Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
1985. FEBRUAR 2T, SZERDA TÍZ NAP RENDELETÉI A települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi szabályait a 2/1985. (II. 16.) Eü.M., ÉVM. rendelet szabályozza. Rendelkezik a hulladékok közcélú ártalmatlanító telepen való elhelyezéséről, illetőleg ha ilyen nem működik, miként és hol helyezhetők el. (Magyar Közlöny 7. szám.) A formatervezési nívódíj alapításáról, a kimagasló ipari formatervezett termékek elismerése érdekében az ipar — az élelmiszeripar kivételével — és az építőipar népgazdasági ágában az ipari és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 2/1985. (II. 16.) Ip. M — ÉVM. szám alatt együttes rendeletet adott ki. A nívódíj ösz- szege egyéni kitüntetett esetén 20 ezer forint, alkotó kollektíva esetén 40 ezer forint. (Magyar Közlöny 7. szám.) A nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződésről a művelődési miniszter 2/1985. (II. 16.) MM. sz. rendelete ugyanitt jelent meg. ' JOCI TANÁCSOK mm Amikor a fogüaiót vissza keil fizetni Ä rendes elhasználódásból eredő hibákért az eladó nem felel A Mikor foglaló a foglaló, és mikor nem az? Olvasónk a dabasi házas ingatlanát eladásra meghirdette. Több érdeklődő volt, komoly vevőként azonban csak egy szomszéd falubeli jöhetett számításba. Ezzel az illetővel meg is állapodtak.' aki a vételár egyharmadát foglalóként írás ellenében olvasónknak odaadta. Ez már vagy két hónapja történt, de az adásvételi szerződés írásba foglalására a mai napig -nem került sor. Ügy tűnik — írja olvasónk —, hogy a vevő vissza akar lépni. Köteles vagyok-e visszaadni a foglalót, kérdezi olvasónk? Ha az átadott, illetve átvett pénzösszeg ténylegesen foglalónak minősül, akkor olvasónk nem köteles a foglalót visszaadni. Ellenkező esetben azonA bedolgozó is igénybe veheti Gyeranekgendozási dsf Az új jogintézmény, amelyet ez év március 1-től vezetnek be, a gyermeket vállaló családok fokozott támogatását jelenti. A gyermekgondozási díj abban különbözik a gyermekgondozási segélytől, hogy. az a jogosult keresetéhez, mértéke pedig a táppénzhez igazodik. A gyermekgondozási segélynél tehát magasnhh szintű társadalombiztosítási eljárás ez, és bevezetésére fokozatosan kerül sor. Egyelőre az egy éven aluli gyermeket nevelő anyák, vagy az egyedülálló apák vehetik igénybe március 1-től a gyermek.egyéves koráig. Feltételek A gyermekgondozási díjra jogosultak az egyetemi, főiskolai hallgatók kivételével megegyezik a gyermekgondozási segélyre jogosultak körével. Ezek szerint a gyermekgondozási díjat az veheti igénybe, aki rendelkezik a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeivel, vagyis a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napi olyan, munka- viszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban dolgozott, amelyben munkaideje a törvényes munkaidő felét elérte. Az ellátás kiterjed a bedolgozókra is. Azonban nem terjed ki azokra, akik gyermek- gondozási segélyre nem jogosultak, például kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, munkaviszonyban nem álló előadóművészek. A gyermekgondozási díj feltétele az is, hogy a szülési szabadság lejárta után az igénylő fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe. Természetesen csak akkor, ha munkaviszonyban áll, vagy szövetkezetben dolgozik. Gyermekgondozási díjra mezőgazdasági szövetkezet tagja is jogosult, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában, és a gyermek gondozása céljából díjazás nélküli szabadságot vesz igénybe. A gyermekgondozási díj a szülési szabadságra járó terhességi-gyermekágyi segélynek a 65 vagy 75 százaléka. (A terhességi-gyermekágyi segély a szülési, szabadság megkezdését megelőző naptári évben elért napi átlagkereset 100 százaléka.) Igénylés E díj legkisebb és legnagyobb összegeit jogszabály határozza meg. Napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj összegének harmincad részénél, és nem lehet több ennek kétszeresénél. Ha a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segély napi összege alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a harmincad részénél, akkor a gyermekgondozási díj összege azonos mar .d a szülési segély összegével. A gyermekgondozási díjra való jogosultság, és a díj, legkisebb, illetve legnagyobb összegének megállapítása szempontjából,- a több jog- viSZofíyban eltöltött munkaidőket és a gyermekgondozási díj napi összegét egybe kéll számítani. A gyermekgondozási díjat a munkahelyi társadalombiztosítási szervnél kell igényelni. Ha a munkahely egyben nem kifizetőhely, akkor az illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál, illetve a kirendeltségnél kell az igényt benyújtani, és a díj folyósítása is az ő feladatuk. Gyermekgondozási díjat az anya igényelhet, vagy az egyedülálló apa, ha a gyermeke ez év március elsején még nem töltötte be az első életévét. Ezek szerint az is jogosult tehát erre az ellátásra, aki a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni, és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. Választás A gyermekgondozási díj bevezetése mellett a gyermek- gondozási segély rendszere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a gyermekgondozási díj lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogosultság ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordulhat az is, hogy a gyermek- gondozási segély összege — több gyermek vagy alacsony kereset esetén — kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély között a jogosultak választhatnak. Említés történt már arról, hogy beteg gyermek ápolása címén a gyermek egyéves koráig továbbra is korlátlanul Igénybe vehető a gyermekápolási táppénz. Ez nem vonatkozik azokra, akik a gyermek- gondozási díjat választják, mert nincs jogi lehetőség arra, hogy a gyermekgondozási díj igénybevétele esetén a gyermek egyéves koráig a gyermek ápolása címén táppénzt vegyenek igénybe. K. S. ban a pénzösszeg visszajár. Na nézzük meg, miért van ez így, amikor — ahogy ezt olvasónk is helyesen idézi —, a Polgári Törvénykönyv is azt írja, hogy a teljesítés meghiúsulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Sohasem szabad egy jogszabályból csak a nekünk kedvezőt kiragadni és a többit figyelmen kívül hagyni. Ilyenből súlyos hibák származhatnak. Egy úgynevezett részszabályt, mindig az egész szabályozással összefüggésben kell látni, magyarázni és értelmezni- Na mármost itt is ez a helyzet. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv az idézett rendelkezés előtt néhány szakasz- szal félreérthetetlenül lerögzíti, hogy amikor foglalót ad a vevő, illetőleg kap az eladó, akkor olyasvalamiről van szó, aminek a köznapi értelemben is a megállapodásra jutott felek között nagyobb jelentőségű. Ilyen lehet, mint esetünkben is, egy ingatlan adásvétele, amit a jogszabály értelmében írásban kell megkötni. A foglaló pedig a szerződéskötés biztosítéka, a kötelezettség vállalásának a jele. A szerződés megkötésekor átadott pénzt vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése e szerződésből kétségtelenül kitűnik. Nem elegendő tehát, ha a felek csak egy elismervényt írnak és abban bár foglalónak jelölik meg az átadott pénzösszeget. Ka ebből nem állapíthatók meg a szerződő felek neve, címe, egyéb adatai, a szerződéskötés helye, az ingatlan pontos megjelölése, a tulajdonjog - átruházására irányuló szándék, a vételár stb., akkor vita esetén, hiába írták a felek az elismervényre, hogy foglaló, az nem az, hanem előleg és akkor is vissza kell adni, ha a teljesítés meghiúsulásáért olvasónk lenne felelős. Röviden tehát, valamilyen szerződés biztosítéka a foglaló, a kötelezettségvállalás jele és ennek a rendeltetésének a szerződésből ki kell tűnnie. És még annyit, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár: 0 Az autó vagy egyéb ingó dolog rendes elhasználódásából eredő hibákért az eladó általában nem felel. A gépkocsik adásvételével kapcsolatban a közelmúltban kimerítően foglalkoztunk, arról, hogy a vételnél a vevő mire vigyázzon, az eladó pedig mit ne hallgasson el. Egyik olvasónk észrevételére kénytelenek vagyunk válaszolni, természetesen anélkül, hogy megismételnénk a korábban már írtakat. M. I. olvasónk 10 éves gépkocsit vásárolt, az autó egyszer sem volt nagyjavításon, így bizony, minthogy elég sok kilométert is lefutott, a kopások a természetes elhasználódásból eredő hiányosságokat nem valószínű, hogy meghaladják. Egyébként ez szakértői kérdés, úgyszintén az is, hogy olvasónk által említett hiányosságok a gépkocsi megtekintésekor, kipróbálásakor felismerhetők voltak-e. Vonatkozik ez B. G.-néra is, aki 30 éves szalongarnitúrát vett meg és most azért pereskedik, mert aránytalanul magasnak találta utólag a vételárat, mert a garnitúra huzata több helyen erősen kopott, egykét helyen szakadt is, a fotel lába . pedig törött.. Ez utóbbi olvasónknak is látnia kellett ezeket az elhasználódásokat, ha gondosan nem . is vizsgálta át, akkor is tudnia kellett, hogy nem új berendezést vásárol és számolnia kellett, hogy az áru. már kopott, és erősen használt lehet. De itt is a szakértői vélemény lesz a döntő, és ennek alapján kialakítható lesz a bíróságnak is a véleménye, hogy olvasónk aránytalanul sokat fizetett-e a szalongarnitúráért. Dr. M. J. A lányt nem kellett megvédeni Tolva§ lovag az állomáson Más körülmények között lírai kis történet is kerekedhetett volna ebből a kalandból, melynek szereplői fiatalok, akik egy mulatságból igyekeztek hazafelé. Az egyik fiúnak tetszett egy lány, valamikor udvarolt is neki, és szívesen felújította volna vele a kapcsolatot. Ám úgy látszik, érzelmei az idő múlásával már nem találtak viszonzásra, elhá rították a közeledését. A visz- szautasított udvarió ugyan nem próbált erőszakoskodni, de választottjának mégis védelmezője akadt. Vastag aranylánc a nyaltában Kövessük most már nyomon az eseményeket, egészen addig, míg végül bírósági ítélet zárta le az ügyet. Diszkóbál volt Tápiószent- mártonban, és este tizenegy óra felé onnan érkezett néhány fiatal a nagykátai vasútállomásra. Az egyik lánynak, aki barátnőjével a váróterem közelében álldogált, vastag aranylánc volt a nyakában. Utólag azt vallotta, hogy nem szokta olyan feltűnően viselni az ékszert, de tánc közben kicsúszott, a blúza fölé került, és nem tette vissza. Egyébként sem hitte volna, hogy baj lehet ebből... Miközben a hazafelé induló vonatra vártak, egy fiú lépett hozzájuk, aki korábban udvarolt az ékszer tulajdonosának, és megpróbálta felújítani a kapcsolatot. Nem járt sikerre!, de ezt zokon sem vette. Barátjával együtt odább akart állni, ám ekkor új szereplő lépett á színre. J. P. húszéves fiatalember odament a két barátnőhöz, és elvezette a MÁV-utasellátó épülete mögött egy szűk. sötét átjárón keresztül a sínekhez. Erre a helyre az állomás fedői nem.dehíeteU.odaláfcni.- ■«»«« Futásnak eredt a síneken A meglepődött lány elment vele, bár, mint utólag vallotta. nem szorult védelemre. Legalábbis addig nem, amíg régi ismerősével incselkedett. Ezután azonban meglepő fordulat következett. J. P., aki előbb a védelmező lovag szerepében igyekezett tetszelegni, hirtelen kimutatta, hogy nem annyira a társaságába került nő, inkább a vastag aranylánc keltette fel az érdeklődését. Az elutasított udvarló közben gyanút fogott, hogy itt valami nincs rendben. Hívta - a barátját, és így indult — ő haladt elöl — az eltűnt párocska után. Amikor odaértek. J. P. félrelökte őt. úgy, hogy megtántorodott, és ezt a pillanatot felhasználva letépte megdöbbent társnője nyakáról az ékszert. A lovag, aki, mint kiderült, közönséges tolvaj volt. futásnak eredt, át a síneken, és bár követték, nem tudták utolérni. A megkárosított lány azonban — akinek nyakán is meglátszottak a lánc erőszakos el- ragadásának a nyomai — nem hagyta annyiban a dolgok Másnap feljelentést tett a rendőrségen, és megindult az eljárás. J. P. büntetőügyében másodfokon a Pest megyei Bíróság hozott ítéletet. Nem fogadták el a védekezését, mely szerint védelmezni óhajtotta volna a lányt — akit rajta kívül senki sem akart bántani. Gyanútlan fiatodra támadt A Pest megyei Bíróság J. P.-t nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettéért hat hónap — két évre felfüggesztett — szabad- ságvesztésre: és négyezer forint pénzbüntetésre ítélte. Kötelezték továbbá a lánynak okozott 12 ezer forint kár megfizetésére. A. bíróság az ítélet kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a nagykátai 'körzetben" különösen elszaporodtak az ilyen jellegű bűncselekmények, valamint azt, hogy szórakozásból hazafelé tartó, gyanútlan fiatalt ért fondorlatos módon támadás a vasúti állomáson. Enyhítő körülménynek számított a vádlott fiatal felnőtt kora és büntetlen előélete. . Gál Judit Társadalombiztosítás, népesedéspolitika Hs Mén már ffecsfályos Népgazdaságunk mai helyzetében csak úgy lehet előrelépéseket tenni, ha a meglevő erőforrásokra támaszkodunk. Ez vonatkozik a társadalombiztosítás, a népesedéspolitika területére is. E vonatkozásban intézkedések váltak indokolttá az egyes áremelések részleges ellen- súlyozására, újabb népesedéspolitikai célok megvalósítására, és az egyre nagyobb számban megjelenő újabb gazdasági vállalkozási formák rendeltetésszerű működése érdekében. Így került sor a családi pótlék emelésére, meghatározott alacsony összegű nyugdíjak és nyugdíj- szerű ellátások kiegészítésére. Módosultak a gyermekgondozási segély- lyel kapcsolatos szabályok, és az év folyamán kedvezően megváltoznak a szülési szabadságra, az anyasági segélyre, a gyermekápolási táppénzre vonatkozó rendelkezések is. Üj jogintézményként bevezetik a gyermekgondozási díjat. Növekszik a gazdasági munkaközösségekben, az ipari szolgáltató szakcsoportokban kiegészítő tevékenységet folytató tagokat terhelő társadalombiztosítási járulék. Részletesen ezekről lesz szó a következőkben. Táppénz A kórházi ápolás idejére eddig, a biztosított beteg az egyébként járó táppénznek hetven százalékát, eltartott hozzátartozó (családtagja) esetén kilencven százalékát kapta. Akik már ebben az évben részesültek kórházi ápolásban, azok már a teljes táppénzre jogosultak, akik viszont a múlt évben kerülték kórházba, a korábbi rendelkezések szerint kapják az ellátást akkor is, ha betegségük erre az évre áthúzódik. Kedvezőbb rendelkezések léptek életbe a gyermekápolási táppénz folyósításában. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként hatvan nap helyett nyolcvannégy naptári napon át. háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként harminc nap helyett negyvenkettő, egyedülállónak hatvan nap helyett nyolcvannégy naptári napon át jár a táppénz. Űj rendelkezés, hogy a gyermekápolási táppénz felső határa a gyermek hatéves kora helyett a tizedik életév. Itt évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napig folyósítják a táppénzt. A kedvező intézkedések a termelőszövetkezeti tagokat is érintik. A táppénz összege a napi átlagkereset hatvanöt, hosz- szabb (2 év alatt legalább 270 nap) megszakítás nélküli biztosítási idő esetén hetvenöt százalékánál kevesebb nem lehet. A tárgyévben fel nem használt napok a következő évre átvihetők. Kedvezően alakul a pályakezdő fiatalok táppénzellátása. A biztosítás tartamára tekintet nélkül kap ugyanis táppénzt, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosított lesz, és legalább a keresőképtelenségig biztosított marad. A fiatalokat hetvenöt százalékos táppénz illeti meg akkor is, ha nincs kétévi megszakítás nélküli biztosításuk. Emelkedés A hosszabb ideig betegállományban levőkre kedvező az az új szabály, hogy aki megszakítás nélkül 39 napon túl keresőképtelen, az a harminc- egyedik naptól öt százalékkal, a kilencvenegyedik naptól pedig további öt százalékkal több táppénzre jogosult. Ezek szerint, aki hetvenöt százalék táppénzre jogosult, azt a keresőképtelenség harmincegyedik napjától nyolcvan százalék, a kilencvenegyedik naptól pedig nyolcvanöt százalék táppénz illeti meg. Emelkedik 5—5 százalékkal azok ellátása is, akik hatvanöt százalék táppénzre jogosultak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek táppénzét az elért keresettől függetlenül megállapított összegben, illetve meghatározott összeg figyelembevételével állapítják meg, mint például a gazdasági dolgozóknál, háztartási alkalmazottaknál, alkalmi fizikai munkavállalóknál, Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra sem, akiknek a táppénzalapjából nyugdíjjárulékot levonni nem kell, például kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek. A táppénz összegének megállapításánál a nyugdíjjárulékkal, általános jövedelem- adóval csökkentett keresetet lehet^ a jövőben figyelembe venni, és új az a szabály is, hogy a jutalom után az év végi részesedésre vonatkozó rendelkezések szerint jár a táppénz, vagyis a megszakítás nélküli keresőképtelenség harmincegyedik napjától. A táppénzhez a havi 310 forint ösz- szegű úgynevezett általános bérpótlékot változatlanul kapják a keresőképtelen betegállományban levők. Január 1-től gyermekgondozási segélyre jogosultak a felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák) nappali tagozatos hallgatói akkor, ha a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnésétől számított 180 napon belül születik. Az új rendelkezés szerint, a jogosultság megállapításához szükséges 270 napi munkaviszony, illetve ipari szövetkezeti tagsági viszony akkor is jogosít a segélyre, ha az igénylő munkaideje átlagban legalább a törvényes munkaidő felét eléri. A gyermekgondozási segély mellett nem napi 4 órai, hanem a törvényes. munkaidő felére lehet most már munkát vállalni. Kiegészítés A gyermekgondozási segélyhez kiegészítés jár. amely január 1-től 80 forinttal emelkedik. így 360 forint helyett, 440 forint kiegészítést kap a jogosult az első gyermek után esedékes 800 forint összegű gyermekgondozási segélyhez. A második gyermek utáni 900. a harmadik és minden további gyermek utáni 1000 forint gyermekgondozási segélyhez is jár a 440 forint kiegészítés. A gyermekgondozási segély a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló apát is megilleti. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot felsőoktatási intézmény hallgatója esetében az iskola bírálja el. A gyermekgondozási segély a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a szülés napjától jár, tekintettel arra. hogy a tanuló szülési segélyt, illetve gyermekgondozási díjat nem kaphat.
