Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

I G-LÉD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1985. FEBRUÁR 20., SZERDA Tanulságos esztendő volt Elmaradt a tervezett eredmény önkritikusan elemző, hiá­nyosságokat feltáró beszámo­lót terjesztett a ceglédi Lenin Tsz küldöttgyűlése elé az 1984. évi gazdálkodásról Józsa Ist­ván tsz-elnök. Ebben a gaz­daságban — a más üzemeket is sújtó körülmények mellett — vezetési, munkafegyelmi és egyéb gazdálkodási okok is közrejátszottak abban, hogy mindössze 4 millió 270 ezer forint nyereséget könyvelhet­tek el. Alig volt olyan tevé­kenységük, ami a joggal elvárt hatékonyságot elérte volna. Olyan helyeken is kellemetlen meglepetésekben volt részük, ahol az Időjárás kedvezőtlen alakulása nem játszhatott sze­repet, mint például az ipari ágazatban. 81:H •S3? A szövetkezet átlagon felül jó talajadottságok közepette tevékenykedhet. A kalászosok­nál nem is volt gond, hiszen a búza a tervezett 5,8 helyett 6, a rozs 2,6 helyett 4,2, az árpa 4 helyett 4,7 ton­na hektáronkénti termést ért el. A kukorica és a naprafor­gó viszont nagymértékben megsínylette a rendkívüli szá­razságot. A dinnyéből is je­lentős kiesés származott. A kukorica terméskiesése meg­határozó volt, a lucerna a vártnál nagyobb nyereséget adott. A segédüzemi költségek kedvezően alakultak, a mű­szaki főágazat 7,1 millió fo­rintot takarított meg. :{3H Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás terén a szakszerű takarmányozás em­líthető, amely lehetővé tette, hogy a tehenenkénti tejterme­lés növekedése meghaladta a tervezettet. A sertéstenyésztés vonalán képtelenek voltak megismételni az 1983-as ered­ményeket. Romlott a tápok minősége és állománycserét Jegyzet Régiáréi és durumró! Ál egnyitása óta nem egy íz- ben adtunk hírt a ceg­lédi malomipari szakboltról, amely küllemében korszerű, árukészletét tekintve jó vá­lasztékot kínáló. Kialakult a törzs vásárlóközönsége; vevő vevőt toboroz, hiszen itt kap­ni mindent, ami régesrégi re­ceptek kipróbálásához, a kor­szerű táplálkozáshoz vagy szi­gorú diétához épp oly fontos — és ami lényeges, hogy be­szerezhető —, mint újszerű csemegék készítéséhez. Mostanában elég sok csaló­dott vevő hagyja el üres ko­sárral a boltot. Keres székes- fehérvári Alba Regia márká­jú, jól bevált kész tésztát, si­ma lisztből készült száraztész­tafélét, tojás nélkül gyártott, úgynevezett durumtésztát? Valamennyit kaphat, ám szű­kös a választék, és a bolt ren­delésére várt mennyiség is úgy érkezik, hogy jobb a szá­mot összehasonlításul nem is említeni. Mármint a megren­delt árura vonatkozó számot és az érkezési listán szerep­lőt... A szakbolt két dolgozója együttérzően sajnálkozik, nyugtatja a vásárlókat. Elbe­szélgetnek a beszerzés módjá­ról, arról, hogy egy-egy gyár­nak milyen a gyártókapacitá­sa és az országba, beleértve a fővárost és a kiemelt üdülő­körzeteket, frekventált terüle­teket is, mennyit kéne szállí­tani, hogy mindenütt elég le­gyen. Védelmükbe veszik a többi ma'mot, tésztagyárat, sütemény-alaoanyagot és kész kekszet gyártó vállalatokat, termelőszövetkezeteket. Buzdí­tanak arra, hogy próbálja ki csak a kedves vevő a kapható másik árufélét —, ha akad kéznél, hát adnak a régebb­ről maradt, reklámnak szánt ismeretterjesztő kiadványból, vagy ajánlják a diétás szak- irodalmat, amely boltjukban szintén kapható. Nem mondom, lisztből, kor­pából, búzadarából és csírából, közvetlen malomipari termé­kekből most sincsen különö­sebb hiány. Tehát azokból a gyári termékekből, amelyek Cegléd és környékén, vala­mint a szomszédos megyék bármely nagy és kis élelmi­szert árusító üzletében. ABC- áruházában kaphatóak. De van egy s más, amit hiába ke­resünk itt, bemutató szakbolt ide, oda. Igen ám, de akkor mitől bemutató és mitől ma­lomipari szakbolt? A sütőipar vagy a maszek pék egymással versenyző szép kenyerétől? A ceglédi malom lisztjétől? A néhány különleges kekszfélé­től? IV em könnyű válogatott ■* ’ készletet beszerezni ma­napság egynémely dolgokból, így élelmiszer-, étekalapanya­gokból. Nem a mennyiség a kicsi, hanem a kiváló minő­ségű és a korszerű gyártmány kevés és kapós, amelynek rá­adásul szeles tömegek számá­ra is elfogadható ára van. A ceglédi szakboltot sem külön­cöknek nyitották,- nem is tu­catboltnak szánva, hanem azért, hogy itt a malomipari termékek színe-javát mindig megtalálja a kedves vásárló, gyártsák bár azt Pest megyé­ben, Hajdúságban, Bácsban, Békésben, Hevesben vagy Fe­jér megyében. A hangsúly természetesen a Pest megyei malomipari és gabonaforgal- mi cég termékein van, ez tény. De a többi is keli, ha a kis bolt mintabolt. (Bár mos­tanában kissé fanyalogva mondják helybeliek és régi jó hírére messziről is ide jövő vevők; mintabolt, olyan mint a többi...) — E sorok megírását nem a,szaküzlet alkalmazottai kér­ték, hanem vásárlói. Nem egy, nem kettő, s nem is tucatnyi, hanem annál több. Kérték, ki ne maradjon az írásból: azért ők törzsvevők maradnak, ak­kor is, ha ez vagy az nem ta­lálható a polcokon. Valami azért mindig csak akad, kiló- nyi érdekesebb, ritkábban használt liszt, kukoricás vagy más száraztészta. S itt vannak a boltosok, akik, minha cél­prémiumot kapnának a vá­sárlók hangulatának jó irány­ba igazításáért, az udvarias­ságért. Pedig célprémiumuk, ha a vásárló visszatér. ti még egy észrevétel köz­^ lését kívánták az ide be­térők. Az ajtókkal van gond­juk. amelyek gyönyörűek, mu­tatósak, korszerű lengőajtók, ám jaj annak, aki nem vi­gyáz. Csapódik a belső, nehe­zen mozdul a külső. Nem épp vásárlóinvitáló, nem tárul szé­lesre a kilónyi rizslisztért, grahamlisztért, fánk- és tejbe- grízporért betérő előtt. Talán lehetne tenni ellene, hogy a legkisebb balesetveszélyt is kiküszöbölhessék. E.K. kell végrehajtani. A juhászat is csak szerény mértékben já rult hozzá az eredményhez. A háztáji ágazat túlszárnyalta sertéseladási tervét A mezőgazdasági mellékte­vékenység sem volt sikerek forrása. A tápüzemhez fűzött remények nem váltak be. A keverő beüzemelése gondok­kal járt. A tápok iránt meg­csappant a kereslet. A tsz ke­reskedelmi tevékenysége és gazdaságossága sem volt egy­értelmű. Az ipari főágazat előre lé pett az improduktív létszám csökkentésében, gazdaságtalan termékei megszüntetésében, a költségek lefaragásában. To­vábbi feladat az alapanyagok mindenkori biztonságos besze­rezhetőségének megteremtése. Hosszú távon az anyagmentes bérmunka látszik kifizetődő■ nek. A vasforgácsoló — ele­gendő megrendelés híján kisebb árbevételre tett szert. A kesztyűgyártást átadták egy másik termelőszövetkezetnek, ahol gazdaságosan folytathat­ják. A Lenin Tsz új vállalkozás­ba kezdett: cipőfelsőrészeket készítenek és bőrdíszműves tevékenységet folytatnak. A legnyereségesebbnek a bér munkában varrt kesztyű mu­tatkozik. A nyomda termelése volt a legfolyamatosabb, árbe­vételét túlszárnyalta. A mű­anyagüzem Budapesten fejlő­dést ért el, Cegléden viszont tervlemaradás mutatkozott. Epítőrészlegük nyeresége és hatékonysága — munkájának javuló minőségével arányban — emelkedett. Ennek köszön hetően az idén sem lesznek feladat nélkül. Az ipari ága­zatoknak az elvárt 212 millió forint helyett csupán 151 mil­lió forint volt az árbevétele. A jövőben úgy kell működ­tetni, hogy javítsa a tsz pénz­ügyi egyensúlyát, nyereségéből pedig az alaptevékenységet fejleszthessék. !:i Ebben a termelőszövetke­zetben 1984-re sem nyereséget, sem prémiumot nem fizettek. Pénzjutalmat azok kaptak, akik a munkaversenyben megállták a helyüket. Az utóbbi évek leggyengébb eredményét mondhatta ma­gáénak a közös gazdaság, de alaphiány és veszteség nélkül zárták az évet. Erős remé­nyük és elhatározásuk, hogy — tanulva a tapasztalatokból — az idén ismét felivel a szö­vetkezet gazdálkodása. Eszes Katalin Iskola a város peremén Tanyavilágból járnak a diákok Négy évfolyam egy tanteremben Napjainkban gondol-e valaki arra a városban lakók közül, hogy Cegléden a régi értelem­ben vett tanyasi iskolák is lé­teznek. Most külterületi isko­láknak mondják ezeket és még nyolc működik. Valamikor népiskolaként működtek, s a kiterjedt tanyasi világ névte­len lámpácskái voltak, a tudo­mányt pedig a tekintélyes ta­nító úr verte a mezítlábas gyerekhad bozontos fejébe. Azóta sokat haladt a világ, de ezek az iskolák még mindig fontos szerepet játszanak az oktatásban. A Körösi úti általános is­kola Ceglédtől 4 kilométerre található a főút mellett. A fe­lületes szemlélő akár kihaltnak is vélhetné a sárgára meszelt épületcsoportot, pedig naponta 24 alsó és felső tagozatos ta nuló és két tanítónő találkozik itt, hogy az értelem kivilágo­sodjék. Ebben az épületben már a század elején is sok ne­buló csiszolta tudását. Jól felszerelt Kopogtatás után tágas olaj­padlás tanterembe lépek. A gyerekek rögtön felállnak, a hetes vezényel. — Osztály vigyázz, köszönj! Jóónapot kívánook...! éneklik kórusban a tanulók. Éppen a felső tagozat második óráját sikerült megzavarni. Az ötö­dik, hatodik osztály önálló nyelvtanóránál tart, a hete­dik, nyolcadiknak, pedig ön­álló fizikaórája megy. Mind­össze 15 tanuló van ebben a teremben, még legalább két­szer ennyi elférne. — Ehhez a körzethez sokkal több gyerek tartozna, miért csak ennyi a létszám? — kér­dem Golik Lászlóné vezető ta­nítótól. — Tanévkezdéskor mindig többen vagyunk, de azok a szülők, akik «1 tudják intéz­ni, hogy a gyerekeik városi is­kolába kerüljenek, inkább oda viszik őket. Ennek több oka is van. Mi itt nem tudjuk bizto­sítani a napközit, tornater­münk sincs és a délutáni prog­ramokat sem lehet úgy meg­szervezni. Az sem egy utolsó szempont, hogy egy nagyobb létszámú és jobb képességű városi osztály komolyabb ta­nulásra ösztönzi a gyerekeket. Még mi beszélgetünk, a gyerekek önállóan dolgoznak tovább, ha elakadnak, kimen­nek a tanári asztalhoz, és se­gítséget kérnek. A felső tago­zatosokat magukra hagyjuk és átsétálunk az alsó tagozatosok­hoz. Az udvaron egy fekete kuvasz egyhangúan csahol. A kilenc kisebbel Elekes Eszter tanítónő foglalkozik. A tanári asztalon csoportosítva sorakoznak a munkafüzetek, feladatlapok, táblázatok, akár­csak a másik teremben. A fa­lon bőven van szemléltető transzparens. A térképtartó állvány is roskadásig tele. — Milyen technikai feltéte­lek könnyítik a tanítást? — Van televíziónk, mag­nónk, rádiónk, diavetítőnk és így nagyvonalúan minden szaktárgyhoz megvannak a megfelelő eszközeink, diasoro­zatok, fóliák. írásvetítőnk saj­nos csak egy van, pedig a programozott tanításhoz jólen­ne még egy — mondja Golik Lászlóné. Tovább tanulnak — A gyerekek zöme milyen távolságból jár az iskolába? — Általában 3—4 kilométer­ről jönnek, főleg kerékpárral — mondja a vezető tanítónő. A szünetet kihasználva Sen­ke Ilona nyolcadik osztályos tanulót kérdem: — Hogy telik egy átlagos napod? — Negyed 7-kor kelek, hét­kor indulok otthonról, délelőtt iskolában vagyok, délután ta­nulok, utána segítek anyunak, van mikor a jószágokat ete­tem. — Tovább akarsz-e tanulni? — Igen, ruhásbolti eladónak vagy szakácsnak mennék. — Te mikor veszed elő a tankönyvet otthon? — fagga­tom Kemencés Csaba negye­dikest. — Délután mindjárt az is­kola után, de van olyan is, amikor sok dolgom van, pél­dául etetem a baromfikat, fát vágok. Ilyenkor már csak sö­tétedéskor tudok tanulni. Az nem a legiobb, mert nincs vil­lanyunk, de a petróleumlámpa mellett is lehet... — Ki mivel tölti a szabad­ideje,? — En szeretek énekelni, mert ha hallok egy éneket, ak­kor megpróbálom eldalolni, s eddig mindig sikerült. — Én szeretek olvasni, de voltunk kirándulni az iskolá­val Pesten, az is jó volt, és most készülünk Aggtelekre — mondják lelkesedve a tanulók. — A nyolcadikosak közül hányán akarnak tovább tanul­ni? — Hat végzős van, ebből öt szeretne szakmunkásnak tanul­ni — mondja Golik Lászlóné. — Felnőttet szerető és be­csületes gyerekeknek látsza­nak ezek a diákok. Van-e va­lami különbség köztük és a városi gyerekek között? — Igen. sokkal jobban ra­gaszkodnak tanáraikhoz, éve­kig visszajárnak volt iskolá­jukba, hozzák a férjet vagy feleséget is bemutatni, s persze a gyerekeket is. Hát tudja ez nagyon jóleső érzés egy peda­gógusnak. A körülmények is arra kényszerítik őket, hogy előbb váljanak önállóbbakká. Ügy érzem, hogy ezek a ta­nyasi gyerekek szívósabbak, kitartóbbak a munkában is — feleli Golik Lászlóné. Mindig kültarülaten — Hogy kerül egy fiatal pe­dagógus külterületi iskolába? — kérdem Elekes Esztert. — Városi iskolában csak napközis nevelői hely volt, sze­rettem volna tanítani. Először ugyan megijedtem az össze­vont osztályok láttán, de egyre jobban megszoktam, hogy egy­szerre négy osztályt kell fog­lalkoztatni. Egy jó cikiusterv- vel ez sem jelenthet problé­mát. — Én 1956-ban kezdtem a Márta dűlői iskolában — kap­csolódik a beszélgetéshez Go­lik Lászlóné. — 1977-ben ke­rültem ide, s mindvégig külte­rületi iskolában tanítottam. Eltelik a hosszú szünet is, a gyerekek újabb feladatoknak gyürkőznek. A sárga épület is­mét teret ad a tudásvágynak. Hogy meddig? Egy- biztos, még a létszám tíz fölött van, addig mindenképpen. Polgár Gyula Látomás — később. Tech­nikai okok miatt elmarad a Látomás Szinesfényképezők Baráti Köre február 25-re meghirdetett diafilm-bemutatór ja. Az új időpontról a ceglédi Kossuth Művelődési Központ értesíti az érdeklődőket. Titkárrá választották Nagy hidegben is indulnak il: . i ­J| Fokozott figyelemmel készítik fel szolgálatba induló jármű­veiket a nagy hidegben a Volán 20. számú Vállalat ceglédi üzemigazgatóságán. L. Kiss Kálmán — képünkön — fagyj ló folyadékkal tölti fel a szolgálat megkezdése előtt járművét Apáti -Tó tii Sándor felvétele A város és a körzet telepü­lésein, munkahelyein minden­hol lezajlottak a pártértekez­letek, s a vezetőségválasztó taggyűlések. Az alábbiakban közreadjuk a pártbizottságok, a pártvezetőségek és a községi alapszervezetek titkárainak névsorát. Abonyban Tarkó Sándor, Albertirsán Nagy Gábor áll a nagyközségi pártbizottság élén. A jászkarajenői községi párt- bizottság titkára Bognár Jó­zsef lett. Az albertirsai—dán- szentmikiósi Micsurin Tsz pb- titkára Ebert Antal. A Ceglédi Állami Tangazdaságban Szabó Gyuláné, a ceglédi Lenin Tsz- ben Fülöp Demeter a pártbi­zottság titkára. A községek, üzemek, intéz­mények pártvezetőségi titká­rai: Ceglédbercel, Egyetértés Tsz Máté Gyula, Csemő, No­vember 7. Tsz Szabó László, Törtei, Dózsa Tsz Fajka János, Abony, Mechanikai Művek Bene László, Jászkarajenő, .Árpád Tsz Fehér Pál, ceglédi KÖZGÉP Dobos Mihály, ceg­lédi ÉVIG Sávi Károly, ceg­lédi Május 1. Ruhagyár Varga Ferencné, ceglédi PENOMAH Tóth Sándor, ceglédi MÁV Gál János, ceglédi pedagógus Giba István, ceglédi egészség-1 ügyi dr. Szendrői Mária. A községi alapszervezetek titkárai: Dánszentmiklóson Király Józsefné, Mikebudán Halmi János, Tápiószőlősön Kézér János, Újszilváson Si­mon Mihály. Határidő: március 1. Őszinte lie vallást várnak A városi tanács adócsoport­ja felhívja a ceglédi adófize­tő állampolgárok figyelmét, hogy akinek a tulajdonában és használatában levő mező­gazdasági ingatlan adataiban (pl. tulajdonában, a földterü­let nagyságában, művelési ágában stb.) változás állt be 1984. folyamán, azt a pénz­ügyi osztály adócsoportjánál 1985. március 1-ig be kell je­lenteni. Bevallást kell adni azoknak is, akik 1984-ben mezőgazda- sági tevékenységből 150 ezer forint árbevételt értek el, il­letve bevételük ezt az összeget meghaladta. Az erőgépek (mezőgazdasági vontató, traktor, tehergépkocsi és az ezekhez kapcsolható pót­kocsi), illetve a kétévesnél idősebb lovak számában tör­tént változásokat is be kell je­lenteni. A bejelentés határidejének elmulasztása felemelt adó elő­írását, illetve bírságolást von maga után. Az adócsoport dolgozói ügy- félfogadási időben készséggel állnak rendelkezésre az adó­zók felvilágosítása és nyomtat­vánnyal történő ellátása érde­kében. Ügyfélfogadási idő: hétfőn 8—12.39, szerdán 8—17, pénteken 8—12 óráig. A zök­kenőmentes félfogadás érde­kében az adózók az előző évi adóívüket vigyék magukkal. R/fikebudán a Pisi fonó Február 21-én, csütörtökön 18 órától a dánszentmiklósi művelődési ház meghívására Pilisi fono~ címmel vendégsze­replésre érkezik a pilisi Mó­ricz Zsigmond Művelődés; Ott­hon asszonyklubja. Műsoros estet fognak tartani, amelyet vidám farsangi ismerkedési est követ. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom