Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

LLOI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1985. FEBRUAR 11., HÉTFŐ Eredményekre alapozott bizakodással Kijutottak a hullámvölgyből Nehéz leckét kaptak, sikerrel oldották meg Felújítva megnyílt Szeretnék második otthonná tenni Az aszódi gimnázium kollé­giumában tartották meg szom­baton pártértekezletüiket az tk- ladi Ipari Műszergyár kommu­nistáinak küldöttei. Király lÁszló pártbiaottsógi titkárnak az írásos előterjesztéshez fű­zött szóbeli kiegészítőjében egyebek között elhangzott, hogy a vállaltat pártalapszer- vezetőinek vezetőségeiben most 40 százalékos arányt tesznek ki az új emberek. A pártszerve­zet rtőtt álló legnehezebb lec­ke ezután is a gazdaságpoliti­kai célkitűzések valóra váltá­sa lesz — hangsúlyozta. Jeles érdemjegyek Azt már az írásos beszámoló alapjait tenetjus hozza, nogy etuioK a nenez lecuenek a megoldásában eppen az elmúlt evei során szerzett jeies ér­demjegyeket az Ipari Műszer- gyár gazdasági és poüUikai ve- zei/ese, természetesen a válla­lati kollektíva tamogatasaval. E tervidőszak eiso két évé­ben a vállauat termelese visz- szaesett, mert a külső körül­mények rosszabbodásához a költség- és készletgazdálkodás­ban, valamint a gyártmány- fejlÖ&TéSbeft 'meglévő fogya­tékosságok is társultak. A ve­zetőknek és a dolgozóknak a tálponmaradás érdekében ki­fejtett erőfeszítései 1983-tól hozták meg az eredményeket, amikor is az árbevétel már meghaladta, a tőkés export pe­dig megközelítette az 1980. évit, s így kijutottak a hullám­völgyből. A gazdaságos tőkés export bővítése mellett a tőkés im­portot helyettesítő termékek gyártására való törekvés ered­ményeként valósult meg a fű­nyíró, a hőkandalló-motor, az áramfejlesztő generátor és a különböző mikromotorok elő­állítása. Fehérgyarmaton gyár­egységet, Vasadon telephelyet létesítettek az alkatrészgyártó bázis megerősítése végett. A legsúlyosabb gondokon már túl vannak, s eredmények­re alapozott bizakodással fog­hatnak a jövő feladatainak megoldásához — tűnik ki a beszámolóból. Jó ügyet szolgált Bartha István műszaki-gaz­dasági tanácsadó, a pártérte­kezlet levezető elnöke, az itt következő sorrendben adta meg a felszólalásra jelentke­zőknek a szót: Boér István, az öntöde kiké­szítő csoportjának vezetője A számítástechnikai alapel­vek megismertetésére indít tánfolyamot a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság gödöllői szervezete, az in­tézetek, szövetkezetek, vállala­tok első számú vezetőinek és helyetteseiknek, az Agrártu­dományi Egyetem számítás- technikai központjának közre- rrtűkodéáével. A tanfolyam előadásból és gépkezelői gya­korlatból áll. Bemutatják a Magyarorszá­gon legelterjedtebb Commo­dore személyi számítógépet, alkalmazását, a kész progra­mok működtetését a gyak'or­felmutatott egy emléklapot, amelyet 25 éve kapott a me- zőgazaasag szocialista átszer­vezésének segítéséért, s rög­tön hozzátette, hogy a térség falvaiban lakó termelőszövet­kezeti tagok gyönyörű házai, személygépkocsija!, életmódja tanúsítja: jó ügyet szolgait a közös gazdaságok szervezésé­vel. Az állammal szemben fenn­álló kötelezettségeinknek ma­radéktalanul eleget tettünk minden évben — hangsúlyozta dr. Szabó Tibor gazdasági igaz­gató. Felszólalásából kitűnt, hogy a vállalat termelő beren­dezéseinek korszerűsítésére felvett 400 milliós kölcsönt az utolsó fillérig törlesztették, s közben négy év alatt a dolgo­zók átlagos keresete 45 ezer forintról 60 ezerre emelkedett. Mint a vállalati MSZBT-tag- csoport elnöke arról az élő kapcsolatról is beszámolt, amelynek a vállalat dolgozói és a szovjet alakulatok között hosszú évekre visszatekintő hagyománya van. Kiss Ferenc, a vállalati szak­szakszervezeti bizottság titká­ra egyebek között arról szólt, hogy a kommunista szomba­tok bevételét a jövőben is a nyugdíjasok megsegítésére és üdülőfejlesztésre fordítják. “Az l. számú gyáregység ■ kommunistáinak a társadalom­politikai gondokkal kapcsola­tos véleményét Kovács Ágos­ton gyáregységvezető foglalta össze. Hangoztatta, hogy az ál­lami támogatást az arra rászo­rulók és az arra érdemesek kapják a jövőben. Kifogásolta, hogy az alkoholisták kénye- kedvének kitett családok nem mindig kapják meg a hatósá­goktól a szükséges védelmet. Az évek óta kimagasló ered­ményeket elérő műszergvári munkásőr század paranesn ok- helyettese. Baráth Ernő disz-. oécser mondott köszönetét a testület támogatásáért a párt- szervezetnek. Idei tervekről, a víz nélküli horgászok életéről beszélget­tünk a minap Gábori Gyula ügyintézővel. Most az foglal­koztatja őket, mondotta Gá­bori Gyula, hogy elköltöznek a művelődési központból, ahol idáig helyet biztosítottak számukra. Elégedettek voltak, de most adódik egy lehetőség és élnek vele. A sportfelügye­lőség Szabadság téri helyisé­geiben lesz az otthonuk. Első összejövetelükre, me­lyet már az új helyen rendez­latban is betanítják. A tanfo­lyam témái: a számítógép működésének elve, a Commo­dore konfigurációjának össze­állítása, a klaviatúra, a képer­nyőegység, a nyomtató: a mű­ködtető és felhasználói prog­ramok rendeltetése. Progra­mok betöltése, tárolása, fut­tatása, kiíratások elkészítése, a lehetséges felhasználói te­rületek áttekintése. A tanfolyam hetente kétórás elfoglaltságot ad. Jelentkezés dr. Udvari László egyetemi tanárnál, 2103 Gödöllő, ATE, Munkaszervezési Intézet. Ha­táridő: február 20. Siroki László, az alkatrész- gyáregység műszaki vezetője elmondta, hogy a mértéktele­nül italozók között időnként párttagok is találhatók. Dr. Bognár Sándor vezér- igazgató a társadalom demok­ratizmusának fokozása mellett érvelt, hozzátéve, hogy a tár­sadalmi nyíltság nem jelent­heti a fegyelem lazulását, s az információkkal való manipulá­lást. Az új irányítási formáik­ra a döntési jogkörök decent­ralizálásával a vállalat veze­tése már évek óta készül. Hajdú Kálmán beállító la­katos az agitációs és propa­gandamunka új formáinak szükségességét indokolta. Pekliné Joó Katalin, az MSZMP gödöllői városi Bizott­ságának titkára ismertette az általa képviselt testület érté­kelését és elismerését az Ipari Műszergyárban folyó párt- munkáról. Dinamikus fejlődés Molnár János tervezőmérnök és Hortobágyi István KISZ- bizottsági titkár a fiatalok gondjairól,. Farkas Istvánná niotorgyáregysegi csoportveze­tő. a gazdaságpolitikai ági tá­rtáról fejtette ki véleményét. Molnár János, a fehérgyarma­ti gyáregység párttitkára az új üzem dinamikus fejlődésé­ről számolt be. Péter Pál nyugdíjas kereskedelmi igaz­gató a korábban kialakított szocializmuskép és a jelenkori valóság ellentmondásairól mondta el véleményét. Végezetül a pártértekezlet megválasztotta a tisztségvise­lőket és a küldötteket. A párt- bizottság titkára ismét Király László, társadalmi helyettese Bódi János. Cs. S. nek, február 15-én, pénteken 17 órakor kerül sor. A jövőben tehát itt találkoz­nak és itt intéznek minden adminisztrációt is. Minden pénteken 17—19 óra között várják a tagokat, jelentkező­ket, érdeklődőket, akik kérdé­seikre választ kaphatnak. D élelőtt tíz óra. Ülök a váróteremben, várom a vonatomat. Velem szemben a pádon egy ötven év körüli ember aiszik. Először ülve, majd kis idő múltán eldől. Nagyokat horkant, jól érzi magát. Én nem. Egy fiatal, ti­zennyolc év körüli srác jön be. Leül a másik padra. Nap­raforgómagot köpköd. Rek­lámszatyrából elővesz egy két- decis barackot és meghúzza, ő is jól érzi magát. Én nem. Vonat érkezik a negyedik vágányra. Négy ember jön be a váróterembe, hárman az Utasellátó felé veszik az út­jukat. Hangjuktól visszhang­zik a csarnok. Az akusztika jó, a klíma rossz. A cigarettafüst szürkéskékre festette a leve­gőt. Ez csodálatos elegyet al­kot a vécéből áradó szagfel­hővel. Kint hideg van, bent Pásztor József, Aszód, fia­lom köz 7. szám alatti lakos le­velet írt a Népszava szerkesz­tőségének. Levelében arra pa­naszkodott, hogy az, aszódi nagyközségi könyvtárat tataro­zás címén bezárták, s hosszú hónapok óta nem tud könyvet kölcsönözni. A napokban meg­hívót kaptam, melyben - rról értesítettek, szívesen látnak a megszépült könyvtárban. Adám Imréné könyvtárvezető és Ba­lya Ferencné könyvtáros örömmel kalauzoltak a köny­vekkel megrakott, ízlésesen berendezett intézményben. — Valóban hosszú volt az építkezés ideje — mondta Ádámné, — 1983. december 8-án költöztünk ki az épületből és adtuk azt át a költségveté­si üzem dolgozóinak, hogy a szükséges munkákat elvégez­zék. 1984. november 24-én ke­rült sor a műszaki átadásra, s ezt követően, január 21-én, az ünnepélyes megnyitásra. Kósza hírek A két könyvtárosnak jól­esett, hogy a vártnál na­gyobb érdeklődéssel találkoz­tak, hogy Bagyin József, a nagyközségi közös ta­nács elnöke kívánt jó munkát a könyvtárosoknak, az olva­sóknak pedig kellemesen és hasznosan eltöltött órákat a megszépített és korszerűsített intézményben. Balya Ferencné szinte dicse­kedett a megnyitót követő per­cekben tapasztalt rohammal, amikor a több mint egy esz­tendővel ezelőtt kényszerből elvesztett olvasók közül na­gyon sokan visszatértek, s kér­ték felvételüket az olvasók név jegyzékébe. — 1984-ben, amikor csak a lakótelepi fiókkönyvtárban kölcsönöztünk, 552 beiratkozott olvasóval zártuk az esztendőt — mond fa a könyvtárvezető. — Ennek az épületnek az el­helyezése igen kedvezőtlen, mert távol esik a községtől, s csak szűk kört elégíthetett ki. Most, hogy visszaköltöztünk, elterjedtek olyan hírek, hogy a fiókot bezárjuk. Nem leszünk hűtlenek ott élő olvasóinkhoz. Minden hétfőn és csütörtökön 14 órától IS óráig várjuk könyvszerető lakótelepi bará­tainkat. Más-más tényező A két könyvtáros sok meg­valósítandó ötlettel kívánja gazdagítani a könyvtár szol­gáltatásait. Ilyen okos és min­den bizonnyal hasznos kínála­tuk a nyelvtanulók segítése. Angol, német, orosz, francia nyelvleckék sorozatait őrzik a hanglemezek, melyeket csekély ellenszolgáltatásért szívesen kazettára másolnak. Hanglemeztárukban jelenleg 650 lemez van, melyeknek har­madrésze irodalmi és gyerek­anyag. Ajánlják mindezt az is­koláknak, mert meggyőződé­sük. hogy az órák színesebbé, az ismeretszerzés könnyebbé és tartósabbá válhat a felhasz­nálásukkal. Szeretnék, ha a komoly zenét őrző korongokat a zeneiskola tanárai, tanulói megismernék. Helybeli meg­hallgatásukra is van mód. A könyvtárosok minden sza­ván érződik, mennyire fontos­nak tartják az iskolákkal va­büdös. Azért sem megyek ki. Majd én megmutatom! Megszólal a hangosbemon­dó: személyvonat érkezik az ötödik ..., a vonat csak ... állomásokon áll meg. Kérjük, a vágányok ... Megmenekül­tem! Odakint mellbe vág a friss levegő. Ojjászületek. A szerelvény fájó hangon nyiko­rog. majd megállt. Nemdo­hányzó kocsiba szállók. Belé­pek a fülkébe. Dohányfüst, borosüveg, tökmaghéj. Még­sem menekültem meg. Engedtessék meg nekem, hogy a Törődjön többet egész­ségével című közismert tele­vízióműsor címét egy kicsit kibővítsem. Törődjünk többet egészségünkkel, ízlésünkkel és ha lehet, másokéval is. Gödöllő szép város, és az itt élő kultúremberek is várnak vonatra, utaznak vonaton. Csatári Lajos ló kapcsolatot. Nemcsak Aszó­don, de Domonyban és I kiadón is szívesen vállalkoznak könyv­tárhasználati órák tartására. — Az olvasóvá nevelés — magyarázza Ádámné —, a könyvtárhasználatra való ne­velést is jelenti Hogy az olva­sás mennyire válik szokássá, az minden embernél más-más tényezőtől függ. A könyvtár lehet és legyen második ottho­nunk. Forduljunk hozzá, ha szórakozni szeretnénk, keres­sük fel, ha tanulmányainkban megakadunk valahol, pihen­jünk meg, ha van pár percük arra, hogy néhány újságot át­lapozzunk. Vendégcsalogató De a fiatalok mellett az idő­sekről is gondoskodni kíván­nak. Magányosoknak, betegek­nek. mozgásukban korlátozot­taknak házhoz viszik az olvas­nivalót. A felújított könyvtárral új feladatot is kaptak az aszódi könyvtárosok. Iklad és Do- mony községek könyvtárainak ellátó rendszerének is ők a gazdái. A polcokon már ott so­rakozik az a nemzetiségi anyag, amely az ikladiak né­met, a domonyiak szlovák nyel­vű művelődését szolgálja. A szigorúan vett könyvtári munka mellett újra helyet kí­vánnak adni ismeretterjesztő előadásoknak, író—olvasó ta­Ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban Petrás Anna munkája. A cím után ítélve csupán kézimunkakönyvet sejtünk, esetleg mintagyűjte­ményt, de ez a munka ennél sokkal több. Már az első feje­zet érdekes áttekintést ad a Galga mente történelmi múlt­járól. A honfoglalástól nap­jainkig kíséri végig azt a sok szenvedést, ami az itt élő népet sújtotta. Részleteket olvasha­tunk a Rákoezi-szabadságharc idejéből. Kár, hogy e kor két figyelemre méltó eseménye ki­maradt. 1703. szeptember 15- én a Szentmártonkátán átvo­nuló kurucok ellen az akkor még labanc Pest megye csa­patokat küldött, a boldogi és gödöllői hadnagyság embereit, de a kurucok azok fegyvereit, ruháját és lovait mind elvet­ték. A könyv utal arra, hogy mi­vel Pestet nem sikerült Rá­kóczinak elfoglalnia, északnak indult, de olyan elhagyatott volt a vidék; mintha sivatag­ban bujdosott volna. Észak- Pest megye községei elnépte­lenedtek, csak Boldog nem. Ezért tartották ott 1707. no­vember 23-án a megye tiszt­újító közgyűlését. Itt mondták ki azt is, hogy a megválasztott tisztségviselőnek, 100 forint büntetés terhe alatt el kell foglalni hivatalát. Nem volt kapós a megyei tisztség. Per­sze ez a két kis apróság sem­mit nem von le az érdekes tör­ténelmi ismertetés értékéből. A hímzések története című fejezetben Petrás Anna is Bol­dogot nevezi meg a Galga menti fehér hímzés őshazájá­nak, mint az Gárdonyiné Kö­ves Edit és Lakyné Székely Ilona Népművészeti divatalbu­mában, vagy később Varga Marianna tanulmányában is olvasható. Ugyanez a meggyőződés ve­zette Hollóné Hatos Kornéliát, amikor Boldogi hímzésminták címmel jelentette meg köny­vét, mely 86 eredeti hímzés­mintát, 8 horgolt csipkedíszt, magyarázó szöveget és a bol­dogi népviselet leírását tartal­mazza sok képpel. ö még ismerte — velem együtt — Horváth Józsefné őszi Mária íróasszonyt. Így ne­vezték azokat, akik mindjárt az anyagra rajzolták terveiket. Még az 1950-es években is élt vagv hat ilyen a faluban. Móri néni a fehér hímzés vonalán vissza tudott menni családjában az 1700-as évek elejéig, ősei már akkor híres íróasszonyok voltak. Egyik kedvenc mintáját, mely a tu­lipán több változatát jelentette törökösnek nevezte. Ilyent sok túrái kendőn is megtalálunk. Talán valami török kézimun­káról lesték le az élelmes bol- dogiak. Vagy akkor szerezték lálkozóknak. Arra törekszenek, hogy valamiféle klubélet ala­kuljon ki a bibliotéka körül. Azt hiszem, ez nem üres áb­rándozás, hiszen a környezet vonzó. A halkan duruzsoló elektromos kályhák, a kényel­mes berendezés, a rend és tisztaság a legjobb vendégcsa­logató s vendégmarasztaló F. M. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Világszépe, az Állami Báb­színház vendégjátéka, 10 és 14.30 órakor. Régi sikerfilmek. Halálos ta­vasz, készült 1939-ben, 17 óra­kor. Videomozi-klub, 19 órakor. Házimozi A pronuma bolyok története, 19 órakor. Iskolaotthonos és napközis foglalkozás. Képmozaik készí­tése (rajz), 11.30 órakor. Űj kezdeményezések a köz- művelődésben, kiállítás, meg­tekinthető 15—19 óráig. Iklad, általános iskola: Raj Ki mit tud, 15 órakor. Sül MozTiBS Bonibajó bokszoló. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. meg, amikor 1585-ben Báthori István rajtaütött a híres túra: vásáron ? Mári néni még az 1930-as években is rendszeresen raj­zolt a turaiaknak, akik az első világháború után sok kendói vásároltak a boldogiaktól. Is­kolát alapított. Tanítványai is megmaradtak a kézi tervezés mellett. 1946-ban az aszódi gimná­zium épületében néprajzi ki­állítást rendeztek. Még akkor Boldog is az aszódi járáshoz • tartozott. Minden község ka­pott egy termet, ahol művé­szetét bemutathatta. Persze az akkor világhírű Boldogtól vár- , ták a legtöbbet. Mivel a há­ború után kevés kiállítanivaió maradt és azt sem adták oda szívesen, mert nem volt mivel ■ kimosni, az akkor ismert író­asszonyokat kértem meg, hogy papírra tervezzenek. Jellem­ző az akkori időkre, hogy 15 ív csomagolópapír beszerzésé­hez megyei kiutalás kellett. A felkért hat íróasszony hu­szonnyolc kézzel rajzolt nagy méretű tervet (kendősarkat) készített, ebből Mári néni ha­tot. A terem egyik falát ezek a rajzok díszítették. Mári néni a helyszínen is rajzolt. Az érté­kes gyűjtemény 1978 óta a Néprajzi Múzeumban van. Petrás Anna a színes hím­zés Galga menti eredetét is ér-' dekesen tárja fel. Eleinte va­lóban a kikopott mintákat varrták újra. Boldogon nem csak a szoknyák rózsáit, ha­nem a szalagok, váll- és fej­kendők virágait is kézzel varr­ták. Ehhez már használtak nyomódúcot. Petrás Anna igen szép és hasznos könyvvel gazdagítot­ta a Galga menti irodalmat. Hisszük, hogy sok kézimunká- zónak kedvet csinál a népi hímzés alkalmazásához. Re­méljük, hogy a sordíszek, mint a szíves szélű, őszirózsás, kö­töttlyukas, vízfolyásos, egysor- csillagos, kiskerekes, összefor­dított lyukú feldolgozását is tervbe veszi. Üjváry Ferenc Árammérőgyár Könyvtörténet A könyvtörténet múltja és jelene címmel nyílik kiállítás ma, hétfőn délután 2 órakor a Ganz Árammérőgyárban. A KISZ-klubban rendezendő ki­állításon, ahova nem gyári dolgozók is elmehetnek, Váci György kétszeres arany díjas könvkötő mester mutatja be munkáit. A kiállítás február 15-ig tekinthető meg 13 és 18 óra között. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Gazdasági vezetőknek Számitógépes tanfolyam Költözködnek a horgászok A váróteremben Dohányfüst, borosüveg Boldogon kezdődött Galga menti hímzések

Next

/
Oldalképek
Tartalom