Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-07 / 4. szám
4 ’■&£íiian 1985. JANUÁR 7., HÉTFŐ Ausztrál kórus Gödöllőn Harangzúgás nyári verőfényben A zenebarátok közül bizonyára sokan megfigyelték már, hogy manapság ritkán alakul ki olyan spontán és közvetlen kapcsolat az emberek között, mint koncerten. Teljesen mindegy, hogy az előadók velünk egy városban élnek, vagy a világ másik sarkából érkeztek, a zene összehozza az embereket, Ez a gondolat motoszkált a fejemben szombat este, amíg a gödöllői művelődési központ előadótermében a délausztráliai Adelaide városka Pembroke leánykórusának műsorát hallgattam. Nálunk első ízben mutatkozott be ez a vonzóan fiatal, mindössze 13—17 éves lányokból álló, és kitűnő kvalitású szólistákat fölvonultató együttes. Nevük a világban sokfelé ismerősen csqng. Talán a színvonal jelölője lehet, hogy két alkalommal is — 1979-ben Sapporóban és 1981-ben Tokióban —részt vettek a Nemzetközi Kodály Társaság szimpozion- ján. Dél csillaga Ausztrália messze van, de bizonyára hallani lógunk, meg a ma 14 éves muzsikus-csillagról Adele Anthonyról. J. S. Bach e-moLl partitájának részleteit adta elő többek között. Az abszolút művészi technikát igénylő, „tipikusan nehéz” darab ugyan nem volt minden pontján egyértelműen megoldott, de annál sodróbb, magával ragadó volt az értelmezés, az átélés. Magyarul: a tartalom. Ez a kis* csodalény kettő és fél éves korában kezdett el hegedülni tanulni. Azért írom betűvel, hogy ne tűnhessen félreértésnek a bámulatosan korai életkor. Háromévesen már az egyik legrangosabb angol, pontosabban skóciai zenei verseny, az Eisteddfod győztese. Honnan tudja mindezt a szépséget és szenvedést ez a tizennégy éves — ha a szemem nem csal, ausztráliai bennszülött — maori kislány? Honnan? De nem is ez a lényeg Hárem az, hogy átéli a titkokat és átadja nekünk az élményt. A kamarateremnyi, de annál lelkesebb, zeneértő közönség ízlésére jellemző, hogy Adele művésznő volt az, akit egy csapásra szívébe zárt Pedig volt miből választania. A hárfás Diane Peters és az énekszólistáknak köszönhetően volt miben gyönyörködnünk. A magyar közönségről az a vélemény — és ezt épp a külföldi vendégművészek állítják —, hogy finnyás. Lehet, hogy van nála zeneileg képzettebb hallgatóság, de világhírességek tanúsíthatják, hogy hazai deszkákon méretett meg. a siker—bukás libikókán sok majdani nagyság, most hadd ne soroljam őket Ru- binsteintől Kobajasiig. t. . M —> I .- -v .... ; Az ausztráliai Pembroke leánykórus Mi adta a koncert sajátos zamatát? Számomra épp a képzettség és az egyéni stílus ötvözete. Repertoárjukon a 16. századi és kortárs zeneszerzőik művei egyaránt szerepelnek. A karácsonyi gyertyagyújtás hangulatát idézte megkésve is szuggesztíven ez az este. Talán paradoxonnak tűnik, de éppen azzal, hogy más volt, mint a mi vattás, havas karácsonyaink. Colin Brumby kortárs szerző zenéje tolmácsolta leghitelesebben ezt az élményt: a tűző, délszaki kánikulában megszólalnak a karácsonyi harangok. Karácsonyi harangzúgás nyári verőfényben! Csilingeltek a szopránok, bongtak az alt leányhangok. Nem láttak havat Sajnálom, hogy ez a kr tika már nem nvitálhatja az ér deklődőket a iányok vasárnap délelőtti, a Nemzeti Galéria kupolacsarnokába meghirdetett koncertre. A szusszanásny.i szünetben a változatosság kedvéért nem zenéről, hanem az élményeikről beszélgettünk. Sarah Williams, Rebecca Harris, Alison Cunningham és Shari Lindb- lom el voltak raagdtaitva a vén Európától. — Gyönyörű karácsonyunk volt — mondja Sarah —, hiszen soha életünkben nem láttunk havazást és Salzburgban épp karácsony este dőlt a hó. — De itt is volt újdonság, Magyarországon, teszi hozzá Alison. — Budapest panorámája elragadó. A zeneműboltok is nagyszerűek. Fantasztikus, hogy mi minden kapható. Kodályi filozófia — Miért nem jöttek eddig hozzánk? — kérdeztem koncert után Colin Curtist, a zenekar Vezetőjét. — Mert nem volt rá alkalmunk. Ilyen távoli kontinensre csak úgy lehet turnét szervezni, ha több országot végigGazdaságirányítástól a madártanig Heti könyvújdonságok Az év második hetében — január 7—12. között —, ösz- szesen 42 könyvújdonság kerül az Állami Könyvterjesztő Vállalat üzleteibe. Az év eleji újdonság! istán jórészt ismeretterjesztő és szakkönyvek találhatók, de nem hiányoznak a szépirodalmi alkotások sem. A gazdasági vezetőknek fontos, haszonnal forgatható kötet lát napvilágot a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában Gazdaságirányítás 1985. címmel. A kötet áttekintést ad az ez évben érvényesülő gazdaságirányítási módszerekről és szabályozókról. Kiemeli a jogszabályok sűrűjéből az újat, és azt, amit újra meg kell tanulni, s megmagyarázza ezek indítékait. Az Európa Könyvkiadó műhelyéből kerül az olvasókhoz a közkedvelt Kézirattár látogatunk. Most nyílt lehetőségünk arra, hogy az NSZK- ban, Svájcban, Ausztriában és Magyarországon koncertezzünk. — ön tagja a Nemzetközi Kodály Társaságnak, és idén mint ösztöndíjas visszatér Európába, többek között hozzánk is. Milyen Ausztráliában a Kodály-módszer híre? Ismerik-e és hogyan véieked nek róla? — Érdekes kérdés. Hazai meghonosításának az az akadálya, hogy például a mi pembroke-i Intézetünkben is háromévente cserélődnek a növendékek, és olyan gyerekek kerülnek össze, akiknek csak egy részét tanították módszer szerint, a több'es nem is h..,lottak róla. De már £•? is valami. Ha tíz évvel ezelőtt teszi fel, otthon ezt a ká'dést, sűrűn hallhatta vo1- na: az meg micsoda? Én módszer híve vagyok és a legfontosabb erényének a praktikum mögött "meghúzódó kpdá- lyi filozófiát, gondolati rendszert tartom. Koncert után, mint a mesék ígéretföldién ismét havazik. A lányok szürke egyen Mórákban, a tapsok és ismétlések emlékével — háromszor énekelték el Kodály Túrót eszik a cigány bravúrszámát — sisinkáznak a világ hónapl.ancsodáján a buszho: Ki-ki a maga ajándékában gyönyörködik. Én például abban. hogy a, coulcur locale; a helyi színek miként aranyozták be a karácsonyt. Milyen is lehet a tomboló nyárban a csengők hangja, talán olyan, mint a lányoké? Nagy Emőke Hamar kiderül, hogy a hirdetés nemcsak az újságíró, hanem a környékbeli fiatalok fantáziáját is meglódította. Már a jelentkezési határidő előtt is gyakran megcsörrent a telefon, sokan tudakolták a további részleteket. A szabadságáról visszatérő Bencsik Ildikó népművelőt is meglepte az érdeklődési hullám, mert tudta ugyan, hogy erre a szolgáltatásra szükség van. no de, hogy ennyire! Ha jól belegondolunk, nincs min csodálkozni: a nagy ipari üzemekkel párhuzamosan rohamléptekkel fejlődő, gyarapodó, szé- püLő város vonzza a munkát, lakást kereső fiatalokat. Az új otthonokban pedig nincsenek ott a gyermekeket páfyol- gató nagymamák, nagypapák, míg a szülők összejönnek a barátaikkal, színházba vagy moziba mennek. ^ Persze, nem Százhalombattán találták föl a spanyol viaszt, hiszen régóta ismerjük a külföldi példákat, s akadnak már honi próbálkozások is. Pécsett nemrégiben nyílt meg a gyermekszálló, a fővárosban több családsegítő gmk működik és itt-ott a művelődési házak is mozgolódnak. A művelődési otthonok egyéb tevékenységét szabályozó 118- as számú rendelet megteremtette ehhez a jogi kereteket. A BMKK-nak annyi az érdeme, hogy él a lehetőséggel, nem fél az újdonságoktól. De hallgassuk Bencsik Ildikót: — Nyilvánvaló, hogy a magas kultúrára hivatkozva, azt erőltetve, nem Iahet közel kerülni az emberekhez. A még énülőben levő, de már működő új művelődési ház érdekes programokkal, s nem utolsósorban a szolgáltatásokkal igyclcszik majd megfelelni a változó igényeknek. A lényeg világos, ám sok még a bizonytalanság, hiányoznak a tapasztalatok. A szervezés elején tartanak, nem tudni, hányán jelentkeznek, s hogy megfelelnek-e erre a munkára? No és a dolog anyagi oldala sem tisztázott. — A budapesti Lares családsegítő gmk-tól kértem jogi tanácsot, mert nem lehet csak úgy nekivágni, hiszen a felelősséget nekünk kell vállalni. Pszichológust hívunk segítségül a jelentkezők teszteléséhez, kategóriákat állítunk fel. mert nem biztos, hogy például egy pótpapát beoszthatunk egy boicsődés csecsemőhöz. A második szűrőt a különböző helyzetgyakorlatok jelentik. Az anyagi kérdésekkel még nem foglalkoztunk, de körülbelül negyven-ötven forintos órabért tartok reálisnak, mindkét fél számára. Egyébként nemcsak mint népművelő, hanem mint anya is érdekelt vagyok: tizenhat hónapos a fiam. ok. tóberben jöttem vissza a gyesről A barátaink, ismerőseink is hasonló cipőben járnak. Reméljük, hogy a nyáron már mi is gond nélkül kimozdulhatunk otthonról. K. L. Szentendrén Emlékmúzeum Emlékmúzeumot rendeznek be Szentendrén Vajda Lajos festőművész alkotásaiból. Az 1941-ben elhunyt festőművész, a magyar szürrealizmus kimagasló alakja, a harmincas évek közepétől nyaranta Szentendrén alkotott. Ezekben az években készültek ismert kollázsai, ikonjai. ikonszerű önarcképei, s a későbbi festményein föltűnő különös, nem evilági tájak, maszkok s'madárszerű lények. Utolsó alkotásai nagy méretű csomagolópapírra készült tus- és szénrajzok. A festőművész önálló múzeumában Vajda Lajos hagyatékából a Művelődési Minisztérium által vásárolt csaknem száz képet és rajzot, valamint a Ferenczy Múzeum tulajdonában lévő hat alkotást állítják majd ki Szentendrén, a Hunyadi utca 1. szám alatt. Az épületet most alakítják át erre a célra, jelenleg a pince megerősítésén, valamint a főfalak vízszigetelésén dolgoznak. A Vajda-emlékmúzeumot az idén a múzeumi hónap alkalmából nyitják majd meg. mTv-figyelő sorozatban Eötvös József Neveljünk Polgárokat című kötete. A könyvben hasonmás kiadásban mellékletként adják közre Eötvös József levelét Dessewffy Józsefhez. A Gondolat Kiadó reprezentatív kötete akár a téli könyvvásár újdonságai között is megállta volna helyét. André Chastel válogatott tanulmányai, Fabulák, formák, figurák címmel jelennek meg. Ugyancsak a Gondolat Kiadó termése Róheim Géza Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata című tanulmánykötete, amely a Társadalom- tudományi Könyvtár-sorozat új darabja. A Natura Kiadó műhelyében gondozták a Magyarország fészkelő madarai című kötetet, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású hazai madártani munkája. Festett és napszámba járt Vásznai örök értékek A mai napon szülőfalu- jában, Úszódon helyezik örök nyugalomra Benedek Páter parasztfestőt. Júliusban még köszöntöttük, mert az évszázados lét felé közeledve kilenc- venötödik esztendejének küszöbét lépte át. Szépséges öregembert vettünk körül, hogy hozzátegyünk valamicskét a felgyülemlett elismerésekhez. Arcén a lehajtó élet, a gyermeki esen- dőség szőtt fonalakat. Most búcsúzni kényszerülünk. Benedek Péter 1389-ben született. Anyjától, s atyjától hivatásul a napszámosságot kapta, s hogy korán jártassá válhatott a legnehezebb munkákban: maltert kevert, téglát hordott, a földet kapálta. Gyerekként rakódott rá a fedezet, mely hitelét adja a földsza- gú parasztság hétköznapjait ábrázoló festményeinek. Ifjúi idejének emlékét ekképp idézi önéletírásában: Ritkán játszottam, inkább rajzol- gattam. Nem ismertem a fortélyát semminek, csak úgy a világba rajzolgattgm. Később Pestre, a Ganz Danubius gyárba vetődött el vasokkal barátkozni. Tehetségét és a lehetséges üzletet itt fedezte fel egy jó szemű, vállalkozó szellemű polgárember, a gyár irodavezetője, Bálint Jenő, aki a parasztfestő képeitől sokkal inkább önnön hasznát remélte (nem is alaptalanul), mintsem hogy melléjükiga- zi mecénásként állt volna. Az első és azon nyomban sikert hozó kiállítás időpontja: 1923. A tárlatra, melyen kilencvennél is több kép szerepelt, Budapesten, az Alkotás Művészházban került sor, s akkori kultuszminiszter mondott megnyitó beszédet. És jöttek az alkalmak. Az 1923-as nemzeti szalonbeli bemutatkozásról még könyvet is adtak ki, ötven reprodukcióval. Egy évre rá pedig az uszódi festő Becsben aratott óriási sikert. Mindez azonban nem változtatott életén: továbbra is portrékat festett és napszámba járt. 1949 szeptemberében költözött Ceglédre, s itt élt egészen halála napjáig.- A helybeli Kossuth Múzeum őrzi és állandó kiállításon mutatja be munkásságának egy töredéknyi részét. A szebbekből is. Itt van a pipázó uszódi bíró, itt vannak a tiszta tekintetű önarcképek, itt van a Dunai hajó, meg a többi. Barcsay Jenő ezt írta róla: „Bizonyos képei, rajzai a magyar mesterek művei mellé állíthatók, azokkal egyenrangúnak érezzük.” Közel egy évszázadot élt. Túlél mindannyiunkat. V. S. miatt egyszerűen szükség vám bizonyos termelési fehér faltok eltüntetésére. Ugyanilyen fő témaként vetődött fel a települések adta lehetőségek értékelése is. Nos, az a bizonyos urbanizációs lejtő — tehát a nagyvárosok előnyössége, a kisebb községek hátrányosabb helyzete — tényleg elevenen haló valami, ám arra az újdonságszámba vehető jelenségre is fel kell figyelni, hogy újabban a kisebb települések közölt indult meg a mozgás: a nép oda vándorol, ahol kedvezőbb körülményeket talál a közelben. Fist ínígjo. a közelmúltban többször is foglalkozott a televízió szűkebb országrészünkkel. A nyelv világa című sorozatban például a pilisvuTös- vári német ajkú lakosság apróságainak az anyanyelvi tanulását szondázták meg. A kisdiákok füle ugyan, úgymond, rááll az irodalmi németre, de aztán a lelkesedés gyorsan lelohad. Jobb lenne — hallhattuk a kérést —, ha a sváb hagyományok ápolásával is többet törődnének. Akácz László A Hét. Az év első vasárnapi adása — értelemszerűen — még jórészt 1984-es eseményekkel foglalkozott s érezni lehetett azt is, hogy a karácsonyi és az újévi ünnepek némiképp lelassították a politikai eseményeket. A szokásosnál kevesebb volt a nyilatkozat, a politikusokkal készített interjú. Helyettük viszont izgalmas, érdekes riportokat láthattunk semmivel sem kisebb súlyú kérdésekről. Ellátogatott a műsor stábja egy NSZK-beli munkanélküli otthonába, megrázó erővel mutatta be, milyen tragédia, ha valaki kész a munkára —, de nincs rá sehol szükség. Riportot készítettek Los Angeles-i bankrablásokról. Érdekes volt. Vezető helyen ezúttal nem egy elmúlt esemény szerepelt, hanem egy olyan találkozóról szóló előzetes, amely elé várakozással tekint az egész világ. Hardy Tamás jelentkezett Géniből, ahová a mai nap folyamán mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter megérkezett. A hazai riportok egy része szintén a külfölddel volt kapcsolatos. Vissza-visszatérő — rendkívüli fontossága miatt az — téma került ismét terítékre, nevezetesen a magyar élelmiszeripari termékek értékesíthetősége a tőkés piacokon. S hogy mindez nem le rá gólt csont, hogy nem fölösleges beszélni róla, azt jelzi, hogy 1934-ben az előző évivel azonos dollárbevétel eléréséhez 7—8 százalékkal többet kellett exportálnunk. Sajnos nem újdonság viszont az ok, amiben csökkenő versenyképességünk rejlik: az élelmiszerek feldolgozásának foka, a csomagolás minősége s mindezekkel a piac igényeihez való alkalmazkodás képessége. M. N. P. Egy felhívás nyomában Szombaton jön a pótmama Az alábbi felhívás olvasható a százhalombattai Barátság Művelődési Központ és Könyvtár januári műsorfüzetében: „A BMSK szeretne enyhíteni a családos városlakók gondjain, s ennek érdekében megszervezi a délutáni — esti (esetleg szabadnapos) gyermekmegőrzést, az Igénylők saját otthonában. Várjuk mindazok jelentkezését, akik Ilyen munkát vállalnának. A feltételek: részletes önéletrajz, hatósági erköl- fcsi bizonyítvány. Jelentkezni lehet személyesen, Január,1 hetedikétől a BMKK-bau, Bencsik Ildikónál. Minden személyi adatot bizalmasan kezelünk!” Hűti ülifaat. Sok jó, sőt nagyon izgalmas adása volt már Bún János televíziós sorozatának, a Hatvanhatnak, de olyan remek — a szó legszorosabb értelmében véve mindenkit érintő — eszmefuttatások még aligha hangzottak el ebben a közönségszavazósdi- ban, mint legutóbb, amikor Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-hettyettese .vállalkozott a kérdések megfelelésére. Hogy mindjárt egy sokakat érintő — és még többeket izgató — talányt a nevén is nevezzünk a dabasi Fehér Akác Tsz egyik dolgozója azt vetette fel a stúdióban, hogy hosszú távon milyen jövőt lehet jósolni az üzemek gazdasági munltaközösségeinek. Jelenlegi formájukban meddig kellőnek még. s nem lenne-e célszerűbb, ha akik ilyen mellékmunkákra vállalkoznak, azok az eredeti foglalkozásuktól elférő területen szorgoskodnának. Kulcsár Kálmán egy nagy Igent mondott erre a góndo- ülatjra, arra pedig, hogy meddig lesz gmk, úgy feleit, hogy sajnos még meglehetősen sokáig szükség lesz a kiegészítő, kisegítő közreműködésükre. A korábbi túlzott államosítások
