Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

I Abonyi krónikái Fiilép a felügyelő Májusban főpróba lesz A diákoknak ösztöndíjat adnak A későn érkezők már nem­igen kaptok helyet, ezen az es­tén zsúfolásig megtelt az abo­nyi művelődési ház nagyter­me. A nem messziről, csupán a szomszédvárból, Szolnokról érkező szimfonikus zenekart itt-ott különös erejű tapssal jutalmazta a közönség. A meghívón ez állt: vezényel Bá­li József, és a hangszeres köz­reműködők között, a helybeli zeneiskola három tanára: Sö­rös Éva (cselló), Krucsó Zoltán (vadászkürt), Polyákné Győré Éva (csembaló). A műsor pe­dig: Haydn, Vivaldi, Beetho­ven. A koncertet megelőző per­cekben Varga Györggyel, az abonyi zeneiskola igazgatójá­val beszélgettünk. — Honnan ered a szolnoki szimfonikusokkal való kap­csolat? — Tanáraink egy ideje ját­szanak a szolnoki zenekarban, elsősorban önművelési célzat­tal, a folyamatos gyakorlás kedvéért. A koncertekre váltott kapcsolat azonban tavaly ala­kult ki. Mert igaz ugyan, hogy a ’ 1 ilharmónia rendszeresen tart nálunk kamarahangverse­nyeket, ám közben felcsepere­dett egy olyan közönség, amely már igényli a nagyzenekari produkciót is. Ezért kerestük fel a szolnokiakat, akik kötél­nek álltak. Fellépésük vonz­erejét növeli, hogy a hangszer­szólókat gyakran az abonyi tanárok adják elő, Nádor Lász­ló pedis, aki szintén nálunk tanít, vezényli az együttest. Eh­hez természetesen olyan mű­veket választanak, amelyekben mindegyikük nagy biztonság­gal tudja megoldani a felada­tát, vagyis nem a legnehezeb­beket. — De nemcsak a tanárok jutnak szóhoz ... — így van. Azok a növendé­kek is. akik Abonyban kezd­ték pályafutásukat,. Mondok két közeli példát: egyikük kla­rinétos, a Zeneakadémián ta­nul, a másikuk furulyás, pári­zsi ösztöndíj előtt áll. ök ele­ve versenyművekkel készül­nek, s ha esetenként itt Abony­ban csatlakoznak a zenekar­hoz, abból minden bizonnyal szép koncert kerekedik, ami hasznos a növendékeknek, mert gyakorolnak, s érdekes a közönségnek, mert végül is helybelieket láthat a*' pódiu­mon. Sőt tavasszal lesz egy előadás, ezen Nádor László főt dirigálni, a szólót pedig Inhoff Kde játssza, aki ugyan nem abonyi, viszont a Filhar­móniánál dolgozik, és egyben trombitás szakfelügyelőként a tanári karnak mutathat példát. — Milyen alkalmakkor ta­lálkoznak az Abonyból indult diákokkal? — Minden év májusában hangversenyt adnak azok a volt diákjaink, akik a főisko­lán vagy valamelyik szakisko­lában épp utolsó évüket töltik. Májusban, vawis közvetlenül a diploma, illetve a középisko­la befejezése előtt. így ez a koncert amolyan főpróbának mondható, de egyben megmé­retés is, mindannyiuk számá­ra. A mostani zeneiskolások előtt pedig felvillantják a le­hetőségeket. Egyébként a főis­kolára felvett diákjainknak azonnal ösztöndíjat ajánlunk, jelenleg heten élnek vele. — Melyek most a'zeneiskola legfőbb gondjai? — Téldául, ' hogy nincs Abonyban középiskola. A gye­rekek a környező városokban tanulnak, s mivel későn érnek h. a, nemigen marad e kor- osztálybeli zenészünk. Persze igyekszünk azért, őket is meg­tartani. Mondjuk, a zenekar­ban való szereplés vonzó lehet a sikerek, az itthoni és a kül­földi utazások, meghívások miatt. De van még egyéb gon­dunk is: nagy szükségét érez­zük egy valódi próbateremnek és kellene 4 tanterem. Ez utób­bihoz az épületet már kisze­meltük. de hiányzik az újjá­alakításához felhasználható pénz. És még valami: az öt­napos munkahét nekünk nem tétt jót. A gyerekek egyéb ta­nulmányi elfoglaltsága miatt hétköznapokon egyszerűen le­hetetlen zenekari próbákat összehozni. Marad a szombat és a vasárnap. V. S. .Mesterek háza Érvényesül a technika Abonyban az utóbbi évek­ben sokat fejlődtek a szolgál­tatások, mind mennyiségüket, mind színvonalukat tekintve. A nagyközségben meghatározó szerepe van a 230 kisiparos­nak, akik sokféle szakma mű­velejeként elégítik ki az igé­nyeket. összefogásukkal jött létre a mesterek háza a tele­pülés központjában, amelynek továbbfejlesztését is célul tűz­ték. A kisiparosok gárdájából vannak vagy húszán, akik ter- mékelőállítússal is foglalkoz­nak. A könnyűipari üzemekben módosult a termékösszetétel. A szőnyegcsomózás megszűnt, egyenruhákat varrnak, bér­munkában készítenek ruházati cikkeket. Az abonyi ipar ex­portja 1980 óta 38 százalékkal emelkedett. Az üzemek a megszokott napi termelés mel­lett arra is találtak módot, hogy a községfejlesztésben munkával és pénzzel támo­gassák a tanácsot, öt eszten­dő leforgása alatt a három helybeli termelőszövetkezet 9 millió forintot utalt át. a Me­chanikai Művek egymillió fo­rinttal segítette a gyermekin­tézményeket és 8 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. A mezőgazdasági nagyüze­mek évről évre kivívták az el­ismerést kimagasló színvonalú gazdálkodásukkal. így történ­hetett meg, hogy öt esztendő leforgása alatt hét alkalommal adtak át kiváló termelőszövet­kezet kitüntetést a kollektí­váknak. A termőföld megbe­csülésére, rendeltetésszerű hasznosítására mindenhol nagy gondot fordítottak. A fe­leslegessé vált dűlőutakat, el­hagyott tanyahelyeket felszán­tották és művelésbe vették. Mindenhol tért hódított a kor­szerű technika. Széles körben elterjedt az ipar szerű terme­lés. Űj állattartó telepek lé­tesültek a szövetkezetek össze­fogásával. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1983. FEBRUAR 7., CSÜTÖRTÖK !parszerű termelés Fel|t©n korszerűsödő nagyüzem Aki időnként elvetődik a város kies pontjaira, és figyel­mesen számba veszi a tapasz­talt változásokat, naprakész információkkal bírhat a Ceg­lédi Állami Tangazdaság üte­mes gyarapodásáról. Kedvtel­ve gusztálhatja azt a takaros kolóniát, amely Bedében bon­takozik ki a kétszintes csalá­di házakból. Ha meg a vasúti síneken túl jár, a MEZŐGÉP gyára mellett, a feldolgozó üzem udvarán árulkodnak ál­landóan friss nyomok a válto­zásról. Hol magtárt építenek, hol szárító berendezések tor­nyait szerelik a meglevők mellé. Többé-kevésbé hasonló tapasztalatok szerezhetők a GÁT többi kerületében is. Jól sáfárkodtak Az utóbbi öt évben a gaz­dálkodás számottevő eredmé­nyeket mondhat magáénak. Ez fogalmazódott meg a mi­nap, midőn pártértekezletre gyűltek a tangazdaság kom­munistái. ők is áttekintették elmúlt évek sikereit, ku­darcait, s szavaikból kirajzo­lódtak a holnap tennivaló is. összességében az volt a ta­nácskozáson elhangzottak vég- kicsengése, hogy jól sáfárkod­tak, felelősségteljesen irányí­tották a dolgok menetét. Cél­tudatos és folyamatos volt a pártirányítás a gazdaságban. Előtérbe kerültek az ipar- szerű termélési formák a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben egyaránt. Terjedőben vannak a közös vállalkozások. Kedvező felté­teleket teremtettek a háztáji gazdálkodás fejlesztéséhez. Szakcsoportokat működtetnek. Az évek során nőtt a terme­lési érték és az eredmény, bár az időjárás kedvezőtlen ala­kulása és a közgazdasági sza­bályozók szigorodása megne­hezítette a gazdálkodást. A növénytermesztésben csökkent a kukorica aránya a kalászos gabona javára. Üjab- ban foglalkoznak napraforgó­val, árpával, repcével és mus­tárral is. Nőtt a cukorrépa vetésterülete, és az állami gazdaságok között — országos Szakma is, hobbi is Négy kerék büvölői Két és fél évvel ezelőtt az MHSZ Pest megyei Gépjármű Iskolájában 45,2 százalékos volt a tanulóvezetők bukási aránya. Amikor ez kiderült, még maguk a vezétők sem akarták elhinni, de a tények bizonyítottak. Ám mert a té­nyek megfellebbezhetetlenek voltak, még nem jelentette azt is, hogy megmásíthatatlanok legyenek a jövőben. Ennek az álláspontnak a helyességét fé­nyesen igazolták az elmúlt évi eredmények: a megyei bukási százalék alig 7 és fél százalék volt! A Pest megyei Gépjármű Iskolának kilenc kirendeltsé­ge van, ezek közé tartozik a ceglédi, amelynek 4,1—4,2 szá­zalékos bukási aránya ala­csony volta miatt kiemelke­dően jó. Így érthető, hogy a ceglédiekről kérdezgettük Fe­hér Józsefet, a Pest megyei Gépjármű Iskola vezetőjét, aki éppen akkor tartotta meg a kirendeltség munkájának éves értékelését. — Ceglédi kirendeltségünk az éves tervszámból elég so­kat vállalt, annak ellenére, hogy nem tudtak betölteni minden oktatói állást. Mégis magasan az elsők lettek 1984. évi munkájuk eredményeivel, de nemcsak a 9 kirendeltség között vezetnek, hanem orszá­gos összehasonlításban is szép helyet érdemeltek ki. Ez a jó munka már tradíció Cegléden, aminek elérésében oroszlánré­sze van Soós Dénesnek, a gép­jármű kirendeltség vezetőjé­nek, aki remekül dolgozó ok­tatói gárdát kovácsolt össze. Majd Fehér József elmondta még, hogy a Pest megyei Gép­jármű Iskola oktatói 1984-ben 3 millió 200 ezer kilométert kerekeztek a volán mellett ül­ve a tanulóvezetőkkel. E sok­sok kilométerre pedig csak három saját hibából adódó baleset jutott, melyek teljes kárösszege nem haladta meg a 2 ezer forintot! Az iskola tárgyi feltételeire is kíváncsiak voltunk: — Nyugodtan kihúzhatom magam, mert az iskolának ilyen jó gépjárműparkja még nem volt, a komoly gépkocsi­beszerzési gondjaink ellenére. Egyetlen 2,8 évesnél öregebb személyautónk sincs. A teher­autókkal már más a helyzet, mert 2 és fél éve nem cserélték le a ZIL-eket, de ez nem je­lent gondot, hiszen ezek a jár­művek terheletlenül járnak. Egyébként is nagy változás várható már idén a tehergép­jármű-parkunkban, ugyanis megkezdjük a dízelesítést itt Pest megyében, az országban másutt már folyamatban van. Aszódi László Antal viszonylatban — a 3—6. he­lyet foglalják el. Az intenzív legelőgazdálkodással több réti­szénát takarítanak be. Szőlő­jük kevesebb, de korszerű te­lepítésű. Gyümölcsöseik egy része elöregedőben, ugyanak­kor Nagykőrös határában ígé­retes a hangácsi 254 hektáros kajszi-, meggy-, cseresznye- és szilvatelepítés. Fejlődő feldolgozó Az állattenyésztés nyeresége az utóbbi időben csökkent. Jelentős eredményt értek el a tejelő szarvasmarha-állo­mánynál. Eredményes volt a hízómarhák /összevonása a cifrakerti telepte. A sertés- tenyésztés eredményessége romlott. A csemői kombinát korszerűsítésével megteremtik a tartás és tenyésztés feltéte­leit, és ez a jövedelmezőséget kedvezőbbé teheti. A jól mű­ködő juhászat a csemői No­vember 7. Tsz gesztorságával ér el sikereket, Mezőgazdasági melléktevé­kenységükben kiemelkedő je­lentőségű a termény feldolgo­zás. Tekintélyes mennyiségű hibridkukorica-vetőmagot, ta­karmánykeveréket, lucerna­lisztet állítanak elő; Évről év­re újabb és újabb berendezé­sekkel, tárolókkal bővül a fel­dolgozó üzem, s napjainkra az ország egyik legkorszerűbb létesítményévé nőtte ki ma­gát. Emberibb körülmények Hasznot hajt a szeszüzem, amely meghálálja a rekonst­rukciót. Vágóhídjuk saját ser­tésállományuk vágására és feldolgozására rendezkedett be. Építőipari részlegük vég­zi a lakásépítést és a tangaz­daságon belüli beruházásokat. A CÄT nagy gondot fordít dolgozói jobb élet- és munka- körülményeinek megteremté­sére. Szociálpolitikai célokra öt év alatt százmillió forintot költöttek. Felépült 44 mun­káslakás, korszerűsödött a személyszállítás, javult a köz- étkeztetés. Támogatják a szer­vezett továbbképzést, a tanu­lást — tudván, hogy mindez a munkában és az eredmé­nyekben. kamatozik, T. T. Bemutató a pártszékházban A jövő képe Városfejlesztésről, sorra megvalósítható tervekről nyílt bemutató Cegléden, a Rákóczi úti pártszékház aulájában. Tablókon sorakozó számada­tokkal, fotókkal, térképekkel közérthető és nagy érdeklő­désre számot tartó látvány tá­rul a kiállítás látogatói elé. Megismerkedhetnek közelebb­ről a városfejlesztési tervek­kel, Cegléd helyenkénti új ar­culatának alakulásával, amely­hez az első lépéseket a város néhány pontján már megkezd­ték. A bemutató egyben nemcsak az ismertetés célját szolgálja. A város vezetői, a lakónegye­dek, létesítmények tervezői kí­váncsiak a közvéleményre, a lakosság észrevételeire, igé­nyeit szeretnék közelebbről megismerni. Tény, hogy a nép- gazdasági helyzet alakulása a városfejlesztés távlati tervei megvalósításának is fontos mérvadója, ám ha a terveket mind többen ismerik, ötletek­kel, javaslatokkal, konkrét fel­adatvállalással sokat segíthet­nek, előbbre lehet hozni az éveket. A bemutató anyagát hivatali időben a lakosság február 18- ig tekintheti meg, hivatali idő­ben. Sátoros kert Hódít az aranyvirág Nspfürdőznek a primulák Cegléden 1927-ben mind össze három kertészt tartot­tak számon. Egyikük volt Junó Gábor, aki a Hold utcá­ban, 600 négyszögölnyi terü­leten gondozta növényeit. Most pedig fia, aki szintén Gábor, folytatja az atyai mesterséget, özvegyen maradt édesanyjával egyetemben. — Az üvegházak és a fólia sátrak télen is ellátnak bősé­gesen munkával — mondja Junó Gábor. Míg a kazánház kellemes melegében beszélgetünk, a mama 78 évét meghazudtoló fürgeséggel dugványozza az agerátumokat, fia pedig a na­pi magfütermést osztályozza. Ahöl fölösleges hajtást talál, azt eltávolítja. — Hogyan változtak a vá­sárlói szokásos az elmúlt fél évszázad alatt? — A harmincas években a muskátli, a ciklámen és a primula volt a kapós, elter­jedt dísznövény. De emellett Eljárt fölötte az Idő Csarnok helyett fülkék Lebontják a régit, épül a korszerű A Ceglédi Hírlap 1984. de­cember 22-i számában szóvá tettük, hogy a Szabadság téri buszmegálló váróterme fölött eljárt az idő, jószerével már nem képes feladatait teljesí­teni. Észrevételünkre nemrég Gál Andor, a Volán 20. számú Vállalat ceglédi üzemigazga­tója válaszolt. „Az autóbusz-pályaudvaron levő váróterem főleg vas­anyagból készült vázszerkeze­te, az eltelt évek során elöre­gedett, meggyengült. A szer­kezeti vizsgálat megállapítása alapján további üzemeltetésre nem alkalmas, felújítása nagy költséggel járna. Figye­lembe véve, hogy a ceglédi új autóbusz-pályaudvar építése 1985-ben megkezdődik, a vá­róterem épülete a tavasz fo­lyamán lebontásra kerül, He-, lyette a vállalat más területén is alkalmazott várófülkéket helyezünk el ideiglenes jel­leggel. A minden szempontból megfelelő megoldást az új pá- lyaudvár elkészülése jelenti.” ★ A városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől, Sajgál Tamástól megtudtuk azt is, hogy a várótermet elkészülte óta több ízben felújították, a vasszerkezet kivételével. A fémvázat immár az idő múlá­sát jelző korrózió vette bir­tokába, így a bontást nem le­het tovább halogatni, hiszen a nagymértékben megromlott állagú építmény veszélyessé válhat. Egyelőre közvetlen veszélyhelyzettől nem kell tartani, de ki tudja, a minap tomboló szélvihar mennyit vett ki a váró megmaradt cse­kélyke erejéből, vagy a soro­zatos hangrobbanások miként ká„ ásítják. A tanácsnál természetesen számítottak arra, hogy a Sza­badság téri várótermet előbb- utább eléri a végzet, egy má­sik létrehozását azonban azért nem szorgalmazták, mert úgy látták, esély vaá az új városi pályaudvar felépítésére, s hát miért végeznének felesleges munkát. Idén tavasszal tehát lebontják a főtér csúfolkodó, elaggott pavilonját és helyette várófülkéket állítanak fel, de ezeket is csupán átmenetileg, legfeljebb másfél évre. A fül­kék széltől, esőtől védeni fog­nak, s mindenképp jobbak lesznek a mostaninál, haszná­lati értékük bizonnyal fölébe fog kerekedni külcsínjüknek. Szerencsés találkozásnak mondhatjuk, hogy abban az esztendőben kerül sor a bon­tásra, amikor az új buszpá­lyaudvar már több mint re­ményteli terv. A tanács a mi­nap szólította versenytárgya­lásra a PESTBER-t, a munka- terület rendelkezésre áll, még­pedig a Kossuth Ferenc és a Mozdony utca által szegélye­zett részen, és a kivitelezési terv is három héten belül végleges formát ölt. Nem tű­nik tehát lehetetlennek, hogy a kivitelezési munkálatok még 1985 első felében meg­kezdődjenek. Az elképzelések szerint 1980-ban már innen indulnak a buszok, s a követ­kező esztendőben felhúzzák az állomásépületet is. V. S. a zöld növényeket is szívesen vásárolták, főleg aszparágusz, fikusz és filodendron fogyott. Később, 1960-ig alig volt ke­reslet virágok iránit, majd nagy felfutás következett. — Milyen ma a virágkíná­lat itt a városban? — Manapság sok a termelő és bőséges a választék. No és a vevők is igényesek lettek, csakis a kiváló minőségű vi­rágokért hajlandók pénzt ad­ni. Az energiaköltségek és az adó hátrányosabban érinti a hivatásos kertészeket, mint a nagy tételben dolgozó őster­melőket. Régebben sok jeles névnap volt, ami biztos for­galmat hozott, de a szokások változtak, és úgy látszik, ma már kevés Mária, Erzsébet, Julianna és Katalin születik. — Milyen munkája akad a téli napokon? — Még a legnagyobb hideg­ben is fűtök és szellőztetek, hogy edződjenek a növények. Közeledik Julianna és Zsu­zsanna napja, a ciklámenek s a primulák füídőznek az üvegtetőn átszűrődő fényben. A cserepes jácint hajtásai szép virágokat sejtetnek. A szegfűt rendszeresen szedjük, hetente 150 szál terem ilyen­kor. Ezek mellett már gondo­lunk a kiskertek tulajdonosai­ra, vetjük a paradicsom, a paprika és a nyári virágok magvait, hogy mindenki ide­jében hozzájuthasson a palán­tákhoz. — Tud-e érdekességeket ajánlani? — Nagyon kedvelt a nyári szabadföldi, ezüstlevelű cine- rália. De sokan megszerették a gerberához hasonló nyári garáliát szépsége és igényte­lensége miatt. A hibrid petú­niákat is egyre többen vásá­rolják, és hódít az afrikai aranyvirág. K. S. Új gépeket kap a műhely A ceglédi Tömegtakarmány Termelési és Gépjavító Gaz­dasági Társaság az idén 6,5 millió forintot költ beruházá­sokra. A pénz zömét a Pesti úton levő gépjavító üzem mű-' helyeinek felszerszámozására fordítják. A többi között mfl- szerészeszterga, univerzális marógép, egyetemes közép­esztergák, nagy pontosságú fúrógép és körfűrész beszer­zése szerepel a tervekben. A korszerű eszközök működteté­séhez, az igényesebb munká­hoz kellő szakmai ismerettel rendelkező szakmunkásokra van szükség. Az előző évek­hez hasonlóan most is szak­mai tanfolyamokat indítanak és nem utasítják el a náluk munkát kereső alkalmas szak­embereket sem. ISSN 6133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom