Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

Sikerült mindent előteremteni A tanultakat jól hasznosítják A huzamosabb időn át szer­zett rossz benyomások néha annyira megrögződnek, hogy azok tudat alatt is kísértik az embert. Gondoljunk csak a műszaki élet valamely terüle­tére, mondjuk, éppen a javító szolgáltatásokra, s mindjárt az alkatrészellátás jut eszünkbe róla. * * * * S * * * * * * * 13 Eiső a minőség Amikor a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet autószervizében Barkó Amb­rus üzemvezető-helyettessel és Patonai Dezsöné irodave­zetővel leültünk egy rövidke beszélgetésre, nekem is nyel­vemre szaladt a megszokott kérdés. Pedig sejthettem, a válasz ma sem különb, mint fél éve, vagy esztendeje volt. — Minden időszaknak meg­van a maga problémája, egyes ctkkek eltűnnek, mások újra hozzáférhetőek egy ideig — mondja a szervizvezető-he- lyettes. — A mozgás azonban érez­hetően élénkebb ezen a vona­lon, látszik, hogy országosan is foglalkoznak a kérdéssel, tesznek a gondok enyhítéséért. Ha hosszú utánjárással is, de annyit már elértünk, hogy a szükséges gépelemeket be tud­juk szerezni. Szerencsés hely­zetűnek mondhatjuk magun­kat annyiban, hogy függetle­nített anyagbeszerzőnk, aki szakmabeli, meglehetősen érti a dolgát, ami nem kevés, mert gyakran az ország egyik vágj1' másik végéből sikerül csak előteremtenie, amit kere­sünk. Sajnos, az alkatrészek felújításával, gyártásával alap­vető probléma továbbra is a minőség, a silány, hasznave­hetetlen géprészek erősen hát­ráltatják embereink munká­ját. Alkatrészpiac Mit. mondhat erre a kocsi- tulajdonos? Számára a lé­nyeg, hogy időben és rendben visszakapja járművét. Az sem érdekelné különösképpen, hogy a szűkösebb napokra gondolván, olykor a kelleté­nél jóval magasabbra szökik a szerviz raktárkészlete azon anyagokból, amiket nagy rit­kán bővebben kínált az alkat­részpiac. Ennek is köszönhe­tő, hogy különösebb fennaka­dás az elmúlt évben sem volt. Kereken 6 ezer gépko­csi fordult meg itt, közülük A Javíthatatlan javíttató KEZDJÜK KÉRDÉSEKKEL és válaszokkal. Ki a javítha­tó? Az elsötétedett képernyő, a megnémult rádió miatt mér­gelődő, a törött csempéket bú­sán szemlélő, a pislákoló láng­gal égő tűzhelynél a gázcsa­pot hiába csavargató, a hör­gő .motorú gépkocsi tulajdo­nosa,, s valójában javíttató, tehát a szolgáltatások egyik ágának igénybe vevője, a fod­rászhoz benyitó, a ruhát tisz- tittató, a cipőt talpaltató, azaz adott esetekben, helyzetekben javíttatok vagyunk mindany- nyian. S miért a javíthatatlan jel­ző? Azért, mert makacsul hi­szünk — rossz tapasztalataink, meghökkentő benyomásaink ellenére hisszük — benne, a pénzünkért a szq igaz értel­mében megrendelők lehetünk, minket szolgálnak azok, akik­nek kenyérkeresete a mi fo­rintunk. Olykor álmodunk. Megbízható, pontos, a várt minőségű szolgáltató munká­ról, készségről, udvariasság­ról. Olykor álmodunk; gyak­ran kell-felébrednünk ebből az álomból. Nagy iramú gyarapodás ment végbe köznapjainknak ezen a sajátos — mert fontos­ságát elsősorban a hiányok, a bajok idején megmutató — te­repén. A szolgáltatások egy főre jutó összes fogyasztásá­nak értéke 1970-ben 4053 fo­rintot tett ki, 1983-ban 13 440-et...! Csupán a leg­utóbbi éveknél maradva: 1980 óta a ' vásárolt szolgáltatások növekedésének mértéke min­den esztendőben meghaladta az összes fogyasztás bővülé­sét. Mindez oda vezetett, hogy az összes fogyasztásból a szol­gáltatások részesedése 21,6 százalékot ért el 1970-ben, 1983-ban jifedig már 26-ot, az­az súlya, szerepe egyre fonto­sabb. tehát a velük szemben támasztott mennyiségi, minő­ségi igények — szinte automa­tikusan — fokozódnak. Az igények ilyen, kettős irá­nyú bővülését azonban nem követte — holott követnie kel­lett volna — a szolgáltatói há­lózat korszerűsítése, beleértve ebbe a szervezeti változáso­kat éppúgy, mint az érdekelt­ségi, ösztönzési, felszerelési teendők megoldását. Itt a ma­gyarázata annak, miért ma­rad makacsul kísérőnk az ál­modozás, miért nem lehet ab­ból valóság. Képet ad arról, mennyi a javíttató terhe, gondja, ide­geskedése. ha leírjuk: 1933- ban csupán a szocialista ipar üzemeiben 492 832 esetben vé­geztek kisebb vagy nagyobb javítást személygépkocsikon, 132 ezer darab órát igyekez­tek hű időmérésre készíteni, 526 ezer esetben szorult rá a tv-készülék a nem maszek mester segítségére, mert ezek­hez a számokhoz még hozzá kell adni a magánkisipar tel­jesítményét, a kontárokról, a fusizókról nem beszélve ... A lakossági szolgáltatási igények kielégítésében egyéb­ként folyamatosan növekszik a magánkisipar szerepe, vi­szont — meglepő, legalábbis a várakozásokhoz mérten — az új típusú gazdálkodó szer­vezetek — a köznapi nyelv­ben a kisvállalkozások — ré­szesedése minimális a lakos­ság szolgáltatásokkal való el­látásában. Ami azt sejteti, könnyebb más utakon, terepe­ken bevételhez jutni, mint — így minősítik! — a babrás la­kossági szolgáltatásban, a hák- lis megrendelőkkel hadakoz­va. Vannak ügyek, esetek, ami­kor a józan ész azt mondatja, maga az igény túlzott. A kül­földön is újdonságnak számí­tó — és gyakran kétes minő­ségű — készüléket hazahozó turista számolhat vele, baj­ban lesz, ha a holmi mesterre szorul. Amint az is érthető, ha a világ távoli tájain vásárolt, az egyéni importtal határon belülre került személyi szá­mítógép, híradástechnikai ké­szülék. gépkocsi, seregnyi más, alkatrész — meg: gyakorlott szerelő — híján tulajdonosá­nak inkább csak bosszúságot és nem örömet okoz. Az azon­ban már nehezen érthető és még nehezebben fogadható el, ha hazai előállítású meg a hi­vatalos behozatalból szárma­zó árukhoz nincsen alkatrész, javítókészlet, szerszám, kellő hozzáértésű szakember. Csupán saját portánkon, itt­hon maradva. Elgondolkozta­tó és fényt vet bizonyos gyár­tási, műveletközi — és vég- ellenőrzési ! — állapotokra, gondokra, hiányokra az a tény, hogy 1983-ban az összes rádiójavítás 61,2 százalékát, a színes televízióknál 77 száza­lékát a garanciális kötelezett­ségek keretében kellett telje­síteni .. .! LEHETNE MÁSKÉNT? Pél­dául az importált zseb- és kar­óráknál az összes javításon be­lül a garanciálisoké mindössze 17 százalékot tett ki. Ami azért elfogadhatóbb arány, mint az előbbiekben említett áruké. Az ilyen viszonyszámok, ará­nyok jól jelzik az ipar tarta­lékait, lehetőségeit a minőség- javítással elérhető kapacitás- növelésre, beruházási megta­karításokra, árbevétel emelé­sére. Ami bizonyos, ínyére lenne ez a javíthatatlan javít- tatónak, már eleve a gyártó­tól jobbra, megbízhatóbbra, kevésbé szervizigényesre szá­míthatna. A gvártó, a szolgál­tató szemszögéből nézve azon­ban miért lenne fontos, mi van ínvére a vevőnek, a megren­delőnek?! Hiszen van bevétel, van nyereség ... Van, ám mu­tatkoznak jelei annak, hogy feltehető lesz a kérdés: med­dig? L. G. mintegy 1350 új kocsi lévén, garanciális javításra jött, s 250 járművet vizsgára készí­tettek fel. A szerviz 10,3 mil­lió forint árbevételt ért el, s ez több mint eredetileg szá­mították. Nos, már az adatok is sej­tetik, a szövetkezet javító egységével elégedettek a kun­csaftok. A 30 fős létszámú jól felkészült műszaki gárda vál­lalja a feladatokat, s közülük mind többen és gyakrabban kihasználják az elméleti to­vábbképzés lehetőségét. Hogy erre mennyire szükség van, a rohamos műszaki fejlődést látva, nem kell magyaráz­nunk. Általában 4 napos tan­folyamokon vesznek részt egyhuzamban, minden alka­lommal adott résztémával is­merkednek meg, a tanultakat jól hasznosítják a gyakorlat­ban. Elmaradt berendezések Nézzük azt is, milyen ter­vekkel kezdték a 85-ös évet. — Jelenleg is változatlan árak mellett dolgozunk, a bérezésnek azonban az eddi­gieknél ésszerűbb és haté­konyabb módját vezettük be, s ez kihat a munka intenzi­tására és persze minőségére is. Nagy terveink nincsenek. Néhány tavalyról elmaradt berendezést — csáposemelő, motorvizsgáló — állítunk üzembe. Idei eredményeinket a bázishoz hasonló szinten terveztük meg. Miklay Jenő NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1985. FEBRUAR 27., SZERDA Um elég a jegyet felmutatói A térítésnek is menete van A napokban a vasútállomá­son a pénztárabiaknál láttam egy Utast, aki hevesen vitat­kozva próbálta rávenni a pénztárost, hogy a nem kezelt menetjegyét váltsa vissza. A pénztáros hölgy még a legke­ményebb érvelésnek sem en­gedett. Rögtön eszembe jutott egy régebbi diskurzus, ami­kor is az utas győzött és visz- szakapía a pénzét­A dolgot már majdnem el­felejtettem, de egyik utazá­somkor én is érintetlen je­gyekkel szálltam le a vonat­ról, és azt hiszem, naponta sok olyan ember akad, akinek jegyét szintén nem kezelik a kalauzok. Zsebemben a kezeletlen je­gyekkel bekopogtattam a szol­noki vasútállomás pénztárfő­nökéhez, Retkes Istvánnéhoz, hogy kiderítsem; mikor jár az utasnak a jegyéért pénz? A beszélgetés elején rögtön ki­derült. hogy kezeletlen menet­jegyért semmi körülmények között nem fizet a vasút. — A MÁV tesz-e különbsé­get kezeletlen menetjegy és Minden kedden Zártkörű westernfiimkfub A nagykőrösi Arany János filmszínház a korábbi sikere­ken felbuzdulva, szokásos bér­leti rendszerrel ismét megál­lítja archív westernfilmkiub- ját. Ezen hat filmet mutatnak be, keddi napokon este fél 8-as kezdettel. Többek között lát­hatjuk az Árulás (1936), a Különös eset (1942), és az Apacserőd (1948) annak idején már nagy sikerrel bemutatott alkotásokat. A rendezvénysorozat zárt­körű, csak bérlettel látogatha­tó. msMmSpQRuuMZ Török Béla országos eiső A hét végén három viada­lon is szerepeltek a Nk. Kgy. Kinizsi SE birkózói. A Budapesten rendezett két­napos országos ifjúsági kö­töttfogású Magyar Róbert em­lékversenynek 195 indulója volt, amely színvonalas össze­csapásokat hozott. A 48 kg- osok súlycsoportjában (8-an voltak) Török Béla 3 kétvállas győzelem után az első helyen végzett. Nehézsúlyban (16 fő közül) Fehér Tibor 7-8. lett. A hódmezővásárhelyi úttörő B-korcsoportos kötöttfogású vetélkedőn 80-an mérték ösz- sze erejüket. 41 kg-ban (12 fő) Barna Sándor kellemes meg­lepetésként második, 58 kg- ban (10) pedig Dobóczi Csaba 5-6. lett. Hódmezővásárhelyen más­nap 12 egyesület 70 fiataljával országos serdülő kötöttfogású versenyre került sor. 45 kg (8): 1. Nagy János (akciódús birkózáskai), 3. Takács Já­nos. 49 kg (12); 2. Szűcs Attila, 3. Törőcsik Zoltán. 67 kg (7): 3. Tóthnál László, 6. Illés Zsolt. 72 kg (6): 1. Faros György (kiemelkedett súlyosa, portjában). 78 kg (6): 2. Ke­rékgyártó Péter. A nem hiva­talos pontversenyben a Nk. Kgy. Kinizsi második lett. Asztaliteniszezők Nk. Kgy. Kinizsi—Kecske­méti Spartacus 10-6. Nagykő­rösiek: Erdey (4), Varga (2), Szakács (2), Szily (2). A hétkö­zi NB Ill-as idegenbeli férfi asztalitenisz csapatbajnok: mérkőzés szoros volt, megér­demelt körösi sikerrel. A névadó településen renge­teg indulója volt a Szobi Szörp Kupa viadalnak, ami ezért maratonivá vált. A kinizsisek több számban értek el helye­zést a következőket. Felnőtt férfi egyéni (51 in­duló) : 2. Szakács István. Fér­fi páros (24): 2. dr. Domokos Győző a ceglédi Türeivel. Női páros (8): 3. Holló Julianna— Pomázi Zsuzsanna. Vegyes ros (11): 3. Holló a ceglédi Tü­reivel. Ifjúsági leány egyéni (9): 3. Szabó Adrienn és Holló. Cselgáncsozók Szegeden népes mezőnnyel körzeti serdülő cselgáncs rang- sorversenyt rendeztek. Ezen az elinduit négy körösi fiatal jól helytállt, de nem sikerült jó helyezést elérniük. S. Z. Szerdai sportműsor Labdarúgás Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 17.15: Nk. Gimnázium— Zsámbéki Tanítóképző, felnőtt női megyei bajnoki mérkőzés. Újítási ankét A konzervgyár bemutatóter­mében március elsején, 14 órakor, a tavalyi újítási mun­kát értékelő ankétet rendez­nek. TIT-klub Előadás A levéltári előadóteremben II. 28-án, este 6 órakor dr. Czeizel Endre, orvosgenetikus tart előadást, Az érték ben­nünk van ... címmel Jogi tanácsadás Ma, február 27-én, délután 4 órától, a Hazafias Népfront Dalmady Győző utcai irodájá­ban ingyenes jogi tanácsadást tartanak. fel nem használt menetjegy között? — Számunkra csak fel nem használt menetjegyek létez­nek. Az utas ügyeskedésén múlik, hogy a kezeletlen je­gyeket milyen sztorival pró­bálja visszaváltani, aminek a valódiságát képtelenség el­lenőrizni. Persze az utasok nagy része becsületes, de min­dig akad kivétel. — Hány jegyet váltanak vissza? — Havonta 100—200 dara­bot. — Mikor köteles a vasút visszatéríteni a jegy árát? — Akkor térít a MÁV, ha a jegyek érvénytartama nem kezdődött meg. vagy a me­netjegy érvénytartamán belül van, vagyis előreváltott jegyet visszamondanak, vagy menet­térti jegyet nem használnak fel. Egy éve lépett érvénybe az a rendelet, amely kimond­ja, hogy a MÁV 50 kilométe­rig a menetjegy árát nem té­ríti meg, kivéve az előrevál­tott jegyeket, — Lehetne még kézzelfog­hatóbb példát hallani? — Budapestre váltunk egy menettérti jegyet. Az utazást a bélyegzés napján kell meg­kezdeni. Ha nem utazunk, ak­kor a jegyváltást követő napon a jegy Budapestig már nem téríthető vissza, csak a vissza- tért-i része, abban az esetben, ha a célállomáson, tehát Bu­dapesten igazoltatom az uta­zás elmaradását. — Mi történik akkor, ha nem az utas hibájából törté­nik a mulasztás? — Ha valaki gyorsvonati je­gyet váltott és mégis személy- lyel utazik, akkor a jegyvizs­gálónál kell igazolást kérni, ha az utas többször átszáll, akkor ezt minden alkalommal igazoltatni kell, vagy ha csat­lakozásról marad le az utas. Ilyen esetekben a MÁV a ki­indulási állomáson visszatérí­ti a menetjegynek azt a részét, amit nem tudott felhasználni. — Visszatérítéskor a teljes összeg jár? — A levonások összege je­gyenként 10 százalék. Egy jegynek számít például a me­nettérti jegy, tehát oda-visz- sza egy jegy összesen. Viszont jó tudni, hogy a visszatérített jegyet le kell adni a pénztár­nál. Még részletesébb leírás a személyi díjszabás eiső részé­ben olvasható, ez megtekint­hető, illetve megvásárolható a pénztáraknál. Tehát mégsem igaz az s mendemonda, hogy elég csak a jegyet felmutatni a pénz­tárnál és a leutazott kilomé­terek után még a pénzünket is visszakapjuk. A MÁV is védi rend eletekkel, szabályok­kal az érdekeit. Polgár Gyula Három műszakban A konzervgyár V-ös üzemé­ben a téli hónapok ideje alatt sem szünetel a termelés. Je­lenleg is 3 műszakban export­ra készítik a dzsemeket na­ponta 90 ezer üveggel. A dél­előttösök emellett változatos nektárokat is töltenek. Műsza­konként nem kevesebb mint 50 ezer palack hagyja el az üzemet. A léüzem éves terve mint­egy 15 ezer tonna készárut irá­nyoz elő, ennek harmadrészét képezik az ivólevek. 8 ezer tonna dzsemet tőkés és de­mokratikus országokba expor­tálnak, a maradékot belföldön értékesítik. Nánási Tibor üzemvezető el­mondta, hogy ez a mennyiség nagyjából megegyezik a tava­lyival. Most mégis fokozot­tabb erőfeszítésekre lesz szük­ség ahhoz, hogy a kollektíva maradék nélkül eleget tudjon tenni a követelményeknek. Mindenekelőtt a minőség ja­vítására kell törekedniük, hogy a piacok egyre szigorodé feltételeinek megfeleljenek termékeik. A gazdaságos mun­ka érdekében a legésszerűbb energiafelhasználást kell meg­valósítani, A szükséges intéz­kedések megtörténitek, az üzem szocialista brigádjai pe­dig’ felajánlásokat tettek, hogy munkahelyükön a tervek ma- radék nélkül teljesüljenek. My. J. Megóvni a feltételeket A múltban gyakorta érte szemrehányás a mezőgazda- sági nagyüzemeket amiatt, hogy a kelleténél kevesebb fi­gyelmet fordítanak dolgozóik élet- és munkakörülményeire. Azóta sokat változott a hely­zet, ma már mindenhol alap­vető feladattá lett megterem­teni kellő feltételeit a szocialis­ta ellátottságnak. Senki nem vonja kétségbe, hogy az ehhez fűződő létesítmények és szol­gáltatások a jó munka bizto­sítékai. Nem vitás, a több ezer hek­tárral bíró gazdaságokban a szétszórtan elhelyezkedő és gyakran mozgó munkaterüle­tek ellátása igen nehézkes feladat, és komoly anyagi be­fektetést kíván. Az Arany János Termelő- szövetkezet szociális bizottsága legutóbbi jelentésében arról számolt be, hogy a gazdaság eleget tud tenni a fenti köve­telményeknek. A helyhez kö­tött munkahelyek túlnyomó részét szociális létesítmények egészítik ki, a mozgó munka- csoportok számára pedig friss ivóvizet, tisztálkodási lehető­séget biztosítanak minden esetben. A bizottság figyelmes vizs­gálódásait igazolják (viszont az aprólékosan felderített hiányosságok is, melyek néhol a belső rendetlenségből, az állag leromlásából erednek. Ezek megszüntetését a közel­jövő fontos feladataként szab­ta meg a bizottság. Javasla­tok születtek a szociális léte­sítmények állapotának meg­óvására, szakszerűbb üzemel­tetésük érdekében. Beíratás A Nagykőrösi városi Tanács V. B. művelődési, egészségügyi és sportosztálya értesíti a la­kosságot, hogy a tanköteles korba lépő gyerekek beíratá- sa az 1. osztályba (1978. szep­tember 1. és 1979. augusztus 31. között születettek) 1985. március 4-én és 5-én, naponta 8—13 óráig és 14—17 óráig lesz az általános iskolákban. asm Mozi A nagyteremben Aranyoskám. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Farkasok ideje. Színes, szinkronizált mexikói film, fél 6-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor: Mu- kányi. Déryné-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Híitap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom