Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

VAQ Wirf« A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1985. FEBRUÁR 1.. PÉNTEK A NEB megtárgyalta Mérlegen a tavalyi munka á Lapunk 3. oldalán a Pest 3 megyei NEB üléséről szá- mólunk be. Megtartotta idei első ülését a Váci Népi Ellenőrzési Bi­zottság. ott volt úr. Monori Balazs, a városi tanács vb- titkára és Szabó Sándorné, a városi népfrontbizottság mun­katársa is. Bánfalvi Jenöné NEB-elnök köszöntötte a megjelent NEB- tagokat, a vendégeket, majd beszámolót terjesztett elő az 1984. évi munkáról, s az ellen­őrzési tapasztalatokról. A be­számolási időszakban a bizott­ság 11 vizsgálatot végzett, eb­ből hat volt a saját vizsgálat. Visszaemlékezett néhány, szé­les körű érdeklődést keltő el­lenőrzésre. A GAMESZ-ek létrehozá­sának körülményeit ele­mezve megállapították, hogy a létrehozásukat in­dokló célokat a vizsgálat időpontjáig csak részben érték el. Ennek döntő oka az, hogy működésük személyi és tárgyi feltéte­leit nem teremtették meg. Megállapították, hogy a vizs­gált — új szervezeti formák­ban működő — egységek meg­alakulása szabályszerű volt. A gazdasági munkaközösségek létrejöttében a dolgozói kez­deményezésnek volt döntő sze. repe. A kisszövetkezetek a jogszabályi előírásoknak tet­tek eleget, illetve kihasználták ennek a formának az előnyeit. A Váci Vasutas Sportkör el­nöke beszámolt a NEB-nek egy korábbi vizsgálat nyomán tett javaslatoknak a végre­hajtásáról. Az ellenőrzés azt állapította meg, hogy az egye­sület gazdasági munkájában az utóbbi időszakban javulás ta­pasztalható. A Vác és Vidéke Áfész elnökének a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetével kapcsolatos beszámolója sok­irányú erőfeszítésről adott számot, amelyeket az átszer­vezést követően tettek a ter­meltetés és az áruellátás biz­tonságáért. A NEB javasolta, hogy a Vác és Vidéke Áfész te­gyen további intézkedéseket a zöldség- és gyümölcsellátás javítására, a szállítási idő be­tartására, a téli tárolás meg­szervezésére. Kérte a hatáskö­rébe tartozó mezőgazdasági-, nagyüzemeket, hogy töreked­jenek az együttműködés fej­VÁCI APROHIRDETESEK Lakás férfiaknak ki­adó. Szocfcliget, üomo- gyi Béla utca 2*. sz. Vácott, belterületen,, 3 szobás, gázfűtéses családi ház, asztalos- rriüneiiyei eladó. Vác, Kert utca 2/d. sz. ftJekmezesvezetö, gya­korlattal, gyermek- e leime zésben és ven­déglátásban is jártas, állast keres. Ajánla­tokat a váci hiirdető- irodaba (Jókai utca 9.), „Gyakorlott’* jel­igere, kér. _______ Az időskorúak Szo­ciális Ottliona takarí­tónői; felvesz. Érdek­lődni ledet: Vác, Vak üüuyán tér 1.________ A Cement- és Mész­művek Vezérigazga- osaga felsőfokú mun­kaügyi . végzettségű es .eg alább 5 éves szakmai gyakorlatot izerzett munkatársat keres. Jelentkezni le­det: önéletrajzzal, a CEMÜ Vezérigazgató­ság munkaügyi osz- uiiy vezetőjénél, Vác, Lenin út 16. 2í>01. Te­lefon : 11-922/233-as meilék. Két külön bejáratú szoba albérletbe ki­adó, fürdőszoba-, konyhahasználatíal. Horváth Tamás, Vác, Luki sor 3. __________ Fi atal nő váci, idős emberrel eltartási szerződést kötne. Le­veleket „Leinformál­ható” jeligére, a váci :i ird etői rod á ba (Jók ai utea 9.) kér._________ El adó: 17 napos, ju­goszláv tengerparti üdülés, a főszezonra, ,július 14—30-ig). Ér­lelődni lehet: Fuchs József, Vác, Sas utca I. (16 órától). Keresem házastársi agy élettársi kap­csolat megteremté­sére, azt a 158 centi- méteresnél nem ma- gasabb, 65 kg-nál •ein testesebb, ma­gányos. özvegy vagy •Mvátt asszonyt — 65 éves korig —, akivel •.'•"/más magányossá­gát mag tudnánk szüntetni. Családi házban összkomfor- ros lakással rendel­kezem. 158 centiméter magas, 66 éves, nyug­díjas vagyok. Leve­leket — név és lak­cím közlésével — „Si­kerülni kell” jeligére, a váci hirdetőirodába (Jókai utca 9.) kérek. * V. Vác Városi Tanács V. B. GAMESZ, fizi­kai munkást keres. — .Jelentkezni lehet: Vác, Lenin út 52. (Vörösház). Fiatal házaspár ré­szére aloéried szooa kiadó, (konyha-, iür- d'ö s zob a-haszná l at tal). Leveleket „Gyermek­telen” jeligere, a váci hirdetőirodaiba (Vác, Jóikai utca 9.) kereke. Garazskiadas! 20 négyzetméteres, fű­tött garazs, minimáli­sán egy esztendőre, igényesnek kiadó. Ér­deklődni lehet hét­köznap 17-tŐl 19 órá­ig: Dunai, Damjanich utca 1. IV. emelet. Vácon, a Lenin út 86. II. lü. a»latt beköltöz­hető három szoba összkomfort eladó. Érdeklődni: naponta 18 óra után, szombat, vasárnap egész nap. Váci, belvárosi, csa­ládi ház, három szo­ba összkomfort, plusz udvar, kamra, garázs, piijice, padlás, — be­költözhetően — eladó. Érdeklődni (16-tól 18 óiráig): Vác, 13-313-as t elefonszámon. ______ El adó: ház Kosdon, 450 négyszögöles te­lekkel és a hozzá tar­tozó gazdasági épüle­tekkel. Érdeklődni ie- net: Kösd, Agárdi út 17. SZ._________________ A szödi tsz vacrátóti műanyagüzeme felvesz szerszámkészítőt, la­katost, esztergályost és segédmunkást, va­lamint — műanyag- fröccs-gépre — fröccs­öntőket, jó kereseti le­hetőséggel és termé­szetbeni juttatással. Jelentkezés napköz­ben Biczó Józsefnénál, Vácrátót, 12-es telefon­számon, az esti órák­ban pedig Vác, 12-763r as telefonszámon. Az üzem címe: Vácrátót, Széchenyi u. 2.______ A Dunakanyar Szol­gáltató és Vegyesipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz könyvelőt (Ascota gépre), jelentkezni le­het a szövetkezet köz­pontjában Vác, Vak Bottyán tér 6. szám alatt.___________________ Budapest belvárosi szoba, konyhás laká­somat Vácott vagy környékén szoba, komfortosra cserél­ném. Érdeklődés: 52- 063-as telefonszámon. Az Alagi Állami Tan­gazdaság Váci Tanke- rüléte felvételre ke­res gépkocsivezető­ket, tehergépkocsira és mikrobuszra. traktor- vezetőket, mezőgazda­sági gépszerelőt, val. tehergépkocsi rakodó­kat. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Je­lentkezés: Vác, Mária- udvar. szállítási iroda. A Fővárosi Tanács ki- ralyreti, folyamatosan üzemelő üdülője- fel­vételre keres szaká­csot (nőt), fözónot, kézilányt, felszolgálót. J elemkezés: szemé­lyesen az üdülövezeió- néi vagy írásban. Le­vélcím : Fővárosi Ta­nácsi Üdülő, Királyrét, Szokolya, 2624. _____ Re dőny keszues mű­anyagból! Rövid ha­táridő, garancia. Bor­dás Géza, Göd also Kodály utca 18 2131 Azonnali belépéssel felvesz mgtsz ipari ágazata és mellékte.- vékenységű szakcso­port: kőműves, ács, burkoló, bádogos, te­tőfedő, lakatos, he­gesztő szakmunkáso­kat, betanított munká­sokat; a fenti szak­mákhoz segédmunká­sokat. Magas kereseti lehetőség (öt-tizenkét ezer forint). Jelent­kezni lehet: sződ- Csörög, Kisfaludy ut­ca 16. (8-tól 16 óráig). Telefon: 52-063. A Váci Kommunális Üzem felvesz haszon- gépjármű, valamint építőipari és kommu­nális célgépek javítá­sában, karbantartásá­ban jártas, na»gy gya­korlott gépészmérnö­köt, vezetői munka­körbe. Jelentkezés: Vác. Deákvári fasor 2. (Koczúrné személyzeti előadónál).____________ A Váci Kötöttárugyár Váci Gyára felvételre keres szakirányú fel­sőfokú végzettségű szakembert közműve­lődési területre. Je­lentkezni lehet a vál­lalat személyzet* köz- művelődési osztályán. Vác. Sallai Imre u. »8—10. Telefon: 10-866. A DUNA Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalat váci fiók­ja. (Derecske dűlő 4.) azonnali felvételre ke­res éjjeliőrt, portást, targoncavezetőt, gép­írót. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon, reggel 7-től 15 óráig. (Hétkápolna és a Ha­jógvár között). _______ Al bérletet keresek egy férfinak, egy szobát. fürdőszoba-használat­tal. Körmendi. Vác, Beloiannisz utca 4ÍL Félkész házat vennék. Ajánlatokat „Vácott” jeligére a váci hirdető­irodába kérek.________ As ztalos szakmunkást felveszek: Malőr, Göd. SMó utca 24. ímunka- Időbení __________ Ar iikiadót felvesz a váci éoítőanyag-ipari TÜZÉP-telep Jelent­kezés: 8—16 óráig: Deákvári fasor 18. lesztésér-e. a szerződéses kap­csolatok bővítésével a szüksé­ges árualapok jobb megterem­tésére. Tavaly is több vizsgálat tárt fel vagyongazdálkodással, vagyonvédelemmel kapcsola­tos problémákat. A fejlesztés­nél gond az anyagi eszközök elégtelensége, amely eseten­ként a szinttartást is veszé­lyezteti. Növekedtek a környe­zetvédelemmel kapcsolatos közérdekű bejelentések és panaszok. Több lakossági beadvány alapja volt a tanácsoknál előforduló nem megfelelő ügyintézés, a lefolytatott hatósági eljárás követke­zetlensége. Tavaly egy esetben kezdeményezett a helyi NEB fegyelmi fele­lősségre vonást és szabály­sértési eljárást. A munka­jogi felelősségre vonások száma csekély. A Váci Népi Ellenőrzési Bi­zottság 10 taggal működött a múlt év során; egy személy- csere történt. A havi egy al­kalommal tervezett testületi üléseket megtartották. A népi ellenőrök száma jelenleg 193, 81 százalékuk vett részt hely­színi vizsgálatban. A bizott­sághoz a lakosság részéről 62 beadvány érkezett, csökkent a névtelen közérdekű bejelenté­sek száma. Bánfalvi Jenőné következe­tesebb munkát kert a szakcso­portoktól, s javasolta a tartal­mi munka hatékonyságának fokozását. Dr. Monori Balázs szerint a népi ellenőrzés se­gítséget ad a tanács és szervei által végzett ellenőrzési mun­kához. Sokszor ráirányítja a figyelmet a tanács hibás mun­kájára. A lakosság bizalmát kife­jezi a NEB-hez érkező le­velek növekvő száma. Az igaz, hogy a városi tanács felelős a lakosság ellátá­sáért, de sokszor nincs ele­gendő anyagi eszköze a ta­nácsnak. A NEB feladata a feltárási és a hiányosságra mutató jel­leg: ezeket kell a jövőben erő­síteni. Szabó Sándorné is megköszönte a lakosság érde­kében végzett, felelősségtel­jes munkát. Bánfalvi Jenőné zárószavá­ban hangsúlyozta, hogy to­vábbra is szoros kapcsolatot tartanak a párt- és tanácsi szervekkel, a társadalmi szer­vezetekkel. A Váci Népi El­lenőrzési Bizottság a beszámo­lás évében eleget tett felada­tának. Ezt a testület kollektív munkája, a népi ellenőrök ál­dozatos közreműködése, az irányító és együttműködő szer­vek támogatása tette lehetővé. A megnövekedett követel­mények teljesítése azonban azt igényli, hogy az ellenőrző mun­ka hatékonyságát tovább nö­veljék: ez csak a munka kol­lektív jellegének további erő­sítésével oldható meg. / Papp Rezső Új módszerek a kereskedelemben Főboltok, kisboltok, buszboltok A falusi életforrtia nehézsé­gei nem kis részben abból adódnak, hogy minél kisebb egy település, annál szűkebb a boltok aruválasztéka; néhány száz lakos számára nem gaz daságos. mondjuk harmincfé­le tejterméket forgalmazni, még kevésbé tartós fogyasztá­si cikkeket kínálni. Bevásárlás végett a városba utazni pedig nemcsak időigényes, hanem — amióta a közlekedési tarifák emelkedtek — drága is. Ezen a gondon igyekeznek enyhíteni a fogyasztási szövet­kezetek, amelyek — a SZÖ- VOSZ ajánlásai alapján — korszerűsítik kereskedelmi módszereinket. Az egyik ilyen, már alkalmazott, de erősen ki terjesztendő rendszer a főbol- tosi forma: a nagyobb telepü­lések áruházai, szaküzletei a közeli falvak kis boltjai szá­mára is rendelnek árut. Szaküzletek Természetesen ehhez nem elég a jó szándék, hanem az érdekeltséget is meg kell te- remteni. Mivel a kis boltban többletforgalom — többletnye­reség — jelentkezik, itt magá­tól adódik az érdekeltség. Ám hogy a nagyobb üzlet vagy áruház együttműködési kész­sége egyúttal érdekévé is vál­jon, a többletnyereségből is részesednie kell, tehát a rend­szer csak akkor működhet, ha az árrésen a két partner oszto­zik. Jobban szervezett ellátást, a kereslethez rugalmasabban al­kalmazkodó nyitva tartást eredményezhet, ha a kis bolt szervesebben kapcsolódik a nagyhoz, annak fióküzlete. Eb­ben az esetben érdekazonosság alakul ki: a kis bolt az áruház, a szaküzlet kihelyezett részle­geként működik, forgalma és eredménye is ott jelentkezik. Néhány Áfész — például az egri, a túrái, a gyöngyösi — már megpróbálta bevezetni a minta utáni értékesítést, szin­tén a nagyobb és a kisebb áru­házak, illetve' boltok együtt­működésére építve. Ennek lé­nyege, hogy a vásárló csak mihtádárabökát lát, ezek közül választ, és a kért árut a leg­közelebbi szövetkezeti áruház­ból vagy szaküzletből szállítják a lakására. Ez az értékesítési forma szinte minden fejlett országban meghonosodott, ha­zai elterjedésének azonban több akadálya van. Minta után A minta utáni árusításhoz mindenekelőtt képes kataló­gusok kellenének, amelyekből a vásárló tájékozódhat a ter­mék tulajdonságairól és áráról. A prospektusok, a katalógusok azonban több okból is hiá­nyoznak. Ezek előállítása, ki­nyomtatása, egyfelől költséges — a nálunk honos árrések nemigen nyújtanak rá fedeze­tet —, másrészt hosszadalmas. Márpedig amíg a nyomdai ter­mék elkészül, azalatt változ­hat a bolt kínálata és a termék ára. Katalógusból árut majd csak akkor rendelhet a falusi lakosság, ha a nyomdák rövi- debb határidőre vállalnak munkát; ha a termelők na­gyobb biztonsággal, folyamato­san gvártiák, szállítják árui­kat; ha a forgalmazó szövetke­zetek költségviselő képessége növekszik. Addig Is, átmeneti forma­ként kínálkozik az előjegyzés alapján történő értékesítés. Ez a módszer, kezdetben csak a nehezen beszerezhető termé­kek kiszolgálását szabályoz­ta, megakadályozandó az áru­Felíil vizsgálják a rendeléseket Másfajta festékek A Budalakk Festék- és Mű­gyantagyár az idén mintegy 5—6 százalékkal növeli ter­melését. A vállalat immár öt éve az ipari átlagnál gyorsab­ban fejlődik. Az egy lakosra jutó évi festékhasználás ma Magyarországon nem egészen 11 kilogramm, Nyugat-Európá- ban általában 18 kilogramm. A hazai festékigények mintegy 60 százalékát kielégítő Buda­lakk nemcsak a mennyiség nö­velésére, hanem a minőség ja­vítására, az új festési techno­lógiákhoz igazodó termékek kifejlesztésére is törekszik. Az idén több elavult termé­kük gyártásának megszünte­tését tervezik. Ezekben a he­tekben felülvizsgálják az el­múlt évek rendeléseinek ala­kulását, s ennek alapján dön­tenek majd arról, hogy mely termékek kerüljenek le végle­gesen a palettájukról. Helyet­tük hasonló célú, de korsze­rűbb, a mai igényekhez job­ban igazodó gyártmányokat kínálnak majd a vásárlóknak. visszatartást. Segítségével azonban nemcsak sorba állíta­ni lehet a vásárlókat, hanem begyűjteni is az igényeiket. Már sok falusi boltos vesz fel előjegyzést, és annak birtoká­ban meg meri rendelni az árut: tudhatja, nem marad raktáron. Az előjegyzés elter­jesztésének aligha vannak aka­dályai, jószerivel csak a boltos készségén múlik, hogy vállal­kozzon a kért termékek meg­rendelésére, eladására. HSozgóárusítás A falvak, a kis települések boltjai akár a megrendelő­iroda funkcióját is betölthetik, ahol a vásárló bármire felad­hat rendelést. Nem kell hozzá más, mint az Áíészek aktív piacszervező tevékenysége. Bármely kis bolt vezetője egy­úttal ügynöke, üzletszerzője le­het egy vagy több nagyobb szaküzletnek, áruháznak, kü­lönösen, ha valamennyi egy­azon Áfészhez tartozik. Valamelyest javítják/ a fal­vak áruellátását a mozgó ABC- boltok is. A fogyasztási szö­vetkezetek 1981-ben — ha nem is kizárólag a saját pénzükből, hanem központi támogatással — tizenegy ilyen üzletet indí­tottak útjára. Jelenleg 32 moz­góbolt közlekedik menetrend­szerűen, és lát el egyenként 3—5 kisebb települést vagy ta­nyasi körzetet napi cikkekkel. Bár a mozgóárusítás is ész­szerű megoldás, nálunk két tekintetben nem racionálisan alkalmazzák. Egyfelől: a moz­gó ABC-boltok szinte kizárólag olyan településekre járnak, amelyeken van hagyományos üzlet is. Másfelől: tevékeny­ségük veszteséges. Hogy ilyen körülmények között miért jár­nak mégis a buszboLtok? A hivatalos magyarázat szerint azért, mert „fontos szerepet töltenek be az új áruk megis­mertetésében és elterjesztésé­ben, a választék bővítésében, s versenyt támasztva jobb munkára késztetik a helyi bol­tokat is”. 1 Az új üzemeltetési formák — a szerződéses és a bérleti rendszer, illetve a jövedelem- érdekeltség —, amelyek gaz­daságosabbá teszik a boltok, vendéglátóhelyek működését, nemigen terjedtek el a kis te­lepüléseken. A SZÖVOSZ a jövedelemérdekeltség egy egy-' szerűsített. formáját dolgozza ki, amelyet alkalmasabbnak ítél a falusi kereskedelemben, G. Za. Keresetszabályozás Dönteni kell ÉVTIZEDEK ÖTA először beszéltem olyan vállalatveze­tővel, aki fenntartások nélkül dicsérte az új keresetszabályo­zási rendszert, hozzátéve, hogy a január elsejétől érvényes szabályozás adta lehetőségek kihasználása most valóban a vállalatokon múlik. Tudniillik, ha nem mozdul meg végre a vállalatok belső ösztönzési rendszere, ha a gazdálkodó egységek továbbra is a ha­gyományosan merev bérpoliti­kát és bérgazdálkodási gya­korlatot folytatják, akkor való­ban magukra vessenek; akkor nincs az a központi szabá­lyozás, amely valóban kedvező lehetőségeket ígér a telje­sítményarányos bérezés meg­valósítására. Más jelek is arra utalnak, hogy a vállalatoknál minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki az új keresetszabá­lyozási rendszer, mi több: minden eddiginél komoiyab- ban veszik a szabályozást. Sorra érkeznek a hírek a kü­lönböző próbaszámításokról, modellezési gyakorlatokról, amelyek közös lényege: eldön­teni, hogy a felkínált lehető­ségek közül melyik szabályo­zási formát válasszák. Nehéz a döntés. Ha vala­hol a legprogresszívebb mo­dellt — tehát a keresetszint­szabályozást — választják, ak­kor nagyon megfontolandó, hogy e rendkívül radikális ösztönzési eszközzel előállít­ható-e anyagi nyereség, ami­ből viszonylag könnyedén fi­zethetők a bérek adóterhei, úgy, hogy közben elegendő pénz marad a fejlesztésre is. Ha a keresetnövekmény szabályozását választja a vál­lalat — mert óvatosabb, s nem bízik az adóviselő-képes­ségében — akkor meg kell békülnie a viszonylag szeré­nyebb ösztönzési lehetőségek­kel, s legfőképpen azzal, hogy számára, lényegében, nem szű­nik meg a sokat kárhoztatott ..bázisérdekeltség”, mert nem szűnik meg az átlagbérellenőr- zés sem. És a további dilemma: ér­demes-e választani — átmene­tileg — az úgynevezett „szi­gorított” központi bérszabályo­zási modellt, felkészülve a jobb időkre, az eredményesebb gazdálkodásra, mely felkészü­lés közben a bérek csak szo­lid mértékben emelhetők, de semmiképpen nem kell azzal számolni, hogy a keresetek csökkennek. MÁSKÉPPEN fogalmazva: a január elsejéig érvényes bér- szabályozás szerint például 100 forint értékű anyagmegtakarí­tásból mindössze 5-8 forintot fordíthatott a vállalat bérre. A keresetszint-szabályozás ré­vén akár 40-50, a növekmény­szabályozás révén pedig 15-25 forintot is „béresíthet”. De na­gyon megfontolandó, hogy el­érhető-e az a bizonyos 100 forint anyagmegtakarítás — és nemcsak ma, hanem a közel­jövőben is! —, mert ha ennek reményében valahol például & keresetszínt-szabályozást vár lasztják — a nagy adóterhel;- kel együtt —, s az előzetes számításokban tévedtek, akr kor számolni kell azzal, hogy ez a szabályozási forma nem garantálja a már elért bér/ színvonalat Vagyis: ered­ménytelen gazdálkodás esetén automatikusan csökkenteni kell a bérszínvonalat Nagy a kockázat és nagy a töprengés a vállalatok kö­rében. Megkapták a racioná­lis döntés szabadságát, s most derül ki, hogy nem olyan egy­szerű élni e döntési lehető­séggel. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal szakemberei — előzetes számítások alakján — úgy becsülik, hogy a vállala­tok és a szövetkezetek 40 százalékánál választják majd a legkockázatosabb kereset- szint-szabályozást, húsz száza­lékánál a növekményszabályo­zást, s a többiek — értelem­szerűen — a központi kere­setszabályozási formába kerül­nek. Hogy e becsült arányok mi­ként módosulnak majd a gya­korlatban — még nem tudni. Mindenesetre a bérszabályo­zással kapcsolatos „vállalkozói kedv” csillapodását jelzi, hogy azoknál a vállalatoknál is ka­cérkodnak a központi kereset- szabályozás gondolatával, ahol e szabályozási formáról szó sem lehet, hiszen a központi bér-, illetve keresetszabályo­zási formát elsősorban a nem nyereségérdekeltségű közüze­meknek, továbbá az úgyneve­zett „válságiparágban” dol­gozó vállalatoknak tartják fenn. S bár — kockázatmentessé­ge miatt — első pillanatban talán vonzónak tűnik a köz­ponti szabályozás, mindenki­nek meg kell békülnie a gon­dolattal, hogy a versenyszférá­ból — külön engedélyekkel, egyedi elbírálás alapján — senki nem kerülhet e körbe. AKKOR TEHÁT végül is milyen szabályozási formát vá­lasszon a vállalat? A döntés­sel kapcsolatos alapkérdés: vajon sikerül-e a telesítmény- növelésre ösztönző kereset- szabályozást úgy megvalósíta­ni, hogy az a főmunkaidőben is lehetővé tegye a kiemelke­dő teljesítmények tisztességes, vagy éopen kiugró összegekkel való megfizetését. Sikerül-e ehhez igazítani a vállalati bel­ső ösztönzési rendet? Sike­rül-e megbízhatóan prognosz­tizálni, hogy a manapság eset­leg kedvező gazdasági pozíció­ban lévő vállalat — fejleszté­si lehetőségeit, termékstruktú­ráját. piaci helyzetét illetően — néhánv év múltán változat- *f»?vu do­* . ~ *■> . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom