Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

1985. FEERüAR 21., CSÜTÖRTÖK Megújuló pályaudvar Látványos változások nélkül Amikor 1074-ben bizonyos­sá vált, hogy a békásmegyeri lakótelep felépül, a BKV előtt is egyértelművé lett, hogy a megnövekedett utasforgalmat csak nagyfokú fejlesztés után lehet kielégíteni. Mindössze két adattal iga­zoljuk, hogy valóban minőségi változásra volt szükség. 1974- ben naponta 29 ezer ember utazott a Batthyány tér és Bé­kásmegyer között, 1985-ben 05 ezer. Ehhez szíveskedjenek hozzáadni azt a növekedést, amelyet a vonal mentén fek­vő községek dinamikus népes­ségszaporulata okozott, s vi­lágossá válik, mit jelentenek a zöld-fehér szerelvények a Dunakanyar közlekedésében. Megvalósult Az utaztatás gyorsaságát és kulturáltságát csak a Metró színvonalát megközelítő gyors­vasútrendszer kiépítésével le­het megtartani, szögezték le az illetékesek. E cél érdekében kicserélték a vonalon közle­kedő járműállományt, elkezd­ték a korszerű tároló- és ja­vítóbázis kialakítását, a meg­levő áramátalakítóit bővítését, a vonali biztosító berendezés építését, a pálya és felsőveze- ték-rendszer teljes rekonstruk­cióját. A tervezett költségek többre rúgtak kétmilliárdnál. Ma már az utasok sem tagad­ják, hogy megvalósult a cél: csúcsidőben négypercenként indulnak a szerelvények a Batthyány térről Békásme­gyerre, s nyolcpercenként Szentendrére. Abban az időben, amikor a korszerűsítő munkák folytak, az emberek sokat beszéltek a gyorsvasútról, amely lényege­sen csökkentené a menetidőt a főváros és a Dunakanyar kapuja között. Meg kell mon­dani, s ezt annak idején la­punk is megírta, hogy erről egyelőre lemondhatunk. Fő­képpen azért, mert sok a szint­beli kereszteződés a vonalon, s ezekbe balesetveszélyes vol­na nagy sebességgel belero­bogni, a felüljárók építése pe­dig sokba kerülne. A szentendrei tároló- és ja­vítóbázisból eddig elkészült az „A” hajó s a „B” hajó épí­tésszerelése. Az egész komple­xum üzembe helyezését 1980 elejére tervezik. Városunk új HÉV-ál'.omásániak az átadása a hetedik ötéves terv végére várható. Reméljük, hogy az épület nemcsak korszerű lesz, hanem külső megjelenésében is illeszkedik a város sajátos stílusához. Az említett beru­házás elkészültéig van még idő, a Rózsa Ferenc utcai ke­reszteződés jelzője azonban tavasszal már működni fog. Tíz évvel ezelőtt jelentékte­len volt a HÉV-á’:Lomás kör­nyéke. A buszok egy keskeny . macskaköves utcán várakoz­tak, a 11-es útig a temető és a benzinkút foglalta el a he­lyet. S 1990-re a múltat őrző „tanúállomás” is eltűnik. Nagy­városi forgalmi csomópont alakul ki, négysávos úttal, aluljáróval, buszpályaudvarral. S ezzel a Volán 20-as Válla­lat szentendrei üzemigazgató­ságához érkeztünk. Jelzőlámpa Százötven dolgozó 40 jármű­vel hét helyi és 4 helyközi já­ratot bonyolít le. Huszonegy települést kapcsolnak össze, nyolc vonalon szállítják isko­lába á tanulókat. Naponta húszezren érkeznek a HÉV- hez vagy a munkahelyükre az autóbuszokon. A szerződéses és különjáratok száma egyre növekszik. A sárga csikókon utazók vé­leménye megoszlik a voláno- sok munkáját illetően. A szél­sőséges megfogalmazások kö­zött ez esetben is középen ta­lálható az igazság. Komoly pa­naszra nincs okuk a buszokat igénybe vevőknek. Igaz, hogy vannak zsúfolt járatok, (csúcs­időben a Felszabadulás lakó­telepről Budapest felé vagy onnan vissza), de arra is gon­dolni kell, hogy ugyanezeken a vonalakon gyakran tucat­nyian sincsenek a csuklóso­kon. Bizony, nincs irigylésre méltó helyzetben a vállalat a mai üzemanyag-, alkatrész- és energiaárak mellett. A Jövő A jövőben látványos válto­zások nem lesznek a térség közlekedésében. De indul a körjárat a Felszabadulás lakó­telepen, megoldják a pilisszán­tóink — közvetlen vonalon való — Szentendrére juttatá­sát is. A legforgalmasabb részeken futó kocsik URH-készülékeket kapnak, hogy szükség esetén gyors kapcsolatot tudjanak te­remteni a központtal. Ma ugyanis az a helyzet, hogy pél­dául az Esztergomból Buda­pest felé közlekedő járatról csak akkor tudnak valamit, ha üzenetet kapnak. A busz eltűnik a Dunakanyar hegyei között. Az utastájékoztatás ja­vítása érdekében magnetofo­nokat helyeznek el a jármű­vekben. íme, ilyen közlekedési esé­lyekkel nézünk 1985 tavasza s a hetedik ötéves terv elé. H ügyelet. A hét végén az ügyeletes állatorvos dr. Szétag Jenő (Budapest, Kiscelli út 33 szám, telefon: 889-381) lesz. Az ügyelet szombat reggel nyolc­tól hétfő reggel nyolcig tart. A szakember csak elsősegély­nyújtás céljából hívható. 0 Eboltás. Február 23-án szombaton 10 és 12 óra között I sors jelölte ki útját Kalauz János Pomázon la­kik az Orgona utca 17. szám alatt. Amikor 1944. novembe­rében úgy döntött, hogy meg­keresi a szlovák partizánokat, nem gondolt a történelemre, csak belefáradt a háborúba, gyűlölte a nácikat, s alig vár­ta, hogy valamit tehessen elle­nük. Kalauz János 1940-ben vo­nult be, kocsis lett, s végigsze- kerezte Kelet-Európát. Turóc- szentmártonnál aztán „lelé­pett”, felment a hegyekbe, s csatlakozott a partizánokhoz. — Nem sokat tudok én er­ről mondani — tiltakozik, ami­kor arra kérem, hogy részle­tezze ezeknek a heteknek a történetét. Aztán csak kiderül, hogy magyar katonaruhában, magas rangú szovjet tiszt ve­zetésével vállalták kisebb cso­portokban hidak és vasúti sí­nek robbantását a németek há­tában. Egyre többen lettek, bunkereket építettek, s a szlo­vák ellenállókkal közös akció­kat szerveztek. Amikor a front túljutott rajtuk, vezetőjük ra­jokba szervezte őket, s levo­nultak Turócszentmártonba. Leadták fegyvereiket, mee- tisztálkodtak. s végre, öt év után szabadoknak érezték ma­gukat. A felszabadulás után Kalauz János nem beszélt arról, hogy mit csinált a háború utolsó hó- napiaiban. Kemény fizikai munkával kereste meg a ke­nyerét. A hatvanas évek ele­jén két katonaeimboráia és partizán társa, utazott Turór- szentmártonha. Neki is hozták az üzenetet, hogv a szlovák pa­rancsnok emlékszik rá. Két ki­tüntetést kapott, az egviket a volt vezetőié hoz‘a nomázi ott­honába. 1970-ben Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérmet, maid két évvel ezelőtt Magyar Partizán Emlékérmet kanott. Felvették a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetségé­be. Igaz, hogv mindezt a baj- társai intézték, mert Kalauz János nem járt utána a dolog­nak. Ügy tartotta, hogy min­den, ami a fronton történt, másképp nem lehetett. Sze­gény embernek a sorsa jelölje ki, melyik oldalra álljon. Az esetet, amelynek Kalauz János az egyik főhőse, Tom- pach Jakab elbeszéléséből tud­tam meg. — 1944 novemberének vé­gén három golyóval a testem­ben észhez tértem, s az árok­ból felmásztam az útpadkára. Már rengeteg vért vesztettem, az úton nagy összevisszaság­ban vonultak vissza a csapa­tok. Valahol Krasznahorka kö­rül lehettünk. Ahogy bírtam, kiabáltam segítségért. Azon­ban senki nem törődött ve­lem, sok volt a sebesült. Már leszámoltam az élettel, amikor hallom, hogy valaki azt mond­ja: te vagy az, Jaksi? A vé­letlen több tízezer ember kö­zül Kalauz János rokonomat és falubelimet vezette oda. Ar­ra még emlékszem, hogy fel­tett a lovas kocsijára. Később mesélte el, hogy a besztercebá­nyai kórházba vitt, s átadott az orvosoknak. Kalauz János állapota igen megromlott. Nagy segítség szá­mára a százszázalékos nyugdíj és az évenkénti üdülési lehe­tőség. A falumban tanultam hajdan az öregektől, hogf a sors mindig igazságot szolgál­tat. Ez Kalauz János esetében ‘is így történt. oltják a kutyákat a Bükkös­part 34 szám alatt Ugyanezen a napon délután egy és három óra között ízbégen, a pásztor­házban lehet beoltatni az ebe­ket. A pótoltás március má­sodikén lesz a Bükköspart 34 szám alatt, az állatorvosi ren­delőben délelőtt 10 és délután három óra között. Minden há­rom hónaposnál idősebb ku­tyát kötelező beoltatni veszett­ség ellen! A rendőrség felhívása A Szentendrei Rendőrkapi­tányság közlekedési alosztálya kéri ärmste a piros színű Sko­da gépkocsinak a vezetőjét, aki január 30-án Szentendre belterületén a Kossuth Lajos utcában közlekedett, és ott egy köztisztasági munkálato­kat végző gyalogos nekiment a jármű jobb első oldalának, s ennek következtében elesett és megsérült,, hogy személyesen vagy telefonod (10-233) jelent­kezzen a Szentendrei Rendőr- kapitányságon. SZENTENDRE! floe A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ 11*81 0 Villanófény r/ ? í Ez igen, mondtam magam- ^ *} ban, amikor Szentendrén, a vá- ^ $ rosi tanácsnál minden hónap- ^ i* ban a kezembe adták a kör- í ízet községeinek vb- és tanács- y X ülési tervezetét. Mondták — te- y. Xkintvc, hogy az események rö- X jL vid időn fieTül következtek —. X ^ ezekre bizton számíthatok, elő-g £re megnéznetem, melyik te>ie-^ í pülésen tárgyalnak a testűié- 4 y tek közérdeklődésre számot v p tartó napirendet, í A megjelölt napokat és Idő-í 5\ pontokat gondosan feljegyez- x item a naplómba, s igyekeztemx X számon tartani az üléseket. Az-x p tán rájöttem, hogy nem kell ^ */ túl komolyan venni ezeket í tervezeteket, mert gyakran cl- í X halasztják a tanácskozásokat, y x megváltoztatják a napirendet, x x Legutóbb Szigetmonostoron X A jártam meg, mert kiderült, X £ hogy a vb-títkár szabadsága n í miatt csak egy hét múlva ke- jí írül sor az ülésre. Nem baj.í X gondoltam, ugyanezen a napon v XEudakalászon is érdekel egy té-x £ ma, megyek oda. ; í — Sajnos, mondta • nagy- í X községi tanács elnöke, azt a r.a- X X pircndi pontot nem tárgyaljuk. X A „nem Jött össze”. Csak egy»ít- ^ len tárgya lesz a vb-ülésnek. $ 'A Szomorúan néztem a terve- ^ £ zetem dátumát, s számolgat- £ ^ tam. Az illető tanácsoknak még í íkét héttel sem kellett előrelát-í X ni, araikor leadták stencilezés- x xre az anyagot. Tényleg nemz X tudta a titkár, hogy egy hét x J múlva szabadságra megy? ^ í Vagy nem derült ki a hónap^ í elején, hogy a hónap derekán í íncm lehet tárgyalni azt a napl-í X rendi pontot? Vagy netalán for- x x malis a tervezés? De akkor mix X szükség van rá? Ila viszont £ p dolgoznak az elkészítésével, A/ í miért nem tartják az időpon- ^ í tot és tárgyat? í X Érdckesi, hogy a szentendreit X tanácsnál nem tapasztaltam ha- y Xsonlót. Hajszálpontosan követ-X p kéz tek a testületi ülések. Ottx X miért van becsülete a tervnek? p $ Jól tudom, hogy a községig í tanácsok nem kötelesek egyez-í íletni a körzetközpont appará-g x tusával ez ügyben. De akkor g X hogy kaphatják meg a segít-x X séget a „nagyobb testvértől”? X A Hiszen olvasom azt is a terve-x P zet megfelelő rubrikájában,^ í hogy a várostól ki megy az íl- A í lető község ülésére. Véletlenül g í megkérdeztem: az említett kétx X változást tőlem tudták mtgx Xazok is, akik menni akartak aX A falvakba. g Lehet, hogy a tudásom már£ í elavult, kimaradtam újabb tau-^ í folyamokról, de én még art ta*g g nullám: a tervezés arra Jö.g /hogy felkészülten, idejében ér-x Xkezzünk, foglalkozzunk valami-x A vei. Hogy rendet tudjunk tar- X J tani. képesek legyünk a dolgo- X í kát szelektálni; Hogy „menet-^ í rendje” legyen a teVékcnysé-í X günknek. Lám, tévedtem. A A X tervezés arra is jó, hogy lür- 5 x zavart teremtsen. ^ I rA\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Megemlékezés Városunk zeneiskolájának zongora tanszaka február 26- án este fél hatkor a pomázi művelődési ház klubjában megemlékezést ttart Bach, Hän­del és Scarlatti születésének tricentenáriuma alkalmából. A megemlékezésen azok a növen­dékek szerepelnek, akik félévi vizsgájuk során a legszínvona- loeabban adták elő a kötelező bar ölek műveket. A hangversenyt diavetítés színesíti, Bach életének szín­helyeit, korabeli hangszereket nézhetnek a résztvevők a ba­rokk muzsika hallgatása köz­ben. A rendezők szeretettel várják az érdeklődőket. Kék Duna Szakszövetkezet Fontos az előszerződés Nőttek az öntözési költségek A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár szín­háztermében szombaton tartotta zárszámadó közgyűlé­sét a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet, melyen megjelent Rozgonyl Ernőné dr., a városi pártbizottság első titkára és dr. Polgár Mihály, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának a vezetője. A tagságot Lázár Antal clniik tájékoztatta az 1981-ben elért' eredményekről. Elmondta, hogy kiemelkedő esz­tendőt zártak. A 3617 hektárról csaknem 600 vagon sze­mes terményt értékesítettek, termesztettek mustárt, édes­köményt, a vágóhídjukon feldolgoztak tízezer sertést. Az ipari és építőipari fő- ágazat elmaradt a tervezettől (1,5 millió forinttal), mert a pócsmegyeri bakelit-, a sziget­monostori lakatos- és a tahi­tótfalui pvc-üzem megrendelé­seinek száma lecsökkent. Vi­gasztaló, hogy aa építőipar hosszú é.vek után először 100 ezer forintos nyereséggel zárt. A kereskedelmi és vendég- láitóipari ágazat teljesítette a nyereségtervét, különösen a NOVORG és a THERMO- SZERN szakcsoportok tagjai tették a dolgukat szorgalma­san, A szakszövetkezet legha­tékonyabban tevékenykedő dolgozói a Tahitőitflaluban dol­gozó flakonkészüők voltak. A háztájikban ezerrel keve­sebb nyulat, 15 ezerrel keve­sebb csirkét. 600-zal több ser­tést tartottak. 1210 mázsa tá­pot és 3000 mázsa szemes ter­ményt értékesítettek a szak­osé porítagokitak. A szövetkezeti közös vagyon értéke elérte a 146 millió fo­rintot, az egy személyre jutó nyereség 10 ezer 289. az össz- eredmény 7 millió 058 forint lett. Az utóbbi négy évben csaknem 74 milliót fordítottak beruházásra. Ezeket az ered­ményeket 212 fős létszámcsök­kentéssel, s a szabályozóvál­tások következtében 16 millió­val nagyobb elvonás mellett érték el. Erre az esztendőre csaknem 214 milliós árbevé­telt, o 10 milliós nyereséget terveztek. Az olvasó joggal várhatja, hogy mikor esik szó a szamó­cáról. A körzet apraja-nagyja tudja, hogy a szigeti községek lakosságának egyik megélhe­tési forrása e népszerű gyü­mölcs. Tavaly is 140 hektáron termesztették. Igaz. hogy ta­lán több keserűséget, mint örömöt okozott. Azért, mert a budapesti Zöldért által aján­lott árak az önköltséget sem fedezték. Ezért az előző esz­tendők 140 vagonos üzlete he­lyett csak 20 vagonnyit adtak el a régi partnernek, a többit más csatornákon értékesítet­tük. Most, a közgyűlésen em­lékeztettek erre, a felszólalók hangsúlyozták az előszerző­dés megkötésének fontosságát, hogy ne akkor kapkodjanak, amikor a gyümölcs a nyakuk­ra érik. Könnyebbséget je­lent, hogy a Dunakeszi Kon­zervgyár az ipari felhaszná­lásra alkalmas szamócát 18 forintos egységárért elviszi. Nehezíti viszont a helyzetet, hogy tavaly megszűnt a gyü­mölcsre adott állami dotáció, a szaporítóanyag ára darabon­ként 80 fillérre emelkedett. Száz négyszögöl beültetése így 880 forintba kerül. Sokszoro­sára nőttek az öntözési költsé­gek, többször kell védekezni a kártevők ellen. Sok termesztő felelőtlenül zöldségféléket ül­tet a szamócatáblába, elősegít­ve ezzel a kártevők elszaporo­dását. Ha mindehhez hozzá­tesszük a felvásárlásban ural­kodó lehetetlen helyzetet, ért­hetővé válik az emberek elke­seredettsége. A közgyűlésen Viler And­rást elnökhelyettessé, Kiss Lászlót a döntőbizottság elnö­kévé, Csizmadia Jánosnét a nőhizottság elnökévé. Lázár Antalt és Csörgő Mihályt kül­dötté választották. Kilenc szö­vetkezeti felsőt kiváló dolgozó oklevéllel tüntettek ki, a szo­cialista brigádverseny megnye­réséért járó 10 ezer forintot a Kiss László által vezetett, II. Rákóczi Ferenc nevét viselő kollektíva nyerte el. A résztvevőket a szövetke­zet nevét viselő Kék Duna Táncegyüttes szórakoztatta, majd közös ebéddel zárták a programot. Tömegsport Szigetmonostoron Tarsolyunkban van a marsallbot Nagy csend van ilyenkor té­len a szigeten. Tahitótfalutúl Szigetmonostorig senkivel nem találkozik az ember. A faluban alig mozognak az utcán. Az is­kola körül megélénkül a for­galom. Bencsik Erzsébettel, a fiatal igazgatóhelyettessel, aki egy­ben a tömegsport felelőse is, vitatkozunk, ő azt állítja, hogy a körülményekhez képest sokan sportolnak a község la­kói közül, nekem az a véle­ményem, hogy nem. Nézzük, mi van a mérleg két serpenyő­jében? Hatvanan Mindenekelőtt vegyük a szá­mokat! Szigetmonostoron 133 ember él. Kisebb-nagyobb rendszerességgel hatvanan mo­zognak, beleértve a község labdarúgó-csapatának tagjait is. A szorosan vett tömeg­sporthoz a karate és a nők tornája tartozik. Az előbbi új kezdeményezés, harmincán fi­zették be a havi ötven forin­tot, az utóbbira átlagosan tí­zen járnak, az évszakoktól függően hol többen, hol keve­sebben. Talán asztalitenisz szakosz­tály is alakul, mert Nemes Ti­bor, a Szentendrei Petőfi NB Il-es csapatának az edzője minden hétfőn ingyen és bér­mentve edzést tart. A gyere­kek körében nagy a lelkesedés, próbálták csábítani a lakossá­got, de kicsi volt az érdeklő­dés. Nyáron van még egy lehető­ség a sportolásra, az úgyne­vezett vízitúra-klubban, s ez­zel végeztünk a felsorolással. Az ezerháromszáz lakosból tehát hatvanan sportolnak ki­sebb-nagyobb rendszeresség­gel. Ha a tizenöt labdarúgó fiatalt és az úttörőket kivon­juk, csak azok az értelmiségi nők maradnak, akik a torna­foglalkozásokra járnak. De hol vannak a többiek? — A dolgozók és a tanulók eljárnak. Este hat órára érkez­nek haza. A helyben maradók földet művelnek, a mezőgazda- sági munkák idején nincs ide­jük .sportolásra — - mondja Bencsik Erzsébet. Tipikus? A 21x13 méteres tornate­remben hétfőn asztaliteniszez­nek, kedden fociznak, szerdán és pénteken karatéznak. Szom­baton és vasárnap üres. Miért hoztuk fel példának Szigetmonostort? Mert úgy érezzük, hogy tipikus. Szent­endrén és körzetében, de — kockáztassuk meg — másutt is az a helyzet, hogy tömeg­sportnak a nagy létszámmal induló, s aztán divatja múltá­val elhaló akciókat nevezzük. Jobb esetben baráti körök, munkahelyek kollektívájának egy része jár, mondjuk, fut­ballozni. Az arcok azonban szinte mindig ugyanazok. A hivatalosan szervezett meg­mozdulások száma nagyon ke­vés, a sikerük változó. Az ok: még mindig csodabogárnak számít, aki hajlandó céltuda­tosan, egészségi állapotához és korához mért rendszeres test­mozgásra. A döntő többség a fáradtságra, az időhiányra hi­vatkozva leül a tv elé. Aztán csodálkozik, amikor nagy mun­kája és állítólagos fáradtsága mellett évről évre bővebb nad­rágot kell vennie, s gondot okoz — középkorú emberek­nek — felmenni a harmadik 'emeletre. Akaraterővel Lehetne még érveket sora­koztatni a mozgásszegénység indoklására, még többet kelle­ne, de most csak annyit: szél­sőséges esetektől eltekintve az ember az egészsége marsall- botját is a tarsolyában hordja. Hogy meddig tud harcba száll­ni az idővel, csak akaraterő, s nem pénz kérdése. Az oldalt frta: Vicsotka Mihály Fotó: Hancsovszki János Hírek a város életéből g

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom