Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
I G-LÉD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1985. FEBRUÁR 20., SZERDA Tanulságos esztendő volt Elmaradt a tervezett eredmény önkritikusan elemző, hiányosságokat feltáró beszámolót terjesztett a ceglédi Lenin Tsz küldöttgyűlése elé az 1984. évi gazdálkodásról Józsa István tsz-elnök. Ebben a gazdaságban — a más üzemeket is sújtó körülmények mellett — vezetési, munkafegyelmi és egyéb gazdálkodási okok is közrejátszottak abban, hogy mindössze 4 millió 270 ezer forint nyereséget könyvelhettek el. Alig volt olyan tevékenységük, ami a joggal elvárt hatékonyságot elérte volna. Olyan helyeken is kellemetlen meglepetésekben volt részük, ahol az Időjárás kedvezőtlen alakulása nem játszhatott szerepet, mint például az ipari ágazatban. 81:H •S3? A szövetkezet átlagon felül jó talajadottságok közepette tevékenykedhet. A kalászosoknál nem is volt gond, hiszen a búza a tervezett 5,8 helyett 6, a rozs 2,6 helyett 4,2, az árpa 4 helyett 4,7 tonna hektáronkénti termést ért el. A kukorica és a napraforgó viszont nagymértékben megsínylette a rendkívüli szárazságot. A dinnyéből is jelentős kiesés származott. A kukorica terméskiesése meghatározó volt, a lucerna a vártnál nagyobb nyereséget adott. A segédüzemi költségek kedvezően alakultak, a műszaki főágazat 7,1 millió forintot takarított meg. :{3H Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás terén a szakszerű takarmányozás említhető, amely lehetővé tette, hogy a tehenenkénti tejtermelés növekedése meghaladta a tervezettet. A sertéstenyésztés vonalán képtelenek voltak megismételni az 1983-as eredményeket. Romlott a tápok minősége és állománycserét Jegyzet Régiáréi és durumró! Ál egnyitása óta nem egy íz- ben adtunk hírt a ceglédi malomipari szakboltról, amely küllemében korszerű, árukészletét tekintve jó választékot kínáló. Kialakult a törzs vásárlóközönsége; vevő vevőt toboroz, hiszen itt kapni mindent, ami régesrégi receptek kipróbálásához, a korszerű táplálkozáshoz vagy szigorú diétához épp oly fontos — és ami lényeges, hogy beszerezhető —, mint újszerű csemegék készítéséhez. Mostanában elég sok csalódott vevő hagyja el üres kosárral a boltot. Keres székes- fehérvári Alba Regia márkájú, jól bevált kész tésztát, sima lisztből készült száraztésztafélét, tojás nélkül gyártott, úgynevezett durumtésztát? Valamennyit kaphat, ám szűkös a választék, és a bolt rendelésére várt mennyiség is úgy érkezik, hogy jobb a számot összehasonlításul nem is említeni. Mármint a megrendelt árura vonatkozó számot és az érkezési listán szereplőt... A szakbolt két dolgozója együttérzően sajnálkozik, nyugtatja a vásárlókat. Elbeszélgetnek a beszerzés módjáról, arról, hogy egy-egy gyárnak milyen a gyártókapacitása és az országba, beleértve a fővárost és a kiemelt üdülőkörzeteket, frekventált területeket is, mennyit kéne szállítani, hogy mindenütt elég legyen. Védelmükbe veszik a többi ma'mot, tésztagyárat, sütemény-alaoanyagot és kész kekszet gyártó vállalatokat, termelőszövetkezeteket. Buzdítanak arra, hogy próbálja ki csak a kedves vevő a kapható másik árufélét —, ha akad kéznél, hát adnak a régebbről maradt, reklámnak szánt ismeretterjesztő kiadványból, vagy ajánlják a diétás szak- irodalmat, amely boltjukban szintén kapható. Nem mondom, lisztből, korpából, búzadarából és csírából, közvetlen malomipari termékekből most sincsen különösebb hiány. Tehát azokból a gyári termékekből, amelyek Cegléd és környékén, valamint a szomszédos megyék bármely nagy és kis élelmiszert árusító üzletében. ABC- áruházában kaphatóak. De van egy s más, amit hiába keresünk itt, bemutató szakbolt ide, oda. Igen ám, de akkor mitől bemutató és mitől malomipari szakbolt? A sütőipar vagy a maszek pék egymással versenyző szép kenyerétől? A ceglédi malom lisztjétől? A néhány különleges kekszfélétől? IV em könnyű válogatott ■* ’ készletet beszerezni manapság egynémely dolgokból, így élelmiszer-, étekalapanyagokból. Nem a mennyiség a kicsi, hanem a kiváló minőségű és a korszerű gyártmány kevés és kapós, amelynek ráadásul szeles tömegek számára is elfogadható ára van. A ceglédi szakboltot sem különcöknek nyitották,- nem is tucatboltnak szánva, hanem azért, hogy itt a malomipari termékek színe-javát mindig megtalálja a kedves vásárló, gyártsák bár azt Pest megyében, Hajdúságban, Bácsban, Békésben, Hevesben vagy Fejér megyében. A hangsúly természetesen a Pest megyei malomipari és gabonaforgal- mi cég termékein van, ez tény. De a többi is keli, ha a kis bolt mintabolt. (Bár mostanában kissé fanyalogva mondják helybeliek és régi jó hírére messziről is ide jövő vevők; mintabolt, olyan mint a többi...) — E sorok megírását nem a,szaküzlet alkalmazottai kérték, hanem vásárlói. Nem egy, nem kettő, s nem is tucatnyi, hanem annál több. Kérték, ki ne maradjon az írásból: azért ők törzsvevők maradnak, akkor is, ha ez vagy az nem található a polcokon. Valami azért mindig csak akad, kiló- nyi érdekesebb, ritkábban használt liszt, kukoricás vagy más száraztészta. S itt vannak a boltosok, akik, minha célprémiumot kapnának a vásárlók hangulatának jó irányba igazításáért, az udvariasságért. Pedig célprémiumuk, ha a vásárló visszatér. ti még egy észrevétel köz^ lését kívánták az ide betérők. Az ajtókkal van gondjuk. amelyek gyönyörűek, mutatósak, korszerű lengőajtók, ám jaj annak, aki nem vigyáz. Csapódik a belső, nehezen mozdul a külső. Nem épp vásárlóinvitáló, nem tárul szélesre a kilónyi rizslisztért, grahamlisztért, fánk- és tejbe- grízporért betérő előtt. Talán lehetne tenni ellene, hogy a legkisebb balesetveszélyt is kiküszöbölhessék. E.K. kell végrehajtani. A juhászat is csak szerény mértékben já rult hozzá az eredményhez. A háztáji ágazat túlszárnyalta sertéseladási tervét A mezőgazdasági melléktevékenység sem volt sikerek forrása. A tápüzemhez fűzött remények nem váltak be. A keverő beüzemelése gondokkal járt. A tápok iránt megcsappant a kereslet. A tsz kereskedelmi tevékenysége és gazdaságossága sem volt egyértelmű. Az ipari főágazat előre lé pett az improduktív létszám csökkentésében, gazdaságtalan termékei megszüntetésében, a költségek lefaragásában. További feladat az alapanyagok mindenkori biztonságos beszerezhetőségének megteremtése. Hosszú távon az anyagmentes bérmunka látszik kifizetődő■ nek. A vasforgácsoló — elegendő megrendelés híján kisebb árbevételre tett szert. A kesztyűgyártást átadták egy másik termelőszövetkezetnek, ahol gazdaságosan folytathatják. A Lenin Tsz új vállalkozásba kezdett: cipőfelsőrészeket készítenek és bőrdíszműves tevékenységet folytatnak. A legnyereségesebbnek a bér munkában varrt kesztyű mutatkozik. A nyomda termelése volt a legfolyamatosabb, árbevételét túlszárnyalta. A műanyagüzem Budapesten fejlődést ért el, Cegléden viszont tervlemaradás mutatkozott. Epítőrészlegük nyeresége és hatékonysága — munkájának javuló minőségével arányban — emelkedett. Ennek köszön hetően az idén sem lesznek feladat nélkül. Az ipari ágazatoknak az elvárt 212 millió forint helyett csupán 151 millió forint volt az árbevétele. A jövőben úgy kell működtetni, hogy javítsa a tsz pénzügyi egyensúlyát, nyereségéből pedig az alaptevékenységet fejleszthessék. !:i Ebben a termelőszövetkezetben 1984-re sem nyereséget, sem prémiumot nem fizettek. Pénzjutalmat azok kaptak, akik a munkaversenyben megállták a helyüket. Az utóbbi évek leggyengébb eredményét mondhatta magáénak a közös gazdaság, de alaphiány és veszteség nélkül zárták az évet. Erős reményük és elhatározásuk, hogy — tanulva a tapasztalatokból — az idén ismét felivel a szövetkezet gazdálkodása. Eszes Katalin Iskola a város peremén Tanyavilágból járnak a diákok Négy évfolyam egy tanteremben Napjainkban gondol-e valaki arra a városban lakók közül, hogy Cegléden a régi értelemben vett tanyasi iskolák is léteznek. Most külterületi iskoláknak mondják ezeket és még nyolc működik. Valamikor népiskolaként működtek, s a kiterjedt tanyasi világ névtelen lámpácskái voltak, a tudományt pedig a tekintélyes tanító úr verte a mezítlábas gyerekhad bozontos fejébe. Azóta sokat haladt a világ, de ezek az iskolák még mindig fontos szerepet játszanak az oktatásban. A Körösi úti általános iskola Ceglédtől 4 kilométerre található a főút mellett. A felületes szemlélő akár kihaltnak is vélhetné a sárgára meszelt épületcsoportot, pedig naponta 24 alsó és felső tagozatos ta nuló és két tanítónő találkozik itt, hogy az értelem kivilágosodjék. Ebben az épületben már a század elején is sok nebuló csiszolta tudását. Jól felszerelt Kopogtatás után tágas olajpadlás tanterembe lépek. A gyerekek rögtön felállnak, a hetes vezényel. — Osztály vigyázz, köszönj! Jóónapot kívánook...! éneklik kórusban a tanulók. Éppen a felső tagozat második óráját sikerült megzavarni. Az ötödik, hatodik osztály önálló nyelvtanóránál tart, a hetedik, nyolcadiknak, pedig önálló fizikaórája megy. Mindössze 15 tanuló van ebben a teremben, még legalább kétszer ennyi elférne. — Ehhez a körzethez sokkal több gyerek tartozna, miért csak ennyi a létszám? — kérdem Golik Lászlóné vezető tanítótól. — Tanévkezdéskor mindig többen vagyunk, de azok a szülők, akik «1 tudják intézni, hogy a gyerekeik városi iskolába kerüljenek, inkább oda viszik őket. Ennek több oka is van. Mi itt nem tudjuk biztosítani a napközit, tornatermünk sincs és a délutáni programokat sem lehet úgy megszervezni. Az sem egy utolsó szempont, hogy egy nagyobb létszámú és jobb képességű városi osztály komolyabb tanulásra ösztönzi a gyerekeket. Még mi beszélgetünk, a gyerekek önállóan dolgoznak tovább, ha elakadnak, kimennek a tanári asztalhoz, és segítséget kérnek. A felső tagozatosokat magukra hagyjuk és átsétálunk az alsó tagozatosokhoz. Az udvaron egy fekete kuvasz egyhangúan csahol. A kilenc kisebbel Elekes Eszter tanítónő foglalkozik. A tanári asztalon csoportosítva sorakoznak a munkafüzetek, feladatlapok, táblázatok, akárcsak a másik teremben. A falon bőven van szemléltető transzparens. A térképtartó állvány is roskadásig tele. — Milyen technikai feltételek könnyítik a tanítást? — Van televíziónk, magnónk, rádiónk, diavetítőnk és így nagyvonalúan minden szaktárgyhoz megvannak a megfelelő eszközeink, diasorozatok, fóliák. írásvetítőnk sajnos csak egy van, pedig a programozott tanításhoz jólenne még egy — mondja Golik Lászlóné. Tovább tanulnak — A gyerekek zöme milyen távolságból jár az iskolába? — Általában 3—4 kilométerről jönnek, főleg kerékpárral — mondja a vezető tanítónő. A szünetet kihasználva Senke Ilona nyolcadik osztályos tanulót kérdem: — Hogy telik egy átlagos napod? — Negyed 7-kor kelek, hétkor indulok otthonról, délelőtt iskolában vagyok, délután tanulok, utána segítek anyunak, van mikor a jószágokat etetem. — Tovább akarsz-e tanulni? — Igen, ruhásbolti eladónak vagy szakácsnak mennék. — Te mikor veszed elő a tankönyvet otthon? — faggatom Kemencés Csaba negyedikest. — Délután mindjárt az iskola után, de van olyan is, amikor sok dolgom van, például etetem a baromfikat, fát vágok. Ilyenkor már csak sötétedéskor tudok tanulni. Az nem a legiobb, mert nincs villanyunk, de a petróleumlámpa mellett is lehet... — Ki mivel tölti a szabadideje,? — En szeretek énekelni, mert ha hallok egy éneket, akkor megpróbálom eldalolni, s eddig mindig sikerült. — Én szeretek olvasni, de voltunk kirándulni az iskolával Pesten, az is jó volt, és most készülünk Aggtelekre — mondják lelkesedve a tanulók. — A nyolcadikosak közül hányán akarnak tovább tanulni? — Hat végzős van, ebből öt szeretne szakmunkásnak tanulni — mondja Golik Lászlóné. — Felnőttet szerető és becsületes gyerekeknek látszanak ezek a diákok. Van-e valami különbség köztük és a városi gyerekek között? — Igen. sokkal jobban ragaszkodnak tanáraikhoz, évekig visszajárnak volt iskolájukba, hozzák a férjet vagy feleséget is bemutatni, s persze a gyerekeket is. Hát tudja ez nagyon jóleső érzés egy pedagógusnak. A körülmények is arra kényszerítik őket, hogy előbb váljanak önállóbbakká. Ügy érzem, hogy ezek a tanyasi gyerekek szívósabbak, kitartóbbak a munkában is — feleli Golik Lászlóné. Mindig kültarülaten — Hogy kerül egy fiatal pedagógus külterületi iskolába? — kérdem Elekes Esztert. — Városi iskolában csak napközis nevelői hely volt, szerettem volna tanítani. Először ugyan megijedtem az összevont osztályok láttán, de egyre jobban megszoktam, hogy egyszerre négy osztályt kell foglalkoztatni. Egy jó cikiusterv- vel ez sem jelenthet problémát. — Én 1956-ban kezdtem a Márta dűlői iskolában — kapcsolódik a beszélgetéshez Golik Lászlóné. — 1977-ben kerültem ide, s mindvégig külterületi iskolában tanítottam. Eltelik a hosszú szünet is, a gyerekek újabb feladatoknak gyürkőznek. A sárga épület ismét teret ad a tudásvágynak. Hogy meddig? Egy- biztos, még a létszám tíz fölött van, addig mindenképpen. Polgár Gyula Látomás — később. Technikai okok miatt elmarad a Látomás Szinesfényképezők Baráti Köre február 25-re meghirdetett diafilm-bemutatór ja. Az új időpontról a ceglédi Kossuth Művelődési Központ értesíti az érdeklődőket. Titkárrá választották Nagy hidegben is indulnak il: . i J| Fokozott figyelemmel készítik fel szolgálatba induló járműveiket a nagy hidegben a Volán 20. számú Vállalat ceglédi üzemigazgatóságán. L. Kiss Kálmán — képünkön — fagyj ló folyadékkal tölti fel a szolgálat megkezdése előtt járművét Apáti -Tó tii Sándor felvétele A város és a körzet településein, munkahelyein mindenhol lezajlottak a pártértekezletek, s a vezetőségválasztó taggyűlések. Az alábbiakban közreadjuk a pártbizottságok, a pártvezetőségek és a községi alapszervezetek titkárainak névsorát. Abonyban Tarkó Sándor, Albertirsán Nagy Gábor áll a nagyközségi pártbizottság élén. A jászkarajenői községi párt- bizottság titkára Bognár József lett. Az albertirsai—dán- szentmikiósi Micsurin Tsz pb- titkára Ebert Antal. A Ceglédi Állami Tangazdaságban Szabó Gyuláné, a ceglédi Lenin Tsz- ben Fülöp Demeter a pártbizottság titkára. A községek, üzemek, intézmények pártvezetőségi titkárai: Ceglédbercel, Egyetértés Tsz Máté Gyula, Csemő, November 7. Tsz Szabó László, Törtei, Dózsa Tsz Fajka János, Abony, Mechanikai Művek Bene László, Jászkarajenő, .Árpád Tsz Fehér Pál, ceglédi KÖZGÉP Dobos Mihály, ceglédi ÉVIG Sávi Károly, ceglédi Május 1. Ruhagyár Varga Ferencné, ceglédi PENOMAH Tóth Sándor, ceglédi MÁV Gál János, ceglédi pedagógus Giba István, ceglédi egészség-1 ügyi dr. Szendrői Mária. A községi alapszervezetek titkárai: Dánszentmiklóson Király Józsefné, Mikebudán Halmi János, Tápiószőlősön Kézér János, Újszilváson Simon Mihály. Határidő: március 1. Őszinte lie vallást várnak A városi tanács adócsoportja felhívja a ceglédi adófizető állampolgárok figyelmét, hogy akinek a tulajdonában és használatában levő mezőgazdasági ingatlan adataiban (pl. tulajdonában, a földterület nagyságában, művelési ágában stb.) változás állt be 1984. folyamán, azt a pénzügyi osztály adócsoportjánál 1985. március 1-ig be kell jelenteni. Bevallást kell adni azoknak is, akik 1984-ben mezőgazda- sági tevékenységből 150 ezer forint árbevételt értek el, illetve bevételük ezt az összeget meghaladta. Az erőgépek (mezőgazdasági vontató, traktor, tehergépkocsi és az ezekhez kapcsolható pótkocsi), illetve a kétévesnél idősebb lovak számában történt változásokat is be kell jelenteni. A bejelentés határidejének elmulasztása felemelt adó előírását, illetve bírságolást von maga után. Az adócsoport dolgozói ügy- félfogadási időben készséggel állnak rendelkezésre az adózók felvilágosítása és nyomtatvánnyal történő ellátása érdekében. Ügyfélfogadási idő: hétfőn 8—12.39, szerdán 8—17, pénteken 8—12 óráig. A zökkenőmentes félfogadás érdekében az adózók az előző évi adóívüket vigyék magukkal. R/fikebudán a Pisi fonó Február 21-én, csütörtökön 18 órától a dánszentmiklósi művelődési ház meghívására Pilisi fono~ címmel vendégszereplésre érkezik a pilisi Móricz Zsigmond Művelődés; Otthon asszonyklubja. Műsoros estet fognak tartani, amelyet vidám farsangi ismerkedési est követ. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
