Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

NAGYKŐRÖSI /ß' •a WntB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1933. JANUÁR 9., SZERDA Szakismeret, gyakorlat, jó tanács Feltárni a tapasztalatokat A fóliás termesztésben nincs szünet Január, február, itt a nyár, | hallom mostanában az időseb­bektől, s mosolygok rajta, ko­rai meg a telet eltemetni, hi­szen a kabát alatt is érezhető, hamisítatlan zimankóval kö­szöntöttek ránk az új esztendő első napjai. Szerencse, hogy az ég cihája kiszakadt, jóté­kony hótakaró került az őszi vetésekre. A fagyos határt jár­va kiderült, a kertészek a leg­türelmetlenebbek. szerintük a tavaszt nem várni kell, hanem idejében készülni rá. Termőföld, tőze* Aki fóliasátras növényter­mesztéssel foglalkozik, már most benne van a munka kö­zepében. Kósa István hosszú- háti üvegházába még kará­csony előtt beköszöntött a jó idő, elvetették a salátát, az új év első szabad szombatján pedig pikírozásra kerülhettek az apró palánták. A szaporítórekeszekbe gon­dosan elkészített talajon kikelt növényeket termőföld és tőzeg fele-fele arányú keverékéből készített tápkockákba ültette a család. Ebben növekednek to­vább, erősödnek meg a fólia­sátor alá történő kiültetésig. — Erre február 20. és már­cius elseje között kerül sor, de e hónap közepe után a para­dicsommagot is elvetjük — mondja a gazda. — A fóliás termesztésben szinte nincs is szünet, mint azt sokan gondol­ják, az előkészítést korán el kell kezdeni. Négy fóliasátor s két üvegház számára jutott hely ezen az 1200 négyzetmé­teres területen, éppen elegen­dő ahhoz, hogy családi össze­fogással nagyobb erőfeszítés nélkül bírni tudjunk a gazda­sággal. Maga az előnevelő is a legegyszerűbb rendszer, hollandi típusú üvegházak, a lényeg, hogy fóliával kívül- belül jó szigetelést biztosít­sunk. — A kétszakaszos termesz­tést alkalmazom, ez a meg­oldás a legalkalmasabb ahhoz, hogy korán kezdve optimális ideig és folyamatosan ki tud­juk használni a helyet. Régóta, így tavaly is a salátával kezd­tük az évet, majd jött a para­dicsom és a paprika. — Mint tudjuk, akkor jócs­kán megkésett a tavasz, kevés volt a napfény, a salátát leg­alább hetes késéssel lehetett piacra szedni, a másik két nö­vény ennél is tovább váratott magára. A termés mennyisége is kevesebb volt, a korai ter­mesztés- nem hozott olyan nyereséget, mint az várható lett volna, jórészt ennek is oka, hogy felszöktek az zöld- segárak. — Az árut hol értékesítette? — Budapesti kereskedők vit­ték el, ha alkudtunk, legtöbb­ször én voltam az engedéke­nyebb. Valószínűleg jobban járok, amennyiben magam viszem a piacra, de erre nincs módom, a kertészkedés szá­momra is csak mellékfoglal­kozás. Kósa Istvánnal utoljára 2 éve beszélgettem kint a gazda­ságban. Akkor azt is elmond­ta, nem esett nehezére e vál­lalkozásba kezdeni, főleg, mert felsőfokú képesítéssel bíró szakmabeli. Kevésbé tapasztalt kertesztársaitól soha nem saj­nálta a jó tanácsot. — A segítségnek persze csak az veszi hasznát, aki valami­lyen szintű ismeretekkel ren­delkezik. Nagykőrösön igen sok gyakorlott kertész dolgo­zik, de még többen, akik most ismerkednek a növénytermesz­tés fortélyaival. Ök, de még a régiek is egy vagy több lép­csőfokkal elmaradnak a leg­újabb eredményektől, hézago­sak ismereteik. Mi az oka? Főleg a tapasztalatcsere hiá­nya. Ahol a kertészetnek ko­moly múltja és jelene van, mint lakóhelyünkön is, régen meg kellett volna teremteni egy olyan apparátust, amely megfelelő szakirányú támoga­tást tud biztosítani napraké­szen. — Ez utóbbi igen fontos té­nyező, a növénytermesztés te­rén is rohamos a fejlődés, a korszerű védekezés anyagai évről évre változnak. Az ed­digi kezdeményezéseknek, fó­rumoknak haszna vitathatat­lan, csakhogy ez még kevés. — Töb6 lehetőséget kellene biztosítani ahhoz, hpgy a ker­tészkedéssel foglalkozók job­ban megismerjék a szakma csínját-bínját a változatosabb szakmai előadások segítségé­vel, akár szórólapok kibocsá­tásával, a tapasztalatok rend­szeres feltárásával jelentős előbbrelépést érhetnénk el. Programszerűen — Mindez úgy hangzott, a körösi kertészek nagyon gye­rekcipőben járnak a gazdálko­dást illetően ... — Erről szó sincs, de a fej­lődéssel, ha nem követjük azt kellően, a fehér foltok szapo­rodnak. Csak egy példa: a pa­lántanevelésről mindenki tud­ja, hogy a növénytermesztés legkényesebb szakasza. Ezen belül a helyes teendőket már kevesen követik. Minőségi magból lesz az optimális pa­lánta, ami jól megválasztott, fertőzésmentes talajba ültetve, 15—20 százalékkal töbl} ter­méssel jelentkezik. — Ezt megvalósítani nem ördöngösség, de hozzá tájéko­zottság és gyakorlat kell. Nem vitás, anyagi áldozat is, hiszen a jó minőségű szaporítóanya gok meglehetősen drágák. A növényvédő szerek , szintén, gondoljuk el, a salátát hétszer, a paradicsomot tizenkétszer kell permetezni a vegetációs időszak folyamán. Lehet keve­sebbszer is, csak éppen itt a baj, a növényvédelemre sokan csak akkor gondolnak, amikor megjelenik a betegség, holott azt programszerűen kell elvé­gezni. ftscept nincs Mások türelmetlenek, rö­vid iuö alatt szeretnék palán- .táikat a kívánt nagyságúra fejleszteni, örömmel látják, hogy ez sikerül, csak arról megfeledkezik a gazda, hogy a kívántnál gyorsabb növekedés miatt a generatív szervek visszamaradnak, kevesebb lesz a tertnés. Természetesen min­denhol alkalmazható receptet nem lehet adni, az adott kö­rülmények is mindenkor nagy­mértékben befolyásolják a kertész munkájának eredmé­nyét. Miklay Jenő S: almát is adnak el Takarmányba! elegendő Emlékezve a korábbi igen rossz takarmánytermésre, a tavalyi őszön a szokásosnál többször viszatértünk e kér­désre. Legtöbbször biztató vá­laszt kaptunk. Boros János, az Arany János Termelőszövet­kezet háztáji ágazatának ve­zetője elmondta, hogy tél kö­zepén sincs rosszabbul a hely­zet. A nagyüzemekben, s a háztájiban megfelelő mennyi­ségű táplálék áll az állatok rendelkezésére. A szövetkezet mostanáig je­lentős mennyiségű kukoricát is árusított tagjainak, s a kí­vülállóknak egyaránt, tehát akinek fogytán volt a takar­mánya, időben tudta pótolni azt. A nyúltenyésztők is kellő mennyiségű lucernát takarí­tottak be. Mint hírlik, a ta­vaszon a szokásosnál nagyobb területet oszt ki számukra a szövetkezet. Az alomszalmából sem lesz hiány. Január 10-től kezdő­dően minden második hét csütörtökön szalma eladására is sor kerül a Kocséri úti fű­részüzem szomszédságában. Az igénylők 100 kilogrammonként 90 forintos áron juthatnak hozzá. My. J. Por került a gázba Gyorsjavítás, hibakereséssel Ahogy a hét végére lehűlt az idő, sokan — azt sejtve, ezzel összefüggésben — ta­pasztalhatták: nem gyullad be az őrláng a gázkészülékeken, langyos vizet ad csak a gáz­bojler. Vajon mi ennek az oka? — kérdeztük meg a' TI- GÁZ helyi kirendeltségén, Tóth Ferenciéi. — Nem a hideg okozta, ha­nem az, hogy bizonyos mű­szaki meghibásodás miatt nem a szokott vezetéken, szű­rőkön tudtuk a hálózatba ke­verni a gázt, hanem egy ke- rülőszakaszt kellett igénybe vennünk. Innen viszont némi por került a rendszerbe, s ez tömte el a íúvókákat. Sok a hibabejelentés, most is dolgo­zunk. Elsőbbséget élveznek a közösségi helyiségek, a bölcső­de, a Kossuth iskola, az itt jel­zett hibák. Az I. számú bölcsőde apró­mm Mozinss Ragyogó karrierem. Színes, ausztrál film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Forróvérű kísértet. Színes, szinkronzált olasz filmvígjáték, fél 6-kor. Színház A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor Nyitott ablak. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor: A kak túsz virága, fél 8-kor: Árulás (Szobaszínház) ságai már pénteken is kirán­dulni mentek az ifjabb intéz­ményhez — a hiányos telje­sítményt adó gázkazán miatt. S a mai (hétfői) napon is a Il-es fogadta a kicsinyeket. — Hogyan birkóztak meg a gonddal? — tettük fel a kér­dést Tóth Józsefnének. — Fennakadás nélkül meg­oldottuk a problémát, különö­sebb gondot nem okozoitt. Pénteken is, ma is nagyjából harminc kisgyerekkel több volt nálunk, s persze velük jöttek a gondozók is. — Elfértek? — Hogyne! Van itt hely, elég — s a gyerekeknek biz­tosítani tudtuk a teljes érté­kű ellátást. Kedden már törzs­helyükre mennek. Reméljük, mire e sorolt megjelennek, a gázosok is el­végezték a szükséges javítá­sokat. (ballai) PORTHIREKIMK üttörő-kosárlalbdásök Az 1981 85. évi férfi kosárlabda NB II állása a Keleti csoportban: 1. Miskolci EAFC 13 12 1 1061- 832 25 2. Egri TAN ÉP 11 11 — 1098- 664 23 3. Hódmezővásárhelyi VSE 11 9 2 1131- 741 20 4. Debreceni Universitas 12 6 6 1033- 811 18 5. Vaskúti Bácska 11 7 4 935- 808 18 6. Salgótarjáni Kohász 10 7 3 848- 674 17 7. Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK 10 6 4 877- 864 16 8. Szegedi Postás 10 6 4 785- 827 16 9. Nyíregyházi Mg. Főiskola 12 4 8 999-1988 16 10. Mezőbcrényi SE 11 4 7 751- 944 15 11. Nagykőrösi Kinizsi 9 5 4 714- 717 14 12. Békési Áfész 10 3 7 672- 796 13 13. Miskolci Postás 10 3 7 668- 958 13 14. Karcagi SE 11 1 10 810-1C69 12 15. Egri Tanárképző 10 1 9 627- 852 11 16. Békéscsabai MÁV 9 1 8 510- 783 10 A Pest megyei úttörő és mi­Fiúk: Nk. Kinizsi—Dunai ni fiú és leány kosárlabdások folyamatos foglalkoztatása ér­dekében — a költségkímélés figyelembevételével — e kate­góriák 1984/85. évi bajnoksá­gát négy alkalommal, torna­rendszerben bonyolítják le. A négy forduló összesítése alap­ján az első helyezett csapatok jogosultak lesznek az országos területi döntőn való részvétei­re, megyénk képviseletében. A monori nyitó játéknapon a körösi utánpótláscsapatok közül az úttörő korúak léptek pályára. |VÍ ennyi bölcs intelem! Mennyi botor tanács. A közvélekedés, a család keveri, toldja hagyományok és új megállapítások való­ságból meg hiedelmekből _ font szálacskáit. E szálacs- ’ kákból marokra fogva: illő a leánygyermeknek a tű, a cérna, a varrógép, de mi­csoda dolog az, hogy a ke­rékpárját maga bütyköli?! Válassza csak a hagyomá­nyosan női munkaterület­nek számító textil- meg ru­házati ipart, ám be ne té­vedjen a forgácsolók közé, menjen műszerésznek, ugyanakkor eszébe ne jus­son a gépjárműtechnikai szakmák valamelyike felé kacsingatni, hiszen mit keresne ott egy leány?! Társadalmi értékítélet lenne, hogy például az előbb említett gépjármű­technikai szakmák 14,8 ezer elsajátítója között ösz- szesen nyolcán, nem téve­dés, nyolcán képviselik a szebbik nemet? Mert rend­ben van, ne legyen az a leány — biológiai adottsá­gainál fogva ne legyen — karosszérialakatos, de az autóvillamossági szerelő sem neki való kenyérkere­seti lehetőség? Bezzeg a textiliparban! Ott száz jö­vendő mesterből 97 a leány! Mert az nekik való... A váltóműszak, a nyolc, tizen­két, tizenhat gép kezelésé­vel járó jelentős idegi ter­helés, a magas pára- és por­tartalmú, a műhelyek leve­gőjében. Meg a kereskede­lem is nekik való, mondjuk napi több tonna áru moz­gatása; itt a szakmunkásta­nulók 83 százaléka a leány. Még mindig a köznapi té­nyek mezején bóklászva: természetesnek vehetjük, ha a bányászatban minden száz szakmunkás közül csu­pán 2,1 a leány, asszony; de vajon az is ugyanilyen természetes, hogy a gép- és gépi berendezés iparban ez Előítéletek nélkül az arányszám 3,9, de a tex­tilruházati iparban 81,4 szá­zalék? Folytatva furcsasá­gok, hiedelmekből táplálko­zó magatartások következ­ményeinek szemrevételezé­sét: az élelmiszeriparban az összes foglalkoztatottakpak majdnem a felé nő, de a szakmunkásoknak csupán kis csoportját, még az ötö­dét sem teszik ki. Hatszáz felett van a fehérneműké­szítő kisiparosok száma az országban, de az 1983. de­cember végi összesítés sze­rint egyetlen szakmunkás- tanulót sem tartottak. A magyarázat? Nincsen je­lentkező. Ügy látszik ez sem kislánynak való szak­ma. A hazai céhes kézműipar­ból összesen 202 mestersé­get ismerünk, túlnyomó ré­szük — érdekes, de nem vé­letlen módon, jellemezve az akkori életkörülményeket — a ruházati iparban (58 mesterség), illetve a textil- és textilfeldolgozó iparban (40) volt megtalálható. Már akkor vita kerekedett azon, hová engedhetők be — csak a legritkább esetben mes­terként, sokkal inkább munkásként — a fehércse­lédek, s bár szakmák sere­ge tűnt el a múló idő kö­dében, más szakmák regi­mentje ugyanakkor helyet követelt, követel magának, a vita tart azóta is. Ami nem baj, hiszen nagy h ba lenne a nők fizikai, fizioló­giai adottságait, jellemzőit — volt, idő, amikor az egyenjogúsítás téves értel­mezése ilyen gyakorlatot teremtett — mellőzni a i í- lyaválasztáskor, a kenyér­kereső foglalkozás elválla­lásakor. A hiba ott van, hogy e választások, vállalások gyakran hiedelmekre, 'elő­ítéletekre, a valóságtól ré­gen meghaladott állapotok­ra hagyatkoznak. Az utolsó békeévben, 1938-ban 63 ezer inast foglalkoztattak az or­szágban, a tavaly befejezett tanévben 175 ezret tett ki a szakmunkástanulók tábora, ám e növekedésen belül ko­rántsem arányosan bővült a leányok részesedése. A gim­náziumokban háromszor annyi bakfis fejezte be ta­nulmányait 1984-ben, mint amennyi legényke. A szak­középiskoláknál nagyjából fele-fele a megoszlás, a szakmunkásvizsgát tettek­nél viszont a lányok egy- harmadot adnak ki csupán. Nyomatékossá teszi azután a téves választások, a szü­lői óhajok, a gyermeki mit tudom én-ek következmé­nyeit egyetlen adat: az 1983-ban tanulmányait be­fejezett és munkára jelent­kezett leányok 42,6 százalé­ka szakképzetlen volt! (Az arány a fiúk esetében 27,3 százalék.) A korrekció igé­nye, a „nem jó ez így” föl­ismerése azután a későb­biekben megfogalmazódik némelyekben. Tavalyelőtt 4444 felnőtt dolgozó nő tett szakmunkásvizsgát, igaz, döntő részük — 61 százalé­kuk — két, „hagyományos női” területen, a kereske­delemben és a vendéglátás­ban, de munka, család mel­lett 'tanulni sokszorosan na­gyobb erőfeszítés, mint lett volna gyermekként. Ami igazán nagy baj: évek óta négyezer felett van azoknak a leányoknak a száma, akik nem tudták befejezni általános iskolai tanulmányaikat, ugyanak­kor betöltve 16. életévüket, megszűnt tankötelezettsé­gük. Ök mihez kezdenek? Ezért formálódnak a ter­vek a dolgozók általános is­kolája ifjúsági tagozatának kialakítására, ahová az ilyen — túlkoros — fiatalo­kat automatikusan és köte­lezően be kell iratai. Ren­deletekkel, intézkedésekkel azonban aligha lehetséges megnyugtatóan és hosszú távra szólóan megoldani azt, amiben döntő szerepe a családnak, a szűkebb kör­nyezetnek, az előítéletek visszaszorulásának van. Nem kell meghökkenni raj­ta, mert már évek óta for­dult a kocka, s a felsőfokú tanintézetekben — 1983: 6,8 ezer férfi, 7,5 ezer nő — több leány végez, mint fiú. Meghökkenni nem kell, de elgondolkozni lehet azon, miért, hogy az egészségügyi szakiskolát befejezettek másfél ezres táborában mindössze hét fiú akadt? Azon azonban már meghök- kenve csodálkozhatunk, hogy miközben az iparban rendkívül gyorsan növek­szik a szakmunkások ará-j nya, azon belül a nőké — 1976-ban 20,4 az idén 22 százalék — csak nagyon lassan gyarapodik. Az ő jussuk a segéd- meg a be­tanított munka?! [Vagyon igaz Széchenyi István Stádium-beli véleménye, ami szerint „nem a nép sokasága okoz­za egy vidék virágzását, hanem a nép minemüsége”. Ennek a mineműségnek az alakulásában okoz egyre ér­zékelhetőbb torzulásokat, társadalmilag nem kívána­tos jelenségeket, hogy csa­ládok, szülők, gyermekek sokaságánál, olykor pedagó­gusoknál is, a hiedelmek, a valamikor igaz, mára hamis ítéletek erősebbnek bizo­nyulnak a nem eléggé is­mert valóságnál: mi az a kevés, ami nem való, s mi az a sok-sok minden, ami való, ami pályát, mestersé­get, jóízű kenyeret kínál a leánygyermekeknek. M. O. Kőolaj (Százhalombatta) 48-37 (31-16). A kinizsisek jól játsz­va, megérdemelt győzelmet arattak. Legjobb dobók: Árki (16) és Kovács (8). Leányok: A körösieknél mindkét vendéglátó csapat jobbnak bizonyult. Monori SE —Nk. Kinizsi 35-21 (23-7), ld.: Lengyel B. (17) és Tóth Á. (7). Monori Kossuth isk.—Nk. Kinizsi 52-31 (30-7), ld.: Len­gyel B. (16) és Tóth A. (12). A második fordulót január 20-án városunkban rendezik. A középmezőny (a 4—11. he­lyig) eléggé kiegyensúlyozott. A körösieknek idén nem lesz­nek kiesési gondjaik. Legkö­zelebb január 19-én idegen­ben, a Karcagi SE—Nk. Kini­zsi összecsapáson küzdenek majd a bajnoki pontokért. Tömegsport Az Arany János Művelődé­si Központban Szőke Sándor körzeti sportfelügyelő elnök­letével megbeszélést tartottak. Bár a meghívottaknál jóval kevesebben jelentek meg, el­határozták, hogy a dolgozók mozgásigényének kielégítése érdekében az új évben létre­hozzák a Nagykőrösi Tömeg­sport Egyesületet. Ehhez több aktivitást várnak. S. Z. Szerdai sportműsor Labdarúgás Petőfi tornacsarnok, 19 óra: Törteli Tsz—Pedagógusok, kör-, zeti kispályás öregfiúk terem- kupa-mérkőzés. Eddig csak külföldre KasSiksval Száz vagon, juhtejből ké­szülő kashkaval sajtot gyárta­nak az idén a Hajdú megyei Tejipari Vállalat hajdúböször­ményi sajtüzemében. Az eddig csak külföldre szállított ter­mékből november óta hazai boltokba is jut. A tejipar tá­mogatást nyújtott a fejőgép­vásárlásokhoz, aminek ered­ményeként több gazdaságban tartanak juhot, mint koráb­ban. Hajdúböszörményben pél­dául a Béke Termelőszövetke­zet mellett a Bocskai Tsz-ben is létrehozták tavaly a juhága­zatot. A böszörményi sajt- üzemben évente hárommillió liter juhtejet, s 12 millió li­ter tehéntejet dolgoznak fel. Közkedvelt termékük a Hajdú sajt, amely tehéntejből készül és a kashkavalhoz hasonlóan sós. Gyártanak különféle íze­sítésű krémtúrókat, továbbá gomolyát és juhtúrót is. „J8N 8i3S—íW3 (Nagykőrösi Htd*

Next

/
Oldalképek
Tartalom