Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

VAGI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM 1035. JANUÁR 7., HÉTFŐ ki aprépénzes munka is fontos Beteg masinák orvosai Egyes szolgáltatások hiányát akkor érezzük legin­kább, mikor valamilyen ok miatt megszűnnek, kima­radnak. Elalszik a villany, szivárog, a gáz, zárba tört a kulcs. 1950-ben, a szállítás, a hírközlés, továbbá a nem anyagi és adminisztratív szolgáltatások területén, az ak­tív keresők 35 százaléka dolgozott. Ez az arány 1975-re 33 százalékra emelkedett. Szolgáltatás — Köztudott, hogy a szol­gáltatás nem tartozik a magas „nyereséges” tevékenységek közé — mondja Kárpáti Ka­mill, a Kemence! Vegyesipari Szövetkezet váci telepének ve­zetője. — Tudom, most az a kérdés következne, akkor miért csináljuk? Egyszerű; mert szükséges. Ezenkívül, mint a nevünk is erre utal, vegyesipari munkát folyta­tunk, így kompenzálható az esetleges kisebb nyereség. Mű­ködésünk két nagyobb terüle­te a személyi (fodrász, kozme­tika, divatáru) és a lakossági szolgáltatás (híradástechnikai, háztartási és mezőgazdasági kisgépek, valamint a motor- kerékpárok javítása). Ha a nagyságrehdet tekintjük, a szö­vetkezet évi 21 millió forint termelési értékéből a szaksze- relőüpar (épületgépészeti te­vékenység) körülbelül 13 mil­liót termel, a többit ez az ága­zat. — Tulajdonképpen az épü­letgépészet is szolgáltatás? — Igen, de az már nem az igazi klasszikus értelemben, tehát azt inkább építőiparhoz sorolhatjuk. Időközben bekapcsolódik a beszélgetésbe Csábi Tibor, aki a szolgáltató részlegek vezető­je. — A váci telepünkön, min­denkit beleszámítva hetvenen dolgozunk. Munkaterületünk kiterjed azonban a volt váci járás egész területére. — Hogy lehet ezt szervezet­ten megoldani? Túrakocsik — No nem annyira kompli­kált, mint első pillanatban lát­szik. A városi megrendeléseket helyben vesszük fel. Vidéken postaládákat helyeztünk el, amelyekből a hetenként rend­szeresen közlekedő „túrajára­taink” kiveszik a címeket és felkeresik a bejelentőket. Ott azután eldöntik, hogy a kérdé­ses gépet a helyszínen meg tud- Jak-e javítani, vagy be kell szállítani ide a telepre. — És ki szállítja be? — Ha garanciális munkáról van szó, a túrakocsi. Ha nem garanciális a munka, akkora tulajdonos, de szükség esetén mi is behozzuk. — Mit jelent ebben az eset­ben a „garanciális munka"? — Hat partnerré! kötöttünk szerződést. így az Orion, Vi­Évzáró isépfrontkrénika Az 1984-es éV utolsó, nép­front vonatkozású eseményei­ről kértünk tájékoztatást Ist­ván Kálmántól, a HNF Vác városi Bizottságának titkárá­tól. A lapunkban már ismer­tetett bizottsági ülést köve­tően decemberben elnökségi ülést tartottak, melyen részt vettek a körzeti bizottságok és a munkabizottságok vezetői is. Kedvezően ítéli meg a közvélemény a város fel- szabadulásának 40. évfor­dulójára rendezett em­léknapokat. A megye és a város négy évtizedes történetét bemutató kiál­lítás, a hálastaféta, a ko­szorúzás, az emlékiinncp- ség méltó megemlékezés volt az évfordulóról. A népfront jelentős munkát végzett a 40 év — 40 kérdés nevű, városi felszabadulási vetélkedő szervezésében. Az üzemi, intézményi ver­senyeken mintegy 60—65, az öt területen megrendezett kö­zépdöntőben 32, a városi dön­tőben 10 csapat vett részt. A ártalmas és jól megszervezett döntőt a Forte gyár csapata nyerte. Második a Vízmű, har­madik a Híradástechnikai Anyagok Gyára csoportja lett. A helyezették oklevet és ér­tékes vásárlási utalványokat, a résztvevő csapatok emlék­lapot és könyvjutalmat kap­tak. Az év utolsó hónapjában a párt, a tanács, valamint a művelődési központ együtt­működésével megbeszélést tar­tottak a városban és a Vác környékén élő képzőművészek­kel. A több órás eszmecsere hasznos volt valamennyi részt­vevő számára. Letkésen a népfrontbizott­ság megvitatta a község kul­turális tevékenységét. Ugyan­ott szavalóversenyt rendeztek felszabadulásuk 40. évfordu­lója kapcsán. Csőváron hely­történeti kiállítással és rajz­versennyel emlékeztek az év­fordulóra. Sokszorosították a község négy évtizedes fejlő­dését s a honismereti össze­foglalót szétosztották a lakók között. Nagy sikere volt Vácott egyes árucikkek 40 száza­lékkal csökkentett áron történt értékesítésének. Ugyanakkor többen kér­ték a népfrontbizottságot: módosítsák egyes boltok nyitvatartási Idejét. A gazdabolt csak délután fél 4-ig tart nyitva; a Földvári tériek javasolták, hogy az ot­tani Patyolat-fiók va'ameny- nyi munkanapon hat-hat órát tartson nyitva. Sokan panasz­kodtak a közvilágításra. A Petrásovíts utcában hónapok óta. a Deákvári főút, a Gom- bási út környékén napok óta nem égnek a közúti lámpák. P. R. Értékes tárgynyeremények A* 1984. évi Skála-nyeremények húzásánál a tíz főnyeremény egyi­ke városunkba jutott. Fuchs Ká­roly, Vác, Sas utca 1. szám alatti lakos kétszemélyes, 17 napos ju­goszláv tengerparti üdülést nyert, főszezonban az 1 577 9C6-os szel­vénnyel. A váci Naszály Aruház szelvé­nyei közül az alábbi húszra jutott tárg vnv*íremény: , - 7 875 239 (elektromos borotva) — 7 889 263 (Siemens lásrádió) — 675 590 CS 5 277 368 (kávéőrlő) — 7 875 848 és 11 162 023 (elektromos bajszári tó) — 1 069 607 (elektromos hajsütővas) — 7 887 736 (vasaló) — 4 38 5 242 (füszcrtartó-garnltúra) — 7 887 735 (boroskészlet) — 7 413 593 (magyaros abrosz) — 5 277 330 (in­diai tálca) — 8 (26 »62 (faragott faíá!) — 5 272 897 (kerámiakancsó) — 7 413 393 (vlrágtálra és -váza) — 5 553 403 (fali díszfái) — 4 830 825 (uzsonnikészleí) — 5 278 098 (ke­rámia likőröskészlct) — 4 833 844 (kerámiadisztűl) és 5 026 125 (virág­tál). A nvertes szelvények január 31- Ig válthatók be a Naszály Aru- ■ házban. deotom, Ramovill, Hermész és Mobil vállalatokkal, szövetke­zetekkel. Termékeik garanciá­lis szervizéit mi végezzük. — Gondolom, munka van bőven? — Iparkodnunk kell, hogy a kitűzött tervünket teljesíte­ni tudjuk. Eddig még mindig sikerült. Ezzel a mondattal zártuk a beszélgetést. Gondolom, azok, akik ilyen „aprópénzű” mun­kákból élnek, különös gonddal vigyáznak arra, hogy megren­delőik elégedettek legyenek, hiszen ez mind a szolgáltató, mind a vevő közös érdeke. No meg így kívánja ezt a tisztes­ség is. Radányi Lajos Elsőként kapta a Mathejka János-díjat Akit „épít® entstielt’ neveznek Az igazgatói munka más.. MINDEN ÉV decemberében kitüntetik a legérdemesebb pedagógusokat is. A Mathejka János-díjat, a járások meg­szűnése után tavaly először, vi­déki pedagógusok is meg­kaphatták. Kiemelkedő szak­mait társadalmi és szaicszer- vezeti munkája elismerése­ként a vámosmikolai általános iskola igazgatója, Tóth Lajos részesült elsőként ebben az elismerésben. Kisalföldi pedagóguscsalád­ból származik. Győrben vé­gezte a középiskolát, majd Budapesten szerzett/-. tanári diplomát kémia-biológia sza­kon. Pályája első állomása 1946-ban Nógrádmegyer volt. Miért zsírosak a sertések? Zsírosok a háztáji udvarok­ban hizlalt sértések. Régóta mondogatják ezt a húsipari szakemberek, ám mostanáig alig taí.ek valamit a megvál­toztatásáért. Januártól ■ meg­törik a jég, s anyagilag • is ösztönzik a kistermelőket a húsminőség javítására. Egy forint minőségi felárat fizet kilogrammonként az ipar a kistermelőnek a fehér hús­sertések értékesítéséért. A „tarka” sertések ára sem lesz a korábbinál alacsonyabb, de a tiszta „fehér” állatokért, amelyek a jobb húsminősé­get hordozzák, többet kaipnak a hizlalók. A hír mindenképpen örven­detes a kistermelőknek, ám az ösztönzés nemcsak nekik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának el­ismerése, szorgalmuk támoga­tása, hiszen meghatározó sze­repük van a hazai sertéstartás­ban. Tavalyelőtt 5,1 millió ser­tést értékesítettek, a nagy­üzemek pedig csak 4,7 mil­liót. A kistermelők nélkül te­hát több mint felére csappan­na a sertéstartás az ország­ban. Ez semmiképpen nem lenne kedvező az ország­nak, hiszen a hústermelés exportérdekeltségű ágazat, s a külpiaci egyensúly javítá­sának egyik fontos eleme. Nem kérdezik Az exportban való érde­keltség azonban feltételezi, hogy a hazai termelők is ér­dekeltek legyenek a húsmi­nőség javításában. S ezt érez­niük kell a kistermelőknek is, hiszen a külpiacon senki nem kérdezi, hogy a sertést a ház­tájiban vagy a nagyüzemben hizlalták. Ott az egyöntetűen jó minőséget követelik fneg, s a magyar exportőröknek eh­hez kell alkalmazkodniuk. Ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha már a termelők is gondol­nak a piacra, s a sertéseket úgy tartják, takairmányozzák, hogy azok feldolgozás után feleljenek meg a vásárló kö­vetelményeinek. De nem kell elhagyni az ország határát sem ahhoz, hogy a túlságosan zsíros ser­tésre panaszkodjon a vásárló. A hús itthon is megdrágult az elmúlt esztendőkben, tehát a hazai fogyasztók is joggail kí­vánják meg. hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Nőm volt érdekük Elsőként valóban a sertés­tartók tehetnek azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlók, s kelendőek legye­nek a magyar húskészítmé­nyek a világpiacon. A fel­dolgozásnál ugyan lefaragha­tó a hizlalás hátrányainak egy része, de ezt csak a gyártás gazdaságosságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalatok szerint az el­ső osztályú sertéseken mintegy 10—12 kilogrammal több szín­hús van, mint a negyedosz- tályúakon, s ezt a különbsé­get kétszer is érzékelik a vál­lalatok a pénztárukban. A kistermelők persze mit sem törődtek idáig a húsipar bánatával, ők saját helyzetü­kön igyekeztek javítani. A felvásárlási ár álcát ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasznuk, ha ol­csóbban hizlalnak. Ezért ol­csóbb takarmányozási mód­szereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy lassabban híznak az ál­latok, s jobban zsírosodnak, így is annyi pénzt kaptak ki­logrammonként állataikért, mintha intenzíven, s -drágáb­ban hizlalták volna azokat. Jobb tenyészállatokat A holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kistermelők anyagilag is ér­dekeltek a minőség javításá­ban. A kilogrammonkénti egy­forintos minőségi felár az' el­ső lépcsője ennek. Sokan azonban kétkednek sikerében. Véleményük szerint, nem el­lensúlyozza a költségek növe­kedését, de nem is erre hi­vatott. A minőségi felárat ugyanis a fehér hússertések értékesítéséért fizetik. S ha a vágóhidakra a jövőben való­ban csak fehér sertések ke­rülnek. egységesebb lesz az állomány, s a minőség javu­lásának ez is egyik feltétele. A minőségi felár fizetésével nincs is vége az intézkedések­nek. A húsipari vállalatok folytatják az úgynevezett ko­cakihelyezési akciót, tehát te­nyészállatok értékesítésével is segítik a jobb húsminőségű sertések elterjesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaállatok tartását is kézbe veszik, hi­szen mint az eddigi tapaszta­latok bizonyítják, a kocaki- helytzés önmagában nem le­het eredményes. A kisterme­lők u Ivaréban bizonytalan te- nyészértékü apaállatok van­nak. amelyek további hasz­nosítása csak rontja az állo­mány minőségét. Egy felmé­rés szerint az apaállatoknak mintegy 40 százaléka nem fe­lel meg a követelményeknek. Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szakemberek. Az ösztönzés fo­kozása sem csak rajtuk mú­lik, hiszen először annak anyagi fedezetét kell megte­remteni. Ezt pedig most nem könnyű megtenni, hiszen a világpiaci árak nem ismerik el a hazai törekvéseket. V. F. J. Kán.tortanítóként került ide, majd 1952-ben Litkére került igazgatónőik. Nyolc évvel ez­után foglalta el a vámosmi­kolai iskolában az igazgatói széket. Most itt beszélgetünk múltról és jelenről. Súlyos, mackós mozgással foglal helyet, majd kicsit fel­húzott szemöldöke alól moso- lyogva-kérdő, kíváncsian csil­logó szeme. már a számról le­olvasott kérdésre keresi a választ. — Hogy került ilyen mesz- sze szülőhelyétől? — Akkoriban nem volt olyan könnyű elhelyezkedni, mint manapság. A „Közneve­lésből” értesültem a pályázat­ról, amire jelentkeztem. Nyolc fiatal közül engem választot­tak, így aztán Nógrádbam ma­radtam. A további utat már hivatalos áthelyezések irányí­tották. — Mikor került kapcsolatba a szakszervezeti mozgalom­mal? — 1954-ben kaptam az első megbízatásomat, Szécsény já­rásban lettem a pedagógus­szakszervezet bérfelelőse. Ezt a tisztemet a járások változá­sával — szobi, váci —, majd megszűntével a mai napig is megtartottam. x • — Ügy tudom, pártvezető­ségi tag, sőt tanácstagként is végez közéleti munkát. Mind­emellett jut ideje a tanári hi­vatás gyakorlására is? — Nagyon szeretek tanítani és a sok igazgatói elfoglalt­ság mellett igazi felüdülést jelent a gyerekek között len­ni. Sajnos, csak négy órát tu­dok tartani hetenként, de azért nem merül ki ennyiben a tanári munka. A mezőgaz­dasági szakközépiskola leve­:z5 tagozatán is oktatok. Itt­icm óta már 17 osztály jttsigizett le. Ezenkívül a urxista—leninista szakkö- ...piskótában vagyok óraadó tanár. Szeretem a szakmámat, a kémiát pedig különösen. Ezért vállaltam örömmel a kémiamunkaközösség vezeté­sét, amely a továbbképzése­ket szervezi, valamint az új pedagógiai irányelvek nép­szerűsítését, alkaiamazását is igyekszik könnyebbé tenni. Hozzánk tartozik az új tan­könyvek bírálata is. — Csodálkozva hallgatom, amiket fölsorolt. Hogy fér be­le mindez a nap huszonnégy órájába? — Nem könnyein. Minden­esetre a feleségem megértő se­gítsége nélkül elképzelhetet­len lenne. Ö már nyugdíjas, korábban pedig élelmezésve­zető volt. — Van-e egyáltalán szabad ideje? — Jó időbeosztással nagy- néha az is akad. Ilyenkor a méheimmel foglalkozom és az ahhoz nélkülözhetetlen bar- káesmunkákkal. Tíz családot tartok. Ezek Után évente egy­szer, az akácvirágzást köve­tően pergetek. Nagyon szere­tek kirándulni is. Ennek é> hetek évente kétszer, amikor vándortáborba visszük az út­törőket két teljes hétre. Leg­utóbb is száz kilométert gya­logoltunk Tolnától—Bara­nyáig. A következő utunk a Szigetközibe vezet majd, 30 gyerekkel négyen leszünk, pe­dagógusok és szülők. Azt kell hinnem, hogy Tóth Lajos egyszerűen fáradhatat­lan ember. Amit csinál nem nyögve, nehézkesen, hanem könnyedén, azzal a bizonyos mosolygós, de szigorú, le nem vett szemüvege mögül kite­kintő szemekkel teszi. „Épí­tő embernek” is nevezik. Nem véletlenül maradt rajta ez a név, hiszen ahol csak meg­fordult, mindenütt hagyott maga mögött valamit, pályája állomásait jelezve. A vámcs- mikolai új iskolaépület és az ebédlő is az ő aktív szervező közreműködésével társadalmi/ munkában épült. így volt ez a sportpályával is. Litkén a művelődési ház, Nógrádvar- sányban pedig az új iskola őrzi a hírét. A GYEREKEK, az utcán találkozva vele, messziről kö­szönnek neki, s amikor az ud­varon szólítja őket, mint a kiscsibék sereglenek köré. Dudás Zoltán . mini a gyerekek közt lenni. A szerző felvételei a Anyakönyvi hírek Vácott születtek: Kálmán Ervin és Bikles Éva fia Ervin, Dankó Tibor és Leco Kornélia fia Levente, Sári József és Bolla Erzsébet fia Balázs, Vi­da János és Boros Katalin fia János, Bandur Tibor és Bed- nárik Mária leánya Renáta, Bittera Endre és Kiss Ilona fia Bertalan, Gaál Károly és Bogdányi Margit fia Dávid, Kettlet Zoltán és Hiebsch Eli­sabeth leánya Tímea, Bajnok Imre és Muszkalay Anna leá­nya Eszter, Sztregovai Lajos és Diósi Erika leánya Erika, Imre György és Döme Marianna léá- nya Anita, Mészáros György és Kepler ' Erika fia Csongor, Csábi László és Zabari Melin­da leánya Szilvia, Kiss Sándor és Szarvas Zsuzsanna fia Sán­dor, Orbán József és Stefán Ilona leánya Judit. Vácott kötöttek házasságot: Szabó János és Meszesén An­namária, Sárközi Ede és Le- szák Noémi, Tóth János és Zászkaliczki Piroska, Oroszi László és Komolya Tünde, Ko­csis Gábor és Bednárik Anna, Maczák László és Csiák Kata­lin. Vígh Béla és Puporka Er­zsébet, Berki Tibor és Hanzlik Mária, Hricsovinyi István és Szegner Katalin, Pajor Tibor és Matkovics Ilona, Berkó András és Szilasi Mária, Zöldi Sándor és Tóth Jolán, Nofi- czer József és Imre Anikó, Lajos István és Molnár Ildikó, Zelenai Vilmos és Pisák Éva. Vácott hunyt cl: Köves La- josné Sulyánszky Gizella, Vác, Széles Károlyné Bóres Katalin, Verőcemaros, Lantos János, Kemence, Kánai Istvánná Vis- ki Észter, Szokolya, Nábelek Mihályné Katalin Mária, Rád, Holecz Ferencné Kollár Anna, Vác, Kövesdi Dezső, Vámos- mikola. Gál Mihály. Vácrátót, Seier László, Szob. Fábián La­josáé Béli Mária, Vác. Kindlik Ferencné Gyetvan Mária, Vác. ISSN 013J-Í7® (Vád HTlaj*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom