Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-22 / 44. szám

Máig tartó hatás Szemere Fáira emlékeztek Utcát, iskolát, művelődési házat neveztek e! róla egye­bek közt Pécelen, szülőfalujá­ban. Kazinczy tanítványa, Kölcsey barátja volt, elsők kö­zött ismerte fel Petőfi tehet­ségét. irodalomszervező Kétszáz éve született: Sze­mere Pál. Rá emlékeztek a minap a nagyközségben, amelynek párt- bizottsága, tanácsa, a Haza­fias Népfront községi bizott­sága és a művelődési ház mel­lett a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság, a Ráday Gyűj­temény, s nem utolsósorban a nagykőrösi Arany János Mú­zeum és Társaság állt a ne­mes ügy mellé, hogy emlék­üléssel, ennek előadásaival, kiállítással tisztelegjen emlé­ke. munkássága előtt. Ahogy Juhász Jenő tanár az emlékülésen tartott megnyitó­jában mondotta: jó, hogy a pá­céi iek és a nagykőrösiek — s persze, tegyük hozzá: buda­pestiek is — együtt emlékez­hettek. Szemere Pál sok ma is élő, használt szavunk alko­tója, Nagykőrösön is tanított. Pécel dalosának viszont Ber­zsenyi nevezte el. Kölcsey az ő révén ismerte meg közelebb­ről a német irodalmat. Szemere Pál — amint azt az utókor embere jól érzi, jól tudja — nem volt olyan hí­res poéta, mint kortársai, ba­rátai. Azt már Beliczay An­géla, a budapesti Ráday Gyűj­temény tudományos főmunka­társa mondotta el, amikor a Szemere-féle könyvtárról és kéziratgyűjteményről szólt, hogy költőként és esztétaként tartja számon az utókor, min­denekelőtt azonban kitűnő iro­dalomszervezőnek bizonyult. Ami könyvtárát illeti, abban az első példány Ciceró válo­gatott beszédei lehettek, amit már tizennégy éves korában megszerzett. Azután számta­lan dedikált könyve maradt meg, habár a több mint négy* száz irodalmi munka körüli ményes utakat járt be, míg­nem dr Papp Árpád, a Rá­day Gyűjtemény igazgatója elhatározta, hogy rekonstruál­ja Szemere Pál könyvtárát. Könnyítette a munkát, hogy Szemere minden könyvbe be­írta a nevét, a lapokra jegy­zeteket készített. Kevés latin Körülbelül száz év, benne a reformkor irodalmát öleli fel a gyűjtemény. Ma éppen at­tól értékes, amiért akkor meg- róhatták: a reformkor szelle­mét idézi, mivel az is alapelve volt, hogy a kortárs alkotók munkái sorakozzanak nála. Az is figyelemre méltó, hogy la­tin könyve alig volt, annál több már a magyar és a né­met. Az emlékülésen külön is szóltak az irodalomszervező­ről. Farkas Péter irodalom- történész szerint érdemes pél­dát keresni Szemere Pálnál. Mindenekelőtt eV.'itelezettsége érdemes a figyelmünkre. Ügy tarthatjuk: itt élt egy ember,- aki a nagy irodalmárok kí­sérő jelensége volt, nagy ér­téke azonban az is, hogy őt megközelíthetönek tarthatták kortársai. Az irodalmi élet gerjesztésében az elsőrendű- séggel kötött szerződést. Hogy mennyire benne élt ebben a körben, arra bizonyí­ték — sok más alkotásán kí­vül — a Felelet című, ame­lyet Kólcseyvel együtt írt vá­laszul Somogyi Gedeon Mon- dolat című gúnyiratára, amely­ben ez utóbbi Kazinczyt és a nyelvújítást gyalázta. Mosta­nában kevés szó esik erről a tényről, hogy a nyelvújítókat bizony sok támadás érte. Ezért is érdekes volt a Szemere- emlckülésen Margócsy István adjunktus előadása, aki éppen a Felelet, mint szépirodalmi alkotás megszületése körülmé­nyeit, s magát a művet ismer­tetve világított rá Szemere Pál munkásságának leglényege­sebb vonásaira is. Emlékkiállítás Az emlékülés rendezői egyéb­ként szerényen fogalmaztak meghívójukban. Hiszen a program egész napos volt, az író emléktábláját, sírját is megkoszorúzták a jelenlevők. A róla elnevezett iskolában szavalóversenyt tartottak, s a helytörténeti szakkör is össze­jövetelt rendezett. Ugyanak­kor a HNF székházában meg­nyitották a Szemere Pál éle­téről és munkásságáról szóló emlékkiállítást. F. I. Koszonlzás Koszorúzási ünnepséget tar­tanak ma délután 2 órakor a szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának évfordulója alkalmából a gödöllői temető­ben. A szovjet hősi emlékmű­nél leróják kegyeletüket a vá­rosi pártbizottság és a tanács, a társadalmi és tömegszerveze­tek nevében a KISZ-, a nép­front- és a szakmaközi bizott­ság, a fegyveres testületek, a vállalatok közül a Humán Ol­tóanyagtermelő- és Kutatóin­tézet, a gödöllői Vegyesipari Szövetkezet, a Ganz Árammé­rőgyár, az Agrártudományi Egyetem, a Török Ignác Gim­názium és Óvónői Szakközép- iskola MSZBT-tagcsoportjai- nak, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői. iegyei elődöntő A felszabadulás évforduló­jának tiszteletére amatőr színjátszóknak kiírt vetélkedő, valamint az Aurora versmon­dóverseny megyei elődöntő­jét rendezik meg ma délután a gödöllői művelődési köz­pontban. A fellépő színpadok: bagi Fapihe, mogyoródi Ciró- ka, őrbottyáni Szivárvány, gö­döllői művelődési központ diákszínpada. Ez a vetélkedő 15 órakor kezdődik. Az Auro­ra versmondóversenyt este 6 órától tartják meg. Fótról, Mogyoródról, Gödről, Örboty- tyánból, Karfáiról, Veresegy­házról és Gödöllőről jönnek a versenyzők. A rendelők min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. A belépés díjtalan, Körzeti taerseüf Városi és körzeti borver­senyt rendeznek vasárnap délután 3 órától a gödöllői művelődési központban. A bo­rokat, címke nélküli üvegben, ezekben a napokban már át­veszik, legkésőbb a verseny kezdete előtti egy óráig. A ne­vezési díj 40 forint. A helye­zést elérő borok gazdái ér­tékes díjakat kapnak. Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Gecse Fe­renc és Kiss Julianna, Eck La­jos és Magas Katalin Mária, Berceli Béla és Mezei Julian­na, Baksa József és Domokos Éva. Elhunyt: Tamás András, Gödöllő, Röges utca 43., Szent- pétery András János, Gödöllő, kastély, Zsoldos István, Gö­döllő, kastély, Horváth Fe- rencné Csóré Erzsébet, Gö­döllő, Mosolygó Antal körút 17., Szabó Ede, Gödöllő, Rózsa utca 46., Major Gáspárné Szűcs Margit, Gödöllő, Ady Endre sétány 56., dr. Zeke Sándor, Gödöllő, Illés István út 77., Kovács Istvánná Sallai Terézia, Gödöllő, Antalhegyi út 76., Tamás András, Gödöl­lő, Petőfi utca 24., Bada Kál­mán, Gödöllő, Bocskai utca 11., Werkner László, Gödöllő, Semmelweis utca 12., Szalay Ferencné, Gödöllő, Tavaszme­A Galga két partján Egyik nagyközségünk vasút­állomásához vezető útjának csaknem tízméteres szakaszát évek óta nem javítják meg az illetékesek. A. hepehupán át­lavírozó buszsofőrök ébresztő­nek nevezték el ezt a sza­kaszt, mert a közismerten jó rugózásé utóbuszok sem képe­sek csillapítani az összetöre­dezett betonút dobálását. Bi­zonyára szándékosság van a dologban, hiszen az utazó em­ber könnyen hajlamos elalud­ni. Nem utolsó szempont az sem, hogy a fülsértő csengő­szó helyett, mennyivel kelle­mesebb ébredni az autóbusz rugóinak halk nyikorgására. ★ A takarítónő fájdalmasan mozgatta reumától meggyötört testét. A szakorvos megállapí­totta a bajt, majd a táppénzre jogosító papírok felé nyúlt. A beteg ekkor kétségbeesve, vá­ratlanul megszólalt. — Nem szükséges táppénzbe venni, doktor úr! Rendes emberek laknak ott, ahol én dolgozom. Nem szeretik a piszkot. Taka­rítanak azok maguktól is majd helyettem — míg meggyógyu­lok. •k Az öregasszony olt vágta a fát a bérház pincéjében. Csak az egyre ritkuló döngés árulta el, hogy elfáradt. Már csak néhány rönk maradt felhasí- tatlanul, amikor egy közép­korú férfi robbant elé. Szinte ráordított. — Mama, siessen már, mert mindjárt kialszik a tűz! — Majd amilyen hirtelen jött. olyan gyorsan el is tűnt. Az öregasszony rám nézett, és zavartan motyogta. — Tud­ja ... a fiam az irodában úgy megerőlteti a kezét a sok írás­sal. Legalább én kíméljem itt­hon — az édesanyja.-k A férfi türelmetlenül topor- gott a sor végén. Az előtte ál- lqk — látva az ismeretlen sietős dolgát — előrcengedték. Miután megkapta a kiválasz­tott napilapot, rohanó léptek­kel - indult az autója- felé. Amint odaért, széles mozdu­lattal kettéhajtotta az újságot. Majd anélkül, hogy belenézett volna, elkezdte törülgetni a latyaktól nedves ablakot. Az ott parkoló gépkocsi hangszó­róiból szinte kajánul hangzott az autósműsor bemondójának a figyelmeztetése: Ma erős ol­vadás várható, kérjük gyak­rabban tisztítsák meg gépjár­műveiket a rárakódott sártól. K. 1. Cs. ző utca 21., Papp Józsefné Szombat Mária, Gödöllő, Já­nos utca 11., Rinyu Istvánná Zámbori Mária, Gödöllő, Ba­romfitelep 24. LUOI •"V'.v—h,' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1985. FEBRUÁR 22.. PÉNTEK Bogié! Versegig Felkészülés fűtött műhelyekben December eleje óta nincs sok megállás a gépjavító mű­helyekben. A mezőgazdasági gépek javítása a legtöbb he­lyen még változatlanul kam­pánymunka. A határban alig vagy egyáltalán nincs munka, a fedett, fűtött műhelyben an­nál pezsgőbb az élet. Van per­sze, aminek a javítását már cl is feledték, más gépeké meg meg hátravan. — Mi is decemberben fog­tunk a gépjavításhoz, amihez azt megelőzően részletes ter­vet készítettünk, hiszen nem kis feladat ez — mondja Ka­tona Mihály műszaki főmér­nök, a kartali Petőfi Termelő- szövetkezet bagi központjában. — A gépműhelyekben folyó munkák évi költsége 13 és fél millió forint, amelyből csupán az alkatrészek értéke nyolc­millió, a többi a munkabér, az energia- és egyéb kiadások. Szerók A Petőfi Tsz-ben két helyen folyik a javítás. — Bagi műhelyeinkben a nagyobb teljesítményű masi­nákat reparáljuk, s ezek mun­kagépeit, valamint a tehergép­kocsikat és a pótkocsikat is itt hozzuk rendbe, öt Rába-trak- tor és egy T—150K, továbbá tizennégy IFA-tehergépkocsi adja a javítások zömét, nem, beszélve az április-május hó­napokban sorra kerülő tizen­egy kombájnról. A Rábák kö­zül négy már készen van, s ugyancsak újra üzemkészen a tavasszal legkorábban kellő Kereskedelmi őrjárat A vendégekhez igazodva Húsba maró hidegben indu­lunk a heti körsétára a keres­kedelmi őrjárat újabb terüle­tére. Első állomásunk az Ag­rártudományi Egyetem lakóte­lepén levő élelmiszerüzlet. A ház, melyben az üzlet műkö­dik, eléggé megkopott, vala­ha azt mondták volna róla, hogy varas, sebhelyes, mert festése, vakolata annyira rossz már. A Vác és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat üzemeltetésében levő bolt­ban hat'hónapja Kolozs Vil­mos az üzletvezető. Negyven éve dolgozik a szakmában, még egy év és nyugdíjba tart. Rövid percek alatt sok min­denről szó esett. Sajnos, nem tudják azt a szintet elérni, mint ami volt Tham László idejében. Az üzlet profiljába tartozó árukat megrendelik, megérkeznek és árusítják. Kü­lönösebb panaszuk nincs. Szemben velük, az Áfész ABC kisáruháza igen széles skálá­jú, ahol női harisnyától ipar­cikkig minden kapható. Ve­lük nem bírják a versenyt. Az élelmiszer mellett tőke­húst is árulnak, sót hetente szállít a hernádi Március 15. Tsz birkahúst, aminek nagy a keletje. A dolgozók kipróbált keres­kedők, majdnem mind törzs- gárdatagok. Varga Gyuláné 20, Ocskó Éva 14, Tóth Istvánná 12 éve dolgozik a kereskede­lemben, az utóbbi nemrég jött vissza gyesről, Maronics Má­ria fiatal, 3 éve végzett. Van egy nyugdíjasuk, Kiss Német Vendelné. aki korábban is ná­luk dolgozott. Egész héten nyitva tarta­nak. A múlt év utolsó negye­dében a tervet 96 százalékra teljesítették, mondja Kolozs Vilmos, ebben benne volt az is, hogy ünnepek előtt jött a kétnapos leltár, ami nagy be­vételi kiesést hozott. • A következő állomás a Stromfeld lakótelepen levő Borostyán presszó, cukrászda. Szolárd Imre az üzletvezető a hangulatos, igen jó benyomást keltő üzletben. Számolom a vendégeket, kora délután vagy tizenöten vannak. Tavaly jú­nius 7-én nyitott az üzlet, a volt élelmiszerbolt helyén. Elő­ször idegenkedtek tőle a lakó­telepiek, de már megszokták. Próbálnak a lakótelepiekhez alkalmazkodni. Mindennap nyitva tartanak 8—22 óráig. Nem üzlet az a vendéglátó- hely, amelyik szünnapot tart, ez a véleménye az üzletveze­tőnek. Kulturált viszonyok, szép bútorok között udvarias ki­szolgálás mellett szívesen idő­zik el a vendég. Nagyon jól sikerült Mikulás-estet tartot­tak, és azon felbuzdulva ma este a Vidárn Színpad művé­szeinek közreműködésével mű­soros estet rendeznek. Azt is megtudtuk, hogy a forgalom télen megcsappan. Nyáron sokat jelent a saját készítésű fagylalt. Tervezik, hogy már az idén az üzlet mö­gött egy kis teraszt alakíta­nak ki. A művelődési központ igaz­gatójával pedig azon gondol­kodnak, hogy az üzlet kereté­be illeszkedő rendezvényekkel gazdagítsak a város kulturális programját. A meleg presszóból a hideg piacra mentünk, ahol néhány fagyos ember volt látható és a kereskedők boltjai. Aruk és árak: paprika (da­rabja) 12, 18 forint, a retek csomója 9,80, uborka 260, gom­ba 96, káposza 12, lila káposz­ta 16, kelkáposzta 26, hagyma 14, fokhagyma 38, alma 12, 13. 22. A burgonya 3 kilogrammos csomagolásban 21,10* karalábé 16, fehér bab 56, furjbab 84; dughagyma 30, 34 forint. Cs. J műtrágyaszórók, talaj előkészí­tő, vető- és növényvédő gépek. Ebben a műhelyben is cso­portos javitás van. Ennek lé­nyege, hogy a műhelyek ál­landó dolg^-óiból, három­négy szerelőből, illetve a trak­torosokból alakítanak kisebb közösséget, amely — a javítá­si tervben leírt módon — fele­lős az illető gép kijavításáért. Készek A tsz-központtól távolabb, Versegen javítják a kisebb és a közepes teljesítményű erő­gépeket, az MTZ-lcet és a DT —75 lánctalpasokat, azután a szálastakarmány-betakarító gépeket, a szippantókocsikat, a permetezőket és a vetőgépe­ket. E műhely feladata lesz, ha majd a műhelymunkák zö­me kész, s az idő is jobb lesz a szabadtéri munkákhoz, a vérségi tanyájukon levő zöldborsófejtő telep hat gépé­nek felújítása. A két NBC és a négy BC—75-ös fejtőgép mellé az idén egy újat telepí­tenek. Még egy tennivalójuk lesz a vérségi szerelőknek: a téesz állattartó telepein meglevő ki­sebb gépeket, eszközöket, vil­lamos berendezéseket kell ezekben a hetekben karban­tartaniuk. A vérségi kisebb gépek, mintegy harminc trak­tor és a hozzájuk tartozó esz­közök javítása különben ki­lencven százalékban kész. — Milyen a gépek életkora, műszaki állapota? — A traktorok valamivel több, mint negyven, a teher­gépkocsiknak harminckét szá­zaléka amortizálódott. Jellem­zésül elmondhatom azért, hogy tavaly a javítóműhelyek a költségkereten belül gazdál­kodtak. Egy normálhektár ára 299 forint volt a traktoroknál, a gépkocsiüzemnél egy áru- tnnnakilométer 4 forint 8 fil­lér átlagosan. Az arató­cséplő gépek kihasználtsága sem rossz: az úgynevezett egy kombájnhektár ára 597 forint volt. Gépek — Milyen a javításban részt vevő szakemberek felké­szültsége a Petőfi Tsz-ben? — A két műhelyünkben negyvenkét állandó dolgozónk van, a szakmai összetétel megfelelő, hiszen minden fontosabb szakmára van kita­nult, jól gyakorlott emberünk. Bagón például a három autó­szerelő mellett mezőgazdasági gépszerelők, lakatosok, vil­lanyszerelő, sőt speciális ada­golójavító munkatársaink is vannak. Ez utóbbiak például a mezőgazdaságban vagy a közlekedésben előforduló trak­torok, gépkocsik, egyéb erőgé­pek mindegyik fajta adagoló­ját képesek rendbe hozni. Ök azok, akik révén más gazda­ságoknak és vállalatoknak is szolgáltatást végeznek. — Az sefn mindegy, milyen a műhelyek állapota, felsze­reltsége. — Javítóműhelyeink épüle­tei, csarnokai megfelelnek a követelményeknek, szerszámo­zottságuk közepesnek mond­ható. A legfontosabbak meg­vannak, ezek karbantartásá­ról is ugyancsak minden év­ben gondoskodunk. Az idén például egy maró- éh egy fú­rógépet veszünk, hogy csupán a nagyobbakat említsem. Fehér István Seprű Veronika és testvére mfg csak tizenévesek. A minap a család elhatározta, hogy gépkocsival kimennek Gö­döllőn a tévéátjátszó mel­letti sípályára. Fölmentek, síeltek vagy másfél órát, majd amikor elég volt, ha­zaindultak. Fölrakták a léceket a cso­magtartóra, s aztán készül­tek a beszálláshoz. Ez, ilyen hgvas terepen nem egysze­rű, le kell tisztítani a cipő­ket a hótól. A lányok any­ja peréekig keresett vala­mit, majd amikor nem ta­lálta, így szólt: — Gyerekek, nem látta valaki, hol a ids seprű? — Hogyhogy, anyu — válaszolt félig-meddig kér­dőn Veronika — azt gon­doltam, te is kocsival jössz haza?! — fi — Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Iíerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagytarcsán, Péce­len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen február 23-án, szombaton reggel 8 órától feb­ruár 25-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Pénzes János, Gö­döllő, Sajó utca 4. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon február 23-án, szombaton reg­gel 8 órától február 25-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dó­ka József, Vácszentlászló, Kos­suth Lajos utca 3. Telefon: 8. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A lengyel történelem A. Wajda filmjeiben, A márvány­ember. Készült 1976-ban, 19 órakor. A fotós társaság találkozó­ja, 18 órakor. Nyolcadikosok klubja, Nyu- gat-Európa egy hátizsákban, 17 órakor. A felszabadulás 40. évfordu­lójára hirdetett színjátszóta­lálkozó és az Aurora vers- és prózamondóverseny elődöntője, 10 órakor. GT 80 klub, 19 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 óráig. Iklad, általános iskola: Sulimozi. Aszód, általános iskola: Csapat Ki mit tud? A holdlakók titka. Színes, szinkronizált belga rajz sci-fi film. Csuk 4 órakor. Harctéri regény. Színes szovjet film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 '(GödöllOi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom