Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 24. SZÁM 1985. JANUÁR 30., SZERDA Szakmák és igények Negyvennégy félét egy iskolában Kiváló munkásőr Cserék mit kap az ember? — Csapj fel, öcsém, katonának*! — így szólt, csábított hajdan a toborzó. Parolázás, kézjegy és szám a lajstromban — máris készen állít a katonautánpótlás. Ilyen egyszerű módon megoldható-e napjainkban, mondjuk, a szakmunkásutánpótlás? Mi van, ha felszólítjuk a végzős nyolcadikosát vagy akár az érettségizettet, fiatal segédmunkást: — Csopj fel, öcsém, tanulónak! Fontosság szerint Megtudjuk a választ, ha ellátogatunk a ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetbe. Útikalauzunk Fekete Gyula igazgatóhelyettes. A szakmunkásképzés itt, Pest megye és a környező megyék, mezővárosok kézművességéhez, iparához alkalmazkodik. Az iskolában negyvennégy szakmát oktatnak, ami cseppet sem kis dolog. A legjelentősebbek: a mezőgazdasági gépszerelő, mozdonyszerelő, gépjárműlakatos, villanyszerelő, festő, ács-állványozó, épület- és bútorasztalos. Kevés a jelentkező hegesztő, kádár, cipőkészítő, bádogos szakmákra, a jó kereset ellenére ácsnak is alig-alig lehet verbuválni. Pedig van alapos pályaválasztási ismertetés. Divatszakma az autószerelő, szobafestő, fodrász és — újabban a bútorasztalos, Ezeknél a túljelentkezés többszörös. Szakmai érdekesség talán, hogy tanul itt egy-egy mezőgazdasági kovács és faszobrász is. A vállalatok és a KIOSZ által bejelentett igényeket az intézet vezetői felülvizsgálják. Egy-egy szakmában képzést az utánpótlás fontossága alapján indítanak, így történik, hogy a bejelentett igények fele teljesül végül is. Évente 450—500 főt vesznek fel a tizenhat első osztályba. Egy-egy érettségizett osztály is indul, kozmetikus, fényképész, rádió- tv műszerész szakmában, ahol a tanulmányi idő két év. A lányoknál gond, hogy — iparszerkezet miatt — kevesebb szakma közül válogathatnak. Az 1230 diákot két műszakban tanítják. A fiatalok több mint fele bejáró. Az elméleti tanításhoz minden feltétel adott, audiovizuális eszközökkel is rendelkeznek. Gyakorlati oktatás az iskolában — tanműhely hiján — egyelőre nincsen. Ezt a vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok oldják meg. A szakmai •képzést jó képességű oktatók végzik. Ahol erre nincs mód, a vállalat szakemberei oktatnak, természetesen állandó ellenőrzés mellett. Nagyon jó eredményt érnek el a kisiparosoknál tanulók, noha itt a követelmények még szigorúbbak. Mérőterem készült A tanulók tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak — még a leggyengébbek is. További ösztöndíj jár a fizikailag nehezebb és a nehezen betölthető mezőgazdasági kovács, kőműves szakmákban. Vállalati kezdeményezésre a diákok társadalmi tanulmányi szerződést is köthetnek, ez biztos munkahelyet jelent. A demográfiai hullám ebben a képzésben is érezteti hatását. Kevés a hely, pedig jelenleg tíz tanteremben oktatnak. Az intézet területén jelentős bővítés folyik. A DUTÉP segítségével négy tanterem épült. A villamos mérőtermet — egymillió forint értékű géppel felszerelve — szakoktatói segítséggel maguk a gyerekek hozták létre. További építkezéssel újabb tíz tanterem, két előadó, valamint tornaterem létesül, megoldódik a szertárgond és feltehetően megszűnik a kétmű- szakos oktatás. Ám a szakmunkástanulóknak nincsen kollégiumuk, külön étkeztetésük sem megoldott. Az új épületszárnyak elkészültével 3 ezer adagos konyha, étterem kap helyet a Hold utcai iskola szomszédságában. Nem hagyom ki kíváncsi kérdésemet: mit tudnak tenni a szakmát tanulni akaró mozgássérültekkel? Megoldott-e a szakmai képzésük? Fekete Gyula kézmozdulata és szavai egyértelműek: — Nálunk a könnyebb mozgássérültek is tanulhatnak műszerész, órás szakmát. De a súlyosabb helyzetűek nem is jelentkeznek, hiszen képzésük országos gond. A tanintézmények építészeti kialakításánál úgy fest a dolog, hogy a tervezők rájuk nem gondolnak. ízig-vérig pedagógus Fekete Gyula. A szakmai kérdések felhevítik, nem rejt semmit véka alá. Szívesen beszél az eredményekről, de mást sem hallgat el. A tavalyi országos tantárgyi versenyen két szakmunkástanuló jól szerepelt. Brindza István első, Fehér Zsolt harmadik lett. Az intézet diákjai a szakmai versenyeken is megállták a helyüket, többen már itt szakmunkás-bizonyítványt nyertek. TanulóLo'-crzó A siker titka? — Nem élünk elefántcsonttoronyban, a vállalatokkal, szülőkkel nagyon szoros a kapcsolatunk, rengeteg információnk van, ami az oktatást segíti — vallja Fekete Gyula. Siker, gond — mint az óriáskerék, forog tovább. Ma már a holnapra gondolva, a pályaválasztási tanácsadásokon a következő tanév szakmunkástanulóit próbálják megnyerni, mindenkit a számára legalkalmasabb szakmához. Albertirsán 1978-ban mun-1 kásörszakasz alakult — Ahá, mentek partizánkod- ni — ugrattak bennünket a munkatársak eleinte — meséli Kendra Ferenc, a Szabadság Tsz párttitkára. — De ahogyan teltek az évek, lövészet .vagy gyakorlat lett belőle. Megszokták, megbecsülik, amit csinálunk. S hogy ez így történt, annak fedezetéül szolgál nem kevés jeles munkásőri teljesítmény. Mint például Maja Ferencé, aki nemrég a ceglédi zászlóalj gyűlésén Kiváló munkásőr kitüntetést kapott. — 1964-től egészen 1980-ig kormányozgattam a traktorokat a Szabadság Tsz földjein — mondja Maja Ferenc. — Sorállományú katonaként a határőrségnél szolgáltam, persze, ez egészen más dolog, nemigen volt mit mérlegelni. Mégis van hasonlatosság, hiszen később a munkásőrségben épp úgy el kellett sajátítani a kiképzési teendőket. Ebben parancsnokaim megértő támogatása és magyarázatai voltak segítségemre. — Mi bírta arra az elhatározásra, hogy elhivatottságul a munkásőri feladatok gyakorlását válassza? — Ehhez vonzódtam, ráadásul pártmunkaként is megfelelőnek látszott. — A munkásőri erények közül melyek a legfontosabbak? — A kedv, az akarat és az elszántság, ami nélkülözhetetlen. Ezek nélkül nem is lehetne a nagyon szigorú követelményeknek, a minőségi elvárásoknak megfelelni. Hogy cserébe mit kap az ember? Talán komolyságot, fegyelmet, határozottságot. Amik persze a napi munka sorén is igazi értékekké válhatnak. — A legnehezebb pillanatok ... — Inkább percek, időpontok. Vagyis mindig pontosnak lenni, azt hiszem, ez a legnehezebb. — Mennyi időt fordít munkásőri teendőkre? — Évente olyan kétszáz órát. Ebben benne van minden. A kiképzés, a gyakorlatok, a közbiztonsági szolgálat, az ügyeletek, a díszelgés. Fele a munkaidőt, fele a szabad időt emészti. — A feladatok teljesítése elképzelhetetlen a feleségem közreműködése nélkül, aki például előkészíti, tisztán tartja a ruhámat. Két fiúnk van, egyik most épp katona, a másik meg traktoros itt, a tsz- ben. Lesz-e valamelyikükből munkásőr? Nem tudom, erről még nem beszéltünk. — Mivel foglalkozik szabad idejében, ha nincs szolgálatban? — Legszívesebben a kertben vagyok, s teszem, amit tudok a 300 négyszögölnyi szőlővel, gyümölcsfával, zöldséggel megrakott földecskén. — Vajon miként honorálja az élenjáró munkásőröket a termelőszövetkezet ? — Ha a parancsnokság erkölcsi elismerésben részesíti valamelyiküket, mi sem maradunk adósak az anyagiakkal — de ezt már Kendra Ferenc párttitkár, mondta. JÓSZERÉVEL MAR TAVALY decemberben az átalakított, felújított CVSE-sport- csarnok átadásával megkezdődött azon ünnepi események sora, melyek a város sporttörténetét, jelesül pedig a vasutas egyesület fél évszázados múltját idézik. A CVSE immár Pest megye legjelentősebb sportközössége, ezren felüli taglétszámával, 14 szakosztályával; az elmúlt ötven év során számtalan tehetséges fiatallal .gazdagította nemzeti sportéletünket. Mindössze néhány hét, és március 3-án díszközgyűlés eleveníti majd fel az egyesület alapításának napját, 1935. március 3-át, s az azóta eltelt időt. A közgyűlésre való méltó fölkészülés egyik állomásaként látott napvilágot az 50 éves a Ceglédi VSE című füzetsorozat nyitó kötete, ami adatok, történetek, nevek, fényképek sokaságával, öt évtized áttekintésével igyekszik megismertetni az egyesületi munkát, s próbál újabb és újabb híveket szerezni a sportnak. Az első fejezet az alakulás körülményeit részletezi, rögzíti, mégpedig Kürti Béla nemrég megjelent sporttörténeti tárgyú kötetéből merítve az ismereteket. Az izgalmas kezdet egyik mozaikja, hogy már az indulás pillanatában hét vasutasszakosztály körvonalai formálódtak ki. Aligha lehet véletlen, hogy a gyakorolt sportágak közül épp az asztalitenisz került a vékony füzet élére. Pingpon- gosainknak nem kellett sok idő a bizonyításhoz, hamar bajnokságot nyertek. Igaz, hogy mindez 1948-ban történt az NB II-ben, de az eredmények később sem maradtak el. 1972-ben az NB I-be vereked- te magát a dr. Réthi, Bodrogi, G. Bíró, Farkas, Kudelich G., Kudelich F. összetételű csapat. Nagy Imre személyes emlékeit előhalászva égy rég volt, rövid életű' helybeli röplabdacsapatról mesél. A sportág elsorvadt, nem véletlenül kérdez a hírmondó: „Ki tudja, ha együtt maradhatott volna a csapat, minden bizonnyal még több és még szebb eredménnyel gazdagíthatta volna a város röplabdasportjának történetét.” Ki tudja, hány győzelemre termett társaság széledt szét az idők folyamán, s ki tudja, miért? Vajon hogyan sáfárkodtak a fel-felbuk| Lehotka László fényképei Cegléden, a Kossuth Múzeumban kiállítás nyílik február 2-án délelőtt fél 11 órai kezdettel Lehotka László képanyagából. A kiállítást Fábér András kritikus nyitja meg, a látogatók a fotókiállítást, hétfő kivételével, délelőtt 9 órától délután 17 óráig látogathatják. , A szomszéd városban Ember és világ Dobos Lajos festőművész kiállítása nyílt meg a szomszédos Nagykőrösön, az Arany János Múzeumban. Az alkotó képeit hazai és külföldi múzeumok, magángyűjtemények őrzik. Szép szavakkal szólt róla a kiállítást megnyitó; Losonci Miklós művészettörténész. Dobos Lajos akvarell- jei lírai ihletésűek. Tájakat; az ember és a világ viszonyát, s képeivel egyben önmagát korszerű szemlélettel bemutató alkotó művész. kanó tehetségekkel a ceglédi sportvezetők? Talán érdemes lenne erről is szót ejteni a márciusi közgyűlésen, és nem is ünneprontásként. VALLJUK BE, arról kevesen tudnak, hogy létezik a CVSE-ben természetjáró szakosztály is. Pedig már 1951 táján érdemes volt vasutasturistának lenni, főleg a kedvezményes utazás és a szabadjegy lehetősége miatt. Mi több, Botka Ferenc gimnáziumi tanár még versenycsapatot is szervezett, sőt a szakosztály egy kisebb létszámú csoportja barlangászásra adta a fejét. A lelkesedés és a szakértelem ma sem hiányzik, bár a vasúti viteldíjak és a szálláshelyek árainak emelkedése nem kedvez a természetjáróknak. Érdekes adalék színezi a helybeli úszósport történetét. A városi strandfürdő elkészültekor, 1933-ban, elsőként a MOVE alakított vizes szakosztályt. Két esztendővel később a Vasutas is. Csakhogy míg a MOVE úszóinak akkori elnöke úgyszólván eltanácsolta a baloldali érzelmű és nem keresztény származású sportolókat, addig a CVSE azonnal a kizárt úszók segítségére sietett, versenyzési, tréningezési lehetőséget adva számukra. Mellesleg a ceglédi medence környékén olyan neves sportszemélyiségek fordultak meg vasutas színekben, mint Szon- dy István öttusa olimpiai és világbajnok, Csordás György Európa-bajnok, vagy Szüle György országos ifjúsági bajnok. Sajnos, a helybeli úszóélet elhamvadt, ám a póló mind a mai napig sikersportágnak számít. A CVSE-KIADVÄNY fő erénye, hogy valamennyi tárgykörét terjengősség nélkül taglalja. Ám még így sem fért bele minden egyetlen füzetbe. Következik a folytatás, birkózással, labdarúgással. V. S. A Török János szakközépiskola egyik KlSZ-alapszerveae- te elhatározta, hogy alaposabban megismerkedik a városban élt Benedek Péter parasztfestő munkásságával. Adatokat gyűjtöttek működéséről, megtekintik festményeit, felkeresik azokat, akik a hosszú ceglédi évek során kapcsolatban voltak vele. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Csak az utak csúsztak Idejében ott volt az áru A zord január alapos erőpróbája volt kemény fagyával, jégpáncéltól síkos útjaival az élelmiszert gyártó, szállító és árusító cégek számára egyaránt. Cegléden és környékén gondot nemcsak az okozott, hogy a kenyér, a tej, a tejtermék miként legyen a boltban a nyitás időpontjára, hanem az is, hogy a pékek, a tejiparban dolgozók, kiváltképp a közeli településekről bejárók hogyan jussanak időben a munkahelyükre. Hiszen a kenyeret előbb meg kell sütni, a tej is csak úgy jut a boltba tasakokba porciózva, ha azt a begyűjtő helyekről a feldolgozó, csomagoló üzembe beszállították, kezelték, vásárlásra előkészítették. Vetélkedő a^rá: fiatalok Földművelés A Magyar Agrártudományi Egyesületnek üzemi csoportja működik a Ceglédi Állami Tangazdaságban. A KSZE növénytermesztési rendszerrel karöltve a szakembereket szakmai konzultációra hívják ösz- sze. Az energiatakarékos talajművelési rendszer fejlesztési lehetőségeit tekintik át. Szó lesz a tavaszi vetésű kultúrák A hóban, fagyban az ellátásban komolyabb fennakadás sehol sem volt Cegléden és a környező településeken. A boltok legtöbbje igyekezett némi tartalékot előre is rendelni, hogy bármi történjen, nyitásra ne maradjon a vásárló kapatlan. Amikor odakinn a hőmérő higanyszála nem kúszott mínusz öt-hat fokon felülre délidőben sem, nem kellett attól tartani, hogy a raktárban gondosan elhelyezett kenyér, tej, vaj maradéka nem áll el másnap reggelig. Külterületen észrevehetően a lakosság is igyekézett ezekből a fogyasztási cikkekből a szokásosnál többet venni, otthoni tartalékul. Volt mibőL- olcsóbban vegyszeres gyomirtásának olcsóbb eljárásairól is. A programban szerepel a fiatal agrárszakemberek áprilisra tervezett vetélkedője, amelyet összekapcsolnak a pályakezdők tájékoztatásával. A gazdaság vezetői ismertetik az 1984-es eredményeket és részletesen szólnak az 1985-ös teendőkről. Gyöngyösi Attila — A család ... Ismét nyitva a kiállítás Ismét Iáható a ceglédi Kossuth Múzeum állandó kiállítása. Nemrég megnyitották a látogatók előtt az emeleti rész első négy termét, ahol a régészeti és középkori emlékeken kívül megtekinthetők a Kassuth-relikviák is. Apáti-Tóth Sándor felvétele. Varga Sándor Átváltozások kora Tibor, a 4/B-böl,bánatos, televízióval táplálkozott, — Te, velem folyton csak ám a hideg keletkeztével kitol az időjáráf. Nem elég, hamar rászokott a jeges hogy miatta szűnt meg a szórakozásokra, és eseten- délelőtti tévéműsor, most ként arra is vállalkozott, még a koripályát is szétme- hogy hógolyóval hajítsa ku- legítette. Tócsát se hagyott, pán a szomszéd kislányt, hogy legalább halakat le- ha az erre megkérte őt. A hetne ,úsztatni benne. Sze- fagy tehát Tibor javára Tinted mitévő legyek? vált. Nem csodálkozom, hogy, Most meg Fülest szoron- Tibor elszontyolodott, hi- gat a kezében. Valamit csi- szen a régi szép időkben a nálni kell. Ötvenéves a CVSE írásos sporttoborzó
