Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
] JSW A j# MSS? sipSIP ,P A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1985. FEBRUÁR 13., SZERDA . & Tavaly, mintegy 120 darab különféle csomagolástechnikai gépet gyártottak a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben. Az itt készülő korszerű paleítázó és depalct- táző gépek nagy részének vezérlését ma már a modern elektronika eredményeinek felhasználásával készülő mikroprocesszoros egységek végzik. Felvételünkön: Nagy László az ilyen, mikroprocesszorral működő vezérlőegység bemérését végzi. Hancsovszki János felvétele A hóesés, mint ismeretes, komoly szerepet tölt be a mező- és kertgazdasági.,termelésben. A hótakaró ftíegVédi a gá- bonavetéseket a nagy fagyok kártételétől. A komoly Hóesések nagyban növelik a termőtalaj nedvességtartalmát, s segítenek a tavaszi esőknek a talajvízszint növelésében, ami nagyban befolyásolja az eredményes nyári termelést. Ezelőtt hatvan esztendővel a volt nagykőrösi téli gazdasági iskola igazgatója: Púi Béla még több jót mondott a hóról. Egyik 1925-ben tartott gazdasági előadásán elmondta, hogy például Ukrajnában azért olyan jó a föld és jók a termések, mert ott majd minden esztendőben sok hó esik. A hulló hó sok vegyi tápanyagot vesz magába, melyet az olvadó hóié belevisz a földbe. Az idén nálunk is elég sok hó esik, mely gazdagítja a földjeinket. De a nagy, hóesés sok gondot jelent a Városgazdálkodási Vállalatnak, mely a városban a közterületi hóeltakarítást végzi. A vállalatnál megkérdeztem a hótakarításról Feurdeán Lászlónét, aki a köztisztasági ügyeket irányítja. — Tizennégy tagú park- és közterületgondozó és tisztító csoportunk van, akiknek rendkívül nagy munkát jelent a hóeltakarítás Rendes munkaidejük reggel 7-től délután 4 óráig tart de ilyenkor hóesés idején már reggel 4 óra előtt munkába állnak. Fizetésük havi 3000-3600 forint és a munkaidőn túli dologért 20 százalék pótdíjat kapnak. — Nagy segítség, a takarítócsoportot keményen próbára tevő munkában, hogy a vállalat több mint százezer forint értékű hóeltakarító kistraktort kapott, mely hétfőn állt munkába. A kistraktor úgy a kocsi-, mint a gyalogutak és átjárók tisztítására alkalmas és Fakan István gépkocsivezető kormányozza. Beszéltünk a hóeltakarító csoport tagjaival is. Gombai Nagy Ferenc elmondta, hogy még 10 éve van a nyugdíjig. Hétfőn már reggel negyed 4- kor munkában volt, s bizony ebben az időben nagyon meg kelt dolgozni a fizetésért. A nagy hóesés hétfőn, főleg a reggelt órákban, nagyon megnehezítette a forgalmat, a közlekedést. Hófúvások is voL tak. Sok ház előtt nem takarították el a havat. Sok az öreg ember, akik már nemigen tudják eltakarítani és segítség meg nehezen akad. Kopa László m Színház A szolnoki Szigligeti Szín házban délután 3-kor és este 7 órakor: Miss Blandish nem kap orchideát. Iparszeri termelés Folyton korszerűsödő nagyüzem Nyereségesebbé teszik az alaptevékenységet Aki időnként elvetődik a város kies pontjaira, és figyelmesen számba veszi a tapasztalt változásokat, naprakész információkkal bírhat a Ceglédi Állami Tangazdaság ütemes gyarapodásáról. Kedvtelve gusztálhatja azt a takaros kolóniát, amely Bedében bontakozik ki a kétszintes családi házakból. Ha meg a vasúti síneken túl jár, a MEZŐGÉP gyára mellett, a feldolgozó üzem udvarán árulkodnak állandóan friss nyomok a változásról. Hol magtárt építenek, hol szárító berendezések tornyait szerelik a meglevők mellé. Többé-kevésbé hasonló tapasztalatok szerezhetők a CÁT többi kerületében is. Az utóbbi öt évben a gazdálkodás számottevő eredményeket mondhat magáénak. Ez fogalmazódott meg a minap, midőn pártértekezletre gyűltek a tangazdaság kommunistái. Ök is áttekintették az elmúlt évek sikereit, kudarcait, s szavaikból kirajzolódtak a holnap tennivalói is. összességében az volt a tanácskozáson elhangzottak végkicsengése, hogy jól sáfárkodtak, felelősségteljesen irányították a dolgok menetét. Céltudatos és folyamatos volt a pártirányítás a gazdaságban. Előtérbe kerültek az iparszerű termelési formák a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Terjedőben vannak a közös vállalkozások. Kedvező feltételeket teremtettek a háztáji gazdálkodás fejlesztéséhez. Szakcsoportokat működtetnek. Az évek során nőtt a termelési érték és az eredmény, bár az időjárás kedvezőtlen alakulása és a közgazdasági szabályozók szigorodása megnehezítette a gazdálkodást. A növénytermesztésben csökkent a kukorica aránya a kalászos gabona javára. Újabban foglalkoznak napraforgóval, árpával, repcével és mustárral is. Nőtt a cukorrépa vetésterülete, és az állami gazdaságok között — országos viszonylatban — a 3—6. helyet foglalják el. Az intenzív legelőgazdálkodással több rétiszénát takarítanak be. Szőlőjük kevesebb, de korszerű telepítésű. Gyümölcsöseik egy része elöregedőben, ugyanakkor Nagykőrös határában Ígéretes a hangácsi 254 hektáros kajszi-, meggy-, cseresznye- és szilvatelepítés. Az állattenyésztés nyeresége az utóbbi időben csökkent. Jelentős eredményt értek el a tejelő szarvasmarha-állománynál. Eredményes volt a hízómarhák összevonása a cifrakerti telepre. A sertéstenyésztés eredményessége romlott. A csemői kombinát korszerűsítésével megteremtik a tartás és tenyésztés feltételeit, és ez a jövedelmezőséget kedvezőbbé teheti. A jól működő juhászat a csemői November 7. Tsz gesztorságával ér el sikereket. Mezőgazdasági melléktevékenységükben kiemelkedő jelentőségű a terményfeldolgozás. Tekintélyes mennyiségű hibridkukorica-vetőmagot, takarmánykeveréket, lucerna- lisztet állítanak elő. Évről évre újabb és újabb berendezésekkel, tárolókkal bővül a feldolgozó üzem, s napjainkra az ország egyik legkorszerűbb létesítményévé nőtte ki magát. zi a lakásépítést és a tangazdaságon belüli beruházásokat. Hasznot hajt a szeszüzem, amely meghálálja a rekonstrukciót. Vágóhídjuk saját sertésállományuk vágására és feldolgozására rendezkedett be. Építőipari részlegük vég© A CÁT nagy gondot fordít dolgozói jobb élet- és munkakörülményeinek megteremtésére. Szociálpolitikai célokra öt év alatt százmillió forintot költöttek. Felépült 44 munkáslakás, korszerűsödött a személyszállítás, javult a közétkeztetés. Támogatják a szervezett továbbképzést, a tanulást — tudván, hogy mindez a munkában és az eredményekben kamatozik. T. T. Parkolgat&ink A z úgy kezdődik, hogy az ember szól a fiának, kisfiam, én most bemegyek a postára, feladom az ovis csekked, addig jól vigyázz a kocsira, bekapcsolom neked a rádiót is jó, aztán fogja magát, kihúzza a slusszkulcsot, bekattintja a kormányzárat, kinyitja, majd becsukja az ajtót, sorban áll a postán, végignézi, hogyan számolja át a pénzt a kisasszony, hogyan teszi bele a gépbe a sárga papírszelvényt, elgondolkodik rajta, vajon miféle szerkezete van egy ilyen vágónak, s végül fogja magát, kipörög a forgóajtón, s beszáll a kocsijába. De úgy folytatódik, hogy hiába száll be a kocsijába, mert elindulni nem tud, elé tíz centire egy Trabant kombi, mögé, öt centire, egy vadonáns KO-s Zsiguli zárkózott fel, pedig a Trabant előtt is, a Zsiguli mögött is, senki sincs az egész parkolóban. És az ember elgondolkodik rajta, míg káromkodik, s rádudál a trabantosra is meg a zsigulisra is, hogy mikor fognak ezek már egyszer megtanulni vezetni, különben is, bizonyára még jogsijuk sincs, illetve miért van, ez a kérdés, s elhatározza, nekimegy a két ronda járgánynak, de szerencsére fia jelenléte fegyelmezi, végül legyint egyet, és... ... és tényleg, nem lehet kulturáltan közlekedni? —6 ölánpátlás-nevelés ft jövő reménységei A Kinizsi labdarúgó-szakosztályának az 1984. évi őszi munkájáról való beszámolónkban korosztályi sorrendben negyediknek vettük a serdülő utánpótlásról való értékelést, de lehet, hogy velük kellett volna kezdeni. A körösi labdarúgó szakosztályvezetés mindig nagy súlyt helyezett az utánpótlás-nevelésre. Ezelőtt négy évtizeddel Bűz Gyula, majd Horváth László, a hatvanas években Váry Lajos — kinek emlékére kupát is elneveztek —, az aranytartalék feltárásának lehetőségét felismerték és társadalmi munkában edzették a jövő labdarúgó-reménységeit. Az utóbbi időkben Csikós Sándor, Bakonyi István és Hegedűs László képesített edzők irá nyitásával szervezettebben folyt a serdülő utánpótlásnevelés. Az elmúlt év nyarán haza jött Leskó László, az NB I-es Mikor Bölcskel Jőzsefnét kérdezgetni kezdtem életéről, hosszú ideig ellenállt. — Minek rólam írni (nem sokan mondják ezt), dolgoztam, és kész. Nos, mi arra voltunk kíváncsiak, mi fér bele, mi húzódik meg a három szó mögött, dolgoztam és kész. — Kocséri születésű vagyok, s onnan kerültem Kőrösre. Apámat besorozták a háborúba — ötvenkét esztendős volt —, és én, jóformán gyerekfejjel, jelentkeztem önkéntes nővérnek a kórházba, a gondolatom mindig azon járt, hátha nekem kell az apámat ápolni? Tizenhét éves sem voltam, de doktor Karácsonyinak tizennyolcat mondtam, fölvett. Még a hőmérőt sem ismertem. Kiképeztek, ápoltam itt a gimnáziumban berendezett kórházban barna bőrű franciát is, aztán, a hadihelyzet változásával, vonatra tettek, s eljutottunk egészen Klagenfurtig. Harmincnégy esztendő Mikor vége lett a háborúnak, a Zita kórházban dolgoztam. Itt ért a kommün is, aztán a spanyolnátha-járvány, s az egészségügyben maradtam, harmincnégy esztendeig dolgoztam, egészen 1961-ig, mikor nyugdíjba mentem. — Nagyon szerettem dolgozni ... Meg hát, ami csak jött, azt mind meg kellett csinálni. Sokszor a fiatalok el sem hiszik, mi mindent kibír az ember, s akkor, mikor meg kell hogy csináljam, fel sem ötlik benne a félelem, vagy az, ezt nem lehet... Budapest ostromakor, amikor már jó ideje a Dunába lőtték a nyilasok meg a fasiszták a zsidókat, kapok egy cetlit: próbáljak meg kihozni egy nőt az egyik gettónak átalakított háztömbből. Az igazság keresése Egy suttyó legény volt az őr — a puskája nagyobb volt, mint ő maga — jóformán beszélni sem engedett, hanem azonnal lőtt — a cipőm sarkát vitte le ... Mikor néhány nap múlva felszabadult az a rész, s visszamerészkedtem, azt nem lehet szavakba foglalni, amit ott láttam, tapasztaltam ... — Így talán nem meglepő, hogy 1945-ben én is beléptem a kommunista pártba, ma is tagja vagyok, hiszen az ember a bőrén tapasztalhatta, melyik a jó oldal. A felszabadulás után is több helyen dolgoztam, mindenféle szervezkedésben, akcióban részt vettem. Ma már nem köztudott, a görög szabadság- harc sérült partizánjait nálunk is gyógykezelték ... Részt vettem ennek az indulásánál, 1947 karácsonyán üzen a főorvosom: a Lipót kórház egyik osztályára menjek, jelentkezzem, estére megérkezik a sebesült partizánok első csoportja. Tulajdonképpen titokban folyt le az egész, nem mehettünk sehová sem. Mostanában mondják, az ötvenes évek így, meg az ötvenes évek úgy. A korban élve nem mindig lehet az elméletet kristálytisztának őrizni, s azt meg biztosra veszem, az emberek többségében az ösztön, a társadalmi igazság keresése megvolt. Ma ezt nehéz már így elhinnie, akkor is így volt... Mindketten átéltük — S jött az ötvenhatos felfordulás. Ezt is leírták már annyiszor, de mégis, én csak azt tudom mondani, a tömegek valahogy érezték az első napok után, nem jó felé mennek a dolgok. S mennyi egyéni tragédia volt...! Kénytelen-kelletlen lemerészkedtem az utcára, s az egyik kapualjban fekszik egy katona, kesztyűben. Vagyis, nem is szándékozott lőni! S a hálán egyre terjedő vérfolt — valaki a házból lőtte le, csak mert katona volt... Szegény debreceni fiú, hazaindult csupán. Értesítettem a szüleit... — Aztán összekötöttem a sorsom Bölcskei Józseffel — nagyon megértettük egymást, azonosan gondolkodtunk. Vita sohasem volt köztünk, átéltük mindketten a poklot is, s láttuk, tapasztalhattuk az új születését is. Sokszor beszélgettünk, gondolkodtunk a fiatalokról, meg a felszabadulás utáni nemzedékről. Nem sötét a kép Most, hogy a XIII. kongresszus irányelveit tanulmányoztam, szintén ez járt a fejemben. Amikor a háznak már kész az alapja, látványosabb dolgok jönnek: magasodik a fal. S az asztal is egyre jobban van megterítve ... Manapság, ha az ember hallja a panaszkodásokat, sokszor azt sem tudja, most ez dicsekvés talán? Én úgy látom — lehet, hogy tévedek — az igények mintha jobban nőnének a valódi, a munkával megteremtett lehetőségeknél. Vagyis, túlhúzzuk azt a bizonyos takarót. Aztán azt is tapasztalom, nap mint nap, hogy sok, még mindig sok, a tudatlan ember, aki nem képes összefüggésekben gondolkodni, csak hol ezt, hol azt emlegeti, s úgy persze, hogy igaza van... Mi máshogy nézünk, mert máshogy kell hogy nézzünk, s egyből nem olyan sötét a kép. Én az irányelvekből ezt olvastam ki. s így meg is nyugodtam. Ballai Ottó Győrből, és nemcsak az első csapatot erősíti mint játékos, de elismerésre méltó lelkesedéssel és aktivitással foglalkozik a serdülő utánpótlás nevelésével, középfokú edzői minősítéssel. Az edzéseket január 21-én kezdték, két csoportra osztva, mintegy harminc gyerekkel, fele 7—8. másik fele 4—6. osztályos. Heti két edzés van, jó idő esetén három. A nagyobbak a szabadban, a kisebbek a Kinizsi pincében, vagy az Arany János iskola tornatermében. Hét kapusnak kapusiskolát tart. Leskó László edzői beszámolójában elmondta, hogy meglepően nagy számú a jelentkező. A speciális edzéstervvel a kapusoknál tudta kidolgozni, ennek eredménye a serdülő első csapatnál mutatkozott meg. Az edzések látogatottsága 80 százalékos. Edzés csak betegség esetén maradt el. Csoportja három legjobb edzésre járója Bari Béla, Zsiga György és Pécsi Zoltán. A három legjobb játékos pedig Bari Béla, Holló István és Pécsi Zoltán (mindhárom Petőfi-iskolás). A serdülő csapat segítésére irányuló jó nevelőmunkáját igazolja az Is, hogy a megyei serdülő utánpótlás 30-as válogatott keretbe öt körösi került: Barcsay V., Donáth Gv., Holló I.. Pécsi Z. és Tóth N. Bízunk abban, hogy Leskó László hasznos, aktív játéka mellett, továbbra is az eddigi lelkesedéssel és agilitással végzi eredményes szervezői, nevelői munkáját. P. S. Szerdal sportműsor Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 15 óra: Nk. Kgv. Kinizsi—Lajosmlzsei KSE, előkészületi mérkőzés. Hiúz a vadászösvényen. Színes, szinkronizált szovjet természetfilm. Előadás 5 órakor. A nőstényfarkas kísérteié. Színes, szinkronizált lengyel történelmi film. (Csak 16 éven felülieknek!) Előadás csak 7 órakor. A STÜmöTEREMBEN Nehéz fiúk. Színes, szovjet film, fél 6-kor. S-én elveszett egy halhónapc német Juhász szuka, A becsülete megtaláló. Jutalomban részesül. ... Cfm: Na.gykórüs, Hársfa u. 13, ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) i Hóhányók, hód takarítók Küzdelem traktorral Sok ház előtt nem takarítanak Férj és feleség, negyvenötösök (2.) Csak dolgozott — és kész
