemellett az utóbbi időben összeállt egy gárda arra az új típusú véradásra, amit szaknyelven plazmajerezisnek neveznek. — Mit jelent ez? — Bonyolultabb, de korszerűbb véradásról van szó: a donortól vért vesznek, s míg a laboratóriumban a szükséges plazmát leválasztják, addig infúziót kap a véradó, majd a már leválasztott sejt nélküli vért ismét visszajuttatják szervezetébe. Ez azonban csak kórházi körülmények között hajtható végre, így a plaz- maferezisre jelentkezőket autóbusszal szállítjuk Gödöllőre. — Hányán jelentkeztek erre a DKV-ból? — Legutóbbi alkalommal harmincketten. A kezdeményezés egyébként a Szalontai Jánosné alapszervezetének tagjait dicséri, egészen pontosan a Jedlik Ányos szocialista brigádok a villamos műhelycsoporttól. Ök vállalkoztak elsőként a plazmaadásra, ezt követően Meggyes Ferenc kollektívája csatlakozott, a gépészeti karbantartóműhely brigádja. Vidám a hangulat Évente két alkalommal jelennek meg Százhalombattán a gödöllői vértranszfúziós állomás orvosai, asszisztensei a nagyüzemben. Ezeken a napo— Egyik munkatársam gyermekét autóbaleset érte. Súlyos, életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Ekkor összehívtak bennünket, és azt kérdezték: ki adna vért a nyolcéves kislány életének megmentésére? Természetesen többen azonnal jelentkeztünk... Ez volt az első véradásom, js azóta rendszeresen részt vá-j szék minden akcióban, amit az üzem vöröskeresztes szervezete meghirdet. Rendszeresen és természetesen — mondotta Meggyes Ferenc, a Dunai Kőolajipari Vállalat lakatosa,' s körülbelül hasonlóan vélekedik még több száz munkatársa, mindazok, akik a százhalombattai nagyüzemből időről időre felajánlják vérüket mások életéért. Utána frissebbek — Nincs előtte valami kis szorongás, netán félelem? — Nem, semmi — ingatja a fejét mosolyogva a gépészeti karbantartó műhely szakmunkása. — Ráadásul egy idő után úgy érzi az ember, hogy szinte szüksége is van erre... Hogy magyarázzam el? Minden véradás után egy-két nappal sokkal frissebbnek, aktívabbnak érzem magam. Mintha a fizikai erőnlétem megnövekedett volna. — Pontosan így van — jegyzi meg Szalontai Jánosné. a villamosüzem elektroműszerésze. — Bennem is legalább egy hétig felfokozott tennivá- gyás uralkodik el. És ez csak az egyik pozitívum. A másik jó érzés: minden alkalommal meggyőződhet arról az ember, hogy egészséges. A véradást ugyanis mindenkor egy alapos orvosi vizsgálat előzi meg, s s csak az tarthatja oda a karját, akinek a szervezetében semmi rendellenesség nem mutatkozik. — Hányszor adtak már eddig vért? — Fiatalabb koromban — mondja Meggyes Ferenc —. amikor még a honvédségnél szolgáltam, térítés ellenében vettek tőlem vért, hogy hányszor, azt nem is tudom már. Térítésmentesen azonban éppen az ötvenedik alkalomnál tartok. — Én pedig — fűzi hozzá Szalontai Jánosné — huszon- négyszeres véradó vagyok. És azóta, mióta a kislányom megvan. Koraszülött volt ugyanis, és sokáig kezelték, gyógyszerezték: akkor döbbentem rá, mily nagy szükség van mások, embertársaink önzetlen segítségére. Valóban szükség van, s nemcsak az így adott vérre, hanem erre a gondolkodásra, I
