Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
FKST . Mtl.YH 1985 FEBRUÄR 20., SZERDA 6 J ÖG I TÄHÄ€StSK Mi irEtafá elő szersődiáses üzletvitelben? Szabadság, mellékfoglalkozású munkaviszonyban O Szerződéses üzletben el- lenörizheti-e a gazdálkodó szervezet az üzletvitellel kapcsolatos kérdéseket^' Nem ellenőrizheti. K. P.-né olvasónk a Kelet- Pesti Áfész egyik szerződéses boltjának vezetője. A napokban vette át az üzletet, már a szerződést is megkötötte, szeretné tudni, hogy a szövetkezet, milyen mélységig ellenőrizheti tevékenységét. A szerződéses üzemeltetési Azoknak a dolgozóknak, akik 25, 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban állnak, jubileumi jutalmat kell fizetni. A jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére. A dolgozó öregségi nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni: a negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonynyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. A 40, illetve 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nemcsak az öregségi nyugdíjra jogosultság esetén kell kifizetni. A rokkantsági nyugdíj-megállapítás ugyancsak megalapozottá teszi a kifizetését, feltéve, hogy a dolgozó nyugállományba helyezésekor legalább 35, illetőleg 45 évi munkaviszonnyal rendelkezik. Ha a dolgozó a meghatározott időt munkaviszonyban letöltötte, a jubileumi jutalmat ki kell fizetni számára. Nem mérlegelés tárgya, hogy a dolgozó egyébként érdemes-e jutalomra. Ezt a járandóságot kérelem nélkül kell a munkaadónak kifizetnie. Ha a dolgozó a jutalom kifizetésére meghatározott minimális időtartamnál (25, 40, 50 évnél) tovább dolgozik, a jutalomra vonatkozó igényét nem veszíti el azzal, hogy az Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet építésvezetőjét fegyelmi úton elbocsátották. Egyebek közt azt hozták fel ellene, hogy ellenőrzési és irányítási kötelezettségét elmulasztotta, a különböző munkahelyeken pedig vagy meg sem jelent, vagy csak néhány órát töltött. Ezenkívül egy huszonhárom tagú brigádot rávett, mondjanak fel. A csoportvezető az építési napló vezetését is a takarítónőre bízta. Súlyosbító körülménynek tekintették, hogy vétségeit felelős beosztásban követte el. kereskedelmi forma bevezetésének célja, hogy növekedjen az üzletek önállósága, nagyobb legyen anyagi érdekeltségük, és ez a kereslethet jobban igazodó áruellátást, a vásárlási körülmények javulását is eredményezze. A 38/1980. (IX. 30.) MT. számú rendelet, és a végrehajtására kiadott 14/1980. (IX. 30.) Bk.M. számú rendelet szabályozza az üzletek szerződéses esedékesség évében nem érvényesítette. Ha az adminisztráció kérelem nélkül nem tett eleget a kötelezettségének, akkor a továbbiakban bármikor kérheti a dolgozó. Olyan esetben, amikor a dolgozó munka- viszonya megszűnik, a jutalom kifizetési feltételeinek megszerzésekor az őt foglalkoztató vállalattól a jubileumi jutalom kifizetését az általános 3 év elévülési időn belül igényelheti. A jubileumi jutalom számításánál a vállalatnak figyelembe kell vennie mindazokat az időket, amelyek a dolgozó munkakönyvében munkaviszonyként szerepelnek. A biztosított bedolgozót is megilleti a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) töltött ideje után a jubileumi jutalom, amelynek összege a megállapodásban meghatározott munkadíj; a nem biztosított bedolgozót csak abban az esetben, ha éves szintén havi átlagban keresete elérte a mindenkori minimumot. (Ez most 675 Ft.) Tehát csak ezeket az éveit számítják be a jutalomban való részesítésnél. Nem ismerheti el a vállalat munkaviszonyként a munkakönyvben „bemondás alapján” megjelöléssel feltüntetett időket. Ha bíróság elé kerül az ügye valakinek, bizonyítási eszközként tanúvallomást is elfogad a bíróság. Dr. Kertész Éva Döntését lényegében az elbocsátott építésvezető állításaira alapította. Ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni, és a Munkaügyi Bíróságot mindenre kiterjedő, új bizonyítási eljárás lefolytatására, valamint újabb határozat hozatalára kellett utasítani. K. S. rendszerben történő üzemeltetésének feltételéit. Ezzel kapcsolatban a belkereskedelmi miniszter IX/1980./35. szám alatt (megjelent a Kereskedelmi Értesítő 1980. évi 35. számában) irányelvet adott ki. E szerint a gazdálkodó szerv az átadott üzletben a következőket ellenőrizte: az állóeszközök meglétét és karbantartását, a vállalat által rendelkezésre bocsátott forgóeszközhányad meglétét, az előfizetéses étkezés elszámolását és a szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek megtartását. Olvasónk — mint írja levelében —, szintén abban a hi- szemben volt, hogy a szövetkezet nem szabhatja meg a beszerzési forrásokat, neki mégis előírták, kitől vásárolhat. Utánanéztünk olvasónk panaszának, és megtekintettük a szövetkezettel kötött szerződését is. Fentiek szerint, a kölcsönös megállapodáson alapuló kötelezettségének olvasónk köteles eleget tenni, ezért nem szabálytalan, hogy a szövetkezet ellenőrzi e tekintetben az áru- beszerzés forrását. O Mellékállású sportedzünek jár-e a főállású munkahelyétől fizetett rendkívüli szabadság? L. B.-né igazgató azt írja levelében, hogy egyik dolgozója mellékállásban a röplabdasport edzője a fővárosban. A minap azzal a kérelemmel fordult munkahelyéhez, hogy részére 15 nap rendkívüli fizetett szabadságot adjon a vállalat, mert edzése alatt lévő csapat külföldi szereplésre megy. Munkahelyén azt a választ kapta, hogy be sem jelentette ezt a mellékállását, ha bejelenti, akkor sem kapott volna ehhez hozzájárulást, mert összeférhetetlen a főmunkahelyen végzett munkájával. Az elé azonban nem gördített akadályt, hogy külföldre elutazzon, de csak fizetés nélküli szabadságot engedélyezett részére az igazgató. Helyes-e ez a vállalati döntés? — kérdezi a vállalat és a dolgozó is. Az üggyel kapcsolatban néhány iratot is megtekintettünk, és állásfoglalásunkat egyeztettük a hivatalos szervekkel is. Ezek alapján az alábbiak voltak megállapíthatók: Az iratok szerint az érintett dolgozó, a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH. számú rendelet 1. § (2)—(3) bekezdésében felsorolt sportolók edzője. Az ilyen dolgozónak az arra jogosult sportszerv kikérése alapján legfeljebb 15 munkanap rendkívüli szabadság jár, a megjelölt rendelkezés 2. §-ának (1) bekezdése szerint. A kikérésre a sportegyesület jogosult. Ezek szerint a munkaviszonyban álló dolgozónak az említett keretek között, a rendkívüli szabadság jár. Adott esetben azonban a dolgozó a második munkaviszonyához engedélyt nem kapott, illetőleg e munkaviszonyát a főállásos munkáltatójának előzetesen írásban nem jelentette be (1) 1976. (I. 31.) Mü.M. 1. § (2)— (3) bekezdés). Az iratok alapján egyértelműen nem volt megállapítható, hogy a szóban forgó főálláson kívüli munkavégzés másodállás, vagy pedig mellékfoglalkozás-e. Minthogy ugyanis a főállás munkaidejével nyilvánvalóan egybeeső távoliét szabadság címén jár a dolgozónak, csak az ezenkívü- li tevékenységgel felmerülő munkaidőnek a főállás munkaidejével való egybeesése vizsgálható az Mt.V. 31. § (2) bekezdése szerint. Ha itt egybeesés áll fenn, a főálláson kívüli jogviszony másodállás, ellenkező esetben pedig mellék- foglalkozás. A főálláson kívüli foglalkoztatásra kötött szerződés érvénytelenségének eseteit az 1/1976. (I. 31.) Mü.M. sz. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése határozza meg. (Munkaügyi Közlöny 1984. évi 8. szám.) Eszerint, ha a konkrét esetben a főálláson kívüli munkavégzés másodállás keretében történik, az az előírt engedély hiányában érvénytelen. Mellékfoglalkozás esetében viszont — tilalom közlésének hiányában — érvényes. Előbbi esetben tehát a dolgozó felhívható a főálláson kívüli tevékenység azonnali abbahagyására, (Mt. V. 16. §. (1) bek.), és az ezt követő időre a dolgozó a főállással szemben jogokat nem származtathat, e jogviszonyával összefüggésben. Mellékfoglalkozás esetében viszont tilalmazásnak nem lenne helye, minthogy a rendkívüli szabadság esetétől eltekintve a főállás munkaidején kívüli tevékenység, a főállásból eredő kötelezettségek teljesítését nem veszélyezteti, a rendkívüli szabadság címén járó távollétre viszont a jogszabály a dolgozónak jogot ad.' Tilalmazásnak kivételesen mégis helye lehet olyan esetben, amikor a dolgozó egyéb jogviszonyban végzett tevékenysége nem esik ugyan egybe a főállásos rendes munkaidejével, az előre nem látható helyettesítések, túlmunka miatt azonban esetenként ez az egybeesés mégis bekövetkezhet, és ez már veszélyezteti a főállásos munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését. A döntés ezeknek megfelelően, az összes körülmények figyelembevételével történhet. Dr. M. J. A legfőbb ügyész saitéfáiékoztaté£a A b űncseBekmény ek m ag előzése Nem mérlegelés tárgya A jubileumi jutalomról Fegyelmi ügyben Felületes bizouyífés A volt építésvezető a vállalati döntőbizottsághoz fordult a határozat hatályon kívül helyezéséért. De azzal az indokolással utasították el, hogy — tagadása ellenére — a terhére rótt fegyelmi vétségeket elkövette, és ezeknek mindegyike oly súlyos, hogy azokkal a legszigorúbb fegyelmi bün'etés külön-külön is arányban áll. Ezek után az illető a Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely úgy találta, hogy alaptalanul bocsátották el. és ezért a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatva a fegyelmi büntetést hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra pedig a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett: A Polgári Perrendtartás értelmében a bíróságnak az igazság kiderítésére kell törekednie, és ennek érdekében az ügy alapos tárgyalásáról kell gondoskodni — hangzik a határozat. — A Munkaügyi Bíróság ezt az eljárási szabályt megsértve, a tényállás részletes felderítését elmulasztotta. A jogalkalmazás törvényességi tapasztalatairól, a bűnözés alakulásáról tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a bűnözés terjedése világjelenség. Az össztársadalmi erőfeszítéseknek Magyarországon is elsősorban a kedvezőtlen hatások csökkentésére kell irányulniuk. Az adatokat elemezve megállapította. hogy kedvező változás tavaly sem történt. Több kategóriában csökkenés tapasztalható, néhányban azonban növekedés. Az elmúlt évben összesen 157 ezer bűncselekmény vált ismertté. Ez 3.7 százalékkal több, mint 1983- ban volt. Az elkövetők száma valamivel meghaladja a 83 ezret. A bűnözés emelkedésének üteme 1984-ben némileg mérséklődött, és ebben az intézkedések hatása is tapasztalható. Tovább tart viszont a fiatalkorúak részvételének a növekedése, és magasabb a halmozottan hátrányos helyzetben levők aránya. Üj jelenség, hogy emelkedik a veszélyes bűnelkövetők száma és aránya. Emellett változatlanul az okozza a legtöbb gondot, hogy tovább szaporodtak azok a bűncselekmények, melyek elkövetőjét sok erőfeszítés ellenére sem tudták kinyomozni. Mint a legfőbb ügyész mondotta, e téren azért is rendkívül fontos lenne előrelépni, mert a megelőzést elsősorban a felelősségrevonás elkerülhetetlenségének tudata szolgálja. A bűnözés alapstruktúrája nem változott. Továbbra >s többségben vannak a vagyon elleni bűncselekmények. Arányuk egyre növekszik, ma már eléri a 60 százalékot. Az ösz- szes kár tavaly 1 milliárd 80 millió forint volt. (Nem számolva ide a Szépművészeti Múzeumban történt betöréses lopást, melynek kára megtérült.) A személyek javaiban tavaly több mint 506 millió forint kárt okoztak a bűnözők, s ez 23,4 százalékkal meghaladja az előző évit. Figyelmet érdemlő tény, hogy csaknem 8000 betöréses lopás elkövetőjét nem sikerült felderíteni. Nagyobb gondot kell tehát fordítani az állampolgárok önvédekezésére is. A legfőbb Ügyész SZÓU arról: rendkívül fontos, hogy a gazdálkodás nagyobb szabadsága ne eredményezzen szabadosságot, s a megnövekedett lehetőségeket egyes ügyeskedők ne használhassák fel jogtalan nyereségszerzésre, a közösség megkárosítására. E téren a közelmúltban sok visszaélés volt tapasztalható, de a Gazdasági Rendészet fellépése nyomán hatékony intézkedésekre kerül sor. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények csoportjában hosszabb távon tapasztalható növekedési ütem. tavaly a felére csökkent, de az esetek száma növekedett. Múlt évben 18 ezer 99 ilyen ilyen cselekmény volt. nyolc százalékkal több, mint 1983-ban. Pest megyében az elmúlt évVégüB egy apróságon elcsúszott A főosztályvezető trükkje! Az ügy főszereplője dr. Bakos Róbert, az AGROTEK rendszerfejlesztési és számítástechnikai központ főosztály- vezetője, a szakmájában elismert, anyagilag és erkölcsileg megbecsült ember volt. Magas fizetést kapott, rendszeresen jutalmazták és mint az önálló külkereskedelmi joggal bíró vállalat egyik vezető embere gyakran utazott külföldre. Botrány Siaferbágyon Ám úgy látszik, ez sem volt elég, vagy inkább úgy fogalmazhatunk, hogy mindezt kockára tette, amikor elkezdte a csalások sorozatát. A trükkje nagyon egyszerű volt, de csaknem két éven keresztül bevált. Azután, ahogy az már ilyen ügyeknél lenni szokott, a rossz útra tévedt ember egy apróságon elcsúszott. A botrány Biatorbágyon robbant ki, ahol az AGROTEK- nek egy adatrögzítő részlege működik. Múlt év márciusában történt, hogy a részleg egyik dolgozója ügyes-bajos dolgát intézte a helyi tanácsnál, s ekkor meglepetve vette észre, hogy neki ott adatlapja van, nagyobb összegek szerepelnek a nevén. Márpedig azt a pénzt, melyet az iratok szeriht gmk- tagként felvett, nem kapta meg, és az adót sem ő fizette utána. Azt sem tudta, hogy náluk egyáltalán létezik gmk. Rövidesen kiderült, hogy nem egyedül jár ebben a cipőben. Megnézték a tanácsnál levő iratokat, s ezekből úgy tűnt, hogy a biatorbágyi részleg sok más' dolgozója is szép kiegészítő jövedelmet könyvelhetett el magának, a gmk-ban végzett munkáért, ők azonban nem tudtak róla, hogy ilyen vállalkozásba kezdtek volna, és pénzt sem kaptak. Mi történt hát valójában? A Pest megyei Rendőr- főkapitányságon több mint nyolcvan embert hallgattak meg ebben az ügyben, míg tisztázták a részleteket. A történet 1982 decemberében kezdődött. Dr. Bakos Róbert munkaköréből adódóan gyakran járt a biatorbágyi telepre, ahol az ott dolgozók kazettára rögzítették a később számítógépre kerülő adatokat. A részleg nem volt teljesen kihasználva, és már korábban is végeztek különböző bérmunkákat. így hát senkit sem lepett meg, amikor Bakos jelezte, hogy újabb bérmunka érkezett. Egyúttal azt is ígérte, hogy „erre majd lesz egy kis külön pénz, ha elvégezték a feladatot”. ben 13 ezer 30 ismertté vált bűncselekmény történt, valamivel kevesebb, mint az előző évben. A tendenciák megegyeznek az országos tapasztalatokkal. A tízezer lakosra jutó bűnesetek száma 132,5, ami jobb az országos átlagnál. Dr. Szíjártó Károly a feladatokról szólva hangsúlyozta a megelőzést. A közeljövőben a kormány az erre vonatkozó szervezeti és tartalmi kérdésekben döntést fog hozni. A tudományos elemzések és gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a megelőzés hatékonyabbá tétele érdekében lényegesen szélesíteni kell társadalmi szinten is a közös tevékenységet. El kell érni; a gazdálkodó szervezetek és az ^állampolgá* rok is többet tegyenek annak érdekében, hogy védettebbé váljanak a bűnözőkkel szemben. Természetesen a közrendért és közbiztonságért felelős hatóságok szerepe js tovább növekszik. Rendkívül fontos a munkakerülő életmód megszüntetésére irányuló jogszabályok következetes érvényesítése, a pártfogó felügyelet javítása, az alkoholizmus visszaszorítása a következetesebb gyermek- és ifjúságvédelem. Ga. J. Margittal Tamásné, a részleg vezetője intézte a kifizetéseket, aki a főosztályvezetőtől kapott utasítás szerint előzőleg egy fejléc nélküli üres papírlapot íratott alá az emberekkel. Később kapták meg a személyenként 100 forinttól 1000- ig terjedő összegeket, melyek átvételét a pánzesborítékon igazolták. Ezeket Bakos aláírás után visszakérte és megsemmisítette. A borítékokon lényegesen kisebb összegek voltak, mint amennyit a főosztályvezető, az előre üresen aláíratott papírokon a gmk- nak kifizetésként elszámolt. Ellenőrzéssé! nem txsrfsft Dr. Bakos Róbert utólag — láthatóan más írógépen — elkészítette a fejlécet, melyen áz szerepel, hogy SZINTETORG gazdasági munkaközösség. Ennek létezéséről azonban a tagok mit sem tudtak, ők azt hitték, hogy bérmunkát csinálnak. A dologhoz az is hozzá tartozik, hogy munkaidőben végezték el a feladatokat, holott — mint ismeretes —; ez a vállalkozási forma a hivatalos munkaidőn kívül működik. Később a gmk átalakult Software szakcsoporttá, ahol Bakos, annak ellenére, hogy nem tartozott a tagok közé, tovább folytatta bevált trükkjét. Az ellenőrzéstől nem kellett különösebben tartania, hiszen az öccse töltötte be a szakcsoport elnökhelyettesi tisztét (mindig ő vett részt a pénzfelvételeknél) és a felesége volt a számviteli vezető. Ilyenformán történetünk főszereplője összesen 1 millió 53 ezer forintot vett fel, melyből 443 ezer forintot kantak meg az érdekeltek. A különbözet 809 ezer forint. A Szintetorg gmk-nak és a Software szakcsoportnak egyébként — dr. Bakos Róbert közvetítésével — nemcsak az adatrögzítő részleg betanított munkásai dolgoztak, hanem esetenként, egyszeri megbízatás alapján magas szakképzettségű rendszertervezők, programozók is. ök is minden további nélkül elfogadták azt a megoldást, hogy az „adminisztráció miatt” kell aláírniuk egy üres papírlapot. A módszer ugyanaz volt, mint a korábbiakban. A borítékon igazolták, hogy felvették a pénzt, amely jóval kevesebb volt a papírlapon feltüntétettek alapján elszámolt összegnél. Megbíztak benne S hogy ez miért nem volt senkinek sem gyanús? Többféle, lényegében azonos kicsengésű válasz érkezett a kérdésre. Ilyesformán: „Nagyon megbíztam Bakosban... Nem volt ideje magyarázkodni... Mikor kérdezgettem, azt mondta, hogy majd máskor, mert most indulnia kell...” Magyarázkodásra tehát soha sem volt idő, és lehetőség. A trükk egy ideig beváit, de azután minden kiderült. A volt főosztályvezető lakásán, házkutatásnál megtaláltak néhány kimutatást, melyek a tanúvallomások mellett, ránézve további terhelő bizonyítékként szolgálnak. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást befejezte. Dr. Bakos Róbert ügyét vádemelési indítvánnyal átadták a Pest megyei Főügyészségnek. Gál Judit TÍZ NAP RENDELETÉI Az egyes szövetkezetek közös alapjainak képzéséről és felhasználásáról a 7/1985. MT. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 6. száma.) Egyes vállalatlétesítési kedvezményekről ugyanitt jelent meg .a pénzügyminiszter 5/1985. (II. 9.)- PM. számú rendelet®. A művelődési miniszter a Magyar Közlöny 7. számában megjelent rendeletében szabályozta a nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződések feltételeit.
