Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
Megnyitható forrás /Alvásom a hírt: mezőgazdasági nap. Nem tudom pontosan, hányadik alkalommal kerül sor a megrendezésére. Tulajdonképpen örülnöm kellene, hogy a mezőgazdasági szakirodalom ismertetésére, terjesztésére évenként összefognak a különböző szervek, ám akaratlanul ünneprontó gondolatok jutnak eszembe. Az lenne az igazi — mondom magamban —, ha minden biztatás nélkül terjedne a mezőgazdasági ismereteket nyújtó könyvek sokasága, ha végre követelni kezdenék a szakirodaimat azok a százezrek és milliók, akik nem olvastak idáig. Tudjuk, nem így van. Sokan vannak, akik attól a felismeréstől elmaradtak, hogy nem lehet úgy ma birtokba venni a jövőt — még a jelent sam igazán —, ha a könyvet, a szellemi-érzelmi értékek a korszerű tudományok, az emberi haladás, a tudományostechnikai fejlődés legbővebb és bármikor megnyitható forrását társadalmi méretben nem vesszük birtokunkba. Hány község lehet a Galga mentén, hány ház Gödöllőn és körzetében, melyekben évtizedekkel maradt el a könyvvásárlás fejadagja, s egész esztendőben annyit sem költenek egyesek betűre, amennyi egy korsó sör ára a kocsmában. Hány község lehet, amelynek a tanácsházában a könyvtár mostohagyereknek számít, ahol a könyv beszerzésére fordítható költségvetési tételek évről évre változatlanok, vagy .éppen csökkennek, ahol a köz- művelődési munka fölméréséből rendre kimarad a .helyi könwterjesztés állapota. Hány község lehet, ahol a vezetők büszkén tartják számon, mennyi személygépkocsit, motort, automata mosógépét, színes televíziót vásárolt a lakosság, hányán utaztak külföldre, tudják, kiknek van nyaralójuk, de arra már nem terjed ki a figyelmük: könyvet vásárolnak-e a helybeliek? Tudjuk, vannak eredmények. Százezerszám vannak már könyvbarátok, akik éppoly természetesen bejárnak a könyvesboltba is, akár az élelmiszerüzletbe, de attól még messze vagyunk, hogy a könyvfogyasztásban a társadalom egésze fölemelkedjék korunk követelményének színvonalára. 1965-ben, még az egykori aszódi járás nyerte meg azt a versenyt, amit a megyei könyvtár és a tanács mező- gazdasági, valamint művelődési osztálya hirdetett a járások között, s amelynek a tétje az volt, hogy hol adnak termelőszövetkezetek legtöbbet a községi könyvtár fejlesztésére. A versenyt — 55 ezer forintnyi támogatással — az aszódi járás nyerte. Rengeteg pénz volt ez, a még akkor nagyon szegény szövetkezetektől. Talán éppen a mezőgazda- sági könyvhónap idején kellene megérteni minden illetékesnek, hogy a könyv nem elsősorban kereskedelmi cikk, hanem sokkal inkább a szak- műveltség terjesztésének legfontosabb és leghasznosabb eszköze, vagyis munkaeszköz, amelynek használata nélkül már-már veszélyeztetve van a jövő. A leírt sorokkal nem akarok ünneprontó lenni, sem tagadója az eredményeknek, de szerethék segíteni a nem rám tartozik, nem tartozik rád elszigetelődésének feloldásában, mert a mezőgazda- sági szakkönyv és a falu la- losságának közvetlen találkozása évtizedekre kisugárzó hatású lehet. És erre éppen most lenne nagy szükség! Fercslk Mihály február könyvhó* Biztosítás - ha lehetne A televízióban, a rádióban és aZ'újságokban állandóanreklámozzák a különböző biztosítási formákat, de minek? Sza- dán van saját házaim, amelynek OTP-törlesztésé körülbelül két éve letelt. Ezzel egyidejűleg megszűnt a házbiztosítás is. Mivel továbbra is szerettem volna biztosítani az épületet, elmentem az Állami Biztosító gödöllői fiókjába, hogy megkössem a szerződést. Azt a választ kaptam, hogy majd felkeresnek. Mivel nem jött senki, egy Idő után ismét elmentem Gödöllőre. Beszéltem a fiók egyik ■munkatársával. Nem_ ao.rqlppa tovább, de azóta eltelt két év, négyszer voltam a gödöllői fiókban, biztosításom még sincs. Történt, hogy egy reggelre ellopták a csirkéimet. Feljelentést tettem, a tolvaj azonban nem lett meg. A rendőr azt ajánlotta, hogy megcsinálja a papírt, amivel menjek a biztosítóhoz. Amikor megtudta, hogy nincs biztosításom, csodálkozva kérdezte: hogyhogy nincs?! Hát így. Tóth Lajosné Szatla Sugárzó gyógypedagógusok Színes egyéniségek testületé Az ember csak a barátját válogathatja meg, környezetét már kevésbé, szól egyik közmondásunk a sok közül. S talán éppen azért, mert olyan sok van belőlük, igazságuk sántít egy kicsit, egy-két kivételtől eltekintve., Ugyanakkor a kivétel erősíti a szabályt, mint írásom alapgondolata is. De hadd ne folytassam ezt a játékos szóbűvészkedést, mert ennél sokkal komolyabb a dolog. Nagyjából harminc emberről van szó, akikről a statisztikai adatok nem mondanak sem kevesebbet, sem többet, mint bármely más harminc embers'-". , Hosszú távon Ha más ilyen intézményekkel hasonlítjuk össze az adatokat, talán akkor sem tűnik fel semmi különös, ha tudjuk, a gödöllői kisegítő iskolában a tanári karból húszán gyógypedagógusok. Akkor kezd csak felfigyelni az ember, ha tudja, hogy a gyógypedagógusok* közül jó néhánynak két diplomája van, néhánynak meg 3—4 is! Továbbtanulnak négyen, s ketten most fejezik be a főiskolát. Ezzel a tantestülettel az iskola szakos ellátottsága az országos átlag fölé emelkedett. Jó az is, hogy a tanárok fele 30 éven aluli. Ám itt fordul meg az érem, hogy lássuk a másik oldalát is, amiről érdekes dolgokat mondott el Ma- ráczi Ernő, a kisegítő iskola igazgatója. — Az, hogy ennyire fiatal a testület fele, egyrészt jó, másrészt ebből adódó sajátosságai vannak, vagyis a szakmai tapasztalat még hiányzik. Ugyanakkor lelkesedésük, színes egyéniségük pótolja a katedrán eltöltött évtizedek, vagy legalább évek hiányát. ■ — Magam válogattam ki a jelentkezők közül a fiatal gyógypedagógusok többségét, mert úgy éreztem, van bennük valami többlet ahhoz képest, amit a szakma elvárhat tőlük. Egy olyan iskolakoncepciót dolgoztunk ki ezeknek a fiataloknak, ami egy nyelvi kommunikációs gyakorlaton alapul, s hosszú távon kifejezetten a beilleszkedést és az integrációt célozza meg. — Az eddigiek alapján Dódig elmondhatom, hogy a fiatalok jól szolgálják a koncepciót. Két gyakorlat — Ami pedig kiválogatásuk okát illeti, hát sorolom: Nagyon színes egyéniségek találhatók közöttük Hat profiszinten tevékenykedő színjátszónk van, közülük az egyiLUÖ1 ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 2$. SZÄM 1985. FEBRUAR 4., HÉTFŐ Pártértekezlet a Ganz Árammérőgyárban A nehéz helyzetben összefogtak Háromezer ember dolgozik a Ganz Árammérőgyár gödöllői és erdőkertesi telepén, ám régi tapasztalat, hogy ami ennek a vállalatnak a kerítésein belül történik, az sohasem marad csupán ennek a háromezer embernek az ügye. S nemcsak azért van ez így, mert családjuk, ismerőseik révén a dolgozók sok tíz ezer emberhez közvetítik a vállalat sikereinek vagy kudarcainak híreit, hanem azért is, mert ez a gazdasági egység mindig is a kádernevelés fontos bázisa volt: a város, a megye, sőt az ország számos felelős posztján találhatók ma is a Ganz Árammérőgyár egykori dolgozói. Élesebb megvilágítás Nem véletlen tehát, hogy a Ganz Árammérőgyár szombaton megtartott pártértekezlefcé- nek, állásfoglalásának a hatása messze kisugárzik, s nem véletlen az sem, hogy a Gödöllőn és vonzáskörzetében e napon megtartott hat pártértekezlet közül éppen ezen a tanácskozáson vett részt Hercze- nik Gyula, a városi pártbizottság első titkára. Tavaly a városban és. vonzáskörzetében egyes jólértesültek tudni vélték, hogy ez a vállalat hamarosan lehúzhatja a rolót. Tény, hogy ekkor a tőkés export a korábbi évekhez képest mintegy negyven százalékkal csökkent, a tartósan fizetésképtelenséggel küszködő fejlődő országok ugyanis kevesebb árammérő órát rendeltek, s az értékesítési nehézségek miatt élesebb megvilágításba került a vállalat néhány belső gondja is: a gyártmányfejlesztés lassúsága, a termelőberendezések elavultsága, a munkában előforduló fegyelmezetlenségek sora. Csakhogy a Ganz Árammérőgyár még tavaly — ebben a valóban kritikus időszakban is —Gödöllő és vonzáskörzete leghatékonyabban működő vállalata volt. A visszaesés tehát csupán saját korábbi teljesítményeihez, a Kiváló vállalat címmel, majd miniszteri dicsérő oklevéllel elismert sikerekhez viszonyítva mutatkozott szembetűnőnek. Az ajánlók felelőssége S lám a gyár kommunistái — a vállalat jövőjéért felelősséget érző pártonkívüliek tömegeivel együtt — a nehéz helyzetben összefogtak, s csaknem hatezer óra társadalmi munkával, segítették a gazdaságpolitikai célok megközelítését, illetve valóra váltását. Mindez kiderült Sződi Sándor pártbizottsági titkár szóbeli kiegészítőjéből, amelyet az írásos beszámolóhoz fűzött. Szabó István igazgató, aki néhány órával a tanácskozás előtt ért haza Párizsból, legfrissebb tapasztalatai alapján elmondta, a brazíliai és nyugat-európai szakemberek nagy elismeréssel beszéltek a vállalat tengerentúlra kiszállított termékeiről, s mivel a , brazíliai export a Világbank versenytárgyalásának megnyerése alapján valósult meg,'"így' megalapozott az a várakozás, hogy a Világbank által finanszírozott további szállításokra is kap a vállalat megrendeléseket. • A vitában természetesen nemcsak gazdaságpolitikai feladatokról esett szó. Sőt! A legtöbben , társadalompolitikai kérdésekről fejtették ki véleményüket. Éliás József rendészeti előadó például a párttaggá nevelés és a tagfelvétel tapasztalatait elemezve az ajánlók hosszú időszakra szóló felelősségére, hívta fel a figyelmét. Nagy András beszabályozó szakmunkás a több gyermeket nevelő családok fokozottabb anyagi támogatásának szükségességét indokolta. Almássy Sándorné vszb-tit- kár azt mondta el, hogy a szakszervezeti tisztségviselőket hogyan készítik fel a vállalat- irányítási rendszer változásából adódó, új feladatokra. Gulyás József műszaki titkár kifejtette: a fiatalok körében tovább kell erősíteni a párt iránti bizalmat. Kovács Katalin KISZ-bizottsági titkár tárgyilagosan megállapította: a többletjövedelem-szerzés végett vállalt különmunkák miatt a fiatalok egy része távol marad a közéleti szerepléstől, és a tartalmas szórakozástól egyaránt. Felkészülten, tájékozottan Varga János gépbeállító a mai magyar művészetből hiányolta azokat az alkotásokat, amelyek a dolgozó nép munkájának eredményeit, s társadalmi gondjaink szocialista módon való megoldásának lehetőségeit mutatnák be. Körmendi István technológus a munkásőröknek a fiatalok nevelésében vállalt szerepét ismertette. Födi Sándorné a megyei pártbizottság tagjaként fejezte ki elismerését a párt- alapszervezetek helytállásáért. Gergely Béla osztályvezető annak szükségességét hangsúlyozta, hogy minden területen a legfelkészültebb, legjobban informált emberek legyének a propagandisták. Herczenik Gyula a pártmunka mozgalmi jellegének erősítését, a pártegység naponta való megteremtésének fontosságát, a fiatalok és nyugdíjasok iránti társadalmi felelősség fokozását a legfontosabb teendők között említette. A tábiák Egy: Vitába keveredtünk egy ismeretlen hölggyel, akit a művelődési ház előtti parkolás miatt megbüntettek. Védelmére keltünk a hatóságnak, mondván a befor- dulónál ,ott a tábla, amely tiltja a várakozást. A hölgy érvelése, hogy a tábla az ott álló terebélyes fa mögött nem látható, egyetlen pillanatra sem állja meg a helyét, erről bárki meggyőződhet. Más tekintetben azonban méltánylandó az okfejtése. Azon a bizonyos napon mint társadalmi aktíva szállított holmit a házba, s mi sem természetesebb, hogy igyekezett minél közelebb állni, ne kelljen túl messziről cipekedni. Az is érthető, ha fájlalja, önzetlen munkája miatt még meg is büntetik. A hatóság persze ilyesmit nem vehet figyelembe, nem. is tudhatja, amikor megállapítja a szabálytalanságot. Amit mi teszünk hozzá, az sem súlyos . érv, csupán elgondolkoztató. Az egyik tanácstagi beszámolón arról panaszkodtak, hofjy a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolórészben mások állnak, a hatóság pedig nem tesz semmit. A hatóság embere azt válaszolta, jelezzék, ők azonnal intézkednek. Hát ez az. Ott jelezni kéne. A művelődési ház előtt, ahol különben tucatjával állnak az autók szabálytalanul naphosszat, egyszer-egyszer csak előkerül a hatóság embere és büntet. Jelzés nélkül; . Kettő: Bejött egy olvasónk, hogy kérdeznénk meg, miért tették ki az egyetemre vezető úton a zsákutcát jelző táblát, megtiltva ezzel az áthaladást. Megkérdeztük. A válasz: az az egyetem magánterülete, joga van lezárni. A tanács annyit tehet, hogy ezt tudomásul veszi. k, p. Városi gimnázium Jelentkezés Megkezdődtek a jelentkezések az egyetemekre, főiskolákra a városi gimnáziumokból is. Az idén végző kilencven diák. közül hatvanötén jelezték továbbtanulási szándékukat. Az intézmény foglalkozik a tavaly egyetemre, főiskolára jelentkezettek és fel nem vettek ügyével is. Őket arra kérik, hogy március 1-ig okvetlenül jutassák el a gimnáziumba a jelentkezési lapkük országos szintű amatőr színjátszó, aki kétszer nyerte el a legjobb amatőrnek járó alakítás díját, nemrég vers- mondó versenyt nyert Szegedem A másik magas szintű énekes, a harmadik beat- együttesben zenész, de van közöttük képzőművész, kiváló grafikus és festő. — Én úgy gondolom, hogy ezek a képességek a személyiségkisugárzás révén jó hatással lesznek a kisegítő gyerekekre! Nem véletlenül válogattam ki őket! — sorolta nem kevés lelkesedéssel az igazgató —, majd a tanítónevelő munka módszereibe, ,s annak feltételeibe engedett bepillantást, amikor elmondta, hogy Gödöllő vonzáskörzetében nincs több kisegítő iskola, csak egy a városban, ahoi éppen beszélgettünk. He van 11 községben egykét, esetleg három kihelyezett tanulócsoport. Maga a kisegítő iskola Gödöllőn 12 tanteremből áll, ami négy helyen található. Az alsó tagozat a Király-telepen működik. A felsősök abban az épület- együttesben öt tanulócsoportban és 5 tanteremben tanulnak, ahol beszélgettünk, s ugyanott zsúfolódik két gyakorlati műhely és egy földrajz szaktanterem. Két teremben a továbbképző tagozat végzi munkáját a Kossuth Lajos utcában, ahol két hetedik és két nyolcadik osztály tanul. Létezik még egy beszédjavító állomásuk 4 logopédussal, ők pedig a Stromfeld sétányt óvodából leválasztott szárnyban dolgoznak. Az alsó tagozat iskolaotthonos rendszerben működik, tehát ott délelőtt és délután is tanítanak, így a gyerekek egész nap bent vannak. Itt az öt tanulócsoport közül kettőnek van napközije. Tehát három tanulőcsoportnyi gyerek hazamegy, de ugyanazok jár-, nak vissza délután a -tizenegy szakkör valamelyikébe. így az iskola kihasználtsága teljes. Ám rossz tárgyi feltételeik ellenére további dicsekedni- valója volt még Maráczi Ernőnek, el is mondta, hogy: Mindig mások — Van már alsó tagozatos gyermekfelügyelőjük is, és egy kicsit megelőzve a kisegítő iskolák hagyományos felépítését, működtetünk fejlesztőcsoportot is az intézményen belül. A fejlesztőcsoport fő célja a túlmozgásos vagy neurózisos problémával küzdő gyereke« külön foglalkoztatása, értelmes célokat, önállóan vagy közösen megoldható feladatokat kapnak. — Á fejlesztőcsoportba a legjobb pszichológiai alapállású gyógypedagógusokat vettük be, ők állandóak, de a gyerekek mindig mások. A végső cél pedig az általános képesség és a személyiség fejlesztése, tehát nem korrepetálásról, hanem komplex személyiségkorrekcióról van szó! Aszódi László Antal A pártértekezlet az előterjesztett dokumentumok elfogadása után megválasztotta a tisztségviselőket és a városi pártértekezlet küldötteit. A Ganz Árammérőgyár pártbizottságának titkára ismét Sződi Sándor lett, társadalmi helyettese: Cseh Németh László. Cseri Sándor jukat. Him Mozim Hétfőn: Tavaszi szimfónia. Színes, szinkronizált NDK- filim. 4 és 6 óraikor. Valaki figyel. Színes, magyar film. Csak 8 órakor! Szovjet autókhoz Régi alkatrészért újat Pestimrén, a Vasút utcában az Autótechnika Vállalat megnyitotta legújabb alkatrészáruházát. A kétszintes, 300 négyzetméteres alapterületű üzletben valamennyi szovjet gyártmányú személyautóhoz — Ladához, Moszkvicshoz, Volgához és Zaporozsechez — árusítanak alkatrészeket. Az áruház induló raktárkészletének értéke csaknem ötmillió forint, s már az első évben 60 millió forintos forgalomra számítanak. Március elejétől az új boltban átveszik a meghibásodott alkatrészeket is, és azok maradványértékét leszámítják az újonnan vásárolt alkatrész árából. Az első időben csak a hiánycikknek számító elhasznált alkatrészeket veszik ár, s csak a későbbiekben lesz mód arra, hogy valamennyi alkatrészt felvásároljanak. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek. Kereszt- útón, készült 1942-ben, 17 órakor. Videomozi-klub, 19 árakor. Kertbarátkor: Házi borverseny — borkezelési eljárások, 18 órakor. Rendhagyó óra, iskolaotthonos és napközis foglalkozás: Oktatófilmek vetítése (környezetismeret), 12 órakor. Játék műalkotásokkal (ITV-foglalkozás), 12 órakor, Történelmi játszókor 5. osztályosoknak. Középkori várak és várlegen- dák, 15 órakor. A bronzkori ember (ékszerkészítés) 16 árakor, 6. osztályosoknak. Űj kezdeményezések a köz- művelődésben, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
