Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

■ Abonyi krónikái Teli polcok, zsákok Ki-ki kedvére válogathat Készül a számla, Sándor Lajosné munka közben. Bár hó borítja még a kerte­ket, földeket, és jobban esik fűtött szobából kémlelni a külvilágot, a várva várt tavasz előjelei egyre-másra feltűn­nek. A közelgő kikeletet jelzi például, hogy a Dél-Pest me­gyei Ál ész abonyi gazdabolt­ját is sűrűbben látogatják az emberek. Ki ilyen, ki olyan magvat vásárol, s többségük 2—300 forintot fizet, ami an nak a jele, hogy a kiskertek hasznosítása változatlan lelke­sedéssel történik. De megkap- jst-e mindenki azt a magot, amit keres? Választ Sándor Lajosné boltvezetőtől kap­tunk. — Múlt év novemberétől folyamatosan érkezik a vető­mag, és még ezután is külde­nek. Egyedül főzőtököt és ■paszternákot nem szállítottak még — mondta. — Néhány kivételtől eltekintve, a vetni- való nagyobb részéből több fajtát tudunk adni, például uborkából négy-, zöldségből háromfélét. — Egy évvel ezelőtt alig volt borsóból választék. — Most van bőven, legalább i—8 féle változata kapható, szinte minden fajta, amit az abonyiak kedvelnek. Abonyban szép számban vannak azok, akik kedvelik a virágot. Nos, nekik sem kell üres kézzel távozniuk a bolt­ból, mert legalább 15—20 faj­ta magból választhatnak. — Sajnos, az idén kevés az importból származó virágmag — tájékoztat a boltvezető. Bő választékunk van viszont mű­trágyából, minden fajta érke­zett 50 és 10 kilogrammos csomagolásban. Gond lesz vi­szont a fóliával. Az elmúlt hetekben az országon átvonult szélvihar több megyében meg­tépázta a már fölállított sát­rakat. Pest megyének mind­össze 15 mázsát tudnak adni, sőt ebből is valószínű, átad­a megyéknek, termesztés na­nak azoknak ahol a fóliás gyobb. Ezért azoknak, akik nálunk fóliázni szeretnének, kicsit várniuk kell. Annál is inkább, mert ha beérkezik a szállít­mány, elsősorban azok juthat­nak hozzá, akik szerződést kö­töttek a felvásárlóteleppel. Igaz, ők megkapták az igé­nyelt mennyiséget, de a szél­vihar, amely Abonyt sem ke­rülte el, náluk is kárt okozott, ezért az elsőbbség őket illeti. Egy gazda- vagy vetőmagbolt forgalmából az érdeklődő hoz­závetőleg kideríheti-e, hogy növekedett-e a növényter­mesztési kedv? — Szerintem stagnál, bár mindkét véglet lehetséges — mondta Sándor Lajosné. — Általában mindennek emelke­dett az ára, az emberek több sége meggondolja, mire meny­nyit költ. Tapasztalatom sze­rint a termelők úgy oldják meg vetőmagellátásukat, hogy egyik évben vásárolnak, aztán a következő esztendőben nem vesznek, hanem maguk gon­doskodnak, vagy megtermelik a vetnivalót. Csak a harmadik évben, amikor már elfajzott a növény, vásárolnak újra ma­got. Ez a magyarázata annak, hogy tavaly 400 ezer forint ér­tékű vetőmagot kellett vissza­küldeni. Az abonyi gazdaboltban te­hát növekszik a forgalom. Ám jó lenne, ha folyamatosan nyitnának be a vásárlók, így elkerülhető lenne a sorban ál­lás, nem válnának indulatossá az emberek. Könnyebbség volna vevőnek és eladónak, mivel számolni kell még, hogy március végén beérkezik a vetőburgonya — és hiába — egy ember csak egy ember. A boltban ugyanis egyetlen személy dolgozik. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Tavaszi tettekre készen A mezőgazdasági könyvhó­nap alkalmából a hét elején mezőgazdasági fórumot rende­zett az abonyi könyvtár. A művelődési intézményt — nyilvántartásai szerint — so­kan keresik fel, hogy mező- gazdasági tárgyú szakkönyvet kölcsönözzenek. Abonyban sok kiskertes él, akik háztáji nö­vénytermesztéssel és állatte­nyésztéssel foglalkoznak. A fó­rumra elsősorban ők kaptak meghívást, hogy ismereteiket gyarapítnassák. A téma a helyi termelő- szövetkezetek működésével való megismerkedés, valamint a háztáji és nagyüzemi gazda­ságok együttműködése volt. Kérdések hangzottak el az ál­lattartással, a növénytermesz­téssel, a felvásárlással és a ve­tőmagellátással kapcsolatban A vendégeknek a helyi téeszek szakemberei, az Áfész és tanács illetékesei és felvá­sárlók válaszoltak. A rendez­vény nemcsak hasznos, hanem szórakoztató időtöltésnek is bizonyult Nemzetközi mozgatom Újfajta bosszúságok Kötelező védekezni Az elmúlt évek igazolták, hogy a kertészetben sem ol­danak meg mindent a vegy­szerek. Ebből szinte nemzet­közi mozgalom fejlődött ki. A biológiai szemléletű termesz­tést bioművelésnek, vagy bio­lógiai kertművelésnek neve­zik. Tehát ott a nagy kérdés: vegyszerrel vagy anélkül?! A biokertészek vegyszerek nél­kül, a hagyományőrző gazdák vegyszerrel kívánnak termé­nyeket előállítani. De mi történik akkor, ha a kiskertek szomszédai eltérő szemléletű termesztést kíván­nak folytatni? Még belegon­dolni is rossz! Egyre több birtokháborítás! ügy fog eb­ből kerekedni, keserűséget okozva ezzel a jelentgetőknek és az igazgatási szerveknek egyaránt. A porta határain belül ma­gánügy, ki hogyan védekezik. Aki a pohánkában, a zeller­ben, spenótban bízik, ám te­gye. De mi lesz, ha nem sike­rül a védővetés védő szerepét biztosítani? Ha a gyom, a kártevők, a kórokozók mégis ellepik a biokertet és szom­széd is többet permetezhet? Apropó, permetezés. A bio­gazda félti a terményeit a szomszéd vegyszereitől. Ördö­gi kör rajzolódik a horizon­ton, melynek igazságos ren­dezése ugyancsak bonyolult lesz. Kellene valamiféle elha tározó, irányító állásfoglalás, ami vélhetőleg a sok peres ügy után majd csak megjele­nik. De addig? Csínján kell bánni minden­nel: a vegyszerről, a vegy­szer elhagyásával épp úgy, mint a dühvei, a haraggal, a kölcsönös vádaskodással, pe­reskedéssel. Ugyanis vannak hatályos rendeletek, amiket a biokertész-mozgalom sem változtathat meg. Nem a védekezési módszer a lényeg a 14/1968. (IX. 14) Kormányrendelet 83. paragra­fusa végrehajtásakor, hanem az, hogy a veszélyes kárte­vők, betegségek ellen kötele­ző védekezni, ha nincs más, vegyszerrel is! S. D. ^íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1985. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK HALÁLOZÁS. Dr. Faragó Sándor, a Cegléd városi Bíró­ság nyugalmazott bírája éle­tének 68. évében február 23-án elhunyt. A bíróság saját ha­lottjának tekinti. Temetése március 1-én, pénteken dél­után 2 órakor lesz a .ceglédi református Öregtemetoben. i művelődési központért Összefog a város és vidéke Hümmögve nézdegélik a já­rókelők a ceglédi művelődési központot. Az élénk piros szín­házi homlokzat fehér díszeivel megkapó látvány, ám csak még jobban láttatja az oldal­szárny sanyarú állapotát. Er­re mondja az ember, hogy az egyik szeme sír, a másik meg nevet. Bizony a hosszan hú­zódó felújítás kimerítette az erőforrásokat, s nincs költség- vetési fedezet a munkák foly­tatására. Hzteszthatatlan Így azonban mégsem csúfos- kodhat, s ez nem elsősorban városképi kérdés, bár annak sem jelentéktelen. A közmű­velődés számos tevékenységi köre közül csupán egy a szín­házak fogadása. A megrokkant épület, veszélyessé vált emele­ti nagytermével, elöregedett- ségével jelen állapotában al­kalmatlanná vált a kisebb-na- gyobb létszámú csoportok fo­gadására. Szakkörök, csopor­tok, tanfolyamok, előadások hallgatói kémek (kérnének) helyet. Ezen a gondon vajmi keveset enyhít a volt zeneis­kola kiérdemesült épületének átmeneti használata — szük­ségmegoldásként. A város vezetői, látván a helyzet tarthatatlanságát, s ismerve a pénztelenséget, je­lentős lépésre szánták el ma­gukat. A városi pártbizottság és á tanács úgy döntött, fiőgy az április elsejére tervezett színházterem-avatással ne áll­jon meg a renoválás, hanem folytatódjon az emeletes épü­letszárnnyal. Egy vezetői meg­beszélésen már elhangzott ez a célkitűzés, mégpedig olyan körben, ahol a vonzáskörzet irányítói és gazdasági szakem­berei is ott voltak. Az a szán­dék fogalmazódott meg, hogy a város és a községek fogja­nak össze, s anyagi erejükhöz mérten támogassák ezt az el­gondolást. Bárki segíthet A Kossuth Művelődési Központ színháztermében már a befe­jező mozzanatoknál tartanak a berendezők. Áprilistól a meg­szépült épületrész fogadja a város és a környék közönségét. Apáti-Tóth Sándor felvétele Volt már erre nagyszerű pél­da, éppen a kórház esetében, A törteti tanácsházán Aranylakodalom és névadó Ritka családi esemény volt A napokban a törteli tanács- háza szépen feldíszített nagy­termében nem mindennapi családi esemény zajlott le. Fe­hér István és neje, Hartyányi Erzsébet ünnepelte házasság- kötésük 50. évfordulóját, s egyben örülhettek déduno­kájuk, Bucsus Melinda név­adásának. Fehér István vb-titkár­anyakönyvvezető idézte a sár­gult anyakönyvből 1934. de­Fiatslcdhaína a tagság A világról szóló kockák A köz-, küldött- és zárszám­adó gyűlések időszakát él­jük, amelyen üzemek, intéz­mények, szervezetek értékelik a múlt esztendőben végzett munkát. Abonyban a minap tartotta küldöttközgyűlését a helyi bélyeggyűjtők köre. A tanácskozáson először át­tekintették a mozgalom orszá­gos eredményeit és gondjait, majd a kör működését beszél­ték meg. A nagyközségbeli bélyeg- gyűjtők havonta két alkalom­mal, az első és harmadik va­sárnap találkoznak a helyi múzeum épületében. Ideálisak a körülmények, mégis keve­sen járnak el ezekre az össze­jövetelekre. Gond, hogy Abonyban is kevés a fiatal gyűjtő, ha nem változik az ifjúság szemlélete, nem tesz, aki a stafétabotot átvegye majd. A tanácskozók ismételten hangot adtak annak az óha juknak- a MABÉOSZ segítse a kört néhány kiselejtezett kiállítási tárlóval, hogy időn­ként helyi bemutatót rendez­hessenek. cember 15. napját, amikor a hajdan volt vőlegény és meny­asszony Fehér Kálmán és Hartyányi Mihály tanúk je­lenlétében fogadtak örök hű­séget egymásnak. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, hozott sok örömet, de sok gondot is. Pista bácsi haja is megőszült, nemcsak szép bajusza. Becsü­lettel megmaradtak egymás mellett, s mo.st együtt örülhet­nek dédunokájuk, a kis Me­linda névadásának. Czeróczki János tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte a legifjabbat és az aranylako- dalmukat ülő időseket. A ter­melőszövetkezeti nőbizottság tagjai ajándékokkal kedves­kedtek az ünnepeiteknek, mi­vel a Fehér család szinte min­den tagja a Dózsa Tsz nagy családjához tartozik. Az úttö­rők kedves dalokkal, táncok­kal, szavalatokkal tették szí­nesebbé és felejthetetlenné ezt a napot. A rokonok, ismerő­sök. az unokák és dédunokák boldogan forgolódtak az ün- neneltek körül. A hálát, a szeretetet, a sok jókívánságot csak megerősí­tette az az 50 szál piros szeg­fűből kötött, csokor, amit nagy szeretettel adott át a család Erzsi mamának. F. I. amikor a kardiológiai őrzőt a gazdasági egységek pénzéből alakították ki és szerelték fel, de az intézmény más részle­geiben is működtek a válla­latok építőmunkásai. Az üzemek vezetői most sem zárkóztak el, felajánláso­kat tettek, számítgctták, latol­gatták, mire futja az erejük­ből a tatarozáshoz. A támoga­tásnak sokféle módja lehetsé­ges. Szervezhetnek erre a cél­ra kommunista műszakokat, a szocialista brigádok vállaláso­kat tehetnek, ki pénzzel, ki munkával járulhat hozzá a helyreállításhoz. Ahol építő­ipari szakemberek dolgoznak, részt vállalhatnak a szakipari munkákból. Mindenkinek le­hetővé teszik, hogy erejéhez mérten bekapcsolódjon a tár­sadalmi munkába. A helyreállítás érdekében együttműködési szerződést köt­nek az üzemekkel, amelyben pontosan lefektetik, az érin­tettek a segítségnyújtás mi­lyen módját és mértékét ajánl­ják fel. Kitáguló kör Már aiz első megbeszé­léskor kitűnt, hogy a közsé­gekben is értik; a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ a térség olyan létesítményévé válhat, amely kisugárzó hatá­sával fellendítheti a települé­sek kulturális életét. Vendégül láthatja a községbeli szakkö­röket, klubokat, meghívhatja a széles vidék lakóit rendezvé­nyeire, módszertani segítséget nyújthat. Megalapozottnak látszik az az elgondolás, hogy kalákában 1986 végére befejezhetik az épület külső-belső rendbeho­zását. T. T. Önkéntesek dicsérete A hivatásos bűnüldöző szer­vek mellett fontos feladato­kat látnak el az önkéntes tár­sadalmi segítők. E gondolattal kezdte értékelését Rétyi Pál rendőr alezredes az önkéntes rendőri csoportok vezetőinek éves értekezletén. Cegléden és vonzáskörzeté­ben 558-an látnak el önkéntes rendőri feladatot. Tevékeny­ségük megfelel az elvárásnak. Az előző évekhez viszonyítva emelkedett a szolgálatban el­töltött idő és az ellenőrzések száma. Jól működött a ceglédberce- li, jászkarajenői, csemői ön­kéntes rendőri csoport. A jó munkát végzők közül is ki­emelkedett Fábián István, a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége, Somodi István, a Volán és Ribár József, a ceg- lédberceli Egyetértés Tsz dol­gozójának tevékenysége. Az értékelést követő hozzá­szólások hangsúlyozták a to­vábbképzés és a példamutató magatartás fontosságát, utal­tak a meglévő hiányosságokra, kérve a rendészek, gazdasági vezetők fokozottabb segítsé­gét, a szállítások jobb szerve­zését, a szállító járművek idő­beni, megfelelő karbantartá­sát. javítását. Rétyi Pál alezredes a jó munkát végzőknek jutalmat adott át. Kapitányságvezető' dicséretben és jutalomban ré­szesült Bojár István, Dánost Sándor, Dávid János, Fábián István, Gyebnár József, György János, Hajdú Gyula, Hajnalik István, Hugyik Ist­ván. Koczkás István. Némedi József, Osváth Ferenc, Simon Mihály. Somogyi Róbert, Tö­rök János és Varjast Zoltán. Szíré ki Péter ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom