Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1985. FEBRUÁR 19., KEDD Kistermelők az exportért Parlagföldet hasznosító csoport — Hol is van Nagyréde? — kérdezték többen is ezen a kora nyári reggelen. Mert igaz ugyan, hogy Nagykátától nincs messze a Gyöngyös melletti község, de az utazásra készülő­dő csoport tagjai közül keve­sen jártak Heves megye eme híres gyümölcs- és szőlőter­melő vidékén. S hogy miért készült a Nagykátai Afész 30 tagú kül­döttsége Nagyrédére az ottani termelőszövetkezethez? Bogyósok Ha pontos választ akarunk adni, akkor azzal kell kezde­niük, hogy évekkel ezelőtt a helyi Magyar—Koreai Barát­ság Tsz felajánlotta a fogyasz­tási szövetkezetnek a nagyüze­mi művelésre alkalmatlan több hektáros területét. Es ez nem volt véletlen, mert a tsz- nél jól tudták: az Áfész veze­tői hosszú évek óta megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a kistermelés fejlesztésére, mezőgazdasági szakcsoportok szervezésére. Ma már 17 ilyen közösség működik az Áfész se­gítségével. A legújabb éppen azokból áll, akik Nagyrédére látogattak: néhány héttel a hazatérésük után megalakult a szedertermelő szakcsoport. De hát miért éppen erre a finom és méltatlanul elfele­dett bogyós gyümölcsre szer­vezkedtek? A tüskétlen szeder iránt újabban mind nagyobb az érdeklődés a hazai és kül­honi piacon egyaránt. Külön­ben a nagykátai tsz azzal is támogatta a szakcsoportot, hogy gépeivel elvégezte a ta­lajmunkákat. De az albertirsai tsz sem maradt tétlen — gon­doskodott a szaporító anyag­ról; 2,5 hektárnyi területre kerültek szedervesszők. Meg­könnyítette a szakcsoporttagok munkáját az a kistraktor, amelyet az Áfész vásárolt a közösség részére. Figyelmet érdemlő adat: a Nagykátai Afész az utóbbi években csaknem 10 hektáros területet telepített be. Ezt a munkát a megyei szőlő-gyü­mölcs rekonstrukciós, tehát fel­újítási program keretében végzik. Erről a nagyszabású vállal­kozásról kérdeztük a jónevű szakembert, Gulyás Lászlót, a Pest megyei MÉSZÖV osztály- vezetőjét. — A nyolcvanas évek elején megyénkben elkezdődött az 1990-ig szóló szőlő-gyümölcs rekonstrukciós program kere­tében a parlagföldek haszno­sítása. Ennek fontosságát — a népgazdaság szempontjából — aligha kell részletezni. Tény, ezekből a tennivalókból a ter­melőszövetkezetek mellett je­lentős részt vállaltak a fo­gyasztási szövetkezetek is. Megtudtuk: egy öt esztendő­vel ezelőtt készült kimutatás alapján, megyénkben csaknem 74 ezer hektáron folyt kister­melés, ami az összes népgaz- daságilag megművelt terület 14 százaléka. A zártkertekre túlnyomórészt intenzív, belter­jes árutermelés volt jellemző. Ám 846 hektárt parlagterület­ként tartottak nyilván. — Az elkészített tanulmány- tervek a több mint 14 ezer hektáros zártkerti területből 1140 hektárt (512 ha szőlő, 481 ha gyümölcsös. 147 ha bogyós) javasoltak felújításra, rekonst­rukcióba. A feladatok,* tervek kidolgo­zására a megyei tanács az ak­kori járási hivatalokkal egyez­tette az elképzeléseket a ter­melő gazdaságokkal, Áfészek- kel, az állami és társadalmi szervek képviselőinek jelenlé­tében. A döntés alapján négy évvel ezelőtt megkezdődött a parlagföldek betelepítése. Ed­dig 133 hektárnyit sikerült hasznosítani: az Afészek szer­vezése révén 26, a termelőszö­vetkezetek közreműködésével 107 hektárt. A fogyasztási szö­vetkezeteket illetően a prog­ramban eddig a nagykátai, a gödöllői, a monori és a ceglé­di Afész jeleskedett. A nagykátaiak köszmétét és szedret telepítettek. Az áru értékesítésére a Nagykőrösi Konzervgyárral kötöttek több éves szerződést. A Monorvi- déki Áfész Péteriben szakcso­porti keretek között 8 hektá­ron szőlőt ültetett. A ceglédiek Csemőn a bogyósokat részesí­tették előnyben. Jól indult a szigetszentmiklósi tsz és a Ráckevei Áfész 6 hektárra szánt együttműködése. De a kedvező folyamat hamarosan megszakadt, mert a ráckevei Aranykalász Tsz által indított, hűtőházi feldolgozásra terve­zett málnatelepítések a terme­lőszövetkezetnél felmerült gon­dok miatt elmaradtak. Szerződésbontás — Az utóbbi időben gyako­ri beszédtéma.- a. kistermelők körében mindaz, ami Gödöllőn történt... ----■' ’---­— Sajnos, a szakcsoport ese­te a megyei szövetségnek is sok fejtörést okoz. Segíteni szeretnénk. Ez kötelességünk is, hiszen az Afészek érdekkép­viseleti szerve vagyunk. Arról van szó, hogy a Gödöllő és Vi­déke Afész szervezésében ker­tészeti szakcsoport alakult a parlagföldek hasznosítására. A városi tanács 5 évvel ezelőtt hosszú lejáratú bérleti szerző­déssel 3,6 hektáros területet bocsátott a szakcsoport rendel­kezésére a Fenyves-dűlőben. A tagok jelentős anyagi rá­fordítással kerítést húztak, be­vezették a telepre a vizet, szerszámoskamrát építettek. A meggyliget telepítését az Áfész 100 ezer forinttal támogatta. A fák jövőre fordulnak termőre. De valószínű, hogy a szak­csoport tagjai ennek gyümöl­csét már nem élvezhetik, mert a tanács felbontja a szerző­dést. A szakcsoport ügye már több fórumot is megjárt, ered­ménytelenül. Most a városi pártbizottság foglalkozik sé­relmük orvoslásával. Kiöregedett Visszatérve a rekonstrukciós programra: a megyei tanács­tól kapott tájékoztatás alapján az illetékesek az első lépcső­ben 520 hektár hasznosításával számoltak. Ám eddig ennek alig a fele valósult meg. Saj­nos, az évek során jelentősen csökkentek az erre a célra szánt anyagi eszközök is. — Ha tudjuk, hogy 1990-ig csaknem 1200 hektáron kell végrehajtani ezt a nagyszabá­sú munkát, távolról sem le­hetünk elégedettek. Ami az Áfészekre háruló feladatokat illeti: fokozni kell az együtt­működést a nagyüzemekkel. Erre jó példa mindaz, ami Nagykátán történt. De köve­tésre méltó a Nagykőrösi Kon­zervgyár, a tsz-ek és Afészek összefogása is. — Az eddigieknél jóval ha­tékonyabb szervező munkára van szükség a telepítésekhez a szentendrei, dabasi és a rác­kevei térségekben. Ez a megál­lapítás a termelőszövetkeze­tekre, Áfészekre egyaránt vo­natkozik. — Az idő sürget, a munka dandárja pedig még hátravan. Meg kell gyorsítani a kiörege­dett gyümölcsösök és szőlők felújítását és a fajtaváltást. A mezőgazdaság érdekei is ezt követelik. Hiszen nehezíti élel­miszer exportunkat, hogy túl sok az almánk, s kevés még a bogyós gyümölcs. Emellett több meggyre, cseresznyére, szilvára, őszibarackra lenne szükségünk. Nem kétséges: exportlehető­ségeinkhez kell igazítani a to­vábbi telepítést, a hazai fo­gyasztás figyelembevételével. Kovái Iván A gödöllői városszépítők kö­re és a helytörténeti gyűjte­mény, a helyi művészek segít­ségével, megkezdte a gödöllői temetők művészeti és helytör­téneti értékű síremlékeinek, fejfáinak pontos felmérését. Erre azért van szükség, mert az utóbbi időben, felelőtlen emberek mind több síremlé­ket rongálnak meg, illetve tu­lajdonítanak el. A gyakran százévesnél is régibb, esztéti­kailag figyelemre méltó teme­tői emlékek nemcsak művészi szempontból fontosak, hanem család- és településtörténeti múltunknak is jelentős adat- szolgáltatói. Védelmük éppen ezért kétszeresen fontos. Vá­rosunk az idén ünnepli születé­sének huszadik évfordulóját. Hogy ezt méltóképpen tehes- sük, az új értékek mellett a régit is megfelelően kell véde­nünk. A felvételünkön látható ró­zsaszín márványból készült síremlék 1864-ből való, de vannak régebbiek is. Kemsey András felvétele iíitaminos kezelés Csibéből lesz a férce Belépés csak állatgondozók­nak! Akár ezt a táblát is ki­tehetnék a péceli Rákosvöl­gye Termelőszövetkezet szadai jércenevelő telepének bejára­tához. Helyette a megszokott szigorúbb szövegű tábla fo­gadja az érkezőt, így aztán fo­tóriporter kollégánknak egye­lőre szintén nem engedélyez­ték a belépést. Az indok a munka lényegé­ben rejlik. — Egy hete töltöttük fel mindhárom jércenevelő épüle­tünket naposcsibékkel, ame­lyeket a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombináttól kaptunk — magyarázza Oroszi Sándor te­lepvezető. aki éppen a napi gyógyszeres és vitemanos kezelésből érkezett vissza a telepszéli irodájába. — A csirkék tíz-, huszonöt, harmincnapos korban, meg később is kapják ezt a fontos kezelést, nehogy fertőzés érje őket, vagyis hogy megelőzzük a bajt. Addig pedig rajtunk kívül, saját érdekünkben sem mehet be senki a csirkékhez, hiszen az állomány értéke igen nagy. — Mennyit telepítettek? — A három házhoz nyolc­vanötezer csirkét rendeltünk a már hagyományos és jó Tetra SL fajtából, hetvennyolcezret kaptunk meg, tehát emiatt is nagyon kell vigyáznunk, ne­hogy nagy legyen az elhullás. — A felnevelt csirkék, a jér- cék innen elkerülnek. Hová? — Termelőszövetkezetünk rákoskeresztúri tojóházába adjuk át őket. A múlt év de­cemberében, tizennyolc hetes korukban szállítottuk át az előző turnusban felnevelt csaknem hetvenezer csirkét, azok már javában tojnak, hi­szen 22 hetes korban kezdik. F. L Emlékezés Szemere Pálra Szemere Pál születésének 200. évfordulója van. Ebből az alkalomból ma 9 órától em­lékülést tartanak Pécelen a nagyközségi pártbizottság Kos­suth téri székházában. A meg­nyitót követően előadások hangzanak el a költő és esztéta könyvtáráról, kéziratairól s felelevenítik irodalomszerve­ző munkásságát. Délután megkoszorúzzák Szemere Pál emléktábláját, sírját, a róla elnevezett isko­lában szavaló verseny lesz. Életéről, munkásságáról Fá­bián Gyula muzeológ'Us, a Ké­pes Újság szerkesztője nyitja meg a kiállítást. Többször kaszálható Új kompolti lucernák A mezőgazdászok számára fontos kísérleteket folytattak az elmúlt években a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti növénytermesztési Kilszféte mintávai isngszigefe!, tűzbiztos Megkétszerezi az Alba-fal és az Aliba-áimennyezet gyártását a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Már megkezdték egy újabb Alba-fal előállító gépsor fel­szerelését, s az év második negyedévétől az eddigi 250 ezerrel szemben éveníe fél­millió négyzetméternyit állíta­nak elő a sokoldalúan felhasz­nálható, keresett termékből. A második félévben kezdik meg az álmennyezetgyártó üzem új gépsorral való bőví­tését, s ©nneg nyomán a múlt évi 150 ezer négyzetméter he­lyett már az idén kétszázezer, jövőre pedig háromszázezer négyzetméter Alba-mennyezet kerül ki a gyártócsarnokból. A gyártókapacitás megdup­lázását mindkét terméknél a piaci kereslet növekedése in­dokolta. Az Alba-fal népsze­rűségének oka az, hogy vako­lás nélkül használható, jó hő­szigetelő, s ára — bár 12 év alatt kétszer korszerűsítették — a gyártás megkezdése óta változatlan. A hangszigetelő és tűzvédel­mi célokra használható gipsz alapanyagú álmennyezet is igen keresett cikk. Változatos mintákkal kerül forgalomba, az eredeti négyféle díszítés helyett már húszféle mintából választhatnak az építők. kutatóintézetében. Részben önállóan, részben az NDK-beli kutatókkal együtt sikerült több új fajtát kikísérletez­niük. A Verkó és a Vertiben- da fajtákat kooperációban ál­lították elő. Mindkettőre jel­lemző a jó ellenállóképesség. Kikísérleteztek egy intenzív fajtát is. a KM-Hibrid Alfát, amely az öntözést nagyon is meghálálja, s az ismert faj­táknál többször kaszálható. A kutatóintézet szakemberei szo­rosan együttműködtek az egyetem mikrobiológiai és a mezőgazdasági kémiai tanszé­keivel. E munkában több olyan lucernafajta született, amely az öntözést nagyon is kánál kevesebb növekedésgát­ló anyagot tartalmaz. így ezek alkalmasabbak lehetnek arra, hogy a baromfiak és a serté­sek takarmányába is több fe- hárjegazdag lucernalisztet le­hessen keverni. Olvasóink fóruma Késik a nyugdíjunk Jómagam is abban a korban vagyok, hogy elsősorban nyug­díjból élek. Sajnos, évek óta mérgelődöm azon, hogy a nyug­díjazási határozatban megje­Az elmúlt húsz év alatt if­júsági klubmozgaimunk sok vihart megélt, korosztályok formálták, és általában betöl­tötte azt a funkcióját, amiért a hatvanas években elindítot­ták. Hogy miért volt és van ma is szükség klubmozgalom­ra, azt egy mondatban úgy fo­galmazhatnánk meg: sajátos teret és lehetőséget teremt if­júságunk eszmei-politikai ne­veléséhez, szocialista erkölcsi normáinknak megfelelő szóra­kozásához, a szabad idő hasz­nos eltöltéséhez. A jó klubközösség meghatá­rozó szerepet tölthet be egy fiatal életében, és nem mon­dunk nagyot, ha azt állítjuk, megalapozhatja a társadalmi, politikai hovatartozását is. Nincs olyan fiatal, aki eiőbb-utóbb ne találna magá­nak olyan közösséget, melyben jól érzi, megvalósíthatja ön­magát. Ez lehet baráti kör. szakkör, sportegyesület, mun­kahelyi kollektíva, KlSZ-alap- szervezet. De ez a közösség lehet csöves galeri, vagy eh­hez hasonló társadalmi visz- szásságaink ellen, elég sajátos módon tiltakozó közösség is. Ne várjuk meg, hogy a fia­tal maga keresse meg a szá­mára alkalmasabbat! Minden tizenéves tiszta lappal indul az életnek. Fogjuk meg a ke­züket, vigyük be őket az ifjú­sági klubbá és próbáljunk el­sőként pecsétet tenni a lap­jukra. E gondolatok jegyében ül­tünk le beszélgetni Rádai Ju­dittal, a Ganz Árammérőgyár Mező Imre ifjúsági klubjának vezetőjével és Czomba József vezetőségi taggal. Ennél a vál­lalatnál az elmúlt másfél év alatt igen nagy fejlődés ment végbe a klubtevékenység te­rületén. Kérdésünk az volt a két klubvezetőhöz, hogy ilyen rövid idő alatt hogyan tudtak vonzó klubéletet teremteni? — Nincs ebben semmi ör­döngösség — mondta Rádai Judit —, ha nagyon le akar­nám egyszerűsíteni, azt mon­danám, hogy kell egy jó KISZ-szervezet, olyan vállalati vezetőség, amely támogatja a fiatalokat, lelkes é.s felkészült klubvezetőség. Úgy érzem, hogy nálunk mindhárom felté­tel adva van és ezekkel meg­felelően tudtunk élni is. A gyári KISZ-bizottság szív­ügyének tekinti a klubot, se­gíti a klubvezetőség munkáját. Rendelkezünk tíz-tizenkét olyan KISZ-aktivistával, akik meghatározó egyéniségükkel, szervezőkészségükkel szinte vonzzák a fiatalokat a klub rendezvényeire. Ez utóbbit na­gyon fontosnak tartom. Fák­lyavivők kellenek, mert más­képp nem megy! — A múlt évben úgy állí­tottuk össze rendezvényter­vünket, hogy mindenki talál­jon benne kedvére való prog­ramot. Sikeresek voltak az alapszervezetek által kezdemé­nyezett és lebonyolított klub­délutánok. — Mindig az a legjobb, amit magunk csinálunk. Igaz, erre egy kicsit rá is vagyunk kény­szerítve, mivel évente tízezer forintból kell gazdálkodnunk. Ennyit ad a vállalat a klub­nak. Mi ennek is nagyon örü­lünk. hiszen van olyan, tőlünk nagyobb vállalat is. ahol nem kap a klub anvagi támogatást. — Végezetül csak annyit, hogy nálunk sincs különb program, mint máshol, csak mi végre is hajtjuk, és talán jobban tudunk hatni a fiata­lokra. mint más klubok. — Én a KISZ-vezetők sze­mélyes példamutatását tartom a legfontosabbnak — mondta Czomba József. — Nálunk a KISZ-bizottság a legtöbb eset­ben egyöntetűen részt vesz a rendezvényeken. Több alap- szervezeti KISZ-titkár és ve­zetőségi tag szinte kötelessé­gének érzi azt, hogy az alap- szervezetük tagjai közt a he­lye. legyen az bármilyen jel­legű program. — Előírás, hogy az ifjúsági klub tevékenységében ki kell domborodnia a politikai tarta­lomnak. Mi ezt mindig fontos­ságának megfelelő helyen ke­zeltük. Most már olyan szin­ten vagyunk, hogy nem kell becsempésznünk program­iunkba a politikát. A 35—40 fős törzstagság egyértelműen igényli a politikai tartalmú rendezvényeket. Ilyenek voltak 1934-ben a gvári békegyűlés, no’kaszinó, politikai vitakörök, VIT-vstélkedő. — Én személy szerint is na­gyon szívesen foglalkozom a klubmunkával, mert látom, hogy ősszel oaásunk által mennyit fejlődtünk másfél év alatt. Sok mindent elmondott még a két fiatal, de talán ezek a ténvek a legfontosabbak az árammérő°vári ifjúsági klubok egyre javuló életében. Csatári Lajos lölt minden hó elsején a nyug. díjat nem kapom meg, sőt ahhoz rendszerint csak a hó­nap utolsó napjaiban jutok. Nem arról van szó, hogy nem jut kenyérre, mégis bosszan­tó, hogy a nyugdíjkifizetés napjai szinte évről évre elto­lódnak. Tisztában vagyok áz­zak hogy mindenkinek egy nap alatt nem tudják ezt a pénzt kézbesíteni, ám vannak olyan kiadások, OTP-törlesztés, adók, melyek késedelmes kifizetése kamatot vonhat maga után. Van erre egy egyszerű vá­lasz: átutalási betétszámlát le­het nyitni a helyi takarékszö­vetkezetben, ahol már állítólag minden hó 18-án rendelkezés­re áll a járandóság. Sem én, sem mások nem kívánunk ez­zel a lehetőséggel élni. így hát nem marad más hátra, mint a postás. Nem lehetne ezen változtatni? Kovács István Pécel A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Luigi Pirandello IV. Henrik, dráma egy részben, a szolno­ki Szigligeti Színház Szoba- színházának vendégjátéka, 19 órakor. Játszókörök a napköziben, 14 órakor. Művelődéstörténeti játszó­ház, 5. osztályosoknak, ezó­pusi mese feldolgozása, Te­remtés-mítosz, 15 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 éráig. ISSN 0133—1957 '(GödöUöl Hírlap) 1 Pecsét a tiszta lapon FákSyavivők nélkül nehezebb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom