Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

1985. JANUAR 3., CSÜTÖRTÖK 5 fl vizsga nyáron lesz Javítani akarják a közellátást Másokkal együtt én sem tapsikolok az örömtől, ha a város üzleteiben üres polcokat találok. Mivel a boltok döntő többséget a NYÉK és a Dunakanyar Áfész tart­ja fenn, ezért az elégedetlenségem természetesen e két gazdálkodó egységnek szól. Az előbbiről néhány hete jelent meg írás ezeken a hasábokon, az utóbbi múlt évi munkájáról Reich Ferenc elnökkel beszélgettünk. tortalanná teszi a rendelést. A nagykereskedelmi vállala­tok tetszésük szerint szállíta­nak. A luxuscikkekből a hol­tak betárolnak. Újabban a Zöldért és a Húsipari Válla­lat adós marad a választékkal és a minőséggel. Szállítás, hiánnyal — Mindenekelőtt azt szö­gezném le, hogy a jogos kri­tikákat elfogadjuk, megszív­leljük. Azonban örülünk an­nak, ha azt is észreveszik, hogy erősödünk, hogy tőlünk független okok miatt is kerül­hetünk nehéz helyzetbe, hogy nagy erőfeszítéseket teszünk a körzet ellátásának javításáért. Vegyük most sorra, hogy mivel gazdagodott az Áfész 1984-ben? Elsőnek a Pismány ABC-áruházat kell émlíteni. Jlem vitatható, hogy a város ezen részén nagyon kellett az üzlet. Dunabogdányban bőví­tés, Lelencén új épület révén szaporodott a boltok száma. Szeszmentes büfét nyitnak a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola művelődési házában, te­lefont kap a Felszabadulás la­kótelep kereskedelmi egysége, több vendéglőt felújítanak. A gondjaikat ismerve kimond­hatjuk, hogy szépek a gazda­godás e jelei, de azonnal hoz­zátesszük, hogy a lakosság zavartalan ellátását nem sike­rült megoldani. Mit mond er­re Reich Ferenc? Több okot is felsorol, ami akadályozza a munkán­kat. A készletgazdálkodás bá­Nemrégiben vizsgáltuk, hogy az éjszakai járatok'lerakják-e I a papíron szereplő tejmennyi­séget az üzletekben. Egyetlen gépkocsi útvonalán 1000— 1500 forint értékű hiányt ta­láltunk. Furcsa módon mindig *z alsó ládákból hiányoztak a zacskók. Az ok világos: ha folyós tejként leírom, 60 fil­lér, origináltan 5,40 az ára. A vállalat vezetői tehetetlenek, mert a szállítók állandóan cserélődnek. Azonban még nincs vége: ahhoz, hogy nyá­ron is kapjunk tartós tejet, most is rendelni kell bizonyos mennyiséget. A kenyérről in­kább nem beszélek. Kevssetb administrator Az áfész-elnök szavaihoz hozzátehetjük, amit vásárló- j ként naponta tapasztalunk.! Hiányzik a hűtőkapacitás, tű- | rclmetlenek az eladók, elavult I a bolthálózat. Tessenek ehhez í hozzászámítani az áprilistól Szerényen, de megvdisult Visszapillantó számvetés Itt az új esztendő, a számvetés ideje. Az egyes ember, de a vállalat, intéz­mény ilyenkor rendszerint mérleget készít: mit terve­zett, s abból mit sikerült megvalósítania az elmúlt évben.- Az elégedettség ér­zéséhez az kell, hogy az el­képzelések, s a megvalósul­tak mérlegén, az utóbbiak oldalára billenjen el a nyelv. Vajon a városi ta­nács mérlege most hogy áll? Merre billen? Társulásokkal Elöljáróban szögezzük le, hogy sok értelemben szeren­csés helyzetben van a tanács, mert a lakosság megértette, s mi több, tudomásul is vette, hogy az állami támogatás ezekben az években, a jól is­mert okok miatt, bizony na­gyon vékonyan csordogál. S ez lefogta a tervező fantáziát, s jócskán behatárolta a fej­lesztések megvalósítását is. Egyszóval fellendült a la~ kossági társulások vállalkozá­si kedve. így szerencsésen ta­lálkozott a tanács és a lakosság tenniakarísa. Illusztrálásul íme néhány példa. Ebben az eszten­dőben kilenc utcában három kilométer hosszú gázvezeték énült. Négy utcában pedig föbb mint másfél kilométerrel bővült a vízvezeték-hálózat, s háron utcában 300 méter új csatorna készült el. A két tele- font&rsulás 20 állomást helye­zett üzembe. Az elektromos hálózat is bővült, mert hét ut­cában 1100 méter új vezeték készült ol. A fejlesztések esetében egv- egy társulási tagra jutó költség a gáznál 10—22 ezer: a csa­tornánál 15 ezer; a víznél 11 ezer; az elektromosságnál 12 ezer éi a telefonnál 5 ezer fo­rint volt. Beruházások Teljesen tanácsi beruházás­ban készült el viszont a Rákó­czi Ferenc utcai kilenclakásos ház, amely szerencsésen, s jól illeszkedik be a műemléki környezetbe. Idén tett a tanács pontot egy évtizedes gond vé"ére is: elké­szült a Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz vezető út mellett a járda, s ezzsl biztosították a zavartalan és biztonságos gya­logosforgalmat a temető felé. S ugyancsak régi lakossági óhaj teljesült az Áfész élelmi­szeráruházának megnyitásával, amihez a tanács ugyancsak je­lentős támogatást nyújtott. Most nagymértékben megja­vult ennek a városrésznek az ellátása. Jó ütemben készül, szintén feszítő gond volt eddig, az év­tized legnagyobb tanácsi be­ruházása: az új gimnázium. Az állami lakásépítkezés az utóbbi esztendőkben jelentő­sen csökkent, vagyis az egyes emberre hárította át a gond megoldásának jelentős terhét, ezért a tanács most fokozato­san segíti a csoportos magán­lakás-építkezéseket. A Nap ut­cai övezetben például 23 lakás építését készítette elő. Ennek köszönhető, hogy az első házak alapozása és szerelése már el­kezdődhetett. örvendetes hír az Is, hogy a szennyvíztisztító bővítése je­lenleg is tart, ha elkészül, az eddigi naoi háromezer köbmé­ter befogadóképessség hatezer köbméterre bővül majd. S ide tartozik az is, hogy elkezdték a Papsziget csatornázását is. Tervezik Természetesen a tanács a jö­vőre is gondol, bár a tények szorításában, s éppen ezért óvatosan készít terveket. Meg­vették a SZISZ-től a Május 1. úti varrodát, ahol majd egy húsáruházát akarnak kialakí­tani, s ugyancsak a tanácsé már a régi kenyérgyár épülete, ahova bútoráruházát tervez­nek. Persze, nem lenne teljes a kép, ha nem esne szó arról, ami sajnos csak terv maradt: a skanzen fölötti 500 köbmé­teres víztározó. Igaz, ez is föbb esztendeje élő probléma, csak­hogy ott természeti akadályok — a völgy — gátolták eddig a munka elkezdését. Oda vagy egy hidat kell építeni, vagy a völgyet kell majd feltölteni. Nos, ennyi. Hogy ez elég-e vagy kevés, nehéz eldönteni. Inkább azt kell értékelni, hogy a városi tanács — noha a pénzszűke megkötötte a kezét — mégis kereste, s gyakran meg is találta a megoldást a szerényebb tervek megvalósí­tására. Megítélésünk szerint a tanács mérlegnyelvének billenőse biz tatói szeptemberig tartó időszakot, amikor háromszor annyian élünk a térségben, mint a téli hónapokban. Mindezt az Áfész-nál is tudják, segítséget kértek és kaptak is a taná­csoktól hűtőkocsi-vásárláshoz. Az Óbuda Tsz-szel közösen a vácszehtlászlói tejüzembe új gépparkot vásárolnak. Az áru- beszerzést a nagykereskede­lem megkerülésével próbálják megoldani. A boltjaikat szer­ződésbe adják, hogy a rezsijük csökkenjen. A beruházásaikat saját kő­művesbrigádjuk készíti. Szál­lítási szakcsoportot alakíta­nak, mert az anyagutaztatás költségei már-már elviselhe­tetlenek. A belső adminisztrá­ciós rendszerüket a SZÖVORG vizsgálja. Várják a szakembe­rek javaslatait a papírmunkák ésszerűsítésével kapcsolatban. Az már biztos, hogy a 72 sze­mélyes igazgatási létszám leg­alább 50-re csökken. Az em­berek elhelyezése nem gond, mert a boltokból 35—50 ki­szolgáló hiányzik. Csak előrelátóan! Lassan keresztmetszetet ka­punk az Áfész életéröl. Ponto­sabban még egy újkeletű je­lenségről szólni keli. Neveze­tesen arról, hogy a felújított vendéglátóegységeknek egyre nagyobb konkurrenciát jelent a maszek üzletek gomba mód­ra szaporodó hálózata. S ez esetben sántít a tétel, mely szerint a verseny csupa áldás a fogyasztó számára. A mű­ködési feltételek ugyanis elté­rők. Az Áfész hátrányosabb helyzetben van. Tahitótfalu- ban a Vöröskő vendéglőt kör­betelepülték. Piiisszentlászlón 1 millió 700 ezerért, Pilis­szántón 1 millió 500 ezerért újította fel az eszpresszóját a Dunakanyar, s alig lettek ké­szen a munkával, az utóbbi községben közvetlen falszom­szédként magáncukrászda nyílt zárt rendszerű tekepályá­val. A teljesen eltérő adózási feltételek, anyagi kondíció mellett hogyan fog versenyez­ni a Vöröskő és a többi üz­let? Reich Ferenc azt mondja: Ha ezt tudjuk, a bolthálózat javítására fordítjuk a tetemes összeget. A beszélgetés arról győzött meg, hogy az Áfész dolgozói és vezetői akarják, hogy ja­vuljon a lakosság ellátása. Leírtuk, milyen erőfeszítése­ket tesznek a cél érdekében, de a vizsga nyáron lesz. É1 pítészmérnök. műegyetemi tanár, a középkori stílu­sok és a középkori építészét kiváló ismerője, jeles műem­lék-restaurátor volt, aki haza­fias kötelességének tartotta féltő gonddal megvédeni em­lékeinket. Möller István 1860. április 9-én született Móron, Fejér megyében. Középiskolai tanul­mányait Pesten, a műegyete­met pedig Karlsruhe városá­ban végezte. Hazatérve Buda­pesten telepedett le, s 1915- ben kinevezték a Műszaki Egyetem középkori, építészeti tanszékének tanárává. Jelentős munkásságot fejtett ki a mű­emlékek bizottságában. Het- venesztendős korában megvált a katedrától, s pár év múlva, 1934. szeptember 30-án meg­halt. Möller István egész életét a műemlékek védelmének szol­gálatába állította. Mikor hazá­jába visszatért, először restau­ráló feladatokat oldott meg, majd ő volt az első Magyar- országon, aki hasznosította a modern műemléki helyreállí­tás alapelveit. Vigyázott arra, hogy munkája során a hamisí­tásnak még a látszatát is el­kerülje. Csak ott s csak addig a mértékig avatkozott bele a meglevőbe, ahol és ameddig elkerülhetetlenül szükséges volt. Nem részesített soha előnyben — például a gyula- fehérvári székesegyháznál — egyetlen építési korszakot sem. SZENTENDREI tornán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA EScvasárási jeg a lakosságnak Fejlesztési kötvény Az energiaracionalizálási program megköveteli, hogy minél több intézmény, válla­lat álljon át a drága olajfűtésű ről a korszerűbb s főleg ol­csóbb gázfűtésre. Tekintettel arra, hogy Szentendrén az alap gázgerincvezetékek már kiépültek s ez lehetőséget ad a további bővítésekre, a kö­vetkező ütemben ezért a Vas­úti villasor végétől, illetőleg a Rózsakerttől épül tovább a gázvezeték a Jókai utca vé­géig, a másik ágon pedig a Bajcsy-Zsilinszky útig. Ter­mészetesen a nyomvonal mel­lett levő családi házak s laká­sok is ráköthetnek majd az új gázvezetékekré. Igen ám, csakhogy egy ilyen beruházás ugyancsak tőkeigé­nyes. A tanács viszont nem A jövőben az eddigi ered­ményekre támaszkodva foly­tatják a tömbrekonstrukciós tervek készíttetését, például a Dumtsa Jenő út—Május 1. út, Dumtsst^Jenő út és Somogyi— Bacsó part közötti területre. Beépítik a foghíjas telkeket a Dunakanyar körút mentén, s az állami lakóház-felújítások­ra a jövőben a műemlékvédel­mi kívánalmak szigorú betar­tásával kerül sor. Szükséges az egyházi műemlékek, külö­nösen a szerb egyház emlé­keinek erőteljesebb megóvása. Vágható, hogy a magánkéz­ben levő épületek tulajdono­sait is kötelezik az ingatlanok homlokzatának rendbehozata­lára. A cégérek is csak olyan kivitelben készülhetnek, ame­lyek nem rontják az utcaké­pet. Az engedély nélkül ki­akasztott silányságokat lesze­reltetik. A tanács műemlékvédelmi törekvéseit határozottan tá­mogatja a lakosság. Több tár­sadalmi szervezet (városszépí­tő egyesület, Szentendre ba­rátainak köre, műemléki albi­zottság) segíti a munkát. E testületek tagjai többek között elhatározták, hogy felkutatják s ennek eredményeként min­den jellegzetes és fontos ké­sőbbi részletet megtartott, il­letve az eredeti formák szerint hozott rendbe. Mindig elke­rülte a felesleges és alaptalan kiegészítéseket. Hazánkban ő alkalmazott először a műemlé­kek biztosítása során rejtett vasbeton szerkezetet. Munkásságának egy része Pest megyéhez kapcsolódik. A XIII. század első felében épült, s ma már csak romjaiban meglevő, híres zsámbéki temp­lomot a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából 1889- től kezdődén restaurálta kitű­nő érzékkel és nagy mérték­tartással. Érdekes ezzel kap­csolatban megemlítenünk, hogy az egykori templom ma­radványait, különösen az északnyugati tornyot a statikai szakértők már halálra ítélték, ugyanúgy, mint a soproni vá- r.ostornyot. Az építész tehetsé­ge azonban mindkét esetben diadalmaskodott a nehézsége­ken. Zsámbékon Möller hét méter mély aláfalazással men­tette meg a tornyot. Möller István Szentendrén is dolgozott. Ö végezte el a 20- as évek közepén az egykori vá­rosháza. ma a tanácsháza át­alakítását és bővítését. Első rendelkezik ennyi pénzzel, no­ha az érintett intézmények már felajánlottak hárommil­lió forintot a program megse­gítésére, de ez még így is ke­vés. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a hiányzó tízmillió forintot kötvények kibocsátá­sával fogják fedezni. Az elképzelés szerint a Fej­lesztési Bankot kérik majd fel a kötvények kibocsátására, s az egész tranzakció lebonyolí­tására. A város, az így köl­csön vett összeget öt esztendő alatt fizeti majd vissza, évi 11 százalékos kamattal. A kötvényeket tíz-, ötven- és százezer forintos névérték­ben bocsátják majd ki, s a város lakói természetesen elő­vásárlási jogot élveznek. a nevezetes épületek történe­tét rejtő dokumentumokat, szorgalmazzák a belváros részletes rendezési tervének mielőbbi elkészítését. E törekvések nemcsak Szentendre sajátos szerepe miatt dicséretesek, hanem azért is, mert hazánk 21 mű­emléki jelentőségű védett te­lepülésmagja közül az egyik a Marx tér és környéke. Városi ® A Levendula utcában 240 folyóméter középnyomású gáz­elosztó hálózat létesült, ame­lyet már üzembe helyeztek. A Kálvária téren pedig megkez­dődött a gázgerincvezeték épí­tése. A két vezeték átadása után újabb negyven lakásba jut majd el a gazdaságos és tiszta fűtőanyag. © A Postás-strandon elké­szült a teniszpálya betonalap­ja, s a kerítésoszlopok is áll­nak már. A pálya műanyag sport-plast burkolatát beszer­zési nehézségek miatt csak az év elején fogják majd leterí­teni. alakjában valószínű, a XVIII. század elejéről származó épü­let eredetileg csak a keleti részből állt. Történetének pon­tos adatait sajnos nem ismer­jük. Annyi azonban bizonyos, hogy a múlt század első fél­évében is hatalmas átalakítá­son és bővítésen ment keresz­tül. Möller a húszas évek új­barokk ízlésében alakította át az épületet és új szárnyat csa­tolt hozzá. A megrendelőik bi­zonyára megkötötték a kezét, elsősorban a bővítés terén. En­nek következménye, hogy kénytelen volt az egész épüle­tet eredeti jellegéből ktvetkőz- tetni, s így csupán a belső el­rendezés és a boltozatok ma­radtak meg a Városház téri traktus földszinti helyiségei­ben és a földszinti folyosón, továbbá néhány díszes vasalá­st! copf ajtó. A műemlékek iránti szere- tete mellett azonban ízig- vérig tervező, gyakorlati épí­tész is volt. Tanítványait nem­csak az elméletre, hanem a gyakorlatra is oktatta. Számos esetben vitte őket tanulmányi kirándulásra, különösen Zsám- békra, Szentendrére, s ott a helyszíneken vezette be őket a modern műemlék-restaurá­lás rejtelmeibe. Möller István nevét utca őrzi a városban. Villanófény A gyönyörű díszteremben tanácsülést tartanak. A megszokott kérdés, válasz, vita, az egyik napirendi pontot követi a másik. A résztvevők forgatják a ki­adott írásos anyagot, felje­gyeznek egy-egy gondolatot. Munkazaj. Négy hölgy az egyik asz­talsor végén önfeledten be­szélget, nevetgél. Biztosan régen találkozhattak, hogy ennyi a mondanivalójuk. Szemmel láthatóan jól szó­rakoznak, nem hallják az interpellációkat, válaszokat. Az egyikük köt, a szép, bar­na pulóvernek a fele már elkészült. Várom, hogy hoz­zászólnak valamelyik napi­rendhez. De nem. Számuk­ra az írásos beszámolok részletesek, világosak, ki- egészíthctetlenek. A dolog kínossá kezd vál­ni. Az egyik tanácstag el­nézést kér, mert szenvedé­lyesen cs hangosan beszélt. Az ülésvezető elnök — nem minden túlzás nélkül — vá­laszol. Nem baj, legalább mindenki hallhatta. Ez sem használ. A hölgyek tovább cseverésznek, a kötőtűk se­besen villognak. Kétségtelen, hogy fárasztó a három és fél órás tanács­ülés, de a többieknek is. Mégis figyelnek, raktároz­zák az információkat, kiegé­szítik a határozati javasla­tot, egyszóval érdekli őket, ami a teremben történik. Ezért vállalták a tanácsta­gi megbízatást. (Mellesleg, munkaidőben vagyunk.) Arra azonban nem talá­lok magyarázatot, hogy a négy hölgy miért jött cl az ülésre. Ha valaki megkér­dezné tőlük, hogy miről volt szó, mit mondanának? Az a gyanúm, hogy választóik nem tapsolnának. látván, hogy így képviselik érdé­keiket. < mozaik • Már üzemelteti a Monor- vidéki Áfész a Vasvári utcá­ban létesült üzemanyagtöltő állomását, amely a hét min­den napján 6 és 22 óra között tart. nyitva. A kötelezően elő­írt háztartási tüzelőolajon kí­vül gázolajat, normál és szu­perbenzint, és autóápolási cikkeket is árusítanak. Az új töltőállomáson csak extra­benzin nem kapható. • Tanácstagi interpellációk során vetődött fel, hogy a Ró­mai kőtár megállóhelyen állja­nak meg az Esztergom—Viseg- rád felől közlekedő autóbu­szok. A Volán 20. Vállalat a kérést teljesítette, s azóta már 16 járat áll meg a fenti helyen. A menetrendet a megállóhelyen kifüggesztették. Ugyancsak megígérte a válla­lat, hogy késői buszjáratot fog indítani a Szabadságforrás út —Skanzen útvonalon. A járat megindításáról a lakosságot időben értesítik. © A Martos Flóra utca—Li­ra utca—Költői Anna utca szakaszon kiépítették a kisfe­szültségű villamos hálózatot. Ezzel a munkával az itt lakók régi és jogos igényét sikerült kielégíteni. • A Rózsa utcai belvízelve­zető árok zárt csatornává ala­kítása csak az idén kezdődhet el, mert a munkához szüksé­ges Sentab csöveket csak ak­kor lehet majd beszerezni. © Tanácsülésen tették szóvá, hogy a Vaczek-villa kertje na­gyon elhanyagolt. A területre Szentendre baráti körének tagja, dr. Borbás Lajos, a Ker­tészeti Egyetem nyugalmazott tanára pihenőparktervet ké­szített társadalmi munkában. A régészeti leleteket is figye­lembe véve kis gvökérzetű évelők, örökzöldek és pázsit díszíti majd a kertet a kiszá­radt fák helyett. Gondoskod­nak padok és gyermekjátékok kihelyezéséről is. A kivitelezés tavasszal kezdődik.. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Gondos másnslákvéísteni Huszonegyből az egyik Ki volt IVlsIícr István? Boltív a földszinten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom