Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-08 / 5. szám
Városszépítők köre A megújulás feltételei Jobb sorsra érdemes a gödöllői városszépítök köre. Amikor országszerte terebélyesedik' a mozgalom, nálunk mintha lohadna a kezdeti lelkesedés, mintha szunnyadna a tenniakarás szelleme. Az összejövetelek létszáma az első év végére alaposan megcsappant. Már-már felremlik a városszerető emberekben a sötét gondolat: megszégyenül-e végül is Gödöllő? Ilyen baljós feltételezésekre sajnos a múlt is szolgáltat okot: a teljes közömbösség miatt elhaltak a közérdekű fórumok, a hivatalból összehívott első városfejlesztési próbálkozást pedig a bürokrácia nyelte el. Mi lesz a sorsa a mostani társadalmi kezdeményezésnek? Mi oikozza a megtorpanást, hisz a mozgalmat a szükség hozta létre, és a szükség indokolja fennmaradását is? Partnerek Szervezettség híján nem érlelődött konkrét céllá a sok értékes gondolat és elképzelés. Szükség van egyeztető és ösz- szefogó vezetésre, szükség van a tagság bizalmát élvező személyes tekintéllyel és iirányí- tóképességgel rendelkező kreatív szellemű vezetőkre. A kör csak akkor működhet a közérdeknek megfelelően, ha szoros együttműködést alakít ki a városi tanácsosai A kör elképzeléseit és javaslatait csak olyan vezető képes közvetíteni, aki maga mögött tudhatja a tagság egészének az egyetértését, és akit a tanács partnerként elfogad. Jó lenne ismerni, hogy másutt milyen formában és eredményességgel nyilvánul ez meg? Talán az lehetne a jó együttműködés biztosítéka, ha a szűkebb vezetésnek (elnök és legfeljebb két tag közül az egyik) nem hivatalból kirendelt, de személyében lokálpatrióta tanácsi dolgozó lenne, aki ismeri a tanácsi elképzeléseket és terveket, de ismeri az adott lehetőségeket és igényeket is. Hiányosság, hogy lényegében nem történt szervezett tágtobörzás, a megalakulást nem támogatta megfelelő propaganda. Sokan nem is tudnak a mozgalom létezéséről, hisz — sajnos — a helyi laphoz is kevesen jutnak hozzá. Nem szabad elfogadni azt a visszahúzódó felfogást, hogy Gödöllőn nem lehet a társadalmat aktivizálni, de nem is szabad megengedni, hogy a főváros árnyékában alvóvárossá szen- derüljön. Az egyetem és a művelődési központ szellemi kisugárzása mellett a város fejlődését erőteljes társadalmi mozgalommal kell támogatni. A város teljes társadalmi spektrumát be kellene vonni aktív és pártoló tagként. Nem elegendő az, ha csak egyéni tagjai vannak a körnek, vállalati és üzemi közösségek is tartozzanak hozzá. Ehhez például a kör vezetőségének fel kellene kérni az egyetem vezetőségét a mozgalom nárto- lására, szellemi és anyagi támogatására. Fel kellene keresnie és a kör céljairól elbeszélgetnie az üzemek és intézetek vezetőivel, műszakijaival és minden más dolgozójával. Megbeszélést kellene kezdeményeznie a körzeti tanácstagokkal a közérdekű együttműködésről, minden bizonnyal hasznos munkakapcsolat létesülhetne a város pedagóguskarával, ők lelkesíteni tudnák a tahulóifjúságot is. A közterületi rend, a városkép megőrzésére kapcsolatot ikell ápolni a közművek vezetőivel és dolgozóival. Az újjáalakult vezetőségnek első teendője lehetne, hogy városunkban a növényvilág elméleti és gyakorlati művelőit; az egyetemet (botanikus kertje és parkgondozó részlege van), az erdőgazdaságot, az Erdészeti Tudományos Kutató Intézetet, az egyetemi tangazdaságot, a termelőszövetkezetet, az imcsői faipari üzemet felkérni egységes és egyeztetett terv alapján a városi parkok gondozásaira. Nyilvánosság A köri összejöveteleket mindenki számára nyitottá kell tenni. A megjelenésre — már csak ösztönzésként is — írásbeli meghívóval, esetemként tájékoztatóval, kellene a tagságot, minden üzemet és intézetet, sőt minden olyan személyt, aki a mozgalomnak pártoló tagja vagy azzá válhat. meghívni. Az adminisztrációs költség ettől nem riaszthat vissza, kézbesítésre a tanulóifjúság szívesen vállalkozna. Szükség van erőteljes propagandára, sajtónyilvánosságra, közösségi és egyéni vállalások és eredmények közlésére. A Gödöllői Hírlap már eddig is széles körű nyilvánossággal pártolta a kör működését. A körön belül kellene propagandarészleget szervezni, amely a sajtót megfelelő híranyaggal látná el. Minden városát szerető ember azt reméli, hogy az átmeneti megtorpanás^ megújulás. eredményes társadalmi munka váltja fel. Szakonyi Dezső A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM 1985. JANUÄR 8., KEDD Átlagon felüli intenzitás, minőség Még a szilietek sem egyformák Az elmúlt hónapokban ifjúsági parlamentek sorának munkájáról számoltunk be lapunkban. Nem volt könnyű válogatni jegyzeteinkből, hiszen — hol másutt, ha nem itt — ezeken a fórumokon szó eshetett mindarról, ami a fiatalokat érdekli a munkahelyeken, iskolákban. A jegyzetek újbóli elolvasása és összevetése ugyancsak megér egy cikket. A krónikás kivételes helyzetben van, mert bárhol is jár, mindenütt külső szemlélő. Míg a hozzászólók többsége a körön belül van, a vendég összehasonlítani is tud. Elgondolkozni például azon, hogy a Ganz Árammérőgyár vállalati ifjúsági parlamentjén mindenki természetesnek tekintette azt, hogy az ifjúságpolitikai intézkedési terv kimondja: a pályakezdő szakemberek részére a vállalathoz való kötődés érdekében pályakezdési támogatást kell adni. A kollektív szerződés értelmében gép-szmérnök es közgazdász részérí 20 ezer, üzem- gazdé és üzemmérnök részére 15 ezer, egyéb egyetemet végzettek számára, 10 ezer, egyéb főiskolát végzetteknek 8 ezer, szakmunkásoknak 4 ezer forint fizethető. Ahcl elismerik A dolog egyik oldala az, hogy a vállalat így igyekszik magas tudású szakembereket magához vonzani. Nyilvánvaló gazdasági érdeke fűződik ehhez, hiszen különben nem csinálná. A másik az, hogy nagyon sok pályakezdő másutt nem kap semmit sem, pedig nincs kizárva, hogy legalább olyan képzett, mint ganzos társa. Azonos szakmabelieknél ez levezethető abból is, hogy az Árammérőgyár még mindig az ipari alágazat legjobb vállalatai közé tartozik, mint ahogy a vasasszakszervezet képviselője mondta. Sok más szakmát tanult fiatal viszont sehol sem reménykedhet hasonló elismerésben, s mindezt kedveszegetten olvassa. Ez az elismerés pedig jogos, mégha lényegében csak a ta- nuiás elismerése is. Már jelez valamilyen szemléletváltozást az, hogy a diplomás első munkahelye ezt megteszi. Miközben még most sem számítanak a munkaviszonyba a felsőfokú iskolákban eltöltött évek. A vállalatok saját ügye eldönteni, mennyit adnak a pályakezdőknek. A lényeg mégis a teljesítmény, és annak a megszámítása. Az Ipari Műszergyár is él a pályakezdők belépési támogatásával. Az egyik fiatal meg is jegyezte, ezt visszamenőleg is megadhatnák. Az IMI más Vállalatokkal együttműködve ugyanis olyan termékeket is gyártásba vesz, melyek árában hatvan százalék a szellemi munka fizetsége. Érdak nélkül? A pénz a parlamentek egyik legfontosabb témája volt. A gazdasági munkaközösségekről elhangzott, hogy azokban lényegében a munkaerő szabadpiaci árát fizetik meg, n.< és a szabad idő árát. Az is igaz, hogy a gmk-k általát» » kiválasztás alapján, veszik fel a tagokat, s ez i$ oka an.iak, hogy ott az átlagon felüli a munka intenzitása és minősége. Igen, de a több pénznek ára van, megszűnik a szóra- Kozás, a színházba járás lehetősége, hangzott ei. Ennek a kijelentésnek is volt visszhangja: a másiknak pedig nincs is meg a lehetősége. Mindezek után, azt hiszem, kicsit elavult volt az a kérdésfeltevés, hogy vajon kialakult-e a gyárban — esetünkben a gödöllői nagyüzemben —, a második vonal, a gyáralapítókat felváltani képes fiatalabb gárda, melynek tagjai Évszázadok farsangja Vadnyidból készült paprikás A farsang ünnep- és szokásköre évszázadok óta vidámítja január és február korán sötétségbe boruló napjait. A vidámság, a móka időszaka január 6-ával kezdődött, és hamvazószerdán fejeződött be, amikor reánk köszöntött a húsvétot előkészítő negyvennapos böjt, ám addig volt ideje mindenkinek, hogy kedve szerint szórakozzon vagy éppen házasodjon, mivel az egyház az adventben — a karácsonyt megelőző időszakban — és a nagyböjtben egyaránt tilalmazta a házasodási A farsang lett hát a lakodalmak egyik kedvelt időszaka is. Gyerekeknek mákos A valamikori farsangok bá- - ját elsősorban az adta, hogy ebben a két hónapban ráértek az emberok. Két-három rokoncsalád összebeszélt, hogy együtt mennek farsangolni, közösen keresték fel az atya- fisághoz tartozó negyedik családot. Természetesen nem váratlanul történt az érkezésük, hiszen a vendég fogad óknak ■meg kellett tenniük a szükséges előkészületeket. A háziak takarítottak. rendezkedtek, még a szomszédból is hoztak ülőalkalmatosságot, hogv min- , den érkezőnek jusson hely. A kora délelőtti órákban érkeztek a farsangolók, ekkorra a ház asszonya feltette a tűzhelyre az ebédet. Általában kolbászt és oldalast sütöttek, jó bő lével, amihez puha kenyeret, meg savanyúságot kínáltak. A második fogás rétes volt, esetleg pamipuska. A gyerekek ugyanezt fogyasztották, de ők csemegének kaptak mákfos kukoricát, máshol sült tököt. Legény istállóban A felnőttek reggel mézies pálinkát ittak, napközben cukros, fahéjas, erős paprikával vadított forralt bort. De mivel a falusi ember soha nem ismerte a tétlenséget, a farsangolás napján is dolgoztak az asszonyok. A legtöbben fontak. Vitték magukkal a gu- zsalyt. a kócot, az oirsót. akinek volt az a rokkáját sem hagyta otthon. Az eladósorban levő lányok zsebkendőket hímeztek, melyeket az esküvőjükön közeli rokonaiknak ajándékoztak. A férfiak ezt az időt pincézéssel töltötték. A szőlőhegyi vagy a hegy alatti pincék nemcsak bort őriztek, de akadt azokban egy-két szál füstölt kolbász. sza.kajtónyi dió. s kínálta magát a fagyos szalonna is. Ha szerencséjük volt, akkor vadnyúlból készítettek paprikást. de ehhez az kellett, hogy az előző éjjel kihelyezett hurok megfogja az élelmet kereső állatot. A legényeknek az istálló maradt. Kártyázásra, álmodozásra, tervezgetésre. Így jártak január-február hónapokban egymáshoz a rokonok. komák, gyerekkori cimborák. Igazi nagy mulatságot, vigalmat csak a farsang végén, az utolsó három napban, farsangfarkának idején rendeztek. Ez az idő az asszonyoknak dológtiltó volt. Sütni, főzni, vendéget fogadni, ez volt a kötelességük. Az előkészületek már kövércsütörto- kön megkezdődtek. Sonkát, kocsonyát főztek, fánkot sütöttek. Készülődtek a legények is. Megválasztották a legénybírókat, akik a háromnapos vigalomról gondoskodtak. Megegyeztek a koc.smárossal, megfogadták a rezesbandát, s elosztották egymás között: ki, mikor látja vendégül a muzsikusokat. Fenyegetett fa Farsang valamelyik délutánján megszólalt a zene, és kezdetét vette a farsangi mulatság. Vasárnap és hétfő a fiataloké volt, de húshagyóked- den, amikor a vidámság tetőzött, már a nős emberek is megjelentek a bálban. Ez a nap egyébként gonoszűző, ter- mcsvarázsló nap is volt. Ekkor morzsolták le a vetnivaló kukoricát, hajnalban megfenyegették a gyümölcsfákat. hogy ha nem hoznak bő termést, egy év múlva kiirtják őket. Amikor elérkezett a húshagyókedd éjfele, a községi bíró is beköszöntött, s botjával megverte a táncterem mester- gerendáját, ezzel jelezve, hogy vége a mulatságnak, megjött a böjt. Hamvazószerdán került sor a tél eltemetésére, a templomi hamvazkodásra. Nappal csendes volt a falu. A lányok örültek, hogj» csizmájukat három áttáncolt nap után lehúzhatják a lábukról. Az asszonyok megbeszélték, kinek sikerült a farsangi pár- választás. Vidám éra Este újra felcsendült a legények nótázása. A falu kocs- márosa — ahol a farsangi mulatságot rendezték —, a költségek elszámolása után áldomáson látta vendégül a fiatalokait. Ugratták azt a legényt, aki a farsangi mulatságban nem választott»1 párt magának: Árpakenyér, zablepény / Mér maradtál vén legény? Január, február. A farsang két hónapja. Biztos lesznek próbálkozások a régi szokások felelevenítésére. Lesznek ezeknek az eseményeknek szervezői is. Ahhoz viszont, hogy rokonok, barátok együtt töltsenek néhány vidám órát, hogy szót értsenek, gondolatokat cseréljenek a világ, a haza. a lakóhely soráról, életéről. nin'-s szükség külön segítségre. Csak időt kéne rá szakítani. Elhihetik. hogv megéri. Fercsik Mihály anyagi érdek nélkül is elkötelezettjei a cégnek. A vezetők munkáját miért ne kellene megfizetni? Az , egyik parlament ilyen, a másik olyan. Az egyiken azért kell szüneteket tartani, mert fárad az agy a sok hozzászólástól, a munkától. A másikon azért, hogy ne legyen túl rövid, hátha mégiscsak feltesz valaki végre egy vitanyitó kérdést. Kevéssé találó az a megjegyzés, hogy nehéz az érdeklődés nélküli fiatalokkal foglalkozni. Amíg a fiatalok ugyanis azt látják, hogy az idősebbek nem teszik meg a felszólalásaikat, ők sem cselekednek másként. Hétköznapi viták Kevesen vállalják az érdek- képviseletet. Hiányoznak a tizenévesek, de 25 év alattiakat is ritkán látni a fórumokon. Az okok után most a következményekről. A Ganz Árammérőgyárban hangzott el: — Ne elégedjünk meg azzal, hogy csak itt, a •parlamenten beszélünk. Nagyapám 1600 forintos nyugdíjából él. Ö már sehová sem mehet többet kérni. Nincs fóruma. Éppen ezért fontos, hogy mi hétköznap is vitatkozzunk, hogy lehetne jobban! Különben mi ,is így mehetünk nyugdíjba. Balázs Gusztáv MTESZ Munkaváüalás Az MTESZ gödöllői területi szervezete is vállal megbízásos munkákat. Tavaly például a városfejlesztés mérnöki feladatainak megoldásában vettek részt, s elkészítették a strand beruházási terveit. Szeretnék kidolgozni Gödöllő optimális autóbuszközlekedési hálózatát, és a hőközpontok energiatakarékos összekapcsolását. Részt vállalnak a városi számítóközpont létrehozásában, amely a művelődési központban fog működni. A pénzeszközök egy részével már rendelkeznek. Elképzeléseik szerint a számítóközpontban állandó szakmai klub fog működni, amely a továbbképzést, a köziművelődést és a tájékoztatást szolgálná. További tervük a gödöllői innovációs napok megrendezése. Ettől a műszaki és természettudományi értelmiségiek vállalkozási lehetőségeinek a bővülését remélik. A nap programja , Gödöllő, művelődési ház: Játszókörök a napköziben: törtéhetalkotás helyszínre, zacskóbáb készítése, népi hagyomány, újévi szokások, játékok és dalok, fényképek készítése egymásról, 14 órától. Művelődéstörténeti játszóház 5. osztályosoknak, 15 órakor. Veress Péter erdélyi fényképész kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Megtalálni és ártalmatlanná tenni. Színes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor! Lady Chatterley szeretője. Színes, szinkronizált francia— angol film. 6 és 8 órakor. 18 éven felülieknek l Vegyesipari Szövetkezet Jókból lehetnek fodrászok Vizsgázók, maguk hozta modellel Szünnap volt szombat és vasárnap, mégis benépesült a Vegyesipari Szövetkezet fodrászrészlegének valamennyi munkahelye a Dózsa György út 2. szám alatt. Fodrász szakmunkástanulók érkeztek kísérettel, szülőkkel, oktatókkal, mesterekkel és rokonokkal. Évente két alkalommal, januárban és júniusban . tesznek •szintvizsgát, azaz mutatják meg, mennyit sajátítottak már el a szakma gyakorlati tudományából. Nemcsak a vizsgadrukkot hozták magukkal, hanem a modelleket is. Nagyné Darabás Judit matematikát.':: árral, a harmadéves fodrásztanulók osztályfőnökével beszélgetve megtudtuk, hogy az első januári hétvégén a harmadikosok vizsgáznak, a következőn a másodikosok, majd végül az elsősök. A gödöllői szakmunkástanulók mellett szentendrei, érdi és Észak- Pest megyei diákok is itt vizsgáznak. A gyakorlatot kisiparosoknál vagy szövetkezetekben szerzik meg. Költemények A beszélgetés közben is figyelemmel kísértük a fiatalok munkáját, akiknek kezei alatt egymás után születtek a szebbnél szebb frizurák, valóságos költeményei a mesterségnek, s természetesen a legújabb divat szerintiek. Ezek az idén végző tanulók igen nagy szakmai felkészültségről tettek bizonyságot! A vizsgáztatók Liscsinszky Istvánné kisiparos és Darsi Mária szakoktató voltak. A Vegyesipari Szövetkezet megbízottja, a házigazda szerepét betöltő Gyöngyösi Ferenc fodrász is figyelmesen nézte a fiatalok munkáját. Gyöngyösi 37 éve dolgozik a szakmában, s ő is elégedetten és elismeréssel nyilatkozott. A gödöllőiekről el kell mondanunk, hogy a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában tanulnak. A rendelkezésükre álló helyiségek egyikében fodrászatot alakítottak ki és rendeztek be Édlmaycr Antalné, Darsi Mária és Nagyné Barsi Judit szervező munkájának köszönhetően. Fontes segítséget kaptak Keményffy Róberttól a belső szerelésekhez. Az így létrehívott mini gyakorló fodrászatban v a tanulók tanáraik és az intézet többi dolgozójának frizuráját készítik el. Nagyszerű lehetőség pz a házon belül való gyakorlásra a szakoktatók irányítása melleti. Hosszabb a női Parádi Lajos, a KIOSZ- alapszervezet ipari tanuló felelőse lassan már három évtizede foglalkozik a tanoncokkal. Elmondta, hogy a hat vizsganapon százhárom tanuló ad számot felkészültségéről, valamennyiről minősítést és jegyzőkönyvet készítenek. Ezekben a hetekben még tíz más szakmában is vizsgáznak fiatalok. Visszatérve a fodrászathoz, a tavalyi beiskolázásnál emelkedett a szakot választók száma. Ma már nincs külön férfi és női fodrász. Két félévig tanulják a férfifodrászatot és négyig a nőitr A jövőben nehezebb lesz fodrásztanulónak elhelyezkedni, mert csakis legalább négves iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők jöhetnek számításba. Váltóénak az idők, az emberek is igényesebbek az iránt, hogy mit és hogyan hordanak a fejükön. A munkát végzők és nézők gyűrűiből azzal a gondolattal távoztunk, hogy egyelőre biztos az utánnótlás ebben a szolgáltatási ágazatban. Csiba József ISSN 0133—1957 (Säeceüöl Hírtop'
