Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1985. FEBRlÍÁR 4., HÉTFŐ A dolgozók áltasías munkájával Példamutatás és meggyőződés Pártértekezletet tartottak a konzervgyárban A Nagykőrösi Konzervgyár csaknem háromezer dolgozója közül 413 kommunista képvi­seletében gyűlt össze az a kiil- döttértelekezet, amely a kon­zervgyári üzemi bizottság be­számolóját és állásfoglalását fogadta el a XIII. kongresz- szusra való felkészülés jegyé­ben. A pártértekezleten részt vett Jámbor Miklós, a Pest megyei pártbizottság és végrehajtó bi­zottság tagja, az SZMT veze­tő titkára, Pásztor István, a nagykőrösi pártbizottság első titkára. ★ Az 1980-ban megtartott leg­utóbbi pártértekeziet megha­tározta azokat a célokat, ame­lyek a politikai munka ter­melésirányító, segítő, ellenőrző tevékenységére vonatkozik. Már akkor látható volt, hogy a VI. ötéves terv az addi­giaknál jóval nehezebb kö­rülmények között valósul meg. A konzervgyárnak a kiegyen­súlyozott belföldi ellátás, a szocialista exportfeladatok végrehajtása, a nem szocialis­ta export mennyiségének nö­velése,. az egész vállalati gaz­dálkodás hatékonyságának ja­vítása volt elsőrendű feladat. Nyersanyag-ingadozások miatt termelési terveiket fo­lyamatosan a rendelkezésre álló: nyefsanyagféléKh'éz igazí­tották, gyakorlatilag a piaci igényekhez rugalmasan iga­zodtak. Az elmúlt öt évben a vállalat műszaki színvonalára jellemző, hogy az úgynevezett nullára leírt állomány az egész génállomány közel 20 száza­léka. Jelentős beruházások is szülöttek, ilyen például a TWISTOFF-sor, almasűrít­mény- gyártó vonal, mélyeket határidőre a tervezett értéke ben valósítottak meg. A létszám a tervezett 1—2 százalékkal szemben 4—5 szá­zalékkal csökkent. A dolgozók jövedelmét minden évben je­lentős mértékben tudták nö­velni, évente 6—6,5 százalékos arányban. A gazdasági célok megvaló­sítása nem lett volna lehetsé­ges a dolgozók áldozatos mun­kája nélkül. Nagy jelentősé­gű az évről évre szervezett munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Többször kapták meg a „Kiváló Válla­lat” címet, s 1984-ben el is nyerték azt. Mind a 89 szocia­lista brigád csatlakozott a párt XIII. kongresszusa, vala­mint felszabadulásunk 40. év­fordulója tiszteletére indított munkaversenvhez. A változó gazdasági körülmények, a vállalat feladatainak megva­lósítása, a problémák meg­oldása érdekében, az üzemi nártbizottság folyamatosan korrigálta irányító, segítő te­vékenységét. A párttagok pél­damutatása, meggyőző mun­kája eredményezte a dolgozó kollektíva egységességét, a munka' eredményeit. Gimes Tibor, az üzemi párt- bizottság titkára szóbeli kiegé­szítésében a minőség további javításának ' szükségességét emelte ki, rámutatva, az ala-, pos. tudásnak be kell épülnie a mindennapi termelőmunkába. Ezt követően tizenheten kér­tek szót, s mondták el maguk és dolgozótársaik véleményét, állásfoglalását. Többen szóltak szociálpoliti­kai, s az életszínvonalat érintő kérdésekről. Gömöri Jánosné úgy fogalmazott: a jelenleg ta­pasztalható anyagi differenciá­lódás nem a társadalmi hasz­nossággal indokolható különb­ségeket fejezi ki. Dancska Mi­hály az áremeléseket hozta szóba; ezek elsősorban az ala­csony jövedelműeket, a kis­nyugdíjasokat sújtják, a lakás­árak magasak, s a vállalati tá­mogatás odaítélésében nem a munkahely javaslata a döntő. Tanai Istvánná is aláhúzta ezt, hiszen számos fiatal belátható időn »belül nem tud saját erő­ből otthont teremteni. Benke Antal a jelenlegi licitrendszer tarthatatlanságára utalt a la­kások újraértékesítésekor. Szinte mindegyik hozzászóló gazdaságpolitikai kérdésekre, feladatokra is kitért, s az ered­mények szamba vétele mellett önkritikusan beszélt a további teendőkről. Vadnay Gyula sza­vaiból: a legnagyobb pazarlás a rossz minőség. Márton Lász­ióné a partnergazdaságokkal való együttműködésre is érvé­nyesnek tartja ezt, el kell ér­ni — mondta —, hogy a me­zőgazdaság jót, s a piaci kívá­nalmaknak megfelelő árut ter­meljen. Pécsi Dezsőné még to­vább tágította a kört, rámu­tatva k dolgozók szakmai mű­veltségének alacsony mivoltá­ra. ★ A műszaki fejlesztés szintén az előzőekhez sorolandó fel­adat. ám korántsem cél, annál inkább eszköz a vállalati ter­vek megvalósításához. Ahogy. dr. ■ Ábrahám Tibor mondta; a gyár úttörő gazdaságpolitikát folytatott, s ez igen nagy ösz- szegekbe került, ám a nehe­zebbik dolog a kezelés, a kar­bantartás, az üzemeltetés, az ehhez szükséges szakmai szín­vonal tartása. Ebben a jó ér­telemben vett tulajdonosi szemlélet általánossá válása segíthet. Görbe Ferenc igazgató a be­vezetésre kerülő úi vállalat- irányítási formáról szólva hangsúlyozta: ez tartalmi vál­tozást is kell hogy jelentsen, az energiával való takarékos­ságnak mindenki szívügyévé kell válnia, csakis a tartalékok feltárásával lehet a gondokon envbíteni. Belánszki József né a szak- szervezet megváltozott szere­'Anyakönyvi híREKp Születtt: Tömösközi Sándor :s Támadi Mária: Edina, An- iocs Ambrus és Győri " Edit: ramás nevű gyermeke. Névadót tartott: Parázs Sán- lor és Hegédüs Piroska: Sán- lor; Nagyabonyi Károly és ■íagy Margit: Attila; Bakonyi stván és Pál Ilona: Annamá- ■ja nevű gyermekének. Házasságot kötött: Török 7saba és Hegedűs Julianna; székely Sándor és Laza Klára. Meghalt: Nagy Benedekné Köblös Borbála (Farkas u. 4.); Kása Ambrus (Zsemberi Gy. j. 56.1; Németh Ilona (Klapka i. 6.); Kollár Lászlóné Török Katalin (Zrínyi u. 50.1; Kis Sándorné Nagy Erzsébet (Gó- gány dűlő $5.). Kertbarátok klubja A B. Tóth Ferenc nevét vi­selő kertbarátklub soros ösz- szejövetelét február 4-én, hét­főn tartja, amin időszerű kér­désekről lesz szó. Ennek helye az Arany János Művelődési Központ, s este hatra várják a résztvevőket. péről, Bende Jánosné a szoro­sabb együttműködés szüksé­gességéről szólt, kitérve a párt­építésre is. — Jóleső érzéssé! látom magam körül azokat, akiknek ajánlói lehettem, s bi­zonyították, alkalmasak a fel­adatok megoldására, a párttag­ságra .