Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
pest « MEGYEI 1985. FEBRÜÄR 16., SZOMBAT 5 Fóti Vörösmarty Tsz Hasznos volt az átszervezés Vácszentiászlói Zöldmező Tsz Éltek az adott lehetőségekkel Meg kell tanulni együtt élni a mezőgazdaságban jelentkező, s előre nem látható problémákkal. Hiszen a tavaszi fagykárok vagy a nyári aszály akkor is nehéz helyzet elé állíthatja a gazdaságok szakembereit, dolgozó kollektíváit, ha azokkal nem számolnak, s akkor is súlyos problémákat okozhatnak, ha figyelembe veszik ezeket a körülményeket. Persze a piaci viszonyok megváltozása, a korábbiaknál szigorúbb szabályozórendszerek is arra késztetik a közös gazdaságok vezetőit és dolgozóit, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek alkalmazása, bevezetése nyomán megtarthatják korábbi eredményeiket, esetleg túl is szárnyalhatják azt. Megtorpanás után Ezeknek a gondolatoknak a jegyében került sor tegnap a fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezet zárszámadó közgyűlésére. Arra a tanácskozásra. amelyen a 11 ezer 400 hektáros földterülettel rendelkező közös gazdaság vezetői és tagsága az elmúlt évi eredményeket összegezték. A tanácskozáson, amelyen részt vett Villányi László, a MÉM államtitkára. Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Rónai Árpád, az MSZMP Dunakeszi városi Bizottságának első titkára is. dr. Kovács Árpád, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a szövetkezet elnöke összegezte a múlt évi gazdálkodás eredményeit, s szólt az idei évi feladatokról is. Nehezebb feltételek , A .beszámolóban nemcsak az kapott nagy súlyt, hogy 1984- b.en — az időjárási tényezők ellenére — mind az alaptevékenységben, mind pedig a melléküzemágakban összességében sikerült a kitűzött feladatokat eredményesen végrehajtani, de az is, hogy mindezeket átszervezések időszakiban valósították meg. A gazdaság 1932-ig dinamikusan fejlődött, a korábbi évek árbevételének az ötszörösét produkálta. Két évvel ezelőtt hirtelen megtorpanás következett be, amelyet a gazdaság szakemberei azzal igyekeztek megszüntetni. hogy a gazdaságtalanná vált gazdasági társaságokat felszámolták, s nagyobb teret adtak a jövedelmezőbb kisvállalkozásoknak. Nem ment minden zökkenő nélkül ez a folyamat. Hiszen, mint az elnök hangsúlyozta, volt olyan időszak is, amikor a ki- és belépőik száma meghaladta az 5 ezret. 1984-ben ugyanakkor sor került a felesleges létszám leépítésére, tagrészjegyeket adtak ki, amely több mint 6 millió forint bevételt jelentett a közös gazdaságnak. Meghatározták azt is, hogy a szövetkezet három nagy területen, az alaptevékenységben, a telepített iparban, valamint az építőiparban kíván — alacsonyabb létszámmal — a korábbinál jobb eredményeket produkálni. S ez sikerült is. A legnagyobb hasznot a telepített ipar hozta, itt a nyereség 36 millió forint lett, míg a tavaly létrehozott leányvállalatok már az első esztendőben 13 millió forint pluszt hoztak. Dr. Kovács Árpád végül is arról adhatott számot a tagságnak, hogy a tavalyi rnunna eredményeként a gazdaság 64 millió forint nyereséget ért el, s ez mindenképpen azt jelzi, hogy a korábbi intézkedések nyomán a hatékonyság, a takarékosság, a szervezettség érvényesült. A beszámolót követő felszólalásokból kiderült, hogy a tagság egyetért az elhangzottakkal, s támogatja is azt a közös cél megvalósítása érdekében. Sőt, olyan javaslatok és észrevételek is elhangzottak, hogy a munka jobb megszervezésével, az anyag és energia takarékosabb felhasználásával az eredmények tovább javítha- tóak. Hiszen, ha a vegyszerező gépeket olyan dolgozók kezelik, akik nemcsak irányítani tudják a berendezéseket, de azt is érzékelik, miikor a legeredményesebb, leghatékonyabb a munkájuk, pénzt takaríthatnak meg. Előtérben a minőség Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kért szót Villányi László is, aki arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban a jövőben a mennyiség helyett a minőséget kell előtérbe helyezni. Nem könnyű az a feladat, amely a szövetkezet tagsága előtt áll, de az elmúlt esztendő is bizonyította, hogy az itt dolgozók képesek jó eredmények ' felmutatására. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a jövedelmezőség, a gazdaságosság érvényesüljön mind az alaptevékenység, mind a melléküzemágak területén. A magyar mezőgazdaságnak pedig éppen erre van szüksége napjainkban. Cs. J. A jól prosperáló, ma is eredményes évet záró vácszentiászlói Zöldmező Tsz jogelődje huszonöt esztendővel ezelőtt alakult meg. S mindössze tizenegy esztendeje, hogy a három gazdaság — egyesülés előtti — mérlege 174 millió forintos árbevételt mutatott. Az egyesülés haszna, s annak bizonyítéka, hogy a vezetés és a tagság jól élt a számára adott lehetőséggel: ma az árbevétel 800 millió forint A földterület nagysága nem változott, de a föld minőségének javításáért nagyon sókat tettek, s ez hozzájárult a termelés bevételének növekedéséhez. Korszerűsített termelési szerkezet, munkaszervezet, törekvés a mindig újabb technológiák és technikai eszközök bevezetésére és alkalmazására — ebben található meg a siker oka, melyet a forintok alapján a vácszentiászlói ak magukénak mondhatnak, elkönyvelhetnek. A tavalyi esztendő csak egy a huszonöt közül, ám próbatétel Toki Egyetértés Tsz A műit évről, kritikusan A toki Egyetértés Tsz zárszámadó küldöttgyűlését tegnap délelőtt rendezték meg a zsámbéki művelődési központban. Dr. Nagy Mihály, a szövetkezet elnöke a vezetőség beszámolóját azzal kezdte, hogy az 1984-es esztendő nem az az év, amelyre különösen büszkék lehetnek. Annak ellenére, hogy kimagasló eredményeket is elértek — így például a hatezerötszáz literes tehenenkénti tejhozammal a megyében első. helyen állnak —, árbevételeik növekedése mellett is csökkent a realizálható nyereség. A szövetkezet termelési értéke az elmúlt négy év alatt 226 millió forintról 310 millióra növekedett, ezen belül az fejlesztési feladatok mennyiségének mérséklésében, azaz túlzottan elaprózódik az erő, ami mind a kutatások-fejlesztések hatásosságát, mind gyakorlati alkalmazhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja. Nem egyformán süt Amíg az oktatás, a szakképzés tetemes része kötél ességszerű feladatokat rő az egyénre, a családra is, nemcsak a társadalomra, addig a tágan értelmezett művelődésnek tetszés szerint választottak lehetnek a forrásai. Néhány kortynyi e források szellemet tápláló, látókört tágító nedűjéből. Hazánkfia 1980-ban 5,1 millió, 1984-ben 5,4 millió esetben lépte át az országhatárt, hogy ismerkedjék más népek, más tájak szokásaival, szépségével, élményeket szerezve hasonlítson itthonit és ottanit össze. Ehhez az összevetéshez a maga terepén lényeges elemeket kínál a tömegtájékoztatás. A napilapok ezer lakosra jutó átlagos megjelenési példányszáma négy év alatt 265-ről 275-re nőtt, a televíziónak több, mint tízezer — az országban összesen 120 ezer — új előfizetője lett, a tízévesnél idősebb lakosság kilencvenöt százaléka rendszeres rádióhallgató ma már, akik a megyének korábban be nem sugárzott területein is megfelelő minőségben vehetik a televízió adását, illetve a rádió sztereó műsorait. Folvtatva a legfontosabb beruházás terepének feltérképezését, hétszázezerrel gyarapodott a két kongresszus közötti időszakban a megye könyvtáraiban a fellelhető művek da- rabsizáma, ugyanakkor — furcsa ellentmondás és jelzője annak, nem mindig és nem mindenhol éüt egyformán az a bizonyos nap — a kikölcsönzött kötetek mennyiségében nincsen lényeges változás, ám megcsappant az utánpótlás, a gyermekek száma a megye könyvtáraiban. Igaz, annak, hogy a beírt olvasók nem visznek több könyvet haza, mint vittek 1980-ban, oka lehet az is, hogy öt év alatt a lakosság könyvvásárlásainak értéke 1,1 milliárd forinttal nőtt. azaz meglehet, a könyvtárból . kivett kevesebb művet az otthoni bibliotéka gyarapodása ellensúlyozza, magyarázza. Meglehet, hogy ez is magyarázza, meit bizonyos., nem egyetlen okban lelhető a miértekre 3 válasz, amint arra sem, miért gyarapodik ismét azok csapata a megyében, akik egy-egy szép este reményében beülnek a színházak nézőterére — a művelődési otthonok színháztermébe —, hiszen ma az ezer lakosra számított látogató húsz százalékkal több, mint volt 1980-ban. S tovább menve, bár igaz. 1980 ilyen értelemben a hullámvölgy legmélyebb pontjának számított, örvendetes, hogy több, mint harminc százalékkal, egymillió fővel megnőtt a megyében a mozilátogatók tábora, amint kellemes jele az érdeklődés fokozódásának az is, hogy a megye múzeumaiban a korábbi, ún. csoportos látogatóval szemben egyre több a múlt emlékeit megismerni kívánó család, azaz szülők és csemeték programjává kezd válni egy-egy kiállítás megtekintése. Több szabad időnk egy része ugyan — és ne feledjük, vannak, akiknél teljes egésze — többletmunkákra, keresetkiegészítésre megy él, ám kérdés, kikapcsolódásnak avagy többletmunkának vegyük-e például azok buzgól- kodását, akik Leányfalutól a Börzsönyön át a ráckevei Angyali-szigetig, hétvégi telkükön dolgoznak szombat-vasárnaponként? Fényt vet a szabad idő szokásokat formáló, életmódot befolyásoló szerepére az is, hogy 1980 óta félmillió fővel nőtt meg a megye strandjainak forgalma, s hogy a megye kereskedelmében a legkeresettebb cikkek közé tartoznak a háztáji, kisegítő gazdálkodás eszközei, szerszámai, felszerelési tárgyai. Látszatra már messzire távolodtunk a szellem napvilágától, mert hiszen már a kiskerti szerszámoknál tartunk, valójában azonban csak sugárzásának körét érzékeltettük a példákkal, s mert sokfelől választottak a példák, kimondhatjuk: megfelelő alapokra támaszkodhat itt is, a legfontosabb társadalmi beruházás terepén az újabb nekirugaszkodás. Meg kell alapozni Ez, a megfelelő alapok léte az — s nemcsak a most, hanem a korábban tárgyalt témakörök esetében is —, ami egyrészt igazolja, hogy nehéz, némely esetben súlyos gazdasági gondjaink ellenére is úji.bb jelentős utat tett meg a magyar társadalom és gazdaság, másreszt pedig annak bizonyítéka, hogy további, felgyorsuló tempójú haladásunk feltételei léteznek, illetve megteremthetők. Ez az, amit az MSZMP Központi Bizottságának a XIII. kongresszusra kibocsátott irányelvei így rögzítenek: „Népünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján”, illetve, hogy „a következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével a munkafegyelem javításával meg kell ahpozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését” (Vége) Mészáros Ottó alaptevékenység 84 millióról 130 millióra, az ipari tevékenység 154-ről 180 millió forintra. Az elnök hangsúlyozta, hogy az árbevétellel együtt évről évre nőttek a költségek is, így azután a nyereség stagnált, illetve csőikként. Az eredmény tömege tavaly csak 65 százaléka volt a négy év előttinek. A beszámoló igen kritikusan megállapította, hogy ez már nem írható teljesen az úgynevezett objektív feltételek rovására. A szövetkezeit, drágán termel és olykor hadilábon áll a hatékonysággal. Ezért az 1985-ös feladatok között kiemelt helyen kell foglalkozni a termelési színvonal emelésével, javítani kell a ráfordítás és a hozamok közötti arányt, a munkafegyelmet és a tulajdonosi szemléletet. Az 1984-es termelési érték az Egyetértés Termelőszövetkezetben csaknem háromszáznyolcmillió forint volt, az eredmény pedig meghaladta a huszonnégymilliót. A mezőgazdasági főágazat eredményét a rekord 5,6 tonnás hektáronkénti búzatermés határozta meg, azonban az ezen képződött nyereséget elvitte a rossz kukoricatermés. Az állattenyésztés tavalyi tervét jól teljesítette, és a tervidőszak második felében többletnyereséget is hozott. Különösen jó évet zárt a szállítási ágazat. Javuló szervezettséggel, takarékosan gazdálkodtak; eredményük meghaladja a 150 százalékot. Hasonlóan sikeres esztendő áll az ipari főágazat mögött. A termelőszövetkezet 1985- ben két százalékkal kívánja növelni a termelési értékét. Ennek teljesítéséhez szükség van a tartalékok feltárására, hogy így csökkenjenek a költségek, s gazdaságosabban termelhessenek. Többen elmondták véleményüket a beszámolóval és a tsz tavalyi eredményeivel, gondjaival kapcsolatban. A hozzászólók megerősítették azt, hogy javítani kell a gazdaszemléletet, meg kell találni az olcsóbb termelés útjait. Hangoztatták: a szakcsoportok megalakulása — azon túl hogy hasznára van a szövetkezetnek — a többletjövedelem biztosításával segít megtartani a régi, jól képzett dolgozókat. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tavalyi év eredményeiről, illetve az idei tervekről szóló határozatot. Zárszavában dr. Nagy Mihály reményét fejezte ki, hogy egy esztendő múlva eredményesebb munkáról számolhatnak be, és sikerül javítani a gazdálkodás ma még gyenge pontjain. M. K. Az elnökségben (balról jobbra) LCnárd László, Furulyái János, dr. Cseri László, dr. Kovács Imre, Hancsovszkl János felvétele szempontjából a legnehezebbek közül való. S ezt is sikerrel zárták. Féltartós tej A gazdaság zárszámadási közgyűlésére tegnap délelőtt Vácszentlászlón, az Arany János Művelődési Házban került sor. Az eseményen részt vett dr. Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese, Lénárd László, a Pest megyei pártbizottság titkára, lhászi József, a TESZÖV Pest megyei titkára, s Gödöllő város párt- és társadalmi szervezeteinek vezetői, képviselői is. A vendégeket dr. Cseri László, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Furulyás János, a tsz elnöke adott áttekintést — a jelenlevő háromszázhetvenhét tagnak — a vezetőség nevében az 1984-es gazdálkodásról, s az idei termelési és pénzügyi tervről. A tejtermelési gazdasági társaság alapító okiratának elfogadása a tavalyi évhez kapcsolódik. Ezzel a Budapesti Tejipari Vállalattal közösen a szövetkezet gesztorságában újabb tej társulás jött létre Budapesten, mely 1984 novemberétől negyven-, majd 1985-től 50 ezer liter féltartós — szobahőmérsékleten hét napig eltartható — tejet gyárt naponta. Az új termék iránt nyáron nemcsak a fővárosban, hanem az üdülőterületen is nő a kereslet. tejhozam viszont az előző évi 5349 literről 5405 literre nőtt. Vágósertésből, zöldségből a tervezettnél többet vásároltak fel a háztájiból. A Galgatej csaknem 17 millió liter tejet dolgozott fel. A vallkói gumiüzemet felszámolták, a vác- szentlászlóinak rendelése a felénél is kevesebbre csökkent. A forgácsolóüzemnek is alig volt munkája. A mankót, a stabilitást adó ipari tevékenység eredménye a rendelések elmaradása, olykor a nem megfelelő munkaszervezés, a szükséges és indokoltnál magasabb bérkiaáramlás miatt a tervezett alatt marad. Ennek ellenére nyolcmillió forintot tudott a gazdaság tartalékolni az idei fejlesztési alapra. Magasabb árbevételt — 130 millióval többet — terveznek az idei évre. A búza vetésterületét szintén tartják, a napraforgó vetésterületét növelik, a zöldborsóét is. Paradicsom helyett — mely évek óta veszteséges — vöröshagymát termelnek. A 2 ezer 700 tonnás forrólevegős szá- rítmányból 2 ezer 500 tonnát szánnak exportra. A tehénlétszám csökkenésének megalapítása, az egy tehénre jutó tejtermelés 5 ezer 500 literre való növelése az idei céljuk. Miközben minden munkaterületen az ésszerű szervezés-hasznosítás, lépésváltás kerül előtérbe. Még egy százalék Pest megyében a kiegészítő ipari tevékenység visszaesése miatt a termelőszövetkezeteknek 14 ezren fordítottak hátat tavaly. Ezzel szemben a Zöldmező Tsz-ben a fluktuációt is figyelembe véve a dolgozók létszáma 131-gyel nőtt. Nem érdektelen számba venni: 270 középfokú végzettségű ember mellett 900 szakmunkás dolgozik a szövetkezetben. Biztos alapját adva annak, hogy fegyelmezett munkával, a rendelkezésre álló technológiával, eszközökkel, magas színvonalon valósítsák meg a mezőgazdasági, az élelmiszerfeldolgozási, az ipari és közgazdasági tennivalókat, amelyek a termelést szolgálják. A műszaki háttér értéke mintegy 60 millió forint. Ennek szinten tartására korábban a vezetés évente 16—20 milliót fordíthatott, mostanra legfeljebb a felét. Pedig takarékoskodnak: az energiaköltség félmillióval kevesebb, mint 1983-ban volt. Mégis sokallják a gazdaság vezetői. 1985-ben a gabonaszárítás költségeiből még többet akarnak lefaragni, az üzembiztonság mellett a gépek, a berendezések üzemanyag-felhasználását optimálisra csökkenteni. Rekord búzatermés A gazdaság az őszi búzák termésátlagát nézve rekordmennyiséget takarított be: hektáronként 5,9 tonnát, míg a vetőmagfajták 6,3 tonnát adtak. A búza termesztése a tervezett hatmilliós nyereségnél többet, dupláját jelentette. A kukorica viszont a saját szükségletet sem fedezte — az aszály miatt —, 165 vagonnyi mennyiséget kellett vásárolni, s az idén újabb mennyiséget beszerezni. Rosszul, azaz veszteséggel zárult a paradicsom termesztése. Az egy tehénre eső A vitában szót kért Takács György és Aranyosi Lajos — tsz-tag, illetve telepvezető —, majd dr. Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese. Kiemelte azokat az erőfeszítéseket, melyek nemcsak a vác- szentlászlóiakra, hanem az egész magyar mezőgazdaságra jellemzőek voltak 1984-ben A kedvezőtlen értékesítési lehetőséget, azt, hogy kevesebb devizáért 10 százalékkal több terméket kellett adni, s az árbevétel a tervezett alatt maradt, még így is. A belföldi ellátásban az árak okoztak gondot, főleg a zöldségnél. A kiegészítő tevékenység iránti kereslet is csökkent, kevesebb munkát, megbízatást kaptak a tsz-ek, de tiszteletre méltó az erőfeszítésük, az elért eredményük. A vácszentlásztóiak által megfogalmazott feladatok, elképzelések találkoznak az 1985-ös népgazdasági terv célkitűzéseivel. Számítva arra: az idei év sem lesz könnyebb a tavalyinál, ám a nehezen elért eredményt újabb egy százalékkal kell gyarapítani. Ez nem kis feladat, akkor, amikor a háttéripar nem komxilex a feladatok teljesítéséhez S nem lehet a kiegészítő tevékenységre építeni, az alaptevékenység segíthet, még akkor is, ha a szabályzók szigorúbbak. a közgazdasági környezet nem oly kedvező. De az értéktermelő folyamat, a hatékonyság növelése a döntő — ahogy a zárszámadáson is megfogalmazódott. S erre figyelve állította össze a gazdaság idei terveit, programját, amit elismerés illet. A vitát Furulvás János foglalta össze. Megválasztották az.új ellenőrző bizottságot is — a réginek mandátuma lejárt —, melynek elnöke Kaján János üzemgazdász lett. V. E.
