Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ára: t.liO flirint 1985. FEBRUÁR 31., CSÜTÖRTÖK MM:-----•---------­Kü ldöttek a tagság bizalmából (3. oldal) Nagy falat — meg kell rágni! (4. oldal) A Ceglédi Vasutas vezet (7. oldal) Egy kórház — egy körzet (8, oldal) Vecsés, Ferihegy Tsz Szükségből kovácsolt erény Mihail Gorbacsov választási beszéde A közvélemény megegyezést vár Nem tudom hányán vannak' a vecsési Ferihegy Termelő­szövetkezet dolgozói közül, akik a mintegy hatvan olda­las, óriási táblázatokkal meg­tűzdelt, a mérlegbeszámolót és az idei tervet tartalmazó írá­sos jelentésben igazán ki tud­nak igazodni. Gyanúm szerint kevesen, hiszen ma már a szerteágazó gazdálkodás ered­ményeit sokoldalúan számba- vevó számítások megértéséhez alapos előtanulmányok szük­ségeltetnek. S ha akadnak is a kertészek, traktorosok és ipari munkások között, akik önszor­galomból megtanulták érteni és értékelni a bonyolult szám- oszlopokat, még mindig zavar­ba jöhetnek, ha ezek alapján akarják megítélni az elmúlt esztendő gazdasági eredmé­nyeit. Ünneplés helyett A 4120 hektáron gazdálkodó 1234 embert foglalkoztató ter­melőszövetkezet tagjai és al­kalmazottai ugyanis joggal di­csekedhetnének el azzal, hogy az egy főre jutó termelési, ér­ték tavaly rohamosan emelke­dettí, a havi átlagos munkabér meghaladja a 6 ezer forintot, s az országos átlagot messze meghaladó mértékben, 17 szá­zalékkal növekedtek a bérek. A tegnapi zárszámadó küldött- gyűlés több mint 100 résztvevő­je mégsem ünnepi hangulatban tanácskozott, mint ahogy az előző részközgyűléseken, mun­kahelyi tanácskozásokon is a megfontolt vita, a kritikus ön­értékelés volt a jellemző hang­nem. S az igazat megvallva különösebb ok nem is volt az eredmények feletti újjongásra, hiszen a vecsési Ferihegyben, az országszerte ismert minta­gazdaságban, a korszerű élel­miszer-feldolgozó üzemei miatt is irigyelt téesnben éppen csak elkerülték a veszteséges, vagy az alaphiányos titulust. Amíg az elmúlt években általában 30—40 millió forint között volt a nyereség, most csupán 8 mil­lió 300 ezer.lett az eredmény, részesedési juttatásra pedig mindössze 740 ezer forintot fordíthatnak. Törlesztőn! az adósságot A miértre, a küldöttgyűlés résztvevői és vendégei számá­ra Dobrovitz József elnök, Ihász Zoltán termelési elnök­helyettes és Balázs Géza fő­könyvelőhelyettes szolgált ma­gyarázattal.' Az okok közül az első itt is az aszály, amely immár má­sodszor . rontotta le alaposan az alaptevékenység eredmé­nyeit. Csupán a kukoricater­mesztésben 3 millió 300 ezer forint volt a nem várt kár. Az alacsony hozamok miatti magas takarmányárak, az ál­lattenyésztő telépek ráfordítá­sait emelték meg. Megsínylette a szárazságot a kertészet, s fzt a szövetkezetiek 4 millió fo­rintja bánja. Hozhatott volna vigaszt a most jól termő, hír­neves vecsési káposzta, melyet — sok más gazdasággal szem­ben — az utolsó grammig si­került értékesíteni. Ez esetben azonban az országszerte bő termés szorította le majdnem önköltségi szintre az árakat. A szövetkezetekben túlságo­san magasnak tartott adók és a hitelek után fizetendő kamar tok valamennyi gazdaságban okoznak gondokat, itt azonban az átlagosnál is többet, hiszen az élelmiszer-feldolgozó üze­mek megépítése és korszerű gépekkel való felszerelése után most kell törleszteni az adós­ságot. Ebben a szövetkezetben az alacsony nyereséghányad azon­ban nemcsak természeti, vagy közgazdasági tényezőkkel ma­gyarázható. Egy az év elején tartott, több hónapos pénz­ügyminisztériumi vizsgálat ugyanis jelentős még 1983-ban történt és túlnyomórészt az adózással kapcsolatos szabály­talanságokat tárt fel, s ennek Közismert, hogy a kitartó és rendkívüli hideg miatt ezen a télen minden korábbinál szigorúbban kell takarékos­kodnunk áz energiával. A kri­tikus napokat, heteket a kor­mány bizonyos korlátozó in­tézkedésekkel igyekezett át­hidalni. S hogy a lakásokban, az iskolákban, az orvosi ren­delőkben lehetőleg egyetlen fűtőtest se maradjon hideg, elsősorban a termelő üzeme­ket érintették ezek a korláto­zások. Hány napig kényszerültek félgőzzel, félenorgiával termel­ni, s vajon milyen hatása lesz ennek a vállalat gazdálkodá­sában? — kérdeztük néhány Pest megyei iparvállalat veze­tőit. A Csepel Autógyárban, bár az egri gyáregységet is érintette a korlátozás, komoly gondokat az energiakiesés a szigotszontmiklósi törzsgyár­ban okozott. Három-négy nap­ra kellett leállítaniuk az al­katrészgyártást, a járműgyár­ban az alvázgvártást, illetve -szerelést; a hőkezelő üzemben a munkát. A Csepel Autógyár­ban ugyanis míg általában óránként 5500, az elmúlt hé­ten 400, majd a hét végén L0Q0 köbméter gáz érkezett a vezetékeken. A 11 megawatt maximális villamos energia he'yett pedig 3, majd a ké­sőbb iekben 5 megawatt. S hogy mindez forintban mit jelent, azt most veszik számba a vál­lalat szakemberei, hiszen a termeléskiesést minél előbb pótolniuk kell. Ezért is marad el hét végén a tervezett kommunista szom­bat Dunakeszin a MÁV Jár­műjavító üzemében, illetve ezen a szombaton is hétköz­napi műszakban dolgoznak majd. A korábban rendelke­nyomán több millióra rúgó bírságot is az idén kellett be­fizetnie a közös gazdaságnak. Tiszta lappal Az év első felében, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetkezetnek a talpon ma­radásért kell küzdenie, akad­tak akik úgy vélték, hogy a (Folytatás a 3. oldalon.) zésünkre álló energiának ők ugyanis mindössze tizenkét százalékát használhatták fel. Február 12-én kapcsolták ki a forrásokat, éjjel, illetve más­nap hajnalig, ahol lehetett, még termeltek, amíg teljesen le nem hűlt a rendszer, ki nem hűltek a helyiségek. Bár 15- étől ismét a szokásos mennyi­ségben érkezik a villany és gáz, 18-án, hétfőn néhány munkahelyről még át kellett csoportosítaniuk a dolgozókat, mert egyes berendezéseket nem lehet az újbóli indításnál teljes kapacitásra kapcsolni. A kétnapi teljes leállást és a kétnapi csökkontett termelést még az első negyedév folya­mán szeretnék behozni, mint Tüzóliőügybeo, úgy tűnik, envhü’és már csak valóban az időjárástól várható. A sorban állások — és így a panaszok — nem szűnnek a telepeken, a kerestet még mindig jóval meg­haladja a kínálatot. A szénel­látás országos gond, bár a pil­lanatnyi szállításoktól függően változik, hol öt, hol tíz-tizenöt mázsára kell maximálni az egy személynek kiadható mennyiséget. S hogy mit tesz­nek az illetékesek? Lorincz Ferenc a Belkeres­kedelmi Minisztérium főelő­adója tájékoztatott, hogy a minisztériumok, a Tüzép-egye-: sülés folyamatosan tartja a kapcsolatot a Tüzép-vállala- tokkal, naponta kapnak jelen­tést a vásárlók észrevételeiről, A vasárnapi köztársasági legfelsőbb tanácsi választások előtt szerdán Moszkvában ta­lálkozott választóival Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára beszé­dében részletesen szólt nem­zetközi kérdésekről, megálla­pítva, hogy a világ népei ma nagy reményeket fűznek a március közepén Genfben meg- j kezdődő, a nukleáris és űr­fegyverzetek kérdését érintő szovjet—amerikai tárgyalások­hoz. A Szovjetuniónak őszin. te törekvése, hogy e tárgyalá­sok kézzelfogható eredménye­ket hozzanak. Ugyanez sajnos nem mondható el a washing­toni kormányzat magatartásá­ról. A tárgyalások megkezdé­se előtt amerikai részről olyan lépéseket tesznek, amelyek megkérdőjelezik az Egyesült Államok szándékainak őszinte­ségét. A világ közvéleménye azt várja Washingtontól, hogy konstruktív magatartást tanú­sítson a tárgyalásokon, mara- ] dóktalanul tartsa tiszteletben i aa egyenlőség és egyenlő biz­tonság elvét. A Szovjetunió, miközben nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai normalizálásának, s a Washingtonnal minden időszerű nemzetközi kérdésről folytatott becsületes párbeszéd­nek, egy pillanatra sem té­vesztve szem elől, hogy a kül­világ nem korlátozódik csak erre az egy országra. A Szov­jetunió nagy figyelmet szentelt és szentel a jövőben is azok­nak a kapcsolatainak, amelyek őt valamennyi bókét, egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös már említettük, szombatokon és nyújtott műszakokban. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban — lévén, hogy ők a szokásos mennyiségnek nem az egytizedót, hanem az 'áram cgyharmadát, a gáznak pedig a felét kapták a múlt héten is —, különféle szervezési in­tézkedésekkel sikerült elke­rülniük a termelés csökkenté­sét vagy leállítását. így an­nak ellenére, hogy a kovács­műhelyben három napig öt kemence helyett három mű­ködött, s az irodákban sem vetkőztek rövid ujjú pulóver­re az emberek, okot nem hoz­ta igazán nehéz helyzetbe "a korlátozás. El. E. és annak megfelelően igyekez­nek gyors, rugalmas intézke­désekkel csökkenteni a hiányt. A bányászatban, a szállító vállalatoknál ninds olyan em­ber, aki pihenni tudna; a mi­nisztériumok várják és sürge­tik az import koksz, az NDK- brikebt és a lengyel szén beér­kezését; és tűzifával igyekez­nek pótolni a hiányzó szén­mennyiséget. Nem vigasz, csupán sajnála- j tos tény, ' hógy a bányáknál nem tudják tisztítani a szenet, mert belefagytak a vagonokba. Másutt is.küszködnek a hideg­gel. Végül is a Szállítás folya­matos, ennek ellenére sajnos \ gyakori, hogy kétszer-három- I szór is hiába áll a sor végére 1 az ember. együttműködést akaró álla­mokhoz fűzik — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Az európai enyhülés kérdé­seire kitérve a szónok megál­lapította: a szovjet emberek hisznek a nyugat-európaiak józan gondolkodásában. Hisz­nek aibban, hogy a kontinens nyugati, részén élőknek is ér­dekük megakadályozni Európa háborús színtérré változtatá­sát, s elejét venni annak, hogy e kontinensen próbálják ki a Pentagon „korlátozott” hábo­rúkra vonatkozó doktrínáját. Szovjet részről elégedetten ál­lapítják meg, hogy sok nyu­gat-európai ország a politikai párbeszédre törekszik. A Szov­jetunió a maga részéről a va­lamennyi eúrópai állam közöt­ti jószomszédi kapcsolatok po­litikájának híve volt és az is Szerdán felavatták Szombat­hely jelentős társadalmi össze­fogással létrehozott képtárát, a magyar kulturális, művészeti élet e rangos szerepre hiva­tott, új létesítményét. Derkovits Gyula szülőváro­sa — Szombathely — 197G-ban képtárépítő egyesületet alapí­tott azzal a céllal, hogy nagy fia életművének, továbbá Dési Huber István hagyatékának és a modern magyar képzőmű­vészet más alkotóinak, alkotá­sainak illő és méltó környeze­tet biztosíthasson. A felemelő célra magánszemélyek ezrei, szocialista brigádok, különbö­ző közösségek áldoztak kisebb- nagyobb összegeket; együtte­sen mintegy 40 millió forinttal járultak hozzá a nemes gon­dolat megvalósításához. A szocialista művészet ott­honának szánt képtár avatóün­nepségén Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára mondott beszédet. Bevezetőben méltatta a kép­tár jelentőségét, s annak a mű­vészetpártoló társadalmi moz­galomnak a fontosságát, amely létrehozta, majd a szocialista képzőművészcsoport emlékét idézve így folytatta: — A szoeialista képzőmű­vészcsoport egyik legjelentő­sebb tette az volt, hogy körük­ben először folytattok tisztázó művészeti vitákat a szocialáz- I mus szellemében. S erre nagy szükség is volt. Mert hogyan is tanította Bálint György a „kezdő felháborodókat", mind­azokat, akik egy ékké váltak a fennálló viszonyok elutasításá­ban? „A ti felháborodásotok­hoz elvi alap kell, sőt, bizo­nyos fokig elméleti alap. Nincs magas rendű felháborodás el­mélet nélkül. Tudni kell bizo­nyos dolgokat; csakis így há­borodhattok fel egy hazug em­ber, egy csúnya szobor, egy pongyola gondolat, vagy egy hazug, csúnya és pongyola tárgy ellen.” A szocialista mű­vészcsoport keretei között elő­ször valósult meg stílusok, tendenciák sokfélesége, a szó­Ä Kongresszusi Szerdán délután ünnepélye­sen felavatták Budán, a Novo- tel szálló melleit épült Buda­pest Kongresszusi Központot. A megnyitón részt vetít Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Je­len volt továbbá Erich Schmidt osztrák kereskedelmi és ipar­ügyi államtitkár. Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter avató beszéde marad. A Szovjetunió és a szo­cialista közösség államai, va­lamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom döntő szerepet játszik a béke megőrzésében — állapította meg Gorbacsov. A Szovjetunió belső helyze­téről szólva a politikai bizott­ság tagja, az SZKP KB titkára (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke dr. Fred Sino- watz osztrák szövetségi kan­cellár meghívására február 21- én, csütörtökön hivatalos láto­gatásra Ausztriába utazik. Megnyílt a képtár Szombathelyen A szocialista művészet útján Központ avatása után kitüntetéseket és jutal­makat adott át a tervezésben és építésben kiemelkedő mun­kát végzett szakembereknek. Este díszhingverseivt ren­deztek a Kongresszusi Központ­ban. A Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével Kodály Psalmus Hungaricusát és Beethoven IX. szimfóniáját adta elő. cializmusért való egység érde­kében. Igaz, hogy a mozgalom akkori hibái, a gyakorlati munkát bénító illegalitás kö­rülményei, az egyetemes mar­xista esztétika akkori kiérle­ld, fensége nem tette lehetővé a polémiák megnyugtató lezá­rását, mégis: az ő eszmei-szak­mai vitáik szolgálhattak volna tanulsággal az utókornak, és következetes vállalásuk esetén a tévedések sorát takaríthatták volna meg. A csoport azonban egyéb tevékenységében is példát mu­tatott és utat tört, végzetesen nehéz, ma már aligha elkép­zelhető, körülmények között. A vizuális kultúra, a művelődés mai kutatói vajon tudják-e, hogy a kiállításukon kérdő­íveket osztogattak a munkás­közönség ízlésállapotának és érdeklődésének megismerése céljából? S nem is csak kér­dőíveket osztogattak. A cso­porttagok a világháború ide­jén is munkás rajziskolát mű­ködtettek, a kiállítási és tár­latvezetést a kezdetektől egyik legfontosabb feladatuknak te­kintették. Vajon hányszor gon­doltak arra a tevékenységre „A” közönségízlés állapotának későbbi abszolutizálói és azok, akik csupán reménytelen hangsúllyal képesek beszélni ugyancsak „A” közönségről? Arról a közönségről, melynek ők nem kiszolgálói, nem is el­utasítói, hanem felemelői akar­tak lenni. Beszédének befejeztével Aczél György átvágta' az elő­téri feljárónál kifeszített sza­lagot, s ezzel a magyar művé­szet szombathelyi otthona meg­nyílt a közönség előtt. A nyitás napján egyszerre több kiállítás is várta a láto­gatókat. A hatalmas termeket egybefűző előtérben Goldman György szobrai állnak. A kap­csolódó termekben — Derko­vits Gyula és Dési Huber Ist­ván életműve köré csoporto­sítva — láthatók, tanulmá­nyozhatók az 1919 és 1943 közötti időszak szocialista ten­denciákat tükröző alkotásai. Négy és fél ezer autóbusz Az Ikarus Karosszéria- cs Járműgyárból ebben az évben négy és fél ezer Csepel autógyári alvázakra épített autóbusz hagy­ja cl a szerelőszalagokat. Termékeik 80—90 százalékát expor­tálják úgy szocialista, mint a tőkés országokba. Hideg napok az üzemekben A termeléskiesést pótolják Az illetékesek szemszögéből Sorban állás a telepeken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom