Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
wvr • 1985. FEBRUÁR 6., SZERDA Battériás csirkeneveíő A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet battériás csirkenevelő óljai közül az óvári (merthogy elemei Mosonmagyaróvárom készültek), mintegy 30 ezer naposcsibét képes befogadni egyszerre. Amikor ott jártunk, 22 ezer 400 pihés apró állat csipegetett az önetetőkből, s dugta csőrét az önltató- ba. Gondozói közül Batta László- né brigádvezetőt kaptuk lencsevégre. Erdős! Agneg felvét elő li lesz Seíistyével? Szakaszolni kellene a munkát Sokaknak feltűnt már, hogy Pomáz közepén, a Dobogókői úttól néhány méternyire, az új művelődési központ mellett, húsz hektárnyi, lakásépítésre alkalmas terület immár a hatvanas évek elejétől építési tilalom alatt áll. A lankás rész fele magántulajdonban, fele állami kezelésben van. A po- máziiaik egyre gyakrabban keresik meg a nagyközségi tanács illetékeseit, kérdezve, hogy mi lesz a Selistyével? Lennének vevők A jelenlegi állapot több gondot okoz. Azok, akik földdel rendelkeznek e részen, szeretnék eladni, hiszen vevő bőven volna, ha építeni lehetne. Akik telket keresnek, Pomáz más részein már nem találnak, mert minden talpalatnyi hely foglalt. A tanács -r amíg lehetősége volt — a JöVŐre -gondolva, csereföldeket adott a selistyei ingatlantulajdonosok egy részének, de kimerültek a forrásai. Ha mindehhez hozzászámítjuk az ország és szőkébb hazánk pénzügyi helyzetét, világossá válik, a sakknyelvből kölcsönözve a kifejezést, a patthelyzet. Hogyan tovább? Polgár Tibor, Pomáz tanácselnöke elmondta, hogy Se- Ustye beépítése régi vágyuk. A rendezési tervek — az utolsó 1977-ben készült — 1600 állami lakás emelését irányozzák elő. Azóta társadalmi munkában a beépítési tervek is elkészültek, felépült a művelődési ház, a közművekkel Is közelítenek a területhez. A csatorna már a Dobogókői út hídjánál található. Tárgyaltak az OTP-vel, kapnának kölcsönt a belső közművek kiépítéséhez. A dolog egyelőre mégsem mozdul előre. Mert a selistyei rész területének teljes előkészítése — a kisajátítás még fennálló költségeivel együtt — 150 millióra rúgna. Következésképpen az ingatlanok négyszögölenkénti ára háromezer forint körül mozogna. Ez pedig még a Dunakanyar földárait ismerve is magas. Polgár Tibor szerint szakaszolni kellene a munkát. Az első ütemben építenék a közművekét és az intézményeket. Megközelítőleg 70 millióból eljuthatnának idáig. Az általános rendezési terv elkészültével egy időben, 1986-ban lehetne- tndftanl' a teendőket. Az természetes, hogy a pomázi lakosok elővételi jogot élveznének. Mert ez az ' állapot tarthatatlan. A község lélekszáma évente ezerrel növekszik. Hely pedig már nincs. Mit mond Kovács Zoltán, a Pest megyei Tanács építési és vízügyi osztályának csoportvezető főmérnöke? Gazdasági tényező — A selistyei terület benne van abban a bővebb előterjesztésben, amely a rövidesen összeülő megyei tanács vb elé kerül. Véleményem szerint esélye van arra, hogy a szőkébb keretben is szerepeljen. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy Gyálon, Kerepestarcsán és Diósdon hasonló igények vannak. A pénz kevés, az illetékesek kénytelenek fontossági sorrendet felállítani. A szükséglet és a gazdaságosság az, ami a döntést befolyásolja. Ha a vb állásfoglalása Pomáz- ra nézve kedvező lesz, a részletes beépítési terv elkészülte után (ezt már, amint írtuk, társadalmi munkában, elkészíttették a nagyközségiek), a hetedik ötéves terv 2., 3. évében kezdődhetnek meg a munkák. Érdeklődés Az bizonyos, hogy az agglomerációs gyűrű településein kevés helyen található 20 hektárnyi, központi fekvésű, telepszerű többszintes beépítésre ennyire alkalmas terület Az is tény, hogy az építési tilalom további, hosszú évekig nem tartható fenn. Az érdeklődés számottevő. Nemcsak Pomázon fogytak el a házépítésre alkalmas telkek, hanem mindenütt a Dunakanyarban. Ráadásul a nagyközség régi központja elvesztette a funkcióját, az új részek és lakótelepek a Dera patak medrének partjairól a hegyekre húzódtak, távolra a régi centrumtól. Jövője a művelődési központ köré szerveződő, a Selistye területén felépülő résznek van. Vicsotka Mihály A gyakorlatban mindenki jól kitapasztalhatja, hogy a munkahelyi demokrácia kibontakozásának szintjét alapvétőén befolyásolja a vezetés nyíltsága, rugalmassága, az emberekhez fűződő kapcsolata. El keli azonban ismernünk, hogy nem csupán ezek szabják meg a kollektív légkör minőségét, jóllehet valamikor sokáig elsődlegesnek tartották, bennük keresték a hibák gyökerét. Manapság inkább a kérdés fordítottja merül fel, mégpedig az, hogy a dolgozók mennyire élnek a demokratizmus adta lehetőségekkel, akarnak-e befolyást gyakorolni munkahelyük közéletére? Az eke mellett Maradjunk most a mezőgaz daságnál. Az utóbbi 10—15 esztendő alatt mennyibén módosult a parasztember munkahelyén betöltött szerepe Változással mindenképp számolnunk kell, hiszen a szer vezési, technikai és területi gyarapodással a gazdálkodásnak olyan volumene alakult ki, amit egyetlen látószögből, és minden dimenzióban kellően áttekinteni lehetetlen. A napokban Marsi Gusztávval, a nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazatveze- tőjével beszélgettünk e kérdés, ről. A termelésnek ez a területe jól példázza a fejlődést, szinte teljes egészében a gépi munka érvényesül. A dohogó masinákon ülők szemlélete alapjaiban mégsem lehet más, mint a hajdan lovakkal szántó parasztembereké1. J— A föld sorsa, a termelés minősége foglalkoztatja őket — állapítja meg máris a fő- ágazatvezető, aki ötödik éve ismeri az ittenieket. — A szövetkezet egészét érintő termelési feladatok, konkrét munkarendek megvitatására a pártgyűlésektől kezdve a termelési tanácskozásokig jó néhány fórum ad alkalmat. Minden munkafolyamatban átfogóan járatos azonban senki nem lehet ma már. A saját munkájában viszont ez törvényszerű, s akkor Változó lakodalmi szokások A gulyástól a berendezett házig Népszokásaink jelentős részét ma már csak egy múló világ üzeneteként őrzik az idős falusi emberek, de úgy érzem, hogy egy szokás, a lakodalom, láthatóan semmit nem veszített az idők folya- a vonzerejéből, sőt, ha lehet, jelentősége még nőtt is. A lakodalmak hagyományaival ismerkedve határoztam el, hogy három nemzedék gyakran szin- jatékszerűen megkomponált nagy eseményét egymás mellé rakva keresem meg az elmúlt ötven évben történt változásokat. Arany, ezüst Engedélyt kértem arra, hogy hogy betekinthessek a héviz- györki házassági anyakönyvbe. Megkerestem, kik élnek azok közül, akik 1935-ben kötöttek a faluban házasságot. Fercsik Ferenc és Fercsik Borbála, Sápi János és Lelkes Julianna, Hajdú János és Fercsik Mária, Kovács Gábor és Varga Anna, Benkó Pál és Erdélyi Julianna, Aszódi Pál és Bobál Borbála ebben az esztendőben készülhet, hogy családtagjaival, barátaival megünnepelje az aranylakodalmát. A huszonöt esztendővel ezelőtt házasságot kötöttek közül csak azokat jegyeztem fel magamnak, akikkel beszélgetni kívántam az esküvőjükről. Ezüstlakodalmát tartja — másokkal együtt — Zmák András és Gádor Erzsébet, Sára László és Varga Borbála, Ba- zan Lajos és Hajdú Julianna, mondható igazán demokratikusnak a légkör, amikor az eke mellett is meghallgatásra találnak a vélemények. — Ez hogyan fest a gyakorlatban? — Nos, a nagyobb feladatok, vetés, betakarítás előtt tájékoztatjuk dolgozóinkat, de igazából menet közben jönnek elő a gondolatok, s ha jók az észrevételek, azoknak mindig helyt adunk. A cél teljesülése a lényeg, s ebből egyetlen vezető sem csinálhat presztízskérdést. Kérdezzük meg a másik pólus képviselőit, ők hogyan értékelik a szövetkezeti közéletet? — Milyen a tagok aktivitása? Nézze, 25 éve is elmúlt, hogy szövetkezeti tag lettem, de még nem tapasztaltam, hogy valamiben ne lett volna véleményük, s olyanról sem hallottam, hogy valakit is ledorongoltak, mert igazával kényes pontokat háborgatott. De az is valóság, hogy nem mindenkit érdekel, ami körülöttük történik. Ez a közömbös 10—12 százalék persze amolyan vándormadár. A régiek többsége érdeklődik munkája minden vonatkozása iránt, gazdának érzi magát. — A 46 traktoros, hogy csak a magunk példáját hozzam, ütőképes társaság. Néha úgy tűnik, egy lentről induló fontosabb javaslat elveszik valahol. Sérelmes? Az, de be kell látnunk, hogy aki a gépen ül, nem biztos, hogy minden esetben jól érzékeli az összefüggéseket — sorolja Zatykó László traktoros. Jel kiegészíti — Ebből az is következik, hogy bizalommal vannak a vezetés iránt. — Így kell lennie, hiszen valamilyen szinten szakmailag jól képzett emberek — kapcsolódik a beszélgetésbe lvanics István. Négy évvel ezelőtt még ő is gépen kereste kenyerét, azóta udvaros a beosztása itt a gépműhelyben. — A munkások gyakorlati ismerete jól kiegészíti az elméletet. Elvárják tehát, hogy az adott munkakörben dolgozók ne csak passzív részesei legyenek a termelésnek, adjanak ahhoz javaslatokat, hiszen az összefüggő folyamat apró, de fdntos részleteit csak ők ismerhetik igazán. A munkahelyi demokrácia tehát nemcsak a közgyűlések tartalmával, hozzászólásokkal mérhető, még inkább a hétköznapok történései által. A beszélgetések nyomán kitűnt, hogy a tagság számára valamikor személy szerint is fontos kérdések egy része idővel objektív jelenséggé vált a szövetkezeti gazdálkodásban. Mert például nem lehet különösebb vita azon, mit hová vessenek. A helyesen felismert külső körülmények, a helyi sajátosságok, a felsőbb irányítás a meghatározók, s ezekhez igazodni kell. Viszont egyre több olyan kérdéssel találják magukat szembe, amelyeket a kor, a gyorsan változó viszonyok hoznak felszínre, s ezekre valamiképp reagálni kell. Direkt eszköz — Az újszerű intézkedéseket hogyan fogadják az emberek? — kérdeztük újra a föágazat- vezetőt. — Az elmúlt években a tagság több olyan változásnak lehetett tanúja, amelyekben valamilyen mértékben benne volt a kockázatvállalás. Az ettől való ösztönös tartózkodásra rácáfoltak a tények. A tapasztalatok birtokában, s nagyobb önismerettel könnyebb áthágni az újabb akadályokat. Közelebb jutott mindenkihez a felismerés, hogy az előbbreju- táshoz, vagy legalábbis a szinten tartáshoz komoly anyagi áldozatok kellenek. — Ez mit jelent helyi viszonyok között? — A gépesítettség növelése, kihasználtságának fokozása. Igaz, a belső feltételek megteremtése még önmagában kevés, a vetőmagellátás, a gyors, stabil felvásárlás, hosszabb távon pedig a feldolgozó ipar fejlettsége is lényeges befolyásolok. — Nem vitás, helyben is van mire alapoznunk, az új bérszabályozási rendszer is egyik ösztönzője volt a hatékonyabb munkának, kialakítója a méltányos jövedelmeknek, összegezve az eddigieket, az irányítás csupán direkt eszköz a közös célokhoz való eljutáshoz, s akkor hatékony, ha benne koncentrálódik a szakértelem, a dolgozói érdek, s a külvilág jövőjének perspektivikus képe. Miklay Jenő Egy éve kisszövetkezetként Jó munkáért több pénz Egy esztendeje a tagság egy. hangú döntése alapján krszö- vetkezetté alakult a Sziget- szcntmiklósi Háziipari és Kosárfonó Szövetkezet. A változás már akkor a továbblépés egyetlen útjának látszotta hi- rzen a kedvezőbb szabályozók eleve nagyobb bevételeket 's magasabb jövedelmet ígértek. Nos, mint most már látszik, nem is csalatkoztak. — Tavaly a tervezett 18 milliós árbevétellel szemben csak. nem 25 millió forintot értünk el, s ez is jelzi, hogy érdemes volt átalakulnunk — mondja Kovács Kálmán elnök — A túlteljesítés szinte gazdálkodásunk minden területére jel- lemző, így például évközi személyi jövedelmekre is a vártnál többet ^'ettünk ki. — Előrelépést jelenthet ha az idén megnyitjuk textilüzemünket, amelynek helyisége itt, a központban már megv: a — folytatja az elnök. — Reméljük. hogy a jobb kereseti lehetőségek hatására szakképzett embereket is sikerül majd a gépek mellé ültetnünk, s folyamatos lesz az alapanyagé. - látás is. Mert ez p legnagyobb gondunk: mi általában kis tételeket rendelünk, s ezért nem szívesen állnak velünk szóba a nagykereskedelmi vállalatok. A kész termél ek eladása sem könnyű. Megrendelőik többsége közület, s a kevesebb pénz a kasszában egyben rrt is jelenti, kétszer is meggondolják, mire adják ki a forintokat. A takarékossá" azonban a szövetkezetre is jellemző: az anyagnormákat több helyen is módosították, s eladták e"”ik teherautójukat is. Hi’élt pedig esztendők óta nem vesznek fel. A távlati cél a bedolgozói létszám csökkentése, helyette inkább a közös üzemi' tevékenységet szorgalmazzák. Igya munka jobban szervezhető és irányítható. Egyebek között az export kismértékű növelé~ére is számítanak, hiszen termékeik egy része a Kosáripari Vállalaton keresztül a tőkés és a szocialista országokban talál vevőre. F. Z. tozott a vőfély szerepe, ötven éve még kétszer hívogatott: a lakodalmat megelőző kedden és az esküvő reggelén. Igaz, akkor csak tizenöt-húsz családhoz kellett bekopogtatnia. Ma száz-százötven családot keres fel a szombati esküvőt megelőző vasárnapon, s hogy egy nap végezhessenek, rendszerint autóval járja körül a családokat. Még egy dologról: a megkérdezettek közül senki sem tagadja, hogy 1945 után nőni kezdtek a hozományok. 1930- ban a meghívottak apróbb ételaiándékokat, elsősorban kuglófot, fonott tejeskalácsnt vittek a házhoz. Az ajándékok növekedése kezdetben azt jelentette, hogy a fiatalok egy szobabútort kaptak. Közben kezdett nőni a menyaszony- tánc összege, amely ma már eléri, sőt olykor meghaladja az egy főre eső évi átlagjövedelmet. Tartós cikkek A rokonok, szülők tartós fogyasztási cikkeket ajándékoznak: porszívót, mosógépet, magnót, televíziót, irhabundát, de előfordult már autó is. és volt menyasszony, aki berendezett lakóházat kapott. Fercsik Mihály Sággal és májas hurka, amit túrós és káposztás rétes követ. Ebéd előtt legalább háromféle tömény italt kínálnak, ebédhez pedig sört, bort és üdítő italokat tesznek az asztalra. A vacsora a sütemények választékával bővült, az eredeti menü öt évtized alatt sem mutat változást. Van leves vékony metélttel vagy csigatésztával, főtt marhahús tormával, paprikás csirke nokedli- val és vegyes savanyúsággal, befejezésül minden asztalra torta kerül valamint sok-sok aprósütemény. Az utolsóig A menyasszonytáneot követő kontyáldomás a maihoz képest még huszonöt évvel ezelőtt is nagyon szegényes volt. Egy-egy kupica pálinkát kapott a vendég, aki szemesebb volt, az 'egy szelet kirántott húst is elmarkolhatott a menyasszonykalács darabjával. Ma van édes és erős pálinka, a kényesebbeknek konyak, feketekávé, van fasírozott, rántott hús, sült kolbász, főtt virsli, s ezek sem egyszeri kínálásra, hanem addig hordják őket körbe-körbe. amíg az utolsó vendég is el nem távozott. Sok minden között megválAngyal János és Kiss Erzsébet. A mai lakodalmi szokásokról, viszonyokról sok a személyes tapasztalatom, hiszen nem kevés esküvőn megfordultam tavaly is, meg az előző esztendőben is, mint például Kovács Miklós, Gábor Antal, Gergely Tibor, Bazsik Ferenc családjainál. Jegyzetek, magnószalagok őrzik a vallomásokat, és hitelt érdemlően igazolják a változások sokaságát. Legszembetűnőbb az a folyamat, melynek eredménye, hogy az említett évtizedek alatt bizonyos egyszerűsödés zajlott le, s ez az egyszerűsödési törekvés felgyorsult a hatvanas években. Csökkent a színjátékszerű elemek sokasága, szinte teljesen kimúltak a játékok, ugratások. Az összejövetel elsősorban evésre, ivásra, táncra és éneklésre korlátozódik. A vendégek meg a lakodalmakat rendelő örömszülők elmondása azt is igazolja, hogy napjainkban nagyobb gondot fordítanak az étkezésre. Huszonöt éve még csak gulyást adtak ebédre, ma viszont a falusi esküvő ebédjének menüje a következő: ragu- vagy májgombócleves, sült sertéshús zsírban pirított burgonyával, gombás rizzsel, savanyú! Helyt adnak a jó észrevételeknek A többség gazdának érzi magát A esi eSérése a Isglznyegesebb
