Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

i xSfíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxix. Évfolyam, 34. szám 1985. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ Özemben és nagyközségben A politika mozgalmas napjai Több üzemben és községben is aktív politizálással telt az elmúlt hét vége. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában péntek délután 2 órakor a szépen feldíszített kultúrteremben Bába József elnökletével kezdődött az üze­mi pártértekezlet, amelyen 15- en szólaltak fel, köztük a ta­nácskozás vendégei: Szalai Árpád, a városi pártbizottság titkára és Gáspár András, a megyéi pártbizottság munka­társa. — A kongresszusi előkészü­letek olyan körülmények kö­zött folynak, amikor minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy pártunk politikája egyszerre képviseli a folyamatosságot és a. megújulást mind a párt bel­ső életében, mind vezető sze­repének gyakorlásában. Petheö Miklósné, az üzemi pártbizottság titkára ezeket a gondolatokat fogalmazta meg beszámolója első mondatai­ban. Az elvek megvalósításáról, a párt vezető szerepének érvé­nyesítéséről szólva később azt állapította meg, hogy a párt­bizottság a maga politikai esz­közeivel segítette a termelési­gazdasági feladatok végrehaj­tását, a megújulási folyama­tok kibontakozását. Párttá* gok' és pártoinkívüliek soka­ságát igyekeztek meggyőzni, lelkesíteni a párt politikájá­nak megvalósításáért, hiszen az minden dolgozó közös ér­dekét szolgálta. Nemcsak munkát kértek tőlük, hanem a véleményüket is, s csak ezek ismeretében alakultak ki ké­sőbb a közös döntések. Részletesen elemezte Petbeő Miklósné az ötéves tervidő­szak számukra eddig különö­sen nehéz munkáját. Az 1981. évi termelői árrendszer válto­zása miatt a vállalat árbevé­tel nyeresége 3—4 százalékkal esett vissza. Az eredmények ennek ellenére évről évre ja­vultak. Az elmúlt 3 évben 17.Í százalékkal nőtt a terme­lés. Miközben az előadó kritiku­san szólt a közösség úgyneve­zett belső gyengeségeiről, sor­ra vette azokat az eredménye­ket is, amelyeket a külső és belső piac igényeihez igazod­va értek el. Az export fokozása érdeké­ben létrehozták a tőkés piac­cal közvetlenebbül érintkező marketing csoportot. A szem­léletváltozás gyorsabb, rugal­masabb munkatempót ered­ményezett. 1981-hez viszonyít­va 23,1 százalékkal nőtt a vál­lalati eredmény, 26.1 százalék­kal a vállalati bérszínvonal, de a korábbi lemaradás miatt, a város ipari üzemeihez vi­szonyítva ez az utóbbi még mindig alacsony. A vállalati pártbizottság ezekkel a kérdésekkel együtt foglalkozott a fejlesztés sür­gető gondjaival, a szellemi kapacitás eredményes alkal­mazásával. a gazdasági mun­kaközösségek szerepével. Elvi útmutatást adott a szocialista brigádmozgalom számára, s a munkaverseny-mozgalomban is serkentette a párttagok példa­mutató magatartását. A szervezeti élet, az agitá­ció és propagandamunka elem­zése. az MSZMP KB kongres­szus! irányelveivel kapcsola­tos állásfoglalás után a vita következett. Az üzem pénteken megvá­lasztott pártbizottsága élére ismét Petheő Miklósnét válasz­tották meg titkárnak. A DCM pártbizottságá­nak öt évvel ezelőtti beszámo­lója az optimális termelés el­érésével foglalkozott, 1980—84 között pedig a piaci érdekelt­ség került előtérbe. Az üzem pártbizottsága a politikai mun­ka sajátos eszközeivel segítet­te az új helyzetben adódó fel­adatok megoldását. Fordán Tibor, az üzemi pártbizottság titkára péntek délutáni beszámolójában el­mondta a pártértekezletnek, hogy a cementőrlés és -kiszál­lítás évente 950 ezer és egy­millió-hetvenezer tonna kö­zött változott. Sorra vette az elmúlt öt év eredményeit, amelyért példamutatóan dol­goztak a párttagok, s becsü­lettel teljesítette feladatát a gyár egész közössége. Számos rövid, lényegretörő hozzászólás hangzott el. Jess György gazdasági igazgató- helyettes a várható új helyzet­ről szólt, amikor előrelátható­lag önálló tröszti vállalattá alakul a gyár, s erre már fel kell készülni. Pálmai László, a városi pártbizottság titkára nagy tisz­telettel és elismeréssel szólt a DCM-nek a város társadal­mi és gazdasági életében be­töltött szerepéről. Bejelentet­te, hogy megszületett a dön­tés: a VII. ötéves tervben megkezdődik a DCM teljes rekonstrukciója. Rozmaring Sándor a KISZ-munkáról szólva s az egykori építkezés KISZ-védnökségére emlékez­tetve javasolta, hogy a felújí­tásért is vállaljon a KISZ véd­nökséget. A DCM-ben 31 tagú párt­bizottságot választottak, s en­nek élére ismét Fordán Tibor került titkárnak. Az üzemet 10 küldött képviseli majd a vá­rosi pórtértekezleten. A ta­nácskozáson részt vett Koltai Imre országgyűlési képviselő, a CEMÜ vezérigazgatója, és dr. Bóth János, a megyei pártbizottság munkatársa. Ácsa, Csővár, Galgagyörk és Püspökhatvan pártszerveze­teinek küldöttei szombat dél­előtt az acsai művelődési ház­ban gyülekeztek. Itt Pálmai László titkár képviselte a vá­ci városi pártbizottságot. Kovács Antal levezető el­nök, a püspökhatvani mgtsz elnöke a vendégek között üd­vözölte Furák Jánost, a Váci Áfész elnökót, a városi párt- bizottság és a vb tagját, Za- vadszky Lujzát, a sashalmi Ruházati Szövetkezet képvise­lőjét. A beszámolót és határozati javaslatot Jakab Ferencné. a nagyközségi pártbizottság tit­kára terjesztette elő. A küldöttek által elfogadott határozat többek között le­szögezi: A szocialista de­mokrácia formai és tartalrni fejlődése fontos követelmény lesz az elkövetkező időszak­ban. Nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság vélemé­nyére, a döntésekben való részvételére. El keli érni, hogy a községekben élő, első­sorban műszaki-agrár értelmi­ség nagyobb szerepet vállaljon a közéletből. A gazdasági épí­tőmunkára nagy figyelmet fordít a határozat, mivel ez az alapja a további célok megvalósításának, köztük az életkörülmények alakításának, szüntelen javításának is. Az ideológiai és kulturális feladatok között a pártérte­kezlet határozata külön figyel­met szentelt a területen élő szlovák nemzetiség kulturális életének további fejlesztésére. Az igen aktív tanácskozáson is rövid, konkrét javaslatokat tartalmazó felszólalások hang­zottak el: — Dalainkban, népvisele­tünkben, ételeink izében meg­őriztük anyáink, nagyszüleink szokásait. Mindent elkövetünk azért, hogy gyermekeink is jól megtanulják a szlovák nyel­vet. Negyven évvel ezelőtt hátrányt jelentett nemzetisé­ginek lenni. Most magyarok és szlovákok együtt munkál­kodunk és készülünk pártunk XIII. kongresszusára — mond­ta felszólalásában Movik Lászióné. Ácsa és társközsé­gei tanácsának elnöke, a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetsége alelnöke. Pálmai László, a váci vá­rosi pártbizottság titkára nagy elismeréssel szólt a köz­ség lakosainak szorgalmáról, az eredményeiket napokon be­lül a közgyűlés előtt is tárgya­ló termelőszövetkezet fejlődé­séről, s megértéssel beszélt a település nehéz örökségéről, amelyekre megoldást kell ta­lálni. Az értekezleten Jakab Fe- rencnét választották meg a 27 tagú közös pártbizottság tit­kárának. A városi küldöttér­tekezletre heten indulnak. Kovács T. István A telefon ma már nem luxus Közvetlen hívás Kemencéről Mikor érünk a lista végére? Visegrádra indul a A telefon még nem tartozik az alapvető közművek sorába. Talán nem is fog, amíg lesz­nek csatorna és vízvezeték nélküli települések. De he- lyes-e a luxusszolgáltatások közé sorolni ezt az alapvető távközlési eszközt? Pillanat­nyilag lakótelepek épülnek fel anélkül, hogy az oda költözők­nek legalább esélyük lenne otthonról, vagy a lépcsőházból telefonálni. Molnár Sándor, az Észak- Pest megyei Távközlési Üzem vezetője mondja: — A fejlesztés jelenleg egye­dül lehetséges iránya a nyilvá­nos állomások telepítése. An­fl szolnokiak vendégjátéka Rozov: Szállnak a cfárvák f Holnap este hét órakor a ^ Madách Imre Művelődési ^ Központban a szolnoki ^ Szigligeti Színház vendég- í játékában Rozov: „Szállnak ^ a darvak” című színművét í mutatják be. Miként lehet Viktor Rozov mai? VaJahogy így: „utálom az olyan alakokat, akiknek semmi sem sikerül... Állan­dóan sírnak ... Valaki folyton elnyomja őket...” Azután meg így: „És te hogy vagy? Sehogy — hangzik a válasz —, unatkozom, mint mindig.” Mintha a mai tizenévesein­ket hallanám. Pedig Rozov „Felnőnek a gyerekek” című komédiájának Andrejével már a magyar közönség is talál­kozhatott 1958-ban a József Attila Színház színpadán. És jóval korábban mutatták be a szovjet mozik a „Vidám na­pokat”, annak sikeres film- változatát. A szerző ugyanis jó néhány színpadra szánt művének készítette el forgató­könyvét, így születhetett meg legnagyobb sikerű alkotása: a „Szállnak a darvak” is, az „Örökké élnek” című színmű­ből. Mindkét darab: a „Felnőnek a gyerekek” és a „Szállnak a darvak” is ugyanarról beszél, csak időben és térben máskor és máshol. Témájuk a szere­tet, a szerelem védtelensége. De míg az első színpadi mű­nél mindenféle köznapi, néha már kicsinyesen nevetséges nemzedéki konfliktusok elle­nére is megvan az esély arra, hogy Rozov emberei érzelmeik, vágyaik, szeszélyeik szerint élhessenek, addig Verának, a „Szállnak a darvak” hősnőjé­nek a helyzete az abszolút esélyteleneké. Ő a háború iga­zi áldozata, igazi vesztese. Azok közül a túlélők közül való, akiknek halott katona szerelmük után az emlékezé­sen, az örök várakozás bizo­dalmán kívül semmijük sem maradt. ' Németh Péter Mikola hibaelhárító csoport A szerzó felvétele nál is inkább, mert Vácott a száz lakásra jutó telefonok szá­ma több mint az országos át­lag, de a nyilvános állomások­ból kevesebb van. A posta fel­adata egyébként csak a főká­bel kitelepítéséig terjed. Lakó­telepen belül a hálózat kiépí­tése a beruházók dolga lenne. Az 1982 után elkészült épü­letek egyikébe sem szereltek be vonalakat. Az ilyen el nem látott helyekre ideiglenes veze­tékekkel nyilvános állomásokat telepítettünk. — Mennyibe kerül egy ilyen állomás? — Mindig attól függ, hová kerül. A vezeték kiépítésétől függően alakul az ár. Fülkével együtt átlagosan 100 ezer fo­rintba;---- - -----­— Mennyire lesznek jó gaz­dái a telefonálók? Sok a ron­gálás? — Az új lakótelepeken vi­gyáznak a készülékekre. Ez ma már az egész városra jellem­zi^ Voltak gondjaink. Elsősor­ban az Ernst Thälmann téren, de ezeket városi összefogással megszüntettük. A rongálások értéke nem volt jelentős. Az emberek bosszúsága már annál inkább, mivel a javításig nem tudtak fontos hívásokat lebo­nyolítani. Például orvost hív­ni. A jelenlegi telepítések a ket­tes út mentén koncentrálód­nak. Elsősorban a helyiek igé­nyeit vettük figyelembe, de Anyakönyvi hírekei Vácott születtek: P.oíencz Tibor ég Fridrich Mária lánya Katalin, Schott- ner Domonkos és Viski Anikó fia Domonkos. Zagyvái László és Gál Mária fia László. Gré- dely János és Schottner Er­zsébet fia Attila, Kosdi Ferenc és Varga Mária lánya Me­linda, Mittli Attila és Kintler Julianna lánya Alexandra, Wagner Lajos és Kohári Má­ria lánya Boglárka, Bednár András és Veres Mária fia András, Blaskó Lajos és Paczuk Rozália lánya Éva, Antal Gyula és Assenbrenner Anna fia Péter, Sári Ferenc és Korán Róza fia Richárd. Ádám Pál és Radics Margit lánya Julianna, Kozári Zol­tán és Bugány Mária fia At­tila, Csizmadia Béla és Bu- csányi Mária lánya Renáta, Konecsni Péter és Zink Éva fia Gujdó, Sólyom István és Szőcs Zsuzsanna lánya Kata­lin, Mészáros József és Ga­lambos Erzsébet lánya Eszter, Szegedi Béla és Pauló Eszter lánya Eszter, Varjú Csaba és Bozsó Margit fia Ákos. Vácott hunyt ep Palovits Gábor Szob. Har- giatai Sándor Szob, Hugyecz Józsefné Rottek Julianna Nagymaros, Tóth István Vác, Kiss István Vác, Nagy Sán- dorné Kardos Erzsébet Vác- rátót, Vachó András Űsagárd, Mihácsi János Göd, Kovács Pál Vác, Tomka Károlyné Fehér Irén Dunakeszi, Pécsi István Dunakeszi, Strobl Ti­bor Alajosné Mészáros Ilona Vác, Fehér Pálné Sztrehátka Ilona Kösd, Sápi András Tá- piószel.. Kiss Istvánná Zeller Blanka Vác, Misnyovszki Mi- hályné Szottfried Hona Püs­pökszilágy, Czilik Ferencné Bruder Etel Vác, Szmulay Márton Jásd, Zibrényi István Vác. nem hagyhattuk figyelmen ki- vül az átutazókat sem. — Mi jelentene radikális megoldást? Talán, ha korsze­rűbb elektromos technikával válthatnánk fel a mostanit? Vagy a több éve várakozó igénylők összefogására volna szükség, vállalva a társadalmi munkát és a nagyobb önkölt­séget? Esetleg kötvényt kelle­ne kibocsátani? — Kötvényeket csak egy bi­zonyos nagyságrend fölött le­het kiadni, ami már tízmil­liókkal mérhető. Társadalmi munka azért képzelhető el ne­hezen, mert minden ilyen munkához kivitelezési tervet kell készíteni. Nem lehet ki­hagyni az intézményt, hogy megszüntesse az egyes telepü­léseken levő még ósdi tekerő« telefont és a kézá kapcsolású központokat. Nem elsősorban műszaki probléma ez. Legfel­jebb annyiban, hogy késnek azok az átviteltechnikai beren­dezések, amelyek nélkül nem tudunk tovább lépni. Ez okoz­ta a sokadik határidő-módosí­tást Letkésen és Vámosmiko- lán is. — Talán újabb Időpontot tűztek ki? — Nem akarom próbára tenni ä lakosság türelmét. Ép­pen ezért nem is mondok új határidőt. Reményeink szerint, és ezt tények is alátámasztják, egy közeli időpontban végre elkészülnek ezek a bekötések. Véleményem szerint megfele­lő az a műszaki forma, amit a hatvanas években kezdtünk kiépíteni. A baj az, hogy a posta magára maradt az ország egyre növekvő távközlési igé­nyeivel. Alapvető változáshoz Ipari, műszaki, építőipari háttér is kell. Felborult az érdekegyen­súly az információt előállítók, továbbítók és felhasználók kö­zött. „Az információ előállító­jának és felhasználójának je­lentős mértékben nagyobb az érdekeltsége az információs fo­lyamat lebonyolításában, mint a postának" — írja a XII. pos­táskonferenciára készült tanul­mányában dr. Heller Kriszti­na, az üzemvezető idézete sze-. rint, majd még egy idézet: „Ma Magyarországon is odáig jutottunk, hogy egy információ elvesztéséből a felhasználónak nagyobb kára származik, mint amekkora kárt a postának az adott információ elvesztéséből adódó bevételkiesés jelent.” — A telefonra váró igénylők mégis csak egyet tehetnek: várnak. Sokan állnak ebben a sorban? — Ezerötszáz igénylőt tar­tunk számon. Az utóbbi négy évben kilencszáz állomást tele­pítettünk, azonban erőfeszíté-. seink ellenére sem csökkent a várakozók listája. Dudás Zoltán Ad Is, kap is, aki cserél Összkomfortért ötszörösen Kisebb lakásból nagyobbá költözni — ez általában a fia­tal, gyarapodó csalódok törek­vése. Mások, ha már ismét magukra maradnak, kisebb -la­kást szeretnének, keresek a cserepartnereket. Ez már ön­magában is szükségessé teszi a nagyobb mozgást, azt, hogy az emberek az ilyen cserékben érdekeltek is legyenek. Mivel a közeljövőben alig számolhatunk. állami, tanácsi lakások építésével, a régi bér­lakások felszabadítását is cél­szerű ösztönözni. Ezt a célt szolgálja a városi tanács leg­utóbbi döntése is. Az 1982-ben alkotott 6. sz. tanácsi, lakás­ügyi rendeletet módosító hatá­rozat lehetővé teszi, hogy a ta­nácsi bérlakásról lemondó bér­lők, az átadott lakás fejében magasabb összeghez jussanak. Ki mond le az állami lakás­ról? Előfordulhat, hogy családi ház építését határozza el a lakó. vagy más társ-asházénitő közösséghez csatlakozik. Felté­ve persze, ha sok költséggel járó úi otthon megteremtésé­ből valami meg is térül, tehát viszonylag érdemes. A lakásügyi társadalmi bi­zottság elfogadott javaslata szerint a komfort nélküli és félkomfortos lakások esetében ezután is a használatbavételi díj háromszorosát, míg a kom­fortos lakások esetében a négyszeres, az összkomfortos lakásóknak az ötszörös díját fizetik vissza az átadónak. A már érvényben levő ren­delet mellett azzal érvelt a bi­zottság, hogy az eddig általá­ban alkalmazott háromszoros díj már nem ösztönözte a ma­gasabb komfortfokozatú laká­sok visszaadását. A visszaadott lakások száma jelentősen csök­kent, mert az eddigi visszatér rítések összege már nem elég egy lakásvásárlás készpénzeiö- legére. Orvosi ügyelet Február 11-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban. Hétfő: dr. Áfra Tamás, kedd: dr. Csupor Éva, szerda: dr. Kiss Péter, csütörtök: dr. Haj­mer Viktória, péntek: dr. Fü­redi Gyula, szombaton és va­sárnap: dr. Bellavics Erzsébet. Az ügyelet a régi kórház épületében — Március 15. tér 9. Telefon: 11-525. Fogászati ügyelet: szomba­ton 7—13 óráig, vasárnap 8— 12 óráig. Helye Cházár A. út 17. — régi fürdő. ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom