Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
1985. JANUAR 30., SZERDA Koccintani az emberségre Nehéz napok voltak az erőműben Olajból sikerült tartalékot gyűjteni Ez az erőmű akkor működik Jói, ha nálunk nem dolgozik senki. Nem először hallom ezt a félig tréfás, félig komoly házi használatú szlogent a százhalombattai Dunai Hőerőműben. Igaz, itt valóban mindent átszőnek az automatikák. Még emberi parancsra sincs szükség, az áramtermelő egységek a blokkal már-már maguktól termelnek több, vagy kevesebb áramot az ország szükségletei szerint. Sétálhat az ember akár órákig is a gigantikus kazánok, végeláthatatlan csőkígyók, félelmetes turbinák között, s egyáltalán nem biztos, hogy találkozik valakivel. A délutáni vagy az éjszakai műszakban az irányítók, karbantartók, a vízműre felügyelők összesen hetvenen vannak. S termelhetnek akár 1500 megawattnyi áramot, az ország elektromos energia- fogyasztásának majdnem egy- harmadát. De Százhalombatta régen nem bocsát ki ennyi energiát. Tavaly például átlagosan csak 37 százalékos hatásfokkal üzemeltek, s így is az országos igényeknek 14—15 százalékát elégítették ki. Ez az erőmű ugyanis drága szénhidrogéneket éget el. Gázt, ha van bőven belőle az országnak. S többnyire olajat, ha az előbbire az üzemeknek, háztartásoknak van szüksége. Akár így, akár úgy, takarékoskodni kell az üzemanyaggal, s a battai blokkok csalt akkor és olyan mértékben lépnek tizembe, amikor a szénerőmfl teljesítménye és az import már nem elegendő. A lélektelen főszereplők: a 215 megawattos turbinák. Rá kellett kapcsolni Ennyit az elmúlt hetek történéseinek megértéséhez elengedhetetlenül szükséges bevezetőből, melyet Lehel Vilmos magyarázata nyomán igyekszem — mérnökember számára bizonyosan szakszerűtlenül — közreadni. Százhalombatta ugyanis január óta/ nehéz napokat él át. Az áramtermelés nagysága egész évben, s naponta is változó. Reggel többet termelnek a blokkok, később csökken az igény. Este megint magasabbra kúszik a teljesítmény, s éjszaka, amikor elzárjuk a tévéket, kihunynak az égők, minimális az áramkibocsátás. Az elmúlt hetek hideg napjaiban azonban szinte fejreállt minden. Majd egy erőmúnyi teljesítménnyel, 800 megawattal több áramra lett hirtelen szüksége az országnak. Százhalombattán tehát rá kellett kapcsolni. De ugyanakkor a takarékosságra is szükség volt. Gázt egyáltalán nem kapott a nagyüzem, az olajkészletek is fogytak. Amint lehetett, le kellett állítani a blokkokat. Űjrafű- tésük azonban majd fél nap, s bármikor előfordulhat olyan rendkívüli esemény, amely miatt azonnal, azok munkájára is szükség lehet. Elő is fordult nem egyszer például az, hogy a szénnel, lignittel áramot termelők éppen a nagy hideg miatt nem tudtak megbirkózni az összefagyott fűtőanyaggal, elszakadtak a szállítószalagok. Lehel Vilmos Üzemviteli famémftk az oly sok főfájást okozó hűtövlz- csátoriul bejáratánál. ’ Tú a kazalban S még nem is szóltunk a látszólag apró bosszúságokról. Arról például, hogy — sok hektárnyi területen —, hol itt, hol ott fagyott el valami. Csak egy cső, egy vezeték, amely azonban egy egész energia- termelő egységet megbéníthat. Éjjel vagy nappal, mindegy volt. Hegesztők, szerelők keresték a tűt a szalmakazalban: azt a csődarabot, amelyet fel kellett melegíteni. Puskaporos hordón Kérdezem Lehel Vilmost, milyen volt a közérzete ezalatt a három hét alatt? De hogy is érezheti az magát, aki puskaporos hordón áll, milyen a lelki egyensúlya annak, aki hallja, hogy kívülről valaki feszegeti á lakásajtót. Persze, próbálták a bajnak elejét venni, telefonáltak főhatóságnak, társvállalatnak, hol kértek, hol fenyegettek. Olajszintet mértek, a Dunára rohantak. S nem az erőmű miatt. Ez csak egy nagyon bonyolult, de mégis csak gépi rendszer. Ha nincs olaj vagy hűtővíz, a gépezet leáll. És sötétbe borul több megyényi országrész. Megállnak a gépek, hideg lesz a lakásokban. Ez az igazán nagy felelősség. Ezért dől goztak olyan nagy akarattal ott a csatornánál, ezért tették ki a lelkűket a szerelők, ezért maradt az erőműben munka után is főmérnök és igazgató. A nehéz napokon — úgy tűnik —, túl vagyunk. Egy kicsit emelkedett a Duna vízszintje, melegedett az idő is. Sőt már gázt is kap az erőmű. Olajból sikerült tartalékot gyűjteni. Kolozár György műszaki vezérigazgató-helyetteshez mennénk be, amikor jókedvű, kék kezeslábasba bújt emberek tódulnak ki a szobájából. Ugyan miről lehetett szó ilyen késő délután? — jut eszembe, de már kapom is rá a választ. — Ritka tisztességes társaság. Csehszlovák szerelők, akiknek tulajdonképpen csak Szervizmunkák ellátása lenne a dolga. Amikor bajban volr tunk, mégis a lelkűket tették. ki az erőműért. Egy pohár bor mellett köszöntem meg az emberségüket. Csuiák András \ baj azonban sohasem jár -edül. Amikor a fogyasztás maximálisra ugrott, amikor n volt gáz, amikor az ola- adagolni kellett, s más erőivek sebezhetőek lettek, izhalombattán jóformán el- ;yott a hűtővíz. V Duna alacsony vízállása, i hideg okozta a bajt. S >y még nehezebb legyen á lenni a nehézségeken, a tornatorkolatban lévő tisz- irácsok állandóan eltömőd- a szennyeződéstől, ha pe- :, hogy megtisztítsák, da- /al kiemelték, minden azon- ráfagyott. Sőt, a daru se t a szokatlan hideggel, ikrán az is fölmondta a lgálatot. Ilyen is van: csa- natisztítón, darukezelőn, s - fázékony gépen áll vagy kik az ország energiamérleSzines programok A Dunatours ajánlatai A Pest megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, a Dunatours tegnap délelőtt a Buda-Penta Szállóban sajtótájékoztatón ismertette az idei terveket. Az utóbbi években egyre bővül a Dunatours tevékenysége. Ezt a fejlődést jelezte dr. Jenkei László hivatalvezető, amikor tennivalóik sokrétűségéről szólott. Megtud hattuk, hogy egyre inkább felvállalja a Dunatours az utazási irodák feladatait. Így a közeljövőben már a többi utazási iroda kínálatát is bemutatja Pest megyében. A hálózatfejlesztést jelzi, hogy Kemencén, Nagykőrösön új kirendeltséget hoztak létre, a gödöllői részleg már működik. Március elsejétől a belföldi menetjegyekkel is foglalkoznak. Később ezt kiterjesztik a külföldi és a MALÉV-járatokra szóló jegyekre. A lakossági igények változásával igyekeznek ezentúl helybe vinni az idegenforgalom szakemberei a kínálatot. Megtudhattuk; a legnagyobb gondot a szálláshelyek felújítása okozza. A Dunatours leglátogatottabb helyei a dunakanyari kempingek. Egyelőre még a ráckevei és a szentendrei szállók — a főidényen kívül — meglehetősen kihasználatlanok. Éppen ezért szeretnék elérni, hogy a turisták itt találjanak éjszakai szállásra, innen kiránduljanak a fővárosba. A falusi turizmus fellendítését jelentené a kemencei kirendeltség működése. Parlamenti bizottság előtt A sportorvosi munka feltételei A sportegészségügy helyzetéről és fejlesztésének feladatairól tárgyalt keddi ülésén — Pesta László elnökletével —, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a Parlamentben. A sportegészségügy jelenlegi helyzetét, szervezetét áttekintő közös jelentésében az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet és a Magyar Sportorvos Társaság arra figyelmeztet: számos gyógyítómegelőző intézményben a szakmailag szükségesnél kevesebb sportorvos működik, s az alapellátásban tevékenykedő szakemberek — elsősorban az egyetemi oktatás fogyatékosságaiból és a helytelen szemléletből fakadóan — tájékozatlanok a sportegészségügy, illetve a sport, a testnevelés társadalmi hasznosságával ösz- szefüggő kérdésekben. Kedvezőtlenek a sportorvosi munka tárgyi feltételei, a műszerezettség nem éri el a kívánatos színvonalat, s a szükségesnél kevesebb a sportorvosi vizsgálatra alkalmas helyiség. A sportegészségügy jövőjével kapcsolatban az előterjesztés hansúlyozza: a következő években várhatóan előtérbe kerül a testnevelés és a sport testépítő szerepe, s a szabad idő növekedésével emelkedni fog az öntevékeny testedzők száma. Egészségügyi ellátásuk érdekében az alapellátásban tevékenykedő orvosokat fel kell készíteni arra, hogy az egyes sportágakban egészség- ügyi tanácsot tudjanak adni, a szakellátást pedig alkalmassá kell tenni a várhatóan növekvő igények kielégítésére. A versenysportban a sportegészségügynek gondoskodnia kell arról, hogy a sportolók biológiai károsodás nélkül juthassanak el képességeik teljes kibontakoztatásához. A vitában felszólalók kiemelték: a széles körű szakellátásról gondoskodó országos testnevelési és sportegészségügyi intézetben — egységes szemlélet alakult ki a gyógyító-megelőző munkában, s lendületet kaptak a sportegészségügyi kutatások. Az egyes megyék között nagy különbségek mutatkoznak az ellátás színvonalában, s vannak olyan megyék is, amelyekben egyáltalán nem működik főfoglalkozású sportszakorvos. A községek körzeti orvosai sajnos, nem rendelkeznek megtelelő sportorvosi ismeretekkel, a rendszeres továbbképzéseken ugyanis nem szerepel ez a téma. A vitában felszólaltak: Kaposvári Júlia, a bizottság titkára (Budapest), Kiss István (Komárom megye), Nics János (Fejér megye), Rusz Márk (Csongrád megye), Tóth János (Budapest), dr. Vámos Marietta (Pest megye), Zsolnai Mária (Fejér piegye), Árky Nándor, az OTSI főigazgató főorvosa, Fűzi István, az egészségügyi dolgozók szakszervezetének főtitkára, Schmitt Pál, az OTSH elnök- helyettese, Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője és Varró János, a Fővárosi Tanács egészségügyi főosztályának vezető helyettese. Sikeres volt az első szezon Hozhatott volna több hasznot Hazánk egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb — mennyiségben termő gyümölcse az alma. Mostanában hallani ugyan borúlátó nyilatkozatokat az ültetvényekkel kapcsolatban, de az almáskertek még mindig bőséggel ontják ízes termésüket, pompás feszes húsút és kevésbé szépet, nem közvetlen fogyasztásra valót. Ez az úgynevezett ipari alma, amely konzervgyáraknak, léüzemeknek szolgál alapanyagul. A Nagykőrösi Konzervgyárban is folyt korábban almalégyártás, ám évekkel ezelőtt abbahagyták, mivel termelése ráfizetésesnek bizonyult. Szeptember óta ismét foglalkoznak almalésüritmény előállításával. Mi változott közben? — kérdeztem Bóka Sándor fejlesztési osztályvezetőtől. Az almaié piaca sei> ame'f van az almalenek, elég regen hangzottak el először. A Nagykőrösi Konzervgyár gyorsan reagált; első pályázatuk 1980- ban íródott. S azután szüle tett még több is, amíg 1984 júniusában igenlő pecsét került az utolsóra. Ekkor azután felpörögtek az események, az engedélyezést követően azonmód megrendelték a berendezést az osztrákoktól, augusz tusban érkezett a gép, s mint tudjuk, szeptemberben már préselte is a szabolcsi alapanyagot. A próbagyártás mindjárt élesben ment — A bankkal kötött szerződésünk úgy szólt, hogy még a tárgyévben kitermeljük a berendezés devizaértékét. Ehhez ezer tonna almalésűrít- fnényt kellett legyártani, azaz tízszer annyi almát — tízezer tonnát- — feldolgozni. Szeptembertől decemberig ömlött a vagonokból a gyümölcs, dolgozott ember és gép szaporán. — Mindenekelőtt megnőtt a sűrített almaié iránti, keres let, emelkedett tehát az ára, Amikor a konjunktúra meg' kezdődött, 700-750 dollárra is felment egy tonnányi sűrít mény ellenértéke. A hullásalma kilója ugyanakkor 2-2.50, ez még akkor is kedvező, ha hozzávesszük, hogy 1 tonna almából tizedannyi lésűrítményt lehet előállítani. Persze nem mindegy, hogy mivel! Elavult berendezéssel — és ilyen volt annak idején nekünk — nem szabad belefogni. Felmérve kínálatot, választásunk az Alfa-Laval lényerő berendezésre esett, amelyet egy oszt' rák cég szállított, de a prés maga svájci eredetű. Ennek értelmében írtuk meg pályázatunkat a MÉM-hez, amelynek alapján a devizát megkaptuk. Itt' álljunk meg egy pillanatra. A külkereskedője jelzéJanccska leiemben. András fütliszpccser és Vörös Gábor üzemmérnök a most nyugalmas központi Irányító Tréncsényi Zoltán felvételei Két hét alatt Augusztusban szállított az osztrák vállalat, ősszel indultak a gépek. Mit jelentett ez a gyakorlati szakembernek? Aki válaszol: Járó Dénes technikus, a tmk csoportvezetője. — Először talán valamit magáról a lényerőről. Ez a berendezés a legkorábban hulló almától a legkésőbb érő ipari gyümölcsig valamennyi feldolgozására alkalmas és a régebbi típusú prések 70 százalék körüli lényerésével szemben 80 százalékos, vagy afölötti eredményt produkál. Az alma- lésűrítmény gyártásnak különben az az előnye is megvan, hogy az alapanyag akkor érkezik, amikor már a soron — ahol addig a paradicsomlé készül — nincs munka. Az új berendezés, hogy úgy mondjam látásból ismertem már, hiszen több ilyen működik az országban. Közelebbről azon az Utón Ismertem meg, amelyre á szállítást megelőzően került sor. A termelési főosztály vezetőjével ketten voltunk három napig a Seitz cégnél, pontosabban az ő vendégükként üzemlátogatáson, hiszen náluk a telephelyen nem láthattuk működés közben a gépet. De elvittek két helyre is, az egyik egy olyan üdítőital-gyártó üzem volt, ahol a miénkhez hasonló négy prést már számítógép vezérel. Mi még nem tartunk itt, de azért azt elmondhatjuk, hogy a gép bevált. Ez annál is inkább öröm számunkra, mert a fő állomásokhoz — almadaráló és prés — kapcsolódó berendezéseket — elevátor, válogatószalag, garat — helyben állítottuk elő, egy részük a mi műhelyünkben készült. Ügy kellett tehát a sort beállítani, hogy stimmeljenek az újonnan vásárolt import részegységekkel. Az összehangolás sikerült, különösebb zökkenők nélkül ment az üzem-, beállítás, noha voltak időszakok, amikor harmincötén is ott sürgölődtünk; villamos- sági szakemberek, gépészek, csőszerelők, külföldi szerelők. Hétköznap és vasárnap is megfeszített tempóban dolgoztunk, hogy mihamarabb termeljen a gépsor. Végül is két hét kellett mindehhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kisebb módosításokra szükség lesz a következő szezonig, például a válogatóberendezésnél, ami az idegen anyagokat (ezek a gépet is károsíthatják) kiszűri. Az almafogadó részt is másképp alakítjuk ki, úgy, hogy ne tolólapáttal kelljen, a gyümölcsöt mozgatni, mert ez rontja a minőséget. Nincs reklamáció A Nagykőrösi Konzervgyár almalényerő berendezése tehát sikerrel debütált. A minőségre reklamáció nem érkezett, sőt, sűrítményüket a jók között 'tartják számon. Jövőre az ideihez hasonló mennyiségben, vagyis ezer tonnányi sűrítményt szándékoznak legyártani és útnak indítani az NSZK és Ausztria felé. Mindez tisztes hasznot hoz a vállalatnak, de talán nem hat ünneprontásnak, ha azt mondjuk, hozhatott volna többet is. ha az ötlet és a kivitelezés (jóváhagyás) között nem telik el több esztendő. Szigetin Teréz
