Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

M&Í. FEBRUAR 13., SZERDA Vakolás nélkül Több Alba-fal Megkétszerezi az Alba-fal és az Álba sadi álmennyezet gyártását a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Már megkezdték egy újabb Alba-fal előállító gépsor felszerelését, s az év második negyedétől az eddigi 250 ezer rel szemben évente félmillió négyzetméternyit állítanak elő a sokoldalúan felhasználható, keresett termékből. A második félévben kezdik meg az ál­mennyezet-gyártó üzem új gépsorral való bővítését, 9 en­nek nyomán a múlt évi 150 ezer négyzetméter helyett már az idén kétszázezer, jövőre pe­dig háromszázezer négyzetmé­ter Álba sadi kerül ki a gyár­tócsarnokból. A gyártókapacitás megdup­lázását mindkét terméknél a piaci kereslet növekedése in­dokolta. Az Alba-fal népsze­rűségének oka az, hogy vako­lás nélkül használható, jó hő­szigetelő, 9 ára — bár 12 év alatt kétszer korszerűsítették — a gyártás megkezdése óta változatlan. A hangszigetelő és tűzvédel­mi célokra használható gipsz alapanyagú álmennyezet is igen keresett cikk. Változatos mintákkal kerül forgalomba, az eredeti négyféle díszítés he­lyett már húszféle mintából választhatnak az építők. Körben a tömlöszövödében Családot alapít az első „gyesnemzedék” Öregszőlőben mozdul a föld A Budakalászi Szövőgyárban korszerűsítették a tömlőszövödét. A folyamatos termelés fenntartása mellett áttelepítettek jobb, korszerűbb körülmények közé tíz körszövőgépet és módosítot­ták a berendezések egyes kiegészítő egységeit. A rekonstruk­ció eredményeképp a tavalyinál tíz százalékkal több — egy­millió méter — tűzoltáshoz és a mezőgazdaságban öntözéshez használatos tömlőt gyártanak az idén. Varga László {elvétele Életekért vérünket Hatszáz önkéntes a nagyüzemben kon a rendelő környékén ki- sebb-nagyobb csoportok vára­koznak, beszélgetnek: vidám a hangulat, sok-sok tréfával, ug­ratással múlik az idő, mire ki­ki sorra kerül. T. I. Városfejlesztési témákba, közügyekbe nemigen kapcsoló­dott be az utóbbi hónapokban mondhatni években az a ceg­lédi, akinek ez a szó: öreg­szőlő. ne mondana valamit, valami újat a régi ismeretek mellé. Mint Budapesten a Váci út és Lehel út közötti, dalban is megénekelt Angyalföldnek, úgy a ceglédi kertes, tanyás, homokvidékes, valóban elag­gottá lett szőlős városszélnek is története, múltja van. S jö­vője is. Legalább olyan, mint méreteiben a fővároshoz mér­ve annak. Fórumokon, tanácsüléseken, végrehajtó bizottsági üléseken, hivatalos tanácskozásokon ezeregyszer szóltak Cegléd Pesti út és Budai út közti te­rületéről, amelynek város fe­lőli vonala az Összekötő út, s záróvonalát Ceglédbercel irá­nyában akár, ha szaggatott vo­nallal, ideiglenesre jelölhetnék. Igénylők, várakozók Néhány ház, házsor már ké­szen. Húsz körömmel megfo­gott pénzért, cáaládi összefo­gással, baráti kapcsolatok és tényleges kétkezi segítségek nyomán felépültek itt-ott a már-már kacsalábon forgó, modern, egy- és kétszintes ker­tes házak. Ám a városi tanács évekkel ezelőtt a jövőre gon­dolva ennél többet akart és akar most is, a múlt évek ta­pasztalatain edződve, igények, lehetőségek — kimondhatjuk: népgazdasági helyzetünk isme­retében. Cegléden ötszáz lakás­igénylőt tartanak számon. Vár­hatóan ez a szám nem csök­ken, hiszen felcseperedik és lakásvárományos, családalapí­tó lesz a felcseperedő első „gyesnemzedék”, A lakásigény­iájusi kiáltás és konferencia I ranszformátor-évforduló Három fiatal magyar mér­nök, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly 100 év­vel ezelőtt, 1885-ben mutatta be és szabadalmaztatta talál­mányát, a transzformátort. A centenárium alkalmából má­jusban nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten, amelyen bemutatják a transzformátor­gyártás történetét, júniusban pedig a hazai gyártók és a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület szervezésében nemzetkö­zi tudományos konferenciát tartanak. A magyar felfedezés jelentős előrelépést jelentett az elekt­rotechnika térhódításában, amit korábban a dinamó és az izzólámpa megalkotása indí­tott útjára. Száz év alatt óriá­sit fejlődött a transzformátor. Gyártásához kezdetben olajat használtak szigetelőanyagként, ma már főleg műgyantába ágyazott, száraz transzformá­torokat készítenek, amelyek tüzbiztosak, kömyezetkímélőek és jóval könnyebbek elődeik­nél. lök számát tekintve nincsen a nyilvántartásban az sem, hogy hányán építkeznének, költöz­nének a meglevőből másba, ha anyagi és más lehetőségeik ezt megengednék. A városi tanács nagytermébe épp ezért hívták össze a ta­nács elnöksége és a KISZ ceg­lédi városi bizottsága kezde­ményezésére a KlSZ-titkáro- kat és a munkahelyek képvise­lőit, hogy megbeszélést tartsa­nak az Öregszőlő központjában előkészítés alatt álló korsze­rű, csoportos lakásépítés szer­vezéséről. Az ismertetőt mon­dó Fekete Antal, Cegléd város tanácselnöke hangsúlyozta: az a cél, hogy közművesített terü­leten elősegíthessék a csoporto­san elrendezett magánlckás- építkezöseket. Műszaki rajz, tervrajz, hivatalos irat (sereg­nyi belőlük a hozzáértő szak­emberek, íiatal tervezők tár­sadalmi összefogásával készült) már van, bálányi. Számon tari- ják mindéi, az utolsó papírivig. A szervezést a tanácskozás rendezői a napokban kezdik el, ennek segítésére bő felvi­lágosítást adó, sokszorosított tájékoztató kilószám készült és ki is kerül mihamarabb a gyárakba, üzemekbe, szövetke­zetekbe, gazdaságokhoz, hiva­talokhoz, hogy ki-ki, akit ér­dekel, alapinformációra tehes­sen szert. A várható kérdések­re választ adni felkészültek a városi tanács illetékes osztá­lyán, a műszakin és a tervcso­portnál is. ilyen még nincsen Az öregszőlő, tény, hogy nem a város közepe, ám föld­rajzilag igen jó helyen fekvő területe. A közművesítés az el­ső fontos lépés: a csatornahá­lózat, szennyvízelvezetés, ivó­víz, gáz és villanyvezetékek ki­építése. A tervek szerint szi­lárd burkolatot kaphatnak idővel az utcák, a központban öt hektárnyi területet tartanak fel kommunális és ellátási cé­lokra, jó lesz a buszjárat. Két­száz, teljesen közművesített építési telek alakul ki it* — Ceglédnek ilyen korszerű lakó­negyede még nincsen! A tartós használatba vehető telkek ara tény, hogy nem csekély, ám elsősorban a fiatal építkezni szándékozók és azok, akiknek ügyéhez munkahelyük az egyetértés mellett némi anyagi segítséget, esetleg a munkák­hoz gépet, szakembert ad majd, bizakodóbban szemlélhetik a mostanában kezükbe kerülő tájékoztató íveket. OTP-hitel, vállalati támogatás, bankhitel, kalákamunka — megannyi se­gítség lehet. A KISZ városi bizottsága sem tétlen, már a tanácskozáson jelezte, hogy a szervezésben, informálásban, épp ügy igyekeznek segíteni, mint az anyagbeszerzésben, ha épp abban lesz rájuk szükség, vagy a hőrukkmunkában' Tény, hogy van ebben rutin­juk. Tervek közszemlén Milyenek lehetnek a házcso­portok, utcaképek? Esztétikusak, küllemükben azonosak, célszerűek és nem hivalkodók. A tetőtérhez a ter­vezők a későbbiekre nézve be­építést javasolnak. A lakás belső mérete több variáció sze­rint alakulhat szobákká, kony­hává, pihenőzuggá vagy nap­pali rajcsúrhellyé. A terület teljes közművesítése 40 millió forintba kerül, a lakásközössé­gek kisebb-nagyobb porta alapterületet választhatnak, pénzük, tervük szerint. A te­leknek is megvan a maga ára, ez tény. A városi tanács, épp azért, mert Cegléden a következő egy-két évben új emeletes la­kónegyedet, házakat nem ad­nak át — bár a kisajátított telkeken az alapvető rendezési munkák majd annak rendje 3 módja szerint elkezdődnek, ahogyan az anyagiak engedik —, az öregszőlei lakónegyed mielőbbi megvalósulását szor­galmazza. A városi pártszék­ház aulájában most nyílt meg a terveket szemléletesen be­mutató újabb kiállítás, melyet hivatali időben bárki megte­kinthet. Közvetlenebb infor­mációs kapcsolatot építenek ki munkahelyekkel, csoportos la­kást építtetni szándékozókkal és természetesen azokkal is,' akikre az építtetők a..felada­tot bízzák. Ugyanis, kivitele­zők közt is lehet választani. A városi tanács jól tudja, hogy Cegléd lakás várományo­sai, legyenek fiatal lelkesek, vagy középkorú, régóta takaré­koskodók, nem tőkepénzesek. Viszont, korszerű otthon kell a jelen és a következő nem­zedéknek is. Addig kell nyúj­tózni, ameddig a takaró ér. Nos, most megpróbálnak segí­teni úgymond annak a bizo­nyos takarónak a célszerű megválasztásában. Bármely fél szemszögéből nézzük, nem könnyű feladat, de: meg kell oldani. Eszes Katalin KÖZTUDOTT, hogy Mária Terézia királynőnknek szám­talan gyermeke született. Kö­zülük kettőből lett magyar ki. rály: Józsefből és Lipótból, e néven mindketten másodikak. II. Lipót szintén sok gyerme­ket nemzett, akik közül Fe­renc követte a magyar trónon. Sándor Lipót főherceg, Ferenc öccse, majd ennek halála után Ferenc másik öccse, József főherceg pedig a nádorispáni méltóságot viselte. Ez utóbbi az a József nádor — vagy ahogy akkoriban latinosán is mondták, palatínus —, aki­nek szobra ma is ott áll Bu­dapesten a róla elnevezett té­ren. ö az, aki bátyját, Ferenc királyt képviselte a budai Várpalotában, aki oly sokat serénykedett fővárosunk csi- nosodásáért. Ö a Habsburgok magyar ágának megalapítója, akit Becsben már-már rebel­lis kurucnak tekintettek. Ferenc király József főher­ceget 1795. szeptember 3-án nevezte ki királyi helytartóvá Magyarországra. A következő évi országgyűlésen pedig a ne­messég közfelkiáltással nádor, rá választotta az alig húszesz­tendős fiatal főherceget, aki 1847. január 13-án bekövetke­zett haláláig, tehát 51 eszten­dőn át viselte ezt a méltósá­got. A HABSBURG-HAZ mindig gondot fordított tagjai házas­ságkötésére, ezzel is építve a kedvező nemzetközi kapcsola­tokat és a dinasztia érdekeit. Az ifjú József nádor rész.ére is kiszemelték leendő felesé­AZ ÜRÖMI SÍRKÜPOLNA gét, I. Pál orosz cár leányát, azaz II. vagy Nagy Katalin cárnő unokáját, Alexandra Pavlovna nagyhercegnőt. E két uralkodóház új rokoni kapcsolata a dinasztikus ér­dekeket szolgálta, mert a fran­cia forradalom szele ez idő tájt kisebb-nagyobb viharokat okozott az európai trónok kő. rül, s már Bonaparte Napó­leon is megjelent a csatatere­ken. József nádor tehát 1800-ban megvásárolta Üröm községet a hozzá tartozó javadalmak­kal, s jegyajándékként tizen­hét éves ifjú hitvesének aján. dékozta. A HÁZASSÁG azonban rö­vid életű volt. Alexandra Pav­lovna 1801-ben, 18 éves korá­ban váratlanul meghalt A hu­szonöt éves korára megözve­gyült nádor udvari építészé­vel, Heppe Szaniszló országos építésügyi igazgatóval díszes sírkápolnát terveztetett és építtetett Üröm községben az akkor divatos klasszicizáló stí­lusban. Az építmény 1802-ben készült el. A kápolna faragott kövek­kel körbefalazott, megemelt, füves terasz közepén áll, aho­va vasszárnyas, vörös márvány kapuoszlopok között kőhíd ve­zet. A kápolna finoman fara­gott kő burkolatát vörösmár­vány részletek ékesítik. Ol­dalhomlokzatai egyformák: három-három rozettűs, empír ízlésű vasráccsal védett abla­kait vörös márvány keretezi. Alul egy-egy ovális kriptaab­lak látható. Az épület tetejét koporsó idomú díszítés fedi, amelynek közepéből obeliszk alakú, vörösréz lemezekkel burkolt, füzérdíszes sisak emelkedik a magasba, s ebből nyúlik az ég felé egy aranyo­zott kereszt. Belső tere ovális alaprajzú, csakúgy, mint az alatta lévő kripta. A kápolna ilconosztázionja gazdagon fa­ragott tölgyfából készült. Ez azonban nem egyidős a kápol­nával. Eredeti, klasszicizáló ikonfalát 1883-ban II. Sándor cár lebontatta — ekkor reno- váltatta az egész kápolnát is —, és helyére a ma is látható, bizánci stílusút állíttatta. A sírkápolna terasza körül pravoszláv temető hirdeti, hogy a cár leánya nagy kísé­rettel érkezett Magyarország­ra, akik úrnőjük halála után sem tértek vissza hazájukba, A sírkövek tanúsága szerint leszármazottaik még másfél- száz év után %s ide temetkez­tek. AZ EGÉSZ kegyeleti helyet kerítés veszi körül, amely azonban nagyon elhanyagolt, helyenként hiányos is. Ugyan­így az egész műemléki együt­tes, amely pedig értékes és be­cses emléke a múltnak. Csonkaréti Károly szemléletre is. Ami szerencsé­re a kőolajfeldolgozó vállalat kollektíváinak körében na­gyon is elterjedt. Riadólánc szerint Nyugodtan lehet mondani, hogy a véradásra jelentkezők száma szinte évről évre növek­szik. Az elmúlt esztendőben például HatsZázöten jelentek meg az erre az alkalomra meg­adott időpontokban az orvosi rendelőben. — összesen kétszáznegyven­négy liter vért adott az üzem kollektívája — tájékoztat Ta­tai Tiborné, a Vöröskereszt munkahelyi vezetőségének tit­kára. — Közöttük természete­sen sokszoros véradók is akad­nak, de minden esztendőiben legalább harminc „újonc” is megjelenik hívásunkra. — Készenléti brigádjuk is van? — Hogyne. Hetvennyolcán vállalkoztak arra, hogy bármi­kor, váratlan esetekben azon­nal segítségére siessenek em­bertársaiknak. Pontos, részle­tes nyilvántartás alapján egy kidolgozott riadólánc szerint értesítjük s ültetjük autóba, majd visszük a kórházba vér­adásra azokat, akiknek a vér­csoportjára szükség van ... Több alkalommal sor került már egy-egy ilyen akcióra. Mindemellett az utóbbi időben összeállt egy gárda arra az új típusú véradásra, amit szak­nyelven plazmajerezisnek ne­veznek. — Mit jelent ez? — Bonyolultabb, de korsze­rűbb véradásról van szó: a donortól vért vesznek, s míg a laboratóriumban a szükséges plazmát leválasztják, addig in­fúziót kap a véradó, majd a már leválasztott sejt nélküli vért ismét visszajuttatják szervezetébe. Ez azonban csak kórházi körülmények között hajtható végre, így a plaz- maferezisre jelentkezőket autóbusszal szállítjuk Gödöllő­re. — Hányán jelentkeztek erre a DKV-ból? — Legutóbbi alkalommal harmincketten. A kezdemé­nyezés egyébként a Szalontai Jánosné alapszervezetének tagjait dicséri, egészen ponto­san a Jedlik Ányos szocialista brigádok a villamos műhely­csoporttól. Ök vállalkoztak el­sőként a plazmaadásra, ezt kö­vetően Meggyes Ferenc kollek­tívája csatlakozott, a gépészeti karbantartóműhely brigádja. Vidám a hangulat Évente két alkalommal je­lennek meg Százhalombattán a gödöllői vértranszfúziós állo­más orvosai, asszisztensei a nagyüzemben. Ezeken a napo­— Egyik munkatársam gyer­mekét autóbaleset érte. Sú­lyos, életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Ekkor összehívtak bennünket, és azt kérdezték: ki adna vért a nyolcéves kislány életének megmentésére? Természetesen többen azonnal jelentkeztünk... Ez volt az első véradásom, js azóta rendszeresen részt vá-j szék minden akcióban, amit az üzem vöröskeresztes szerveze­te meghirdet. Rendszeresen és természete­sen — mondotta Meggyes Fe­renc, a Dunai Kőolajipari Vállalat lakatosa,' s körülbelül hasonlóan vélekedik még több száz munkatársa, mindazok, akik a százhalombattai nagy­üzemből időről időre felajánl­ják vérüket mások életéért. Utána frissebbek — Nincs előtte valami kis szorongás, netán félelem? — Nem, semmi — ingatja a fejét mosolyogva a gépészeti karbantartó műhely szakmun­kása. — Ráadásul egy idő után úgy érzi az ember, hogy szin­te szüksége is van erre... Hogy magyarázzam el? Min­den véradás után egy-két nap­pal sokkal frissebbnek, aktí­vabbnak érzem magam. Mint­ha a fizikai erőnlétem megnö­vekedett volna. — Pontosan így van — jegyzi meg Szalontai Jánosné. a villamosüzem elektroműsze­része. — Bennem is legalább egy hétig felfokozott tennivá- gyás uralkodik el. És ez csak az egyik pozitívum. A másik jó érzés: minden alkalommal meggyőződhet arról az ember, hogy egészséges. A véradást ugyanis mindenkor egy alapos orvosi vizsgálat előzi meg, s s csak az tarthatja oda a kar­ját, akinek a szervezetében semmi rendellenesség nem mutatkozik. — Hányszor adtak már ed­dig vért? — Fiatalabb koromban — mondja Meggyes Ferenc —. amikor még a honvédségnél szolgáltam, térítés ellenében vettek tőlem vért, hogy hány­szor, azt nem is tudom már. Térítésmentesen azonban ép­pen az ötvenedik alkalomnál tartok. — Én pedig — fűzi hozzá Szalontai Jánosné — huszon- négyszeres véradó vagyok. És azóta, mióta a kislányom meg­van. Koraszülött volt ugyanis, és sokáig kezelték, gyógysze­rezték: akkor döbbentem rá, mily nagy szükség van mások, embertársaink önzetlen segít­ségére. Valóban szükség van, s nem­csak az így adott vérre, ha­nem erre a gondolkodásra, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom