Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
1985. FEBRUAR 25„ HÉTFŐ ^fíriap 5 Pillantás - előre Ezen a héten Is a sokrétűség Jellemzi belpolitikai életünket. Hétfőn fórumon találkoznak a Hazafias Népf ront Belgrád- rakparti székházában a művelődési egyesületek. Az előadók sorában ott lesz Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára. Növényvédelmi tudományos napok kezdődnek kedden a Tudományos Akadémián. A mindennapjainkat átható anyagtakarékosság része a hasznosanyaggyűjtés. Minden esztendőben, így tavaly is verseny indult a megyék között: ki tud több újrafeldolgozásra alkalmas hulladékot átadni a MÍJH-nek. Az eredményeket kedden összesítik és kitüntetéseket nyújtanak át. Egyre gyakrabban beszélünk az egészségünket, környezetünket védő megoldásokról. A környezetvédelem hetedik ötéves tervének fejlesztési koncepciójáról lesz szó, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Tanács keddi ülésén* Ezen *. napon tanácskozik a Közép-Du- navidéki Intéző Bizottság a zártkertek rendezéséről. Ülést tart a Pest megyei Nemzetiségi Bízott- «A? la. Szerdán az ólommentes benzin gyártásának lehetőségeiről hangzik el tájékoztató a népfront székhá- tában. Nagy érdeklődésre tarthat számot csütörtökön Láng Gézánénak, az Országos Anyag- és Arhivatal osztályvezetőjének előadása. Az Idei fogyasztói árpolitikáról beszél majd különös tekintettel arra, hogy ez az év a hatodik ötéves terv utolsó esztendeje és egyben a következő tervidőszak megalapozója. Szombaton kommunista műszak lesz a Pestvidéki Gépgyárban. A héten folytatódnak a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Sor kerül az eseményre a ráckevei Aranykalász, a Sasad és a ftozmaring termelőszövetkezetben és több más helyen. Nemesített búzakalászok Ön mivel töltötte az idejét? Évente mintegy ezer búza keresztezésl vizsgálatát végzik el a Magyar Tudományos Akadémia martomvásári kutató intézetében. A 400 négyzetméteres klimatizált üvegházban a moist kalászodé búzák beporzásával foglalkoznak. \ Egy vezető politikus, közgazdász, a gazdaságpolitika kifejezője gyűjtötte egybe a legutóbbi hét esztendőben írt műveit, beszédeit. Havasi Ferencnek, az MSZiMP Központi Bizottsága tiarának most megjelent kötetéről van szó, amely összegezi gazdaságpolitikánk és gazdaságirányításunk legfontosabb elvi, gyakorlati tapasztalatait. Azért is érdekes és figyelemre méltó ez a könyv, mert olyan hétéves időszakot fog át, amelyben a gazdasági tevékenység nehezebb és bonyolultabb volt minden korábbinál, hiszen a nemzetközi gazdasági válság, valamint a belső feltételek rosz- szabbodása nagy erőpróba elé állította a magyar népgazdaságot A szerző érdeme, hogy nagyon világosan, közérthetően, az egyszerű emberek nyelvén fogalmaz, s nagyon együtt tud érezni a dolgozókkal, a bonyolult gazdasági kérdéseket úgy tárja fel, hogy va'ameny- nyiíink számára világossá teszi a helyzetet, érthetővé a mondanivalót. A szerző beszédeiből, cikkeiből feltárulnak a változtatás körülményei, indö- kai, a hét év óta követett gazdaságpolitikai irányvonal főbb céljainak jellemző összefüggései éppen úgy, mint a megvalósítás munkájának eredményei, gondjai. A kötet indító írása 1977 végén jelent meg a Figyelőben, s az új gazdaságirányítás bevezetésének tizedik évfordulója alkalmából értékelte pártunk gazdaságpolitikáját. Már akkor megállapította: az élet kényszerítette arra a magyar vezetést, hogy bevezesse az új gazdaságirányítási formát. Ugyanis szükségessé vált az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés, előtérbe kerültek a gazdasági növekedés minőségi jellemzői, s hazánkban is erőteljesebbé vált a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás igénye. A kötet befejező beszéde a Központi Bizottság 1984. december 4-i ülésén hangzott el, amelyben a gazdaság jövedelemtermelésének ' fokozását vizsgálta. S megállapította, hogy a magyar népgazdaságban érezhetők a válitozás jelel. A múlt évben a termelés, a nemzeti iövedelem az előirányzottnál valamivel gyorsabban növekedett, és javult a külgazdasági egyensúlyi helyzet is. Tehát remény van rá, hogy az idén már a termelés emelkedésére alapozhatjuk terveinket, s továbbfejleszthetjük népgazdaságunkat A két dátum közötti időszak nagyon nehéz és próbára tevő esztendőket foglal magába. Érthető, ha Havasi Ferenc néha nagyon élesen, keményen fogalmaz, reálisan értékelve a magyar helyzetet, mutat rá a hibákra, a lehetőségekre, amelyeket nem minden esetben használt ki megfelelően népgazdaságunk. Havasi Ferenc műveiben szinte minden fontosabb gazdaságpolitikai kérdést érint Alaposan elemzi például árrendszerünk időszerű kérdéseit, hangoztatja, hogy szükség van az árkorrekciókra, olyan árrendszer megteremtésére, amely az eddiginél jobban kifejezi a végzett munkát, a termelést éppenúgy, mint a termékek értékét. Külön írásban foglalkozik külgazdasági kapcsolataink alakulásával, fejlesztésének feladataival. Vázolja külkereskedelmi forgalmunk összetételét, meghatározza helyünket a világban. Nagy teret szentel természetesen életszínvonal-politikánknak. Szinte mindegyik beszédében, írásában alaposan értékeli az ezzel kapcsolatos álláspontot, hangoztatja, hogy csakis jobb munkával védhet- jük meg eddig elért életszínvonalunkat. Foglalkozik a párt agrárpolitikájával, amely bevált, s alkalmas arra, hogy továbbfejlessze a magyar mező- gazdaság szocialista eredményeit A mezőgazdaságra a továbbiakban is kettős feladat hárul — fogalmazza meg — egyrészt gondoskodnia kell a hazai lakosság kiegyensúlyozott, javuló színvonalú élelmiszer-ellátásáról, másrészt dinamikusan növelni kell a hatékonysági követelményeket is kielégítő exportot. Havasi Ferenc munkásságában nagy helyet foglal el a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének kérdése. Hangoztatja, hogy ami jó, előremutató a gazdaságirányításban, azt meg kell tartanunk. Már 1954 —1955-ben történtek jobbító kísérletek a magyar népgazdaságban, hogy a feltételeket a követelményekhez igazítsuk. S aztán az 1968-as gazdasági reform megalapozta gazdaságirányításunkat. Ennek lényege, hogy közgazdasági módszereké kel történik az irányítás Egyben' megszabta a továbbfejlesztésnek az útját, mégpedig úgy, hogy erősíteni kell a központi irányítás, a kormányzati munka hatékonyságát. ugyanakkor fokozni a vállalati önállóságot. Végül könyvében nyomatékkai hangsúlyozza, hogy olyan gazdaságpolitikai gyakorlatot kell folytatnunk, amely biztosítja a tervcélok elérését, azt, hogy a fő irányokban ne legyenek lemaradások. összességében: Havasi Ferenc cikkei, írásai, beszédei — amelyek ugyan különböző időpontokban íródtak vagy hangzottak el — nagyon fontos népgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, ezért a gazdasági kérdések iránt érdeklődő olvasók számára nagyon sok újat is mondanak. Gáli Sándor ® Vitacikk a polgári perekről & Jól szánkóztunk az unokával © Vendégségben a szálláson ® Öröm a nagyközségi rang Vasárnap könnyebb beszélgetni. A hét közben nagyon elfoglalt emberek most inkább ráérnek, és szívesen szakítanak időt arra is, hogy saját magukról szóljanak. Milyen örömeik és bosszúságaik voltak hét közben? Hogyan töltik a vasárnapot? Erről faggattuk személyesen és telefonon a Pest megyei Bíróság elnökét, az iparművésznőt. a textilgyári segédművezetőt, s a nagyközségi tanács elnökét. Dr. Cscmok Gyula, a Pest megyei Bíróság elnöke. — Illik önt vasárnap korán reggel telefonon hívni? — Később nem érdemes, mert nem találna otthon. — Mi a programja? — Csak úgy teljes a kép, ha a szombatról is beszélek. Olyankor mindig kirándulunk a feleségemmel. Vasárnap pedig különféle szórakozásaink vannak Délelőtt tíz árától megnézzük a Redl ezredest, nagyon szeretjük a magyar filmeket. A főzésből nem csinálunk ügyet, mert akkor kevesebb idő jutna kedvenc időtöltéseinknek. Délután, amikor már fizikailag és idegileg is kipihentem magamat, nekiülök cikket írni egy szaklapba a polgári perrendtartásról. Vitaindítónak szánom arról, hogy túlságosan elhúzódnak a tárgyalások. — Ezen bosszankodott a múlt héten? — Ez már régi téma. Az éppen aktuális bosszúságom az volt, hogy nagyon rossz az épület fűtése. Hétfőn megint fázva kezdjük a hetet. Szuppán Irén iparművész. — Milyen foglalatosság közben zavarom? — Most kezdek főzni, egyébként szánkózni vittem az unokámat. Ilyenkor háziasszony vagyok, hét közben vendéglőből kosztolunk. Ez a nap a családé, a fiam is otthon van. Beszélgetünk, pihenünk. Igyekszem kímélni a lányomat, várjuk a második kisunokát. — És az elmúlt hét? — Sok örömöm volt a munkámban. Áttört fényelzáró függönyt készítünk, a férjemmel együtt, a Hungária szálloda presszójába. Negyvenöt négyzetméteres lesz, len és műszál keverékéből. Jól haladunk. — Akadt-e bosszúsága? — Igen, és nem egyedül én vagyok így ezzel Dunakeszin. Nincs zöldségüzlet a közelünkben. Ami volt, bezárt, a Közért pedig nem tart zöldséget. Az áruház messze van, és ha már buszra ülök, bemegyek Pestre. Sorolhatnék mást is; csupa sár, kátyú a Táncsics utca, pedig igazán központi helyen vagyunk, és itt az általános iskola is. Jó lenne, ha tudnának segíteni ezeken a gondokon. Sárosi Mihály a Budaílax segédművezetője. Szépen berendezett négyágyas szobában beszélgetünk a vállalati munkásszálláson. A házigazda most egyedül lakik itt, a textiliparra jellemző fér- fihiány ebből is érezhető. Felfüggesztett virágok, fényképek díszítik a falat. Feketekávé, konyak, jégbe hűtött üdítő kerül az asztalra. — Mindig ilyen magányosan tölti a vasárnapot? — Sző sincs róla, ez kivétel. Hármiadiik hete tizenkétórázom a gyárban, amit jól ki kell pihenni. Egyébként nyár óta nem volt lehetőség túlórázni, pedig jól jön a pénz. Szívesen belépnék a gmk-ba, de eddig nem sikerült bekerülni a csapatba. — Tehát nagyon sok munkával telt a múlt hét — Igen, ez így igaz. öt szövőnőnek és egy fűzőnőnek a gépeit tartom karban. Régi masinák, sok dolog van velük. Tudja, a munkásnőket teljesítmény alapján számolják el, mi meg órabéresek vagyunk. Hajtani kell, mert idegesek, ha áll a gépük és emiatt nem tudnak termelni. Rajtunk is múlik a dolog, de 6k «sokkal többet keresnek. — Gondolom, ez nagy méreg... — Ne higgye, hogy irigylem őket. Tudom, nagyon sokat dolgoznak. — Történt valanja igazán Jó dolog a héten? — Két kéttalálaitoeom volt a lottón. Ez nem nagy pénz. de talán egyszer bejön a főnyeremény is. Akkor veszek magamnak egy szép kis házat itt a környéken. Bundev T. Ivánné Halásztelek tanácselnöke. — Éppen a legjobbkor jött ez a kérdés. Szívesen beszélek arról, milyen örömöt okozott mindannyiunknak, hogy nagyközségi tanács lettünk. Ez jó alkalom volt arra, hogy átgondoljuk az utóbbi évtizedekben megtett utat. Rohamos léptekkel haladtunk előre, erről rövidesen beszámolhatok az ünnepi tanácsülésen. Március elsején lesz harmincöt esztendeje, hogy felvettük a Halásztelek nevet, ezt együtt ünnepeljük a nagyobb önállóságot is jelentő cím elnyerésével. • — Tehát minden szép és jó? — Gondjaink azért vannak. Például az orvosi rendelő fűtésével, de ezt Sikerült a múlt héten megoldani. — Mivel tölti a vasárnapot? — Pihenek, olvasok, ebédet főzök. Töltött káposzta lesz. a szülőhelyemen szokásos szabolcsi módra. Édeskáposztából csinálom, paradicsommal. Nyáron tettem el a hozzávalót, erre is kell időt szakítani. Gá. 3. Megvizsgálja a KNEB A hatékony karbantartás A termelőberendezések megóvását, korszerűsítését vizsgálják a közeljövőben a népi ellenőrök. A KNEB legutóbbi HFiiéra A RÉGI ZORD TELEK p'ebrudr huszonötödiké van. Akármi •* történik még az elkövetkező néhány napon, pénteken újra márciust Írunk. Március mindenképpen a tavaszhoz kötődik. Február huszonötödikén bízvást fogalmazhatunk múlt időben: kemény telünk volt. A meteorológusok, akik az időjárási eseményeket tárgyilagosan értékelik, gyakran használták a rendkívüli szót. Mások viszont azt állították, ez szabályos tél volt. Olyan, mint a régiek. A múlt hét elején Veresegyházon mondta ezt valaki. Vendéglátóm kikísért, egy darabig velem tartott. Csikorgóit léptünk alatt a hó, az élénkülő szél arcunkba harapott. Csípett, mart. Végre igazi tél, mondta kísérőm. Az ilyenektől elszoktunk. Bezzeg régen. Akkora havak, hogy nem láttunk az utca túloldalára. A tavasz pedig tavasz volt, a nyár nyár, az ősz ősz. Vendéglátómtól még a jó meleg szobában megkérdeztem a korát. Kilenc évvel idősebb nálam. Ennyivel emlékezhet régebbre. Mindenki a saját élményeire emlékszik a legjobban. Magam is emlékszem akkora hóra, hogy nem nagyon láttam át az utca másik oldalára, ahol az iskolatársam lakott. Csakhogy akkor még kicsi voltam. Hideg volt, az iskolából hazajövet annyira megdermedt a kezem, hogy nagyapám alig tudott életet dörzsölni beléjük. Kesztyűm persze nem volt, s a nadrágzsebben kevés meleg gyűlhetett össze, amelyben vékony kezemet tartottam. Kilenc évvel idősebb vendéglátómtól eltérően több hótalan télre emlékszem. Fekete karácsonyokra. Reggel első dolgom volt az ablakhoz sietni, lesni, hullott-e a fehér áldás. Napról napra szomorúan állapítottam meg, a föld továbbra is fekete. Voltak szénszünetes telek, de még több nyálkás, lucskos, borús, esős, a fagypont fölött pár fokkal, egyszer-egyszer néhány- nyal alatta. Ugyanilyenek voltak a tavaszok, a nyarak, az őszök. Egyszer a bátrabbak már májusban fürödtek a Duna holt ágában, máskor jóformán egész nyáron nem akadt fürdésre, alkalmas nap. Megéltem szép, hosszú, meleg őszöket, s esőseket, amikor a répa szedők inkább váiyog- vetóknek látszottak messziről. Mit számítanak az én kis tapasztalataim, s a kilenc évvel idősebb vendéglátóméi. Még a legöregebb embereké sem, akikre ilyenkor, rendkívüli időjáráskor, még a meteorológusok is előszeretettel hivatkoznak. Régen meghalt nagyapám közlése sem sokat nyom a latban, aki gyakran emlegette azt az aratást, amikor nagykabátban dolgoztak. Sokkal többet mondanak a népi megfigyelések, amelyek apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállnak, s így több száz éves tapasztalatokat közvetíthetnek. Ezeket tanulmányozva beláthatjuk, régebben is voltak ilyen meg olyan telek, tavaszok, nyarak, őszök. Mit mond például a medvéről szóló tanítás? Ha február másodikán meglátja saját árnyékát, akkor visszamegy, ha nem, érdemes kinnmaradnia. Vagyis? A megfigyelés szerint ezen a napon egyszer hideg van, máskor enyheség. Ugyanerről tudósít Vince. Vagy megcsordul az eresz alja, vagy nem. Mehetnénk tovább, jégtörő Mátyásig, a fagyosszentekig. Minden ilyen nap, amelyhez kapcsolva évszázados megfigyelések sűrűsödnek, ugyanazt tanúsítja: egyszer hideg van, máskor meleg. f í gyakran találkozhatunk olyan véle- ménnyel, hogy az ember beavatkozásával, mesterséges égitesteivel, egyéb kísérleteivel befolyásolja az időjárást. Ugyan! Gondoljunk bele: a végtelen világmindenségben ezek a mi gömböcskéink a kicsinél is kisebbek. Ne legyünk olyan önhittek. emberek! Kör Pál ülésén Jóváhagyott munka- program szerint az országos ellenőrzés feladata megállapítani, hogy a vállalatok mit tesznek a gépek, berendezések, járművek folyamatos üzemképességéért, állagmegóvásáért és technikai szintjének megtartásáért. A vizsgálat során arra is kiterjed a figyelem, miként segítik elő az állóeszközök gazdaságos korszerűsítését, s ésszerűen, takarékosan gazdálkodnak-e a beruházási eszközökkel és a költségekkel. A népi ellenőrök tájékozódnak, hogy a vállalatok üzemfenntartó részlegei és azok egyes szervezeti egységei, mint például a tmk-műhelyek elegendő korszerű géppel, műszerrel és szerszámmal rendelkeznek-e feladatuk eredményes megoldásához. Megvizsgálják az e tevékenységgel foglalkozó vezetők és dolgozók létszámának alakulását és szakmai összetételét. Áttekintik, hogy a személyi feltételek összhangban vannak-e az egyes szervezetekre háruló feladatokkal, s miként befolyásolja a fenntartási tevé- kenvséget az alkatrészellátás. Foglalkoznak továbbá azzal, hoev 1980 óta milyen jelentősebb technológiai korszerűsítő felúiftásokat végeztek a karbantartó üzemek, se tevékenység nyomán javultak-e az eeves gépek. gépcsoportok műszaki jellemzői, a gyártott termékek korszerűsége és minősége, a fontosabb termelőeszközök közép- és nagyjavítását, valamint a hibaelhárító és egyéb kisjavításokat a tervezett költségekkel és ütemezésben oldották-e meg a tmk-k. A népi ellenőrök megkérdezik majd a vizsgálatba bevont vállalatok vezetőit, karbantartó munkásait, hogy szerintük az üzemfenntartási tevékenységet milyen irányba kellene továbbfejleszteni, s ehhez milyen helyi és központi intézkedéseket tartanának szükségesnek. Gazdaságpolitikánk realitása Havasi Ferenc könyve időszerű kérdésekről
