Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

TANÁCSKOZTAK A PÁRTÉRTEKEZLETEK Gödöllő Nagykát a Az igények alapjának a realitás tekinthető Nem lehet másodlagos az ember közérzete GM öli 5 és vonzáskörzete öt­éves fejlődéséről, a közeljövő legfontosabb tennivalóiról tár­gyaltak tegnap a városi párt­értekezlet küldöttei az Agrár- tudományi Egyetem aulájá­ban. A tanácskozáson megje­lent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés al- elnöke. Nagy Sándorné, a me­gyei pártbizottság titkára és Hegedűs Imre, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdono­sa. Az értekezletnek beter­jesztett írásos beszámolóhoz Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítőt. Az ipari termelés értéke a legutóbbi években hatmilliárd forintra emelkedett, úgy, hogy a bővülés forrása a növekvő termelékenység volt. Az üze­mek többségében csökkent a létszám. A vállalatok és szövetkeze­tek erőfeszítéseinek eredmé­nyeképpen kilencven százalék­kal növekedett a külpiacon el­ért bevétel. Szép teljesítmé­nyeket ért el ebben a tekintet­ben a Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, az ikladi ipari Műszergyár. a gödöllői Diana, a péceli Ruházati és Vegyesipari Szövetkezet. A termelés jövedelmezősége változó képet mutat. A válla­latoké s tervidőszak eleién nőtt, tavaly csökkent A fel­használható nyereség mérsék­lődésé miatt a hatodik ötéves terv éveiben átfogó korszerű­sítésire,, élenjáró technika be­hozatalára nem volt mód. Né­hány nagyobb beruházás kivé­telével felújításokra, állagmeg­óvásokra, kisebb technológiai fejlesztésre futotta. Gödöllő körzetében hét ter­melőszövetkezet és egy tangaz­daság működik. Ennek az ágazatnak a ter­melési értéke megközelítette az ötmilliárd forintot. A me­zőgazdasági üzemek is általá­ban csökkenő létszámmal érték el eredményeiket. A növény- termesztésben bekövetkezett változások igazodtak a nép­gazdaság igényeihez, de érvé­nyesültek nem kívánatos ten­denciák is. A gabona termő- területe nőtt, ezen belül azon­ban a kukoricáé csökkent. Erő­teljesen csökkent a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermesz­tés. A zöldborsó kivételével szinte minden zöldségnövény veszteségesen termelhető. Jelentős a vonzáskörzet ál­lattenyésztése. Nőtt a szarvas­marha-állomány. A tejterme­lés hozama 28 százalékkal emelkedett. Értékesítési nehéz­ségek miatt visszaesett a juh ós vágóbaromfi termelése. A melléküzemi tevékenység nye­resége folyamatosan csökkent, de még így is itt képződik az alaptevékenység finanszírozá­sához felhasznált összegek je­lentős része. Áttérve a városban folyó tu­dományos tevékenységre, az előadó kiemelte: a kutatás, fejlesztés hatékonysága növe­kedett Kevesebb szakember­rel, kisebb ráfordításokkal nőtt a gyakorlatban is hasznosítha­tó tudományos eredmények száma, hatása. Szorosabbá vált a kutató, fejlesztő szervezetek együttműködése. Az Agrártu­dományi Egyetem, az Állat- tenyésztési és Takarmányozá­si Kutató Központ, a MÉM Műszaki Intézet erősítette szakmai tekintélyét, hatását a magyar mezőgazdaságra. A városi pártbizottság és a területi pártszervek nagy fi­gyelmet fordítottak a körzet településeinek fejlesztésére, az életkörülmények javítására. A tanácsok középtávú tervei ösz- szességében teljesülnek. A cél. csoportos lakásépítésben elma­radás, a közműfejlesztésben túlteljesítés várható. A lakás­állomány 11 százalékkal növe­kedett az elmúlt öt évben. A kitűzött célokkal összhangban emelkedett a magánerős lakás­A Humán Oltóanyagtermelö és Kutató Intézet küldötteinek csoportja. A jövőért, érzett felelősség jellemezte a szombati nagyká- taii pártértekezlet küldötteinek munkáját — amelyben részt vett Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazga­tóságának vezetője. A múlt ta­pasztalatait, a fejlődés ellent­mondásos útját számba véve kellett dönteniük az elkövet­kező esztendők tennivalóiról. Nem a konkrét feladatok meg­határozására vállalkoztak, mert a tárgyi feltételek meg­teremtése majd a mindenna­pok nehéz és küzdelmes mun­kájával lehetséges csak — a kommunisták a jövő kibonta­kozásának politikai környeze­tét, a továbblépés társadalmi alapjait alakították ki, amikor a megyei pártértekezletre és a XIII. kongresszusra készülve állást foglaltak a további fel­adatokról és a kongresszusi irányelvekről. Megválasztották a nagykátai városi jogú pánt­bizottság új tisztségviselőit és testületéit Is. A több órás vita alapja m írásos anyagokon kívül Bab­osán József első titkár szóbeli kiegészítése volt, az, amelyben olyan fontos témákról kaphat­tak a jelenlévők részletesebb tájékoztatást mint például a mezőgazdaság szorongató gondjai, vagy éppen a nagy­községben és vonzáskörzetében élő mintegy 58 ezer embert érintő döntések hatása. A számvetés összegezve megálla­pította: a nehezebb körülmé­nyek ellenére is dinamikus volt a fejlődés szinte minden területen. A körzetben műkö­dő üzemek és termelőszövetke­zetek többsége eredményesen birkózott meg a növekvő fel­adatokkal, s a belföldi ellátá­son kívül az exportból is ki­vette részét. Ez azonban csak általában igaz, mert ha me­lyebben is átvizsgáljuk az összefüggéseket, megállapít­ható például, hogy a mezőgaz­daság ezen a területen a nagy központi elvonások miatt a tűrőképesség határára érke­zett. A nyereségesség követel­ménye miatt pedig a nagyüze­mek egy sor tevékenységet át­engednek a háztájinak — ilyen például az állattartás, vagy a zöldségtermesztés — s igy ezek nehezen ellenőriz­hető és irányítható ágakká válnak, A Nagykátára és környékere települt üzemek fejlődése sem mentes az ellentmondásoktól. Sajátos vonásként említette a beszámoló, hogy a betanított és a szakmunka nem válik el egymástól jelentős mértékben, s ez a keresetekben is megmu­tatkozik. Ugyancsák gond, hogy a központi és a gyáregy­ségi bérek az azonos beosztá­sokban nagyon eltérnek egy­mástól, a vidékiek hátrányára. Természetesen, szó volt a pártélet kérdéseiről i6. Bab­osán József elégedetten álla­píthatta meg: a nagyközség­ben és vonzáskörzetében tevé­kenykedő kommunisták a vá­rosi jogú pártbizottság irányi­Össze) vehették birtokukba a farmosl gyerekek az új nyolc tantér- wes általános iskolát, amelynek építését a helybeliek több tízezer órányi társadalmi munkával segítették. építés aránya, de a vártnál kevesebb csoportos és telepsze­rű lakóépület készült el. A magánépítkezést szolgáló álla­mi telekalakítás lassú, a köz­művesítés drága, az építő­anyag-ellátás akadozó, mindez visszatartotta a lakásra várók egy részét attól, hogy saját ere­jükből oldják meg gondjukat. A kereskedelmi ellátás szín­vonala Gödöllőn és körzetében átátlagosnak tekinthető, mér­sékelten fejlődött. A lakossági szolgáltatás mennyiségében, összetételében fejlődött. de még elmarad az igényektől. Az egészségügyi ellátásban jelentős változást hozott a ke- repestarcsai kórház, ahol járó­betegekkel is foglalkoznak. A ■körzeti orvosok átlagos beteg- forgalma változatlanul magas. Bővült az oktatási, kulturális intézmények hálózata. Számot­tevően gyarapodott az óvodai helyek száma, 67 új általános Iskolai tanterem épült. Herczenik Gyula szóbeli ki­egészítője után a hozzászólá­sok ugyancsak tükrözték, a küldöttek is számba vették az elmúlt öt év eredményeit és fogyatékosságait. Az előbbiek fokozásához, az utóbbiak meg­szüntetéséhez mondták el ja­vasltaikat, észrevételeiket. Siska András, a Gödöllői Gép­gyár igazgatója hangoztatta: a termékszerkezet korszerűsítése nélkül nem teljesíthették vol­na exportkötelezettségeiket. Kiemelte a képzett szakmun­kások, a felsőfokú végzettsé­gűek szerepét, illetve azt, hogy mennyire fontos a teljesít­ménnyel összhangban álló bé­rezés. A szerkezetváltás mezőgaz­dasági példáját említette Bo- róczki József, a gödöllői tan­gazdaság ágazatvezetője. Ná­luk az alaptevékenység jól be­vált részlegét szüntették meg. A baromfitermelés felszámo­lása fájdamas volt, mégis meg kellett tenni. Figyelmez­tetett arra, hogy a szarvas- marha- és a sertéstartás jövő­je sem látszik teljesen meg­nyugtatónak. A jövő egy má­sik összetevőjével foglalkozott dr. Gere Tibor, a város leg­ifjabb intézményének tudo­mányos igazgatója. Az Állat- tenyésztési Kutató Központ­ban olyan új fajtákat, hibri­deket alakítottak ki, amelyek mind a nagyüzemben, mind a háztájiban gazdaságosabban tenyészthetők. Kiemelte a vá­ros tudománvos intézményei összefogásának fontosságát, a biotechnológiai bázis megte­remtésében. Számos felszólaló foglalko­zott a fiatalokkal. Trókai Sándor, a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet tehenészeti telepének vezetője a beilleszkedés, az otthonte­remtés nehézségeit taglalta, Tóth Istvánná, a Ganz Áram- mérőgyár tervelőadója az üzemtől ehhez kapott segítsé­get méltatta. Monori Mihály, a városi Petőfi iskola igazga­tója szerint jól képzett peda­gógusok letelepítése nélkül csorbát szenvedhet a fiatal generáció műveltségének meg­alapozása. Somogyi Lívia vá­Furulyás János megnyitja a gödöllői pártértekezlctet. Az elnökségben mellette balról Jobbra: dr. Bíró Fe­renc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, Nagy Sándőmé, Cservenka Ferencné és Herczenik Gyula. ség lenne. Mint ahogy a leg­újabb szociális intézkedések is kedvező visszhangra találtak, elsősorban a gyermekes szülők körében, akiknek csemetéit magas színvonalon gondozzák a szentlőrlnckátai óvodában. Erről számolt be Bothné Ma­darász Csilla óvónő, aki a n vetési feladatokon túl részle­tesen szólt a sok gondot oko­zó pedagógushiányról Is. Ja­vasolta: érdemes lenne olyan kis garzonlakásokat építeni. •; amelyek vagy a letelepedés első lépcsőjét jelentenék, vagy a helyettesítésre vállalkozó ta ­nároknak, óvónőknek adnának átmeneti szállást A pártértekezleten felszólalt két nyugdíjas küldött is. Véle­ményük nagy visszhangot vál­tott ki: többen is mondandó­jukhoz kapcsolódva kértek szót, s a szünetekben Is élén­ken vitatták a jelenlevők az elhangzottakat. Kenyó Sándor, a szentmártonkátai téesz nyug­díjasa, a Munkás-Paraszt Ha­talomért Érdemrend birtokosa például az elmúlt negyven esz­tendő eseményeit számba véve azt boncolgatta, vajon igaz-e az a megállapítás, hogy a párt­munka most sokkal nehezebb? S megfogalmazta a választ is: nem. nem igaz! Hiszen min­den korban voltak olyan poli­tikai feladatok, amelyeknek a megoldása nem volt egyszerű Társadalmunk mai helyzetére viszont már az jellemző, hogy építőmunkánk nem csupán párttagok, hanem 10 millió magyar ügye. S mintha csak ezt a gondolatot folytatta vol­na tovább, szintén a párt po­litikája nyomán kialakuló tár­sadalmi egységet említette Fa- ludi Imre nyugdíjas tanácséi- 1 nők, a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetettje. S meg­jegyezte azt is: az érdemek az idő múlásával elhervadnak, ám hogy a tekintély mégse csökkenjen, azt csak úgy lehet elérni, ha napról napra újabb sikereket érünk el. A vitában szót kért Göndics Zoltán is. Elmondta, a párt­tagoknak nagy szerepe van abban, hogy hazánkban a po­litikai közhangulat jó. Lénye­ges, hogy tevékenységünk foly­tonosan megújuljon, s ez a gyakorlatban a változó körül­ményekhez való állandó ido­mulást jelenti. A helyi dönté­sek kialakítása is körültekin­tést igényel, mert ma még or­szágszerte gyakori, hogy olyan célokat tűznek ki egyes szer­vezetek, testületek, amelyek eléréséhez nincsenek meg s feltételek. A tények kritikus, önkritikus elemzése felfedhe­ti ezeket a hibákat. A hozzászólások lezárása után a küldöttek megválasz­tották a megyei pártértekezlet 16 küldöttét tásával eredményesen mun­kálkodtak a XII. kongresszus határozatainak megvalósítá­sán, * teljesítették az öt esz­tendővel ezelőtti pártértekezlet legfőbb célkitűzéseit is. A vita, amelynek végén Idő hiányában többen írásban ad­ták be hozzászólásukat, jól tükrözte az eredményeket és a gondokat is. Több felszólaló — köztük Kiss Sándor, a Tápió- szele és Vidéke Áfész keres­kedelmi osztályvezetője és Ul- viczky József, a Nagykáta és Vidéke Áfész elnöke — a ke­reskedelmi ellátás javulását említette, amely érezhetően kedvezőbb közhangulatot te­remtett. De nem csak ők, ha­nem mások is részletesen ele­mezték a községben élők köz­érzetét befolyásoló tényező­ket. Ambrózi János, a tápió- saentmártoni Arany Szarvas Termelőszövetkezet műszeré­sze például elmondta, hogy a háztáji kertészkedésnek és ál­lattartásnak a kétségtelenül jelentős társadalmi haszna mellett negatív hatásai is van­nak. Kevesebb ideje marad az embereknek a tanulásra, az olvasásra, a művelődésre, a szórakozásra, és nem utolsó sorban a közösség életének ak­tívabb alakítására. Ezért ne­héz helyzetben vannak a szo­cialista brigádok, amelyek ter­melőszövetkezetükben ennek ellenére megállják a helyü­ket. Dr. Vass Imre, a Telefon­gyár nagykátai gyáregységé­nek igazgatója viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsok tevékenysége a jövő­ben legyen sokkal emberköz- pontúbb. Társadalmunk most mindenkitől azt várja, hogy nagyobb részt vállaljon a köz­terhekből, ezért kiemelkedő figyelmet kell fordítani a csa­ládok életére. Véleménye sze­rint a szolgáltatások színvo­nalának javítása nagy segít­rosi KISZ-titkár a fiatalok munkaszeretetéről szólt. Vár­nagy Attila, a munkásőrség városi parancsnoka hangoz­tatta, közösségük minden tag­ja szívén viseli a fiatalok sor­sát. A város és a körzet telepü­léseinek, intézményeinek együttműködéséről is többen fejtették ki véleményüket. Tóth András galgamácsai, Tóth Jó- zsefné isaszegi tanácselnök úgy értékelte, a közigazgatás átszervezése óta eltelt rövid idő igazolta: a jó kapcsolato­kat kölcsönösen akarják. Dr. Kricsfalvi Péter, a kerepestar- csaí kórház főorvosa szintén az összefogásról beszélt, amely sok-sok társadalmi- munka-órában öltött testet a kórház építésekor és azóta is. Papp István városi tanács­elnök Gödöllő és a vonzás- körzet községeinek egymásra- . utaltságát és az együttműkö­dés máris élő formáit emelte , ki, amilyen például a város- i környéki bizottság. Flórisné dr. Sipos Ida, az egyetem , pártbizottságának titkára az . oktatási intézmény és a kör­nyező települések gazdaságai­nak javuló kapcsolatát ele­mezte. I Cservenka Ferencné tovább tágította az együttgondolkodás ■ körét, megemlítve négy me­gyében a közelmúltban szer- : zett tapasztalatait, amelyek 1 mind a felelősségvállalásban, '■ mind a hibák elleni fellépés­ben megmutatkoznak. Felhívta • a figyelmet arra, hogy a kri- ; tikus magatartás természetes, hiszen a hiányosságok feltá­rása nélkül nem képzelhető el azok megszüntetése. Ne elé- . gedjünk meg azzal, ami van 1 — mondta a továbbiakban —, ám a valóságnak megfelelően mérlegeljük a helyzetet, és ’ reálisan ítéljük meg a meg- ' változtatására irányuló erőfe- ' szítéseket. Ha ilyen szellem­ben gondolkozunk és cselek- ; szünk, akkor az igényeinket is ' reálisan fogalmazhatjuk meg. ‘ Herczenik Gyula vitazárója után a pártértekezlet elfogad­ta a beterjesztett dokumentu­mokat, majd megválasztották 1 azt a 48 küldöttet, akik a me- : gyei tanácskozáson képviselik ; a gödöllői körzet kommunis­táit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom