Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

Biaíorbngvi fraMIenm a" ^ Érmek, kupák kerestetnek A biatorbágyi sportklub az Idén ünnepli megalakulásának 80 éves jubileumát. Ebből az alkalomból felhívással fordul a nagyközség lakosságához. A jubileum méltó megünneplésé­hez kiállítással szeretnének hozzájárulni. Ezért kérik a község sportbarátait, hogy aki­nek a birtokában régi fotók, újságcikkek, érmek, kupák, zászlók, mezek, oklevelek van­nak, amelyek a falu sportéle­tével összefüggnek, juttassák el Puskás Józsefnek, a sport­kör vezetőségi tagjának. Kí­vánságra természetesen jogos tulajdonosa visszakapja „kin­cseit”. A sportkör egyébként az épülő sportpályák korsze­rűsítésére 50, 100, 500, 1000 fo­rintos támogatási kötvényeket is kibocsátott. A kötvényeket a nagyközségben Mucs József- nénél a tanácsházán, Németh Károly cipészmesternél, Bäder Antal herceghalmi bisztrósnál, Varga László intézőnél és Nagy Sándor MÁV-művezető- nél lehet megvenni. Biztosan győzött a Bp. Spartacus Asztalitenisz NB I A rájátszás első fordulójában ».többszörös magyar bajnok­csapat, a mostani versenyso­rozatban veretlenül vezető Bp. Spartacus otthonában a har­madik helyért versengő Ceglé­di VSE-nek nem volt győzelmi esélye: a fővárosiak biztosan realizálták esélyességüket. Bp. Spartacus—Ceglédi VSE 17-8 A Spartacusban nem játszott a sérüléssel bajlódó Klampár, g hiányzott a bevonulás előtt álló Simon is. Ugyanakkor már rendelkezésükre állt a né­hány napja leszerelt, ugyan­csak válogatott Káposztás. A CVSE összeállítása is bi­zonytalan volt, hiszen a kije­lölt Németh csak a kezdés előtt néhány perccel érkezett meg. Ki is maradt a csapatból, Péter „ugrott be” helyette. A Pest megyeiek a vártnál könnyebben megadták magu­kat, az egyes találkozók csak elvétve hoztak szoros, kiegyen­lített csatát. A lejátszott 25 mérkőzésből csupán négy alka­lommal játszottak III., döntő szettet. A ceglédiek közül ketten di- csérhetőek: Harczi, aki a ve­retlen Molnárral is szaros mérkőzést vívott. Ez volt az egyetlen veresége. Rajta kívül Karsai érdemel említést, aki a Spartacus ifjúsági játékosa mellett Szalabát is legyőzte, s egy-egy játszma erejéig Kris- ton, Molnár és Káposztás dol­gát is megnehezítette. Az utol­só „kör” nem szolgálta a sportág népszerűsítését: Péter — akinek az ütője előzőleg el­törött — nem állt ki Káposz­tás ellen. Bánlaki Molnárral szemben adta fel a második szett végét, Kriston pedig Har­czi ellen „kapitulált” az első játszma után. Győztek: Mol­nár (5), Kriston, Káposztás (4—4), Szaliaba. (3), Sporeth (1), ill. Harczi (4), Karsai (2), Bán­laki, Péter (1—1), Orosz nye­retlen maradt. Ungureán László Terveknek nincsenek híjával, de... Még mindig bajban a VOSE Soroksáron a tavalyi fociidény befejezése egyúttal a csapat vé­gét is jelentette. Az együttesből négy játékos maradt meg hír­mondónak. Nyáron, júniusban aztán új edző érkezett: Horváth Pál, a Volán SC ifjúsági csapatának trénere helyezte át szék­helyét a VOSE-pályára. A helyzet, amibe került, több volt, mint kétségbeejtő. Most a tavaszi idény rajtja előtt egy szűk héttel, erről, a téli felkészülésükről, valamint a közeljövőről ejtettünk szót a fiatal, agilis edzővel. — Valóban, nem volt itt va­lami rózsás a helyzet tavaly nyáron, de hát most se sokkal jobb. No de ne vágjunk a dol­gok elébe. Kétéves szerződést írtam alá az egyesülettel, amelynek az időtartamára azt ígértem: ütőképes, a megyei I. osztály középmezőnyébe tarto­zó gárdát kovácsolok össze. Ennek az elvnek a szellemé­ben láttam munkához. Vadonatúj csapat Horváth Pál komolyan vette az ígéretét. Nem kevesebb mint 17 (!) ifjúsági labdarúgót hozott Soroksárra, többek kö­zött a Volántól, az Újpesti Dó­zsától és a KSI-től. A né­hány rutinos játékossal kiegé­szített tinicsapat elé 50 száza­lékos teljesítmény elérését tűz­te a mester az őszi idényre. Ezt teljesítették is. a 8. helyen zárták az őszt. Pedig ez az idő­szak sem volt gondoktól men­tes. — Még a csapatépítés kez­detén tartottunk, és máris meg kellett válni több fiatal­tól, akiket sorkatonai szolgá­latuk letöltésére vonultattak be. Az őszi idényben összesen kilenc játékostól kellett ily módon búcsút venni. Szinte emberfeletti munkát végez­tünk, hogy a felnőttek között kezdőknek számító játékosok­kal a VOSE színeihez méltóan Abony nyerte a pontversenyt Duplázó spartakiádosok Annak idején, a nyári ver­senysorozat mellett megyénk­ben rendeztek először téli spartakiádot, amelyet később máshol is bevezettek. Kezdet­ben csupán az asztalitenisz és a sakk szerepelt műsoron. Most, a ceglédi megyei dön­tőn öt sportágban vetélkedtek az előcsatározások legjobbjai; 18 község, illetve 13 alapszer­vezet képviselői, összesen 337-en. A ceglédi sportcsarnokban tartott megnyitón dr. Horváth Géza, a városi tanács titkára köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket. Ott volt többek között Major Péter, a ME- DOSZ Pest megyei bizottsá­gának titkára, Szuhár János, az MHSZ Pest megyei titkár­helyettese, Váradi Gábor, az SZMT munkatársa. Vclki Pál- né, az OTSH főelőadója, Ki­rály Tibor, a PTSH tömeg- sportcsoport-vezetője. A megnyitó után, csupán a tollaslabdázók maradtak a csarnokban, a többiek a kü­lönböző versenyszínhelyekre mentek. Megkezdődtek a ME- DOSZ VI. munkahelyi olim­piájának, a falusi dolgozók XXXIV. spartakiád iának téli küzdelmei. A teke először sze­repelt a programban, a nyá­ri műsorból tették át, hiszen Cegléden kitűnő körülmények várták a sportolókat a Közgép pályáján. Különösen népes volt a sportlövők mezőnye, több mint százan vetélkedtek, s az abonyiak jeleskedtek. Ugyan­csak abonyi! siker született a női asztaliteniszezőknél is, Retkesné egyéniben és páros­ban is aranyérmet szerzett. Nem csupán az elmúlt évek spartakiádelsőségét ismételte A sakkozóik a Várkonyi iskola aulájában vívták színvonalas ver­seny ükét Fotók: Kisfaludi István meg, hanem a közelmúltban tartott MESZÖV-döntőn is el­ső lett. Ezzel bejutott az egri országos döntőbe. A férfi pingpongozóknál dr. Tauber Ákos duplázott. Ugyancsak két aranyérmet szerzett a tollaslabdázóknál Túri István, valamint Halasi Lászlóné. Cseh János viszont, aki az elmúlt két évben mes­terhármassal büszkélkedhetett, most csupán a vegyes páros­ban vehette át a legfényesebb érmet. — Erősebb volt a mezőny, mint tavaly — vélekedett. Talán még abban is külön­Pásztor István ceglédi sportfelQgyelö átveszi az összetett pontver­senyben első helyen végzett Ceglédi körzet díját bözött a mostani csatározás az elmúlt évitől, hogy idén hal pályát jelöltek ki, a korábbi néggyel szemben. Ez is elősegítette a tömeg­sportviadal gyors, zökkenő- mentes lebonyolítását, egyben azt, hogy a tervezett időben tarthatták a díjkiosztót. íme az eredmények. TEKE (40 férfi és 20 nő). Férfi egyéni: 1. Ignácz Sándor (Csemő Nov. 7. Tsz), 2. Hajdú Jó­zsef (Szob), 3. Raffai Gyula (Cse­mő). Páros: l. Ignácz, Gál, 2. Raffai, Mészáros (csemőiek), 3. Ko­vács, Knui (Szentendre). Csapat­ban: 1. Nov. 7. Tsz Csemő, 2. Szob, 3. Szentendrei Erdész. Női egyéni: 1. Fazekas Jánosné (Jászkara.ienő), 2. Kaposvári Jó- zseíné, 3. Mocsári Károlyné (Szent­endre). Páros: 1. Kaposváriné, Mo­csáriné (Szentendre), 2. Eszesné, Fazekasné (Jászkarajenő), 3. Konczné, Deák (Csemő). Csapat ban: 1. Szentendrei Erdész, 2. Jászkarajenő, 3. Nov. 7. Tsz Cse­mő. Vegyes páros: l. Varga, Faze­kasné (Jászkara.ienő), 2. Papp, Ka­posváriné (Szentendre), 3. Raffai, Konczné (Csemő). LÖVÉSZET (73 férfi, 40 nő). Férfi egyéni: 1. id. Orbán Béla (Abony), 2. Héder Márton (Pócs- megyer), 3. Retkes Kálmán (Abony). Csapatban: 1. Abony, 2. Nyársapát. 3. Domony. Női egyéni: i. Vágó Jánosné (Abony), 2. Valentyini Mihályné (Domony), 3. Juhász Lászlóné (Abony). Csapatban: 1. Abony, 2. Pócsmegyer, 3. Domony. ASZTALITENISZ (51 férfi, 19 nő). Férfi egyéni: 1. dr. Tauber Ákos (Vámosmikola), 2. Pölcz Ernő (Vác), 3. Táp László (Szigetszent- miklós), Katona István (Gödöllő). Páros: 1. dr. Tauber, Harmos (Vá­mosmikola), Kókai, Mádi (Abony). Női egyéni: i. Retkesné Zana Ilona, 2. Wiesner Tamásné (abo­nyiak). 3. Siska Gyuiáné (Cegléd, Lenin Tsz), Győri Károlyné (Nagy- káta). Páros: 1. Retkesné, Wies- nerné, 2. Tóth, Ürfi (Gödöllői ATE). Vegyes Páros: Pölcz, Pölczné (Vác), 2. Benedek, Győriné (Nagy­káta) SAKK (44 férfi, 6 nő). Férfi egyéni: 1. Horváth Sándor (Rozmaring), 2. Csillag Ferenc (Solymár), 3. Kalászi Miklós (GATE). Csapatban: 1. Szentend­rei Erdész, 2. Rozmaring Tsz, 3. Csepel Duna Tsz. Női egyéni: 1. Viola Zsuzsa (Vác), 2. Marosy Éva (Dabas), 3. Donath Lajosné (Abony). Csapat­ban: 1. Abony, 2. Dabas, 3. Vác. TOLLASLABDA (28 férfi, 16 nő) Férfi egyéni: 1. Túri István, 2. Cseh János, 3. Fazekas László (Jászkarajenő) és Durján Tibor (Dánszentmiklós). Páros: 1. Túri, Kis (Jászkarajenő, Dánszentmik­lós), 2. Cseh, Fazekas. Női egyéni: 1. Halasi Lászlóné (Jászkarajenő), 2. dr. Bottá Ág­nes (Dabas), 3. Horváth Éva (Kis- kunlacháza) és Gondos Mária (Da­bas). Páros: 1. dr. Bottá, Gondos (Dabas), 2. Halasi, Árki (Jászka­ra.ienő, Dabas). Vegyes páros: l. Cseh, Halasiné, 2. Velikovszky, dr. Bottá (Dabas). községek közötti pontverseny­ben: 1. Abony 104, 2. Jászkaraje­nő 92,5, 3. Dabas 54 ponttal. Az alapszervezetek pontversenyét a Pilisi Parkerdőgazdaság, a körze­tekét a Cegléd nyerte. Rcittcr László szerepeljünk. Most tavasszal kezdhetünk mindent elölről. Hát igen, nincs könnyű dol­ga ma sem Horváth Pálnak, hiszen jóformán egy csapatra való játékosa sem maradt. Nyakukon a bajnoki rajt, és rögtön a listavezető D. Kőolaj együttesét fogadják. Mint a szabadban — Nem volt elég a vérvesz­teség, amely az eltávozott já­tékosokkal ért benmüniket, a téli felkészülésünk is igein mosto­ha körülmények között zajlott. A szűkös anyagiak nem tettek lehetővé edzőtáborozást, vagy hasonlót, de még tornatermi gyakorlást sem. Végig kint a pályán, szabadban készültünk. Hát, majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Mi nem adjuk fel. Hogy valóban nem adják fel, azt már csak később, akkor tudtuk meg, amikor a jövő került szóba. A( hiányzó forin­tokat például ’úgy próbálják előteremteni, hogy hirdetést, reklámszövegeket helyeznek el á pálya környékén, és esetleg még a mezeken is. Probléma jelenleg az is, hogy a soroksári igényes közönség — amely korábban a sikere­sebb szerepléshez szokott — elfordult a csapattól, pontosab­ban: megfogyatkozott az állan­dó szurtkolótábor. Ezen úgy próbálnak segíteni — persze, az eredményesebb játékon túl —■ hogy a mérkőzések előtt esetleg lovasbemutatót, moto- crossversenyt, vagy éppenség­gel atlétikai viadalt rendeznek. További gond a játékosok hiánya is. Most leigazolnak ugyan néhány játékost, de alapvetően a helyi és a kör­nyékbeli községektől remélik a végső megoldást. Minden if­júsági körú és felnőtt játékost várnak, hívnak Soroksárra, akik közül aztán kiválasath-at- jáik a jelen és a jövő „embe­reit”; Egyszóval, elképzelések­nek, terveknek nincsenek hí­jával. Soroksáron, de ezekben a napokban még az is kérdé­ses: kikkel állnak ki az első meccsükön? Miben bízhatnak ? — A felnőttegyüttesünknek nincsenek tartalék játékosai, sőt még a bajnokságban 3. he­lyen álló iíicsapatot is fel kell bontani, hogy kilegyünk a Kő­olaj ellen. Nehéz napok vár­nak ránk, újra kezdjük a csa­patépítést, és rengeteg munká­val, lelkesedéssel talán sikerül a középmezőnyben zárnunk a bajnokságot Én hosszú távon gondolkodom, mert csak ez je­lenthet megoldást. Hiszek ab­ban, hogy fog még a zöld-fe­hér mezes csapat örömet sze­rezni a soroksári közönségnek. Bódi István 1985. FEBRUÁR 25. Törökmező törzsvendégei Kezdők és menők Szombaton szikrázó napsütés, vasárnap nagy pely- hekben hulló hó fogadta a Börzsönyben a turistákat, azok autóval, vonattal és busszal vagy csak amúgy ba­kancsosán igyekeztek Királyrét, Kisinóc, Nagyhideg- hegy, vagy a Vác közeli Törökmező szánkó- és sípá­lyáira. Szombaton már kora reggel hosszú kocsisor kígyózott a 2-es úton a parassapusztai határátkelő felé, sőt voltak akik még korábban, pénteken este elindultak a Tátrá­ba. A szombati autósok többségének közelebbi volt az úticélja. A 12-es útról Kismaros után jobbra fordulva, a Kóspallagra vezető úton kezdetben mindenki egyfelé tartott, majd ki Kisinócot, ki a törökmezői lankákat vette célba. A hétvége mindkét napján megteltek a parkolók. Törökmezőn mintegy 450—500 síelő fordult meg a víkenden. A turistaházat hetek óta kecskeméti iskolák foglalják le, nagy kacagással kísért „gyakorló repüléseket” lát­hatunk az alföldi diáktársaság tagjaitól a ház melletti enyhébb lankán. A nagypályán, ahol napi 20 forintért szállította utasait a sífelvonó, a menők siklottak. A fel­vonót két hete ismeretlenek vandál módon megrongál­ták, ám kezelői dicséretes módon hamar rendbehozták, így az elmúlt két hétvégén zavartalanul üzemelt. Sok váci és környékbeli család szánkózott. A váci kézilabdázó Berczeli Csaba kikapcsolódásul sítalpakat kötött a lábára, s az Egyesült Izzó ifi csapatának ed­zőjével, Kocsis Tiborral együtt a téli sportot választot­ták ezen a hétvégen. Eredetileg mindketten zebegé- nyiek, s mint mesélik, gyermekkoruk valamennyi telét itt Törökmezön töltötték, ami gyalogosan közel esik a Duna menti községhez. Mint mondják, a Malom-völgyön . keresztül csak egy ugrás. Annak idején a faluban már kinevettek bennünket, hogy még márciusban is síelünk idefent. Hiszen aki nem tudja, el sem hiszi, hogy amikor lent a városban már nyoma sincs a hónak, itt még mindig alkalmas síelésre. — Odaát törékeny fiatalasszony, a budapesti Kovács Tamásné tanítgatta ötéves kislányát, Anikót. A kislány szerelése már menő, Alpine bakancs, automata kötés, estére már a mozgás, az ügyes fékezés, ekézés, s a jobb­ra balra fordulás is a nagyokat idézi. — Igaz, hogy ide autóznunk kell, viszont családunk valamennyi tagja talál tudásának megfelelő síterepet. Míg én Anikót tanítgatom, férjem és kamaszfiam a nagy lejtőn slalomoznak. Két óra felé majd együtt ebé­delünk, s utána négyesben még az erdőben túrázunk is egy kicsit. A két nap folyamán sok, látásból már ismerős arccal találkoztunk, hiszen sokan vannak akik amióta az első nagy hó leesett, minden szabadnapjukat itt töltik. A tú- ristaházban kapnak meleg ételt és italt, s itt a hátizsá­kos természetjárókat sem nézik ki. A nagy fafűtéses, zöld. cserépkályha melegénél mindenki felmelegedhet, amíg elfogyasztja elemózsiáját, ellentétben például a magyarkúti túristaházzal, ahol ugyanezt az üzletvezető nem engedi meg. Valószínűleg ezért is érzik itt jól magukat és térnek vissza Törökmezö törzsvendégei. Bányász Hédi Hsat!©cápától Kcajtesmedveslg A Érkezés a győzelem napján l Május... A tavasz talán legszebb hónapja, 1945-ben e hó 8-án a német hadsereg feltétel nélkül kapitulált, s bár 11-én még szovjet egy­ségek Csehszlovákiában az utolsó német góco­kat morzsolták fel, a győzelem napjának má­jus 9-ct nyilvánították. Ennek emlékére, a 40 éves évforduló emlékezetessé tételére Tápló- szeléről, Tápiószccsőről, • Nagyhutáról, Tápió- györgyéről és Miskolcról összesen 9 fiatal — köztük 1 nő — a maga nemében egyedül­álló sportteljesítményre készül. Egyhuzamban 5'” kilométert akarnak megtenni kerékpáron Dattonyától Ncmesmedvcsig, gyan vetődött fel ennek a va­lóban nagyszabású sportakció­nak a gondolata, néhány pilla­natig maga elé néz: — Talán azzal kéne kezde­nem — mondja —, hogy ko­rábban atletizáltam és kézilab­dáztam. 1977-ben súlyosan megsérültem, a versenyszerű sportolást abba kellett hagy­nom. Nagyon hiányzott a moz­gás. kapóra jött az akkor meg­hirdetett aranyjelvényesek az olimpiára sportakció. Ettől kezdve nem volt megállás, há­romszor teljesítettem az olim­piai ötpróba követelményeit, 22 óra alatt gyalogoltam végig a Kinizsi 100-as teljesítménytú­rát. 67. lettem a vasi triatlo- non. Ahogy ilyenkor lenni szo­kott. partnereket kerestem és találtam — engem is kerestek és megtaláltak. Ezt az 523 ki­lométeres túrát már 1931-ben tervezgettük. Tápiószcíe küldi finit — Gondolom, most nincs hiány támogatókban ... — Nem is reméltünk ilyen művelődési előadója. A BÉKE 40 szupermaratoni kerékpártú­ra kiagyalója, tervezője, szer­vezője és csapatkapitánya. Amikor arról kérdeztem, ho­Ifjú Nagybányai József 186 centiméter magas, 90 kilós, 23 éves, mosolygós fiatalember. Tápiószelén él, s a helyi Ko­hászati Gyár építő Vállalat köz­A vállalkozókedvű csapat. Álló sor (balról jobbra) Dadenszky Ferenc, Csikós Katalin, Menyhárt Gábor, Ulrich Gyula, guggolnak: szabó Győ­ző, Dobos Imre, Jkagybányai József és Szabó Tamás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom