Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1985. FEBRUAR 11., HÉTFŐ Hét tsz zárszámadásán Búzából bőség, kukoricából hiány Megőrizték a gazdálkodás biztonságát Szombaton a környék két közös gazdaságában, a jászka- rajenői Árpád és a ceglédber- celi Egyetértés Termelőszövet­kezetben folytatódtak a zár­számadó közgyűlések. A jászkarajenőiek vendége volt Győré Sándor nyugalma­zott tsz-elnök, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, Podmaniczki István, a párt városi bizottságának tit­kára, Stadler András, a me­gyei pártbizottság munkatársa. Szélsőséges hozamok Dr. Lakos László tsz-elnök öt esztendő eredményeit vázol­ta fel, mivel a vezetőségválasz­tás is erre a napra esett, s ösz- «zességében kedvező eredmé­nyekről adott számot. A rossz kilátások ellenére még az 1984- es gazdálkodás is sikeres volt. A hozzáértés, a megfelelő ve­zetés, a tagság szorgalmas munkája meghozta gyümölcsét. Búzából eddigi legmagasabb termésüket takarították be, 5,36 tonnát hektáronként. A kukorica viszont minden idők leggyengébb hozamát produ­kálta, 2,9 tonna termésátlaggal. Satnya maradt a silókukorica, kedvezőbb volt a szudáni fű.' A napraforgó 1,5 tonnás átlag­termése szerény eredmény, de még így sem ráfizetéses. Á cu­korrépa a tervezett ’körüli nye­reséget hozta. Jól fizetett a ta­vaszi árpa, s a lucernamagter- mefiztés is kedvezően zárult. A kertészet a paradicsomtermesz- tésá tervét teljesítette, a kelká­poszta nehezen talált vevőre. Az állattenyésztés terén is volt fejlődés. Tervszerűen ment végbe a szarvasmarha­állomány csökkentése, javult a tartás jövedelmezősége. Büsz­kék lehetnek ‘az állatonkénti 5 ezer 893 literes évi tejhozamra, amelyet takarékos abrakfel­használással érték el. Javultak a marhahizlalás körülményei, de még így is veszteséges volt ez az.ágazat. A halászat azért hozott kevesebbet, mert a ha­lak a vízben maradtak, a ked­vezőbb tavaszi értékesítés re­ményében. A háztájit sokolda­lúan támogatták, ennek ered­ménye megmutatkozott. Szép eredmény Mindezek alapján nem érte váratlanul a tagságot a 21,5 millió forintos nyereség. Ez le­hetővé tette, hogy minden ed­diginél több részesedést fizes­senek. Tavaly is sokat tettek gazdálkodásuk színvonalának emeléséért. Gépvásárlásra, hi­telek visszafizetésére, tartalék­alap-növelésre 18,2 millió fo­rintot fordítottak. A megyei vezetés nevében Stadler András fejezte ki el­ismerését a tiszteletre méltó eredményért. Elmondotta, hogy kevés mezőgazdasági üzem van, amely a mai körülmányék között ilyen hatékonysággal működik. Tiszteletre méltók az Árpád Tsz-ben dolgozó embe rek. erőfeszítései, a közös gaz­dasághoz ' való ragaszkodásuk, amely gazdasági stabilitásuk alapja. Dicséretes, hogy terv­szerűen folytatják a fejlesztést, megalapozva a további évek színvonalas gazdálkodását. A közgyűlésen a versenybi­zottság értékelése alapján ki­osztották a legjobb szocialista brigádokat megillető elismeré­seket. Oklevelet és emlékér­met kaptak a törzsgárdatagok, majd titkos szavazással meg­választották az új vezetőséget és a bizottságokat. A tsz elnö­ke ismét dr. Lakos László lett, az elnökhelyettes Vincze Csa­ba. A céglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet nemcsak megyénkben, hanem az ország­ban is a legkisebbek közé tar­tozik a maga 1917 hektárnyi területével, amelyből tavaly a búzavetés 418 hektárt, a kuko­rica 442 hektárt, a gyep 164' hektárt foglalt el — ez utóbbi igen fontos a gazdaság jószág- állományának fenntartásához. Gyümölcsösük, neves baracko­suk 183 hektár területen mu­tat pompás látványt virágba boruláskor. Erdejük — főként papírnyár — 220 hektáron van. A gazdaságot jó közepes eredményt felmutató tsz-nek ismerik. Igyekeznek szinten tartani, s ha lehet, ha csak ap­rózva is, de magasabbra, előbbre lépni. Ez hangzott el összegezve a múlt évi eredmé­nyekről számot adó közgyűlé­sükön is, amelyen részt vett Fritzné Tóth Anikó, a városi pártbizottság politikai munka­társa, Ott voltak a település poliititkiai, tanácsi és társadalmi vezetői is. A közgyűlésen a le­vezető elnöiki tisztet Máté Gyu­la, a tsz edinökhalyettese töltöt­te be. Az írásos jelentéshez, melyét a termelőszövetkezet minden tagja időben megkapott és ta­nulmányozhatott, Giba László tsz-elnök fűzött kiegészítést. Elmondta: a nyereség, ha nem is toronymagas, de tisztességes adottságaikhoz képest. Tsz-tag és alkalmazott egységesen kap nyereségrészesedést. Az elmúlt év során a havi átlagos jöve­delem 523 forinttal nőtt. Az 1933-asnál jobb az egy főre jutó éves jövedelem. A ked­vezményeket kellő elbírálás mellett nem tagadta meg a gazdaság azoktól, akik kérték, megérdemelték vagy erre rá­szorultak. Nrgy felelősséggel A községfejlesztést gépi, két­kezi munkával éppúgy támo­gatták, az emberek, mint pénzzel vagy javaslatokkal. Az Egyetértés egész éven át szá­míthatott tsz-nyugdíjasainak a segítségére, akiík ha egészsé­gük és erejük engedte, segíte­ni az első szóra, sőt hívás nél­kül is jöttek, példát mutatva serénységükkél, munkájuk mi­nőségével a fiatalabb korosz­tálynak. A növénytermesztésről szin­te ugyanazt mondhatja ez a termelőszövetkezet is, mint számos más gazdaság: nö­vényvédőszerekre, gondos ag­rotechnikára igen jelentős pénzösszeget fordítottak. Bú zájuk meghálálta, rekordter­mést adott, heíktáronként több mint 6 tonnát, de a kukorica- kiesést ez az összeg sem tud­ta ellensúlyozni. Emiatt 4 millió forintnyi' érték esett ki. Az állattenyésztésről szólva a tsz-elnök hangsúlyozta: van mit javítani, pótolni. Szakem­bereik, begyakorlott dolgozóik vannak, de többet kell nekik felmutatni. Nem lehet mindent a tápanyag minőségére fogni. Hangsúlyt kell hogy kapjon a felelősség és a gyökeres szem­léletváltozás egy s másban, hogy a tehenészet és a sertés telep valóban azt hozza, amit tőle elvárnak. A tisztességgel dolgozót tisztességgel -fizetik, ám a lógósoknak bealkonyult. Ez is pontja az 1985-öt ter­veiknek, Kimondták; a tsz nem engedheti meg magának, hogy embereket azért tartson, hogy a taglétszám nagyobb legyen. A megüresedő helyeket kö­zép- és felsőfokú végzettségű szakmunkás képesítésű, á két­kezi munkát, példamutatást meg nem vető fiatalok töltik be sorra Jólétet csak a mun­kával lehet kialakítani. Tavaly számos rendelet ne­hezítette az asztály mellett a termelőszövetkezet dolgát. Igyekeztek megtenni a tőlük telhetőt. Tavalyi nyereségük 4,9 millió forint lett. Ebben az évben 4,3 millió forintot ter­veznek, normális időjárási vi­szonyokra számítva és arra, hogy a megrendelt és várt fon­tos mezőgazdasági gépeket sor ra megkapják, az ígéret a bir­tokukban. A bevált termelési rendsze­ren változtatni nem akarnak, ám a tehenészetben az egy jó­szág adta tejhozamot éves szinten 5 ezer 100 literre sze­retnék növelni. A sertéstelep is nagyobb nyereséget hozhat, ha ott jól dolgoznak. Az ered­mények, eléréséhez fő szem­pont a költségcsökkentés és a meggondolt, célszerű takaré­kosság. Tamasi Tamás — Eszes Katalin Kiállítani könnyű Ha a közönség csöndben vonul el — Az akkor még működő NB I-es tartalékbajnokságban vezettem a Szeged—Ferencvá­ros mérkőzést. A meccs vége felé jártunk, a közönség már javában gyülekezett az első csapatok viadalára, amikor szabadrúgáshoz jutott a Fradi. Amint az lenni szokott, jelzé­sekkel rendezgettem a sorfa­lat. Branikovits hatalmas ere­jű és igen gyors rúgása nyo­mán a labda pontosan a ki­tartott bal kezemet találta te­libe, de úgy, hogy a síp is rögvest elszállt belőle. Bor­zasztó kínos volt, mert amel­lett, hogy az ujjam kifordult a helyéből, a bírói sípot hosz- szú perceken keresztül, négy- kézlábra ereszkedve, a játéko­sokkal együtt keresgéltük a fűben. Addig állt a játék. Képzelheti, miket mondtak a nézők. Azóta mindig van tar­talék sípom. Az a súlyfeleslag... Még néhány hét, és már­cius elején megkezdődik a megyei első osztályú labdarú­gó-bajnokság. Bállá József já­tékvezetőnek pedig afféle csöndes ünneppel párosul ez a tavasz. Immár húsz eszten­deje bíráskodik a zöld gye­pen, úgy hatszáz mérkőzést tudhat maga mögött. Egyéb­ként az ÉVIG ceglédi gyárá­ban dolgozik, egyúttal a szakszervezeti bizottságban sportfelelős. — Ugratják-e a munkatár­sai? — Előfordul, de csak ritkán. A közvetlen környezetemen kívül alig-alig tudnak arról, hogy bíráskodom, meg nem is csapok neki reklámot. — Hogyan lett játékvezető? — Sportolóként kezdtem, a hajdani Ceglédi Építők foci- csapatában kapusként. Aztán egy szerencsétlen sérülés ki­szorított a kapuból, viszont elvégeztem a játékvezetői tan­folyamot. Ez 1965-ben történt. Kedvező helyzetben voltam, mert kiváló mestertől, Virág Ferenc FIFA-bírótól vehettem át az ismereteket. 1971-ben mutatkoztam be a megyei el­ső osztályban, mégpedig a Maglód—Váci Vasutas mérkő­zésen. Nem vagyok .izgulós típus, ráadásul két tapasztalt kolléga segített. Megjárva a szakmai lépcsőfokokat, elju­tottam egészen az NB I-es tartalékkeretig, s bár szeret­tem volna ott tovább is ma­radni, de a meglevő súlyfeles­legem miatt nem lehetett. — Hogyan készül a mécs­esekre? — Minden évben tesztköve­telmények normáit kell telje­síteni: 50 és 400 méteres, il­...és akkor jöttek a tűzoltók Rönkök, keresztben A vihar meglehetősen siral­mas képet alakított ki leg­utóbb Cegléd némely terüle­tén. Ha szemfüles fotós a lát­ványt megörökíti, képe ha­sonló lehetett volna azokhoz, amelyeket egy-egy hurrikán nyomán, újságokban külföl­di képanyagként látni. — Látod, kicsim, ilyen szörnyű pusztítást végezhet a Alighogy napvilágot látott Patkós Irma érdemes művész adománya, amely a Ceglédi Képtár létrehozását szolgálja, levelet kapott a városi tanács elnöke. Miután a levélíró köz­érdekű témával fordult Feke­te. . Antalhoz, úgy érezzük, nem sértjük meg a levéltitkot, ha nyilvánosságra hozzuk so­rait. „Tisztelt Elnök Elvtárs! Melegség önti el az ember szívét, amikor hallja a rádió­ban és olvassa az újságban, hogy városunk büszkesége, az idős színésznő, Patkós Irma milyen nemes, emberi fel­ajánlást tett. Az ilyen tiszte­letreméltó cselekedet megin­dítja a fiatalabbak lelkét is; felszínre hozza a lokálpatrio­tizmust, összefogásra ösztönözi Épületgépész üzemmérnök vagyok, 15 éve szakmai, ter­vezői és kivitelezői gyakorlat­tal. Városunknak már eddig is több tervezést készítettem társadalmi munkában. A fen­tiek alapján felajánlom, hogy elkészítem a Ceglédi Képtár épületgépészeti (fűtés — gáz) terveit, és vállalom annak művezetői és műszaki ellenőri teendőinek ellátását. Ameny- nyíben még nem késő, és sze­rény ajánlatomra igényt tar­tanak, várom értesítésüket. Tisztelettel: Máté István épületgépész üzemmérnök Cegléd.” Három évfolyam százharminc nőiruha-készítő szakmunkástanu­ló Ismerkedik a szakmával a Május X. Ruhagyár ceglédi gyára jól felszerelt, minden igényt kielégítő tanműhelyében. Lakatos Márta és Antal Tünde másodévesek a saját készítésű vászon kosztümkabátot próbálják fel. Apáti-Tótii Sándor felvétel* vihar — magyarázta több szü­lő is csemetéjének az utcákon, tereken járva. Tény, hogy ilyen látványban Cegléd apró és felnőtt lakóinak nágyon rit­kán akad része. A szélvihar tetőket rongált meg, cserepeket és ereszcsa­tornák tömegét szórta a járdá­ra. A Kossuth téren szinte lefejezte a fénycsöves kande­lábert, másutt karvastagságú ágakat tört vagy épp. fákat csavart ki, meglett korúakat, tövestől a földből. A városi tanács műszaki -osztályára hétfőtől sorra érkeztek a be­jelentések és segélykérések. (Az Állami Biztosító helyi kirendeltségére is szerda dél­utánig vagy félezer kárbeje­lentés érkezett.) Cegléden a kidőlt fák eltá­volításában a tűzoltók segítet­tek sokat. Volt, ahol a fa elektromos vezetékre dőlt, másutt a főútvonal menti ke­rékpárutat zárta el, rádőlt tör­zsével. Néhány nagy akác, ám zömmel meglett korú, nagy termetű nyárfa esett a vihar áldozatául. A Béke térről és a Széchenyi útról egy-egy aká­cot kellett eltávolítani, tűzol­tók segítsége kellett a Gubo- dy utcai posta előtt kidőlt fa „megszüntetéséhez”. Ezt úgy térdmagasságban elektromos fűrésszel szelték el, s rönkjét elvitték. A Felszegi úton és a Déli úton, valamint a Táncsics utca és Kozma Sándor utca sarkán is búcsút kellett mon­dani egy-egy, a vihar áloza tául lett fának. A tűzoltók­nak szerencsére nemcsak oltó­berendezéseik, tartálykocsijaik és hatalmas létráik vannak, hanem elektromos fűrészeik is, minden eshetőségre felké­szülve. Ez utóbbival most jó szolgálatot tettek. A vihar okozta romeltaka­rítást a város utcáin, parkjain a parképítő cég és a városgaz­dálkodási vállalat is végzi sor­ra. Ám, ha akad olyan utca, amelyik még komolyabb se­gítségre szorul a kidőlt fa miatt, bejelentést tehet a ta­nácsházán. Akár az utcabi zalmiakat is felkérhetik ’ erre az ott lakók, közvetítsék ké­résüket. letve 12 perces futásban. A korcsoportomban rendszerint meg is nyerem a versenyt. Ehhez jön az elméleti feladat­sor: általában 80 százalékos biztonsággal oldom meg. Té­len futok, rúgom a bőrt a tor­nacsarnokban, de a sporttár­gyú kiadványokkal zsúfolt könyvtáram is sokat segít. Fújástan — És a síp? Van-e tudomá­nya, fortélya a fújásnak? — Néhány év alatt bele le­het jönni. Eleinte csak úgy egyformán fújogat az' ember. Később a különféle síphangok is jelentőséget nyernek. Egy kíméletlen belemenést pél­dául erélyes hangon kell je­leznem, hogy a játékos már ebből érezze, piros vagy sárga lapra számíthat. Megint más a helyzet egy kezezés, egy les esetében. — Mondja el, miféle tarto­zékokat visz magával a pá­lyára? — Kezdem gz előírásszerű öltözettel. Nem árt, ha hozzá­teszem az árát is: 1800 forint, csakhogy itthon nem lehet kapni, lelőhelye Jugoszlávia vagy Ausztria. A síp olasz gyártmány, darabja 400 fo­rint, egy embléma 110 forint. És a felszereléshez tartozik még két darab óra, egy toll, a sárga és a piros lap. — Gyakran kiállítja a játé­kosokat? -u — Épp ellenkezőleg. Kiállí­tani, az a legkönnyebb. Pró­bálja meg fegyelmezéssel benn tartani a focistát, az az igazi feladat. — A közönség gyakorta mi­nősíthetetlen viselkedését mi­ként tűri? — Tényleg, sokszor már emberhez méltatlan, amit csinálnak, erre reagálni azon­ban nem szabad, mert a megfélemlített bíró hibát hi­bára halmoz. En nem figye­lek rájuk, igyekszem magam­ból kizárni a közönségnek azt a részét, mellesleg a kisebb­ségről van szó, amelyik drasztikusságával hívja fel magára a figyelmet. Eddig épségben — Próbálták-e már pénz­zel megkörnyékezni? — Igen, mégpedig Kecske­méten, egy totómeccsen. Ta­pintatosan leszereltem az il­letőt, aki most ott van az is­mert totóbotrány letartózta­tottjai között. — Forgott-e veszélyben a testi épsége? — Nem, még csak kelle­metlen helyzetbe se kerültem. Persze, ki tudja, mi követke­zik. — Mikor érzi úgy, hogy bí­rói munkája sikeres volt? — Akkor, ha először a vesztes csapat intézője jön kezet fogni, és ha a közönség csöndben vonul haza. Varga Sándor A Pódium vége Felei-est Cegléden a Kossuth Műve­lődési Központban február 12- én kedden délután 18 órai kez­dettel tartják a Pódium bérlet ötödik, egyben utolsó előadá­sát. Kossuth-díjas kiváló mű­vész, Feleki Kamill lesz az est vendég előadóművésze. A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában néhány éve nemcsak szárítmányokat készí­tenek, hanem gyümölcs és sa­vanyúság tartósításával, üve­gekbe töltésével, szállításra előkészítésével is foglalkoznak. A konzervüzemben két éve, hogy nagy és alapos felújítást folytattak, az újabb felülvizs­gálásra most kerül sor. Kaptak új gépeket is. Üve­ges konzerveikre például a zárólapka és gyűrű helyett a vásárlók által is kedvelt, prak­tikus csavaros kupak kerül. A kupakológép vadonatúj lesz, és csatlakozik a gyártó gépsor­hoz. Nagykőrösről címkézőgé­pet is kapnak majd, ide tele­pül egy komplett csomagoló, úgy, hogy boltokhoz menet­kész gyártmányok gördülhet­nek ki a gyárkapun, célállomá­suk felé. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Patkós írma adománya A segítség új láncszeme Nem gyűrűs, kupakos lesz Megvarrták, felprábálják

Next

/
Oldalképek
Tartalom