Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1985. FEBRUÁR 8., PÉNTEK MA:-------------------­Fo rró napok előtt Chilében (2. oldal) Számvetés őt év munkájáról (3. oldal) Mi hát a mértéje ? (4. oldal) Rádió- és tévéműsor a jövő hétre (7—S, oldal) KGST-bizottság iaráfhy László hazaérkezett Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a magyar kül­döttség, amely Maróthy László-' nak, az MSZM.P Politikai Bi­zottsága tagjának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével a KGST minisz­terelnök-helyettesi szinten létrehozott gépipari együtt­működési bizottságának ülé­sén vett részt. Maróthy László fogadására a ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió" budapesti nagy­követe. Elméleti konferencia Zárótanácskozás A nyolcvanas évek kapita­lizmusának válságával és ki­útkeresésével foglalkozó or­szágos elméleti tanácskozás,; amelyet az. MSZMP KB agi- táeiós és propagandaosiztá- lya é$ a Somogy megyei párt­bizottság hívott össze Kapos­várra, csütörtökön befejező­dött. Résztvevői a két nap alatt négy plenáris előadás, és öt szekcióban elhangzott 14 korreferátum alapján elemez­ték a jelenkori kapitalizmus lényegesebb gazdasági, tár­sadalmi, politikai folyamatait, anyagi és szellemi tendenciáit. A viták tapasztalatait plená­ris ülésen összegezték. Tudományos akadémiák Együttműködés Csütörtökön Moszkvában jó­váhagyták a Magyar Tudomá­nyos Akadémia -és a Szovjet Tudományos Akadémia közöt­ti, 1986—1990. évi tudomá­nyos együttműködési tervet. A dokumentumot magyar részről Láng István, az MTA levele­ző tagja, megbízott főtitkár, szovjet részről pedig A. Sz. Hohlov, az SZTA levelező tagja, megbízott főtitkár írta alá. Társadalmi vita a köziítfejlesztésről Célszerűbb a hosszabb M3-as Az országos közúthálózat fejlesztési kon­cepciójáról társadalmi vitát rendezett a Ha­zafias Népfront országos titkársága. A közel­múltban befejeződött eszmecserék tapasztala­tait összegezve, a népfront illetékesei elmond­ták: a tanácskozásokon elismerőleg szóltak közúti hálózatunk elmúlt néhány évtizedes fejlődéséről, de hangsúlyozták, hogy mostani állapotában nem képes kielégíteni a megnö­vekedett forgalmi igényeket. Ez a korántsem kedvező helyzet annál is inkább gondot okoz, mert számítások szerint az ezredfordulóra legalább megkétszereződik a forgalom. ? Királyréten és Törökmezőn Találkozók a békehónapban Tegnap délután az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában megalakult az a munkacsoport, amely előké­szíti a májusi békehónap me­gyei nyitó ünnepségét. A me­gyei intézmények, szervezetek képviselőiből álló testület szándéka szerint a rendezvé­nyek beleilleszkednek majd a hazánk felszabadulására és a fasizmus felett aratott győze­lem 40. évfordulójára emléke­ző programok sorába. Szalai Árpád, az MSZMP Vác városi Bizottságának tit­kára, Nemoda István, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga propaganda- és művelődési osztályának munkatársa, és Solymosi Sándor, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára vázolta az elképzeléseket. Ezek szerint május 4-én, szomba­ton megyei ifjúsó,gi találkozót rendeznek Királyréten, 5-én, vasárnap pedig békenagygyű­lést tartanak Törökmezőn. Mindkét napon színvonalas programok váltják egymást, amelyeknek a köre a politikai rendezvényektől egészen a könnyedebb szórakoztatásig terjed. A szervezők körülbe­lül két-három ezer résztvevő­re számítanak. A központi ünnepségen túl, megyeszerte különböző rendezvényeket tar­tanak. A vita résztvevői kitértek a Debrecen és Budapest közé tervezett M4-es autópályának terveire is. Hangsúlyozták, ezen a szakaszon elegendőnek látszik egy négysávos autóút építése is, nem szükséges au­tópályában gondolkodniuk a szakembereknek. A Hazafias. Népfront Orszá­gos Tanácsa a regionális vi­tákon elhangzott észrevétele­ket kötetbe gyűjtve, megküld­te az illetékes szerveknek. Nyomtatványok milliói A gazdasági élet eseménynaptára Számadásról számadásra Ki, miiyen >évet zárt?- Er­re a kérdésre adnak választ* azok az összegzések, melyekre a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban^ a kö­zös vállalatoknál február első felében sor kerül. Február második hetének végén az elő­rejelzések szerint Jászkara je­nön az Árpád Tsz-ben és a kocséri Petőfi Tsz-ben kerül sor a számvetésre. A jászka- rajenőieknek a helyi művelődé­si házban szombaton délelőtt 9 órakor lesz a zárszámadó köz­gyűlés. Eseményekben gaz­dagabban köszönt majd ránk (február harmadik hete; ami­kor nyolc gazdaságban lesz zárszámadó közgyűlés. A sízőket a Tátra várja Visszatérőben a hideg idő Igen nagy időjárási különb­ség van kontinensünk északi és déli részei között. Míg Észak-Európa egyes vidékein nap közben is mínusz 20—25 fokot mérnek, addig Dél-Eu- rópában szokatlanul enyhe levegő, plusz 15—20 fok a leg­Munkában a légi földművelők Felszálltak a gépek A változékony, szeszélyes időjárás okozta hosszú téli kényszerpihenő után megkezd­ték idei feladataik teljesítését a Repülőgépes Növényvédő Állomás brigádjai. Hódmező­vásárhely, Orosháza és Telek- gerendás körzetében szálltak fel először a légi földművelők, hogy eljuttassák a műtrágyát az őszi kalászosokra. Elsősor­ban az a feladatuk, hogy a kövesutaktól távoli, vagyis a földi gépekkel nehezen meg­közelíthető gabonatáblákra szállítsák ki a hatóanyagot. A másik szempont, hogy a kései vetésű, gyengébb minőségű kalászosokra szórják ki mi­előbb a műtrágyát. A gazdaságok a magasabb fekvésű füves területeken je­lölték ki a mezei röpterek he­lyét, ahol nehéz hengerrel járatták meg, tömörítették a talajt, hogy biztonságossá te­gyék a fel- és leszállást. Az időjárás mindenkor befolyá­solja a brigádok munkáját. Ködben vagy erős szélben nem dolgozhatnak. A repülés egyik feltétele, hogy legalább két kilométerre el lehessen látni. magasabb nappali hőmérsék­let. A meteorológiai előrejelzé­sek szerint most átalakulás kezdődött időjárásunkban, alacsony nyomású légköri kép­ződmény áramlik az Alpok és a Kárpátok térségébe. Ez a le­vegő több fokkal hidegebb a korábbi napokénál, első hul­láma már Magyarországon is érződött, s ha a januári nagy hideg nem is tér vissza, min­denképpen lehűlésre számítha­tunk a következő napokban, de a hidegebb idő nem lesz tartós. A téli sportot kedvelők hazai tájakon nem hódolhatnak szenvedélyüknek, mert jelenleg legfeljebb a Mátra magasabb csúcsain van 10—15 cm-es hó. Szlovákiában Chopokon 83 cm, Donavalyban 76 cm, a Csorba-tónál 74 és Lomnicon méteres. A lengyel Tátrában általában 40—80 cm a hóréteg, Erdélyben 36, az ugyancsak romániai Predealban 92 cm. Az osztrák Alpokban 30—100 cm, a jugoszláviai Juliai-Al- pokban pedig 135 cm-es a hó vastagsága. ÉBRESZTŐ H ivatásukat valóban hi­vatásként gyakorló, azt semmi pénzért, más csábításért el nem hagyó, azaz régóta dolgozó könyv­tárosok riadtan panaszkod­nak. Korábban leghűsége­sebb közönségük, legszor­galmasabb látogatóik csapa­ta fogyatkozóban van. A könyvtárba beírt, oda rendszeresen .járók között — még ott is, ahol az összes olvasók számában sikerült, sikerül gyarapodást elérni — egyre kevesebb az igazi kölyök, csitri, azaz a tizen­négy éven aluli gyermek. A panasz, a riadalom jo­gos oka az a — tudomá­nyos módon igazolt — is­meret, hogy ritka kivéte­lektől eltekintve, a rendsze­res olvasást meg nem szo­kó gyermekből betűt kerü­lő felnőtt lesz, olyan vala­ki, aki éveken át nem hiá­nyolja a könyv barátságát, testközelségét. Ma még a megyében minden második könyvtá­ri olvasó a tizennégy éven aluliakból kerül ki, minden második kötet, amit kiköl­csönöznek a betűk szerény vagy mutatós hajlékából, ezekben a gyerekkezekben vándorol haza és vissza. Amire azt mondhatnánk, a felületen maradva, mi akkor a baj? Az a baj, hogy a megyében a tizennégy éven aluliak közül a rendszere­sén olvasók aránya 1974- ben még 27,4, 1984-ben mär csak: 19,7 százalék volt...! Hja persze, a televízió... Ne hagyatkozzunk rögtön a téves — mert mindenre csak egyetlen okot, magya­rázatot hitelesnek tartó — elméletekre. Bizonyos, a televíziónak is seregnyi ha­tással szerepe van az olva­sási kedv, s főként a rend­szeres olvasás csökkenésé­ben. E sorok írójának azon­ban meggyőződése, hogy a televízió nem ellensége a könyvnek, s a könyv nem ellenfele a televíziónak, ha­nem egymás okosan társít­ható kiegészítői, más és más szerepkörű hordozói a kultúrának, a műveltség­nek, a hiba a szereptévesz­tésben, a torzuló arányok­ban van, abban, hogy a gyermek követte minták — felnőtti magatartások — szipte rákényszerítik a kép­ernyő bilincsét az ember- palántára. A minták... Mi minden beletartozik ezekbe! Az olvasást időpocsékolás- nak tartó apa, a ne rontsd a szemedet hajtogató ma­ma, a könyvekről soha szót nem ejtő pedagógus, a te­lepülés könyvtárában, köny­vesboltjában meg nem for­duló tisztségviselő, a türel­metlen — na elég volt gye­rekek, zárunk — könyvtá­ros, aki maga sem olvas ... S ebbe a körbe tartozik az is, hogy a teljes könyvtári ráfordításoknak csupán a húsz százaléka jut a me­gyében azokra, akik az ol­vasótábor felét alkotják!- Ritmus a könyvről című versében írja. a megkapó szavakat a költő, Babits Mihály.: „... mert a Könyv is Élet, és él, mint az em­ber — / így élő: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.” Megkérdezhetjük azonban — s meg kell kér­deznünk, önmagunktól el­sősorban —, miként él em­berben a könyv, s könyvben az ember, ha nem­csak azoknak a gyere­keknek a tábora csök­kent, akik renszeres látoga­tói a betűk megunhatatlan birodalmának, hanem a megmaradtak is — ha egy főre vetítjük ki a kölcsön­zések számát — egyharma- dával kevesebb szellemi vi­lágosságot, szórakozást, a makro- és mikrovilág rej­telmeibe hatoló felfedezést, kalandot, mesét, azaz olvas­nivalót visznek haza, mint egy évtizede?! Igaz, vannak iskolai könyvtárak, olvasó­táborok, vetélkedők, csopor­tos könyvtárlátogatások, de sokféle erőfeszítés ellenére, mellett ez az eredmény?! Mi lenne akkor itt utánpót- lásszervező buzgalom híján? Túlzásba esnénk, amikor azt mondjuk, ez az a hely­zet, amikor már elkerülhe­tetlen a kiáltás, ébresztő! Ébresztő, mindannyiunk- nak és mindenhol, mert bármennyire is magán­ügynek látszik, kiala­kul-e a gyermekben a betűk iránti vonzalom, va­lójában itt arról van szó, hogy a jövő mérnökei, or­vosai, munkásai, parasztjai, kereskedői és helikopterve­zetői nem sajátítják el azt, ami nélkül nincsen igazi művelődés, az olvasást. Mert nincsen! A hang, a kép korunk nagy hatású jelhordo­zó eszköze, ám ereje, tény­leges ismeretközlő, ezeket az ismereteket a befogadó­ban rögzíteni képes szere­pe — nemzetközileg elfoga­dott tudományos elemzések bizonyították be — jóval kisebb, mint a nyomtatott jelhordozóké! A szakkép­zés, a köz- és önművelődés holnapjának leghatásosabb eszközét féltjük, ezért mondjuk, ébresztő, talán még időben vagyunk. Ta­lán ... Mert már ma aka­dozik itt-ott a termelés gé­pezete, akadozik, kellő kép­zettségű, felkészültségű munkaerő híján. Mészáros Ottó Moszkvában is keresik A Lenfonó és Szövőipari Vállalat az elmúlt évben ötmillió rubel ér­tékű ponyvaszöve­tet és takarópony­vát szállított a Szovjetunióba. Az idén közel három százalékkal több, összesen kétmil­lió négyzetméter ponyvaszövetet, il­letve az iparban és a mezőgazdaság­ban használatos konfekcionált ta­karóponyvát ter­veznek a Szovjet­unióba Évente mintegy négy és fél millió forint értékű különféle nyomdaipari terméket állítanak elő Százhalombattán a Gelka sokszorosító üzemében. Képünkön Cseresznye Gáborné és Gu­lyás Istvánná, a kész termékek minőségét ellenőrzik. Hancsovszki János felvétele' Becsléseik szerint több mil­liárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy úthálózatunk színvonala elérje a kívánato­sat, s megszűnjön az utak Budapest-centrikussága, ami­nek következtében zökkenő­mentesebbé válhatna a Duna és a Tisza közötti kapcsolat. Ennek kapcsán rámutattak: az igények meghatározásakor a hosszú távú társadalmi, po­litikai és kereskedelmi érde­kekből induljanak ki. A nem­zetközi áruforgalomba és az idegenforgalomba az eddigiek­nél élénkebben bekapcsolódni ugyanis csak akkor lehetsé­ges, ha az úthálózat és a ki­szolgáló létesítmények megfe­lelően gyarapodnak, bővülnek. A vitákon azonban arra is nyomatékosan felhívták a fi­gyelmet, hogy a fejlesztés nemcsak új erőforrások feltá­rását feltételezi, hanem tá­maszkodik a meglévők mind jobb kihasználására. Magya­rán: nem szükséges minde­nütt új utakat, hidakat épí­teni, ellenben meg kell találni az ésszerű átalakítás, a re­konstrukció módját. A legtöbb észrevétel az M3- as autópálya munkálataira ér­kezett, helyeselve, hopr az új út Budapestet és Emodöt köz­vetlenül összeköti majd. Ám célszerűnek látszik, vetették fel, ha Miskolcig meghosszab­bítják ezt az autópályát. Vita tárgya volt, hogy mer­re vezessen az E5-ös európai főútvonal magyarországi sza­kasza, Győrt követően. A vi­tában megerősítették, hogy az autópálya elkerülje a Sziget­közt, és a Hanság keleti pe­remén át érje majd el az osztrák határt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom