Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
f ! PEST MEGYEI V11ÄS P a 0 LETfiRJJL EGYES ü LJETEKI I: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM r < Ára: 1,80 forint 1985. JANUÁR 29., KEDD A műhelyben (is) íri árcédula (3. oldal) Kártyavár, homokvár, légvár (4. oldal) Mit terveznek Ráckevén ? (7. oldal) Életveszélyes sérülések f8. ftakásgyíílés Kerepestarcsán Több pénz marad ösztönzésre Hulladékból keresett cikkek készültek Export az ásványbányákból Zeolit a mezőgazdaságban Sokféle hasznosításra van lehetőség A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének itt is az a célja, hogy általa is javuljon a munka értékképző és jövedelemtermelő képessége, közölte a hallgatósággal Laczo- nyi László főmérnök azon a munkásgyűlésen, melyet tegnap délután a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarCsai gyárában tartottak. A három műszakban termelő üzem sikeresen teljesítette a tervét — a számszerű eredményről még nem tudtak tájékoztatni —, de ez az egyetlen, legfontosabb tény sok gondot is takar. Szó esett arról például, hogy több mint száz tonna hulladékát dolgoztak fel úgy, hogy keresett cikket készítettek belőle, s ez 9—10 millió forinttal növelte a nyereséget. Nagy gond az, hogy nagy az egy éven belül ki- és belépők aránya. A hét gazdasági munkaközösséggel — ezekben 163-an dolgoznak —, részben éppen ezt a kedvezőtlen folyamatot szeretnék ellensúlyozni. Másrészt á tervtplteljesítés is csak így volt megoldható. Ezért viszont nagy árat fizettek: az elmúlt évben 31 millió forint bért adtak a dolgozóknak, a gmk-k- nak csaknem 9 milliót. A hozzászólók többek közt azt hangoztatták, hogy a munkások úgy dolgoznak, ahogyan azt megszervezik. Sokszor akadályt jelent például a cséve- híány. A vállalat dolgozói remélik, hogy a vattaemberek elküldésével több pénz maradhat ösztönzésre. Az új gazdasági szabályzók drágán megfizettetik azt is, ha állnak a gépek. A kerepestarcsai gyár legfontosabb feladatának tartja, hogy megőrizze szilárd helyzetét a Hazai Fésűsfönó- és Szövőgyárban, valamint azt a termelékenységi rugalmasságot, ami szintén ismert és elismert a hazai textiliparban. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezet elnöke, a közös vállalatok igazgatói, az állami gazdaságok vezetői tudják, munkájukban mi lehet a buktató, mire célszerű és érdemes figyelni — ad segítséget az a továbbképzés, melynek a Mezőgazdasági Szakszövetkezetek Háza ad otthont a fővárosban. A rendezvényen Pest megyéből is szép számmal képviseltetik magukat az említett gazdasági szervezetek vezetői január 28-tól 31-ig. A megnyitóra tegnap délelőtt került sor, s arra az előadásra is, mely a zöldség- és gyümölcstermesztés, -forgalmazás helyzetét öleli fel, s megjelöli az aktuális tennivalókat. Az Országos Érc- és Ásványbányák nyersanyagvagyona zeolitból európai viszonylatban kiemelkedő, a kiaknázható készlet meghaladja a százmillió tonnát. Ezért a zeolit ásványból készített őrieméi nyék felhasználási körét — a folyamatos kutatások alapján — jelentősen bővítették dz utóbbi években, kiterjesztették az állati takarmányozásra, a talajjavításra, a víztisztításra és más célokra is. Ennek megfelelően megsokszorozták a termelést is. Tavaly már 38 ezer tonna, különböző finomságú zeolit lisztet gyártottak. Az idén a rudabányai új őrlőüzemükkel további hatvanezer tonnával növelik a termelést. Az állattenyésztésben különösen jelentős eredményt értek el a gazdaságok a takarmányhoz kevert zeolitőrle- ménnyel, amely az anyagcsere javításával meggyorsítja a baromfi és a sertés fejlődését, növekedését. A baromfitelepeken Pest megyében is több gazdaságban jól hasznosíthatták a zeolitnak azt a hatását, amely semlegesíti az istállóban keletkező ammóniát és szagtalanító szerként javítja a helyiség levegőjét. Ezzel lehetővé teszi, hogy egységnyi terüMa az árpolitikához, a termelői árrendszerhez, a kereset- és a jövedelemszabályozáshoz, a fejlesztésekhez szükséges hitelekről, a tőkeáramlásról kapnak átfogó képet. Szerdán pedig gazdaságpolitikai helyzetről, a társadalmi, a gazdasági célokról és folyamatokról, a szövetkezeti mozgalom működésének belső mechanizmusáról, s idei feladatokról lesz szó. Január 31-én, csütörtökön pedig a program Pest megyei napot jelez. S nem utolsósorban fórumot, melyen a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről lesz szó. A fórumra várják Váncsa Jenő minisztert, dr. Elki Jánost, a TOT főtitkárát, dr. Kiss Pált, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét is. létén 15—20 százalékkal több baromfit neveljenek. A zeolit- liszttel kevert táppal újabban a nyúl- és kacsatenyésztésben is, jó eredményeket értek el. Az üvegházi és a fólia alatti intenzív növénytermesztést pedig a növekedést serkentő új termékkel, a növények életműködésében nélkülözhetetlen ásványi nyomelemekkel dúsított zeolitőrlemény előállításával segítették. A zeolitőrlemények hazai felhasználásának bővülése mellett növekedett a külföldiek, elsősorban az északi és északnyugat-európai országok érdeklődése is a magyar zeo- littermékek, főként az ioncse- rélős víztisztításhoz szükséges őrlemények iránt. Ezért a vállalat pilisvörösvári laboratóriumában és mádi kísérleti üzemében olyan keveréket állítottak össze, amely a víztisztítással egy időben leköti és semlegesít^ a vízzel együtt feltörő gázt is. 1985 az erdők éve. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazda- sági Szervezetének (FAO) felhívására a tudósok, környezet- védők Európa-szerte — így nálunk is —■ az idén a szokásosnál nagyobb figyelmet szentelnek a fáknak, amelyeknek mindinkább fokozódik gazdasági jelentőségük és a természetes környezet harmóniájának megóvásában betöltött szerepük. Az erdőkkel kapcsolatos tudományos vizsgálatok eredményeit a szakemberek a FAO-nak közreadják, amely az erdők védelméNemcsak nyáron, télen is kedvelt csemege a jégkrém. Közismert a Budatej csokoládé, vanília, puncs ízesítésű jégkrémje, s ahogyan a gyártóktól megtudtuk, az lenne az A SZOT és az SVIKK Együttműködés A nézetek egyeztetése Hétfőn a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában tanácskoztak a SZOT és a Magyar Kereskedelmi Kamara vezetői. A találkozón részt vett Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is. Megállapították, hogy az 1982. évi intézményes kapcsolatfelvétel óta az együttműködés szervezetté és rendszeressé vált, s már eddig is jelentős eredményeket hozott. A mostani találkozó jelentőségét növelte, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése során megnőtt az érdek- képviselet iránt az igény. Rámutattak, hogy a társadalmi érdekegyeztetési mechanizmus továbbfejlesztése megkívánja a Magyar Kereskedelmi Kamara feladatkörének kiterjesztését. Ennek megfelelően a Szakszervezetek Országos Tanácsa támogatja, hogy a Kereskedelmi Kamara társadalmi szerv státust kapjon. re kidolgozandó tudományos programhoz hasznosítja. A KGST-országok erdészeti vezetői elnatározták, hogy hosszú távú tervezetet dolgoznak ki az erdők védelmére. E munka tapasztalatai egyben a FAO-programhoz is adalékul szolgál majd. Hazánkban a Mecsekben és a Mátrában a központi légkörfizikai intézet bevonásával felállították már az első figyelő-, jelzőszolgálatot, amely az erdőket fenyegető légszennyeződésekről gyűjt adatsorokat. eper- és a pisztáciaízű is, ha a kereskedelem igényelné. Ok minden további nélkül szállítanának ezekből jóval többet. Érdeklődtünk, milyen hideg újdonságokkal rukkol ki a Budatej. Ezek egyikéről, a íií- róhab alapanyagúról már hírt adtunk, s most megtudtuk: módosítják a technológiát, bogy jobb állagú legyen a túróhabfagyi. Ugyancsak találkozhattunk a tölcséres jégkrémmel, melynek a vásárlók körében szép sikere volt. Ám ezt egyelőre azért nem tudják gyártani, mert hiányzik hozzá a hazai előállítású csomagolófólia. A tervek szerint a második félévben juthatunk majd hozzá a higiénikus, tölcséres jégkrémhez. A gépsor, mely ezt ontja majd, most sem pihen, hagyományos termékek készülnek rajta. Két ínyencség is engedélyezésre vár, az egyik a mokkafagylalt (a gyártók szerint felér egy duplával), a másik a gesztenyefagylalt. Ez utóbbit állítólag sehol a világon nem készítik, mert a gesztenyeporok valamennyi héjat is tartalmaztak, ezt viszont a gépek nem szívelték. A Budatej viszont az Agroindustria jóvoltából hozzájuthat a kellő minőségű gesztenyeporhoz, s így — ha a gyártást engedélyezik — már a meleg napokra a hűtőpultokba kerülhet a rum- eromával „megbolondított” gesztenyés és a mokkás. Ha így lesz, a tavalyi egymillió pálcikaegységnyi jégkrémter- njelést csaknem másfél milliósra növelhetik. Sz. T, KÖZÉPEN N B izonyára fogalma sincsen a joggal türelmetlen ügyfélnek — aki már harmadszorra betűzi le a távbeszélő-kezelő kislánynak a kért intézmény nevét, mely történetesen megegyezik a Szózat költőjének nevével —, hogy a. vonal túlsó végén az általános iskola nyolc osztályát valahogyan végigbukdácsolt teremtés ül, s bár minduntalan téved, téveszt, a hivatalvezető így is nagyon örül neki. Legalább ül valaki a kezelőhelyen. Akiiül ■ persze nem lehet csodákat várni. Éppen a nyolc általános miatt, s azért sem, mert kezdő. S főként azért lenne csacskaság csodákban reménykedni, bízni, mert ez a gyereklány 2700 forintot visz haza fizetésként... Legyünk nyersek: ennyiért ő vállalta. Akkor meg? Ami persze nem az ügyfél gondja, bája lenne, ám az ügyfélé lesz, mert hiszen a szolgáltatás színvonalában szembetalálkozik a következmén nyel, az ezernyi más hasonló ellentmondásos tényező következményeivel. \ Azzal például, hogy — és ez jelenleg is gond több városban, városi jogú nagyközségben — a telefonközpontokban a szükséges létszámnak az egyharmada, egynegyede hiányzik. Ami persze csupán egyet-; len,, talán nem is a legdöntőbb eleme egy szolgáltatási terület fokozatos — és a mindennapi munkában egyre inkább érzékelhető — leromlásának. A megye 224 postahivatalában — egy évtized alatt negyvenhat új hivatalt állítottak szolgálatba —, ritka kivételektől eltekintve, a telefonálás technikai feltételei, tárgyi körülményei — így a hívott fél jelentkezésére váró ügyfél gyakran leülni sem tud — olyanok, hogy azokat maguk a cég dolgozói is nehezen viselik, nemhogy a szolgáltatást igénybe vevő, azért — egyre többet — fizető .-.. Ilyen helyzetben még az is eredmény, hogy legutóbb Gyomron, Péceten, Albertiján lehetett bevezetni az un. folytonos távbeszélő szolgálatot, tehát — a huszadik század nyolcvanas éveiben,járunk! — az előfizetők által minden napszakban használható telefont... A legutóbbi években egy-egy esztendő alatt ezerrel sikerült gyarapítani — ha a lakossági, a közületi és a nyilvános állomásokat egyaránt figyelembe vesszük — az előfizetők táborát. Ammek értékét persze csak ■ akkor vagyunk képesek reálisan megítélni, ha tudjuk, jelenleg a megyében a távbeszélő állomásra bejelentett és nyilvántartott igények száma — kerekítve — huszonötezer ... Ilyen tempóban haladva tehát, feltételezve, hogy újabb reménykedők, igénylők nem jelentkeznek, röpke negyedszázad alatt a várakozók listájának a végére lehet érni. Ne ironizáljunk? Fordítsuk meg a kérdést. Vajon nem a létrejött állapotok ironizálnak velünk? A kérdés megfordítása nem hatásvadászó indíttatású, inkább szerény kísérlet arra, hogy eltöprengjünk rajta, valóban helyes logikával gondolkozunk, ítélünk meg sok mindent környezetünkben? A telefonálás olykor már-már elképesztő állapotaiért valóban csakis és kizárólag a postát kárhoztassuk? A postának rengeteg hibája, mulasztása, kétbalkezessé- ge benne van a mai helyzetben — téves, zsákutcának bizonyuló technikai fejlesztések favorizálásától a nem tűrhető modor eltűréséig —, ám ennek a helyzetnek a kialakulásához alapvetően az vezetett, hogy a társadalmi-gazdasági irányítás tévesen ítélte meg a társadalmi-gazdasági szolgáltatásoknak ezt" a részterepét, miközben ' az világszerte a leggyorsabban fejlődő területek közé tartozott — a telefonta ma a technikai haladás élvonalába sorolódik és virágzó üzletág —, itthon a legkevésbé fontosak közé tették. Figyelmet, forintot egyaránt ennek megfelelően kapott. J elképe ezek következményeinek, hogy egy majdnem egymillió lakosú megyében — ahol termelőüzemek, szövetkezetek, intézmények serege is tevékenykedik — húszezer távbeszélő állomás található, azaz kevesebb, mint amekkora az ilyen állomást igénylők jelenlegi tábora ...! Ami egyben fényt vet a törlesztendő adósságokra, azok felhalmozódott anyagi követelményeire éppúgy, mint az elmaradottság — a nemzetközi jellemzőktől való elmaradottság — mértéke. Mi álljon tehát középen? Az elmaradottság, az adósság, a mai helyzet seregnyi feszültsége? Van valami, ami sokkal fontosabb még ezeknél is, ezért, hogy annak kell középen lennie. Ez a sokkal fontosabb, a tanulság. A hibás döntések szerteágazó következményeiből levonható, levonandó tanulság. M. O. ...iát ásSsí&»íí2 An tit a vezetőnek tudni kell Termeléstől a forgalmazásig Nemzetközi összefogás Az erdők védelméért * A Budatej jégkrémújdonságai Változatosabb kínálat / tfá „ ' ji „ A képen Svajda Gyuláné és egy szabászgép, •L&/2Z3 £ «■ P9y Vamely egyszerre 100 egymásra fektetett anya- * WÖ J w ö got vág át. Az érdi Bentavölgye Mgtsz háziipari ágazatában szükség van a gyors munkára, hiszen az itt kiszabott anyagokat már várják a bedolgozók, a kész gyermekköntösöket .pedig tok-sok üzlet szerte az országban. Trencsényi Zoltán felvétele
