Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
WVf mu. > 1985. FEBRUAR 23- SZOMBAT Ecser, Rákosmezeje Tsz A négy legjobb gazdaság között Feszült figyelem kíséri a beszámoló minden mondatát. Hane so vszk i János felvétele üzem közösen vásárolt présgépet. Az egymillió forint értékű gép mindkét üzemet kiszolgálja, igényeiknek maradéktalanul eleget tesz. Az építő-, a fém- III. és a takarmányüzem pedig közösen állított be és használt egy targoncát. S lám kiderült: ott, ahol korábban három kellett egy is megteszi, s egész nap van munkája. A tegnapi, harminchatodik zárszámadási küldöttközgyűlésen az ecseriek arról is számot adhattak, hogy az eddigi hárommilliós lakásépítési alapot újabb egymillióval gyarapították ez évre. Biztosították az üdülési — gyerekeknek, felnőtteknek —, továbbtanulási lehetőséget, az alacsony nyugdíiak kiegészítését — a Nyugdíjintézeten keresztül —. S érdemes arra is odafigyelni: naponta 4—5 ezer liter tejet adott a gazdaság, 40—50 ezer darab tojást az ellátás javítására. Nyálból, galambból 27 ezer 225 darabot s ötezer hízott sertést értékesítettek. A takarmányüzem pedig 104 millió tojás előállítására elegendő tojótápot értékesített a környék termelőinek. Bányát nyitnak Az idén ped-ig azt tervezik, 50 milliót fordítanak fejlesztésekre, beruházásokra, az ipari tevékenység hatékonyságát tíz százalékkal növelik, új sóderbányát nyitnak. amely 4—5 év a'att 550 ezer köbméter jó minőségű sódert ad. V. E. * V. Tápicbicsks, Április 4. Tsz Az erdészet haszna A három falu határában gazdálkodó 7424 hektárt művelő tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet 900 fős tagsága tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a község művelődési házának nagytermében. A vendégek között köszönthették dr. Dobi Ferencet, a Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szövetségének főtitkárát, Babcsák Jószefet, a nagykátai városi jogú párt- bizottság első titkárát és dr. Akácz Bélát, a Pest megyei pártbizottság munkatársait. A beszámolón Lengyel János tsz-elnök nehéz, aszálysújtotta, de eredményes évnek minősítette 1984-et. A számítások szerint az esőhiány 12 milliót vitt el. A kukoricát és a napraforgót tönkretette a szárazság, s hiába termett gabonafélékből hektáronként 61 mázsa (a tsz történetében az eddigi legjobb eredmény), zöldborsóból 51 mázsa, a növénytermesztés mégis ráfizetéses lett. Az állattenyésztés majdnem elérte a nullaszaldót, s bármennyire furcsa, a félmilliós veszteség a körülmények ismeretében jónak mondható. Amit a tejen vesztettek, visz- szanyerték a vágómarhatartással, s pozitívvá fordították az erdészettel. Ez utóbbi az alaptevékenység legeredményesebb ágaként vizsgázott. .'1078 köbméter fát termeltek ki. 610 ezer csemetét ültettek el, s 2 millió 159 ezer forint tiszta nyereséghez jutottak. A háztáji mintha csak folytatni kívánná az ellenpontozásokat. a hízósertések és a tejtermelés csökkenésével, s a megduplázódott vágómarhák számával szerepelt a beszámolóban. Az ipari főágazatban is vegyesek az eredmények. Veszteséges voltuk miatt felszámolták a lomtalanító és ép- szerrészleget, bérbeadták a hullámzó teljesítménnyel kirukkoló forgácsolóműhelyt. Fenntartás nélkül dicsérhető a nőket foglalkoztató kivarróüzem dolgozóinak teljesítménye. valamint a gépfelújító és fémmegmunkáló műhely kollektívájának 180 százalékos bravúrja. Tavaly tovább nőtt az alaptevékenység és az azon kívüli termelési értékek arányai közti különbség. Az előbbi 1983-hoz viszonyítva 22 millióval kevesebbet, az utóbbi 9 millióval többet csurgatott a közös borítékba. Elégedettek lehetnek-e az Április 4. Termelőszövetkezet dolgozói? A hozzászólók igennel feleltek a kérdésre. Az átlagbérük ugyanis meghaladta az 54 ezret, a közös tiszta nyeresége több mint 6 millió forint, s beruházhattak 27 milliót. Idén a termékszerkezetben nem lesz lényeges változás. Az árbevételt 227, a nyereséget 15 millióra tervezik. Teherautókat és egyéb gépeket vásárolnak. V. M. Közös örömök és gondok Községek a Galga mentén Elsősorban ma is élő népviselete miatt ismert a Galga vidéke. Galgamácsa, Galgagyörk asszonyai piros szélű ringó rokolyákba öltöznek naponta, s indulnak munkahelyükre. Ügy. ahogy Vankóné Dudás Juli képein látható. Hogy az urbanizáció miért nem söpörte el — mint oly sok más helyen — ezeket az öltözködési szokásokat, annak oka a falvak viszonylagos zártsága. Ám ennek az izolációnak a jó értelembe vett hagyományőrző tulajdonságain tűi, rendkívül sok káros következménye is van. Ezek közé tartozik az utak állapota, hogy térdig sárban kell közlekedni, ha leesik pár csepp cső, hogy vannak települések, ahol nehézséget jelent hozzájutni egy pohár egészséges ivóvízhez, és így tovább... — Három nagy megrendelőnek szállítjuk farmernadrágainkat: a FER-nek, a Skálának és a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatnak. Felújított iskola így van ez Galgagyörkön is. Kétségtelen gyarapodik a falu, de még mindig sok van a hiányok listáján. Tavaly újították fel az iskolát. A négy tanteremben négy osztálynyi gyermek tanul, az alsó tagozatosok. A régi intézmény bizony már gyászos állapotban volt mire a rekonstrukcióra sor került. Most teljesen új vakolatot kapott kívül, belül az épület, kicserélték a nyílászárókat, a padlózatot, s felújították a víz- és elektromos rendszert. A munkálatok másfél millió forintba kerültek úgy, hogy a szakipari munkákban sokat segítettek a helyi GAMESZ dolgozói. Azt mondják a györkiek, hogy mióta összeházasodtak, mármint a négy falu, Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk és Csővár, úgy érzik, mostohán bánnak velük. Az igazság azonban az, hogy a többi település sincs jobb helyzetben. — Szoktak rendezni más műsorokat is a művelődési otthonban? — kérdezem Szo- kol Jánost, a GAMESZ vezetőjét. — Egyszer úgy volt, hogy lesz magyar nóta est, de elmentek a művészek, mert hideg volt. A helybelieket is megviseli a hideg. Különösen azokat, akik naponta máshova járnak dolgozni. Sokan- utaznak Ik- ladra a műszergyárba, vagy Pestre a Duna Csokoládégyárba. Most már helyben is van munkalehetőség. Ott a tsz lakatosműhelye, fémmegmunkálója, gumiüzeme, az asszonyok nagy része pedig a varrodában keresi kenyerét. Varroda a kastélyban Valamikor az egykori Ibrá- nyi kastélyban dolgozott minden részleg. A megalakuláskor — 1968-ban — bőven elfért a Galgavölgye Tsz konfekció üzeme a régi épületben, hiszen csupán huszonnégy embert számláltak. Aztán egyre bővült, nagyobbodott a részleg, végül kiszorultak a kastélyból, csupán a vasaló maradt a régi helyén. A szabászat, a varrónők új épületbe költöztek. — Ma százhúszan dolgoznak itt az üzemben, és száznyolcvan bedolgozónk van. Nemcsak Györkről, hanem a szomszédos falvakból is járnak ide asszonyok — mondja Búzás Józsefné, a varroda vezetője. Üzembe jön a kenyér Üjlaki Pálné, tizenhét esztendővel ezelőtt a varroda alapítói közé tartozott. — Korábban is a tsz-ben dolgoztam, de a mezőgazdasági ágazatban. Sok munka volt ott! Trágyát hordtunk, pétisót, lucernát adogattunk a Zetorra. Jóval könnyebb itt és megkeressük a 3500—3800 forintot. Vagyis elégedettek vagyunk. Most még azért is, meri felhozzák a kenyeret ide a varrodába. Korábban mindig le kellett szaladni a faluba munkaidőben. különben nem jutottunk hozzá. — Szóval ez mind jó, de az már nem, hogy a Béke utcában nem lehet közlekedni, ha esik az eső. A szeméttelepről dögöket hoz a víz — teszi hozzá Sárközi Jánosné. — Nincs megoldva a vízelvezetés. — A Petőfi utcában meg áram nincs december óta — mondja Petri Pálné. — De nem is ez a mi nagy bánatunk — szól közbe egy fiatalasszony —, hanem az, hogy a gyerekeink máshová járnak iskolába, és este késön érnek haza. A busz nem varja meg őket, és a hidegben, fagyban várakoznak. — Nálunk meg víz nincs! — veszi át a szót egy másik asz- szony. — Megnyitották az artézi kutat, de nem jó a szivattyú. A lakosság vállalja — Jogosan berzenkednek a györkiek — mondja az összevont közös tanács elnöke Mónik Lászlóné —, de ugyanilyen helyzetben van a másik három falu is. Most ment el az ÉDÁSZ képviselője. Két órán át tárgyaltunk, hogy végre változzon valami, áramügyben de egyelőre semmi kilátás. Az út? Harmadik tervidőszak telt el úgy, hogy egy fillért sem kaptunk útépítésre! Nagyon érezzük, hogy a megye szélén vagyunk. Máshol csatornázásról beszélnek, uszodát építenek, mi meg nem tudunk egy pohár egészséges ivóvizet adni az embereknek! A megye minimális programmal oldotta meg az ivóvizellátást, azaz artézi kutakat furatott huszonöt millióért. Viszont ennyi pénzből már hozzáláthattunk volna a víztársulat megalapításához! Most erre már egy fillért sem adnák, de az elviselhetetlen helyzet miatt a lakosság felajánlotta, hogy vállalja az ösz- szes költséget — családonként harmincezer forintot! Fiedler Anna Mária Nem egyszeri gondoskodás Nyomban segítettek Gyálon, ebben a gyorsan gyarapodó lélekszámú községben is sok a nyugdíjas. Az idős emberek száma jóval meghaladja a négyezret. A körükben folytatott reprezentatív felmérést életkörülményeikről a helyi tanács a közelmúltban. Az országos népességnyilvántartó, illetve a nyugdíjintézet által rendelkezésükre bocsátott névsor alapján keresték fel otthonukban azokat, akik betöltötték vagy meghaladták 75. életévüket, vagy alacsony, illetve rokkant- nyugdíjasok. Mintegy 1700 tisztes kort megélt embert látogattak meg a tanács dolgozói. Persze, volt, ahol zárt ajtót találtak, mert a mamát, vagy a papát magukhoz vették a más településen lakó gyerekeik, vagy éppen kórházban ápolták a keresettet. Mindenképpen tehát személyesen győződtek meg a jelenlegi helyzetükről. (Bár a múlt esztendőben a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének családvédelmi szolgálata már végzett hasonló, tájékozóGomba, Fáy András Tsz Nyereség alaptevékenységből Jubileumi közgyűlés, rekord- eredmények számba vételével — röviden így lehetne jellemezni a gombai Fáy András Termelőszövetkezet tegnapi eseményét. Ujj István elnök az írásos beszámoló szóbeli kiegészítőjében elmondta: míg az 1983-as évi nyereségük a tízmilliót sem érte el, múlt évi munkájuk eredményeként már 23 milliós ' nyereségről adhat számot. Böszörményi András, a közgyűlés levezető elnöke — a szövetkezet rendkívül népszerű nyugdíjas elnökhelyettese — nem hiába biztatta véleménynyilvánításra a jelenlévőket. Volt. aki arról szólt, hogy korábban el sem tudta képzelni: az évi csaknem 56 ezer forintos átlagkeresethez még 10 százalékos részesedés is társul. S volt, aki afölötti örömének adott hangot, hogy már a szőlészet sem a mínuszok emlegetését váltja ki a vezetőségből. Hatalmas tapsot aratott Pete Sándor, aki az alapítók nevében elmondott — költői képekben gazdag — felszólalásában úgy vélekedett, hogy a fa, amelyet ők ültettek, negyedszázad alatt a hozzáértő vezetők és a tagság szorgalmának jóvoltából dús lombót hajtott. Dr. Varsányi György, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a közgyűlést, s külön hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a Fáy Tsz. nyereségének túlnyomó részét az alaptevékenységből tudta produkálni. Dr. Szászik Károly, a mono- ri városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára — a szövetkezet korábbi elnöke — az érzelmekre is mélyen ható felszólalásában arra az útra emlékeztetett, amelyet 25 év alatt a tsz tagsága bejárt a ma sikeréig. A közgyűlés általános elnök- helyettessé választotta Szatmári Tibort, a vecsési Ferihegy Tsz eddigi elnökhelyettesét, s azzal a feladattal bízta meg, hogy az ipari ágazat irányítását vegye át és az abban tapasztalható gyengeségeket szüntesse meg. A lelkes hangulatú közgyűlés résztvevői a vezetőségi beszámolót is. az ellenőrző-, a munkaügyi- döntő- és a nő- bizottság vezetőinek a jelentését is egyhangúlag elfogadták. Cs. S. dó és segítő célú felmérést a községben.) Nem volt egyszerű a feladat, mert rövid idő alatt kellett továbbítaniuk az eredményt, s a leghidegebb napokban rótták a kilométereket utcáról utcára járva azok a tanácsi dolgozók, akik részt vettek ebben a munkában. Mindezt feledtette velük a fogadtatás; a legrendezettebb családi, anyagi körülmények között élő idős emberek is nagy szeretettel, örömmel beszélgettek hivatalos látogatójukkal. Láthatóan jólesett a sorsuk iránt megnyilvánuló törődés. Jártak olyan helyen, ahol azt tapasztalták: segíteni kell. Vissza kell térni a közeli jövőben, s megtárgyalni a támogatás lehetséges és igényelt formáját. Ám az intézkedés nem halasztódott, azonnal 2000 forint rendkívüli segélyben részesítették a rászorulókat. Nem mintha arról lenne szó, hogy a gyáli tanács most fedezte volna fel az állam, a társadalom segítségére szorulókat, hiszen 36 rendszeres szociális ellátásban részesülő idős, vagy rokkant ember szerepel a nyilvántartásukban. Olyanok, akiknek nincs eltartójuk, sem jövedelmük és keresőképtelenek. Az esetenkénti segélyezettek száma megközelíti a kétszázat. Az év végén lehetőségük van tanácselnöki kiemelt segély folyósítására Legutóbb 123 embernek vitte el a posta a 2000 forintról szóló csekkeket. A tanácselnöknél több köszönő levél tanúskodik arról, hogy mennyire jól jött a nem is várt anyagi támogatás. Ebből az év végi segélykeretből minden esetben juttatnak a rendszeres szociális ellátásból élőknek is. Nagyon kevés a házi gondozást vállalók száma is. Ugyanis csekély, mindössze 1000 forint az az összeg, amit ellenszolgáltatásként kaphatnak. A gyáli tanács az előbb említettekre fordítható, s megmaradt keretét is a közvetlen segélyezésre fizeti ki Tavaly másfél millió forintot oszthattak el rendszeres, illetve eseten- kinti segély címén. K. E. Pest megye közös gazdaságainak tavaly elért eredményeit nézve, s azokkal összehasonlítva saját könyvelésük, i mérlegük adatait az ecseri Rákosmezeje Tsz-ben joggal mondják: a nyereség nagyságát véve alapul a négy legjobb között végeztek. Azaz megszerezték a negyedik helyet. Valamivel hátrébb szó- i rultak az egy főre jutó nyereség alapján készített összehasonlításban: az ötödik helyet . szerezték meg. Mindezt a tsz zárszámadási küldöttközgyűlésén fogalmazta meg Tóth József elnök. A gazdaság életében eme jelentős eseménynek tegnap a kora délutáni órákban a főváíros XVII. kerületében lévő Dózsa művelődési központ tanácsterme adott otthont, melyen ott volt dr. Czár Menyhért, a Pest megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Zsohár András, a TOT titkárságának vezetője, dr. Káldy Zoltán, a főváros XVII. kerületének országgyűlési képviselője — ez a kerület szomszédos Ecserrel, s nagyon sok, a lakosság érdekeit szolgáló feladat megoldásában együttműködik a kerület és a tsz központja — Bat a János, Pest megye 12-es számú országgyűlési választókerületének képviselője is. A vendégeket Madl Pál általános elnökhelyettes köszöntötte, s Tóth József mondott kiegészítést az írásban részletesen közreadott anyaghoz a zárszámadás felülvizsgálatáról, az ide termelési és pénzügyi tervről. Aki többet ad... A Rákosmezeje Tsz-nek, azaz az itt dolgozó kollektívának is feladta a leckét a tava- ' Iyi év. Éppen ezért például három olyan gazdasági társaságot számoltak fel, melyek veszteségesek voltak. A termelés kiesésének ellensúlyozására azonban két közös vállalatba léptek be. S hogy ez a lépés jól megfontolt, szerencsés volt. annak bizonyítéka az általuk hozott ötmillió forint. Tovább szélesítették azoknak a körét, akiket a gazdaságban az úgynevezett átalányelszámo- lás alapján fizetnek. Jelenleg harminc átalányelszámolású csoportjuk van Tavaly 260-an dolgoztak az átalányelszámolásos rendszerben, illetve szakcsoportban, s a közös jövedelemhez húszmillió forinttal járultak hozzá. Közülük hatva- nan az önálló Volán szállítási szakcsoportban, melyet tavaly az év második felében hívtak életre. A szakcsoportban. Ulet- ve az átalánvelszámolási formában dolgozók közül eavesek esetenként elérték a havi 11— 13 ezer forintos összjövedelmet is. Többletet adó. pontos, fegyelmezett munkáért. Am — mint-a vezetőség nevében a tsz elnöke megfogalmazta — még mindig nehezen veszi a közvélemény tudomásul- aki töhhet termel, többet ad. az többet is keressen' Megteszi egy is A részlegek között; kooperációnak szép példáival szolgált j a tavalyi év. A határhalmi és J a rákoskeresztúri fémipari III '
