Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
1 AbONYI KRÓNIKA! Miből mire futja ? Új tantermeket építenek A pénz elosztása még családon belül sem könnyű feladat, különösen ha az összeg véges. Hasonló a helyzet, vagy talán még nehezebb ez a művelet, ha nem a család, hanem település pénzéről van szó. Rendkívül alapos helyismeretet igényel, aprólékos mérlegelésre van szükség, hogy minden fillér a megfelelő helyre kerüljön. Így történt ez legutóbb az abonyi tanács ülésén is, amelyen az éves költségvetési és fejlesztési alap sorsáról kellett dönteni. Az előbbi összeg az idén 58,1 millió forint, ebből a dologi kiadásokra 31,1 millió jut. Mi mindenre használják fel a pénzt? Feiújítások Az immár évtizedes belvíz- rendezesí gond mérséklésére hárommillió forintot, a felújításokra 1 millió 500 ezret, karbantartásokra 3 millió 20 ezer forintot költenek Abonyban ebben az évben. A költségvetés szerint felújítják a Kossuth tér 15. számú épületet, a Tószegi út 51. számút és a tanácsháza tetőzetét, a művelődési ház kerítését. 150 ezer forintot költenek az idősek napközi otthonának belső átalakítására. Egyszeri juttatás címén egészségügyi célokra csaknem 700 ezer forintot használhatnak fel. Ebből 50 ezret fordítanak a járóbetegellátás korszerűsítésére, 219 ezret az egészségház felújításának befejezésére és 430 ezret a 30 személyes bölcsőde tatarozására. Több intézménynél létszám- fejlesztést hajtanak végre, külön orvosa lesz az új bölcsődének. Sajnos, az idén sem jut pénz a Gamesz épülete tetőzetének cseréjére, a zeneiskola bővítésére, a művelődési ház felújítására. Nem lehet megvalósítani azt sem, hogy az idősek napközi otthonának lakói az éjszakát is bent tölthessék. Jt-...., . . r Az idei fejlesztési alap ösz- szege 11,9 millió forint — ez 1,7 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. Erre az évre megyei támogatást nem kapott a nagyközség, így valamennyi tervezet t kiadásra helyben kell előteremteni a forintokat. A kiadások tervezésekor a VI. ötéves terv jóváhagyott beruházásait, a felügyeleti szerv részéről meghatározott feladatokat, valamint a lakosság igényeit vették figyelembe. Gázbekötés Tavaly ősszel megkezdték a gázhálózat gerincvezetékének építését, befejezése ebben az esztendőben várható. Az a 132 ingatlantulajdonos, aki az új energiahordozót kívánja használni, vállalta a gerincvezetékhez való csatlakozás költségeinek térítését. A járdaépítéshez az idén a tanács 80 ezer forint erejéig tud hozzájárulni, telek kisajátítására 160 ezer forintot ütemeztek be. Százezren felüli összeget kell majd fizetni a salgóbányai úttörőtábor bővítéséhez készülő épület terveinek elkészítéséért. Nem olcsó az a pótkocsi sem, amelyet a köztisztasági teendők korszerűsítéséhez szeretnének vásárolni. A megyei tanács vezetőivel történt megbeszélés értelmében az idén megkezdik az iskolabővítést, illetve a nyolc új tanterem építését. Erre ebben az esztendőben 3 millió forintot költenek, s az összeget helyileg teremtik elő. Még a múlt esztendő végén vásároltak a Gamesz részére egy ételszállító gépkocsit, ennek számláját is 1985-ben nyújtja be az értékesítő cég. Az idei feljesztési programban szerepel még egy tízlakásos OTP-lakóház építése, amelynek földszinti részén üzlet lesz, ennek költségeit a Dél-Pest megyei Áfész fedezi. Kétségtelen, ettől lényegesen több, amit az abonyiak igényelnének, ám tudomásul '!kell venni, hogy most ennyire futja. Gy. F. Összefog a két város A három város — , Cegléd Nagykőrös és Kecskemét — szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban állt egymással az idők folyamán. Most elérkezett az ideje az együttműködés részleges felújításának. A ceglédi és a nagykőrösi tanács megállapodást kötött, amely szerint meghatározzák közös dolgaikat, összehangolják terveiket, a települések fejlesztését, a közlekedés, a munkaeirő- mozgás, a szolgáltatások kérdéseit. Az egészségügyi ellátás terén is egyeztetik az igényeket és a lehetőségeket, s a köz- művelődésben eleget tesznek a vonzáskörzet kívánalmainak. Még némák Jó pár hete már annak, hogy a város különböző pontjain jellegzetes kék-fehér színekkel festett, alacsony oszlopok, az elterjedt megnevezés szerint rendőrségi segélykérő állomások jelentek meg. Ezek a gyorstelefon szerepét betöltő, a Ceglédi Rendőrkapitánysággal közvetlen összeköttetést teremtő készülékek egyelőre némák, pontosabban üresek. Hornyák Ferenctől kaptuk a tájékoztatást, hogy a posta immár elkészült az utcai állomásokhoz, illetve a kapitánysághoz futó kábelek lefektetésével, azaz saját feladatát teljesítette. Segélyt kérni azonban majd csak akkor lehet, ha a Pest megyei Rendőrfőkapitányság szakemberei a kék-fehér oszlopok belsejében elhelyezik az ehhez szükséges berendezéseket A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM 1985. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Egy felmérés nyomán Betegek véleménye kórházainkról ? A Vöröskereszt Pest meggyei végrehajtó bizottságáénak közelmúltban megtar- é tott ülése háromórásra é nyúlt. Nem véletlenül. A é napirenden ugyanis annak ^ a közvéleménykutatásnak ^ tapasztalatai szerepeltek, gamely vizsgálta: hogyan ^ ítéli meg a lakosság a kór- í házi ellátást, a gyógyító' «munkát. A felmérést a hu- ^ manitárius szervezet megyei ^ vezetősége kezdeményezte. ^ Titkárától, Aranyosi Lászlótól kérdeztük: — Milyen í céllal? — Az volt az elképzelésünk, hogy az adatok birtokában képet alkotunk: a megye kórházainak mai állapota miként hat a betegek közérzetére. Köztudott az is, hogy Pest meMircden évszakban Múltat idéző filmkockák Népszerű manapság a fényképezés. Ki-ki pénztárcája és igénye szerint kereshet magának hozzá ügyes gépet, jó filmet. Fotózik aprócska gyerek és meglett korú felnőtt, ki könyv adta ismereteket szerez hozzá előkészületként, ki pedig,a jó szerencsére és a fényképezőgépre bízza az örömöt adó sikert. Primőrt nevel, pálinkát főz A palánták zacskóba kerülnek Abonyban Dóka Géza tanyáján, kint a Nagyjáráson a tekintetet egy kisebb háznak beillő fóliasátor ragadja meg. Ha tovább nézelődik, szembe- ötlik még másik kettő, ám ezeknek most még csak félkörű vasvázai sejtetik, hogy a tulajdonos zöldségtermesztő. — Ide tekintsen be — invitál a negyvenes férfi, és az elsőként felfedezett sátorra mutat. — Itt már látnivaló is akad. Az előtérbe belépve feltűnik egy robusztus kazán, kellemes meleget ad. Májusra paradicsom — Ez a sátor a palántanevelő, ezzel a kazánnal fűtök. Olajjal és szénnel egyaránt működtethető. Itt, az ajtón túl pedig az előnevelő van. Belépünk. Bent páradús, kellemes meleg csap meg és nyomban felfedezem a seregnyi faládában az 5—10 centiméter magas, méregzöld palántákat. — Paprika és paradicsom, öt-öt ezer darab — folytatja vendéglátóm. — Karácsonykor vetettük el a magot, most zacskóba kerülnek. A feleségem éppen azzal foglalkozik, hogy kis tasakokba földet tölt. Mindegyikbe egy-egy bébinövény kerül. Ez a módszer nálam jobban bevált, mint az úgynevezett gyepkockakészítés. Olcsóbb és praktikusabb. Amikor majd végleges helyükre, az előbb látott két, hatalmas sátorba kerülnek a növények, a zacskókat csak széthasítom és ültethetőek földlabdástól, tövestül. Ha hiszi, ha nem, tavaly márciusban már érett paradicsomom és gyönyörű paprikám volt. Az idén sajnos, csak április végén, május elején lesz nagyobb tételnyi termés. Rárohadt a káposzta — Csak primőr áruval érdemes foglalkozni, a többi gazdaságtalan. Tavaly is jól megjártam, a nyakamon maradt vagy 150 mázsa káposzta. Itt rohad kint, nem kellett senkinek, pedig már forintért kínáltam kilóját. Mondogatták: a káposzta így, a káposzta úgy. Megtermeltem és tessék. Most trágyázhatom vele a földet. Ezentúl nem hallgatok másra, saját elképzelésem szerint dolgozom. A fóliától nem messze, a ház tövében emberek ácsorog- nak, beszélgetnek. Amint közelükbe érek, pálinkaillat szökken az orromba. Később bebizonyosodik, nem tévedtem. Az épület egyik része korszerű pálinkafőzőé. — Tavaly decemberben kaptam meg a működési engedélyt — újságolja Dóka Géza. — Hallottam, egy-egy nyáron mennyi hullott gyümölcs megy itt Abonyban veszendőbe, gondoltam, nyitok egy kis szeszfőzdét. A legkisebb tételt is átveszem. Inkább így hasznosítsák, mint elássák a sok gyümölcsöt. — Ilyenkor mit főznek? — kérdezem az egyik várakozó férfit, Varga Balázst. — Csak törköly és borseprö van már ebben az időszakban. Eddig minden esztendőben elég szép mennyiség összejött, de rendszerint ráfizettem, mért vagy Törteire vagy Tápiószőlősre kellett szállítani, így a költség magas volt, nem érte meg, többe került a leves, mint a hús. Különösebben nem rajongunk a pálinkáért, de disznóöléskor meg jelesebb ünnepeken, ha összejön a rokonság, eljön a baráti kör, megiszunk egy-egy kupicával. Az ismerősöknek is szoktam adni. — Éppen itt volt az ideje, hogy Abonyban is legyen főz- de — kapcsolódik be a beszélgetésbe Varga Imre, aki ugyancsak hasonló céllal jött és arra várt, hogy az ital lefőjön. Végre van vállalkozó Végre, került egy vállalkozó ember, aki sokak gondját megoldotta. Ha bőséges a termés, nem kell az almát vevő hiányában elásni. Nem utolsó szempont, hogy aki mindenképpen pálinkázni akar, ne mindenféle egészségtelen és zugfőzött házi kotyvalékot igyon, hanem olyat, ami higiénikus körülmények között, szabályozott technológiával készül. Gyuráki Ferenc Szakcsoportok A Ceglédi Állami Tangazdaság dolgozói közül egyre többen találnak mellékjövedelmet a három szakcsoportban. Elsőként a zöldségtermesztők alkottak közösséget a bedei központban, majd a törteli erdészeti kerületben jött létre a csemetekert gondozását vállalók csapata. Ök eddig nyárfacsemetéket nevelgettek, s a jövőben akáccsemetékikel is foglalkoznak. A legfiatalabb szakcsoport a gombatermesztőké. Ök a gazdaság újszilvás! pincéjét bérlik, amelyben finom csiperkegombát termelnek. Cegléden a zúzmarás, jégcsapos téli zimankóban épp úgy találkozhattunk jártunk- ban-keltünkben fényképezge- tőkkel, mint most, amikor hé- be-korba már szívélyesebben mdsoilyog a napsugár az ügyeskedő ka.ttintgatókra. Nemcsak a családi emilékképek készítésié divat. Vannak, akik sorra járják a város utcáit és a még látható, jellegzetes régi házait, házainak díszeit örökítik meg. önmaguknak? — Lehet, hogy egyelőre igen. Ám a megőrzött, jó felvétel idővel helytörténeti emlék rangra emelkedhet. Kidőlt-bedőlt kapuk faragása, rozsdaette kilincsek, tor- náco.9 házak a századelőről, békavárkerti kutak, — megannyi téma. Kár elszalasztani. gye hatalmas összegeket fordított az elmúlt másfél évtizedben a fekvőbeteg intézmények építésére, fejlesztésére. Érdekes ezzel összevetni, hogy valóságban miként hasznosulnak az erőfeszítések. 0 Mi volt a vizsgálat módszere? — A megye öt kórháza — a ceglédi, a kerepestarcsai, a váci, a budapesti Semmelweis és a törökbálinti tüdőkórház — öt-ötszáz betegének küldtünk kérdőíveket, olyanoknak, akiket ez év májusában, júniusában kezeltek. Névtelen válaszokat vártunk. Sok tekintetben kellemes csalódást okozott az eredmény. A megkérdezettek negyven százaléka válaszolt a határidőn belül, ez négyszerese a hasonló jellegű főhatósági kérdőívekre felelők arányának. Ez a tény tükrözi a Vöröskereszt iránti bizalmat. A választ adók 15 százaléka nevét és címét is megadta, Száznegyvenegyen pedig egyéb megjegyzéseket is tettek, zömmel az orvosokat, nővéreket dicsérték — név szerint. © Mit állapítottak meg az értékeléskor? — Kezdjük a két leglényegesebbel, természetesen a betegek szempontjaival. Az első: milyennek ítéli kórházi ellátását, gyógykezelését? Örömmel mondom, a megkérdezettek 64—78 százaléka (kórházanként más és más az arány) elégedettségének adott hangot, a többiek nem, vagy véleményük nem minősített. A másik fontos kérdés: milyennek tartják a bánásmódot? Az egészségügyi dolgozók munkájával, hozzáállásával elégedett volt a feleletet adók 73—88 százaléka, a többiek véleménye közömbös vagy negatív. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kedvezőtlen minősítést adók Gyógyításhoz száját tátja amaSti A Magyar Autóklub ceglédi csoportja mini műszaki állomást nyitott a József Attila utcában. Nemcsak klubtagok, hanem más járműtulajdonosok is felkereshetik, kérhetik szolgáltatását, autómentéstől az apróbb javításokig. A képen: Mácska László egy Trabant műszeres diagnózisát végzi. ApáU-TOtb Sándor felvétele kilenctizedé az ápolónők magatartásában talált kivetnivalót, s ezúton is kérték, az osztályvezető főorvosok legyenek szigorúbbak, teremtsenek nagyobb fegyelmet... • Hogyan vélekedtek az emberek a gyógyítás színvonaláról? — Figyelmeztető jel, hogy a megkérdezettek harmada-nt- gyede elégedetlen ezzel. A kifogások között első helyen szerepelt, hogy nem a kért vagy várt kezelést, orvosságot kapták. Ezen kívül sokallják a kivizsgálási időt, mely néha nem is egy hét, s ezalatt gyógykezelésük szünetel. Említették még egyes esetekben a kórházi koszt gyenge minőségét, azt, hogy hidegen tálalják, s hogy nem találtak megfelelő körülményeket kulturált elfogyasztásához. A tisztaságra, a higiénés viszonyokra vonatkozó kérdésre 50—80 százalék felelt úgy: jónak tartja. Ám elgondolkodtató, hogy egy viszonylag új kórházban miért vélik többen a folyosót, a termeket kétes tisztaságúnak, mint a rekonstrukció alatt álló Semmelweis kórházban.... • Mi a betegek véleménye, anyagiasak-e a gyógyítók? S akik megjárták a kórházat, adtak-e hálapénzt? — Az előbbit firtató kérdésre 8—22 százalék válaszolt igennel. Nagy tehát a szóródás, s még nagyobb a második ügyben! hálapénzzel is megkö-1 szönte az orvosok, nővérek munkáját (vagy megkísérelte ezt), a választ adók 21—42 százaléka, a többiek erre a kérdésre egyértelmű nem feleletet adtak. 0 Kérem, minősítse az eredmény ti — Nos, mi rosszabbra számítottunk, kiváltképp a közelmúlt nyilvános vitái után, melyek az egészségüggyel foglalkoztak. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy az öt gyógyintézetben dolgozóknak okuk van a megnyugvásra. Tény, hogy minden ió eredmény ellenére is hatékonyabbá, színvonalasabbá tehető a kórházi ellátás. Az anyagi és szellemi eszközökkel egyaránt lehetne a lakosság nagyobb megelégedésére gazdálkodni, hogy még többen legyenek akik kellemes érzésekkel távoznak a kórházból. Sok hasznosítható, gyakorlatias észrevétel érkezett, kitapinthatok a csomópontok, ahol egy-egy kórház változtathat a mai gyakorlaton, s ahol változtatnia kell. 0 Azzal kezdtük, nyúlt a vita. Miért? bosszúra — Nem azért, mert az öt kórház vezetői nem fogadták el észrevételeinket. Sőt, kifejezetten örültek annak, hogy visszajelzést kapnak a gyógyintézetek munkájáról. Hiszen mindenki javát — orvosét, nővérét, betegét is — szolgálja egy ilyesfajta tükörbe tekintés. Inkább azért volt ilyen hosz- szas az eszmecsere, mert együtt kerestük a leggyengébb pontokat. Sajnálattal kell meg*’ állapítanom, hogy bár megta- láltuk ezeket — közismert, hogy a kórházak nővérei kevesen vannak, rendkívül hagy teher hárul rájuk, s takarítót sem lelnek könnyén — e gondok országosak, megoldásuk nem a megye kórházain, áll vagy bukik. Az iránt pedig nem maradt kétségünk: amiben e kórházak javíthatják a feltételeiket, javítani is szándékoznak. Vasvári G. Pál ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) I
