Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

\ A cipész A gyömrői Lakatos- és Szol­gáltató Szövetkezet monori szolgáltatóházában működő ci­pészrészlegében Tóth Ödön évente 6—7 ezer pár cipőt ja­vít meg. Harminchárom éve dolgozik a szakmában, s ebből a legtöbb időt ebben a szövet­kezetben töltötte el Szolgáltatás A Monori Állami Gazdaság szolgáltató ágazatához tarto­zik a 4-es számú főközlekedé­si út melletti személygépkocsi szerviz. A szerviziben közületi és lakossági kocsikat is javí­tanak, előkészítik a jármű­veket a . műszaki vizsgára. Évente több mint 8 ezer ügy­fél keresi fel őket elsősorban magánszemélyek. Tavalyi ter­vük 11 millió forint árbevétel elérése volt, amelyet sikerült teljesíteniük. / Kevesebben, többet Csaknem negyvennel csök­kent a létszám tavaly a Mono­ri Építők Ipari Szövetkezeté­ben. Feladataikat 315 tagú gárdával oldották meg. Az egy dolgozóra jutó átlagkere­set jelentősen emelkedett, az előző évi 59 ezer 7Go forint­ról 67 ezer forintra. Állatok a háztájiból Változatlanul szükséges A sülysápi Tápióvölgye Tér. melöszövetkezet tevékenységé­hez szervesen hozzátartozik a háztáji gazdálkodás. A ház­tájiban főleg sertés- és bika­hizlalással, kisebb mértékben nyúltartással foglalkoznak. Ebben az évben csaknem 1 ezer 800 sertést értékesítettek a kisgazdaságokból. Csökkenő kedv % Minden évben lehetőség van vemhes kocasüldök kihelyezé­sére, amelyet az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat biztosít a termelők részére. Az eredmé­nyes hizlalás alapja, hogy a háztáji körülményekhez alkal- mazlcodó, megfelelő fajta áll­jon rendelkezésre. Űri és Süly­sáp községbe, kérésükre a vállalat tenyészkanokat is ki­helyezett. Már tavaly november elején megkezdték az 1985. évi szer­ződések kötését. Tapasztala­taik szerint csökkenőben van a sertéshizlalási kedv, ennék egyik oka a tápok magas ára, így az emelkedő hizlalási költ­ségek. 1985. első félévében ugyan egy forinttal emelkedik a kilogrammonkénti átvételi ár a tiszta fehér (pigmentmen- tes) sertések esetében, de úgy tűnik, hogy ez sem lesz elég­gé ösztönző a több sertéshús termelésére. Megnövekedőit viszont az érdeklődés a bikahizlalás iránt. Működési körzetük igen kiter­jedt, helyeztek ki növendék­bikákat a volt magykátai, mo­nori, gödöllői járás területére, így Túrára, Sülysápra, Gyöm- rőre, Tápiószecsőre is. 1904-ben a háztájiból értékesített sz&r- vaamarhák száma meghaladja a háromszázat. Az állatok ré­szére nagykereskedelmi áron kapják a gazdák az abrakot, terményt (árpát, búzát, kuko­ricát). Az aszályos időjárás miatt tavaly a kukorica kiadása a kistermelők részére nehézsé­gekbe ütközött, szerződési kö­telezettségeiknek ennek elle­nére eleget tettek. Felhívták az állattartók figyelmét a ku­koricaelszállítás határidejének pontos betartására. Néhányan ezt nem vették komolyon, s e határidőn túl benyújtott igé­nyeket mér nem tudták kielé­gíteni. A jól jövedelmező hizlalás­hoz az szükséges, hogy a vál­lalkozó elsősorban a szálas ta­karmány jelentősebb részét maga termessze meg, esetleg, ha lehetősége nyílik rá, mel­léktermékeket is felhasználjon. A gondok eílsnére Az elmúlt egy-két év nehéz­ségei ellenére a népgazdaság­nak az elkövetkezőkben vál­tozatlanul szüksége lesz a kis­termelők által előállított élő állatokra, mind a belső piac ellátása, mind az exportkéDes ség fenntartása, javítása ér­dekében. M. Zs. Egy hét, két mulasztás Szombati lapunkban megír­tuk, hogy a gyámról előfizetők csak késve — január 2-án — kapták meg az 1984. decem­ber 31-i, szilveszteri Pest me­gyei Hírlapot. A postaépület melletti pa­vilon a múlt héten pénteken is szolgáíltatott meglepetést azoknak, akik a Pest megyei Hírlapot vették meg. A Mono- ri Hírlap helyett, a Dunakeszi Hírlap volt a betét az újság­ban. Mivel az olvasók csak otthon szerezhettek tudomást a „tévedésről”, el tudjuk kép­zelni, milyen jelzőkkel illet­ték a postát. \ Egy héten belül két ilyen mulasztás, felelőtlenség eny­hén szólva is felháborító tisz­teletlenség az olvasókkal szem­ben. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1985. JANUAR 7„ HÉTFŐ Kibővített ülést tártéit a pártbizottság Céiek, igények, erőforrásaink A hét végén kibővített ülést tartott az MSZMP mono­ri városi jogú nagyközségi bizottsága. A tanácskozás na­pirendjén ezúttal is fontos téma szerepelt: a testület ér­tékelte, megvitatta, majd elfogadta a városkörzet 1934. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről előterjesz­tett jelentést, valamint az 1985. évi tennivalókra vonat­kozó határozati javaslatot. Mindkét napirendi pont elő­adója dr. Szászik Károly a pártbizottság első titkára volt. A monori városkörzet ipará­nak, mezőgazdaságának ered­ményeiről, gondjairól, a ke­reskedelmi ellátás helyzetéről, a településfejlesztés megvaló­sított, illetve folyamatos mun­kát adó feladatairól a lapunk szilveszteri számában közölt köszöntőjében részletesen írt a pártbizottság első titkára. Az ipsr tennivalói Mi ezért az alábbiakban a vita után elfogadott idei gaz- daságpolitiliai feladattervet is­mertetjük. (A hozzászólásokra írásainkban folyamatosan visszatérünk.) A körzetünk területén mű­ködő mezőgazdasági és ipari üzemek fő feladata, hogy a Kellemetlen sarok Szardíniás járat JS ellemetlen sarok — **• kellemetlen sorok. Űj — hétfői — rovatcímünk olvastán nyilván sokan fel­szisszennek: mire jó még ez is? Tüskéink eddig sem voltak — mondják — fáj­dalommentesek. Meg egyéb­ként éri ■ az embert elég kellemetlenség hétközben itt-ott... Mit válaszolha­tunk erre? Az injekciók is csípnek, de gyógyítanak. Nekünk is ez a szándé­kunk. „Kellemetlen sar­kunkban” egyébként sem mi kívánunk kellemetlen­kedni. Inkább azoknak a figyelmét akarjuk felhívni, akik talán tudtukon kívül azt teszik, ok nélkül — ne tegyék. Hátha van más megoldás is ... Az első • választás sem célzatos, csak aktuális. Megkeményedett a tél, me­legebben, vastagabban öl­tözünk. A 20. sz. Volán autóbuszainak menetrend­jét — főleg a délutáni, úgynevezett munkásjárato­két — egyébként is meg­lehetősen szorosra tervez­ték Monof és Pánd között, így hát most végképp „passzosakká” váltak ezek az Ikarusok. Az arra járó ingázó olvasóink már ed­dig is többször panaszol­ták: a főtéri pályaudvaron, a MÉZÖGÉP-nél (gépállo­másnál) gyakran lemarad­nak néhányan. a 14.30 és 17.30 között közlekedő já­ratokról Pedig a jty szándék mindenkiben megvan: az utas megdrágult bérletével — ha kényelmetlenebbül is — szeretne hazautazni, a forgalmista szeretné indí­tani, a gépkocsivezető sze­retne indulni. Igenám, de az ajtó nem csukódik. (Pe­dig mesélik, egyszer az üzemigazgató is segített feltolni a lépcsőn szorult embereket.) Az eset, ha nem is jutott el a kuriózumként említett végkifejletig, a múlt hét csütörtökén megismétlődött. Előzőleg a 14.30-kor Pánd- ra induló járatról lemaradt néhány utas a pályaudva­ron, a húsz perc múlva ér­kezett következő autóbusz­ról már beállásakor látni lehetett, hogy túlterhelt. A gépkocsivezetőnek nagyne- hezen mégis sikerült ki­nyitnia az ajtót, s rábeszél­nie az amúgy is összeprése­lődött embereket, hogy hú­zódjanak még összébb. így azután — körülbelül 10 perces huzavonát követően — mégis elindult a szardi- niás járat. A ■MEZÖGÉP-nél is tö­meg állt, köztük édesanya kisgyerekkel. A gépkocsi­vezető mindent megpró­bált: ajtót nyitni, kérni, szinte könyörögni, felszólí­tani. Hiába — nem fért föl senki. Ottmaradtak az utasok a Fáy András Tsz Gomba szélében levő ba­romfitelepénél, a gombai Vár úti megállóban is. Csak Bényén akadt sok le­szálló, onnantól kényelme­sebben utazhattak a ká­vaiak, pándiak. Az inágzók, akik a napi munka végeztével szeretné­nek legalábbis elfogadható körülmények között haza­jutni, persze morgolódtak. Egyikük azzal hűtötte tár­sai indulatait: — Ugyan, mit tehetnénk mi? J?zt én sem tudom. De az az érzésem, nem is nekik, hanem a 20. sz. Vo­lán vezetőinek illene vala­mit tenniük... Vcreszki János A VISZEK sülysápi üzemében évente 4 ezer különféle típusú kis és nagy teljesítményű hegesztflbercndezcst készítenek. Cse- movszki Györgyné, a háromfázisú trafó fojtótekercséből egy műszakban ctven darabot készít a gépen Hancsovszki János felvétele termelés növelésével, a gazdál­kodás jövedelmezősége vei és a versenykepesseg lokozasavai járuljanak hozzá az ország gazdasági egyensúlyának javí­tásához. A feladatok meg Hatá­rozásánál' gondosan tanulmá­nyozni kell az 1985. évi nép- gazdasági terveket, a gazda­ságirányítási rendszer tovább­fejlesztéséből adódó tennivaló­kat. Olyan célokat kell meghatá­rozni, mely számításba veszi az igényeket és az adott terü­let anyagi, szellemi erőforrá­sait. A cselekvési programok összeállításánál a tervek meg­valósításának eszközéül a gaz­dálkodás színvonalának emelé­sét, a szervezettség és a mun­kamorál javítását kell megha­tározni — szögezi le az állás- foglalás. Az ipari üzemek és szövet­keze tek folytassák termelési és belső szerkezetük korszerűsí­tését, tegyenek határozott in­tézkedéseket a veszteséges te­vékenységek visszaszorítására. Az élőmunka termelékenysé­gét a termelést meghaladó mértékben kell növelni. A műszaki-tudományos ered­mények gyakorlati alkalmazá­sának meggyorsításával, vala­mint az üzemek közötti együtt­működések kiszélesítésével elő kell segíteni a jó minőségű, piacképes termékek kifejlesz­tését, gyártását. A tőkés és a szocialista export bővítése mellett nagyobb figyelmet igényelnek az importkiváltásra irányuló törekvések, a belföldi ellátás minőségi követelmé­nyeinek javítása, a szolgáltatá­sok színvonalának emelése. Mezógazdasá*, ellátás A mezőgazdasági üzemek­ben folytatódjon a hozamok növelésére, a ráfordítások mérséklésére, a melléktermé­kek és hulladékok jobb hasz­nosítására irányuló törekvés. A növénytermesztésben to­vábbra is kiemelten kezelendő a gabov.aprogram, anyag- es energiatakarékos technológiák alkalmazása. Javítani kell a takarmánygazdálkodás színvo­nalát, a tömeg- és szálastakar- mány-növények hozamainak növelésével hozzá kell járulni az állattenyésztés gazdaságos­ságának javításához — hang­súlyozza a feladatterv. A kereskedelmi hálózat és a vendéglátóipari egységek kor­szerűsítésével javítani kell a lakossági ellátás színvonalát. Szigorítani kell az árellenőr- zéseket, különös tekintettel a szabadáras termékek körére. _ Településfejlesztés területén a pénzügyi lehetőségeket fi­gyelembe véve folytatni kell az iskolaépítési, lakásépítési programok megvalósítását. Ki­emelten kell foglalkozni a mo­nori Pozsonyi úti lakótelep építésével, a tervezett ütemek határidőre történő befejezésé­vel. A tanácsi szervek segítsék a feladatok megvalósítását, él­jenek fokozott önállóságukkal, a helyi, központi pénzeszkö­zökre, társadalmi összefogásra alapozva valósítsák meg ter­veiket. Foüíikri fühdatok Az MSZMP monori nagy­községi bizottságának határo­zata kimondja: a pártszerveze­tek politikai munkával segít­sék gazdasági céljaink elére-., sét. Az agitáció és a propagan­da segítse elő, hogy a dolgozó tömegek világosan lássák és fegyelmezett munkával támo­gassák törekvéseinket. A kibővített pártbizottság ülésen ezután egyéb aktuális feladatokról tanácskozott a testület. _____________ V. J. Ku lturális program Ecscrcn hétfőn 18 órától filmvetítés — Te rongyos élet Gyomron, 8.39-tól és 15-től logopédiai foglalkozás, 18-tól a kertbarátklub összejövetele előadás a gyógynövényekről régi pénz. érem és bélyeggyűj­tők klubjának foglalkozása. Téli noteszlapok linden! nem takar @1 a hó Tartja magát Tél tábornok, de nekem mégis hiányérzetem van nap mint nap. Régebben, amikor még én is gyerek vol­tam, alig vártuk, hogy szánkó­zásra alkalmas hóréteg lepje be az utakat, azonnal összeáll­tunk, kerestük a dimbes-dom- bos tájakat, ahol kedvünkre siklottunk szinte reggeltől es­tig. Most? Gyömrői körsétánk során, írd és mondd, két szánkót láttunk az úton, azt is egy anyuka, illetve egy apuka húzta, a gyerekek pedig a szánkón ültek. Utam elsőre a Sárkánydombhoz vezetett. Ez vőlt nem is olyan régen a gyömrői gyerekek kedvenc té­li szórakozóhelye. Most senkit sem láttam a domboldalban, pedig még tartott a téli szün­idő, igaz, ez volt az utolsó nap. Lehet, hogy a meleg szabók­ban tanultak az „illetékesek”, készültek a másnapi első órák­ra. Délben a rádió hírül adta, hogy a fővárosban egy mendeí édesanya, Bakó Sándorné né­gyes ikreket szült. Hamar to­vaterjedt a híre, az üzletek­ben, az utcán sokan erről be­széltek. Hiába, nem minden­napi esemény volt ez az űj esztendő első napján. Az édesanya csecsemőgondozó, a férj felszolgáló egy budapesti étteremben. Mellesleg a men- dei labdarúgócsapat egyik erőssége. Tavaly is sok gólt helyezett el az ellenfelek háló­jában. Több mint ’tíz éve ker­geti a labdát ebben a kis csa­patban, klubhűségéről hossza­san lehetne beszélni. Pedig hívták őt nagyobb (szomszé­dos) egyesületek is, de ő ma­radt Mendén. Egy kicsit saj­nálom a rhendei csapatot. Ta­vasszal már bizonyára nem lesz ideje az édesapának ed­zésekre és meccsekre járni. Lesz éppen elég dolga odahaza neki is, ha megérkeznek a négyek... E kis „idegen” kitérő után, végig a Táncsics Mihály utcán folytattuk újévi sétánkat Gyomron. A sporttelep' gyö­nyörű látványt nyújtott, fehér bunda takarta a labdarúgópá­lyát. A kézilabda-játéktérnél levő hátsó kapu, ki tudja, miért, ismét nyitva volt. Az ottani dzsungel kóbor kutyák kedvelt találkahelye, sokan odahordják a házi szemetet, csúffá téve a környezetet. Sze­rencsére, a hó most ellepi a sok limlomot, de mit történik, ha majd elolvad. A gyönyörű utcai kerítés néhány tagját is­meretlen erős emberek már letörték, mi lesz ha megkezdő­dik a tavaszi szezon? A strand jegén vidáman korcsolyázó gyerekekre buk­kantunk. Csak egy kis terüle­ten volt megtisztítva a jég a hótól, de mindenki elfért, aki ^kijött ezen a délutánon. A lá­nyok többen voltak, a fiúk in­kább a hokibottal ütötték a pakkot, kapura lövöldöztek, ne- ha-néha eltalálva egy-egy lá­bat. Ilyenkor fájdalmas sikon- gás hallatszott. Megcsodálhat­tuk a gyönyörű korcsolyacipő­ket, egy édesapa nagy mű­gonddal kötötte fel kislányá­nak a lábára. Egy helyen jó­kora lyuk tátongott a jégen, néha nagyot buggyant a víz ... A strandot is szemmel lát­hatóak voltak a rombolás fél­reérthetetlen jelei. A fából épült stégek egy részét leszed­ték, akárcsak a pihenőpadok deszkáit. Egy bámészkodó megjegyez­te: — Lassan az enyészeté lesz az egész strand, csoda, hogy nyáron még járnak ide füröd­ni. A strandot elhagyva a Stein­metz kapitány utcában öröm­mel vettük szemügyre az újonnan felépült ABC-áruhá- zat. Néhány napon belül meg­történik majd a műszaki át-' adása. Ezzel egyidejűleg meg­szűnik a postával szemben le­vő élelmiszerbolt és hentesüz­let. Néhány évvel ezelőtt, ami­kor bezárták a gyömrői mo­zit, még arról volt szó, hogy új épül majd a helyén. Azóta a vetítéseket a helyi Petőfi Sándor Művelődési Házban tartják, «általában kevés néző előtt. Hiába, a mozinak külön varázsa volt Gyomron is. A volt moziépület állaga roha­mosan romlik, ajtajai tárva- nyitva, az ablakok nagyobb részét már ellonták. Siralmas látvány a főutcában ez az épü­let. Vajon mikor bontják le7 Mert már nagyon megérett rá. Az állomás környéke csen­des. A fővárosból érkezők sie­tős léptekkel haladnak a helyi busz felé Ez a járat a temető felé közlekedik. Közben kí­gyóinak a fények az utcákon, lassan véget ér a nap. • G. J. fIPSN 0U3-2651 (Monori Hirtiip) Föltétekercsslí a trafókhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom