Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

Jegvzet Pacsirta vagy kakas? IZajon a pacsirtát ki ta­' nította énekelni? — a kérdés ezúttal valóban szónoki volt. Erdei Gábor, az üllői nagyközségi közös tanács elnöke tette föl a monori vonzáskörzet kom­munistáinak pártértekez­letén, s természetesen ma­ga adta meg — aktualizál­va — a választ is. Mivel a tanácsoknak a közigazgatás átszervezése utáni helyze­téről, szerepéről, önállósá­guk megnövekedéséről be­szélt, találó volt a hason­lata. „Nekünk is úgy kell dalolnunk, hogy mindenki fülének tptsző legyen, de a zenei törvényeket se sért­sük” — mondtaJ Magyarul: a tanácsoknak a minden­napi munkájuk során kell megtanulniuk élni a na­gyobb felelősséggel. Persze ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. Min­den szinten élnek és hat­nak a régi beidegződések, akadnak olyan jogszabá­lyok is, amelyek elavultak ugyan, de még mindig ér­vényben vannak. A mun­kamódszereken is sokat kell még változtatni, hiszen községi vezetők régi igénye, hogy a felettes szervek ne a formát, hanem az ered­ményt kérjék számon, ah­hoz viszont adjanak segít­séget. támogatást. Változást jelent azért, hogy — azt is hallani — ma már kitün­tetést is kaphat valaki olyasmiért, amit régebben fegyelmivel büntettek vol­na... Az önállóságra való tö­rekvés persze nem azt je­lenti, hogy bármelyik ta­nács megszakíthatná, vagy megszakítani akarná kap­csolatait azokkal a szervek­kel. intézményekkel, ame­lyekkel már korábban is eredményesen működtek együtt. Sőt. Erdei Gábor egy újfajta igényről is be­szélt. Hasznosnak ítélné például, ha az úgynevezett város környéki koordiná­ciós bizottság ülésein — amelynek a tanácselnökök a tagjai — minél gyakrab­ban vennének részt a kör­zet országgyűlési képvise­lői és megyei tanácstagjai is. Így sokkal jobban ösz- szehangolhatók lennének helyi törekvések, egyesíthe- tők az erők. Ez utóbbi azért is fontos, mert — ahogy tanácsi ber­kekben mondják — az ön­állósággal pénz nem jár. Sőt szinte mindenütt arra panaszkodnak a vezetők, hogy egyre vékonyodnak a községek pénztárcái. Igaz, viszont, a lakosságra lehet számítani, a társadalmi munka értéke a vonzáskör­zetben az utóbbi években dinamikusan nőtt, ugyan­akkor reálisan számolni kell azzal, hogy a szabad ide­jüket egyre többen többlet- jövedelem előteremtésére, a ház körüli munkákra, a gmk-ban való részvételre használják fel. Sok függ tehát attól — mondta Erdei Gábor is —, hogy a tanácsok tudnak-e politizálni az önállóságuk­kal? A lehetőségek ehhez adottak. A tanácstagok — az elöljáróságok — a jö­vőben sokkal konkrétab­ban, közvetlenebbül szól­hatnak bele a döntésekbe, a kisebb-nagyobb összé- gek felhasználásába, mint korábban. l\o, de akkor minek van­1 ’ nak az apparátusok? — kérdezheti bárki. Vála­szul talán erre is elegendő egy hasonlat: „A hajnal nem azért jön el, mert a kakas kukorékol, de ha el­marad a kakasszó, később ébrednek az emberek”. Vereszki János ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1985. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Egészségügyi szolgálat ^ Tanácsadók, gondozók, segítők A nap kulturális programja Ecseren csütörtökön 9 órá­tól: a kincskereső klub fogial- kőfáSá, 15.30-tól: logopédia, 17-tÓl: gyérméktórna, 18-tól: dzs'esszb'alett, és a mezőgazda- sági könyvhét keretében elő­adás: Aktuális feladatok a háztájiban címmel, 19-től: aerobic. Gyomron, 10-től: az ifjúsági néptánccsoport próbája, 14.30- tól: művészi torna az óvodák­ban. Az úttörőházban, 16-tól: az asztalitenisz-szakkör foglal­kozása, Monoron, 14-től: az Alkohol és bűnözés című kiállítás, 16- tól-- angol nyelv: 17-től: sza­bás-varrás tanfolyam kezdők­nek és a 40. évforduló sorozat­ban előadás A személyi kul­tusz évei címmel. 18-tól: angol nyelvtanfolyam. Vecsésen, 19-től: ifjúsági klubfoglalkozás. Farsangi báhk Holnap — pénteken — dél­után 3 órakor kezdődik a pilisi 1. számú Általános. Iskola jel­mezes farsangi bálja az alsó tagozatos tanulók részvételével a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Holnap 16 órától a felső ta­gozatosok. vasárnap pedig a leánynevelő otthon tanulói tartják farsangi karneválju­kat. Valamikor — mégpedig nem is olyan régen, a mai 35—40 évesek gyerekkorában —, a védőnő volt a falu egészség- ügyi mindenesé. Az orvos messze rendelt, legfeljebb he­tenként járt ki rendelő híján a házakhoz, s bába sem ju­tott mindenhová. Elképzelhető hát a fiatalabbak számára is, mennyi dolga volt az akkori védőnőnek ... S ma, amikor az egészségügyi szolgálatnak csupán az egyik beosztott dol­gozója, s amikor az ő hivatá­sának presztízse is — sokak szerint — csökkenőben? Példát csak olyan helyről érdemes említeni, ahol sem nem túl rossz, de azért nem is túl jó a helyzet. A hír, mi­szerint a gombai községi kö­zös tanács végrehajtó bizott­sága a közelmúltban értékelte a védőnők munkáját, meg­könnyítette a választást. A három községben — Gombán, Bényén, Káván — két körzeti orvos és két védőnő dolgozik. Együtt az orvossal A hivatalos meghatározás szerint ma a védőnői munka a körzeti egészségügyi szol­gálat részét képezi. Csak váz­latosan arról, mi minden a feladata egy ilyen dolgozó­nak: figyelemmel kell kísér­nie a terhesek, majd a kis­mamák és az újszülöttek egészségi állapotát, fejlődését. A gyerekek, folyamaíös..„eí!en- őrzése” kiterjed az óvodásokra, és az iskolásokra is, de .szükség esetén későbbre is. Ki kell vennie a részét a családvéde­lemből, a nővédelmi tanács­adásból, a vöröskeresztes munkából. Mindez természete­sen elképzelhetetlen az ille­tékes körzeti orvos irányító, tanácsadó tevékenysége nél­kül. Az említett községekben a terhestanácsadással viszonylag kevés probléma van. A csalá­di örömök elé néző, leendő kismamák többsége ma már belátja, hogy születendő gyer­meke és saját maga érdekében is szüksége van a rendszeres orvosi felügyeletre, a vizsgála­tokra. Nem ennyire kitartóak és belátóak viszont — főleg Gombán —, ha már a csecse­mővel kell a tanácsadásra jár­niuk, mert úgy gondolják, ha a baba egészséges, nincs rá szüksége. Pedig ezt a fajta egészségügyi szolgáltatást épp azért hozták létre, hogy idő­ben kiszűrhessék a veszélyez­tetett kisgyerekeket. Szervezők is Persze a védőnők munkájá­nak nagyobbik részét az úgy­nevezett családlátogatások te­szik ki. Szinte mindennapos vendégek az olyan otthonok­ban, ahol egészen kicsi, vagy betegeskedő, esetleg fejletlen gyerek van. A gyakori látoga­tásokat indokolhatja a szülők magatartása, vagy a nehéz anyagi körülmények is. Az egészségügyi problémákon a körzeti orvosok segítségével tudnak segíteni. Ha viszont a család szociá­lis helyzete indokolja a köz­belépést, a tanács tud könnyí­teni rendszeres, vagy alkalmi segéllyel. Ez sem könnyű, hi­szen anyagi gondjait általá­ban senki sem szívesen tere­geti ki mások előtt.. Sok mú­lik tehát a védőnő ítéletén, tapintatosságán. Az óvodákban, iskolákban előírások szabályozzák az úgynevezett tisztasági, szűrő- és egyéb vizsgálatok gyakori­ságát. Ebbe beletartozik az egyéni higiéniától, a takarítá­son, a konyha vagv tálalóhe­lyiségek állapotán keresztül a látásellenőrzésig sok minden. A gombai tanács vb megál­lapítása szerint ezt a tevé­kenységet Bényén és Káván példamutatóan végzik el az érintett egészségügyi dolgozók, Gombán azonban akadnak ki­fogásolható hiányosságok. Egyébként mindkét védőnő egyben a Vöröskereszt aktívá­ja is, gyakran szerveznek, vagy tartanak csecsemőgondo­zó tanfolyamot, vagy más fel- világosító előadást. Természe­tes, hogy részt vesznek a véradások és a tüdöszűrések előkészítésében, lebonyolítá­sában. Talán akad, aki a fentiek alapján nem kapott eléggé meggyőző képet arról, hogy mennyi munkája akad egy- egy védőnőnek naponta. Szá­mukra érvként néhány szám a testület elé terjesztett be­számolóból: Gombán 34, Bé­nyén, Káván 31 terhes anyát gondoznak. A felügyeletük alá tartozó gyerekek száma — 14 éves koráig — a nagyobb községben 523, azaz a lakos­ság 20 százaléka, a két kisebb településen 350, az összlakos­ság 17,6 százaléka. Porban, fagyban Nem kevés tehát a mai vé­dőnők munkája. Munkakörül­ményeik a korszerűen fölsze­relt rendelőkben lényegesen jobbak, de ugyanúgy kell eső­ben, porban, fagyban a falut járniuk, mint elődeiknek. Sze­rencsére több a sikerélmé­nyük, a szakmai örömük is, hiszen például csecsemőhalá­lozás egyáltalán nem fordult elő az utóbbi években. S a szemük előtt cseperedik föl egy új generáció. V. J. Kismotorvezetőknek Tanfolyamok A jövőben az MHSZ monori területi vezetősége is szervez kismotorvezetői tanfolyamo- ' kát a 14. életévüket betöltött, legalább általános iskolai vég­zettséggel rendelkező érdek­lődők számára. A jelentkezők az elméleti is­mereteket 46 óra alatt sajátít­ják el. A gyakorlati oktatásra — tíz órában — zárt rutinpá­lyán kerül sor. (Ugyanott lesz a vizsga is.) A tanfolyamokon való rész­vétel díja azoknak, akik saját motoron gyakorolnak, illetve vizsgáznak, 550, a többieknek 650 forint. A vizsgadíj 200 fo­rint. A kismotorvezetői tanfolyá-' mokra folyamatosan lehet je-, lentkezni az MHSZ monori te­rületi vezetőségénél. Rendkívüli véradás A vérellátási gondok enyhí­tése céljából a Vöröskereszt rendkívüli véradónapot szer­vez — ma — február 28-án. 8.30—15.30 között Pilisen, a. Móricz Zsigmond Művelődési Házban. ; Kérik a lakosságot, hogy : a: rászorulók érdekében az ön kéntes véradáson minél na- ; gyobb számban jelenjenek meg. Bútorkiáfíílás Árusítással egybekötött bú- torkiállítást rendeznek már­cius 12-e és 22-e között Pili­sen, a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban. Mozin» Monoron, csütörtökön 18-tól és 20 órától: Bombajó bokszo ló. Vecsésen, 17.30-tól és 19,30- tóU Yerma. Nők a szövetkezetben Rangot vívtak ki maguknak Levelesládánkból Én is ott voltam Isztambulban... induló csoportnak éz a prog­ramja. S ez a program — vé­leményem szerint — méltó meghirdetőjéhez: a természet­barát-szakosztályhoz. A pilisi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben összesen 192 nő dolgozik, szinte vala­mennyi munkaterületen meg­találhatók. Természetesen akadnak a közös gazdaságon belül olyan helyek is, ahol ők vannak többségben. Ilyen például az élelmiszeripari, a kereskedelmi és az adminiszt­rációs terület. Második alkalommal olvas­tam a Monori Hírlap hasáb­jain — nem kis felháborodás­sal — az isztambuli túrákról, véleményem szerint egyoldalú szemlélet alapján elmarasztaló írásokat, amelyek egyetlen csoport meghiúsult, üzleti szá- mítású kisebbik hányadának panaszai alapján íródtak. Előt­tük is, utánuk is, többször negyvenötén vettek részt ezen a túrán, köztük jómagam is. Meggyőződéssel állíthatom, hogy felejthetetlen három nap volt az isztambuli. Már meg­érkezésünk első estéjén város­nézésen vettünk részt. Meg­csodáltuk a kivilágított Bosz- porusz-hidat, a város egy ne­vezetes, szórakoztatóhelyekkel benépesített, magaslaton elhe­lyezkedő parkját. ahonnan nagyszerű kilátás nyílt az esti fényben pompázó városra. Másnap reggel a csoport egyik része hajókirándulást tett, a Boszporuszon az ázsiai partra, a többiek ellátogattak a — cikkekben Róbert úrnak nevezett — vendéglátónk üz­letébe, Délután a program a csoportokat felcserélve folyta­tódott. Egyhamar nem tudom elfe­lejteni azt az élményt,, amely-, ben ugyanezen nap estéjén volt részünk. Gyönyörű zene hallgatása közben szemlélhet­tük a különböző fényjátékkal megvilágított Kékmecsetet, s élvezhettük a mintegy egyórás, a mecsetről szóló műsort. A második isztambuli na­pon a Kékmecsetbe belépve lenyűgöző látvány fogadott bennüket. Választ kaphattunk az — azt hiszem, sokunkban megfogalmazódott — kérdés­re: miért is érdemelte kii ezt a nevet ez a szépségében és monumentaliitásáhain a Hagia Sophiával vetélkedő épület. In­nen vezetett utunk a Hagia So- phiába. Ismerfeedtünk múltjá­val, jelenével, csodáltuk csak­nem teljesen énen megmaradt mozaiklképeiit, magyar vonat­kozású emlékeit. A harmadk isztambuli na­pon Topkaiban jártunk. Sor­ra látogattuk kiállításait, cso­dáltuk a kincstár elkáprázta­tó kincseit, a szebbnél szebb porcelánokat, az elhalt szultá­nok több száz éve épen meg­őrzött öltözeteit. Bepillantást nyerhettünk a szultáni palota letűnt életbe. Innen a Hétto­ronyhoz vezetett utunk. Idéz­tük magyar vonatkozásait, emlékeztünk többek között Bornemissza Gergelyre. Ennyi fért a három napba. Mindeközben csodáltuk a vá­ros forgatagát, a nyüzsgő ke­reskedelmi életét, a már 6—8 éves gyermekben is elevenen élő kereskedő szellemet, kós­tolgattuk a keleti csemegéket, elámulva bámultuk az arany­tárgyak súlya alatt roskadozó kirakatokat. Véleményem sze­rint mindez hozzátartozik egy ország, egy nép, egy város éle­tének megismeréséhez. Közben természetesen min­denki elköltötte a becsületes munkával megkeresett. ki könnyebben, ki nehezebben megtsikarított, legális úton dollárra váltott forintjait. A vámszabályokat nem sértettük meg, vásárolt tárgyaink utón a vámot becsületesen megfi­zettük. S ha idő múltával egv- egy Isztambulban vásárolt tárgy a kezünkbe kerül, felidé­zi bennünk a kisebb viszon­tagságai ellenére is felejthetet­len, szép napokat. Hazafelé jövet megálltunk Rodostóban. A természetbarát- szövetség koszorúját kegyelet­tel helyeztük el Rákóczi há­zának emlékfalán, meghatot­ta,n emlékeztünk a szabadság- harc hőseire, miután szobáról szobára végigjártuk ezt a szá­munkra felejthetetlen emlék­helyet. Valamennyi, Isztambulba A tizenkilenc panaszos tö­redéke a sokszor negyvenöt­nek. Azt hiszem, e töredék vé­leménye alapján nem szabad általánosítani. Meg merem kockáztatni, hogy őket, tizen- kilencüket csak az üzlet érde­kelte, s ennek érdekében el­mulasztották a látnivalókat, ezért van az útról rossz em­lékük. Sajnálom őket. De ma­gatartásukat ne írjuk a ter­mészetbarát-szakosztály szám­lájára. Kiss Józsefné, a természetbarát-szakosztály tagja, Mende, 2235, Árpád vezér u. 1. Megjegyzésünk: fi Kiss Józsefné írásából ki- 'fi hagytunk egy rövid részt, 'fi amelyben Robert urat di­fi csért Birtokunkban van 'fi uoyanakkor egy másik — 'fi igaz. névtelen — levél is, f amelynek feladója más alapállásból, de a „tizenki- 'fi lencek" igazát bizonygatja, 'fi Úgy hisszük, az eddigiek- 'fi ben eleget tettünk a fair 'fi play szabályainak, mindkét ^ tábor képviselőit, s az ér- 4 dekelteket is meghallgattuk, 'fi Mivel mi a túrán nem vet- 'fi tünk részt, nem mondunk 'fi ítéletet, de a vitát lezárjuk. Ifi írásaink alapján ki-ki le- 4 vonhatja a tanulságokat... A termelőszövetkezet nőbi zottsága mint azt elnökétől, Kiss Jánosnétól megtudtuk a párt- és KISZ-, valamint a szakszervezettel, a közmű­velődési bizottsággal és a szo­cialista brigádokkal együtt dolgozik a nőpolitikái határo­zatból adódó helyi feladatok végrehajtásán. Velük együtt szerveznek névadókat, nyug­díjastalálkozót, egyéb ünnep­ségeket és társadalmi munka­akciókat. A nőbizottság elnöke leg­utóbb a zárszámadó közgyű­lésen is elégedetten beszélt arról, hogy a szövetkezetben lényegesen javultak a nők munkakörülményei, egészség- ügyi és szociális ellátásuk. Igaz, a központi irodaház épí­tését ismét el kellett halasz­tani. Minden területen meg­oldódott a dolgozók munkába szállítása, ebédet az Áfész ét­terméből bárki igényelhet, s valamennyi termelőszövetke­zeti dolgozó nő gyermekét felveszik az óvodába, ame­lyek nyitva tartása is a mun­kaidőhöz igazodott. A bérszabályzat garantálja, hogy egyenlő munkáért egyen­lő bért kapjon férfi és nő. Azt viszont még ezután szeretnék elérni, hogy az igazságos el­osztás érdekében minél több helyen a teljesítménybérezést vezessék be. Tavaly a terme­lőszövetkezet egyébként a szű­kös lehetőségek miatt 2,5 szá­zalékos bérfejlesztést tudott végrehajtani, adómentesen, to­vábbi 1 százalékot pedig mun- kadíjadóval váltottak meg. A pilisi Aranykalász Terme-, lőszövetkezetben dolgozó nők, többségének nyolc általános, iskolai végzettsége van, négy-' venketten érettségiztek, egy személy szerzett diplomát. Hu­szonegyen vannak, akik nem, végezték el az általános isko­la nyolc osztályát. Valamilyen fokú politikai végzettséggel összesen huszonnyolcán ren­delkeznek. A termelőszövetke­zet politikai és gazdasági ve­zetőivel együtt, a nőbizottság is szorgalmazza a nők to-, vábbtanulását. Igaz, hogy a munkahelyi és a családi ten-, nivalók mellett ezt nem min­denkitől lehet elvárni. *1 A megbecsülést a nők ter­mészetesen nemcsak a bére­zésben vívták ki. Hárman kö­zülük Kiváló dolgozó kitünte­tést kaptak, egyikük pedig kiérdemelte a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát. Tizen­egyen az NDK-ban jártak ju­talomüdülésen tavaly. —ki A Kenderesalján Kismotort találtak 1985. február 7-én Monoron, a Kendorcsalján találtak egy Verhovina 3. gyártmányú kis­motort. Tulajdonosa kellő iga­zolás után átveheti: Monor, Somogyi Béla u. 17. Túri Sán­dornál. Mackó Muki Az Állami Bábszínház a Mackó Muki kalandjai című mesejátékot mutatja be már­cius 2-án, szombaton délelőtt 10 órakor Monoron. a Csoko­nai Filmszínházban,-(ISSN 0133-2651 (Monori HMap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom