Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM 1983. FEBRUAR 21., CSÜTÖRTÖK Nincs általános recept Érésgyorsítással gazdaságosabb A meggy vegyszeres érés­gyorsítása címmel dr. Surányi Dezső, a Gyümölcs- és Dísz­növénytermesz tő és Fejlesztő Vállalat tudományos munka­társa tartott a napokban elő­adást a Technika Házában. A változatos növénytermesztési témakörökből szerencsés vá­lasztás volt éppen ezt vinni a hallgatóság elé, mert bár régi keletű, de még ma sem telje­sen tisztázott probléma kerül­hetett így terítékre, mondhat­nánk tudományos igénnyel, de mégis közérthetően előadva. Pararéteg Nem volt véletlen az sem, hogy kiemelten a meggy érés­gyorsítása került a figyelem középpontjába, ugyanis azon gyümölcsök ' egyike, melynek betakarítása a legtöbb fejfá­jást okozza a termelőknek. Főleg a nagyüzemekben, ahol a gépi szedés van túlsúlyban. Nos, aki jó ismerője a meggyfának, tudja, némelyik­nél a gyümölcs és kocsány kö­zött megfelelő leválasztó réteg alakul ki, szedéskor a két nö­vényi rész a gyümölcshús ron­csolódása nélkül is elválik egy­mástól. A meggyfajták többsé­génél azonban az ellenkezője igaz. Jelentős léveszteséggel jár a művelet. Hogyan lehet­ne tehát az érést úgy befolyá­solni, hogy a leválasztó rétejf gyorsan és kedvező hatékony­sággal kialakuljon? Két okbőf is fontos, hogy választ kap­junk a kérdésre. Az országos viszonylatban is kedvezőtlennek nevezhető meggyfajta-összetétel miatt az érési időpontokat differenciál­ni szükséges, másrészt a rá­zógépes szedés gyümölcs- és gyökérzetkárosító hatása így jelentősen csökkenthető. De az sem közömbös, milyen minő­ségű termést takarít be a kis­kertjét művelő gazda. Régi felismerés, hogy az cti- léntartalmú, valamint az eti­lén termelést kiváltó anyagok­kal mindez elérhető, sőt az Ethrel, Rólfruct, illetve a cik- loheximid készítmények for­májában alkalmazzák is. Ed­dig tehát nem mondtunk kü­lönösebb újságot, viszont ezek használatának helyes módját már annál kevesebben isme­rik. Nemcsak a gazdaságos használat igénye kívánja meg, de a mézgásodástól kezdve a hajtáscsúcsszáradásig és levél- hullásig sok kárt okozhatunk a kellő ismeretek hiányában. A legnagyobb gond az, hogy nincs általános recept. Tudo­mányos kísérletek és gyakor­lati tapasztalatok sokasága szükséges ahhoz, hogy egy- egy növényre adaptálva meg­állapítsuk a kiszabható vegy­szerdózist. A hőmérséklet, az oldat kémhatása, a fák életkora mind fontos tényezők. Tudni kell azt is, a réztartalmú sze­rek alkalmazása mellett keve­sebb érésgyorsítóra van-szük­ség, mivel ezek elősegítik az etilénképződést. kőmegtskaríiás Első látásra igen nehéz fel­adatnak tűnhet e változatos tudnivalók kusza labirintusá­ban eligazodni. A gondolatot azonban meg kell szokni, hi­szen olyan hatékony eljárás­ról van szó, amely az alacsony ráfordítások mellett is jelen­tős hasznot ígér. Bebizonyosodott, a nagygaz­daságokban sem mindig lelhe­tő fel a szakértelem, s tegyük hozzá, kevés az eligazitó iro­dalom is. Éppen ezért, aki gyakorlat híján kevésbé isme­rős az érésgyorsítás témakö­rében, érdemes megfogadnia az előadó tanácsait. A nálunk leginkább használatos Ról- fructból lúgos közegben 200 ppm-es koncentrációt javasol, ami nem tehet kárt, a körül­mények kedvezőtlen alakulása esetén is legfeljebb megismé­telhető. A nagy töménység ép­pen az ellenkező hatást váltja ki, a gyümölcsök „rásülnek” az ágakra. A mézgásodás ese­tén 1—1,5 százalékos cink­szulfát oldat helyrehozza a fák egészségét. A tapadást nö­velő anyagok bekeverése nö­veli a hatékonyságot. Az érésgyorsító szerek hasz­nálata a mérések szerint 25— 30 százalék időmegtakarítást eredményez gépi rázás esetén. Természetesen a gyökérzet károsodásával ezután is szá­molni kell. A kísérletek iga­zolták, hogy a citizin, bizonyos herbicidek és mikroelemek bő­séges hajszálgyötoér-képződést indukálnak, így a vastagabb gyökerek is gyorsan regene­rálódnak. A nagyüzemi gazda­ságokban tehát rövidesen e kutatási eredmények is a gaz­daságosabb növénytermesztést fogják szolgálni. Az érésgyorsítás próbálko­zásai sikerrel jártak a fűszer­paprika — például fagyok előtt — csemegeszőlő és a ko- bakosok — esetében is. Ubor­kánál a termős virágok szá­ma szaporodott, ezáltal 30—50 százalékos termésnövekedés volt megfigyelhető. Ha folytatnánk az elemzést, bizonyára sok érdekességet lelnénk ezen túl is, az elmon­dottak összefoglalásaként any- nyit érdemes aláhúznunk, az érésgyorsítás technológiája igen sok lehetőséget tartogat a korszerű növénytermesztés számára. Nagy- és kisüzemben egyaránt. Jobb vút a vásár a tavainál Ores fogast talál az új áru A sportolást kedvelő nagy­kőrösi lakosság mindig igény­be veszi a boltok téli és nyá­ri kedvezményes vásárait. Az idei ruházati vásáron minden bolt az előző évinél nagyobb mennyiségű árut bocsátott 30—40 százalékos leértékelés­sel való eladásra. Az első hé­ten minden boltban komoly forgalom volt. A második hét közepén is­mét végigjártam a boltokat, s mindenütt elégedettek voltak, mert az idei vásár jobban si­került a tavalyinál. Az Áfész Ruházati Áruhá­zában Tornyi Béla boltvezető elmondta, hogy főleg sok női és gyermekcipőt vásároltak. Fogyott a kötöttáru, a sapka, a sál és a női fehérnemű. Vet­ték a flanellpizsamákat is. A méteráru- és lakástextil- boltban Szeleczky János üz­letvezető kiszámította, hogy már 115 százalékkal több le­értékelt áru kelt el,' mint a múlt évi téld vásárjukon. Legjobban vették a kabát- és kosztümszövetefcet, lakástex­til-anyagokat, női fehérnemű­ket és 'az ernyőket. Keltek a 30 százalékkal olcsóbb nagy szőnyegek. Leértékelt árupót­lást is kaptak. Kedvezménye­sen árulták a szőnyegmaradék- diara bokát. ■ A konfekciós ruházati bolt­ban Bartha Györgyné azzal fogadott, hogy a leértékelt áru legnagyobb része már elkelt. A férfi- és női kabátok, bár­sonynadrágok, mind elfogytak. Bundákból is csak kevés bak­IVtezősazdEsá^i könyvhenap Vadászok és szakácsok Hozzájárul A Nagykőrösi Konzervgyár 4600 tonna meggyet vásárol fel évente, csupán e példának hozott adat is sejteti a meg­takarítást, ha mellőzhető a gépi csumázás, a gyümölcs kí­méléséről nem is szólva. Re­méljük az eddigieknél több szakirodalom, publikáció is hozzájárul majd, hogy min­den kertész otthonosabban tudjon mozogni ezen a terüle­ten is. Miklay Jenő Környezetbarát trafók Három fiatal magyar mér­nök, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernovszky Károly 100 évvel ezelőtt, 1835-ben mutatta be és szabadalmaztatta talál­mányát, a transzformátort. A centenárium alkalmából má­jusban nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten, amelyen bemutatják a transzformátor­gyártás történetét, júniusban pedig a hazai gyártók és a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület szervezésében nemzetkö­zi tudományos konferenciát tartanak. A magyar felfedezés jelentős az elektrotechnika térhódítá­sában, amit korábban a dina­mó és az izzólámpa megalko­tása indított útjára. Száz év alatt óriásit fejlődött a transz­formátor. Gyártásához kezdet­ben olajat használtak szigete­lőanyagként, ma már - főleg műgyantába ágyazott, száraz transzformátorokat készítenek, amelyek tűzbiztosuk, környe­zetkímélők és jóval könnyeb­bek elődeiknél. Magyarországon és a világ­ban a földművelés és a ker­tészkedés hasznos újításokkal gazdagodik. Ezért a könyvki­adó vállalatok minden évben megrendezik a mező- és kert­gazdasági könyvhónapot. A ki­adásra kerülő szakkönyveket ismertetik és megvételre ajánlják. Most februárban is megkez­dődött az ilyen jellegű könyv­vásár, melyre az Áfész könyvesboltja a szakkönyvek nagy választékát szerezte be. Kissné Kecskés Katalin, az üzlet vezetője' elmondta, hogy a körösi gazdálkodók, kertész- kedők, vadászok és konyhave­zetők közül már többen vásá­roltak ezekből a könyvekből. Majd minden héten jelenik meg hasznos ismereteket nyúj­tó új kötet. — Milyen szakkönyveket vesznek vagy rendelnek a kö­rösiek? — kérdeztem. — Jenger Gábor: A gyü­mölcsfák védelme, Dr. Kovács Ferenc: A sertéstenyésztők ké­zikönyve, dr. Szajkó László: Szakosított tejtermelés, Ha- raszty László: Magyarország fészkelő madarai, dr. Nagy Emil: A fácán és vadászata, Hufnagel György, Dér , Gyula és Surnovszky Leó: Üzemi sza­kácskönyv, és Cseh Mária. Pirchals István: 400 recevtet tartalmazó kínai szakácsköny­ve. A mező- és kertgazdasági könyvhónap könyveiről feb­ruár végén a városi könyv­tárban bemutatással egybekö­tött előadást fog tartani Csi­kói Pál, a B. Tóth Ferenc kert­barát klub elnöke. K. L. fisméretű műszőrme női bun­da volt. Az üres fogasokra, azonban jönnek az új áruk. A gyermekruházati boltban Szabó Györgyné vezető el­mondta, hogy alig vo^t már a leértékelt áruból, melyek lis­táját a legszükségesebb gyer­mek- és bébicikkekből állítot­ták össze. Az anyukák örömé­re újra megtöltötték a polco­kat. A cipőboltban Kulcsár Lász- lónó boltvezető is arról szá­molt be, hogy' jól elkeltek a leértékelt férfi- és női csiz­mák'és. cipők. Még férfi bélelt gumicsizma is volt leértékel­ve. Az Áfész Rákóczi úti kis textilboltjában is szép sikerrel vezette le a vásárt, s főleg szö­vetekből adott el sokat, Máté Ferenc régi boltvezető. Az árengedményes vásár február 16-án, szombaton zá­rult, amikorra nemigen ma­radt leértékelt cikk. A leérté­kelt áruk vásárlásánál a ve­vők közel kétmillió forintot spóroltak. \ Köp a László Tornászlányok és fiák Az 1984/85. évi megyei C-ka- tegóriás női tornászbajnokság második fordulójára előrehoz­va városunkban, a Toldi-tor- nacsarnokban került sor a dé­li csoport részére. Eléggé szét­húzódott a mezőny, de a kö­rösiek jól szerepeltek. Csapatban (11 induló): 1. Nk. Toldi DSK A-csapata (Nagy Ágnes, Sallai Marian­na, Wolf Katalin, Szigetvári Ágnes, Nyúl Márta, Csókás Ágnes) 178,5; 2. Nk. Gimná­zium A-csapata 176,75; 8. Nk. Gimnázium B 159,8; 10. Nk. Toldi DSK B 156,9 ponttal. Egyéni összetettben: 1. Csó­kás Ágnes (T) 55,3; 2. Huszár Ildikó (G) 54,5; 3. Szigetvári Ágnes (T) 53,85; 4. Varga Györgyi (G) 51,25; 5. Gorócz Helga (G) 51,7; 6. Szabó Zsu­zsanna (G) 43,2 ponttal. ★ Kétnapos volt a Toldi-tor- nactarnokban megrendezett városi általános iskola fiú tor­naverseny. Csak szabadon vá­lasztott gyakorlatok szerepel­tek a programban, így min­denki bemutathatta tudását 6 szeren. Haladók (7 induló): 1. Jó- zsa Sándor (Kossuth isk.), 2. Sebestyén András (Petőfi), 3. Új módszerek a kereskedelemben Főbolt, kisbolt, bőszből! A falusi életforma nehézsé­gei nem kis részben abból adódnak, hogy minél kisebb egy település, annál szűkebb a boltok áruválasztéka; néhány száz lakos számára nem gaz­daságos mondjuk harmincfé­le tejterméket forgalmazni, még kevésbé tartós fogyasztá­si cikkeket kínálni. Bevásárlás végett a városba utazni pedig nemcsak' időigényes, hanem — amióta a közlekedési tarifák emelkedtek — drága is. © Ezen a gondon igyekeznek enyhíteni a fogyasztási szövet­kezetek, amelyek — a SZÖ- VOSZ ajánlásai alapján — korszerűsítik kereskedelmi módszereinket. Az egyik ilyen, már alkalmazott, de erősen ki­terjesztendő rendszer a jöbol- tosi forma: a nagyobb telepü­lések áruházai, szaküzletei a közeli falvak kis boltjai szá­mára is rendelnek árut. Természetesen ehhez nem elég a jó szándék, hanem az érdekeltséget is meg keil te­remteni. Mivel a kis boltban többletforgalom , — többlet- nyereség — jelentkezik, itt ma­gától adódik az érdekeltség. Ám hogy a nagyobb üzlet vagy áruház együttműködési kész­sége egyúttal érdekévé is vál­jon, a többletnyereségből is részesednie kell, tehát a rend­szer csak akkor működhet, ha az árrésen a két partner osz­tozik. Jobban szervezett ellátást, a kereslethez rugalmasabban al­kalmazkodó nyitva tartást eredményezhet, na a kis bolt szervesebben kapcsolódik a nagyhoz, annak fióküzlete. Eb­ben az esetben érdekazonosság alakul ki: a kis bolt az áruház, a szaküzlet kihelyezett részle­geként működik, forgalma és eredménye is ott jelentkezik. Néhány Áfész — például az egri, a furái, a gyöngyösi — már megpróbálta bevezetni a minta utáni értékesítést, szin­tén a nagyobb és a kisebb áru­házak, illetve boltok együtt­működésére építve. Ennek lé­nyege, hogy a vásárló csak mintadarabokat lát, ezek kö­zül választ, és a kért árut a legközelebbi szövetkezeti áru­házból vagy szaküzletből szál­lítják a lakására. Ez az érté­kesítési forma szinte min­den fejlett országban meg­honosodott, hazad elterjedésé­nek azonban több akadálya van. pediig amíg a nyomdai termék eikészül, azalatt változhat a bolt kínálata és a termék ára. Katalógusból árut majd csak akkor rendelhet a falusi la­kosság, ha a nyomdák rövi- debb határidőre vállalnak munkát; ha a termelők na­gyobb biztonsággal, folyama­tosan gyártják, szállítják árui­kat; ha a forgalmazó szövetke­zetek költségviselő képessége növekszik. © A minta utáni árusításhoz mindenekelőtt képes katalógu­sok kellenének, amelyekből a vásárló tájékozódhat a termék tulajdonságairól és áráról. A prospektusok, a katalógusok azonban több okból is hiányoz­nak. Ezek előállítása, kinyom­tatása egyfelől költséges —a nálunk honos árrések nemigen nyújtanak rá fedezetet —, másrészt hosszadalmas. Már­Addig is, átmeneti forma­ként, kínálkozott az előjegyzés alapján történő értékesítés. Ez a módszer kezdetben csak a nehezen beszerezhető termékek kiszolgálását szabályozta, meg­akadályozandó az áruvissza­tartást. Segítségével azonban nemcsak sorba állítani lehet a vásárlókat," hanem begyűjteni is az igényeiket. Már sok fa­lusi boltos vesz fel előjegy­zést, és annak birtokában meg meri rendelni az árut: tudhat­ja, nem marad raktáron. Az előjegyzés elterjesztésének aligha vannak akadályai, jó­szerivel csak a boltos készsé­gén múlik, hogy vállalkozzon a kért termékek megrendelé­sére, eladására. A falvak a kis települések bolt jai akár a megrendelőiroda funkcióját is betölthetik, ahol a vásárló bármire feladhat ren­delést. Nem keil hozzá más, rr' 1 az Áfészek aktív piac- szervező tevékenysége, pár­mely kis bolt vezetője egyút­tal ügynöke, üzletszerzője le­het egy vagy több nagyobb szaküzletnek, áruháznak, kü­lönösen, ha valamennyi egy­azon Áfészhez tartozik. Valamelyest javítják a fal­vak áruellátását a mozgó ABC- boltok is. A fogyasztási szö­vetkezetek 1981-ben — ha nem is kizárólag a saját pénzükből, hanem központi támogatással — tizenegy ilyen üzletet indí­tottak útjára. Jelenleg 32 mpz- góbolt közlekedik menetrend­szerűen. és lát el egyenként 3— 5 kisebb települést vagy ta­nyasi körzetet napi cikkekkel. Bár a mozgóárusítás is ész­szerű megoldás, nálunk két te­kintetben nem racionálisan al­kalmazzák. Egyfelől: a moz­gó ABC-boltok szinte kizáró­lag olyan településekre járnak, amelyeken van hagyományos üzlet is. Másfelől: tevékenysé­gük veszteséges. Hogy ilven körülmények között miért jár­nak mégis a busz-boltok? A hivatalos magyarázat szerint azért, mert „fontos szerepet töltenek be az új áruk meg­ismertetésében és elterjeszté­sében, a választók bővítésében, s versenyt támasztva jobb munkára késztetik a helyi bol­tokat is”. © Az új üzemeltetési formák — a szerződéses és a bérleti rendszer, illetve a jövedelem- érdekeltség —, amelyek gaz­daságosabbá teszik a boltok, vend églátóhelyek működését, n°mi"en terjedtek el a kis te- Ipnftléoóiren. A SZŐ VOSZ a iö- vedN-mérdekeltséc e°v egy­szerűsített formáiét dolgozza ki. amelyet alkalmasabbnak ítél a falusi kereskedő1 “írben, G. Zs. Balázs Zoltán (Kossuth), 4. Papp András (Kossuth). Kezdők (22): 1. holtverseny­ben Kurgyis Ottó és Fehér Zsolt (kossuthosok), 2, Holt­versenyben Tarnavölgyi Zénó (Kossuth) és Ny. Tóth Zoltán (Petőfi), 2. Tóth Norbert (Kos­suth). Turisták, csclgáncsozók Az Nk. Kinizsi SE sport­otthoni elnökségi ülésén újabb két szakosztály ■ beszámolóját vitatták meg. A természetjáró szakosztály­nak 200 (ebből 130 nő) tagja van. Nyolcán ezüst, heten bronz szintű, ketten ifjúsági minősített turisták. Tíz fő Győr-Sopron megyei, 12 Pan­nónia, 30 pedig országos kék­túrán járt. Sokan nem tudják, de a minősítések eléréséért alaposan meg kell gyalogol- niok a természetjárqknak. A konzervgyári szezon ideje alatt kevesebbel túráznak, de az év többi időszakában ezt pótol­ják. A nyílt szakosztályba mindenkit szívesen várnak. Az 1934. január 1 óta szak­osztályként szereplő cselgán- csozólt 20-an kezdtek, s közü­lük (az egyik legerősebb kör­zetben) 14-en értek el rang- sorversenyi helyezést, több korcsoportban. örvendetes, hogy Cselóczki Attila ifjúsági ezüstjelvényes minősítést szer­zett. rajta kívül 11-cn bronz­szintet értek el. Az országos balnokságra hatan bejutottak, s bár a 33-ra felduzzadt lét­szám miatti zsúfoltság, a megfelelő felkészítést akadá­lyozta. nem játszottak alá­rendelt szerenet. A veze+őség örömmel nyug­tázta, hogy a Kinizsi 1984-ben háromszorosát produkálta az előző évi eredményekhez vi­szonyítva. A Ceglédi VSE fel- úiított sportcsarnokában szi- v'esgöd"z is épült, amit a Kinizsi fiataljai is használhat­óak edzéseikre, heti 2x2 órá­ban. Csütörtöki sportműsor Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 15 óra: Ni*. Kev. ‘Tfipizai—T-lelváai a; MTDOSZ, előkészületi mérkő­zés. S. Z. A nagyteremben A király és a madár. Színes, szinkronizált rajz-mesefilm. Előadás csak 5 órakor. UFO Arizonában. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás csak 7 órakor. A stúdióteremben Szerelem Montrealban. Szí­nes, szinkronizált kanadai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fől'G-kor. . SzlNHÁzni A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor: Mukányi. Ódry-bcrlct. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Naf- talin. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) NAGOTÖRÖSI. vtiáfap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom