Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-15 / 38. szám

PEST MEGYEI ViLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM Ára: I.KO forint 1985. FEBRUÁR 15., PÉNTEK Gaxcf&g ess elkészífhefő leltár (3. oldal) * Újra arany következik? (6. oldal) Rádió- és felevíxiémisscr a jovö hétre (7—8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács Állásfoglalás az energiaellátás helyzetéről — Rendelet az elöljáróságok létrehozásáról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megvitatta az ipari miniszter tájékoztatóját az energiaellátás, valamint az energiatakarékossági intézke­dések végrehajtásának helyze­téről. Megállapította, hogy a visszatérően kemény téli idő­járás és az energiaimport kor­látái miatt fokozott takarékos­ságra van szükség. A termelé­si és importlehetőségek ki­használására, az energiakész­letekkel való ésszerűbb gaz­dálkodásra, valamint a he­lyenként jelentkező zavarok enyhítésére a kormány továb­bi intézkedéseket tett. KORLÁTÁINK A népgazdaság energia- fogyasztása 1984-ben 3,9 százalékkal növekedett, így az emelkedés üteme kétszeresen meghaladta a népgazdasági terv előirány­zatait. (Az összes energia- fogyasztás 1295 petajoule volt.) Az összes energiafo­gyasztáson belül a villa­mos energia felhasználásá­nak növekedési üteme el­érte az 5 százalékot. Külö­nösen a lakossági kommu­nális szektor felhasználása növekedett az átlagosnál gyorsabb mértékben: az előző évhez viszonyítva 6,1 százalékkal. Az 1984. ' évi energia- szükséglet kielégítése a hazai energiatermelő ása­zatoktól komoly erőfeszíté­seket igényelt. A tervezet­tet meghaladó energiafo­gyasztás fedezetére már 1984-ben kormányzati in­tézkedések történtek. A külkereskedelem a Szov­jetunióból az év végé’g 300 ezer tonna kőolajat és 375 millió köbméter földgázt import-ált az -áruforgalmi szerződésekben meghatáro­zott mennyisé°en felül. Az 1985. évi néng’zdasági terv azzal számo1, honv az ország összes energ5 afo- gyasztása 1,3—1.5 százaik­kal, s ezen belül a viűa- mos energia fogyasztása 3,6 százalékkal növekedhet. A szénbán vászat folva- matosan munkaszüneti na­pokon is termel és ezzel várhatóan k'e’égífi a bel­kereskedelem által az e’ső n^gye^évre ’génveit 1.3 m5l- lió tonna hazai szén- és br’kettazíikségletet. A sz°n­hid’’oz,én5nar mintew mo mill’ó köbméter töhb'et földvá7t, termel az első ne- gyo-'évben. A hazái termelő ágaza­tok érőfoaz''tézei me'Mt krv*rp.áov*,ör’téc«k alan’án ie’entős többet. h°'”"‘za*a1- ra is sor k°rül. A kü1ke’'es- T^erietzm gondoskodott ter­ven felüli Jcönhyj föninj b°czerzésárő'. A haza? föld- cfázrerrnQt-áizso1. a fötd a’att.i «áztáro'ókból k’vehQ*ő gzz- m^nnv’zézae] és a l“'<Ö*ö*t «áz!rpz>oztta]. »«vittt. ufir'nn- tn'minte™! an millió kőh- m.éier fö5dgz7 £i] a réngaz- daság rendelkezésére. E források mellett a gáz­rendszer minden fogyasz­tót korlátozás nélkül ki tud elégíteni, ha a napi kö­zéphőmérséklet nem csök­ken hosszabb ideig —5 Celsius-fok alá. Az év első hónapjában, január 6. és 23. között rész­leges, nem lakossági fo­gyasztói földgázkorlátozás elrendelésére volt szükség, amikor a hőmérséklet napi középértéke tartósan mí­nusz 8, mínusz 12 Celsius- fok között alakult. Február 11-től a kritikus időjárási viszonyok és mű­szaki problémák következ­tében a földgázimport szál­lítási üteme átmenetileg csökkent. A földgázrend­szer teljesítménycsökkenése miatt — annak érdekében, hogy a lakosság és a lakos-, ságot közvetlenül ellátó közintézmények ellátása biztosítható legyen —, je­lentős ipari gázkorlátozás­ra került sor. A korlátozá­sok azoknál a vállalatok­nál, ahol a gáz mással nem helyettesíthető, átmeneti termeléskiesést, esetenként ez üzem, vagy üzemrészek teljes, vagy részleges leál­lását jelenti. A korlátozás alapelve az, hogy a lakosság gázellátá­sa csökkent földgázforrások mellett. is fenntartható le­gyen, a közvetlen lakossági szolgáltatást e’látó vállala­toknál és közintézmények­nél ne legyen korlátozás. A termelő üzemeknél a tech­nológiai károsodások elke­rüléséhez a minimális szükségletet biztosítják, hogy a termelési folyamat­ban na°vobb törés ne kö­vetkezzék be. .A korlátozá­sokat az érintett üzemek­nél a gázimoort növekedé­sének aránvában az ener- giahatósások folvamatosan c-ökkentik, illetőleg fel­oldják. en’e«i helyzetünkben továbbra is maximá­lis takarékosságra van szükség nrnden energiafaj­tából. A vállalatoknak nagy erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a korlátozásokból eredő vesz­teségeket m;n5málisra csök­kentsék és felkészüljenek a kiesések pótlására. Megyei munkavédelmi bizottság Tavaly Pest megyében 5 ezer 676 három napon túl gyógyuló sérülést ókozó üzemi baleset történt, s ebből 29 halálos. Az okok között az ittasság, a munka szabálytalansága s az ellenőrzés elmulasztása mel­let. csupán minden negyedik esetben játszott közre a, mű­szaki hiba. Az iménti adatok is jelzik: az üzemi balesetek megelőzé­se, a tragédiák elhárítása — társadalmi ügy. E felismerés nyomán hívták életre ez év elején az Országos Munkavé­delmi Bizottságot, melynek elnöke, Gácsi Miklós köszön­tötte tegnap az Országos Mun­kavédelmi Felügyelőség bu­dapesti székházában az újon­nan alakult Pest megyei Mun­kavédelmi Bizottság 17 tagját. Az új testületben — mely­nek elnöke dr. Mondok Pál, titkára pedig Berta László, a megyei munkavédelmi fel­ügyelőség vezetője lett — a hatóságok. képviselői mellett az érdekvédelemmel foglalko­zó szakszervezeti és szövetke­zeti szervek, valamint az ipari és mezőgazdasági termelő üze­mek vezetői, szakemberei kap­tak helyet. A Minisztertanács rendeletet hozott a községi közös taná­csokhoz tartozó társközsé­gek elöljáróságainak létreho­zására. Az ez évi választáso­kat követően több mint más­fél ezer településen megalaku­ló elöljáróságok alapvető fel­adata lesz a lakosság érdek- képviselete, a tanácsi tervek megvalósításának hathatós tá­mogatása. A tanácstagokból álló testületek a jogszabályok­ban meghatározott anyagi esz­közökkel is önállóan rendel­kezhetnek. A kormány javaslatot foga­dott el a tudományos kutató- hálózat távlati fejlesztésének irányelveire. A Gsllártl’esyan Zász!ó!evonás Csütörtökön reggel a gellért­hegyi Felszabadulási emlék­műnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amely Buda­pest felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére lengett az árbocokon. Lázár György fogadta Ásíts Markovicsot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Ante Márkovicsot, a Horvát Szocia­lista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnökét, aki hiva­talos baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívé­lyes légkörű baráti eszmecse­rén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Roska István külügy­miniszter-helyettes és jelen volt Milovan Zidar, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykö­vete. Zárszámadásról zárszámadásra Az eredmény forintokban mérhető Pest megye termelőszövetkezeteiben ezen a héten is folytatódtak a zárszámadások. Kül­döttközgyűléseken, közgyűléseken adnak szá­mot a küldötteknek, a résztvevőknek a vá­lasztott vezetők arról, mit mutat a mérleg, milyen eredményt hozott az az erőfeszítés, melyet az 1984-es aszályos év szinte kivétel nélkül minden gazdálkodó egységtől megkö­vetelt. A kartaliak Bagón, a művelődési házban, az Alföldi Tej önálló Közös Vállalat pedig Köröstetétlenen rendezte meg a zárszámadást. S bármennyire is nehéz év volt a tavalyi, eredményt hozott a közös munka, a kollektí­vák erőfeszítése. Ez az eredmény forintokban fejeződik ki, mint ahogy forintokban hatá­rozzák meg az Idei évre szóló feladatokat is a dunavarsányiak, akik ma tartják küldött- közgyűlésüket. (Az eredményekről, a felada­tokról szóló részletes beszámolót lapunk har­madik oldalán közöljük.) A kartall Petőfi Tsz rész- közgyűlésének tegnap délelőtt a bagd művelődési ház adott otthont. A Bag, Hévizgyörk területén élők-doljjozók, vala­mint^ a műszaki főágazatban foglalkoztatottak kaptak ide meghívót. Az eseményen részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés al- elnöke, Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, a körzet, a nagy­község párt- és állami vezetői, illetve képviselői is. A vendé­geket Dolányi Sándor, a gaz­daság személyzeti osztályának vezetője köszöntötte, majd az eredményekről Kovács László tsz-elnök adott számot. Ahogy Pest megye egyetlen gazdaságában sem volt köny- nyű esztendő a tavalyi, úgy a kartaliaknak i6 feladta a lec­két 1984. Az aszály, a költsé­gek növekedése, a világpiacon a termékek árának csökkenése itt is éreztette hatását, még­pedig negatív, árbevételt, nye­reséget csökkentő hatását. En­nek ellenére a több, mint hat­ezer hektáron gazdálkodó szö­vetkezet eredményes évet zárt. A mérleg adatainak tanúsága szerint nyereségük 12,3 millió forint. Segítségükre sietett a szakmai tudás, s az a szorga­lom, ami a környékbén élőkre jellemző. Az alaptevékenységet nézve a gabonafélék közül a búza hektáronkénti termésátlaga ki­emelkedő: 65 mázsa 20 kiló. Rosszul fizetett ezzel szemben a kukorica, a napraforgó. En­nek ellenére a növénytermesz­tési ágazat árbevétele a ter­vezett 67 millió forint helyett 75 millió lett. Tömegtakar- mánybói is a vártnál kevesebb került a silókba. Ennek ellen- súlyozására .a melléktermékek­ből (zöldborsó hüvely és szár) Enyhül az idő, havazás vár­ható — ez a legfontosabb, amit tudnunk kell a követke­ző napok időjárásáról. Gyöke­res fordulatra azonban nem számíthatunk, mert mint Vad­kerti Ferenc, a Meteorológiai Intézet főmunkatársa elmond­ta: a hét végére ismét hideg­re fordul. A közlekedés lassan vissza­tér a megszokott kerékvágás­ba: a Volán 20-as Vállalat bu­szai szállították a munkába igyekvőket, a vasút is jobban igazodik a menetrendhez, mint korábban. Nagyobb fennakadás csupán Rákosren­dezőn volt: a felső vezeték megrongálódása miatt 10—20 perces késéssel futottak be a Vác felől érkező szerelvények. Üjra jegesedik a Duna, ezért a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat a Vác—Tahi- tótfalu és a Dunakeszi—Ko­rány közötti személyjáratok kivételével bizonytalan időre szünetelteti valamennyi átkelő járatának forgalmát. Csorna Jánosnétól, az Országos Víz­ügyi Hivatal vízgazdálkodási osztályának csoportvezetőjétől- megtudtuk, hogy a folyónak Szob—Budapest—Dunaföldvár szakaszán hol erősebb, hol gyengébb a zajlás. A zord február átmeneti nehézségeket okpz a szénellá­tásban. A háztartások ezek­ben a napokban sem nélkü­lözik a szükséges tüzelőt, a közintézmények azonban meg­érzik a hiányt. Dunakeszin szünetel a tanítás a 201-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben és a 2-es számú ál­talános iskola felső tagozatán. Növekedett a forgalom a megye kórházainak baleseti és sebészeti osztályain. Ceglé­den csupán egy lábtöréses be­teget ápolnak, Kerepestarcsán és különösen Vácott azonban sok dolguk akad az orvosok­nak. Dr. Kerekes Katalin, a kerepestarcsai kórház bőrgyó­gyászati osztályáról arról tá­jékoztatott, hogy ezekben a napokban fagyási sérülés is előfordult. A 18 éves fiatalem­ber a bagi csárdában ünne­pelte a születésnapját, majd gyalog indult haza, ám útköz­ben elaludt. Szerencséje volt, hogy rátaláltak, mert így meg tudták menteni a fagyott ke­zét. Sajnos nem egyedi eset­ről van szó, legalábbis ezt erősíti meg dr. Kozlovszky Miklós, a váci kórház ambu­lanciáiénak ügyeletes orvosa. — A sérüléseknek majdnem a fele összefüngésben van az időjárással. Ide számíthatjuk a favágáskor, a tüzelőhordás­kor előforduló baleseteket, és a forró kályhák okozta égési sérüléseket is. Gyakoriak a közúti balesetek, könnyen baj éri a szánkázó, csúszkáló gye­rekeket, de a síkos járdákon is össze Lehet szedni egy kéz- vagy lábtörést. Sok a csukló-, a térd- és csípőtáji törés, az agyrázkódás. Szomorú, hogy sok olyan embert hoznak be fagyási sérüléssel, akiket a részegeskedés, a verekedés vagy a csövezés miatt a nyílt utcáról szednek össze éjsza­kánként a mentők. Előfordul, hogy későn kerülnek hoz­zánk, s már csak az amputá- ció segíthet. Ma is elláttunk két ilyen súlyos esetet. — Bárkit érhet kisebb fagy­sérülés. Könnyen lefagyhat például a fül, az orr, a szűk cipőbe szorított láb. Nem sza­bad durván dörzsölni az el­gémberedett testrészeket, mert bár furcsán hangzik: könnyen letörhetnek. Ehelyett melegí­teni kell őket, de ha valaki már fájdalmat is érez, akkor jobb, ha gyorsan orvoshoz fordul. ★ Európa-szerte gondokat okoz a kemény tél. Szovjet Ör­ményországban négy napon át ítéletidő tombolt. Gorisz kör­nyékén orkánerejű szél hord­ta a havat, az embereket trak­torral, bulldózerekkel kellett kimenteni az elzárt területek­ről, gépkocsik százai, autóbu­szok akadtak el a hóban. Az elmúlt éveknél jóval ke­ményebb tél visszavetette a januári termelést Lengyelor­szágban. K. L. igyekeztek minél többet be­gyűjteni. S hogy lehet az ener­giával is takarékoskodni, ab­ban eredményt felmutatni, azt a nedveskukorica tárolásánál is bizonyították. Az energia­takarékosság mérlege 900 ezer forintnál több. Az állattenyésztés koránt­sem mutat ilyen kedvező ké­pet, az ágazat árbevétele ta­valy a tervezettől elmaradt. Ebben a költségek növekedése éppúgy szerepet játszott, mint a takarmányok hiánya, illetve árának növekedése. Pedig a hozamokat növelték. Bizonyí­téka: míg 1983-ban a Pest me­gyei tejtermelési versenyben (50 gazdaság közül) a 46. he­lyet szerezték meg, addig ta­valy a 35. helyen végeztek. Ugyanakkor a szarvasmarha­tartó épületek korszerűsítését, azok állagának megóvását to­vább folytatták. De a veszte­ség okaként — ahogy a veze­tőség beszámolójában egyér­telműen megfogalmazódott — az érdekeltség hiányát éppúgy megjelölik, mint a nem meg­felelő takarmánygazdálkodást is. A munka- és erőgéppark karbantartására, a kiöregedett állomány lecserélésére is fi­gyelmet fordítottak. Tavaly hat új traktort vásároltak, s az idén folytatják az erőgépek cseréjét. De nemcsak ezzel alapozzák az 1985-ös gazdasági év sikerét. Ezt szolgálja, hogy tavaly október végéig az ősziek vetését, a mélyszántást befejezték, mégpedig jó minő­ségben. S ez záloga lehet az idei gazdasági év sikerének is. Mint ahogy az: az éves, egy főre vetített bért az idén úgy számítják, hét százalékkal nö­velhetik. Ahhoz, hogy itt is előbbre lépjenek, elengedhe­tetlen a jó, a jobb, a minőségi munka. Mert az eredményekkel ko­rántsem elégedettek. Maga­sabbra tették a mércét az alaptevékenységben éppúgy, mint a kiegészítő, kisegítő ipa­ri ágazatokban. Az állatte­(Folytatás a 3. oldalon.) Országos bizottsági ülés Antifasiszta hagyományok A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének orszá­gos bizottsága csütörtökön a KISZ KB székházában ülése­zett. Ispánovits Márton főtit­kár beszámolt a szövetség el­múlt esztendei tevékenységé­ről. Hangsúlyozta: hazánk négy évtizedes fejlődése, a szo­cializmus magyarországi épí­tése elválaszthatatlan azoktól, akik a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelmek során életüket áldozták, vagy őrzik ma is egykori harcaik mara­dandó emlékeit. A szövetség folytatja az antifasiszta hagyo­mányok ébren tartását, aktí­van részt vesz a béke megőr­zéséért és az újfasizmus ellen folytatott küzdelemben. Társa­dalmi, politikai kapcsolatait, a nemrég szervezett tagozatok lehetőségeit kihasználva segí­ti tagságát a négy évtizede vá­lasztott út folytatásában. Sok a fagyás okozta sérülés Enyhülés, havazás várható Az elnökségben (balról, jobbra) Herczenik Gyula, Cservenka Fcrenc- né, Kovács László és Dolányi Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom