Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
■ Abonyi krónikái Teli polcok, zsákok Ki-ki kedvére válogathat Készül a számla, Sándor Lajosné munka közben. Bár hó borítja még a kerteket, földeket, és jobban esik fűtött szobából kémlelni a külvilágot, a várva várt tavasz előjelei egyre-másra feltűnnek. A közelgő kikeletet jelzi például, hogy a Dél-Pest megyei Ál ész abonyi gazdaboltját is sűrűbben látogatják az emberek. Ki ilyen, ki olyan magvat vásárol, s többségük 2—300 forintot fizet, ami an nak a jele, hogy a kiskertek hasznosítása változatlan lelkesedéssel történik. De megkap- jst-e mindenki azt a magot, amit keres? Választ Sándor Lajosné boltvezetőtől kaptunk. — Múlt év novemberétől folyamatosan érkezik a vetőmag, és még ezután is küldenek. Egyedül főzőtököt és ■paszternákot nem szállítottak még — mondta. — Néhány kivételtől eltekintve, a vetni- való nagyobb részéből több fajtát tudunk adni, például uborkából négy-, zöldségből háromfélét. — Egy évvel ezelőtt alig volt borsóból választék. — Most van bőven, legalább i—8 féle változata kapható, szinte minden fajta, amit az abonyiak kedvelnek. Abonyban szép számban vannak azok, akik kedvelik a virágot. Nos, nekik sem kell üres kézzel távozniuk a boltból, mert legalább 15—20 fajta magból választhatnak. — Sajnos, az idén kevés az importból származó virágmag — tájékoztat a boltvezető. Bő választékunk van viszont műtrágyából, minden fajta érkezett 50 és 10 kilogrammos csomagolásban. Gond lesz viszont a fóliával. Az elmúlt hetekben az országon átvonult szélvihar több megyében megtépázta a már fölállított sátrakat. Pest megyének mindössze 15 mázsát tudnak adni, sőt ebből is valószínű, átada megyéknek, termesztés nanak azoknak ahol a fóliás gyobb. Ezért azoknak, akik nálunk fóliázni szeretnének, kicsit várniuk kell. Annál is inkább, mert ha beérkezik a szállítmány, elsősorban azok juthatnak hozzá, akik szerződést kötöttek a felvásárlóteleppel. Igaz, ők megkapták az igényelt mennyiséget, de a szélvihar, amely Abonyt sem kerülte el, náluk is kárt okozott, ezért az elsőbbség őket illeti. Egy gazda- vagy vetőmagbolt forgalmából az érdeklődő hozzávetőleg kideríheti-e, hogy növekedett-e a növénytermesztési kedv? — Szerintem stagnál, bár mindkét véglet lehetséges — mondta Sándor Lajosné. — Általában mindennek emelkedett az ára, az emberek több sége meggondolja, mire menynyit költ. Tapasztalatom szerint a termelők úgy oldják meg vetőmagellátásukat, hogy egyik évben vásárolnak, aztán a következő esztendőben nem vesznek, hanem maguk gondoskodnak, vagy megtermelik a vetnivalót. Csak a harmadik évben, amikor már elfajzott a növény, vásárolnak újra magot. Ez a magyarázata annak, hogy tavaly 400 ezer forint értékű vetőmagot kellett visszaküldeni. Az abonyi gazdaboltban tehát növekszik a forgalom. Ám jó lenne, ha folyamatosan nyitnának be a vásárlók, így elkerülhető lenne a sorban állás, nem válnának indulatossá az emberek. Könnyebbség volna vevőnek és eladónak, mivel számolni kell még, hogy március végén beérkezik a vetőburgonya — és hiába — egy ember csak egy ember. A boltban ugyanis egyetlen személy dolgozik. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Tavaszi tettekre készen A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a hét elején mezőgazdasági fórumot rendezett az abonyi könyvtár. A művelődési intézményt — nyilvántartásai szerint — sokan keresik fel, hogy mező- gazdasági tárgyú szakkönyvet kölcsönözzenek. Abonyban sok kiskertes él, akik háztáji növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A fórumra elsősorban ők kaptak meghívást, hogy ismereteiket gyarapítnassák. A téma a helyi termelő- szövetkezetek működésével való megismerkedés, valamint a háztáji és nagyüzemi gazdaságok együttműködése volt. Kérdések hangzottak el az állattartással, a növénytermesztéssel, a felvásárlással és a vetőmagellátással kapcsolatban A vendégeknek a helyi téeszek szakemberei, az Áfész és tanács illetékesei és felvásárlók válaszoltak. A rendezvény nemcsak hasznos, hanem szórakoztató időtöltésnek is bizonyult Nemzetközi mozgatom Újfajta bosszúságok Kötelező védekezni Az elmúlt évek igazolták, hogy a kertészetben sem oldanak meg mindent a vegyszerek. Ebből szinte nemzetközi mozgalom fejlődött ki. A biológiai szemléletű termesztést bioművelésnek, vagy biológiai kertművelésnek nevezik. Tehát ott a nagy kérdés: vegyszerrel vagy anélkül?! A biokertészek vegyszerek nélkül, a hagyományőrző gazdák vegyszerrel kívánnak terményeket előállítani. De mi történik akkor, ha a kiskertek szomszédai eltérő szemléletű termesztést kívánnak folytatni? Még belegondolni is rossz! Egyre több birtokháborítás! ügy fog ebből kerekedni, keserűséget okozva ezzel a jelentgetőknek és az igazgatási szerveknek egyaránt. A porta határain belül magánügy, ki hogyan védekezik. Aki a pohánkában, a zellerben, spenótban bízik, ám tegye. De mi lesz, ha nem sikerül a védővetés védő szerepét biztosítani? Ha a gyom, a kártevők, a kórokozók mégis ellepik a biokertet és szomszéd is többet permetezhet? Apropó, permetezés. A biogazda félti a terményeit a szomszéd vegyszereitől. Ördögi kör rajzolódik a horizonton, melynek igazságos rendezése ugyancsak bonyolult lesz. Kellene valamiféle elha tározó, irányító állásfoglalás, ami vélhetőleg a sok peres ügy után majd csak megjelenik. De addig? Csínján kell bánni mindennel: a vegyszerről, a vegyszer elhagyásával épp úgy, mint a dühvei, a haraggal, a kölcsönös vádaskodással, pereskedéssel. Ugyanis vannak hatályos rendeletek, amiket a biokertész-mozgalom sem változtathat meg. Nem a védekezési módszer a lényeg a 14/1968. (IX. 14) Kormányrendelet 83. paragrafusa végrehajtásakor, hanem az, hogy a veszélyes kártevők, betegségek ellen kötelező védekezni, ha nincs más, vegyszerrel is! S. D. ^íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1985. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK HALÁLOZÁS. Dr. Faragó Sándor, a Cegléd városi Bíróság nyugalmazott bírája életének 68. évében február 23-án elhunyt. A bíróság saját halottjának tekinti. Temetése március 1-én, pénteken délután 2 órakor lesz a .ceglédi református Öregtemetoben. i művelődési központért Összefog a város és vidéke Hümmögve nézdegélik a járókelők a ceglédi művelődési központot. Az élénk piros színházi homlokzat fehér díszeivel megkapó látvány, ám csak még jobban láttatja az oldalszárny sanyarú állapotát. Erre mondja az ember, hogy az egyik szeme sír, a másik meg nevet. Bizony a hosszan húzódó felújítás kimerítette az erőforrásokat, s nincs költség- vetési fedezet a munkák folytatására. Hzteszthatatlan Így azonban mégsem csúfos- kodhat, s ez nem elsősorban városképi kérdés, bár annak sem jelentéktelen. A közművelődés számos tevékenységi köre közül csupán egy a színházak fogadása. A megrokkant épület, veszélyessé vált emeleti nagytermével, elöregedett- ségével jelen állapotában alkalmatlanná vált a kisebb-na- gyobb létszámú csoportok fogadására. Szakkörök, csoportok, tanfolyamok, előadások hallgatói kémek (kérnének) helyet. Ezen a gondon vajmi keveset enyhít a volt zeneiskola kiérdemesült épületének átmeneti használata — szükségmegoldásként. A város vezetői, látván a helyzet tarthatatlanságát, s ismerve a pénztelenséget, jelentős lépésre szánták el magukat. A városi pártbizottság és á tanács úgy döntött, fiőgy az április elsejére tervezett színházterem-avatással ne álljon meg a renoválás, hanem folytatódjon az emeletes épületszárnnyal. Egy vezetői megbeszélésen már elhangzott ez a célkitűzés, mégpedig olyan körben, ahol a vonzáskörzet irányítói és gazdasági szakemberei is ott voltak. Az a szándék fogalmazódott meg, hogy a város és a községek fogjanak össze, s anyagi erejükhöz mérten támogassák ezt az elgondolást. Bárki segíthet A Kossuth Művelődési Központ színháztermében már a befejező mozzanatoknál tartanak a berendezők. Áprilistól a megszépült épületrész fogadja a város és a környék közönségét. Apáti-Tóth Sándor felvétele Volt már erre nagyszerű példa, éppen a kórház esetében, A törteti tanácsházán Aranylakodalom és névadó Ritka családi esemény volt A napokban a törteli tanács- háza szépen feldíszített nagytermében nem mindennapi családi esemény zajlott le. Fehér István és neje, Hartyányi Erzsébet ünnepelte házasság- kötésük 50. évfordulóját, s egyben örülhettek dédunokájuk, Bucsus Melinda névadásának. Fehér István vb-titkáranyakönyvvezető idézte a sárgult anyakönyvből 1934. deFiatslcdhaína a tagság A világról szóló kockák A köz-, küldött- és zárszámadó gyűlések időszakát éljük, amelyen üzemek, intézmények, szervezetek értékelik a múlt esztendőben végzett munkát. Abonyban a minap tartotta küldöttközgyűlését a helyi bélyeggyűjtők köre. A tanácskozáson először áttekintették a mozgalom országos eredményeit és gondjait, majd a kör működését beszélték meg. A nagyközségbeli bélyeg- gyűjtők havonta két alkalommal, az első és harmadik vasárnap találkoznak a helyi múzeum épületében. Ideálisak a körülmények, mégis kevesen járnak el ezekre az összejövetelekre. Gond, hogy Abonyban is kevés a fiatal gyűjtő, ha nem változik az ifjúság szemlélete, nem tesz, aki a stafétabotot átvegye majd. A tanácskozók ismételten hangot adtak annak az óha juknak- a MABÉOSZ segítse a kört néhány kiselejtezett kiállítási tárlóval, hogy időnként helyi bemutatót rendezhessenek. cember 15. napját, amikor a hajdan volt vőlegény és menyasszony Fehér Kálmán és Hartyányi Mihály tanúk jelenlétében fogadtak örök hűséget egymásnak. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, hozott sok örömet, de sok gondot is. Pista bácsi haja is megőszült, nemcsak szép bajusza. Becsülettel megmaradtak egymás mellett, s mo.st együtt örülhetnek dédunokájuk, a kis Melinda névadásának. Czeróczki János tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte a legifjabbat és az aranylako- dalmukat ülő időseket. A termelőszövetkezeti nőbizottság tagjai ajándékokkal kedveskedtek az ünnepeiteknek, mivel a Fehér család szinte minden tagja a Dózsa Tsz nagy családjához tartozik. Az úttörők kedves dalokkal, táncokkal, szavalatokkal tették színesebbé és felejthetetlenné ezt a napot. A rokonok, ismerősök. az unokák és dédunokák boldogan forgolódtak az ün- neneltek körül. A hálát, a szeretetet, a sok jókívánságot csak megerősítette az az 50 szál piros szegfűből kötött, csokor, amit nagy szeretettel adott át a család Erzsi mamának. F. I. amikor a kardiológiai őrzőt a gazdasági egységek pénzéből alakították ki és szerelték fel, de az intézmény más részlegeiben is működtek a vállalatok építőmunkásai. Az üzemek vezetői most sem zárkóztak el, felajánlásokat tettek, számítgctták, latolgatták, mire futja az erejükből a tatarozáshoz. A támogatásnak sokféle módja lehetséges. Szervezhetnek erre a célra kommunista műszakokat, a szocialista brigádok vállalásokat tehetnek, ki pénzzel, ki munkával járulhat hozzá a helyreállításhoz. Ahol építőipari szakemberek dolgoznak, részt vállalhatnak a szakipari munkákból. Mindenkinek lehetővé teszik, hogy erejéhez mérten bekapcsolódjon a társadalmi munkába. A helyreállítás érdekében együttműködési szerződést kötnek az üzemekkel, amelyben pontosan lefektetik, az érintettek a segítségnyújtás milyen módját és mértékét ajánlják fel. Kitáguló kör Már aiz első megbeszéléskor kitűnt, hogy a községekben is értik; a ceglédi Kossuth Művelődési Központ a térség olyan létesítményévé válhat, amely kisugárzó hatásával fellendítheti a települések kulturális életét. Vendégül láthatja a községbeli szakköröket, klubokat, meghívhatja a széles vidék lakóit rendezvényeire, módszertani segítséget nyújthat. Megalapozottnak látszik az az elgondolás, hogy kalákában 1986 végére befejezhetik az épület külső-belső rendbehozását. T. T. Önkéntesek dicsérete A hivatásos bűnüldöző szervek mellett fontos feladatokat látnak el az önkéntes társadalmi segítők. E gondolattal kezdte értékelését Rétyi Pál rendőr alezredes az önkéntes rendőri csoportok vezetőinek éves értekezletén. Cegléden és vonzáskörzetében 558-an látnak el önkéntes rendőri feladatot. Tevékenységük megfelel az elvárásnak. Az előző évekhez viszonyítva emelkedett a szolgálatban eltöltött idő és az ellenőrzések száma. Jól működött a ceglédberce- li, jászkarajenői, csemői önkéntes rendőri csoport. A jó munkát végzők közül is kiemelkedett Fábián István, a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége, Somodi István, a Volán és Ribár József, a ceg- lédberceli Egyetértés Tsz dolgozójának tevékenysége. Az értékelést követő hozzászólások hangsúlyozták a továbbképzés és a példamutató magatartás fontosságát, utaltak a meglévő hiányosságokra, kérve a rendészek, gazdasági vezetők fokozottabb segítségét, a szállítások jobb szervezését, a szállító járművek időbeni, megfelelő karbantartását. javítását. Rétyi Pál alezredes a jó munkát végzőknek jutalmat adott át. Kapitányságvezető' dicséretben és jutalomban részesült Bojár István, Dánost Sándor, Dávid János, Fábián István, Gyebnár József, György János, Hajdú Gyula, Hajnalik István, Hugyik István. Koczkás István. Némedi József, Osváth Ferenc, Simon Mihály. Somogyi Róbert, Török János és Varjast Zoltán. Szíré ki Péter ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) t