— mondta. Dr. Leskó László az egész­ségügyi integrációval kapcso­latban az alapellátás javítását sürgette, rámutatva arra: ma­ga az alapellátás is időnként felülvizsgálatra szoruló kate­gória. Róka Sándor ideológiai kérdésekben rugalmasabb rea­gálást kért. Mint mondta, húsz éve tanít' a marxista—leni­nista esti középiskolán, lénye­gében változatlan tananyagból, ugyanakkor az élet kérés .nél­kül feszeget kérdéseket. Nagy Istvánné, a Pest megyei párt­bizottság tagja az információ- áramlás irányait emlegette: — Egyetlen kérdésfelvetés mel­lett sem megyünk el, továbbít­juk azokat a felsőbb fóru­mainkhoz. ★ Pásztor István, a nagykőrösi pártbizottság első titkára kü­lönös hangsúllyal szólt arról: erősödjék a gyáriak nagyüze­mi munkássághoz való tarto­zása. Gimes Tibor összefogla­lója után a pártértekezlet egy­hangú .szavazással elfogadta a dokumentumokat. Ezután meg­választották a 35 tagú párt- és a nyolctagú végrehajtó bizott­ságot, s a városi pártértekezlet huszonkilenc küldöttét. A tit­kár ismét Gimes Tibor lett. A Nagykőrösi Konzervgyár üze­mi pártbizottságának küldött- értekezlete az Internacionálé eléneklésév'el fejeződött, be. Ballai Ottó Divatos ás mellőzött szakmák Igazodva a realitásokhoz A felvételin válogatják ki a legalkalmasabbakat Amikor —valamennyi ipari üzem tevékenységét vizsgál­juk legtöbbször nem felejtünk el szólni a munkaerő-ellátott­ságról sem, mint egyik alap­vető kritériumáról a jelen­kor gazdálkodásának. A szak­ember-utánpótlás helyzete meg az érem ugyanezen olda­lának jövőbe vetített képé. Az adott termelőmunka színvo­nalát, intenzitását messzeme­nően az határozza meg, hogy milyen mérvű a „friss vér” áramlása. A társadalom követelmé­nyeit, értékrendjét azonban sokszor nem követik az egyé­ni érdekek, érzelmek. Ezt ta­pasztaljuk napjainkban is amikar divatszakmák, és mellőzött foglalkozások torzít­ják el az egyenletes, ésszerű elosztást Nézzük, mi a helyzet jelen­leg Nagykőrösön? A város ipara nagyjából 190 ipari ta­nuló beiskolázását kívánja meg szeptemberben. Nem nagy szám ez. Az előzetes jelek mégis azt bizonygatják, hogy korántsem lesz meg hozzá a kellő számú személyi fedezet. A Vági István Ipari -Szakmun­kásképző Intézet mindössze 120-140 gyerek beiskolázását vette tervbe. Az adatokat per­sze korai volna még végleges­nek tekintenünk, de valószínű, hogy a nagyságrendben nem sok változás történik mire a felvételekre kerül sor. Sarkítva A helyzetet nehezíti a szak­maválasztás említett sarkított- sága is, amit minden évben újra, és újra az iskolának kell á realitásokhoz igazítania. Ilyenformán, figyelembe vé­ve a munkahelyek igényeit 21 esztergályos, 57 géplakatos, 37 kőműves, 10 villamos hálózat szerelő, 23 szobafestő, és ugyanannyi autószerelő ta­nuló kezdhet ősszel ismerked­ni jövendő szakmájával. A két utóbbi, egyébként is igen népszerű szakmákban korlátozzák a felvételt, a gép­lakatosnak jelentkezőknél vi­szont létszámbeli fejlesztés kezdődött. Idén másfél osztályt —: összesep 30+15 főt — is­koláznak be- a 85/88-os tanév­re. Az- Információtechnikai l Zírtlertben és körülötte Leíiet ültetni a tyúkot Beléptünk a tél február ha­vába. A munkákat az időjárás­hoz k^U igazítani. Ha a hónap végén felmelegszik az idő és a föld, már elvetik a tavaszi árpát, búzát, zabot. A kertek­ben, a védettebb helyeken a mákot, petrezselymet,- sárga­répát és spenótot, és kezdjük a melegágyi palántanevelést. A szőlőkben folytassuk a gyümölcsfák tisztogatását. Az Áfása február végén megkezdi a mészkénlé főzését, a rügyfa- kadás előtti permetezésekhez. Meg kell kezdeni a baromfi­keltetést is. És készülni kell a szőlő- és faültetésre. Meg kell kötni a gyümölcs­ös zöldségtermelésd szerződése­ket, annál is inkább, mert az •idén a kereskedelemben álta­lánossá teszik a szabad árakat, amelyet a kereslet és a kíná­lat egymásra hatása alakít ki. Azoknak, akik zöldség- és gyümölcstermésük leadására a korai hónapokban szerződést kötnek — mondta Godó Fe­renc, az Áfész felvásárlási osz­tályvezetője — a mindenkori szabad árnál 10 százalékkal többet fizetnek. Az Áfész Mentovich utcai felvásárlási irodáján minden zöldség- és gyümölcsfélére le­het szerződni. Almapaprika ki­vételével paradicsom-, cecei és keszthelyi paprikára, me­lyeket egészben és szeletelve vesznek át, patisszonra, paradi­csomra, uborkára, melyekhez vetőmagot adnak. Hozatnak Grácia nevű bur­gonya vetőgumót, amely 60-80 nap alatt beérik. De lehet szer­ződni mind korai, mind kései Desiré burgonya termelésére is. K. L. Részleges áramíszilnet A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy február 6- án reggel 7 órától délután 3 óráig a Zsemberi utcában a 37—51. számig, a Zsolt utcá­ban, a Zrínyi utcában a 43— 57. számig, az Eperjes utcában a Balia G. utca elején- a 19. számig, a Losonczy utca elején a 29 számig, a Dohai, a Varga és a Sziget utcában áramszü­net lesz. Február 7-én reggel 7 órától délután, 3 óráig a Han­gácsi, a Kazinczy, a Bakos A., a Vörösmarty, a Katona J., a Tiborc, az Ibolya, a Kölcsey, a Dankó P., a Délibáb, az Alpá­ri, a Temesvári, a Háromszék, a Kolozsvári, a Brassói, a Ma­ros, a Bem J. és az Enyedi ut­cákban lesz áramszünet. Február 8-án reggel 7 órától délután 3 óráig pedig a Batthyány utcában a Dugonics utcáitól végig, a Vihar, a Hosz- szúhát, a Toldi, a Gyopár ut­cákban, a Pozsonyi út végén, a Rövid, a Szív, a Vak Bottyán és a Hungária utcákban lese áramszünet. Vállalat szakemberigényének kielégítésére pedig újabban 10 fővel indul a műszergyártó, és szerelő szakma oktatása. Hogy teljes legyen a felsoro­lás végül a 7' erősárarpú be­rendezés szerelő részvételével zárul a tantervi előzetes. A beiskolázás legelmaradottabb tényezője ma is a kőműves- képzés. Szinte korlátlanul várják a jelentkezéseket. Sajnos a fel­futásához nem sok reményt fűzhetünk, évek óta sikertelen próbálkozás a megfelelő ta­nulókeret kialakítása. M-ndsnt elkövet Az ipari tanuló gyerekek zömmel helybeliek, mintegy 10-15, főre voJN tehető az el­múlt évben azok száma akik Kőcserről, Nyársapáiról jártak be. Ök elsősorban a lakatos, és a kőműves szakmákat jöt­tek ide elsajátítani. Az őszön a ceglédi esztergályos és .gép­lakatos tanulók közül néhá- nyan ugyancsak itt kapnak el­helyezést. Az ottani iskola idő­leges tehermentesítése kívánta meg ezt a nem éppen kényel­mes megoldást. Az oktatás körülményeire jellemző, hogy a gyakorlati ismeretek tanításához megfe­lelő tanműhelyhálózat áll, rendelkezésre. Az elméleti tud­nivalókat pedig létszámban és felkészültségben egyaránt jó nevelői kollektíva adja át. A feltételek tehát adottak, de vessünk egy pillantást arra is, milyen az eredmény? Az iskolához visszacsatolt infor­mációk nyomán aránylag a valósághoz hű képet lehet al­kotni, hogy 3 év múltán ho- gyon is alakul a fiatalok sor­sa. Kovács Lászlótól az intéz­mény igazgatójától a továb­biakban erre is választ kér­tünk. — Kezdjük azzal, hogy is­kólánk az alapvető személyi követelmények — általános iskolai végzettség, egészség­ügyi alkalmasság — esetén mindent elkövet, hogy szak­mára tanítsa, nevelje a gye­rekeket. Még akkor is ha a korábbi előmenetelt látva az kétségessé válik, mivel hiá­nyoznak a legszükségesebb alapok is. A túljelentkezések esetén felvételi beszélgetése­ken válogatjuk ki a legalkal­masabbakat. — A többieknek más terü­letet javaslunk. Vagy elfogad­ják, vagy sértődötten elmen­nek. Közöttük sokan akadnak akik nagy vargabetű után visszatérnek. A tanulás során a gyengébbeket rendszeres korrepetálások útján igyek­szünk magasabb szintre hoz­ni. A tapasztalat mégis az. hogy mintegy 18-19 százalé­kuk ennek ellenére is lemor­zsolódik. A mostani elsősöknél úsv tűnik romlik ez az arány. Éppen azok nem veszik igénybe a segítséget kik leg­inkább rászorulnak. Átpártolnak — Gyakori jelenség, hogy időközben elkedvetlenednek, csalódnak a választásban. Saj- nos könnyedén feladják. Eb­ben az a meggondolás is lu­das, hogy segédmunkásként hamarabb, és sokszor több ke­resethez jutnak. — A többség, persze hű ma­rad a szakmához, munkahelyé­hez. Igaz több kevesebb idő után kint az életben is előfor­dul a váltás. Rokon szak­mához pártolnak, autószerelő­ből gépkocsivezető' lesz egy* másik üzemben, és hasonlók Az a meglátásunk, hogy rit­kábban a munkához való: gyenge érzelmi kötődés ját- i szik ebben szerepet, gyakrab­ban a nagyobb jövedelem re- -■ menyében szánják el magukat ' e lépések megtételére. Miklay Jenő ilfii a veiőszalagon Jelentős mértékben kiveszik a részüket a város kenyérrel és péksüteménnyel való ellátásából a Toldi Miklós Élelmiszeripa­ri Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanműhelyéi. Felvételünk a Szolnoki utcai 2. számú sütőtanműhelyben ké­szült, ahol Onhausz János szakoktató irányításával B. Hajas Mária és Fodor Zoltán első éves tanulók a kiflit vetik be. Hancsovszki János (elvétele Wßflkü JELENTÉS A hét végén jó közepes piac volt. A jeges út nagyon meg­nehezítette a közlekedést. A kocsis piacon szénát is árul­tak, 350 forintért mázsáját. A vágott tűzifát mázsánként 130, a szálas fát 120 forintért árul­ták. A ház'táji szemestermény- piacon a búza literjét 6, az árpát 6, a morzsolt kukoricát 6—7, a napraforgómagot 12— 16 forintért mérték. ■ A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma kilója 10—13, a körte 20, a héjas dió 30—32, a burgonya 6—7, a fehér* káposz­ta 7—8, a kelkáposzta 9—10, a gyökér 14—18, a sárgarépa 8 —12, a vöröshagyma 8—10, a lilahagyma 16, a melegágyi pa­radicsom 200, a spenót 80—100, a zöldpaprika darabja 8 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 160—280, a vágócsirke 140— 260, kilóra 50—55 forint volt. A kereskedő a Karnevál csir­ke kilóját 55, az export minő­ségű kacsahúst 49 forintért árulta. A tojást 2,80—3,00 fo­rintért árulták. — Pa Bombajó bokszoló. Színes, szinkronizált olasz kaland- film. Előadás 5 és 7 órakor. A síádiőtercmben Barbara királynő sírfelirata. Színes, lengyel történelmi film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirlam

Next

/
Oldalképek
Tartalom