Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
m Szombati jegyzet■ Vitáink Társadalmi vitát rendeztek az elmúlt napokban, meg is jelent az erről szőlő tudósításunk. Árú nehéz dolga van a krónikásnak, mikor a leszűrt, néhány mondatba foglalható vélemények mellett a vita légkörét, esetlegesen hangne mét, netán hőfokát próbálja érzékeltetni. A minapira például a felfokozott érzékenység volt á jellemző, s ehhez már, gondolom, automatikusan párosul a magas hőfok, ami kor szinte szikráznak az indulatok, s a szavak köké ménységgel zuhannak a vitapartner címére-f éjére. Kétségtelen tény, mar maga a megrendezés is di csérendö, hiszen az egyetértés talaján kicsírázó gondolatok csak előbbre vihetik a vitatott téma ügyét, látsz- szék bár ideiglenesen meg- rekedtnek is. A főtér ügye meg még inkább honfiúi keblet melengető, tudva azt is, a jelen döntés legalább egy emberöltőre meghatározója lesz a városképnek, s biztos, hogy olyan senki sem akadna, aki a helyben- topogást tűzné képzeletbeli zászlajára. így az indulatok, a nemes célért, már teljesen érthetőek. Hiszen az érdekek is annyira eltérőek. Gondoljunk csák arra, akinek autója van, minél több parkolót szeretne, egyrészt, mert azért vette a járművet, hogy azzal közlekedjen, másrészt, úgy van ezzel mindenki, akkor tudja biztonságban, ha közelében érzi magát. A gyalogos meg a kisgyerekes szülő? Legszívesebben ketkilométeres körzetből kitiltaná a bűzt okádó, esetleges balesetet okozó, nagy sebességgel rohanó autócsordát. Kétségtelen az is, hogy köztük igazságot tenni nem patikamérlegen tefej hantám M -gyakorlatban, a tények sokszori, újra meg újra tanulmányozásával, egymás mellé állításával, figyelembevételével. Tapasztalható bizonyos újjal szembeni idegenkedés is. Régi, s bizonyára történelmi reflex ez. Hányszor, de hányszor jöttek az új névével fellobogózva gondolatok, tettek, s hányszor bizonyosodott be róluk gyakorlati alkalmatlanságuk, így a régihez való ragaszkodás nem maradiságot, de az esetek többségében szükséges óvatosságot jelöl, mint a közmondás is mutatja: járt utat a járatlanért ne hagyj el! Konkrétumok. A régi városlakó megteheti, hogy tűzbe jön, indulatosan szól, érzéketlenséggel vádolja a tervezőt, s a szakemberek mázsányi észérveivel szemben bátran vállalja lokálpatriotizmusát, laikusságát. Am ha a szakember jön indulatba, egyből ellenszenvessé válik. Ha előszed egyet az előbbi érvhalomból, a tényekből, a képletekből, melyekből nyilvánvalóan sokszorosan felkészültebb, mint vitakozó társa, már makacskodásnak látszik, és nem tetszik a közönségnek. Aki jelen volt a vitán, tapasztalhatta mindkét reagálást, nem is egyszer. Társadalmi viták.. Csak az elmúlt másfél évben négy volt városunkban, a választási törvénytervezet, majd a buszmegálló kiviteli tervét, most a főtér átépítését véleményezendő. Bízunk benne, hogy újfajta reflex alakul majd ki, mert mint kiderült, vitatkozni is meg kell tanulni. Míg országos dolgokról már tudunk, a helyi ügyeinkről véleményt nyilvánítva még akad mit pallérozni érdekütköztető készségeinken. B. O. NAGYKŐRÖSI PjF : A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1985. FEBRUÁR 2., SZOMBAT Zártláncú televíziézás a Toldiban Oktatást korszerűsítő törekvések Napjainknak két divatos eszköze van. Míg húsz éve a magnó volt a sláger, ma a személyi számítógép meg a video a csúcs. Persze, a divat korántsem elítélendő, ha az általa felszínre hozott eszköz nemcsak státusszimbólumként, hanem termelőerőként is funkcionál. Csak egy osztályban A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunka .iépző Intézet nemcsak Nagykőrös, de jóformán egész Pest megye legkorszerűbb iskolája. Járnak ide az ország legkülönbözőbb tájairól, mégis, a környező városok, Kecskemét, Cegléd irányából a legnagyobb az érdeklődés, különösen ilyenkor, mikor valósággá vagyis döntéssé érik a pályaválasztás. Az iskola mindig híres volt — hagyományőrző arculata mellett — korszerűsítési törekvéseiről is. így valószínűleg nem kell különösebb magyarázatot fűzni ahhoz a tényhez sem, hogy a bevezetőnkben említett videomagnó itt is megtalálható, s az oktatás szerves részét alkotja már. Vagyis: nem divatcikk. Az is belátható viszont, egy fecske nem csinálhat nyarat, „ vagyis, egy videomagnó még feiern tudja megváltoztatni az adott struktúrát. Az ugyanis más technikai eszközök függvénye is. Hogy miért? A videomagnó televízió-képernyőn mutatja meg az információt, s mint ilyen, csak egy osztályban kísérhető. Ezért , ki kell építeni egy úgynevezett zártláncú rendszert. A műszaki kifejezés nem különösebben bonyolult dolgot jelent, arról van szó, megfelelő kábelekben a jelet el kell vinni minden olyan terembe, ahol az az oktatást majd segítheti. S ha már van kábel, az is nyilvánvaló, hogy azon nemcsak a videomagnó, de más jeleket is lehet továbbítani, s a tantermekben fogható lesz jó csomó tévéállomás műsora is, amik közül természetesen kitüntetett jelentősége az iskolatelevízió adásainak van. A Toldiban a fenti rendszert a kecskeméti GELKA építette ki, a videomagnóra költségvetésből futotta, s a szükséges televíziókat is sikerült beszerezni. A rendszer lelke György Zoltán audiovizuális technikustól a részletekről érdeklődtünk. — A rendszer lelke a Mitsubishi gyártmányú, VHS- rendszerű berendezés. Csaknem egy éve működik, bevált. A kábeleken a rádióműsor is továbbítódik, így a tantermekben összességében tíz különféle programból lehet választani. Azt hiszem, ez már kihasználható lehetőség. — S mindenütt van televízió is? — Egyelőre még sajnos nincs, a távlati cél természetesen ez. így ha valamelyik szakteremben például az óra alatt felhasználnak valamilyen információt, akkor oda beállítjuk a tévét. — Vagyis a tanár megrendelheti a műsort. — Pontosan. — Ez viszont azt sugallja, jelentős az iskola műsorkon- zerve. — Majdnem ötven óra anyagunk van, de ez állandóan növekszik. — Honnan szerzik be az anyagokat? György Zoltán technikus egy műsort készít elő adásra. Varga Irén (elvétele — Több forrásunk van. Az iskolatelevízió adásaiból is rögzítünk, a veszprémi Országos Oktatástechnikai Központból is kaphatunk, de magunk is készítünk, mióta rendelkezésünkre áll a képmagnóhoz kapcsolható kamera, A saját készítésű műsoroknak egyébként komoly takarékos- sági vetületei is vannak, hiszen az nem túl gyakran nyilvánosságra kerülő adat, hogy a nagyobb cégek egy tízperces műsort százezer forint körüli költségvetéssel vállalnak. Olcsó nyersanyag — Ha már itt tártunkra képmagnó az olcsóbb vagy a filmvetítő? — Maga a képmagnó drága ugyan, de olcsó nyersanyaggal dolgozik. Egy nyolcszáz forintos kazettára 3 órás műsort tudunk rögzíteni. A filmvetítő olcsóbb ugyan, de a nyersanyag sokszorosába kerül. Aztán az sem elhanyagolható szempont, hogy a képmagnót összehasonlíthatatlanul egyszerűbb kezelni, nem kell befűzni stb. — Milyen saját készítésű műsoruk van? — Példának hadd említsem a tésztafeldolgozást bemutató anyagunkat. Ez teljes egészében hiányt pótló alkotás, mintegy húszperces. Kacska Albertné és Szász Sándor oktatók tervezték meg. Most készül a forgatókönyve az iskola életét bemutató videofilmnek is. — Hogyan fogadták a tanárok ezt a valóban korszerű lehetőséget? — Egyre gyakrabban alkalmazzák a videót az órákon. Ballai Ottó Színház Szombaton A szolnoki Szigligeti Színházban este 7 órakor: Miss Blandish nem kap orchideát. Fél 8-kor a szobaszínházban: ÍV. Henrik. Vasárnap A szolnoki Szigligeti Színházban délelőtt 11-kor és délután 3 órakor: A kertészlegény királysága. A szobaszínházban fél 8-kor: ÍV. Henrik. Az üres üvegek nyomában Vállalkozó a bolt! Kiss Lajosné olvasónktól levelet kézbesített a posta. „A napokban a konzervgyár melletti ABC-áruház felé jártam, s a hirdetőtáblán a következőt olvastam: Üres üvegét nálunk váltsa vissza! Eddig csak az ellenkezőjét tapasztaltuk, kérem önöket, tájékoztassanak a kezdeményezésről’’. Várkonyi Zoltánné, a 66. sz. ABC üzletvezető-helyettese: — Boltunk jövedelemérdekeltségben dolgozik, úgy ahogy a nagyobb boltok majd 1987- től fognak. így egyáltalán nem mindegy, mennyi lesz a pénztárcában. Márpedig az üres üvegektől sok függ, ugyanis ezek árképzése a hagyományostól teljesen eltér. Amíg a nagykereskedelmi ár általában alacsonyabb a fogyasztóinál, addig — például egy sörösüvegnél, ez fordítva van. Az üveget mi 2,30 Ft-ért kapjuk a szállításkor, de visszavételnél kettőt fizetnek érte, s ennyit fizet a vevő is. Vagyis, ha keresni akarunk, nekünk mindenképpen üveget kell átvennünk. — További ok volt az is, hogy a város két üvegvissza- váltója megszüntette tevékenységét, s vásárlóink tőlünk is kérték ennek elvállalását. — De az is az igazsághoz tartozik, hogy ez problémákat okoz. Ugyanis ránk különféle rendeletek vonatkoznak, kötelezővé téve az átvételt. Ám a különféle göngyölegek forgalmazóinak ez nem mindig áll érdekükben. Például a borosok csak annyi üres üveget visznek el, amennyi telit hoznak. Pedig ez népgazdasági érdek is. Csak üdvözölni tudjuk az ABC kezdeményezését, ami máskülönben arra is példa, nemcsak a maszek tud rugalmasan alkalmazkodni a kereslethez, az igényekhez. Örömünk persze akkor lenne a teljes, ha más boltoknál sem lenne üveggond. Sporthírek Tornaviadalok sorozatban Az 1984/85-ös tanévi megyei középiskolás női C-kategóriás tornászbajnokság Déli csoportjának első fordulóját Cegléden rendezték. Az idény első versenye ellenére jó volt a > kiegyensúlyozott mezőny színvonala. Csapatversenyben (11 induló) : 2. Nk. Gimnázium A (Szabó Erzsébet, Szekeres Gabriella, Varga Györgyi, Gorócz Helga, Szabó Zsuzsanna, Huszár Ildikó) 175,1; 3. Nk. Toldi DSK (Nagy Ágnes, Sallai Mariann, Wolf Katalin, Szigetvári Ágnes, Jakabfi Ágnes, Csókás Ágnes) 174,2; 7. Nk. Gimnázium B 167,1 ponttal. Egyéni összetettben: 1. Csókás (T) és Huszár (G) egyaránt 54,3; 2. Jakabfi (T) 53,5; 3. Szigetvári (T) 53,2; 4. Gorócz (G) 52,1- 5. Varga (G) 51,5; 7. Szabó (G) 34,6 ponttal. ★ A megyei középiskolás férfi C-kategóriás bajnokság második fordulójának Szentendre adott helyet. Az előző magnéziumhiány miatt nyújtón most először versenyeztek a résztvevők, s e szeren gyengébben sikerültek gyakorlataik. Csapatban (3 induló közül): 1. Nk. Toldi (Sebestyén László, Fehér József, Balogh László, Balogh István, Kecskeméti Ferenc, Nagy József) 262,3 ponttal, tízpontos előnnyel. Egyéni összetettben (6): 1. Nagy 54,65; 3. Balogh István 53,8; 4. Kecskeméti 53,7 ponttal. Szombati sportműsor Asztalitenisz. Sportotthon, 11 óra: Nk. Konzervgyári Kinizsi—Békéscsabai Előre Spartacus, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Cselgáncs. Kecskemét: országos junior rangsorverseny. Kézilabda. Toldi-tornacsar- nok, 9 óra: Szovjetek—Lajos- mizsei KSE ifi, 10 óra: Nk. Kinizsi—Tiszakécskei KSK, 11 óra: Nk. öregfiúk—Albertir- sai MTVSK, 12 óra: Lajosmi- zse ifi—Nk. Kinizsi, 13 óra: Tiszakécske—Szovjetek, 14 óra: Nk. Toldi DSK—Nk. öregfiúk, férfi Toldi teremkupa-mérkő- zés. Kosárlabda. Miskolc: M. EAFC—Nk. Kinizsi NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Kecskemét: a Bács-Kiskun megyei' utánpótlás-bajnokság téli 3. játéknapja. Labdarúgás: Petőfi-tornacsarnok, 13 óra: Nyársapát— PVCSV, 14 óra: Pedagógusok —Kossuth lakótelep, 15 óra: Városgazdálkodás—21-es Volán, 16 óra: Mészáros Tsz— Kinizsi, 17 óra: Kocsér—CÁT, 18 óra: Konzervgyár—Törteli Tsz, 19 óra: Arany János Tsz —Toldi, körzeti kispályás öregfiúk teremkupa-mérkőzés. Vasárnapi műsor Asztalitenisz. Sportotthon, 9 órától: mezőgazdasági dolgozók körzeti versenye. Szentendre: II. osztályú felnőtt Egyéni és páros ranglistaverseny. Sakk. Ifjúsági ház, 9 óra: mezőgazdaságiak körzeti versenye. Sportlövészet. Tormási lőtér, 9 óra: mezőgazdasági dolgozók körzeti viadala. Tekézés. Temetőhegyi tekecsarnok, 9 óra: mezőgazda- ságiak körzeti versenye. Torna. Toldi-tornacsamok, 10 óra: a középiskolás női C- kategóriás csapatbajnokság megyei döntője. Hétfői műsor Asztalitenisz. Sportotthon, 10 óra: megyei férfi csapatbajnoki mérkőzések az Nk. Kinizsi ifi, Ceglédi VSE ifi és Ferihegy SE (Vecsés) ifi csapatai között. Kosárlabda. Kecskemét: K. Kertészeti Főiskola—Nk. Kinizsi ifi és Nk. Kinizsi II—KSC III., felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. Mozi Színes, kalandSzombaton Bombajó bokszoló. szinkronizált, olasz film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Mackókaland. Színes, magyar mesefilmsorozat, fél 4- kor. 101 kiskutya. Színes, magyar film, fél 6-kor. Vasárnap Bomba jó bokszoló. Előadás: 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Mackókaland, fél 4-kor. 101 kiskutya, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap» 1 Biológiai növényvédelem Sikeres kísérletek városunkban A másik biológiai védekezés a betegségek és kártevők ellen, hogy az egymást védő növényeket kell egymás mellé ültetni. Például a hagyma védi a sárgarépát, a zellert a káposztát. A kaporvetés elriasztja a burgonyabogarat. Fészekodúkban etessük télen a hasznos madarakat, melyek sok kártevőt elpusztítanak. De a hasznos rovarok védelme is feladat, mert egy katicabogár például naponta 100 levéltetűt is felfal, de a mérgekkel való permetezések fogyasztják a kis bogarakat. Hasznos növényvédő a futrinka, a fátyolka, a hangya, a sün, a denevér, s a vakond is, melyet elpusztítás helyett úgy riaszthatunk el, hogy járásába egy kis petróleumot öntünk. A biológiai növényvédelem nem jelenti azt — mondta az előadó —, hogy most már a méregtartalmú permetezéseket elhagyhatjuk, de igyekezzünk kísérletezni, próbálkozni, hogy fokozatosan elérjük a mérgező permetezőanyagok, sőt a műtrágya mellőzését is. A B. TÓTH FERENC Kert- bará* Klub az Afész segítségével igyekszik dr. Lengyel Ádám biológiai védekezési receptjeit a tagok részére sokszorosítani. Kopa László biológiai növényvédelem megvalósításának kísérleteihez. Dr. Lengyel Ádám belépett a B. Tóth Ferenc Kertbarát Klub nevet kapott kertészeti szervezetbe, részt vesz annak összejövetelein. A napokban tartott előadását sok zártkertes termelő nagy érdeklődéssel hallgatta az Arany János Művelődési Központban. Előadását azzal kezdte, hogy az országban égymilliónyi, Nagykőrösön háromez’rnyi családnak van házi, szőlős, zárt- és hétvégi kertje. Mindezeknek nagyon fontos problémája a biológiai növényvédelem. De fontos a fogyasztóknak is, mert bármennyire megmossuk is a zöldséget, gyümölcsöt, a mérges szerekkel való permetezésből mindig marad rajta valamennyi. részletesen kifejtette. hogy a biológiai védekezés a rügyfakadás előtti tisztogató mechanikai védekezést követi. Vannak olyan növények, például a csalán, melyek főzetével való permetezés elpusztítja a levéltetveket, a paradicsom kacsozás főzete megvédi az uborkát a lisztharmattól. Zsurló, üröm. cickafark, kis- büdös, borsfű és több más növény virágjából és leveléből védőszert lehet készíteni. AZ UTÓBBI esztendőkben a nyugati országok, de főleg az Amerikai Egyesült Államok kertészeti szaklapjai egyre többet írnak a biológiai növényvédelemről. Ezzel fokozatosan a méregtartalmú növényvédő szerek használatát akarják megszüntetni. Mint orvosilag rriegállapítást nyert, lassú lerakódással, különféle károsodásokat okoznak az emberi szervezetben. Amerika egyes részein már odáig jutottak, hogy külön boltokat nyitottak, ahol biológiai védekezéssel termelt szőlőt és gyümölcsöket árusítanak, a hagyományosan termeiteknél magasabb áron. A biológiai növényvédelmi kísérletek Európában is megindultak. A nagykőrösi születésű dr. Lengyel Ádám, aki Nyíregyházán volt főiskolai tanár, már kezdettől nagy figyelemmel kísérte ezekről a nagy jelentőségű kísérletekről megjelent híradásokat, tanulmányozta a szakirodalmat és nyíregyházi kertjében feleségével együtt maga is folytatott ilyen biológiai kísérleteket. Amikor nyugdíjba ment és hazajöttek lakni, saját zártkertjükben újra hozzáfogtak a