Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1985. FEBRUAR 12., KEDD Palánta korukban eladják Hátrányra épített próbálkozás Február közepe táján már egyre többet gondolunk a ta­vaszra, főleg a kertészek, akik számára az idő jobbra fordu­lásával lényegében elkezdődik a szezon. A nagyüzemi gazda­ságokban egyelőre a szőlő és gyümölcsös metszése adja a legtöbb kétkezi munkát. Az Arany János Termelőszövetke­zet szőlőtáhlájáról a napok­ban elvonult a növénygondozó brigád. A 73 hektáron termő tőkék megművelve várják a rügyfakadást. A továbbiakban a gyümölcsös nyesése van so­ron. 0 A fagyok elmúltával az Itte­ni szakemoerek is aggodalom­mal vették vizsgálat alá a sző­lőről, meggy-, és cseresznye­iákról vágott mintaágakat. Az eredmény szerencsére meg­nyugtató. A hideg nem okozott több kánt a rügyekben, mént átlagteleken az várható. A kertészet dolgozóinak téli foglalkoztatását a legkemé­nyebb zimankó idején is si­került — ha nem is házón be­lül — megoldani. Mintegy 15 fő jelenleg is a konzervgyár­ban dolgozik, ahol sárgarépát tisztítanak, készítik elő a to­vábbi feldolgozáshoz. Mindkét munkahely jól járt, de első­sorban a dolgozók, aikiié így fo-í lyamatos munkához, kereset­hez jutottak. Erdei György kertészeti fő- ágazatvezető elmondta, hogy idén 40 hektár paradicsom, 50 hektár sárgarépa, és 25 hektár levélpetrezselyem termelése szerepel terveik között. Ismer­ve a tavalyi ültetés-, é.s vetés- területeket föltűnik, hogy pél­dául paradicsomból számotte­vően kevesebbet szándékoznak termelni, indokolt tehát rákér­deznünk okára. 0 — Egyetlen magyarázat van, mégpedig a gépi betakarítás problémája. Korábban mi is arra törekedtünk, hogy gépek­kel minél nagyobb területet műveljünk meg. Csakhogy a technika a kézi szedést még ma sem tudja megfelelően he­lyettesíteni. A paradicsom­kombájnok igen nagy veszte­séggel dolgoztak, amit a nagy­üzemi termesztés sem enged­het meg magának. — Kerestük a megoldást, ta­valy megpróbáltuk a paradi­csomtermesztésbe bevonni a kívülállókat is Ennek sok elő­nye mutatkozott, először is a kézi szedés jó minőségű árut biztosított volna, másrészt a vállalkozók akár családtagjaik bevonásával méltányos kere­sethez jutnak. Sajnos ez nem ment. a hobbykertek elterje­désével mostanára igen meg­csappant a szabad munkaerő. — A kertészet kaoacitésát továbbá hogycn tudják akkor kihasználni? — Nos. a szövetkezetben ré­gi . hasvományai vannak a konyha kertészetnek. lele’Meg is nagv palávtavevriő felület­tel rendelkezünk. Ennek ki­használása végett született meg tervünk, hogy az előnevelt paprika- és paradicsompalán­tákat igény szerint értékesít­jük a kistermelők részére. Újszerűnek hat az elgondo­lás valójában 200-300 ezer da­rabot a múlt években is el­adtunk a palántákból, de ko­molyan nem foglalkoztunk az árusításával, ezért bizonytalan volt tőlünk a beszerzés. — Mi a biztosíték, hogy a növényeknek lesz majd keres­letük? — Az a meggondolás, hogy a palántanevelés egyik legne­hezebb, és legtöbb szakértel­met kívánó fázisa a növény- termesztésnek, ezen kívül a kellő feltételek sem minden­hol adottak hozzá. Érthető, ha inkább a beszerzésire töreked­nek, kevesebb így a rizikó. A fentiekre vonatkozóan bőven van tapasztalatunk. © — Mi lesz, ha a hetipiacokon olcsóbb vásár kínálkozik? — Az árak alakulását ismer­ve számítások szerint itt 25-30 százalékkal olcsóbban juthat­nak hozzá, de nem is ez a lé­nyeg hanem az, hogy garantál­tan egészséges növényeket kapnak. Persze el kell ismerni, hogy a piacon is jórészt olyan kistermelők kínálják palántái­kat, akiktől bízvást meg lehet venni. A szakszerűen, jól elő­nevelt palántáikból egyébként soha nem volt eddig megfelelő kínálat, sok termelő a bizony­talanságra volt utalva. — A célunk tehát egyrészt az, hogy a város, és a konzerv­gyár részére termelők minél több jó minőségű növényhez jussanak hozzá. A szövetkezet központjában minden érdek lődő számára felvilágosítást adunk ezzel kapcsolatban, sze­retnénk, ha megrendeléseiket a kellő mennyiség biztosítása érdekében idejében megten­nék. My. J. idilli M o 11 Híúz a vadászösvényen. Szí­nes, szinkronizált szovjet ter­mészetfilm. Előadás 5 órakor. A nőstényfarkas kísértete. Színes, szinkronizált lengyel történelmi film. (Csak 16 éven felülieknek!) Előadás csak 7 órakor. A stúdióteremben Nehéz fiúk. Színes, szovjet film, fél 6-kor. Mit ident a mentő ötlet? A színházban, Kecskeméten A műsert közösen állították Össze Miután decemt>er közepén bebizonyosodott, hogy Hernádi Gyula Drákóiéinak bemutatói­ra nem kerülhet sor, s nem kerül színpadra januárban a Nagy Feró-féle Hamlet sem, nem la keltett túl nagy megle­petést az a rövid felhívás, amely a Petőfi Népében látott napvilá'ot decemtier 15-én. A színház zenés, szórakoztató kí­vánságműsort ígér, s ehhez ka­ri a város és a megye lakóinak segítségét: írják meg, milyen dalt, jelenetet, humoreszket, verset színdarabrészletet, ka­barétréfát látnának-hallaná- nak. Mentő ötlet, mert nyilvánva­ló, hogy a színháznak a be nem mutatott darabok és az érdek­lődés hiánya miatt elmaradt előadások helyett valamit pro­dukálnia kellett. A Kecskemét kéri! előzetes programja szí­nes, vidám estét igér, s ha va­lóban erre vágyik a kecskemé­ti közönség, ezt nyilván bizo­nyítani fogják a tömött szék­sorok is. Cigánydalok, magyarnóták, operett- és daljátékbetétek, humoros jelenetek álltak a műsortervben. A bemutatót január 11-re tervezték. — A műsor címe Kecskemét kéri. Fedi ez a valóságot? Va­lóban a kecskeméti nézők ké­rései alapján állították össze, vagy sem? — kérdeztem Galkó Balázstól, a műsor rendezőjé­től. — Igen. Legfeljebb úgy nem, hogy mondjuk, valaki konkré­tan Karinthy Frigyes Hamlet a mellény zsebben című jelenetét kérte, volna. A kívánságok ál­talánosabbak voltak, vidám jelenetekre, operettbetétekre szóltak. Mintegy száznegyven levél érkezett. Három-négy ki­vételtől eltekintve valamennyi tisztességes volt. Látványos, szép, szórakoztató, de nem nerrtelenül szórakoztató eszt- rádműsort akarunk csinálni. — Ahogy végigfutom a prog­ramot, benne van a színház legtöbb művésze. — Még többen szerettek vol­na fellépni, mint amennyire egy véges műsorban lehetőség van. Egyébként a színészek is előálltak javaslataikkal, hogy mit szeretnének előadni. Te. hát van, amit a nézők kértek, van, amit a művészek kínálnak. Szerepelni fog a színház egész zenekara is. A műsort jórészt Gyurkó László állította össze, s az egész közösen áll össze a színészek közreműködésével. A szóvivő, a műsorvezető Kovács Gyula. — Azt beszélik, hogy a szín­házban a színészeknek tíz fo­rintot ajánlottak egy-egy öt­letért ... — Erre nem mondok se igent, se nemet. — A felhívásban arra is kí­váncsiak voltak, kit látnának szívesen az országos hírű mű­vészek közül. — Igen, minden egyes alka­lommal meglepetéssel szolgá­lunk a közönségnek. Az már biztos, hogy fellép Gálvöigyl János, Bródy János, Sándor György, Kibédi Ervin, Le- hoczky Zsuzsa és Bodrogi Gyula. Kormos Emese Meddig? C söpög a csap. Vagyis, inkább folyik, egy perc alatt nagyjából há­rom-négy literre tehető az a viz, amely csak úgy kár- bavész. A csap legalább két he­te csöpög, vagy inkább fo­lyik. A víz csobogása fel- hallatszik a lakásba is, en­nek révén szereztem tudo­mást róla. A csöpögő, vagyis inkább folyó csap két hét alatt ke­reken hatvanhét köbméter vizet engedett eddig ki a vezetékből. Már többször szóltam az éjjeliőrnek, munkásoknak: csöpög a csap, vagyis in­kább folyik, miért nem zárják el? Választ nem kaptam egyiktől sem, csak a csáp csöpögése — vagyis inkább csordogálása — mutatja újra, mit nekünk az a csap... így a csap továbbra is csöpög, vagy inkább fo­lyik. Ja, én azért nem zárha­tom el, mert be van kerít­ve. őrzik. A Dózsa György úti épít­kezésen, a csak területet foglaló, ám nem működő toronydaru szomszédságá­ban. Mert mit számít az, ha egy csap csöpög, vagy in­kább folyik? Már az első félidőben biztos veit Kosárlabda több szinten Miskolci EAFC—Nk. Kgy, Kinizsi 86-43 (53-18). Nagykő­rösiek: dr. Ábrahám (1), Mo- csai (2), Foki (4), Mester (8), Pijakovics (14); csere: Zsákai (12), Danóczi (2), ifj. Ábrahám. Az idegenbeli NB Il-es férfi Férj és feleség, negyvenötösök (1.) Szervezett, érvelt, agitált Felszabadulásunk évforduló­jához közeledve egyre szapo­rodnak a megemlékezések. Új­ra bemutatják, felidézik a négy évtized alkotásait, emlé­keit, megszólaltatják a még élő szemtanúkat. Kifejti a vé­leményét, elmondja élettörté­netét a gyárigazgató, a párt­titkár, a földműves, s beszá­mol sorsa alakulásáról az egy­szerű munkás is. Az az egy­szerű munkás, akit a XI. kongresszus egyik felszólalója méltán nevezett nagyszerűnek. Sokszor mondta így tehát most némi gondot jelent, egyszerű embereknek, titulálhatom-e Bölcskei Józse- féket. Nagyszerűségük ugyanis jóval túlmutat egyszerűségü­kön, ám azt is tapasztaltam már, pontosan az ilyen típusú emberek azok, akiket a leg­nehezebb szóra bírni, de ne bonyolódjumk bele jobban. — Mindenkinek és minden­ben segített — így fogalmaz közelmúltban elhunyt férjéről özvegye, Bölcskei Józsefné. — Legyen az kicsi vagy nagy do­log, őt nem érdekelte. Erre tette fel az életét, s ennek ér­dekében dolgozott mindig 1919-ben, a Ganzban, majd 1945-től a pártban. Különben is sokszor mondta, azt na­gyon nehéz megítélni, mi a kis dolog, meg mi a nagy. ami nekünk apróság, a másiknak sorsdöntő. Aztán a szavakból kikerekedik Bölcskei József életének története. A látszó­lag lazán összekapcsolódó szá­lak azonban egyirányban és erős szövedéket alkotva erősí­tették a gyakorlatból táplál­kozó meggyőződést. Két évvel a millennium után, két évvel a századfordulót megelőzve született, Kiskun­halason. Apja mezőgazdasági gépész, nála tanulja a szak­mát. Á világháború vérziva- tarába 1916-ban kerül, az orosz, majd az olasz frontra vezényelik. Két év múlva tér haza, Udinéből, maláriával fertőzötten. Tanácsköztársaság, 1919. Bölcskei Józsefet az elsők kö­zött találjuk, fegyvert ragad a vívmányok, a haza védelmé­ben. Micsoda lelkierő kellett hozzá, hogy a háború poklá­ból frissen menekülő újra csa­tasorba álljon! Egyenesen a veszprémi különítménybe je­lentkezik, majd nehézgéppus- kás zászlóalj politikai megbí­zottja lesz. Részt vesz a tiszai harcokban, Szolnok, Fegyver­nek, Zagyvarékas térségében küzd a román betolakodók, a bojárok hadserege ellen ... Darutclhs atrocitások Ám a túlerő győz. Bölcskeit elfogják, s Abonyba internál­ják. Háromszor megszökik, háromszor elfogják. Jutalma mindahányszor huszonöt bot­ütés. Csak decemberben sza­badul, „természetesen” mun­kanélkülivé válik. — Ez csak erősítette hitét — bólogat Esz­ti néni —, nagy ereje van a mi eszménknek, ha ennyire félnek tőlünk, mondogatta. Aztán a büntetőszázad. Ke­vesen vannak ma már, akik emlékezhetnek az ott történt kegyetlenkedésekre. Bölcsfcei József szenvedője volt az em­beri méltóságot minden perc­ben sárba tipró darutollas atrocitásoknak, a rendszeres éjszakai bikacsöközésnak. Há­rom esztendeig... Kitüntetések Alig szabadul, a „szabad­ság” nevében rendőri felügye­let alá helyezik. Alkalmi mun­kából él, vagy inkább csak tengődik. Később Franciaor­szágba szökik. Nem tett jó ló­ra, az emlékezetes frankhami­sítási botrány kapcsán — úgy is, mint magyar, úgy is, mint munkást, úgy is, mint szerve­zett dolgozót — hazazsuppol- jék. Újra alkalmi munkák... 1928-ban bejut Weisz Manfréd gyárába. Micsoda szó volt ez akkoriban! Egy év múlva gaz­dasági válság, elbocsátják. Fe­jér megye, Fried László bérlő birtoka a következő állomás, ez se sokáig, s újra politikai természetű az ügy. Nem a kormánypárt képviselőjére szavaz... Végű! a megállapodás: 1937- től. egészen 1957-ig, mfg nyug­díjba kerül, a Ganz Vagon­gyárban kovács szakmunkás. Talán le se kellene írnunk, tény: 1945-ben elsőként lép be a kommunista pártba. Egyből az alapszervezet elnöke lesz, később az acélöntöde párttit kárává választják. A fényes szelek időszaka ez: magától értetődik, hogy öt esztendeig falujáró, s egy évre Nagyko­vácsi községi párttitkára. Aztán visszatér a Ganzba, alapszervezeti párttitkárnak, s ott mi sem természetesebb, hogy a vasasszakszervezetben is tevékenykedik. ötvenhat­ban keményen helytáll, szer­vez, érvel, agitál. Egy év múlva nyugdíjba megy, meg­alakítja a Liget utcai területi alapszervezetet. Halasi Eszter­rel 1958-ban köti össze sorsát — elvtárs talált elvtársra. S a tevékeny életutat kitüntetések szegélyezik: Munka Érdem­rend ezüst fokozata, Tanács­köztársasági Emlékérem, Fel szabadulási Jubileumi Emlék­érem. Bizakodó szeme — Soha, semmilyen külön juttatást nem kért, s nem Is fogadott el — mondja Eszti néni. — Ajtaja — így ajtónk — mindenki előtt nyitva állt, s nyugdíjasként is dolgozott, a vasasoknál volt kultúrfele- lős. — Sokszor jöttünk Nagy­kőrösre, a rokonsághoz, láto­gatóban. Súlyos beteg volt, de vállán visélte mindazon gon­dokat, melyeket felvállalt. Temetési gyászszertartásán piros szalagos koszorút a párt. piros-kéket a vasasok hoztak sfriára. S mindig előttem van vidám arca, magas homloka. Meg mosolygós, bizakodó sze­me... Ballal Ottó kosárlabda-mérkőzésen a lista­vezető egyetemi csapat ottho­nában nagyon jól játszva már az első játékrészben bebizto­sította győzelmét. A körösiek nagyon tartaiékdsak voltak, da a második félidőben feljöttek. Mester nagyon jól játszott, de sajnos súlyos lábsérülést szen­vedett. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfi bajnokságban: Kis­kunfélegyházi Lenin Tsz SK ifi—Nk. Kinizsi ifi 66-43 (26-21). Nk.: Molnár (12), Ne­mes (18), N. Szűcs (8), Sebes­tyén (5), Barta. Félegyházán' a csere nélküli körösieknek a korai játék miatt az erőnlét­beli hiányosságaik még kiüt­köztek. A gimnáziumi labdajáték­teremben kettős Pest megyei találkozóra került sor. Ifjúsági férfi bajnoki: Nk. Gimnázium—Érdi Szakmun­kásképző 171-32 (85-14). A ha­zaiak remek játékkal 1984/85. évi Pest megyei bajnoki re­kord-ponttermést értek el. Legjobb dobók: Horváth (40), Molnár (35) és ifj. Ábrahám (36). Serdülő és diák fiú bajnoki: Érdi Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium 31-21 (16-8). A vendégek jobban kihasználták lehetőségeiket. Ld.: Módra (10) és Somlyai (6). A Bács-Kisikun megyei mi­ni bajnokság téli első játék­napján a hírős városban sze­repeltek fiataljaink. Mini fiúk. Nk. Kinizsi—KSC II. (Hunyadi isk.) 37-16 (19-8); nagyon jól játszva, önmagu­kat múlták felül a körösiek. Ld.: Tóth (12) és Cseri (5). KSC I.—Nk. Kinizsi 56-8 (36-4); második mérkőzésükön fáradtak voltak a mieink, de ellenfelük egyébként is jobb volt. Ld.: Urbán és Kesztyűs (4-4). Mini leányok. KSC II.—Nk. Kinizsi 76-2 (38-2). Az ellen­fél régebben játszik. Kosárdo­bó: Gujka (2). ISSN QX33—2708 (Nagykőröst Hírlap) TELI VASAK A RUHÁZATI HOLTOKBAN Február 16-ig 30—10 y0-os árengedmény Ajánlatunk: Kártolt szövet 222 Ft helyet 133.20 Ft Nyomott jersey 150 Ft helyett 105.- Ft Buklészőnyeg 2x3 m-es 1740 Ft helyett 1218,- Ft Len bútorvászon 118 Ft helyett 82,60 Ft Falvédő 215 Ft helyet 150,50 Ft Női pulóver 325 Ft helyett 260,- Ft Hálóing bakfisoknak 330 Ft helyett 260,- Ft Női ernyő 211 Ft helyett 170,- Ft Bőrkabát férfiaknak 5570 Ft helyett 3442,— Ft Műszőrme női kabát 3750 Ft helyett 2250,- Ft Női csizma 1600 Ft helvett 960,- Ft Bokacsizma férfiaknak 547 Ft helyett 383,- Ft (m A Fest megyei Iluliázaii Kereskedelmi Vállalat várja kedves vásárlóit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom