Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

1985. FEBRUAR 2., SZOMBAT

Líbián

Gazdaságpolitikai titkárt választottak

A Pest megyei pártbizottság ülése

(Folytatás az 1. oldalról.)

A Pest megyei pártbizottság ezután zárt ülésen Krasznai Lajos előterjesztésében elfogadta a jelölést előkészítő bizottság elnökére és tagjaira szóló javaslatot. Végül személyi kérdésben döntött, ugyancsak a megyei első titkár előterjesztésében. A harmadik és a negyedik napirend levezető elnöke dr. Arató András volt.

Mint korábban már tudósítottuk, a január 7-i pártbizottsági ülésen felmentették titkári funkciójából Balogh Lászlót, akit a megyei tanács elnökévé választottak. A megüresedett titkári funkcióra Krasznai Lajos Lénárt Lászlót, a Mechanikai Művek jelenlegi vezérigazgatóját 'javasolta.

A pártbizottság Lénárt Lászlót titkos szavazással a tegnapi ülésen megválasztotta a pártbizottság a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, gazdaságpolitikával foglalkozó titkárnak, valamint a gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottság vezetőjének.

Krasznai Lajos előterjesztéséhez heten szóltak hozzá (a felszólalás sorrendjében); Balogh László, dr. Sátor János, a Mechanikai Művek nyugalmazott vezérigazgatója, Németh Ferenc, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a Mechanikai Művek csoportvezetője, Góg Mátyás, a Her- i Dunai Kőolajipari Vállalat ceghalmi Kísérleti Gazdaság vezérigazgatója és Markó Ist- igazgatója, dr. Rátosi Ernő, a I ván.

LÉNÁRT LÁSZLÓ ÉLETÚTJA

Budapesten, 1941-ben született. Munkásként indult. Pályáját az Or- vostovábbképző Intézetben, majd a Finommechanikai Vállalatnál kezdte. Ezután a Mechanikai Művekbe vezetett útja, ahol 1965— 1975-ig dolgozott, mint műszerész. Innen ösztöndíjasként küldték a Budapesti Műszaki

Egyetemre tanulni, ahol villamosmérnökként végzett, majd gazdasági mérnöki diplomát szerzett 1969-ben. A Mechanikai Művekben vették fel párttagnak is. Azóta elvégezte a Politikai Főiskolát.

Az MSZMP Budai járási Bizottságán tevékenykedett 1975-től 1978-ig. majd 1978-tól 1982-ig a megyei pártbizottság politikai munkatársa — később alosztályvezetője volt. A Mechanikai Művek egykori munkását 1983rban a gyár vezérigazgatójává nevezték ki. Az eltelt két esztendő alatt Itt bizonyíthatta politikai és szakmai széles körű, jó felkészültségét, vezetői rátermettségét

Politikai főiskolai szakdolgozatát annak idején Pest megyei témából írta: A műszaki fejlesztés hatása, a termékszerkezet korszerűsítési folyamata a megye gépiparában címmel. Munkáját doktori disszertációnak fogadták el.

Felelőse volt a Diósdi Csapágygyár korszerűsítésének, valamint a DKV krakküzeme beruházásának. Mint ahogy Krasznai Lajos és a felszólaló méltatok fogalmazták: Lénárt László eddigi életútja, szorgalma és tudása, alkotó jelenléte a megyében, alkalmassá teszik a nagy tisztség betöltésére. Ennek alapján támogatta az Ipari Minisztérium és az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya a javaslatot.

S. A.

Felmentés,

A Minisztertanács .dr. Seltne« Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettest érdemei elismerése mellett,; saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel;

Garai Róbert külügyminiszter-helyettest, érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel;

dr, Vincze Imre pénzügymi. niszter-helyeítest tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Vincze Imrét belkereskedelmi miniszterhelyettessé és dr. Bényi Józsefet külügyminiszter-helyettessé kinevezte.

KITÜNTETÉS

Az Elnöki Tanács dr. Sel- meci Lajosnénak több évtizekinevezés

des kiemelkedő gazdasági és társadalmi tevékenysége elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője.

Garai Róbertét a külügyi munka területén végzett több évtizedes, eredményes munkássága elismeréseként az Elnöki Tanács ugyancsak a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette.

Rónai Ferenc emlékére

Koszorúzás

Rónai Ferenc, a Népszava munkatársa, a Vörös brigád ellenállási csoport egyik alakítója születésének 60. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A hősi halált halt kommunista urnájánál a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének képviselői helyezték el a kegyelet, a megemlékezés koszorúit.

katonát ígért a német vezérkarnak,!)

O

A német hadvezetés terve szerint az ősszel várható szovjet támadást Budapest irányában a Dél hadseregcsoport aktív védelemmel, a hátrahagyott hídfőállások és a budapesti erőd végsőkig történő ellenállásával feltartóztatja. Így a stratégiai fontosságú zalai olajmezők, a Budapest— Becs—Graz háromszög, mint a birodalom hátsó bejárata védetté válik. Az Eszék és Zágráb térségében harcoló E és F hadseregcsoportok kapcsolatba kerülnek a Magyarországon harcoló német erőkkel. Megakadályozzák a 2. és a 3. ukrán front találkozását.

Gyors erőátcsoportosítással — a fő hadászati területről, a lengyelországi fsontró! --- elvont jelentős páncélos SS hadsereg ellentámadásba megy ót.

A KTB bejegyzése a Dél hadseregcsoport irányelveiről: A Führer a Balaton és Velencei-tó, élesen dél-délkeleti irányú támadást részesíti előnyben.

Az ellentámadás közvetlen céljáról egyértelmű a hadtörténészek véleménye: a 2. ukrán frontot visszavetni a Kárpátokig, a 3. ukrán frontot pedig a Balkánra szorítani. A további elképzelések — a közvetett cél —homályosak. Egyik változat szerint a gyors siker után a fő erők egy részét a lengyelországi frontra vezényelték volna. Másik —

merészebb — elképzelés pedig az, hogy délről átkaroló műveletet hajtottak volna végre a Varsó—Odera vonalon harcoló szovjet erők ellen. Ezzel egyidejűleg pedig a 3. ukrán front a Balkánra szorulva ösz- szeköttetésbe kerül a Görögországban partra szállt angol erőkkel.

O

Gille tiltakozott. (Hitlernél — a szerző.) Még Himmler közbelépését is kérte a parancs visszavonásának érdekében, de hasztalan. Hiába hivatkozott arra, hogy Ullrich SS ezredes a Wiking páncéloshadosztály parancsnoka 23- án reggel Dobogókőről már felismerte Budapest tornyait és hallotta a csatazajt, leállították. (F. Steiner: Idee und Opfergang. Göttingen 1953)

A védelmi tervről tudni kell, hogy a sorozatos vereségek formálták. Ezárt a kapkodás nyomja rá a bélyegét. Nyugaton szeretik a hadi eseményeket úgy beállítani, mintha a német vezérkar józan döntéseit az őrült Hitler sorra megváltoztatta volna. Igaz ugyan, hogy Hitler nem bízik tábornokai zömében, az is igaz azonban, hogy döntéseit nem egyedül hozza. S az is, hogy húsz-harminc év elteltével visszaemlékező volt katonatisztjei jóval okosabbak. Természetes, hiszen vereséget szenvedtek.

Hitler fő tanácsadója ebben az időben Gudeiran. A tábornok páncélos szakember. Sem

ő, sem stábja nem tud szakítani a háború elején oly jól bevált taktikával: meglepetésszerű támadás páncélos ékekkel, jelentős erőfölénnyel, beékelődni az ellenség védelmi rendszerébe, második és harmadik hullámban érkezők felmorzsoló csapásával egyidőben újabb páncélos ékek indulnak rohamra.

A szovjet hadvezetés kiismerte már a német taktikát, megfelelő védelmi — és védelemből ellencsapásba forduló támadással — ellenszerét is megtalálta. A szovjet hadseregnél ezért az összf egy vernemi alakulatok döntő szerephez jutottak. (Páncélosok, műszakiak, lövészek, tüzérségi és légierő összehangolt közös vezetésű magasabb egységei ezek.)

O

A nagy siker mindennemű reménye szertefoszlott. Az SS hadosztályok mind ez ideig megőrzött magas fokú küzdőszelleme megtört. (H. Guderian: Egy katona visszaemlékezései. Bonn. 1960.)

Ebben a pillanatban olyan esemény történt, amely úgy meglepte Hitlert, mint derült égből a villámcsapás. A támadásban alkalmazott csapatok — többek között személyes őrségének csapatai —, akikben szilárdan bízott, meghátráltak, kimerült hitük és erejük, Hitler eszeveszett dühkitörésében megparancsolta, hogy távolítsák el róluk megkülönböztető karjelzéseiket. (Tippelsíkirh: A második viA közbiztonság védelmében

A január, mint másutt, a megyei rendőr-főkapitányságon is a számvetés, a tervezés hónapja. Értékeljük és elemezzük a bűnügyi helyzetet és a rendőri munka eredményeit vagy eredménytelenségét jellemző statisztikai mutatókat. A következtetések orientálják a terveket, meghatározzák a megelőző és bűnüldöző munka legfontosabb irányait. A bűnügyi és köz- biztonsági helyzet rendkívül sok tényezőtől függ, meghatározó a társadalmi és gazdasági háttér. A befolyásoló strukturális és szociális tényezők az elmúlt évben sem változtak lényegesen. Csökkenő ütemben de folytatódott a bevándorlás, az országos átlagot jelentősen meghaladó a népsűrűség. Sok az albérletben, ideiglenes szálláson lakó, bejelentetlenül, megfelelő családi háttér nélkül és a megyében még gyökértelenül élő. Az országos átlagnál több a veszélyeztetett gyermek és fiatalkorú. Az alkoholizmus sok családot tesz tönkre. A bűnüldöző munkában változatlanul sok gondot okoz a főváros közelsége. A bűncselekmények jelentős része továbbra is az agglomerációban válik ismertté.

A megye bűnügyi fertő- zöttsége ezen a bázison közepes, az országos átlaghoz közeli. Az elmúlt évben 133 volt a 10 000 lakosra jutó ismertté vált bűncselekmény.

Rendkívül figyelemreméltónak tartjuk, hogy tavaly megállt vagy megtorpant az a gyors növekedés, amely tendenciaként már több mint tíz éven át az ismertté vált bűn- cselekmények számát jellemezte. Az elmúlt évben 13 030 eset jutott tudomásunkra, valamivel kevesebb, mint a megelőző évben. Úgy véljük, hogy ez nemcsak a rendőri és igazságügyi szervek bűnmegelőző munkájának eredménye. Része van ebben több ezer főnyi önkéntes segítőnknek, a társadalmi és gazdasági szervekben dolgozók fokozott felelősségérzetének, a megye lakosságának, amelynek döntő és túlnyomó többsége becsületesen dolgozó törvénytisztelő állampolgár. A mi feladatunk, hogy mindent megtegyünk ezért, hogy ez ne kiugró eredmény, statisztikai adat legyen. Szeretnénk, ha egy vagy két év múltán is elmondhatnánk, hogy jó irányba fordult a bűncselekmények számának alakulása.

Az ismertté vált bűncselekmények számán belül változatlanul meghatározó, és tolágháború története. Moszkva. 1956.)

A náci német egységek egy ideig a halálraítéltek elszántságával küzdenek, azután az elszántság ereje is elvész. Míg a szovjet csapatok harci morálja a kisebb egységektől a hadvezetésig magas szinten áll, addig a németek tömegesen adják meg magukat, annak ellenére, hogy a propaganda arról harsog: Gille felmentő SS páncélosai úton vannak, az oroszok megölik a hadifoglyokat, s aki ebben már nem hisz, annak a frontvonal mögött a tábori csendőrök nem magyaráznak. Lőnek.

Erről a tényről a mai nyugati visszaemlékezések és elemzések általában hallgatnak, a magyarok gyávaságát emlegetik. A magyarok tömegesen szöknek — s ez igaz. Nem mindig gyávaságból. A gyávák — az Árpád-sávos pribékek — a front mögött harcolnak. Nőket és gyermekeket lőnek a Dunába. Zagyva felhívásokat ragasztatnak a falakra, melynek mindig egy a vége: felkoncoltatik!-¥•

A német hadinapló februártól egyre kevésbé rendezett. Az iratok megrongálódtak, hatalmas foltok mossák össze a betűket. Olvashatatlan a bejegyzések zöme. E naptól már nem ők, határozták meg a magyar történelmet.

Ruttkay Levente

vább növékedett a tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma. Csökkent a társadalmi tulajdont és növekedett a személyek javait károsító bűncselekmények abszolút száma és részaránya. A társadalmi tulajdon megkárosítása 2282, a személyi javaké pedig 5567 esetben jutott tudomásunkra. A megyei bűnüldöző szervek számára a nagy gondot változatlanul a betöréses lopások jelentik. A személyi tulajdon sérelmére 1851 esetben követtek el betöréses lopást.

A társadalmi tulajdon védelme közügy és elsősorban a gazdasági szervek vezetőinek feladata, hogy védjék és óvják a kezelésükre bízott társadalmi vagyont. Érzékelhető a fejlődés a megnövekedett felelősségérzetben, a megtett intézkedésekben. Tapasztalataink, az egyes ügyek tanulságai azonban azt mutatják, hogy még nagyon sok a tennivaló. A fokozott védelem sok esetben nem új és drága biztonsági berendezést, hanem a gazdálkodási és pénzkezelési szabályok betartását, hiánya pedig hanyagságot, figyelmetlenséget jelent.

A személyi tulajdont károsító betöréses lopások többsége a nyaralók és víkendházak, az ott tárolt értékek ellen irányul. A rendőrség erői végesek. Nem tudunk és nem is feladatunk minden víkendte- lepen vagy soron állandó jelenlétet biztosítani. A tanácsi szervekkel közösen többször és többféle módon kezdeményeztük az őrzésvédelem megoldását. Azon a kevés helyen, ahol ez sikerült, ott a tapasztalataink nagyon kedvezők. Javaslataink, kezdeményezéseink, amelyek arra irányulnak, hogy a nyaralótudajdo- nosok csekély anyagi álozat- vállalással közösen gondoskodjanak jobban tulajdonuk védelméről — úgy tűnik, eredménytelen marad. Szinte hihetetlen, hogy azok, akik sok ezer — esetenként több százezer forintot költöttek víkend- házaik építésére és berendezésére, évente néhány száz forintot sajnálnak értékeik őriztetésére.

Az elmúlt évben 23 emberölés, illetve ennek kísérlete történt a megyében, s ez lényegesén kevesebb a megelőző évinél. Többségük a rendezetlen családi élet, a mértéktelen alkoholfogyasztás következménye. Az emberölések tetteseit kivétel nélkül felderítettük, bíróság elé állításuk megtörtént vagy folyamatban van. A szándékos testi sértések száma valamelyest csökkent, 729 fordult elő. Nagyobb rés vük szintén családi veszekedések, ital melletti verekedésbe fajuló szórakozások szomorú következménye.

Rz elmúlt évben 3,2 százalékkal csőikként az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma. Természetüknél fogva mindig megrázok a közvélemény számára, nyugtalanítják lakosságunkat, csökkentik biztonságérzetét. Megye- és országszerte felháborodást váltottak ki azok a súlyos esetek, amelyek a sajtóból már ismertek, mint pl. a pilisvörösvári csoportos garázdaság, a vecsási és gyáli emberöléssé fajuló garázdaságok. Egész közvéleményünk megelégedéssel fogadta azt a gyors és példás ítéletet, amellyel a bíróság a pilisvörösvári ügyet zárta.

Ilyen ügyekben épp a megelőzés érdekében mindig kiemelt figyelmet fordítunk a motívum, a kiváltó okok kutatására. önmagam ismételgetésének tűnik, de ezeknek az ügyeknek a többségében is az alkoholizmus, a mértéktelen italozás vezetett súlyos, esetenként jóvátehetetlen emberi tragédiákhoz.

A megelőző évihez hasonlóan alakult, 111 volt az ismertté vált rablások száma. E súlyos bűncselekmények tetteseit kevés kivétellel felderítettük, és a bíróságok a cselekmény súlyának és társadalmi veszélyességének megfelelő szigorú ítéleteket szabtak

ki. A viszonylag nem nagy számon belül is sok az olyan ügy, amelyben nem a klasz- szikus értelemben vett rablással álltunk szemben. Az elkövetők többnyire előzetes közös szórakozás után fosztoi- ták ki a részegségtől magatehetetlenné vagy védekezeskép- telenné vált áldozataikat.

Pest megye közúthálózat

ta földrajzi és egyéb okok miatt mintegy 40 százalékkal terheltebb az országos átlagnál. A zsúfoltságot tovább növeli az örvendetesen egyr.e erősödő idegenforgalom, a tömeges turizmus és a kirán- dulóiorgalom, amely a közlekedési költségek növekedésével egyre inkább a főváros közvetlen közelségébe irányul.

A közlekedési bűncselekmények száma tavaly 1 és fél százalékkal növekedett, 1976 eset fordult elő. Az elmúlt évben 193 ember vesztette életét közútjainkon. A kiválr tó okok között az első helyeken a sebesség nem megfelelő megválasztása, az előzési szabályok be nem tartása, az elsőbbségadás szabályainak megsértése all. Közúti jármű ittas vezetése miatt 1444 esetben folytattunk büntetőeljárást. Ha adott esetben nem is jutott odáig, mindegyik magában hordozta egy emberi tragédia reális veszélyét. Az ittas járművezetés megítélésében nem lehetünk és nem is vagyunk rugalmasak vagy elnézőek. Nincs magyarázat és elfogadható indok arra a felháborító felelőtlenségre,

amellyel a járművezetők ital hatása alatt veszélyeztetik mások és saját maguk, családjuk, hozzátartozóik életét és testi épségét, A szigorú és következetes megítélés mellett is a bűnüldöző és igazságügyi szerveik eszköztára önmagában kevés ennek a bűncselekményformának a visszaszorítására és megakadályozására. §zű;kség van az egységes társadalmi szemleletre, a szokások megváltoztatására, égy olyah álláspont kialakítására, amely még rokon vagy jóbarát esetében sem tekintené vagányságmk vagy bocsánatos bűnnek a Vezetés előtti alkoholfogyasztást.

Néhány gondolatot a bűn- cselekmények elkövetőiről is. Az említett több mint 13 000 bűncselekményt 7151 ember követte el, közülük 813 fiatalkorú. Ez utóbbi bűnelkövetők száma sajnálatosan 12 százalékkal növekedett. Korábban Is összeütközésbe került már a törvényekkel 2571 fő. Nagyon magas — 2284 fő — az utazó bűnelkövetők száma.

A bűncselekmények megyén belüli megoszlását illetően a legtöbb a budai rendőrkapitányság működési területén fordult elő, a legkevesebb ügyben pedig a nagykőrösi rendőrkapitányság nyomozott. A budapesti agglomeráció területén még mindig aránytalanul sok az ismertté vált bűncselekmény, bár az elmúlt évben valamelyest csökkent. Úgy gondoljuk, hogy a bűnözés megelőzésére irányuló törekvéseink elsősorban itt vezettek eredményre. A fokozott rendőri jelenlét biztosításában eredményes intézkedés volt a budakeszi és az érdi rendőr- kapitányságok felállítása. Jó tapasztalataink vannak az elmúlt évben szervezett akcióalosztály munkájának hatásáról is. Tevékenysége szinte kizárólag az agglomerációs övezetre korlátozódik. Ezen a területen a közrend és közbiztonság megszilárdításában szoros és eredményes az együttműködésünk a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal.

Megelőző és bűnüldöző munkánk ez évi legfontosabb feladatait meghatároztuk. Célunk, hogy önkéntes társadalmi segítőink munkájára, a megye lakosságának segítőkészségére támaszkodva erősítsük a megye rendjét és biztonságát, az élet- és vagyonbiztonságot, a lakosság nyugalmát.

DR. ILCSIK SÁNDOR

rendőr ezredes, megyei főkapitány