Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
4 1985. FEBRUAR 23., SZOMBAT öcsa, Vörös Oktober Tsz Reális a gyorsabb fejlődés A Vörös Október Tsz küldöttgyűlésének résztvevői. Mint az ócsai Vörös Október Tsz elnöke beszámolójában elmondotta, tavaly az első negyedév után már látszott: súlyos nehézségekkel kell megküzdeni a tsz kollektívájának. A helyzetértékelést gyors intézkedések követték: májustól szigorúan figyelembe vették az úgynevezett talpon maradási jeltételeket. Ezek summázata az volt, hogy csak a költségek határozott csökkentésével érhető el a tervezetet megközelítő eredmény. A mérleg szerint a gazdálkodás általános költségei csaknem 43, a segédüzemi kiadások mintegy 83 millióval lettek kevesebbek. A veszteségek terhe Az erőfeszítések ellenére a korábbihoz viszonyítva csökkent a jövedelmezőség. Az aszály miatt több mint 4 ezer tonna szemes terménnyel kevesebbet takarítottak be, csak a rossz kukoricatermés 14 millióval csökkentette a bevételt. (Bár a növénytermesztés ennek ellenére eredményes ágazat lett!) A piaci viszonyokhoz nem tudott alkalmazkodni az építő- és lakatosipari ágazat. Felszámolásuk mintegy 13 milliós veszteséggel terhelte a mérleget. A foglalkoztatottak számában is jelentős volt a változás: egy év alatt 2974-en léptek ki a szövetkezetből, s egy híján ezren léptek be. Az átlaglétszám tehát számottevően alacsonyabb az elmúlt évinél. Ez ugyan a bérköltségekre is pozitívan hatott, viszont a távozók felmondási idejére fizetett társadalom- biztosítási járulék 15 milliójába került a téesznek. Ezt, a létszámmozgás emberi vonatkozásait figyelembe véve, természetesen vállalták. Nagy sikerrel járt az áttérés számos részlegnél az átalány- díjas elszámolásra, s javították az eredményt a szakcsoportok is. A kistermelők integrálásával 5(10 milliós forgalmat bonyolítottak le. Méltánytalan viszont, hogy a közérdekű tevékenységet hátrányosan érintik a jelenlegi hitel- és kamatfeltételek. A téesz 51 gazdasági társulás és közös vállalat tagja. Ezek többsége ugyancsak nyereséget hozott. Az átlagon falül Végül is a másfél milliárdot meghaladó termelési érték mellett a gazdaság 61 milliós, kiemelkedő eredményt könyvelhet el, ami lehetőséget nyújt a stabilitásra, a gyorsabb fejlődés megalapozására. Ezt támasztják alá az idei tervek is, melyek a tapasztalatok alapján reálisan irányoznak elő 83 milliós nyereséget 1985-re. A beszámolót követő felszólalók, Vágó Balázs, a növénytermesztési ágazat, Maus Gotthárd, a PEGAZUSTOURS közös vállalat, Vincze László, az 1-es ipari ágazat vezetője kiegészítve a beszámolót, '•lá- húzták a gazdaság dicséretes törekvéseinek sikerét. Különösen nagy tetszést aratott dr. Dr. Fatuvégl Lajos felszólalását mondja. Ilancsovs/.ki János felvételei Selester Kálmánnak, a tudományos takarmánygazdálko- ..dási társaság vezetőjének hozzászólása, aki szellemesen mutatta be, hogyan hozott náluk minőségileg új eredményt o szemlélet és az érdekeltség változása, mint segítette a tartalékok feltárását. Megfelelő szemlélőt Dr. Faluvégi Lajos felszólalásának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Vörös Október Tsz a nehéz gazdálkodási körülmények ellenére is tisztes eredményekről adhatott számot. A kollektíva több évtizedes munkájának tavalyi erőfeszítésének eredményei országos érvényű tanulságokkal is szolgálnak. A továbbiakban a nagy zárszámadás, az ország elmúlt évi gazdálkodásának néhány tapasztalatát összegezte. Mint mondotta, országosan nehéz évet zártunk, ugyancsak elismerésre méltó eredménnyel: lényeges feladatainkat teljesítettük, de nem mindent. Különösen három gond nehezítette a terv teljesítését. Egyrészt az, hogy a világpiac az eddiginél is szigorúbb követelményeket támasztott, másrészt az aszály is súlvos károkat okozott. Harmadsorban pedig a szabályozók változtatásával s azon túl is több népszerűtlen intézkedést is tennünk kellett. Ez évre azt vállaltuk, hogy enyhítünk a beruházások visszafogásán, fokozottabban ösztönözzük a növekedés meggyorsulását. Számottevően támogatjuk a gyermeket vállaló, nevelő szülőket. Mindezek az elképzelések azonban csak a gazdálkodás lényeges javulásával valósíthatók meg. Ezek után utalt arra, hogy az 1985-ös évet máris újabb nehézséggel kezdtük: a szabályozókkal ismét fokozni kell a követelményeket, a már nehezebben feltárható tartalékok kihasználását, az emberrel és az eszközzel való jobb gazdálkodást, annál is inkább, mert a világpiaci kilátások nem biztatóbbak a korábbinál. Ilyen körülmények között terveztünk nagyobb export- növekedést, s meg kell oldanunk az élénküléshez elengedhetetlen nyersanyag- és energiatöbblet biztosítását. Ráadásul a nagy hideg miatt energiakorlátozó intézkedésekre kényszerültünk, melyek máris érzékeny veszteségeket okoztak a termelésben. Elismeréssel szólt a dolgozók helytállásáról s hangsúlyozta: az üzemek azonban az év végéig még pótolhatják a lemaradást, s azok a gazdaságok járnak jó úton, amelyek már meg is kezdték ezt a munkát, például Pest megyében is. Az Országos Tervhivatal elnöke kitért ezután arra is, hogy a jelen problémáinak megoldása mellett a jövőre is gondolnunk kell. Elkészültek a távlati tervek változatai, melyekben meghatározó szerepet kap a mezőgazdaság fejlesztése, az eddigi ütem feltételeinek biztosításával. Ezt a lehetőséget akkor tudják megtölteni tartalommal a gazdaságok, ha gyorsan alkalmazkodnak a világpiachoz, nagyobb gondot fordítanak a termékek minőségének javítására. Mindenképp olcsóbban kell termelni, hasznosítva — az ócsai tsz-hez hasonlóan — a hosszú évekig kihasználatlan lehetőségeket. A nagyüzemek belső szerkezetének változása is elengedhetetlen az alkalmazkodáshoz, az érdekek valódi érvényesítéséhez. Ezután a miniszterelnökhelyettes az ócsaiak munkájának általánosításra érdemes tanulságairól beszélt. Rámutatott: a szövetkezet átlagon felüli eredményei bizonyítják, hogy kedvezőtlen adottságok mellett is lehet jól gazdálkodni, megfelelő szemlélet és termelési szerkezet kialakításával. Ehhez persze vállalkozó kgdv, fantázia, kitartás kell — utalt dr. Selester Kálmán felszólalására. Kevés olyan megye van az országban, ahol nincs szanálásra váró gazdaság, e kevesek közé tartozik Pest megye. S ez a politikai, gazdasági irányító munka mellett a Vörös Októberhez hasonló gazdaságok, a kor parancsát megértő, megújulásra kész kollektíváit is dicséri. A küldöttgyűlés a beszámolót egyhangúlag elfogadta. M. J. Zárszámadó küldöttértekezletet tartottak tegnap a gyáli Szabadság Tsz-ben is. Zárszámadást, de nemcsak a szónak abban az értelmében, hogy számba vették és elfogadták a valóságot tükröző s éppen ezért többnyire megmásíthatatlan mérlegadatokat, hanem abban az értelemben is, hogy értékelték a korábbi esztendőknél kétségtelenül szerényebb eredményességet mutató adatokat. Nehezebb feltételek Az eseményen, melyen részt vett Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Beke András, Csepel-sziget, Duna Tsz Szakembereik sikere kill földön Messze földön híre van már a csepeli Duna Termelőszövetkezetnek, amely előbb idehaza. mostanában pedig a határainkon túl is sok elismerést szerez tevékenységével. Ezek közül a gombatermesztés kívánkozik az első helyre, hiszen rendszergazdaként a termelőszövetkezet — az élelmiszer ágazatot figyelembe véve — ebből jut a legtöbb forinthoz. Az árbevétel összege tavaly csaknem elérte a 2 milliárd G50 millió forintot, s ez tíz százalékkal magasabb a tervezettnél. Sikerekről számolhatott tehát be a tegnap délutáni zárszámadó küldött- gyűlésen Kiss P. László elnök, aki a vezetőség beszámolóját terjesztette a jelenlevők elé megvitatásra. A tanácskozás munkájában részt vett többek között dr. Papócsi László, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium miniszter- helyettese, Nagy József né, a szigetszentmiklósi városi jogú pártbizottság első titkára, Ihci- szi József, a TESZÖV titkára, dr. Polgár Mihály, a megyei tanács osztályvzetője és Hunyadi László, a megyei párt- bizottság munkatársa. GombafelJolgozó A sikereknek alapvetően az az oka, hogy a termelőszövetkezetben az eltelt években igyekeztek folyamatosan a változó gazdasági környezethez igazodni. Ennek megfelelően azok az ágazatok kaptak elsőbbséget, amelyek' a tisztes haszon reményében készíthették el terveiket. A gombatermesztésre alapozva például feldolgozó üzemet létesítettek, s tavaly jelentős mennyiségű konzervet adtak el. Szárítóüzemükben az elmúlt esztendőben 420 tonna exoortképes zöldségszárítmány készült, s mintegy 3900 tonna gyümölcscsel kevert zöldségpüré indult el az aszeptikus gyártósorokról a határainkon túlra. Az örömök mellett természetesen sok gonddal is szembe kellett néznie a téesz kollektívájának. Ezek közül említést érdemel, hogy a mintegy 500 hektáron gazdálkodó kertészetük tavaly is veszteségesen zárta az évet. Különösen meglepőnek tűnt, amikor Kiss P. László elmondta: tavaly a korai fejes saláta felét nem tudták értékesíteni! Ugyancsak elmaradt a várakozásoktól a szántóföldi növénytermesztés, amelynek az egyébként is alacsony termőértékű talajon még a szárazság okozta gondokkal is meg kellett küzdenie. Eredményes export Látványos eredményeket ért el viszont a gazdaság az exportban, s ez jelentősen hozzájárult a mintegy 142 millió forintnyi nyereséghez. Az elmúlt esztendőben 274 millió forint értékű árut adtak el a nyugati piacokon. A legnagyobb tételt a gomba tette ki. ám emellett jelentős bevételük származott abból, hogy 1983 nyarától 150 szakemberük tanácsadóként dolgozik Algírban. Ez a vállalkozás az idén befejeződik, de máris folynak a tárgyalások egy komplett gombagyár értékesítéséről, s már megszületett a megállapodás arról, hogy a Komplex Külkereskedelmi Vállalattal közösen Egyiptomban tojás- és húscsirke-terme- lő üzemet építenek. A vitában szót kért dr. Papócsi László is, aki elismerésTegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a dán- szentmiklósi és albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet is. A közgyűlésen részt vett dr. Dimény Imre akadémikus, a Kertészeti Egyetem rektora, a megyei pártbizottság képviseletében dr. Major Miklós megyei főügyész. Az írásos zárszámadási beszámolóhoz szóbeli kiegészítését Főző József elnök mondott. Sikeresebb csak úgy lehet a következő gazdasági év, ha a tapasztalatok nyomán változtatnak ott, ahol erre szükség van. Fejlődni, továbblépni akar a Micsurin közössége, ez a beszámolót és tervjavaslatot követő vitából is egyértelműen kiviláglott. Ami egy mondatban megragadható: a mainál sokkal inkább érvényesülnie kell a közgazdasági szemléletnek. Azaz: nem elég termelni — gazdálkodni kell. E célt szolgálja az újonnan szervezett funkció: a közgazdasági elnökhelyettesi megbízatás, amelyre a korábbi főkönyvelőt. Varga Sándort választotta meg a közgyűlés. A Micsurin Termelőszövetkezet 1984-ben 11 millió forint nyereséggel állított elő többet, mint a megelőző évben; 43.7 millió forint tiszta nyereséget értek el. Tagjaik és állandó alkalmazottaik éves átlagkeresete (az év végi kiegészítéssel együtt) 10 százalékkal nőtt. önkritikus megjegyzés volt ehhez: jobb lett volna, ha a béremelés tempója visszafogottabb, s a nagyobb hányad év végére jut, mert akkor nem kellene kereken nyolcmilliót bérnövekményadóra kifizetni sei említette a termelőszövetkezet eredményeit. A magyar mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólva elmondta azt is, hogy égetően szükség van az olyan nagyüzemekre, amelyek képesek a gazdaságos exportra. Dollárok, olcsón A csepeliek ebben is élen járnak, hiszen forintra átszámítva nagyon olcsón jutnak hozzá egy-egy dollárhoz. A küldöttgyűlés a vezetőség beszámolóját és az idei tervet elfogadta. F. Z. a jövő évi fejlesztési alap terhére. A dánosiak alaptevékenysége — állapítja meg a beszámoló — a búza, a szamócapalánta és a hűtőház kivételével — nem hozta a várt eredményt; összességében több mint 20 millió forinttal maradt el az ágazati nyereség a tervhez képest. Legtöbb sikert tavaly is a csepegtetőüzem, a vermuthüzem, a Budafruct és a lényegében próbaüzemelő mélyhűtőegység produkálta. A tavalyi év egyik nagy feladata éppen az albertirsai mélyhűtőüzem építésének befejezése volt, s amire még igen büszkék: november 7. tiszteletére avatták fel a dánszent- miklósi művelődési és sportházat. Az előzetes tervekben ez évre 40,2 millió forint nyereség szerepel, ez azonban olyan irányszám, aminél többet akarnak adni. Már csak azért is, mert nyereségre, részesedésre kizárólag akkor tarthatnak számot, ha az alap nyereségtervet túlteljesítik, s ez vonatkozik valamennyi ágazatra. Van tartalék a közösségben, a munkaszervezésben. Sokszor bizonyított már ez a szövetkezet, példát ad a vállalkozókészségre, a megújulásra — ezt hangsúlyozta hozzászólásában dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora, akit régi munkakapcsolat fűz a dánszentmiklósiakhoz Dicséretes a vezetőség önkritikus beszámolója, mindent összevetve azonban kijelenthető: gazdasági céljaikat elérték, s törekvéseik összhangban állnak a népgazdaság célkitűzéseivel. Sz. T. Dánszesrtmiklósi Micsurin Tsz Tartalék a szervezés a Pest megyei pártbizottság alosztályvezetője és Gyovai Pál, a TESZÖV titkárhelyettese, Nyemcsok János, az írásos beszámolót kiegészítve azt hangsúlyozta, hogy az 1983. évi 115 millióról 84-ben megközelítőleg 70 millióra csökkent nyereségből nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy a tsz tagsága és alkalmazottai a korábbinál rosz- szabbul dolgoztak. Számításaik szerint csupán a szigorúbb szabályozók 30 milliós többletterhet jelentettek, nagy károkat okozott az aszály, a bevételek több mint kétharmadát s a nyereség teljes egészét megtermelő kiegészítő, jórészt ipari és építőipari részlegek is nehezebb feltételek között dolgoztak. Ennek ellenére jelentősen nőtt az árbevétel, és terveiket össsessé- gében túlteljesítették. Ez a szövetkezet még mindig jelentős tartalékokkal rendelkezik, kötelezettségeit pontosan teljesíti, s hitelre sem szorult. E küldöttértekezleten is szót kapott azonban, hogy az alap- tevékenység jövedelmezősége oly mértékben csökkent, hogy az aszállyal együtt már veszteséges területe a szövetkezeti gazdálkodásnak. Rugalmas piacérzék Felszólalt a tanácskozáson Jámbor Miklós is, aki elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a Szabadság Tsz szigorúbb köz- gazdasági feltételek között is rátalált a gazdálkodás helyes útjára. Ipari üzemei gyorsan, rugalmasan alkalmazkodtak a piaci feltételekhez, azt termelték, aminek volt kereslete. A jobb napokhoz szokott építők megtanultak fővállalkozóként dolgozni, s ennek eredményeként — ellentétben másokkal — volt elegendő megrendelés. De a szövetkezet más ágazataiban is tudták csökkenteni a költségeket, a felesleges és haszontalan munkát. Csökkentett költségek A tsz-re nehezedő terhek, mindenekelőtt az adók idén a tavalyinál is jobban megnyirbáljak a gazdaság eredményét, a Szabadság Tsz-ben mégis úgy döntöttek, hogy csökkenő létszámmal is az ideihez hasonló árbevételre és nyereségre tesznek szert. Ez a határozat azt tükrözi, hogy Hitük szerint tudnak az ideinél is eredményesebben dolgozni. Cs. A. Gyál, Szabadság Tsz Idén is megőrzik eredményeiket
