Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
NAGYKŐRÖSI /ß' •a WntB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1933. JANUÁR 9., SZERDA Szakismeret, gyakorlat, jó tanács Feltárni a tapasztalatokat A fóliás termesztésben nincs szünet Január, február, itt a nyár, | hallom mostanában az idősebbektől, s mosolygok rajta, korai meg a telet eltemetni, hiszen a kabát alatt is érezhető, hamisítatlan zimankóval köszöntöttek ránk az új esztendő első napjai. Szerencse, hogy az ég cihája kiszakadt, jótékony hótakaró került az őszi vetésekre. A fagyos határt járva kiderült, a kertészek a legtürelmetlenebbek. szerintük a tavaszt nem várni kell, hanem idejében készülni rá. Termőföld, tőze* Aki fóliasátras növénytermesztéssel foglalkozik, már most benne van a munka közepében. Kósa István hosszú- háti üvegházába még karácsony előtt beköszöntött a jó idő, elvetették a salátát, az új év első szabad szombatján pedig pikírozásra kerülhettek az apró palánták. A szaporítórekeszekbe gondosan elkészített talajon kikelt növényeket termőföld és tőzeg fele-fele arányú keverékéből készített tápkockákba ültette a család. Ebben növekednek tovább, erősödnek meg a fóliasátor alá történő kiültetésig. — Erre február 20. és március elseje között kerül sor, de e hónap közepe után a paradicsommagot is elvetjük — mondja a gazda. — A fóliás termesztésben szinte nincs is szünet, mint azt sokan gondolják, az előkészítést korán el kell kezdeni. Négy fóliasátor s két üvegház számára jutott hely ezen az 1200 négyzetméteres területen, éppen elegendő ahhoz, hogy családi összefogással nagyobb erőfeszítés nélkül bírni tudjunk a gazdasággal. Maga az előnevelő is a legegyszerűbb rendszer, hollandi típusú üvegházak, a lényeg, hogy fóliával kívül- belül jó szigetelést biztosítsunk. — A kétszakaszos termesztést alkalmazom, ez a megoldás a legalkalmasabb ahhoz, hogy korán kezdve optimális ideig és folyamatosan ki tudjuk használni a helyet. Régóta, így tavaly is a salátával kezdtük az évet, majd jött a paradicsom és a paprika. — Mint tudjuk, akkor jócskán megkésett a tavasz, kevés volt a napfény, a salátát legalább hetes késéssel lehetett piacra szedni, a másik két növény ennél is tovább váratott magára. A termés mennyisége is kevesebb volt, a korai termesztés- nem hozott olyan nyereséget, mint az várható lett volna, jórészt ennek is oka, hogy felszöktek az zöld- segárak. — Az árut hol értékesítette? — Budapesti kereskedők vitték el, ha alkudtunk, legtöbbször én voltam az engedékenyebb. Valószínűleg jobban járok, amennyiben magam viszem a piacra, de erre nincs módom, a kertészkedés számomra is csak mellékfoglalkozás. Kósa Istvánnal utoljára 2 éve beszélgettem kint a gazdaságban. Akkor azt is elmondta, nem esett nehezére e vállalkozásba kezdeni, főleg, mert felsőfokú képesítéssel bíró szakmabeli. Kevésbé tapasztalt kertesztársaitól soha nem sajnálta a jó tanácsot. — A segítségnek persze csak az veszi hasznát, aki valamilyen szintű ismeretekkel rendelkezik. Nagykőrösön igen sok gyakorlott kertész dolgozik, de még többen, akik most ismerkednek a növénytermesztés fortélyaival. Ök, de még a régiek is egy vagy több lépcsőfokkal elmaradnak a legújabb eredményektől, hézagosak ismereteik. Mi az oka? Főleg a tapasztalatcsere hiánya. Ahol a kertészetnek komoly múltja és jelene van, mint lakóhelyünkön is, régen meg kellett volna teremteni egy olyan apparátust, amely megfelelő szakirányú támogatást tud biztosítani naprakészen. — Ez utóbbi igen fontos tényező, a növénytermesztés terén is rohamos a fejlődés, a korszerű védekezés anyagai évről évre változnak. Az eddigi kezdeményezéseknek, fórumoknak haszna vitathatatlan, csakhogy ez még kevés. — Töb6 lehetőséget kellene biztosítani ahhoz, hpgy a kertészkedéssel foglalkozók jobban megismerjék a szakma csínját-bínját a változatosabb szakmai előadások segítségével, akár szórólapok kibocsátásával, a tapasztalatok rendszeres feltárásával jelentős előbbrelépést érhetnénk el. Programszerűen — Mindez úgy hangzott, a körösi kertészek nagyon gyerekcipőben járnak a gazdálkodást illetően ... — Erről szó sincs, de a fejlődéssel, ha nem követjük azt kellően, a fehér foltok szaporodnak. Csak egy példa: a palántanevelésről mindenki tudja, hogy a növénytermesztés legkényesebb szakasza. Ezen belül a helyes teendőket már kevesen követik. Minőségi magból lesz az optimális palánta, ami jól megválasztott, fertőzésmentes talajba ültetve, 15—20 százalékkal töbl} terméssel jelentkezik. — Ezt megvalósítani nem ördöngösség, de hozzá tájékozottság és gyakorlat kell. Nem vitás, anyagi áldozat is, hiszen a jó minőségű szaporítóanya gok meglehetősen drágák. A növényvédő szerek , szintén, gondoljuk el, a salátát hétszer, a paradicsomot tizenkétszer kell permetezni a vegetációs időszak folyamán. Lehet kevesebbszer is, csak éppen itt a baj, a növényvédelemre sokan csak akkor gondolnak, amikor megjelenik a betegség, holott azt programszerűen kell elvégezni. ftscept nincs Mások türelmetlenek, rövid iuö alatt szeretnék palán- .táikat a kívánt nagyságúra fejleszteni, örömmel látják, hogy ez sikerül, csak arról megfeledkezik a gazda, hogy a kívántnál gyorsabb növekedés miatt a generatív szervek visszamaradnak, kevesebb lesz a tertnés. Természetesen mindenhol alkalmazható receptet nem lehet adni, az adott körülmények is mindenkor nagymértékben befolyásolják a kertész munkájának eredményét. Miklay Jenő S: almát is adnak el Takarmányba! elegendő Emlékezve a korábbi igen rossz takarmánytermésre, a tavalyi őszön a szokásosnál többször viszatértünk e kérdésre. Legtöbbször biztató választ kaptunk. Boros János, az Arany János Termelőszövetkezet háztáji ágazatának vezetője elmondta, hogy tél közepén sincs rosszabbul a helyzet. A nagyüzemekben, s a háztájiban megfelelő mennyiségű táplálék áll az állatok rendelkezésére. A szövetkezet mostanáig jelentős mennyiségű kukoricát is árusított tagjainak, s a kívülállóknak egyaránt, tehát akinek fogytán volt a takarmánya, időben tudta pótolni azt. A nyúltenyésztők is kellő mennyiségű lucernát takarítottak be. Mint hírlik, a tavaszon a szokásosnál nagyobb területet oszt ki számukra a szövetkezet. Az alomszalmából sem lesz hiány. Január 10-től kezdődően minden második hét csütörtökön szalma eladására is sor kerül a Kocséri úti fűrészüzem szomszédságában. Az igénylők 100 kilogrammonként 90 forintos áron juthatnak hozzá. My. J. Por került a gázba Gyorsjavítás, hibakereséssel Ahogy a hét végére lehűlt az idő, sokan — azt sejtve, ezzel összefüggésben — tapasztalhatták: nem gyullad be az őrláng a gázkészülékeken, langyos vizet ad csak a gázbojler. Vajon mi ennek az oka? — kérdeztük meg a' TI- GÁZ helyi kirendeltségén, Tóth Ferenciéi. — Nem a hideg okozta, hanem az, hogy bizonyos műszaki meghibásodás miatt nem a szokott vezetéken, szűrőkön tudtuk a hálózatba keverni a gázt, hanem egy ke- rülőszakaszt kellett igénybe vennünk. Innen viszont némi por került a rendszerbe, s ez tömte el a íúvókákat. Sok a hibabejelentés, most is dolgozunk. Elsőbbséget élveznek a közösségi helyiségek, a bölcsőde, a Kossuth iskola, az itt jelzett hibák. Az I. számú bölcsőde aprómm Mozinss Ragyogó karrierem. Színes, ausztrál film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Forróvérű kísértet. Színes, szinkronzált olasz filmvígjáték, fél 6-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor Nyitott ablak. A szolnoki Szigligeti Színházban délután 3-kor: A kak túsz virága, fél 8-kor: Árulás (Szobaszínház) ságai már pénteken is kirándulni mentek az ifjabb intézményhez — a hiányos teljesítményt adó gázkazán miatt. S a mai (hétfői) napon is a Il-es fogadta a kicsinyeket. — Hogyan birkóztak meg a gonddal? — tettük fel a kérdést Tóth Józsefnének. — Fennakadás nélkül megoldottuk a problémát, különösebb gondot nem okozoitt. Pénteken is, ma is nagyjából harminc kisgyerekkel több volt nálunk, s persze velük jöttek a gondozók is. — Elfértek? — Hogyne! Van itt hely, elég — s a gyerekeknek biztosítani tudtuk a teljes értékű ellátást. Kedden már törzshelyükre mennek. Reméljük, mire e sorolt megjelennek, a gázosok is elvégezték a szükséges javításokat. (ballai) PORTHIREKIMK üttörő-kosárlalbdásök Az 1981 85. évi férfi kosárlabda NB II állása a Keleti csoportban: 1. Miskolci EAFC 13 12 1 1061- 832 25 2. Egri TAN ÉP 11 11 — 1098- 664 23 3. Hódmezővásárhelyi VSE 11 9 2 1131- 741 20 4. Debreceni Universitas 12 6 6 1033- 811 18 5. Vaskúti Bácska 11 7 4 935- 808 18 6. Salgótarjáni Kohász 10 7 3 848- 674 17 7. Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK 10 6 4 877- 864 16 8. Szegedi Postás 10 6 4 785- 827 16 9. Nyíregyházi Mg. Főiskola 12 4 8 999-1988 16 10. Mezőbcrényi SE 11 4 7 751- 944 15 11. Nagykőrösi Kinizsi 9 5 4 714- 717 14 12. Békési Áfész 10 3 7 672- 796 13 13. Miskolci Postás 10 3 7 668- 958 13 14. Karcagi SE 11 1 10 810-1C69 12 15. Egri Tanárképző 10 1 9 627- 852 11 16. Békéscsabai MÁV 9 1 8 510- 783 10 A Pest megyei úttörő és miFiúk: Nk. Kinizsi—Dunai ni fiú és leány kosárlabdások folyamatos foglalkoztatása érdekében — a költségkímélés figyelembevételével — e kategóriák 1984/85. évi bajnokságát négy alkalommal, tornarendszerben bonyolítják le. A négy forduló összesítése alapján az első helyezett csapatok jogosultak lesznek az országos területi döntőn való részvéteire, megyénk képviseletében. A monori nyitó játéknapon a körösi utánpótláscsapatok közül az úttörő korúak léptek pályára. |VÍ ennyi bölcs intelem! Mennyi botor tanács. A közvélekedés, a család keveri, toldja hagyományok és új megállapítások valóságból meg hiedelmekből _ font szálacskáit. E szálacs- ’ kákból marokra fogva: illő a leánygyermeknek a tű, a cérna, a varrógép, de micsoda dolog az, hogy a kerékpárját maga bütyköli?! Válassza csak a hagyományosan női munkaterületnek számító textil- meg ruházati ipart, ám be ne tévedjen a forgácsolók közé, menjen műszerésznek, ugyanakkor eszébe ne jusson a gépjárműtechnikai szakmák valamelyike felé kacsingatni, hiszen mit keresne ott egy leány?! Társadalmi értékítélet lenne, hogy például az előbb említett gépjárműtechnikai szakmák 14,8 ezer elsajátítója között ösz- szesen nyolcán, nem tévedés, nyolcán képviselik a szebbik nemet? Mert rendben van, ne legyen az a leány — biológiai adottságainál fogva ne legyen — karosszérialakatos, de az autóvillamossági szerelő sem neki való kenyérkereseti lehetőség? Bezzeg a textiliparban! Ott száz jövendő mesterből 97 a leány! Mert az nekik való... A váltóműszak, a nyolc, tizenkét, tizenhat gép kezelésével járó jelentős idegi terhelés, a magas pára- és portartalmú, a műhelyek levegőjében. Meg a kereskedelem is nekik való, mondjuk napi több tonna áru mozgatása; itt a szakmunkástanulók 83 százaléka a leány. Még mindig a köznapi tények mezején bóklászva: természetesnek vehetjük, ha a bányászatban minden száz szakmunkás közül csupán 2,1 a leány, asszony; de vajon az is ugyanilyen természetes, hogy a gép- és gépi berendezés iparban ez Előítéletek nélkül az arányszám 3,9, de a textilruházati iparban 81,4 százalék? Folytatva furcsaságok, hiedelmekből táplálkozó magatartások következményeinek szemrevételezését: az élelmiszeriparban az összes foglalkoztatottakpak majdnem a felé nő, de a szakmunkásoknak csupán kis csoportját, még az ötödét sem teszik ki. Hatszáz felett van a fehérneműkészítő kisiparosok száma az országban, de az 1983. december végi összesítés szerint egyetlen szakmunkás- tanulót sem tartottak. A magyarázat? Nincsen jelentkező. Ügy látszik ez sem kislánynak való szakma. A hazai céhes kézműiparból összesen 202 mesterséget ismerünk, túlnyomó részük — érdekes, de nem véletlen módon, jellemezve az akkori életkörülményeket — a ruházati iparban (58 mesterség), illetve a textil- és textilfeldolgozó iparban (40) volt megtalálható. Már akkor vita kerekedett azon, hová engedhetők be — csak a legritkább esetben mesterként, sokkal inkább munkásként — a fehércselédek, s bár szakmák serege tűnt el a múló idő ködében, más szakmák regimentje ugyanakkor helyet követelt, követel magának, a vita tart azóta is. Ami nem baj, hiszen nagy h ba lenne a nők fizikai, fiziológiai adottságait, jellemzőit — volt, idő, amikor az egyenjogúsítás téves értelmezése ilyen gyakorlatot teremtett — mellőzni a i í- lyaválasztáskor, a kenyérkereső foglalkozás elvállalásakor. A hiba ott van, hogy e választások, vállalások gyakran hiedelmekre, 'előítéletekre, a valóságtól régen meghaladott állapotokra hagyatkoznak. Az utolsó békeévben, 1938-ban 63 ezer inast foglalkoztattak az országban, a tavaly befejezett tanévben 175 ezret tett ki a szakmunkástanulók tábora, ám e növekedésen belül korántsem arányosan bővült a leányok részesedése. A gimnáziumokban háromszor annyi bakfis fejezte be tanulmányait 1984-ben, mint amennyi legényke. A szakközépiskoláknál nagyjából fele-fele a megoszlás, a szakmunkásvizsgát tetteknél viszont a lányok egy- harmadot adnak ki csupán. Nyomatékossá teszi azután a téves választások, a szülői óhajok, a gyermeki mit tudom én-ek következményeit egyetlen adat: az 1983-ban tanulmányait befejezett és munkára jelentkezett leányok 42,6 százaléka szakképzetlen volt! (Az arány a fiúk esetében 27,3 százalék.) A korrekció igénye, a „nem jó ez így” fölismerése azután a későbbiekben megfogalmazódik némelyekben. Tavalyelőtt 4444 felnőtt dolgozó nő tett szakmunkásvizsgát, igaz, döntő részük — 61 százalékuk — két, „hagyományos női” területen, a kereskedelemben és a vendéglátásban, de munka, család mellett 'tanulni sokszorosan nagyobb erőfeszítés, mint lett volna gyermekként. Ami igazán nagy baj: évek óta négyezer felett van azoknak a leányoknak a száma, akik nem tudták befejezni általános iskolai tanulmányaikat, ugyanakkor betöltve 16. életévüket, megszűnt tankötelezettségük. Ök mihez kezdenek? Ezért formálódnak a tervek a dolgozók általános iskolája ifjúsági tagozatának kialakítására, ahová az ilyen — túlkoros — fiatalokat automatikusan és kötelezően be kell iratai. Rendeletekkel, intézkedésekkel azonban aligha lehetséges megnyugtatóan és hosszú távra szólóan megoldani azt, amiben döntő szerepe a családnak, a szűkebb környezetnek, az előítéletek visszaszorulásának van. Nem kell meghökkenni rajta, mert már évek óta fordult a kocka, s a felsőfokú tanintézetekben — 1983: 6,8 ezer férfi, 7,5 ezer nő — több leány végez, mint fiú. Meghökkenni nem kell, de elgondolkozni lehet azon, miért, hogy az egészségügyi szakiskolát befejezettek másfél ezres táborában mindössze hét fiú akadt? Azon azonban már meghök- kenve csodálkozhatunk, hogy miközben az iparban rendkívül gyorsan növekszik a szakmunkások ará-j nya, azon belül a nőké — 1976-ban 20,4 az idén 22 százalék — csak nagyon lassan gyarapodik. Az ő jussuk a segéd- meg a betanított munka?! [Vagyon igaz Széchenyi István Stádium-beli véleménye, ami szerint „nem a nép sokasága okozza egy vidék virágzását, hanem a nép minemüsége”. Ennek a mineműségnek az alakulásában okoz egyre érzékelhetőbb torzulásokat, társadalmilag nem kívánatos jelenségeket, hogy családok, szülők, gyermekek sokaságánál, olykor pedagógusoknál is, a hiedelmek, a valamikor igaz, mára hamis ítéletek erősebbnek bizonyulnak a nem eléggé ismert valóságnál: mi az a kevés, ami nem való, s mi az a sok-sok minden, ami való, ami pályát, mesterséget, jóízű kenyeret kínál a leánygyermekeknek. M. O. Kőolaj (Százhalombatta) 48-37 (31-16). A kinizsisek jól játszva, megérdemelt győzelmet arattak. Legjobb dobók: Árki (16) és Kovács (8). Leányok: A körösieknél mindkét vendéglátó csapat jobbnak bizonyult. Monori SE —Nk. Kinizsi 35-21 (23-7), ld.: Lengyel B. (17) és Tóth Á. (7). Monori Kossuth isk.—Nk. Kinizsi 52-31 (30-7), ld.: Lengyel B. (16) és Tóth A. (12). A második fordulót január 20-án városunkban rendezik. A középmezőny (a 4—11. helyig) eléggé kiegyensúlyozott. A körösieknek idén nem lesznek kiesési gondjaik. Legközelebb január 19-én idegenben, a Karcagi SE—Nk. Kinizsi összecsapáson küzdenek majd a bajnoki pontokért. Tömegsport Az Arany János Művelődési Központban Szőke Sándor körzeti sportfelügyelő elnökletével megbeszélést tartottak. Bár a meghívottaknál jóval kevesebben jelentek meg, elhatározták, hogy a dolgozók mozgásigényének kielégítése érdekében az új évben létrehozzák a Nagykőrösi Tömegsport Egyesületet. Ehhez több aktivitást várnak. S. Z. Szerdai sportműsor Labdarúgás Petőfi tornacsarnok, 19 óra: Törteli Tsz—Pedagógusok, kör-, zeti kispályás öregfiúk terem- kupa-mérkőzés. Eddig csak külföldre KasSiksval Száz vagon, juhtejből készülő kashkaval sajtot gyártanak az idén a Hajdú megyei Tejipari Vállalat hajdúböszörményi sajtüzemében. Az eddig csak külföldre szállított termékből november óta hazai boltokba is jut. A tejipar támogatást nyújtott a fejőgépvásárlásokhoz, aminek eredményeként több gazdaságban tartanak juhot, mint korábban. Hajdúböszörményben például a Béke Termelőszövetkezet mellett a Bocskai Tsz-ben is létrehozták tavaly a juhágazatot. A böszörményi sajt- üzemben évente hárommillió liter juhtejet, s 12 millió liter tehéntejet dolgoznak fel. Közkedvelt termékük a Hajdú sajt, amely tehéntejből készül és a kashkavalhoz hasonlóan sós. Gyártanak különféle ízesítésű krémtúrókat, továbbá gomolyát és juhtúrót is. „J8N 8i3S—íW3 (Nagykőrösi Htd*
