Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
1935. JANUAR 9., SZERDA 3 A HIDEGHULLÁM SEM LEHET AKADÁLY ___ ______*•______ . _______________ (F olytatás a* I. oldalról.) kültek. Már amelyik idejekorán eltűnhetett őrhelyéről. Kubinszki István, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat forgalmi osztályvezető-helyettese tájékoztatása szerint jó néhány motoros saját kikötőjében várja a melegebb időket. Azt hihetnénk, ilyenkor pihennek a révészek, pedig most még komiszabb a dolguk, mint máskor. A jég nem ölelheti körül a védtelen bárkákat — ereje könnyen összeroppanta- ná a hajótestet —, állandóan védekezni kell ellene. Huszonnégy óra szolgálat, 48 szabad, ez a révészek munkarendje, s ezen most sincs könnyítés. Legfeljebb, ha a dicsőség marad, hogy e kemény időben, jégtáblák között úszva ők az utolsó hajósok a Dunán. A kisoroszi rév és a hozzá tartozó ponton tegnapig ugyanis csak a váci hajóállomásig tudott lejutni, s hogy a Duna végső beállta előlit biztonságban tudják, tegnap az utolsó pitianatban ezt is elindították Korányba. Le a kalappal kormányos és matróz előtt, aki most is biztonsággal juttatta el értékes rakományát az öbölbe. Vasutasok a prérin A hajósénál prózaibb foglalkozás a vasutasé. De most semmivel sem könnyebb. A ceglédi vasútállomás mintegy harminc szolgálatosa, ha megszólal, nem ok nélkül cifrázza a szót. A váltók összefagynak, s hogy folyamatos legyen a forgalom, állandóan melegíteni kell. Máshol a szél hóval fújja be a kényes szerkezeteket, ott a hagyományos műszereknek, a seprűnek és a lapátnak van mindig dolga. De berzenkednek a hideg ellen a vlllamosmozdonyok is, ezek se akarnak jószántukból beindulni. Lefagynak az áramszedők, itt is megdermed a hidraulikák olaja. Máskor automatikusan működik a ceglédi állomást kikerülő Abony és Nyársapát közötti úgynevezett delta vágány, most kinn a prérin ezt is kezelni kell. Bár kondérok- ban fő a forró tea, ahol csak lehet mindenütt van melegedő, a szolgálat így is nagyon kemény. A vasutasok nem hivatkozhatnak a kemény hidegre, mint ahogy megteszik ezt a szállítók. Ok ugyanis — hivatkozva a rendkívüli körülményekre — a szokásos 25—30 vagon helyett mindössze négyet rendeltek az árunak. A többit? Berakják majd, ha melegebb lesz az idő. Forró műszak az erőműben A szokatlan időjárás állítólag nem kedvez a bacilusok- nak, annál inkább jó melegágya a rémhíreknek. Közülük az egyik az, hogy kevés a fűtőolaj. Farkas Tibor, a Pest magye ellátásáért is felelős Közép-magyarországi Áfor központvezetője szerint légből kapott a hír. Annyi olajat halmoztak fel, hogy a legkeményebb, bármily hosszan tartó hideg kifűtésére is elegendő. Sőt arra sincs okuk, hogy a mínuszokra hivatkozva magyarázzanak valamilyen lemaradást. Nekik elsősorban nem ez, hanem a hó, a járhatatlan utak az ellenségeik. Most normálisan indulnak a járatok, igaz éjszaka melegíteni kell a tankautók egy részét, a többin pedig ki sem kapcsolják a motort, mert 24 órás szolgálatban vannak. A hideg időt leginkább az üzemanyagkút-keze- lők szenvedik meg, de csak kevés kárpótlást nyújt számukra, hogy éjjel-nappal forró citromos tea várja őket a melegedőben. A híradásokból hallottuk, hogy a szokásosnál jóval több energiát fogyaszt a KGST egyesített elektromos rendszerének valamennyi fogyasztója. Ilyenkor minden bizonnyal kemény munka folyik az egyébként elsősorban a fogyasztási csúcsok idején besegítő Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál is. Kolozár György műszaki vezérigazgató-helyettes tájékoztatása szerint a tegnapelőtt az éjszakai üzemzavarok ellenére sem tragikus. Az viszont igaz, hogy ilyenkor az erőművi dolgozók felelőssége fokozott, s munkakörülményeik is nagyon mostohák. Például azé a magyar szerelő- csoporté, akik tegnap éjszaka egy generátor sínhídján cseDeil János pásztort nem zavarja a hideg Támad a tél a parton la rélték ki a meghibásodott szigetelőt. S minden elismerést megérdemelnek azok a Skorlza Mihály vezette csehszlovák szerelők, akik tízen, a rendkívüli hidegben is vállalták a munkát. „Majd ha fagy!” szokták mondogatni a kibúvót keresők. Nos az utóbbi napok sora lehetne akár a be nem váltott ígéretek teljesítésének ideje is. Mert fagy. Méghozzá régen látott zordsággal. — Két hasonlóra emlékszem, az egyik az ötvenes évek végén, a másik talán 19G3 telén volt — bólint Balassa László, a MAHART Du- naharaszti leányvállalatának egyik legrégebbi dolgozója. Szavai csak enyhe párafelhőibe burkolóznak, hiszen a két éve átadott új hangárban jóval kellemesebb az idő, mint odakint. — Emlékszem, annak idején a szabadban készítettük az uszályokat, ha nagyon hideg volt téten, vaskosarakba tömött koksz melegített valamelyest. Az erőmű, mely ilyenkor is eljuttatja a lakásokba és a munkahelyekre a fényt, a meleget, a gépeket mozgató energiát, ilyenkor egyébként is kemény munkahely. Mindig akad egy vezeték, amelyik elfagy, egy alkatrész, amelyik nem bírja a terhelést. S ilyenkor az ügyeletesek — tudják, hogy nincs apelláta — zokszó nélkül nekivágnak a hideg éjszakának. Dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác városi Bizottságának első titkára mondta el, hogy több zavar nehezítette az Elektromos Művek munkáját. Több üzem-ben, így az Egyesült Izzó váci gyárában megszakította a korlátozás a termelést, s rövidebb ideig a DCM tevékenységébe is beleszólt a hideg okozta áramkimaradás. Msrad a hideg idő Tartós vendég lesz-e a rendkívüli hideg Pest megyében? — kérdeztük Bozóki István meteorológustól. Az ország déli részén talán már ma enyhe lesz az idő, havazás is várható. Pest megyében azonban e héten még nem számíthatunk változásra. Tetszik, nem tetszik, meg kell barátkoznunk a szinte páratlan hidegrekorddal. Hasonlóra ugyanis az elmúlt évtizedeikben nem volt példa. Huszonkét éve mértek utoljára mínusz 12 fokot, ennél hidegebb 1947-ben volt, de az is alatta maradt a mínusz 20-nak. Mínusz 25 fok pedig olyan ritkaság, amit ezen a környéken emberemlékezet óta nem mér tele. De lám, mint a tegnapi tapasztalatok is bizonyítják az ember ehhez is tud alkalmazkodni. Az élet a nagy hidegben is megy tovább. Van azonban, akinek mégis a hidegben kell dolgozni. Kiss László és Polgár József csák- lyákkal szabadítják ki az üzem területén telelő kikötő Ügy látszik csak a lánctalpas (ázik., pontonokat a jég toppant öleléséből. Kemény döfések, és máris hálásan ringatózik a „Somlyó-szigct”, a „Szigetbecse” és a többi. Vajon meddig ...? Hiába, a ropogós-kopogós időjárás még a hatalmas, lánctalpas járműveket is megadásra kényszeríti. A terep- rendezés szünetel. — Két napja csak lánggal melegítjük ezeket a monstrumokat — mutat a ta-ksonyi új építőterületen konokul szuny- nyadó lánctalpasokra Vhljar Pál, a SZAT Kőrös—Marosvidéki meliorációs főmérnökség csoportvezetője. Aztán dühösen legyint: — Ha i-tt melegítjük, a' túloldalon lehűl... Semmi sem melegíti viszont a bugyi fodrászüzlet tetején dolgozó Virág Sándort, az ELMÜ haraszti kirendeltségének villanyszerelőjét. — Nem elég, hogy kesztyűben kell dolgozni, még a vezetékek, szigeteléseit is fagyot- tak — kesereg —, de hiába, meg kell csinálni, a munka nem állhat le. Lehet, hogy máris sietni kellene valamelyik transzformátorházhoz, mert ilyen időben rendszeresen kimennek a biztosítékok. ★ Támad a tél. Csíp és karmol, harap és összeroppant. Néha dacolhatunk vele, néha fejet kell hajtani előtte. Bizony bosszankodnak majd az erdőleertesiek, vélik a Duna-menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Du- navölgyi Üzemigazgatóságán DunaharaszMiban, hiszen ilyen időben betonozni nem lehet, a vízvezetéképítés munkái is „befagytak”. Akárcsak a vállalat kotróhajója a Du na-—Tisza csatorna rekonstrukcióján. Nincs mese, a hajót ki kell emelni. — Csinálnánk mi, de hát mínusz húszban betonozni?! — néz kérdően Horváth János építésvezető a szigetszent- miklósi lakótelep építésvezetőd irodájában. — Az első ütemben 840 lakást adtunk át csúszásmentesen, én azt mondom, a mostani hideg ellenére, az újak is időre elkészülnek. ★ . Mostanában a ráckevei HÉV bizony olykor késik, máskor hosszabb időre áll meg. Az elmúlt két nap hosszú áram- kimaradása is a hideggel, illetve az ennek következtében fellépő túlfogyasztással kapcsolatos. A váltókat néhol fűtik, máshol mozgatják még olyankor is, amikor egyébként nem lenne rá szükség. Hiába, a váltó is csak az enyhe időt szereti. Fogcsikorgató hideg ide, va- cogás oda, Deli Jánosnak egész nap a mezőin a helye. — Nem is bánom — mosolyog hatalmas sapkájából —, járkálok, terelem a bárányokat. nem zavar a hideg. Irigykedve nézzük őt, de főképp állatait. Világos: olyan meleg bundája, mint nekik, nincs senkinek ... Csulák—Trencsényl Jólesik a tűz melege a szigetszentmiklósi lakótelep építőinek Kazánrobbanás a farmosi iskolában Egyetlen gyerek sem sérült meg Üvegcserepek, szanaszét heverő vasdarabok, korom. Különös látvány mindez az alig néhány hónapja elkészült farmosi általános iskola kazánháza előtt. A gyerekek már hazamentek. Pedagógusok, műszakiak toporognak a vasajtó előtt. Tegnap délelőtt felrobbant az egyik kazán, és megsérült Megyes János fűtő. — Rajzórát tartottam az emeleti zsibongóban — mondja Horváth László tanár —, egyszer csak megmozdult a lábunk alatt a padló és hatalmas robaj kíséretében üveg- csörömpölés’t hallottunk. A kazánház műhelyének ablaka ment ki, azonnal tudtam, hogy odalent történhetett valami súlyos dolog. Lerohantam, addigra már ideért az állatorvos, aki a közelben dolgozott cs Lesták Dezső bácsi is. — Kerékpárral tértem haza — veszi át a szót —, itt lakom az iskola mögött. Éppen leállítottam a gépet, amikor meghallottam a tompa dübörgést és az üvegcsörömpölést. Forró gőz és korom dőlt ki az ablakon. Fűtő voltam, azonnal tudtam, hogy felrobbant a ka-, zán. Néhány másodpercig csak álltunk az ajtó előtt, bemenni nem lehetett a perzselő forróság miatt. De hallottuk, hogy odabent valaki nyöszörög. Hétrét görnyedtem, mert lépt kevesebb a gőz, úgy mentem be. Itt sorakoztatták a szünet végeztével a diákokat Erjősi Ágnes felvételei Tudtam, hogy az embert a fal mellett kell keresnem, mert a légnyomás mindent oda vág. Semmit nem láttam, és egyszer csak valamiben megbotlottam — mutatja a hatalmas vaslemezt, talán a kazán eléje lehetett —, alatta volt Megyes János. Kiabáltam, hogy jöjjön valaki segíteni. Ketten emeltük le a vaslemezt a fűtőről. A gyermekek közül szerencsére senki sem sérült meg, első pillantásra valószínűleg a betört üvegtáblákon és természetesen a kazánon kívül más anyagi kár nem keletkezett. — Rossz rágondolni, mi történt volna, ha ez a robbanás a tízperces szünetben következik be — mondja Matula Pálné iskolaigazgató —, a diákokat ugyanis a műhely előtt szoktuk sorakoztatni. Ennek a hatalmas üvegablakai most szilánkokban hevernek szanaszét. Csak szakértők bevonásával lehet megállapítani, hogy használható-e a robbanás után a másik két kazán, s folytatható-e a tanítás az épületben, amelyet alaposan megtépázott a detonáció. Az esti órákban érdeklődtünk a Ceglédi Kórházban Megyés János állapota felől. A baleseti osztá’y ügyeletese, dr. Füle László elmondta, hogy a fűtő másod- és harmadfokú égési sérüléseket, zúzódásokat szenvedett. Állapota kielégítő. A rendőrség szakértők bevonásával megkezdte a vizsgálatot. A fejleményekről és a sérült állapotáról tájékoztatjuk majd olvasóinkat. M. K.
