Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

f: :?fronteI'<ökségí Sles Több figyelem az ifjaknak Aufmuth Éva titkár veze­tésével ülést tartott a városi népfrontbizottság elnöksége. Az idei feladatokat négy fő téma köré lehet sorolná. Ezek a választások lebonyolítása, a népfront munkabizottságai te­vékenységének folytatása és kiszélesítése, a társadalmi munkaakciókra valő további mozgósítás, valamint felkészü­lés a május közepén Vácon kezdődő Pest megyei környe­zetvédelmi napokra. A választásokról még most sem közölhetünk sokat a vég­rehajtási utasítás hiánya miatt. Ami a társadalmi mun­kát illeti, az elnökség több tagja is felvetette, a város pe­remén élők nagyobb áldozat- vállalásra kényszerültek, mint a belváros Lakói, amikor a kü­lönböző közművek építésére, szerelésére került a sor. Ez el­lentétekhez vezet, de vigasz, hogy sok családi házban lakó polgár ezzel. a hozzáállással is bizonyítoirta, kötődik a vá­roshoz. A népfrontbizottság aktivis­tái számára már-már rutin­feladat — de nem könnyű munka — a nyugdíjastalálko­zók megrendezése. A szervezet a jövőben jobban szeretne fi­gyelni a fiatalokra, ennek je­gyében lesz a közeljövőben egy 14-15 éveseknek szárit elő­adással összekötött beszélge­tés dr. Szilágyi Vilmossal. No­vemberi terv, hogy a városi művelődési központban egy napra megjelennek a Pest megyei Pályaválasztási Inté­zet munkatársai és segíteni próbálnak a fontos döntés előtt álló fiataloknak. A gyermekgondozási segélyen lévőkre gondolva olyan felmé­rést terveznek, melynek haszna az lenne, hogy megismernék, milyen lehetőségei vannak a kismamák négyórás munkában való foglalkoztatására. A fagyasztók tanácsával együttműködve szeretnék meg­rendezni a vásárlók fórumát, melyen a kereskedelem, az el­látás dolgairól, helyzetéről vol­na szó. Szóba került egy értel­miségi találkozó megszervezé­sének igénye, valamint az is, hogy a városi népfrontbizott­ság a jövőben jobban kíván élni azzal a tudományos erővel, melyet az egyetem képvisel Gödöllőn. Vérségi úttörők Szolidaritási vásár Az idén harmadszor ren­dezte meg a vérségi úttörő- csapat a szolidaritási vásárt. Az eseményre már hetekkel korábban megkezdték a ké­szülődést a rajok, gyűjtötték a játékokat, könyveket, s a vásár előtt maguk határoz­ták meg az ütött-kopott vagy éppen újnak tűnő portékák árát. A hetedikesek, nyolca­dikosok kevés játékot tudtak behozni, de segítettek magu­kon: különféle ötletes figurá­kat, játékokat készítettek. Volt is sikerük. Pillanatok alatt elkeltek a hetedikes lá- nyol által fűzött gyöngy- nvakláncok, a fiúk barká­csolta mozgatható fűrészelő emberek, s a nyolcadikosok kukacbábui. ;*", Már az első percekben iga­zi vásári hangulat keletkezett. Az asztaloknál tolongtak a vevők, az élelmesebbek alku­dozni próbáltak, de az árusítók csak a vásár vége felé enged­ték lejjebb a megszabott ára­kat. Az összegyűjtött tárgyak zöme egy óra alatt gazdára talált, ami megmaradt eltet­ték, hogy a karnevál alkal­mával zsákbamacska formájá­ban kerüljön egy-egy szeren­csés kezű gyermekhez. A szolidaritási vásár ered­ményeként 2660 forintos be­vételre tett szert az úttörő- csapat, amelynek egy részét az UNICEF alapjára fizetik be a fejlődő országok mostoha körülmények között élő gyer­mekeinek támogatására, a másik részét pedig a csapat kiadásainak fedezésére for­dítják. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1985. FEBRUÁR 20., SZERDA Nagyközségi rangban A kartaSiak távolabbra néznek Szánké — Jó napot! — Jó napot! — Egy szánkót szeretnék venni. — Szánkót1 — Igen, egy jő magyar ródlit. • — Ródlit? Ilyenkor? Té­len? — Igen, most. Hó van! — Ha van, ha nincs, ród- li sincs. — No, jó napot! — Jó napot! F. I. A szombati újságban olvas­tam a hírt, amely szerint az 5600 lakosú Kartal 1985. már cius 1-től nagyközségi rangot visel. Elsőként akartam gra­tulálni Sőregi János tanácsel­nöknek. Elképzelésem nem si került, mert a falu vezetője éppen a községi MEDOSZ- sportegyesület közgyűlésén vett részt, s az értekezletre gyülekezők közül sokan el­mondták jókívánságaikat. Nem volt könnyű, hogy kettesben beszélgessünk. Hőtárolós kandalló — Az ember mindig terem­teni, alkotni akar —, mondta az elnök, amikor olvasóink nevében is kifejeztem elisme­résemet a magasabb osztályba történt lépéshez —, és ehhez a teremtéshez társat keres, kö­zösséget hoz létre. Ha okos, céltudatos és sokaknak hasz­nos a kitűzött terv, akkor a szövetségesek szinte önként Elfoglaltság télen is van Csávázzák a vetőmagot A tél több támadását meg­értük már. Kellemetlenségei­vel együtt. Ami leginkább jel­lemző volt eddig, nem is any- riyira az elegendőnek mondha­tó csapadék, hó formájában, hanem a hőmérséklet hullám­zása. Pedig ilyenkor sem fe­lejthető: ahhoz, hogy a ta­vasszal folytatódó vegetáció; a növénytermesztési időszak ide­jére legyen elég csapadék a talajban, sok, olvadása révén a talajba szivárgó hóié kelle­ne. — A mostani hótakaró is valami, de csak arra elég, hogy az alatta lévő őszi veté­Riümus a változó időben Az ember néha táncol Az ember tele van indula­tokkal, feszültségekkel. Hét­közben fegyelmezetten dolgo­zik, szervezete, agya, izom­ereje egyoldalúan használódik, noha sokféle mozgásra képes. Indulatait a társas lét szabá­lyai szerint lefojtja. Nem sza­bad hangoskodni, kurjongat­ni, ugrálni. Az ember pedig, különösen fiatalabb éveiben, gyakran érez nagy-nagy vá­gyat, hogy hangját kieressze, végtagjait megmozgassa. A gyerek minden következmény nélkül megteheti. Az iskolá­ból kikerülve azonban számá­ra is kötelezővé válnak a sza­bályok, amelyek az együttélést mederben tartják. Az együttélés akkor .jő, ha rriinél kisebb az összetűzések lehetősége. A közösségek ezért igyekeznek úgy alakítani a körülményeket, hogy a lehető legkisebb legyen az összezör­dülés veszélye. S alkalmakat teremtenek az emberben lévő, felgyülemlő feszültségek leve­zetésére. Erre szolgál például a táncmulatság, A tánc, ter­mészeténél fogva, a ritmus, az ütem hatására mindig szabá­lyosságokat mutató tevékeny­ség. Rendezett, ismétlődő moz­dulatelemekből áll. Ezen be­lül mégis nagyon tág az ember mozgási szabadsága. Voltakép­pen csak a fizikai korlátok szabnak határt. A táncmulatság persze a le­fojtott mozgásvágy kiélésén kívül másféle szerepet is be­tölt. Elősegíti a párválasztást, sőt a szerelmeskedés nyilvá­nosan megengedett egyfajta módja. Így volt mindig, noha nagy különbségeket mutat a változó időben, a különböző társadalmi rétegekben. Hogy milyen volt az egyko­ri falun, azt ma már csak rit­kán láthatjuk. Többnyire szín­padon. A legszebb, legkiérlel- tebb falusi tánc' a pódiumon műsorrá állt össze. S mivel műsor lett, mindenképpen kü­lönbözik a valóditól, hiszen az a legszabályozottabb formájá­ban is magán viselte a spon­taneitás jegyeit. Ott született a helyszínen, olyan volt, ami­lyen a táncos képessége, moz­gáskészsége, a szervezetében lévő feszültségek, indulatok. A színpadon minden moz­dulat ki van számítva, pontos koreográfia szerint követik egymást a mozdulatok. Az él­mény attól függ, milyen a táncosok tudása. No meg at­tól, mennyire képesek érzé­keltetni azt az örömet, amit a zene ütemére szinte észrevét­lenül táncmozdulatba kezdő ember érezhet, amint kirázza magából az indulatait, felsza­badul, megkönnyebbül, s a végén kellemesen elfáradva roskad a székre. A vasárnap Gödöllőn fel­lépett Kodály Zoltánról elne­vezett kamara tánckar képes volt felkelteni az illúziót. Az első, elég halványan előadott számtól kezdve mindvégiig ma­gas hőfokon izzott a tűz. S a csúcspontokon olyan szila), fé- kezhetetlen volt a táncuk, mintha ők is a heti feszültsé­geket akarták volna kivetni magukból. K. P. sű kalászosok meg ne fagyja­nak — mondja Petes Pál, a Gödöllői Tangazdaság közpon­ti agrónómusa. — Hó van, tehát semmi szántóföldi munka nincs ilyen­kor. — Azért sokaknak ad elfog laltságot a tél. Folyik a gépek javítása a műhelyekben. Ugyanakkor, mivel gazdasá­gunk vetőmagvakat termel, kartali kerületünkben tart a borsóvetőmag csávázása. Így, előkészítve adjuk át most már partnereinknek, a GBBR Gö­döllői Agrárfejlesztő Közös Vállalat gazdaságainak, $ persze mi magunk is ebből vetünk majd. — Nem kis munka eZ. — Január elején láttunk hozzá, s nem csupán az anya­gok mozgatása tetemes, az időjárás sem kedvezett, hi­szen egy fedett, zárt, defűtet- len tárházban folyhat a mun­ka, s ez helytállást követelt az ott dolgozóktól, és a csávázási szervező szakemberektől is. — Hova és mennyi csává­zott magot szállítanak? — A konzerv- és a hűtő­iparnak termelt zöldborsó ve­tőmagjából a Vetőmag Válla­lat monori területi központjá­nak 650 tonnát adunk el, míg magunknak és a GBBR gaz­daságainak 150 tonnát csá­vázunk meg február 25-ig. — Más munkára térve: vé­geztek-e már az idén fejtrá­gyázást? — Mi még nem láttunk hoz­zá. A műtrágya teljes egészé­ben rendelkezésünkre áll. Amint az idő engedi, s szak­mailag is indokolt lesz, repü­lőgéppel és a szántóföldi gé­pekkel megkezdjük azt a mun­kát is. Fehér István csatlakoznak az újat, merészet, szépet akaró elképzelés meg­valósításához. Kartalon talán ennek az alapelvnek a lénye­gét sikerült a mindennapok gyakorlatában kézzelfoghatóvá és elfogadottá tenni. A sportklub helyén, ahol most beszélgetünk, valamikor a kastély épülete állt, s attól tisztes távolban alázatosan, hogy észrevétlenek maradja­nak, laposan terültek el a cse­lédlakások, közös konyhával, fiatalt és időset, nagyapát, unokát egyaránt befogadó föl­des szobával. Kalendáriumot, bibliát rejtegető mestergeren­dával. Hajnali kolompszóval, s ökröket terelő káromkodások sárdagasztó úttalanságával. Sőregi János kimutat a hő­tárolós kandallókkal fűtött, süppedő fotelokkal berendezett klubház ablakán, melynek csendjét halk zeneszó és a presszógép gőze1 teszi vendég­marasztalóvá. — Körülbelül 1500 lakóház van a faluban. De ezeknek a lakásoknak a túlnyomó több­sége összkomfortos, szinte mindben található fürdőszoba, vezetékes víz. Nem hiányzik belőlük a gáztűzhely, a vil­lany, a hűtőszekrény, a mosó­gép, a televízió. Nagyon sok­ban központi fűtés melegít. Amire azonban igazán büsz­kék' Vagyunk, az a közösség fejlődésében keresendő. Városi színvonal — Amikor különböző szer­iek vizsgálták, hogy méltók vagyunk-e a nagyközségi rangra, akkor derült ki, hogy meglevő gondjaink mellett Kartal község intézményháló­zata az átlag felett van. Nem törekszem teljességre, de megpróbálom legalább részben felsorolni, mennyi mindennel rendelkeznek a kartaliak. Bár a környező köz­ségek között nálunk a legma­gasabb a népszaporulat, az ál­talános iskolai oktatás egymű- szakos. Két iskolájuk van, jól felszerelt. A lakosság egészsé­gére négy orvos vigyáz. Egyet­len olyan község voltak az or­szágban, amely gyermekorvos­sal rendelkezett. Van gyógyszeráruk, fogor­vosi rendelőjük. Három óvo­dában foglalkoznak az apró­ságokkal. A túrái Galgavidéke Áfész étterme városi színvona­lú. Kereskedelmi hálózatuk az Igényeket kielégíti. Útjaik, vil­lanyhálózatuk, közvilágí tásuk semmivel sem marad e.l a kör­nyező községekétől. És hogy a fiatalokat meg­tartsák, azért is nagyon sokat tettek és tesznek. Hat varro­dában több mint száz nőt fog­lalkoztatnak. A Humán Oltó­anyagtermelő és Kutatóintézet két helyen működtet csoma­golórészleget. A kartali Pető­fi Termelőszövetkezetnek is vannak kisebb üzemei, mint a lapkaüzem. a mustártöltő, va­lamint a konzervgyári előké­szítő telep. Sportéletük messze földön irigyelt. — Hagyja a jegyzetelést, mert még azt hiszik, hogy di­csekedni altarunk — figyel­meztet a tanácselnök. — Igaz, hogy sok mindent elértünk, de gondjaink is bőven vannak, amelyek szorítanak, s a közel­jövőben várnak megoldásra. Ügy lesz teljes és őszinte a kép, ha ezekről is szólunk. Együtt érték el — A lakásépítkezések nagy üteme miatt szükséges és in­dokolt a< vízhálózat bővítése, amely egy víztorony megépí­tését sürgeti. Fontos az intéz­ményes szemétszállítás meg­szervezése. Hála a kartaliak gyermekszeretetének, fel kell építenünk a negyedik óvodát. Szükségünk van bölcsödére is. — A kisegítő iskola állapota sem megnyugtató. Nem halo­gat''a t.r’k sokáig a művelődési ház építését sem. Ezek a leg­nagyobb és legtöbb pénzt igénylő, de a megvalósítást egyre sürgetőbb gondjaink, amelyek mellett nem hanya­golhatjuk el az útépítést, a vil­lanyhálózat bővítését sem. — De a meglevő hiányossá­gok ellenére is szép ez a falu! — mutat körbe Sőregi János a sportklub ablakából az egy­kori cselédlak-ásoik helyén épült újtelepi villanegyedre. Valóban szép a látvány. A tanácselnök természetesen az ideérkező vendégnél többet lát, hiszen 1947 óta szolgálja a települést. És ez a szolgálat a kartali' emberek sok-sok ezer társadalmi munkaórájá­val együtt juttatta el a falut a nagyközségi rangig. Fercsik Mihály Zeneiskola Barokk muzsika Barokk művek csendülnek fel a gödöllői zeneiskola taná­ri zenekarának február 20-árf, szerdán tartandó hangverse­nyén. Az iskola nagytermében este 6 órakor Bach, Händel és Vivaldi műveiből ad elő a ze­nekar. Közreműködik far­sang Erzsébet, Kornf eláné Csi- kász Judit, Págyor Erzsébet, Spera Ágnes, Wendler Mag­dolna. A belépés díjtalan. Előbb kezdődik A művelődési központból arról értesítettek bennünket, hogy megváltozott a szolnoki Szigligeti Színház február 24- én tartandó előadásának idő­pontja. Viktor Rozov Szállnak a darvak című drámájának gödöllői bemutatója a műsor­füzettől eltérően 18 órakor kezdődik. Tények és tanúk Ugrás a sötétbe Ugrás a sötétbe címmel ren­dezik a gödöllői Juhász Gyu­la Könyvtár Tények és tanúk sorozatának következő estjét, amelynek vendége dr. Vígh Károly történész-író. A talál­kozó időpontja február 21., csütörtök, 18 óra. A házigaz­da ezúttal is dr. Mélykúti Csaba. Bál a KlöSZ-baa A KIOSZ gödöllői és kör­zeti alapszervezetének tagjai szombaton este 8 órától tart­ják szokásos farsangi bálju­kat a Dózsa György úti szék­házban. A belépőkből még kapható az aiapszervezet iro­dájában. Olvasóink fóruma Redl ezredes jégbe hűtve Magyar—bolgár árucsere Gödöllőről Szófia megyébe Bizonyára még sokan em­lékeznek rá, hogy tavaly bol­gár áruk hetét tartották meg a Gödöllő és Vidéke Áfész áruházában, de jutott a ter­mékekből körzetünk nagyobb iparcikküzleteibe is. A több éve tartó kapcsolat az idén folytatódik. A Szófia megyei áfészek üzleteiben a szo­kásos árucsere révén most előbb a magyar termékeket árusítják, s sor kerül majd ismét a bolgár áruk behozata­lára. Mintegy 118 ezer rubel értékű édesség, iparcikk, kon­zerv, ajándék.árgy cserél gazdát. Áprilisban a magyar áruk hetét rendezik meg Bulgá­riában, amihez az elkövetke­ző napokban indítják el a két vagont a gödöllői ÁfésztőL Nugátárukat, több mint négy­ezer kilogramm édességet, az­után dezodorokat, sampono­kat, borotválkozási szereket, eszközöket, kávéfőzőket és da­rálókat küldenek egyebek kö­zött. A múlt héten játszották a gödöllői 'Petőfi Filmszínház­ban Szabó István legújabb filmjét, a Redl ezredest. Job­ban mondva bemutatták, mert a gödöllői mozi többé-kevés- bé bemutatómozi. Jegyet váltottam tehát az első előadásra, csütörtökön, február 14-én hat órára. Köz­ben érdeklődtem a pénztár­ban, vajon elviselhető-e a klíma a nézőtéren. Olyasféle választ kaptam, hogy biztosan nem fogok hőgutát kapni. Va­lóban, nem is kaptam, he­lyette torokgyulladással kom­binált 39,5 tizedes lázzal fű­szerezett meghűlést. Ez, úgy látszik, újabb juttatás a jegy mellé. A nézőtér félig üres volt, itt-ott ücsörgött néhány ka­bátjába burkolózott szeren­csétlen néző. Odakinn mínusz 15, idebenn néhány fokkal ke­vesebb volt. A falak valósá­gos hűtőszekrényként ontották a hideget. Az első óra után kezdtek kiszállingózni a jó­zanabb elemek. Nekik az egészség a fontosabb. Persze mindig van, aki végig sze­retné nézni a filmet. Ezek a meggondolatlanok. Én is ezek közé tartoztam — sajnos. Még az előadás előtt be­szélgettem az egyik jegysze­dővel. Csak az egyik kályha fűt — mondta —, a másik elromlott. De nemsokára úgyis átalakítják az egész mozit, és akkor majd ... Akkor majd. egy év múlva, másfél év múlva, vagy ki tudja mikor, mert nemrég ala­kították — másfél évi munká­val — és azóta beteg a fű­tés... Ha megint korszerűsí­tik, remélhetőleg fűtőtesteket fognak beépíteni hűtőtestek helyett. Ilyeneket hallván, só­várogva gondolunk vissza azokra a gondtalan moziéi- ményekre, amikor a gödöllői mozit még nem korszerűsítet­ték, és három kályha fűtötte be a mainál nagyobb nézőte­ret! Természetesen elképzelhető, majd elolvassák ezt a jéggé fagyott morgást különböző il­letékesek, és talán válaszolnak is rá. Hivatalos, száraz nyel­vezetükön különböző távlati terveket, ineg korszerűsítése­ket, meg a rendkívüli hideg telet, és még hasonló jól be­vált frázisokat, amiktől ter­mészetesen meleg még nem lesz a nézőtereken. Legfel­jebb az olvasó fejében a mé­regtől. Remspy András ______Gödöllő A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A kőszívű ember fiai. Iro­dalmi mű filmen, 15 és 17 órakor. Gödöllő, zeneiskola: A zeneiskola tanári kama­razenekarának hangversenye, 18 órakor. Gumi Tarzan. Színes, szink­ronizált, dán ifjúsági film. Csak 4 órakor! Tekintetek és mosolyok. Szí­nes, szinkronizált, angol film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1937 .(Gödöllői Kfríap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom