Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

Üflüepre készül a százéves Kötöttárugyár Tizennégy óra volt a munkaidő A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1985. JANUÁR 29., KEDD Téli estén a kertek szerepéről Mit ér a málna külföldön? Kistermelők és átvevők dialógusa v, Vannak dolgok, amiket 's, szívesen hiszünk öröknek, 's, sohasem változónak. Szíve- $ sen gondoljuk azt a gyü- $ mölcstermelésről is, hogy £ külkereskedelmünk egyik % legbiztosabb alapja, hiszen ^ enni mindig skell, a gyü- £ mölcs nélkülözhetetlen élel- s, miszer, de nem minden or- f szagban olyan kedvezőek a 's, feltételek, mint mondjuk $ nálunk. Ha tehát nehéz el- 's, adni a szerszámgépet, ex- '/, portáljunk gyümölcsöt, tele- £ pítsünk minél többet, hogy $ helyre billenjen a mérleg. % A dolog persze, mint tud- ^ juk, nem ilyen egyszerű. í Erről hallhattunk a Haza- 's, fias Népfront Városi Bizott- 's, sága és a Váci Kertbarátok 's, Köre közös fórumán is, 's, amelyet a Madách Imre % Művelődési Központban í rendeztek. Egyre jelentősebb A kistermelők és a felvásár­lók, valamint feldolgozók dia­lógusára nagyon nagy szükség van. Mint az elmúlt év nyarán is tapasztaltuk, a betakarítás idején zajló viták forrásai kö­zött gyakran nem annyira az érdekellentét, mint egymás érdekeinek és gondjainak az ismeretlensége volt. Régen időszerű, hiányt pótló találkozás is volt ez tehát, s az ember önkéntelenül arra gondolt a felszólalásokat és vá- • laszokat hallgatva, hogy jó lenne ezt a kört bővíteni, hi­szen Szob, Vámosmikola és más települések körzetében is voltak a nyáron gondok. Most, a szerződéskötések idején, a tél utolsó hónapjaiban nagy hasznot lehetne húzni egymás kölesönös tájékoztatásából. A teremben fiatal arcokat is láthattunk, ám úgy tűnik, mégis o negyvenen túliak vol­tak többségben, ami nem lehet meglepő. Hiszen a kertművelés az a műfaj, amelyet ezen a koron túl kedvelnek a legtöb­ben, keresve a természet kö­zelségét, zöld receptet a fáradt idegrendszer pihentetésére hét végén, s közben persze az anyagi hasznot te, különösen az utóbbi években. Dudla Károly, a kertbarátok elnöke kellemes derűvel, finom tapintattal irányította a vitát, a kérdésekre a punakeszi Hű- töház képviseletében dr. Nagy András osztályvezető válaszolt, a Dunakeszi Konzervgyárat Bódis József osztályvezető kép­viselte, a Váci Áfész kereske­delmi, felvásárlási tevékenysé­géről Lajtai István főosztály- vezető tájékoztatta a résztve­vőket, szemléltető kalkuláció­kat is felvázolva a falitáblára. A beszélgetés alatt lényeges megállapításként hangzott el, hogy a házikertek szerepe min- d *0esetre megnőtt azóta, hogy a nagyüzemek úgymond foko- zatosap kivonultak a gyümölcs- és zöldségtermelés területéről. Általában tehát érdemes ter­melni, de nem mindegy, hogy mit, s milyen fajtát. Vagyis, ma már a haszonra szert tenni akaró kistermelő sem azt ter­melhet amit szeretne, hanem azt, amit a keréskedelem, a piac kér, s átvesz. Lajtai István például ezt mondta a váci kertekben ter­melt uborka közeljövőjéről: — Nincs korlátozás, ha minden kerttulajdonos termel, akkor is átveszik, de csak akkor nem lesz a termelőnek értékesítési gondja, ha azt a fájtát termeli, amit az Áfész kér, tehát ilyen magra kell szert tenni, vagy ezt kell kérni. Majdnem ugyanez a helyzet a paradi­csommal is. Nem reménytelen — Mit telepítsünk, mit ér­demes termelni — kérdezték a kertművelőik, valamiféle kö­zéptávú előrejelzésre várva. A kérdésre a külpiaci változások miatt persze ma nehéz vála­szolni, s a jelenlevő illetékesek dicséretére vált, hogy ezzel amennyire lehetett, mégis pró­bálkoztak. Az Áfésznek min­denekelőtt tarkababra, spárgá­ra és egresre lenne nagy szük­sége, s mint közismert, Haj­dúszoboszlóról érkezik a he­gyespaprika. Távoli tájakról szállítják a zöldségféléik jelen­tős részét. Dr. Nagy András azt aján­lotta, hogy piros ribiszkét csak családi szükségletre ültessenek a termelők, mert visszaesett a kereslet. A korábban elter­jedt fekete ribiszke sem olyan keresett már. Az 1983. évi kész­letet a múlt év decemberében sikerült értékesíteni. A terme­lőktől, kilónként 22 forintért vették meg, k egyévi tárolás után 21 forintért adtak túl rajta. A tapasztalatok szerint a málna értékesítése is nehezebb, de egyelőre még van mit ke­resnünk a külpiacokon is, ha ki tudjuk elégíteni a vevők igen magas igényeit, melyek gyakran már inkább nevezhe­tők kifogásoknak is. Ezért kell aztán évről évre szigorúbb kö­vetelményeiket támasztani az átvevő helyeken. — Változtatni kell azon a felfogáson, hogy a konzerv­gyárnak a gyengébb minőségű áru is megfelel — mondta Bó­dis József, aki szerint jobb mi­nőséget kénytelenek kérni. — Nem kezd reménytelen vállal­kozásba az. aki birsalmát, sza­mócát telepít, uborkát termel, s más gyümölcsökkel foglalko­zik — közölte, mert ezt min­den évben nagy mennyiségben keresi a konzervgyár. — Hát az egres — kérdezett közbe Kemenesi Ernőné nyug­díjas, amire szintén igen volt a válasz, mert abból napi hat- : hét vagonnal dolgoznak fel j szezonban, s Dunakeszi mellett i a nagykőrösiek is vásárolják. — Mit kezdjek a sárgába- ; rockommal — kérdezte egy \ váchartyánl fiatalember, több évi gondjaira célozva. — Hozza be, átvesszük — j hangzott a biztatás. ' Több fegyelmet A késő estébe nyúló vitában ' szó volt a termelői és kereske- ; delmd árak közötti nagy kü- j lönbségről, termelői kedvről, s arról, hogy a kertművelés \ szakmai, tárgyi feltételei dol­gában több segítségre lenne szükség. Ezeket az észrevétele­ket az illetékesekhez továbbít- , ják. A legnagyobb érdeklődés természetesen a málnatermelés kérdései iránt mutatkozott meg. Mivel a feldolgozó ipar képviselői többször hangoztat­ták, szigorúbb minőségi köve­telményeket kell támasztani, mert csak így van lehetőség az exporttervek teljesítésére. — Mennyit ér a málna kül­földön — kérdezték Nagy And­rástól. — Annyit, amennyit adnak érte — válaszolta —, hiszen ez a kínálattól függően változó. Tavaly például 4 centért tud­ták kilónként értékesíteni. Egyébként is az a gond, hogy csak olyan piacra tudunk elad­ni, ahol meglehetősen nagy a kínálat. A sok vitát kiváltó rekeszek állapotáról és súlyáról szólva a Hűtőház képviselője elmondta, hogy az idén 100 ezer darab műanyag rekeszt adnak ki a tsz-ekbe, de az átállás még nem lesz teljes, mivel erre 30 millió forint kellene. Igaz, is­merte el, hogy olykor a ter­melő jár rosszul a farekeszek hivatalosan megállapított súly­számítása miaft, máskor vi­szont a gyár. Azt ajánlotta, hogy jobb a kölcsönös megértés mindkét részről. Erősítené a bizalmat, ha nem diktálna olykor a kap­zsiság inkorrekt megoldásokat. A lémálnában találtak már vaslemezt is. Máshol sarat kentek a láda aljára, vagy nedves fűzfavesszőt szögeitek rá. Jó lenne mindezt elkerülni. A jelenlevők részletesen szól­tak a várható idei átvételi árakról és osztályozásról, a kereskedők és feldolgozók kap­csolatairól, s mindinkább ki­derült; nagy téma került a te­rítékre, amit egy alkalommal nem lehet kimeríteni, de meg­éri, hogy többször, több fóru­mon, sokféle megközelítéssel beszéljenek róla. Kovács T. István Lépést tartanak a technika fejlődésével Budapesten, 1885-ben ala­kult meg az Első Magyar Szövő és Kötőárugyár. Tagjai megbízták Leichner Ernő igazgatót, hogy az olcsó mun­kaerő kihasználása érdekében egyezzen meg a váci fegyház igazgatójával: Vácott az Al­ma, most Barabás Miklós ut­cában száz elítéltet foglalkoz­tató üzem létesüljön. Négy év múlva a részvény- társaság vezetői már Vác vá­ros közigazgatási vezetőihez fordultak, hogy engedélyezzék egy szövő- és kötőgyár építé­sét. A városi testület, figye­lembe véve, . hogy az előző években a filoxéra kipusztí­totta a szőlőket, és ezzel a la­kosság nagy része koldusbotra jutott, a foglalkoztatás érde­kében nemcsak engedélyezte, de a vasútállomás mellett le­vő városi major területét a gyár építésére ingyen áten­gedte. Felmondíak Az üzem még abban az év­ben termelni kezdett. A mun­kaidő 14 óra, a napibér 50 krajcár volt. A gyár dolgozói a bérek felemelése és a munkaidő csökkentése érdekében 1903- ban, majd 1905-ben sztrájkba léptek. Végső megoldást csak a Tanácsköztársaságnak a 8 órás munkaidőről szóló törvé­nye hozott. A Tanácsköztár saság bukása után ismét fel­emelték a munkaidőt, mire az egész városban sztrájkra hív­tak fel. A vezetőség 1927-ben új gé­peket vásárolt. A létszám meghaladta az ötszázat, ami­kor a gazdasági válságra hi­vatkozva, 1934-ben, mindenki­nek felmondtak, a kapukat bezárták. A városi elöljáróság — félve az újabb forrongá­soktól — megegyezett a rész­vényesekkel, hogy száz mun­kás elbocsátása után tovább folytatják a termelést. Egyszer esik, másszor fagy Máskor ezek a képek nem kerülhetnének újság­ba. Hiszen aki akarja, lát­hatja a Dunát. Január zi- mankós napjaiban viszont sokan kényszerülnek a me­leg kályha mellé, óva egészségüket, s keveset tud­nak a külvilágról. Ezért mutatjuk meg a naponta változó képeket. Az építők jobb időre számítva felszerelték a nagy teljesítmé­nyű darukat. A 43. sz. ÁÉV építkezése Deákváron. r .... Látkép a korzóról Ölmos eső pásztázta a buszpályaudvart Hancsovszki János felvételei Üj gyártmányokkal, sport­mezek készítésével is próbál­koztak, de nem nagy sikerrel. Végül 1942-ben az egész épü­letkomplexumot, berendezései­vel együtt Gönczi Ferenc mérnöknek adták el. Gönczi nagy átszervezésbe kezdett, de azt megvalósítani nem tudta, mert 1944-ben az állam az üzemet női börtönnek foglal­ta le. Ebből sem lett semmi, mert német parancsra a bi­rodalomba irányították a gé­peket. Éllizem Az uszályok csak Linzig ér­lek el. A szövetséges hatósá­gok azokat magyar tulajdon­nak nyilvánították. 1947-ben 436 munkással ismét termelni kezdtek. A gyárat 1948. már­cius 26-án államosították, kör­hurkoló cikkek gyártására ál­lították át. Ekkor maradt ki nevéből a „szövőgyár” kifeje­zés. Igazgatója a volt Ideigle­nes Nemzeti Kormány mi­nisztere, a váci születésű Gá­bor József lett. Az ötvenes években felépült az új kikészítő szárazüzem, a 800 személyes öltöző, a 400 személyes ebédlő, a 80 szemé­lyes napközi, korszerű körkö­tőgépeket szereltek fel, és 1958-ban megkezdték a szinte­tikus alapanyagú melegítők gyártását. 1960-ban a létszám elérte az ezret. A Kötöttáru- gyár ekkor már kilencszeres élüzem. A hatvanas években az ország egyedüli pamut al­sóruházati és tréningöltöny gyártója. Tovább korszerűsítették a műhelyeket. Felépült a 900 négyzetméter alapterületű konfekcióüzem, az új festöde és laboratórium. Huszonkét új körkötőgépet szereltek fel, két varrógépszalag indult be, bő­vítették a raktárakat. A to­vábbi fejlődését helyhiány akadályozta, a munkaerő- hiány is fokozódott. Ezért a vezetőség automata gépek be­szerzését és vidéki üzemek lé­tesítését határozta el. Az első vidéki üzem Pász- tón épült fel, ahol már az el­ső évben 29 kötő- és 125 var­rógépen ötszázötvenen dolgoz­tak. Ez az üzem is kinőtte magát, rövid időn belül Ka­záron, Tordason, Jászapátin és Vámosmikolán is új üze­met avattak. Vácott új üzemi bölcsőde, óvoda épült. A Váci Kötöttárugyár ma az ország legnagyobb lyuk- kártyarendszerrel, komputer­rel, automata gépparkkal, lég­kondicionált műhelyekkel ren­delkező kötöttárugyára, amely­nek termékeit az USA-tól Ja­pánig sok helyütt ismerik. 1984-ben egymilliárd 250 mil­lió forint értékben alsóruhá­zati, tréningruházati és sza­badidő-ruházati cikkeket ké­szítettek itt, amelynek 20 szá­zaléka tőkés, 10 százaléka szo­cialista piacra került. A gyár létszáma 2700, de kiterjedt bérmunkás- és bedolgozóháló­zat is segíti a termelést. Senior Terveikről Tóth B. Zoltán igazgató a következőket mond­tat: — Európa legkorszerűbb üzemei közé tartozunk. Senior védjegyünk, amely azt is je­lenti, hogy az ország rang­idős, legidősebb kötöttárugyá­ra a miénk, garancia a belföl­di, külföldi piacon, ezért adott a Világbank beruházási hitelt. Bár az igényeket nem tudjuk kielégíteni, a beruházási ösz- szegből nem terjeszkedni aka­runk, hanem lépést tartani a tudomány, a technika min­denkori fejlődésével. Mészáros Gyula Növényvédelem Vegyszerezés Sikeres évet zárt a MÉM repülőgépes szolgálata; össze­sen 5,4 millió hektárra perme­teztek növényvédő szereket, szórtak ki műtrágyát. A lé­pi vegyszerezés iránt a fejlett agrotechnikát alkalmazó ter­melési rendszerek térhódítása nyomán mindinkább növek­szik a mezőgazdasági üzemek érdeklődése, mivel a repülők gyorsabban, megbízhatóbban dolgoznak a hagyományos föl­di gépeknél. Az üzemeltetési költségek ugyan magasabbak, mégis kifizetődő a gépek bé­relése az állami gazdaságok­nak, szövetkezeteknek. Az üzemköltségek csökken­tésére, a gazdaságosság fo­kozására január 1-től új rendszerben dolgoznak a me­zőgazdasági repülők. Négy ön­álló gazdálkodó bázist alakí­tottak ki. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): január 29-töl 30-:ig mindhárom előadáson A férfi- kaland elmarad című, 1982- ben készült csehszlovák film- vígjátékot vetítik. Irta és ren­dezte: Marie Folednaková. Főszereplői: Julius Satinsky, Jana Sulcová és Václav Post- ránecky. Madách Filmszínház (Lenin út 6^.): január 30-án délután 5 és este 7 órakor az Amok című színes marokkói filmet játsszák a művelődési központ nagytermében. Rendezte: Sou- hell Ben Barka. A hét programja Előadások, névadó, sítúra A hét első napján, hétfőn 10 és 14 órakor a Madách Imre Művelődési Központ színház­termében a gyermekeknek be­mutatták. A póruljárt basa cí­mű mesejátékot Aznap este 18 órakor a Dunakanyar Fotóklub Baráti Köre tagjainak és az érdeklődőknek színes diavetí­téssel kísért útiélmény-beszá- molót tartott a 8-as teremben Fabi Sándor és Fabi Sándorné Andalúziától Katalóniáig cím­mel. A Hazafias Népfront nő­klubjában kedden este Szabó Sándorné, a városi népfront- bizottság munkatársa idézi fel emlékeit a felszabadulás idő­szakáról. Szerdán a pedagó­gusklubban a szokásos délutá­ni öt órai kezdettel dr. Iványi József beszél NDK-beli útjá­ról, s képeket is vetít a bará­ti ország életéről, legszebb tá­jairól. Nagy érdeklődés előzi meg a TIT január 31-i rendez­vényét: a városi tanács nagy­termében, 15,30-as kezdettel Szilárd Csaba, az Ipari Mi­nisztérium főelőadója tart elő­adást az új vállalati igazga­tási rendszerről és az új vál­lalati bérszabályozásról. A hétvégi események kap­csán megemlítjük, hogy a Családi Ünnepeket Rendező Intézet naptáréba egyetlen szombati névadót jegyeztek be. Sokéves átlag tapasztalata alapján januárban-februárban kevesebb a házasságkötés és a névadó ünnepség. Megfelelő időjárás esetén szombaton reggel hat órakor különbusz indúl a Hajós Alf­réd Űttörőház elől — Dono- vaiyba vezetnek sítúrát gyer­mekeknek és felnőtteknek. Az ifjúsági klub estére tervezett video-discó műsora elmarad, mert a művelődési központ ad helyet a Magyar Jogász Szö­vetség Váci Szervezete által rendezett jogászbálnak. (A kulturális események rendezői felhívták a figyelmet, hogy műsorváltoztatás esetleg előfordulhat — előre is szíves elnézést kérnek.) Köszönetnyilvánítás. Hálás kö­szönetét mondok a testvéreknek rokonoknak. Ismerősöknek, szom­szédoknak, valamint a Váci Hús­ipari Vállalat és a Váci Kötöttáru- gyár technológiai osztálya dolgo­zóinak, akik a drága jó feleséig, Illetve édesanyánk, Holecz Fcrene- né temetésén megjelentek és sír­jára koszorút, virágot helyeztek. A gvászoló család. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom