Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1985. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Új kirendeltség, uj tervek Lovaglás angoltanfolyammal Májusban lesz egy éve, hogy megalakult a Dunatours, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal gödöllői kirendeltsége. Ha a városban szeretnénk el­intézni utazási ügyeinket, ak­kor immár nemcsak az IDUSZ-ra hagyatkozhatunk. Milyen újdonságot jelent a Dunatours a szolgáltatások ezen ágában? Többek között erről érdeklődtünk Csányi Lászlóné kirendeltségv ehető­től. — Legfőbb sajátosságunk az, hogy programajánlataink mellett figyelembe tudjuk venni a hozzánk fordulók ké­réseit is, s nagyon sok kíván­ságot tudunk teljesíteni. Gon­dolok például arra, hogy egy- egy vállalati kollektíva, vagy iskolák kirándulásait is meg­szervezzük, oda, ahová kérik. Szerződésünk van a 20. szá­mú Volán gödöllői üzemegy­ségével, kedvezményes térítés­sel vehetjük igénybe autóbu­szaikat. Iskoláknak — Az Erkel Ferenc Általá­nos Iskolának Gyulára szerve­zünk kirándulást, a Madách Imre Szakmunkásképző Inté­zetnek viszont kétnapos szlo­vákiai utat intézünk. Máié megkeresett bennünket a Tö­rök Ignác Gimnázium is. — Azok is fordulhatnak hozzánk, akik nyári családi üdüléseken kívánnak részt venni, vagy idegenvezetőt szeretnének kérni. Már van­nak saját sikerélményeink is. Tavaly kétszáz vendégünk volt egy visegrádi hajózáson. A Debrecen melletti vekeri- tavi kempingben több csopor­tunk nyaralt. Programjuk elég változatos volt, hiszen a lovastanyán lo­vasoktatáson vettek részt, a délutánokat pedig angol nyelv- . tanfolyammal töltötték el. Igyekszünk színes, változatos formájú és módszerű, az isko­lai foglalkoztatási formáknál oldottabb órákat tartani. Sze­repjátszó beszélgetések, társal­gási gyakorlatok színesítik ezt az elfoglaltságot A selejtezőre — A múlt évig csak belföl­di utakat szervezhetett a Duna­tours, most megkaptuk a ki­utazási jogot szocialista és tő­kés országokba egyaránt. Si­keres volt a szilveszteri auszt­riai út, csehszlovákiai sítanfo­lyamaink is népszerűek. Ha már a sportnál tartunk, de fe­ledkezzünk meg arról sem, hogy néhány jegy még kapha­tó és április közepi bécsi oszt­rák—magyar VB-selejtezőre. — Május végén a Savaria táncversenyre indítunk autó­buszt Szombathelyre, novem­ber elején Szlovákiába uta­zunk. A program neve Petőfi nyomában. Felkeressük azo­kat a településeket, ahol fel­vidékig útja során megfordult a költő. Az egyes állomásokon szakértő idegenvezető lesz a házigazda. Egy Petőfi-vetél- kedősorozat nyertesei is a ven­dégeink lesznek. A nemzetközi ifjúsági évhez kapcsolódva néhány külföldi útra 15 százalékos kedvez­ményt nyújtunk a fiatalok­nak. — Részt vállalunk szűkebb környékünk népszerűsítésében is. Több Pest megyei kirán­dulás érinti Gödöllőt és von­záskörzetét. Autóbuszos kirán­dulásokra várunk jelentkező­ket Fát, Mogyoród, Galgahé- víz, Aszód, Galgamácsa irá­nyába. Egész évben megrendelhe­tő a gödöllői kirándulás. A programban szerepel az Er- zsébet-park, majd a barokk kastély megtekintése, a bes- nyői kapucinus zárdatemp­lom és az altemplom megláto­gatása, a helytörténeti, gyűjte­mény és a művelődési köz­pont bemutatása. Az aulában — A folklórprogramok kö­zül kiemelkedik a gödöllői la­kodalmas, de ezt már sokan ismerik. A tavaszi Galga men­ti népművészeti találkozóra újabb vendégeket igyekszünk csalogatni a környék más köz­ségeibe is. Szakembereknek ajánljuk a környék mezőgaz­dasági üzemeit, kutatóintéze­teit bemutató útjainkat. Gödöllőn nincs szálloda, ezért nagy keletje van a fize­tővendég-szobáknak. A Duna­tours helyi kirendeltsége ki­adókat és bérbe vevőket egy­aránt keres. A városi művelő­dési központban jó otthonra találtak, s a közművelődési intézmény is jól járt velük, hiszen így egy . szolgáltatással több van. Ha valaki belép az ajtón az aulába, csak balra kell tennie néhány lépést és az irodával találja magát szembe. B. G. Márciusi előzetes Prágai együttes Gödöllőn A következő hónapban, már­ciusban gyerekeknek négy, fel­nőtteknek három színházi elő­li űresegyház Farsangi mulatságok A veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola felső tagozata farsangi bált rende­zett. Délután három óra előtt jelmezesek tarka nyüzsgése töltötte be a kultúrház nagy­termét. A százötven beöltözött gyérek és a körben helyet foglaló szülők, izgatottan vár­ták a nagy eseményt, jelmeze­ik bemutatását a közönségnek, osztálytársaiknak, tanáraik­nak. A gyülekezés, felkészülés alatt, a NUMERÓ együttes gondoskodott a feszültség fel­oldásáról és az alaphangulat megteremtéséről. Itt megraga­dom az alkalmat, hogy egy kis propagandát csináljak a négy fiúnak, név szerint Ga­lambos László szóló- és rit­musgitárosnak, Vankó István basszusgitárosnak, Mondlián Zoltán orgonistának és Ta­kács László dobosnak. Alig fél éve kezdtek zenél­ni, de már most nívósán csi­nálják. Nagy sikert arattak m.ind a gyerekek, mind a fel­inőttek köreben. Játszanak 19G0-as Beatlest, régi rockot, twistet, mai breack-zenét, szó­val mindent. Nagyban hozzá­járultak a bál sikeréhez. A jelmezek ötleteiben nem völt hiány, mely elsősorban a szülők és az osztályfőnökök fantáziáját dicséri. Láthattunk itt varázslót, tűzmnnót, Don Quüotét, bohócot, Hamletet, vidéki zsürirablókat, takarító­nőt, vízvezetókszerelőt, de megjelent egy-két közismert jelmez is, úgy mint Szóvá doktor, a nagy ho-ho-ho-hor- gász a kukaccal és a nagy si­kert aratott Forró szél hőse, Surda. Az 5/D osztály jelmezesei igazgatójuknak adtak nyelv­tani feladatokat. Egy orosz ka­tona, hazánk felszabadulásá­nak közelgő 40. évfordulójá­nak tisztelegve köszöntötte az egybegyűlteket. Az egyéni jelmezesek verse­nyét — mint már több éve — most is a hatodikos Szabó Gergő nyerte, mint Hamlet. A zsűri ezenkívül még több ka­tegóriában osztott ki helyezé­seket, díjakat. A tombolasorsolás vidám színfoltja volt a délutánnak. Á négyéves Hajdú Réka — akit egy asztalra állítottak — húz­ta ki a sorsjegyeket. Sok cso­ki, filctoll, fogkrém, színes ce­ruza, golyóstoll talált gazdára. A veresegyházi pedagógu­sok, mint eddig minden évbe», most is kitettek magukért szervezésben, lebon yol í fás ban. Közösen örültek, játszottak a gyerekekkel. Szeretnek és tud­nak is játszani, őszintén, sal­langmentesen, s így válnak a gyermeki lélekvilág igazi dok­torává. nevelőjévé. Február 23-án a szülői mun­kaközösség. 24-én pedig az al­só tagozatos osztályok báljával folytatódnak majd a veres-egy­házi farsangi mulatságok. Cs. L. adás lesz a gödöllői művelődé­si központban. A gyerekeknek 11-én 9.30 és 11, 12-én 10 és 14 órakor a Varjúdombi me­leghozók című játékát adja elő az Állami, Bábszínház. Az első előadások mindkét napon a bérleteseknek szólnak. A felnőttek március 4-én es­te 8-kor a prágai Stúdió—A nevű együttest láthatják, amely a Rénszarvasok dala cí­mű darabot mutatja be szoba­színházi előadásban. Március 25-én ismét a kaposváriak jön­nek. Majakovszkij Gőzfürdő című vígjátékát adják elő dél­után 3 és este 7 órakor. A da­rabot Gothár Péter rendezte. Néhány név a népes szereplő- gárdából: Bezerédy Zoltán, Helyei László, Dénffy Sándor, Serf Egyed, Gyuricza István, Jordán Tamás, Csákányi Esz­ter, Lázár Kati. Társadalmi munka . Értékelték a múlt évet A tavalyi társadalmi munka értékelésére, s az idei tenniva­lók megbeszélésére tartottak koordinációs értekezletet szer­dán a gödöllői művelődési köz­pont színháztermében. A meg­jelenteket Aufmuth Éva, a HNF városi bizottságának tit­kára köszöntötte, majd Papp István tanácselnök számolt be a meghívott tanácstagok, kör­zeti párttitkárok, az MSZBT- tagcsoportok vezetői, a szak- szervezetek szakmaközi bi­zottsága tagjai és nem utolsó­sorban a vállalatok, intézmé­nyek vezetői előtt arról, hogy 1984-ben a felszabadulásunk 40., a várossá válás 20. évfor­dulójára és pártunk XIII. öbiílussal megváltéit engedély Szócséplés helyett tetteket! Mindenekelőtt engedélyt kell kérnem a hozzászóláshoz. En­gedélyt kell kérnem, mert el­kerülte a figyelmemet, hogy a kör fenntartásához obulusaim- mal nőm járultam hozzá. Ezek szerint nem is vagyok a város- szépítők körének tagja. A múlt év folyamán a varosszépítés­sel foglalkozó elgondolásom­mal fölöslegesen fáradoztam, mert egyetlen összejövetelen som említették meg. Ezt úgy veszem, hogy aki nem tette le a garast, az nem vehet részt e nemes játékban. Akár így van, akár nem, most mégis út­jára engedek egy pár sort, ta­lán éppen kiegészítésiként Kör Pál szombati jegyzetéhez. Le­het, hogy kissé talán erősen is hozva ki a kör eddigi vitáival kapcsolatos gondolataimat. Fölösleges vita Csak két ilyen vitán vettem részt, így nem mondhatok vé­leményt a többiről. Az a két vita azonban akárhogy akarom másképp értelmezni, csak oda kell kilyukadnom, hogy nem a célnak, nem a kör céljainak megfelelően zajlott le. Ez nem csak átvitt értelemben magya­rázható, hanem a valóságban is. A gondolatok elhagyván medrüket, átcsaptak egy olyan mederbe, amelyben vagy még, vagy már semmi keresnivaló­juk sem volt. Előbb vegyük talán azt, ami­kor olyasmiről folyt másfél órás vita, amikor még semmi köze sem lehetett a kör tagsá­gának a dolgok vitatásához. Az útépítés — értem alatta a Dó­zsa György út építését — még elég messze volt az átadás idő­pontjától, parkírozási és rako­dási rendet még nem lehetett megállapítani, csupán az alka­lom adta lehetőségek szerint lehetett eljárni. Másfél órás vita zajlott le arról, hogy a rendőrség miért nem tart szi­gorú rendet, miért nem bün­teti az össze-vissza parkírozó és rakodó kocsiiikat. Gépkocsi- vezető legyen az, aki az akkor fennálló káoszban a szabályok­nak megfelelően ismerhette volna ki 'magát. Másik eset a — már — meg­vitatása volt. Földobott téma a központi autóbusz-végállo­más elhelyezése. Másfél. óráig hagyták a kör tagjait azon rá­gódni, hogy hol lenne jobb he­lye a pályaudvarnak, talán hagyni jelenlegi helyén, a MÁV-állomásnál, esetleg ki­vinni az Ürréti-tóhoz, vagy a Ganz Árammérőgyárral szem­beni iskola mögé helyezni? A vitát a városi tanács részéről kiküldött elvtárs zárta le az­zal, hogy kár minden szóért, mert ez már határozatban rögzített ügy, melynek végre­hajtásához az építőelemek is meg vannak rendelve. és ta­vasszal meg is kezdik az épít­kezést. >íi fogja bírni Nos, ha most azt veszem, hogy a kör havonta egyszer jön össze, ,akkor szomorúan kell megállapítanom, hogy a kör kéthavi munkája fölösle­ges szócséplés volt. Engedtes­sék meg egy szerény vélemény azok ellenében, akik a város- központot féltik az autóbusz­végállomástól. Nem kell félte­ni. Tucatnyj nagyvárosunk példázza, hogy nem teszik tönkre a városközpont szépsé­gét. A sok közül csak egyet, a szombathelyit említeném meg. kongresszusára készülve 70 millió forint értékű társadalmi munka született. A munkában élen járóknak elismerést nyújtottak át. Az, üzemek és intézmények közül kategóriánként I, helyezést ért el a Ganz Árammérőgyár, a Dunaimenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat, a helytörténeti gyűjtemény és az Agrártudományi Egyetem (ez utóbbiak megosztva) és a Pető­fi Sándor Általános Iskola szü­lői munkaközössége. II. helye­zett a Gödöllői Gépgyár, a Vegyesipari ’ Szövetkezet, a MÉM Műszaki Intézet és a Damjanich János Általános Is­kola szülői munkaközössége. A római korból maradt rom- lcert, benne a borostyánkőút, püspöki templom, pártház, két-három múzeum, az új mű­velődési központ, megyed könyvtár, tanárképző főiskola, a szomszédságában megfér a központi autóbusz-pályaudvar. Véleményem szerint a gödöllői művelődési központ, a bútor­áruház, az óvoda és a iközpon- ti rendelőintézet is ki fogja bírni ezt a közelséget. Végül is nem az a nagyobb kérdés, hogy hol lesz, hanem az, hogy a tervezők és építészek ho­gyan fogják megoldani, figye­lembe véve a környezetbe va­ló beillesztést, mind gyakor­lati, mind esztétikai szempont­ból. Erre már figyelhet a vá- rosszépítők köre, és a bemuta­tott tervek ismeretében eset­leg módosító javaslattal élhet. Kör PáJ. írásában a csoport megalakulását példátlan vál­lalkozásnak minősíti. Az is volna, ha valóban a város szépítésével és régi értékeinek megmentésével foglalkozna. Az előbb említett két dolog nem erre vall. Éppen ezért volna szükség több vezetőségi taggal körülvett irányítóra, aki a kör tagjainak írásban beadott, vagy az összejöveteleken szó­val elmondott elgondolásait összegyűjtve és megtárgyalva vinné az arra illetékes városi végrehajtó szervekhez. Eredeti ötlet A megoldás az ő feladatuk. Ehhez pénz kell, mégpedig nem is kevés, amely összeget nem hiszem, hogy a kör tag­jainak obulusaiból lehetne összerakni. Ezek a tagdíjak jó, ha egy jól működő csoport fenntartásának a költségeit fedezni tudják. Egy köztéri szobor, emlékmű felállítása, vagy akár egy utca fásítási és parkosítási költségei is jóval meghaladják azt az összeget, ami a tagdíjból összejöhet. S végül a tagok többsége, ha nem is éppen világjáró, de szűkös pátriánkon kívül is jó pár helyen megfordult és lá­tott valamit, amit egy kis mó­dosítással nálunk is meg le­hetne valósítani, nem csak a magunk, hanem az ide látoga­tók gyönyörködtetésére is. Sőt ismervén a tagok jó ré­szét, az is lehet, hogy nem le­másolt, hanem eredeti ötletek­kel gazdagítják a kör munká­Váci György kétszeres arany­díjas könyvkötőmestérnek, az Országház könyvkötőjének A könyvkötészet múltja 'és jele­ne címmel volt kiállítása a Ganz Árammérőgyár ifjúsági klubjában. Bevallom őszintén, a könyvkötészetben nem va­gyok egy professzor, így kissé idegenkedve léptem be a he­lyiségbe. Ezt levetkőzve, rá­jöttem, -hogy egy ritka szép szakma, művészeti ág alkotá­sait nézhetem. Váci.György nagynevű mes­ter, aki nemcsak határainkon belül ismert. Ezzel a kiállítás­sal már több környező ország­ban, de az Egyesült Államok­ban is szerepelt. Ha a könyv eredetét kutat­juk, az ókorban kell kezde­nünk. A régi görögök és a ró­maiak használták a dipticho- nokat. A diptichon zsineggel vagy kapcsokkal összekötött két tábialap, melyek belső fe­le viasszal volt bevonva. E be­vonatra írták bronz, fa, vagy csont vessző vei az üzenetet. A legrégibb könyvemlék a VII. századból való'. A könyv mai formája a kereszténység­gel honosodott meg. Komolyabb könyvkötészet­ről a XII. századtól beszélhe­tünk, ekkor kezdték a bőrrel és bársonnyal való kötést. A XV. században már fémborí­tást is alkalmaztak. E század jeles mesterei a franciák és az olaszok voltak. Meg kell említsük Mátyás király Corvináit, melyek a ma­gyar könyvkötési kultúra ékes­ségei. Nagyon szép és változa­tos a régi budai és debreceni könvvkötőművészet. A Kner- család könyvművészete és a nyomdatechnikában elért ered­ménye már a fiatalabb emlé­kek közé tartozik. ját és városunk szépségét. He­lyünk van hozzá bőven, hiszen városunk fekvése e csodálatos dombkoszorúban annyi lehető­séget nyújt, amennyit nem egy, hanem két emberöltő sem tud maradéktalanul befejezni. Visszatérve Kör Pál szom­bati jegyzetének első részére, valóban ideje lenne a megszü­letésnek, olyan tagokkal, akik nem csak a körre nem tartozó dolgokon rágódnának órákon át, hanem életrevaló elgondo­lásokkal akarják a várost szé­píteni. Munkájukhoz pedig — ha tetszik, ha nem — a vég­rehajtó szerveket is meg kelle­ne nyerni. Czangár Gyula ★ Szívesen adunk nyilvánossá­got Czangár Gyula írásának, mert minden sorából érződik, hogy tenni szeretne a városért, s ha esetleg türelmetlen, az a gyakran tapasztalható tehetet­lenség miatt van. Egy-két he­lyen azonban ő is elköveti azo­kat a hibákat, amiket ostoroz. Meglehet, hogy amikor ott volt az üléseken, nem esett szó az obulusokról, előtte és utána azonban számtalanszor, szó­ban, írásban, oldalunk hasáb­jain is. A buszpályaudvar vi­táját is mindig olyanok provo­kálták, akik előzőleg nem je­lentek meg, s így nem tudhat­ták vagy nem akarták tudni, hogy az eldöntött kérdés. Ak­kor is nyitott kapukat dönget Czangár Gyula, amikor a ve­zetőséget hiányolja, hiszen januárban választották meg, éppen abban a reményben, hogy maguk köré gyűjtsön egy tevékeny magot, amely elmoz­díthatná a holtpontról a kör ügyit. Aszód Falugyűlések Ma, csütörtökön kezdődnek Aszódon a falugyűlések. A mai összejövetel a tanács nagy­termében lesz, 25-én a lakóte­lepi napköziben tartanak esz­mecserét a nagyközség vezetői és lakói. A társközségekben szintén tartanak falugyűlést, Domonyban február 22-én, Domonyvölgyben 27-én, Ikla- dori március 1-én, Domonyban és Ikladon a tanácsi kirendelt­ségen, Domonyvölgyben az is­kolában tartják a tanácskozást. Valamennyi este G órakor kez­dődik. A kiállítás talán legszebb, szemnek leggyönyörködtetőbb darabjai a váci könyvkötészet díszmunkái voltak. Sok színes fotó, eredeti — a szakmában használt — kézi . szerszám tette érdekessé a ki­állítást, mely elejétől a végéig időrendi sorrendben követte a könyv történetét. Az utolsó paraván a mai mo­dern könyv- és nyomdatechni­kával foglalkozott. Ma már nagyüzemi módon, emberi kéz érintése nélkül készülnek a könyvek. Talán ki fog halni egy ősi, mesterség? Kár lenne. Szegé­nyebb lenne művészeti kultú­ránk. Mi, akik láttuk, gazdagabbak lettünk egy művészi élmény­nyel Váci György kiállítása ál­tal. Csatári Lajos A siop programja Gödöllő, művelődési ház: Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 óráig. Iklad, általános iskola: Nyolcadikosok klubja, 17 órakor. Aszód, általános iskola: Csapat Ki mit tud? A holdlakók titka. Színes, Szinkronizált belga rajz sci-fi film. Csak 4 órakor. Harctéri regény. Színes szov­jet film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (GödöUöi Hírlap) A könyv története Váci György kiáltása

Next

/
Oldalképek
Tartalom