Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
1985 FEBRUAR 30., SZERDA Koszorúzás Kedden a Mező ímre úti temető munkásmozgalmi panteonjában — születésének 75. évfordulója alkalmából — megkoszorúzták Sebes Imrének, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosának emléktábláját. A megemlékezés virágait az MSZMP budapesti. Fejér megyei és Pest megyei bizottságának, a Belügyminisztériumnak. a KISZ Központi Bizottságának, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselői, valamint családtagjai, egykori harcostársai helyezték el. A Pest megyei pártbizottság képviseletében Jámbor Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára és dr. Sátor János, a pártbizottság tagja, nyugdíjas vezérigazgató — az egykori vezérigazgató koszorúztak. Sok az elhasználódott traktor Bőséges az idei gépkínálat A tavaszra készülődik mezőgazdaság: a legtöbb nagyüzem már eldöntötte, milyen gépeket vásárol az idén, s a feladott rendelések alapjár már megkezdődtek az első darabok kiszállításai. Ám ez még csak a kezdet, mert az újabb igénylések csak az elkövetkező hetekben érkeznek majd meg a forgalmazó vállalatokhoz, illetve közvetlenül a gépgyártókhoz. Az adatok azt mutatják, hogy az árualap nagyobb a tavalyinál, s a választék is jobban igazodik az üzemek szükségleteihez. Az idén 5 ezer új vontató áll a a | gazdaságok rendelkezésére, ennek nagy része a közkedvelt és bevált szovjet MTZ típushoz tartozik. Különösen nagy az érdeklődés a 40 kilowattos változat iránt, amelyből egyelőre kisebb a kínálat, mint a kereslet. Kelendőek a Rába által gyártott nagy traktorok, valamint a csehszlovák Zéto- rok és az NDK-beli erőgépek. A viszonylag nagy választék ellenére az országban esztendőnként mintegy 7 ezerre tehető a papíron nullára leírt gépek száma, ám ezek egy részét továbbra is használják a gazdaságok. Pedig sokszor Érdekeik ellen cselekszenek? Verseny, de nem azonos pályán Az elmúlt esztendő gazdálkodásának mérlege lesz majd az egyik legfontosabb napirend a megye ipari szövetkezeteinek küldöttgyűlésén április IS-án. A KISZOV elnöksége, a tanácskozásra készülve, a munkabizottságok jelentését vitatta meg egyebek közt tegnapi ülésén, s döntött az ellenőrzési és a jogi iroda költségvetéséről. Bár külön napirendként nem szerepelt, a témák megvitatásakor gyakran szóba kerültek a tavalyi tat pasztaiatok, az idei tervek. Ezekről részletesebben dr. Bcrnáth Tiborral, a KISZÖV elnökével beszélgettünk. A megye ipari szövetkezeteinek VI. ötéves tervében az idei év adatait soroló szám- oszlopban az árbevétel címszó alatt a következő adat szerepel: 4,3 milliárd forint. Az előzetes számvetések viszont azt mutatják, hogy ez az összeg már tavaly december 31-re meghaladta az 5,6 milliárd forintot. S ez nem az egyetlen cél, amelyet elértek, sőt túl is haladtak a szövetkezetek. Ha egy mondatban akarnánk sűríteni az utóbbi esztendők gazdálkodásának tanulságait. nyugodtan írhatnánk: szőkébb pátriánkban az ipari szövetkezetek fejlődése sok területen din .mikusabb, mint az átlag. Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne, hiszen a sikerek mellett akadnak kevésbé eredményesen teljesített feladatok is. A tőkés export ugyan a VI. ötéves tervben megfogalmazottnál maaasabb, de alacsonyabb a vártnál, s a szolgáltatások fejlesztése is Lassúbb. Pénz csak munkáért Szövetkezeti vezetők körében mostanában elterjedt: élni még csak lehet valahogy, de megélni már egyre nehezebb. Vajon mennyire lesz érvényes ez 1985-re? — kérdeztük dr. Bernáth Tibortól, az Ipari Szövetkezetek Past megyei Szövetségének elnökétől. T- Az új szabályozók az eddigieknél ösztönzőbb gazdasági környezetet teremtettek, s ez megfelelő alapot adhat a fejlődés ütemének megtartásához, néhány területen a gyorsításához. Csak egy példa: tavaly a szövetkezetek a megyében ösiszesen mintegy 760 millió forintos nyereséget értek el, s bár a különböző adóterhek nem csökkentek, számításaink szerint most az esztendő végére mégis elérhetjük a 820 milliót. Különösen a kisszövetkezetekben van nagy lendület. Jellemző, hogy az úttörő szerepet vállaló kollektívák sikerein felbuzdulva mostanában az alapítási kedv ismételt megújulását tapasztaljuk. — Igen, a kisstövetkezetek! Immár három esztendős múltra tekint vissza az új vállalkozási formák bevezetése. Ez alatt a megyében hatvankét kisszövetkezet alakult, közülük időközben kettő a felszámolás mellett döntött. Ebből úgy tűnik, régebben a hagyományos forma kötöttségei miatt egy sor piaci lehetőség maradt kihasználatlanul, olyanok, amelyek most a kisszövetkezeteknek viszonylag gyors növekedést és megfelelő megélhetést biztosítanak. — Igaza van. bár a kép nem ennyire egyértelmű. A versenyben részt vevő két fél ugyanis nem egy pályán fut. Vagyis: a kisszövetkezetekre kedvezőbb szabályozók érvényesek. Persze, ez nem jelenti azt, hogy valamennyi kisszövetkezet olyan csodálatos eredményeket ér el! Erről sajnos nincs szó. Akad nem is egy kollektíva, amely nagy gondokkal küszködik. A siker inkább azokra jellemző, amelyek valamilyen, mostanában nagyon keresett tevékenységbe kapcsolódtak be, mint mondjuk a számítástechnika. S még egy dolog érdemel említést: a bruttó jövedelemszabályozás lehetővé teszi, hogy a teljesítmények arányban álljanak a kifizetett forintokkal, s ennek gyakorlatilag nincíien felső határa. A hagyományos formában kisebb a lehetőség a kockázatvállalásra. Az új szabályozók január 1-től magasabb adókat tartalmaznak, ezért lényeges vonás lesz a kisszövetkezetek gazdálkodásában a hatékonyság gyors emelése . A változó feltételek egyben azt is jelentik, hogy számításaink szerint a . hagyományosak közül, akik a kere- setszint-szabályozást választották is a kisszövetkezetek növekedési üteme csaknem azonos lesz az idén. — Tavalyi tapasztalat, hogy a megye ipari szövetkezeteinek tőkés exportja alig hoz hasznot, sőt gyakran ráfizetéses. Példaként a Szikla RUSZ-t említhetnénk, amely huszonnégy százalékos nyugati értékesítés növekedés mellett csaknem 50 százalékkal kevesebb nyereségre tett szert. Felvetődik a kérdés: ha ilyen rossz a helyzet, exportálni viszont népgazdasági érdekből kell, lehetséges-e rövid távon növelni a jövedelmezőséget? Ha nem, akkor vajon mi készteti majd arra a szövetkezeteket, hogy végül is saját érdekeik ellen cselekedjenek? Az export dilemmái — Az új szabályozás az eddigi formában végzett tőkés exportot véleményem szerint nem ösztönzi kellően. Régebben ugyanis az eredményeket felmutató kollektíva számos előnyre számíthatott, hogy csak egyét említsek, jelentős bérpreferenciákat kaphatott. Ezek a csatornák az elmúlt időszakban fokozatosan bezáródtak, így a jövőben két eset lehetséges. Egy adott szövetkezet vagy megtalálja a költségcsökkentés útjait, s ezáltal gazdaságosabb lesz a tőkés exportja, vagy megszakítja a kapcsolatait a nyugati cégekkel, s csak belföldre, esetleg szocialista exportra termel. Ügy gondolom, hogy az első megoldást választják maid a legtöbben, mert ezen a téren még vannak tartalékok. Ezért ebben az évben a nyugati eladások szerény, hét- kilenc százalékos növekedésével számolunk. Még akkor is, ha az előrejelzések szerint 1985-ben is nyomottak lesznek a külpiaci árak, s így valószínűleg sok kiváló minőségű termékünket kell valódi értékénél olcsóbban eladnunk. Hadd említsem meg azt is, hogy a tőkés piacokra való gyártás ösztönző, hiszen a megrendelőtől kapott technológia segít a fejlődésben, egy magasabb szintű munkakultúra kialakításában. Várják a tanulókat — A hagyományos formában dolgozó szövetkezeteknél feszültséget okoz, hogy az utóbbi években gyorsabb ütemben csökkent a létszám, mint azt várták. Ennek elsősorban az az oka, hogy a keresetek nem tartottak lépést a megélhetés nehezebbé válásával. Vajon az elkövetkező időszakban sikerül-e megállítani az elvándorlást? — Tavaly már mindössze három százaléknyi volt a csökkenés, s ez jelzi, hogy ez a folyamat lassul, már ami a hagyományos szövetkezeteket illeti. Mert az úionnan megalakult kollektívákkal együtt a megyében kis mértékben nőit az ipari szövetkezetekben foglalkoztatottak száma. Ismerve az új keresetszabályozást, egyelőre úgy tűnik,.hogy meg? áll az elvándorlás, sőt az idén már létszámnövekedés várható. Ez annak is köszönhető, hogv fokozatosan megteremtettük a szakmunkásképzés feltételeit, s jelenleg mintegy hatszáz fiatal tanul a szövetkezetekben. Közülük a bizonyítványosztás után évente körülbelül 30 százalékuk marad a szövetkezetekben — mondotta befejezésül dr. Bernáth Tibor, a KISZÖV elnöke. Furucz Zoltán többe kerül, vagy nem sokkal kevesebbe a felújítás, mint az új gép ára! S ez jellemző megyénkre is! Mint Csohay Gábor, az AGROKER osztályvezetője elmondta, ennek a folyamatnak az az oka, hogy az új berendezést a beruházási forrásokból fedezhetik a szövetkezetek, míg a javítást költségként számolhatják el. Ezzel együtt azonban általános tapasztalat, hogy — bár a traktorok száma csökken — az új gépek üzembe állításával a vonóerő összességében növekszik. Kombájnokból a forgalmazó vállalatok összesen 14 ezer darabot kínálnak vevőiknek, ebből 72-t szűkebb pátriánkban. A nagyüzemek most még válogathatnak az NDK-beli arató-cséplő gépek között, amelyekből három típus található a telepeken. Az intenzív gabonatermesztési programokban részt vevő termelőszövetkezetek pedig — ezek között több Pest megyei is akad — tőkés importból származó új Claas-dominátorokat is vásárolhatnak. A hazai kombájnpark teljesítőképessége így az idén eléri a másodpercenkénti 100 tonnát, ami azt jelenti, hogy a nagyüzemek . 16—17 nap alatt befejezhetik az aratást, amennyiben az időjárás is kedvező. A szövetkezetek és állami gazdaságok ezenkívül 3 ezer teherautót és 5 ezer pótkocsit is megvehetnek. A tavalyinál zavartalanabbnak ígérkezik az alkatrészellátás is. Koncertek, kiállítások, találkozók Kongresszusi központ Az új kongresszusi központ előtere. Erdősi Agnes felvétel* Ma ünnepélyes külsőségek között megnyílik a Budapest Kongresszusi Központ — jelentette be keddi sajtótájékoztatójában Somogyi Jenő, az üzemeltető Pannónia Vendéglátó Vállalat igazgatója. A 840 millió forintos épületegyüttest, mely nemzetközi konferenciák, kongresszusok, színházi előadások, komoly és könnyűzenei koncertek rendezésére egyaránt alkalmas, Finta József tervezte. A beruházás jelentős részben osztrák hitelből, s szomszédaink építőinek közreműködésével 22 hónap alatt szinte hiba nélkül készült el. Belső kialakítása egyszerre elegáns és praktikus. Nagy- termében egyszerre 2 ezer ember számára van hely, a szekcióülésekre és színházi vacsorákra egyaránt alkalmas kisebb helyiségek, termek tetszés szerint több részre oszthatók. A beruházók nem sajnálták a pénzt a technikai felszerelésekre, ezért a tolmácsberendezések, televíziós közvetítő eszközök teljesen világszínvonalúak. Az eredeti elképzelések szerint az építés költségei a konferenciák, koncertek és kiállítások bevételeiből 15 év alatt térülnének meg, de a Pannónia szakemberei remélik, hogy a színvonalas szolgáltatások és műsorok eredményeként, valamint a kongresszusi központ további bővítésével a vállalkozás a tervezettnél hamarabb lesz nyereséges. Ha nem is anyagi, de mindenképpen erkölcsi siker, hogy itt lesz a központja az idei Budapesten rendezendő Európai Kulturális Fórumnak. Az intézmény üzemeltetői abban ín bíznak, hogy épületük és a körülötte levő gyönyörű parkot nemcsak a külföldiek kedvelik meg, hanem Budapest ú.i kulturális központjává is válik, Cs. A. Hűtés márciysban legmenekül végre a kisvasút? Lapunk 1S84. december 2án megjelent számában cikket közöltünk arról, hogy az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság meg akarja szüntetni a forgalmat a nagybörzsönyi kisvasúton. A bejelentés a Pest megyei Szállítási Bizottság ülésén hangzott el, s már az ottlevő szakembereknek is az volt a véleményük, hogy idegenforgalmi, de gazdasági érdek is fűződik Küldöttek között Fiatalok szészéiéfa FEGYVERES TESTÜLET tagja, szenvedélyesen politizáló ember Vadász Tibor rendőr főhadnagy. Egyike a négy küldöttnek, akik a Pest megyei Rendőr-főkapitányságot képviselik a megyei pártértekezleten. Hetedik éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahova már a Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után került. Azokról a gondolatokról beszélgettünk, melyek mostanában a mozgalmi munkában foglalkoztatják. A helyzet adott, hiszen a főkapitányság és a Pest megyei Főügyészség KISZ- bizottságának titkáraként a fiatalok szószólója. Nagy dolog az. hogy az átlagosnál magasabb — ötvenszázalékos — a KISZ- szervezetben a párttagok aránya. Az elmúlt öt esztendőben javaslataik alapján huszonnégy fiatal tagfelvételére került sor. Minden évben szép számmal járnak közülük egyetemre, főiskolára, tiszthelyettesi — vagy rendőrtiszti főiskolára. És amire ugyancsak büszkék; munkájuk elismeréseként többen vezető beosztásba kerültek. Sajátosság, hogy húsz éven aluli kevés van az alapszervezetekben, a KlSZ-esek túlnyomó többsége a 28—35 évesek korcsoportjából kerül ki. Mint Vadász Tibor mondja, ez a körülmény a közös rendezvények szervezését is meghatározza. Nagy az elfoglaltságuk, a munkából adódik, hogy rendszeres az éjjel-nappali szolgálat. Tanulásra is sok idő kell. s így természetes, hogy csak olyan programokat szerveznek, amelyek igazán érdekesek, vonzók. ök szervezték meg — először az országban — a megyei, majd az országos hivatásos és ügyintézői gépkocsivezetők elméleti és autós ügyességi versenyét. Amikor a szabad idejéről érdeklődöm, mosolyogva sorolja a munka utáni elfoglaltságait. Marxista— leninista egyetemre jár, ahol a nemzetközi munkás- mozgalom történetét tanulja szakosítón. Emellett angol nyelvi órákat is vesz rendszeresen. Szóval igazán nincs alkalma unatkozni. A CSALÁDÉ az az idő, ami még marad. A felesége otthon van gyermek- gondozási szabadságon, öthónapos a kisgyermekük. S hogy mit szól az asszony a rendőrtiszti munkával, a mozgalmi tevékenységgel, a tanulással járó sok elfoglaltsághoz? Megérti. Nemrég még ő is KISZ- titkár volt a munkahelyén. Ga. J. ahhoz, hogy megmentsék a vasutat. Cikkünk nyomán a televízió Reflektor című magazinjában llkei Csaba is foglalkozott a témával. Tiltakozott a terv ellen a helyi tanács, helytelenítették tömegszervezetek és idegenforgalmi szakemberek. A közelmúltban Mahóy Oszkár, az erdőgazdaság igazgatója is szükségesnek tartotta, hogy kifejtse érveit. Leveléből kiderül, hogy a vasútnak a jegyekből származó bevétele mindössze hatezer forint, melyet a költség- vetés tizenhét ezer forinttal egészít ki. A bevételhez kapcsolódó önköltség 610 ezer forint, tehát e számok szerint a vasútüzem vesztesége 537 ezer forintra rúg. Másképpen fogalmazva, egy forint bevételre 129 forint költség esik a gazdaság számítása szerint. Ugyancsak veszteségesen üzemel — fűzi hozzá az igazgató — a verőcemaros—királyréti úttörővasút, a jelentős állami támogatás, társadalmi munka ellenére évente 2 millió forintot fizetnek rá a boltra. Az egyetlen út Az érvelés nagyon meggyőzően hat. Ekkora veszteség láttán valóban érdemes elgondolkodni, hogy néhány szakember szórakozása meg- éri-e, hogy égy gazdaság menjen tönkre, a munkások ne kapjanak nyereséget? S most amikor az állami költségvetés szociális célokra sem tud elegendő pénzt juttatna? Szóról szóra igaza lenne Makóy Oszkárnak, ha velünk együtt nem tudná, hogy ez a kisvasút ennyire azért mégse fölösleges teher a vállalat számára. Ez az egyetlen út vezet kiterjedt erdőségekhez, s a vasút munkásokat és fát is szállít. Igaz, ezt a fajta hasznot már nem olyan könnyű számba venni, különösen akkor nem. ha a szakember a gazdaságtalan működést akarja bizonyítani. Mert ha például arra lennénk kíváncsiak, mennyibe kerülne a nagybörzsönyi vasút helyett utat építeni, menten megváltozik a vélemény. S még mindig nem szóltunk arról az egyre terjedő nézetről, miszerint a gazdaságosságnak mindent szigorúan alá kell rendelni. Igaz, a szabályozók nincsenek tekintettel a régi vasutak iránti érzelmeinkre, azt azonban mégsem szabadna feledni, hogy tőlünk keletre és nyugatra a cégek szinte kivétel nélkül vállalnak valamiféle mecénást szerepet. Társadalmi i|ény Az erdőgazdaságtól sem lehet tehát idegen, hogy fiatalokat és idősebbeket a természetjárásra, az erdő szereteté- re neveljen. A vállalat vezetője sem kerüli meg ezt a kérdést, s a következőket írja: „Mindezek ellenére vállalatunk vezetése érzi a társadalmi igényt, látja társadalompolitikai jelentőségét Budapest vonzáskörzetében ilyen és hasonló jellegű létesítményeknek, ennek megfelelően vállalja az azokkal járó munkát, gondot, azonban anyagi terheit egy vállalatra, annak dolgozó kollektívájára hárítani ma egy kicsit túlzás. ( Ez utóbbi véleményre már többen is hajlanak. A Pest megyei Tanács közlekedési osztálya az ügyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a közelmúltban újabb megbeszélést hívott össze. Végső döh- tés most még nem született, annyi azonban mégis történt, hogy máris akadtak olyanok, akik jelezték, hajlandók áldozni a kisvasút életben tartására. Erőihez képest támogatni hajlandó az ügyet a Vác Városi Tanács és a Közép- dunavidéki Intéző Bizottság. Ennél azonban a veszély elhárítására szélesebb körű összefogás szükséges. Ezért döntöttek úgy a szakemberek, hogy márciusban valamennyi érdekelt Nagybörzsönyben találkozik. s döntenek arról, hogy milyen módon menthető meg az erdei pálya. Jó sínen Egyelőre tehát nem ült el a vita, amely a kisvasút jövőjéről szól, de legalább reménykedhetünk benne; o3 ügy most már jó sínen van, Csulák András
