Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

m Szombati jegyzet■ Vitáink Társadalmi vitát rendez­tek az elmúlt napokban, meg is jelent az erről szőlő tudósításunk. Árú nehéz dolga van a krónikásnak, mikor a leszűrt, néhány mondatba foglalható véle­mények mellett a vita lég­körét, esetlegesen hangne mét, netán hőfokát próbálja érzékeltetni. A minapira például a fel­fokozott érzékenység volt á jellemző, s ehhez már, gondolom, automatikusan párosul a magas hőfok, ami kor szinte szikráznak az in­dulatok, s a szavak köké ménységgel zuhannak a vi­tapartner címére-f éjére. Kétségtelen tény, mar maga a megrendezés is di csérendö, hiszen az egyetér­tés talaján kicsírázó gondo­latok csak előbbre vihetik a vitatott téma ügyét, látsz- szék bár ideiglenesen meg- rekedtnek is. A főtér ügye meg még inkább honfiúi keblet melengető, tudva azt is, a jelen döntés legalább egy emberöltőre meghatá­rozója lesz a városképnek, s biztos, hogy olyan senki sem akadna, aki a helyben- topogást tűzné képzeletbe­li zászlajára. így az indulatok, a nemes célért, már teljesen érthe­tőek. Hiszen az érdekek is annyira eltérőek. Gondol­junk csák arra, akinek au­tója van, minél több parko­lót szeretne, egyrészt, mert azért vette a járművet, hogy azzal közlekedjen, más­részt, úgy van ezzel min­denki, akkor tudja bizton­ságban, ha közelében érzi magát. A gyalogos meg a kisgye­rekes szülő? Legszíveseb­ben ketkilométeres körzet­ből kitiltaná a bűzt okádó, esetleges balesetet okozó, nagy sebességgel rohanó autócsordát. Kétségtelen az is, hogy köztük igazságot tenni nem patikamérlegen tefej hantám M -gyakorlat­ban, a tények sokszori, új­ra meg újra tanulmányo­zásával, egymás mellé állí­tásával, figyelembevételé­vel. Tapasztalható bizonyos újjal szembeni idegenkedés is. Régi, s bizonyára törté­nelmi reflex ez. Hányszor, de hányszor jöttek az új névével fellobogózva gon­dolatok, tettek, s hányszor bizonyosodott be róluk gya­korlati alkalmatlanságuk, így a régihez való ragasz­kodás nem maradiságot, de az esetek többségében szük­séges óvatosságot jelöl, mint a közmondás is mu­tatja: járt utat a járatla­nért ne hagyj el! Konkrétumok. A régi vá­roslakó megteheti, hogy tűzbe jön, indulatosan szól, érzéketlenséggel vádolja a tervezőt, s a szakemberek mázsányi észérveivel szem­ben bátran vállalja lokál­patriotizmusát, laikusságát. Am ha a szakember jön indulatba, egyből ellenszen­vessé válik. Ha előszed egyet az előbbi érvhalomból, a té­nyekből, a képletekből, me­lyekből nyilvánvalóan sok­szorosan felkészültebb, mint vitakozó társa, már ma­kacskodásnak látszik, és nem tetszik a közönség­nek. Aki jelen volt a vitán, tapasztalhatta mindkét rea­gálást, nem is egyszer. Társadalmi viták.. Csak az elmúlt másfél évben négy volt városunkban, a választási törvénytervezet, majd a buszmegálló kiviteli tervét, most a főtér átépí­tését véleményezendő. Bí­zunk benne, hogy újfajta reflex alakul majd ki, mert mint kiderült, vitatkozni is meg kell tanulni. Míg or­szágos dolgokról már tu­dunk, a helyi ügyeinkről véleményt nyilvánítva még akad mit pallérozni érdek­ütköztető készségeinken. B. O. NAGYKŐRÖSI PjF : A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1985. FEBRUÁR 2., SZOMBAT Zártláncú televíziézás a Toldiban Oktatást korszerűsítő törekvések Napjainknak két divatos eszköze van. Míg húsz éve a magnó volt a sláger, ma a személyi számítógép meg a video a csúcs. Persze, a divat korántsem elítélendő, ha az általa felszínre hozott eszköz nemcsak státusszimbólum­ként, hanem termelőerőként is funkcionál. Csak egy osztályban A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munka .iépző Intézet nemcsak Nagykőrös, de jóformán egész Pest megye legkorsze­rűbb iskolája. Járnak ide az ország legkülönbözőbb tájai­ról, mégis, a környező váro­sok, Kecskemét, Cegléd irá­nyából a legnagyobb az érdek­lődés, különösen ilyenkor, mi­kor valósággá vagyis döntéssé érik a pályaválasztás. Az iskola mindig híres volt — hagyományőrző arculata mellett — korszerűsítési tö­rekvéseiről is. így valószínű­leg nem kell különösebb ma­gyarázatot fűzni ahhoz a tényhez sem, hogy a beveze­tőnkben említett videomagnó itt is megtalálható, s az okta­tás szerves részét alkotja már. Vagyis: nem divatcikk. Az is belátható viszont, egy fecske nem csinálhat nyarat, „ vagyis, egy videomagnó még feiern tudja megváltoztatni az adott struktúrát. Az ugyanis más technikai eszközök függ­vénye is. Hogy miért? A vi­deomagnó televízió-képernyőn mutatja meg az információt, s mint ilyen, csak egy osztály­ban kísérhető. Ezért , ki kell építeni egy úgynevezett zárt­láncú rendszert. A műszaki kifejezés nem különösebben bonyolult dolgot jelent, arról van szó, megfe­lelő kábelekben a jelet el kell vinni minden olyan terembe, ahol az az oktatást majd se­gítheti. S ha már van kábel, az is nyilvánvaló, hogy azon nemcsak a videomagnó, de más jeleket is lehet továbbí­tani, s a tantermekben fog­ható lesz jó csomó tévéállo­más műsora is, amik közül természetesen kitüntetett je­lentősége az iskolatelevízió adásainak van. A Toldiban a fenti rend­szert a kecskeméti GELKA építette ki, a videomagnóra költségvetésből futotta, s a szükséges televíziókat is si­került beszerezni. A rendszer lelke György Zoltán audiovizuá­lis technikustól a részletekről érdeklődtünk. — A rendszer lelke a Mi­tsubishi gyártmányú, VHS- rendszerű berendezés. Csak­nem egy éve működik, bevált. A kábeleken a rádióműsor is továbbítódik, így a tanter­mekben összességében tíz kü­lönféle programból lehet vá­lasztani. Azt hiszem, ez már kihasználható lehetőség. — S mindenütt van televí­zió is? — Egyelőre még sajnos nincs, a távlati cél természete­sen ez. így ha valamelyik szakteremben például az óra alatt felhasználnak valamilyen információt, akkor oda beállít­juk a tévét. — Vagyis a tanár megren­delheti a műsort. — Pontosan. — Ez viszont azt sugallja, jelentős az iskola műsorkon- zerve. — Majdnem ötven óra anyagunk van, de ez állan­dóan növekszik. — Honnan szerzik be az anyagokat? György Zoltán technikus egy műsort készít elő adásra. Varga Irén (elvétele — Több forrásunk van. Az iskolatelevízió adásaiból is rögzítünk, a veszprémi Or­szágos Oktatástechnikai Köz­pontból is kaphatunk, de ma­gunk is készítünk, mióta ren­delkezésünkre áll a képmag­nóhoz kapcsolható kamera, A saját készítésű műsoroknak egyébként komoly takarékos- sági vetületei is vannak, hi­szen az nem túl gyakran nyil­vánosságra kerülő adat, hogy a nagyobb cégek egy tízperces műsort százezer forint körüli költségvetéssel vállalnak. Olcsó nyersanyag — Ha már itt tártunkra képmagnó az olcsóbb vagy a filmvetítő? — Maga a képmagnó drága ugyan, de olcsó nyersanyaggal dolgozik. Egy nyolcszáz forin­tos kazettára 3 órás műsort tudunk rögzíteni. A filmvetí­tő olcsóbb ugyan, de a nyers­anyag sokszorosába kerül. Aztán az sem elhanyagolható szempont, hogy a képmagnót összehasonlíthatatlanul egy­szerűbb kezelni, nem kell be­fűzni stb. — Milyen saját készítésű mű­soruk van? — Példának hadd említsem a tésztafeldolgozást bemutató anyagunkat. Ez teljes egészé­ben hiányt pótló alkotás, mintegy húszperces. Kacska Albertné és Szász Sándor oktatók tervezték meg. Most készül a forgatókönyve az is­kola életét bemutató video­filmnek is. — Hogyan fogadták a taná­rok ezt a valóban korszerű le­hetőséget? — Egyre gyakrabban alkal­mazzák a videót az órákon. Ballai Ottó Színház Szombaton A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Miss Blandish nem kap orchideát. Fél 8-kor a szobaszínházban: ÍV. Henrik. Vasárnap A szolnoki Szigligeti Szín­házban délelőtt 11-kor és délután 3 órakor: A kertészle­gény királysága. A szobaszín­házban fél 8-kor: ÍV. Henrik. Az üres üvegek nyomában Vállalkozó a bolt! Kiss Lajosné olvasónktól le­velet kézbesített a posta. „A napokban a konzervgyár mel­letti ABC-áruház felé jártam, s a hirdetőtáblán a következőt olvastam: Üres üvegét nálunk váltsa vissza! Eddig csak az ellenkezőjét tapasztaltuk, ké­rem önöket, tájékoztassanak a kezdeményezésről’’. Várkonyi Zoltánné, a 66. sz. ABC üzletvezető-helyettese: — Boltunk jövedelemérde­keltségben dolgozik, úgy ahogy a nagyobb boltok majd 1987- től fognak. így egyáltalán nem mindegy, mennyi lesz a pénz­tárcában. Márpedig az üres üvegektől sok függ, ugyanis ezek árképzése a hagyomá­nyostól teljesen eltér. Amíg a nagykereskedelmi ár általában alacsonyabb a fogyasztóinál, addig — például egy sörös­üvegnél, ez fordítva van. Az üveget mi 2,30 Ft-ért kapjuk a szállításkor, de visszavétel­nél kettőt fizetnek érte, s ennyit fizet a vevő is. Vagyis, ha keresni akarunk, nekünk mindenképpen üveget kell át­vennünk. — További ok volt az is, hogy a város két üvegvissza- váltója megszüntette tevé­kenységét, s vásárlóink tőlünk is kérték ennek elvállalását. — De az is az igazsághoz tartozik, hogy ez problémákat okoz. Ugyanis ránk különféle rendeletek vonatkoznak, köte­lezővé téve az átvételt. Ám a különféle göngyölegek forgal­mazóinak ez nem mindig áll érdekükben. Például a borosok csak annyi üres üveget visz­nek el, amennyi telit hoznak. Pedig ez népgazdasági érdek is. Csak üdvözölni tudjuk az ABC kezdeményezését, ami máskülönben arra is példa, nemcsak a maszek tud rugal­masan alkalmazkodni a keres­lethez, az igényekhez. Örömünk persze akkor len­ne a teljes, ha más boltoknál sem lenne üveggond. Sporthírek Tornaviadalok sorozatban Az 1984/85-ös tanévi megyei középiskolás női C-kategóriás tornászbajnokság Déli csoport­jának első fordulóját Cegléden rendezték. Az idény első ver­senye ellenére jó volt a > ki­egyensúlyozott mezőny színvo­nala. Csapatversenyben (11 indu­ló) : 2. Nk. Gimnázium A (Sza­bó Erzsébet, Szekeres Gab­riella, Varga Györgyi, Gorócz Helga, Szabó Zsuzsanna, Hu­szár Ildikó) 175,1; 3. Nk. Tol­di DSK (Nagy Ágnes, Sallai Mariann, Wolf Katalin, Szi­getvári Ágnes, Jakabfi Ágnes, Csókás Ágnes) 174,2; 7. Nk. Gimnázium B 167,1 ponttal. Egyéni összetettben: 1. Csó­kás (T) és Huszár (G) egyaránt 54,3; 2. Jakabfi (T) 53,5; 3. Szigetvári (T) 53,2; 4. Gorócz (G) 52,1- 5. Varga (G) 51,5; 7. Szabó (G) 34,6 ponttal. ★ A megyei középiskolás férfi C-kategóriás bajnokság máso­dik fordulójának Szentendre adott helyet. Az előző magné­ziumhiány miatt nyújtón most először versenyeztek a részt­vevők, s e szeren gyengébben sikerültek gyakorlataik. Csapatban (3 induló közül): 1. Nk. Toldi (Sebestyén Lász­ló, Fehér József, Balogh Lász­ló, Balogh István, Kecskeméti Ferenc, Nagy József) 262,3 ponttal, tízpontos előnnyel. Egyéni összetettben (6): 1. Nagy 54,65; 3. Balogh István 53,8; 4. Kecskeméti 53,7 pont­tal. Szombati sportműsor Asztalitenisz. Sportotthon, 11 óra: Nk. Konzervgyári Ki­nizsi—Békéscsabai Előre Spar­tacus, NB III-as férfi csapat­bajnoki mérkőzés. Cselgáncs. Kecskemét: orszá­gos junior rangsorverseny. Kézilabda. Toldi-tornacsar- nok, 9 óra: Szovjetek—Lajos- mizsei KSE ifi, 10 óra: Nk. Kinizsi—Tiszakécskei KSK, 11 óra: Nk. öregfiúk—Albertir- sai MTVSK, 12 óra: Lajosmi- zse ifi—Nk. Kinizsi, 13 óra: Tiszakécske—Szovjetek, 14 óra: Nk. Toldi DSK—Nk. öregfiúk, férfi Toldi teremkupa-mérkő- zés. Kosárlabda. Miskolc: M. EAFC—Nk. Kinizsi NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Kecs­kemét: a Bács-Kiskun megyei' utánpótlás-bajnokság téli 3. játéknapja. Labdarúgás: Petőfi-torna­csarnok, 13 óra: Nyársapát— PVCSV, 14 óra: Pedagógusok —Kossuth lakótelep, 15 óra: Városgazdálkodás—21-es Vo­lán, 16 óra: Mészáros Tsz— Kinizsi, 17 óra: Kocsér—CÁT, 18 óra: Konzervgyár—Törteli Tsz, 19 óra: Arany János Tsz —Toldi, körzeti kispályás öregfiúk teremkupa-mérkőzés. Vasárnapi műsor Asztalitenisz. Sportotthon, 9 órától: mezőgazdasági dolgo­zók körzeti versenye. Szent­endre: II. osztályú felnőtt Egyéni és páros ranglistaver­seny. Sakk. Ifjúsági ház, 9 óra: mezőgazdaságiak körzeti ver­senye. Sportlövészet. Tormási lő­tér, 9 óra: mezőgazdasági dol­gozók körzeti viadala. Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnok, 9 óra: mezőgazda- ságiak körzeti versenye. Torna. Toldi-tornacsamok, 10 óra: a középiskolás női C- kategóriás csapatbajnokság megyei döntője. Hétfői műsor Asztalitenisz. Sportotthon, 10 óra: megyei férfi csapatbajno­ki mérkőzések az Nk. Kinizsi ifi, Ceglédi VSE ifi és Feri­hegy SE (Vecsés) ifi csapatai között. Kosárlabda. Kecskemét: K. Kertészeti Főiskola—Nk. Kini­zsi ifi és Nk. Kinizsi II—KSC III., felnőtt férfi megyei baj­noki mérkőzés. S. Z. Mozi Színes, kaland­Szombaton Bombajó bokszoló. szinkronizált, olasz film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Mackókaland. Színes, ma­gyar mesefilmsorozat, fél 4- kor. 101 kiskutya. Színes, ma­gyar film, fél 6-kor. Vasárnap Bomba jó bokszoló. Előadás: 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Mackókaland, fél 4-kor. 101 kiskutya, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap» 1 Biológiai növényvédelem Sikeres kísérletek városunkban A másik biológiai védekezés a betegségek és kártevők el­len, hogy az egymást védő nö­vényeket kell egymás mellé ültetni. Például a hagyma vé­di a sárgarépát, a zellert a káposztát. A kaporvetés el­riasztja a burgonyabogarat. Fészekodúkban etessük té­len a hasznos madarakat, me­lyek sok kártevőt elpusztíta­nak. De a hasznos rovarok vé­delme is feladat, mert egy ka­ticabogár például naponta 100 levéltetűt is felfal, de a mér­gekkel való permetezések fo­gyasztják a kis bogarakat. Hasznos növényvédő a futrin­ka, a fátyolka, a hangya, a sün, a denevér, s a vakond is, melyet elpusztítás helyett úgy riaszthatunk el, hogy járásába egy kis petróleumot öntünk. A biológiai növényvédelem nem jelenti azt — mondta az előadó —, hogy most már a méregtartalmú permetezéseket elhagyhatjuk, de igyekezzünk kísérletezni, próbálkozni, hogy fokozatosan elérjük a mérge­ző permetezőanyagok, sőt a műtrágya mellőzését is. A B. TÓTH FERENC Kert- bará* Klub az Afész segítségé­vel igyekszik dr. Lengyel Ádám biológiai védekezési re­ceptjeit a tagok részére sok­szorosítani. Kopa László biológiai növényvédelem meg­valósításának kísérleteihez. Dr. Lengyel Ádám belépett a B. Tóth Ferenc Kertbarát Klub nevet kapott kertészeti szervezetbe, részt vesz annak összejövetelein. A napokban tartott előadását sok zártker­tes termelő nagy érdeklődés­sel hallgatta az Arany János Művelődési Központban. Előadását azzal kezdte, hogy az országban égymilliónyi, Nagykőrösön háromez’rnyi családnak van házi, szőlős, zárt- és hétvégi kertje. Mind­ezeknek nagyon fontos prob­lémája a biológiai növényvé­delem. De fontos a fogyasz­tóknak is, mert bármennyire megmossuk is a zöldséget, gyü­mölcsöt, a mérges szerekkel való permetezésből mindig marad rajta valamennyi. részletesen kifejtette. hogy a biológiai védekezés a rügyfakadás előtti tisztogató mechanikai védekezést követi. Vannak olyan növények, pél­dául a csalán, melyek főzeté­vel való permetezés elpusztít­ja a levéltetveket, a paradi­csom kacsozás főzete megvé­di az uborkát a lisztharmattól. Zsurló, üröm. cickafark, kis- büdös, borsfű és több más növény virágjából és levelé­ből védőszert lehet készíteni. AZ UTÓBBI esztendőkben a nyugati országok, de főleg az Amerikai Egyesült Államok kertészeti szaklapjai egyre többet írnak a biológiai nö­vényvédelemről. Ezzel fokoza­tosan a méregtartalmú nö­vényvédő szerek használatát akarják megszüntetni. Mint orvosilag rriegállapítást nyert, lassú lerakódással, különféle károsodásokat okoznak az em­beri szervezetben. Amerika egyes részein már odáig ju­tottak, hogy külön boltokat nyitottak, ahol biológiai véde­kezéssel termelt szőlőt és gyü­mölcsöket árusítanak, a ha­gyományosan termeiteknél magasabb áron. A biológiai növényvédelmi kísérletek Európában is meg­indultak. A nagykőrösi születésű dr. Lengyel Ádám, aki Nyíregy­házán volt főiskolai tanár, már kezdettől nagy figyelem­mel kísérte ezekről a nagy jelentőségű kísérletekről meg­jelent híradásokat, tanulmá­nyozta a szakirodalmat és nyíregyházi kertjében felesé­gével együtt maga is folyta­tott ilyen biológiai kísérlete­ket. Amikor nyugdíjba ment és hazajöttek lakni, saját zárt­kertjükben újra hozzáfogtak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom